Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-25 / 96. szám
PETŐFI NEPE BÁCS-K1SKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 96. szám Ára: 4,30 Ft 1990. április 25., szerda ____ Kelet-Európa és Litvánia az amerikai—EK tárgyalásokon \/ Európai közösségek júniustól MÍrhatóan í sehszlovákiúnak. .1/ NDk-nak es Bulgáriának is adnak olyan gazdasági támogatási, amit Lengyelország es Magyarország kap. Ezt közölte hellói washingtoni sajtoertekezletén Jaetptes Delors. az L.k bizottságának elnöke. Delors az Ek és az amerikai kormány közötti tárgyalások után állt a sajtó elé James Baker amerikai külügyminiszterrel. \ kérdésekre, volt-e szó közös fellépésről Litvánia kérdésében. Bakét nemmel válaszolt, hangsúlyozva: ..Arról beszéltünk, hogy a/ instabilitás a Szovjetunióban senki számára nem előnyös es nem kívánatos". Baker egyetértését nyilvánította az Ek külügyminisztereinek döntésével, hogy nem ismerik el az önálló Litvániát. lágy ebként igen sikeres tárgyalásokat t'oly (attak kelet-Európáról, közölte Baker, kiemelve: szoros együttműködésre van szükség az Ek es a N A l () között, hogy továbbfejleszthessék a helsinki foly amatot a változó Európában. Felekezeti iskolák indulnak Halason Szeptemberben katolikus iskola indul Kiskunhalason, az egykori zárda iskolaépületében. Két osztálycsoport szervezéséhez folynak a beiratkozások. A református egyházközösség presbitériuma bejelentette igényét egykori intézményeinek tulajdonjogára, s az 1991—92-es tanévben német nyelvű óvodai csoport indításával, felmenő rendszerben kíván bekapcsolódni az oktatási rendszerbe. Visszakerülhetnek-e az intézmények az egyházak tulajdonába? Mi lesz a követelések következtében épület nélkül maradó állami intézmények sorsa? Hogyan próbál a tanács úrrá lenni a kialakult helyzeten? Ezekre a kérdésekre is megpróbáltunk választ kapni, amikor az egyházak és a tanácsi tisztségviselők között folyó tárgyalások eredményeiről érdeklődtünk Halason. (Cikkünk az 5. oldalon) LÁTOGATHATÓ: ÁPRILIS VÉGÉTŐL Új múzeum a Kodály köröndön Időszaki kiállítás és archívum Negyvenhárom évig lakott Kodály Zoltán családjával a ma róla elnevezett körönd és az ismét And- rássy út sarkán szürkéllő bérházban. Budáról költöztek ide. A parkosított tér, a széles sugárút sohasem tartozott a legforgalmasabb, legzajosabb fővárosi útvonalak közé. Fölfogták a port, megszűrték a zajt a tér és a kis élőkért fái. A városliget felé haladva a jobb oldali, 89. számú, részben körcikkely alakú földszinti otthonából gyalog is gyorsan eljutott munkahelyére, a Zeneakadémiára, három megállónyira volt az Operaház a kisföldalattin. Négyszobás lakásuk ablakai részben az Andrássy útra, részben a köröndre néztek. A lakást a lépcsőház túloldalán lévő kis udvarról lehetett megközelíteni. Előfordult, hogy maga a Tanár Úr nyitott ajtót. Az előszobából a tágas ebédlőbe kerültek a legkedvesebb vendégek. Itt csoportosította, rendezte a Kodály munkásságára vonatkozó dokumentumokat, emlékeket Emma asszony, majd öreg napjainak hú gondosa, második felesége, Péczeli Sarolta. A szalon volt a muzsika otthona, itt játszott időnként hozzá közel álló művészekkel, vagy hallgatta meg házi koncertjüket. A rengeteg emléktárgyon kívül két zongora adta meg ennek a szobának a hangulatát, míg a szalonból nyíló, a lépcsőház melletti dolgozószobájának a hatalmas könyvespolc és a faragott íróasztal volt meghatározó bútorzata. Itt őrizte első csellóját, Petry Lajos barátjának róla készült szobrait. A 29-étől látogatható emlékmúzeumban ez a három szoba idézi azt a környezetet, amely több mint négy évtizedig körülvette Kodály Zoltánt. Az ebédlőből balra nyíló hajdani hálószobában és a lakásmúzeumhoz csatlakoztatott új helyiségekben a látogatók a zeneszerző, zenetudós, zenepedagógus életművének alaposabb tanulmányozására kapnak lehetőséget. Egy-egy időszaki kiállítás — az első Kodály műhelyébe enged bepillantást —, valamint a Kodály-archívum olvasóterme révén tájékozódhatnak századunk nagy magyarjának művészetéről, tudományos eredményeiről, nemzetnevelői kezdeményezéseiről tisztelői. A múzeum szervezetileg a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézethez tartozik. H. N. Fellebbeztek a tömeggyilkosok Fellebbezett ítélete ellen a decemberi tömeggyilkosságok négy fővádlottja: Emil Bobu, Manea Manescu, Ion Dinca és Tudor Postelnicu. Mind a négyüket két hónappal ezelőtt ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre, mert — a kivégzett diktátorpárral együtt — tömegmészárlások értelmi szerzői voltak. Emil Bobu, a Ceausescu házaspár után a harmadik vezető személyiség, Postelnicu belügyminiszter, Manescu az államtanács alelnöke, Dinca pedig PB-tag volt. A négy vádlott a február 2-án hozott ítéletet arra hivatkozva szeretné megváltoztatni, hogy — állításuk szerint — nem voltak társszerzői az év végi tömegmészárlásoknak, s közvetlenül „közük sem volt” hozzájuk. Négyük ügyéhen május 5-én születik meg a végső ítélet. MEGNYÍLT A MŰSZAKI HÓNAP A környezet- gazdálkodás a középpontban A XXV. műszaki hónapot, illetve a hónap eseményeit a környezetgazdálkodás címszó köré csoportosította a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun Megyei Szervezete. Az ünnepélyes megnyitóra tegnap délelőtt, Baján került sor. Amint dr. Szonti János, az MTESZ bajai intézőbizottságának elnöke megnyitójában elmondta, fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a megye 24 műszaki egyesülete, mely 4500 tagot számlál. A jubileumi esztendő egyben a műszaki értelmiség megnövekedett szerepét hozta magával. Ismét újjáépítés következik, mely nem nélkülözheti az MTESZ tagjainak közreműködését, akik készek arra, hogy tudásuk, tehetségük legjavát a magyar nép felemelkedésének szolgálatába állítsák. Ezt követően dr. Perczel György környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes tartott előadást a Környezetgazdálkodás jelene és jövője címmel. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy — sokak véleményével ellentétben — igenis lehet gazdasági fejlődés anélkül is, hogy az emberiség lerombolná vagy tönkretenné a környezetét. Hazánkban az intézményes környezetszennyezés 1867-től, a gyáripar kialakulásának kezdeteitől folyik, a környezetvédelem története azonban alig egy évtizedre tekinthet csak vissza. Az utóbbinak tehát múltja alig, de jelene és jövője biztosan van. Első rendű feladat, hogy a célokat a társadalom együttműködésével a kormányzat vállalja magára. Biztató, hogy az ifjúság már az iskolában megkapja a környezetvédelemmel kapcsolatos nevelést. Ennek példája — amint a miniszterhelyettes mondta — a teremben helyet foglaló szépszámú középiskolás érdeklődő. G. Z. • Ilyen géppel lehet május elsején repülni! Már megjelent néhány plakát arról, hogy május elsején Kecskeméten, egyetlen napra, megnyitják a nagyközönség, az érdeklődők előtt a kecskeméti katonai repülőteret. Törőcsik Béla alezredessel a nevelési és szociálpolitikai szolgálat főnökével beszélgettünk erről. — Ez nem új dolog, hiszen évekkel ezelőtt Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter vezettette be a nyitott laktanyákat, vagyis azt, hogy egy-egy napra polgári személyek, főleg fiatalok jobban megismerhessék a hadsereg életét, fegyverzetét. Mi élenjártunk ebben, hiszen bizonyos alkalmakkor megnyitottuk a laktanya, a repülőtér kapuját a polgári lakosság előtt. — Mi lesz az új ebben a május elsejei rendezvényben? — Ez rendhagyó rendezvényként kerülhet az alakulat történetébe, ugyanis más, katonai egységek is segítenek a program kidolgozásában és végrehajtásában. A repteret felkeresők láthatnak harci és szállító helikoptereket, harci és szállító repülőgépeket, lokátorokat, híradó és repülőgépbiztonsági szolgáló berendezéseket, s természetesen gyalogsági, s a repülőgépeken alkalmazott fegyvereket, repülőfelszereléseket. A bemutatókon hozzáértő szakemberek ismertetik az eszközök rendeltetését, paramétereit; nincsenek titkaink. — A bemutatókon kívül lesz-e még valami más is? — Alkalom kínálkozik mindenki számára a „katonagulyás”, a babgulyás megízlelésére, amelyet a gyerekek számára ingyen osztunk. Első alkalommal az MTTSZ is részt vesz ezen a rendezvényen egy AN—2-es szállító repülőgéppel, amely sétarepülésre viszi a város felett az erre vállalkozókat. A 20 perces repülés díja felnőtteknek 950, gyermekeknek 250 forint. A bevétel összegét a sportrepülés fejlesztésére fordítják. — Csupán a szórakoztatás a célja ennek a nyílt napnak? — Az újságolvasók tudják a legjobban, hogy sok támadást kaptunk, mert túlságosan zajosak vagyunk. Amit ennek csökkentése érdekében meg lehet tenni, azt megtettük, s ezután is, gyakorló repüléskor, elkerüljük a várost. Várható, hogy sok kecskeméti fiatal vonul be ide hozzánk, s ezért titkolt célunk az, hogy ezek a fiatalemberek níár előre megismerkedjenek azokkal az eszközökkel, amelyekkel később dolgozni fognak. Egyébként évente négy-hatezer iskolást, intézmények és gyárak dolgozóit fogadunk csoportosan, akik éjjel és nappal is megtekinthetik a kiképzési repüléseket. A május elsejei rendezvény reggel 9-től délután 15 óráig tart. Gémes Gábor Május elsején nyitott a repülőtér Kecskeméten 1 ■ A szülőanya Nem lehet jó társadalom, amely szembefordul szülőanyjával, a természettel. Kalapácsütésként ért nemrégiben ez a mondat a rádióból. Mondják, hogy az ózonpajzs lyukas, és hogy melegszik a Föld. A tél olyan vézna egy ideje, hogy ennél csenevészebb már nem is lehetne. Ha így haladunk, kiesik az évszakok közül. Ennyire száraz telünk nem volt, mint a mögöttünk lévő. Fuldoklunk a füstben, a kipufogógázoktól. Színes a hó ipari szennyező anyagoktól, valahol Európában; sápadt, fehér arcú gyerekek a pesti utcán. A szén-monoxid koncentrációja a fővárosban újra elérte az egészségügyi norma másfélszeresét. Valami történik körülöttünk, emberek! Elhalkul a kalapácsütés hangja holnapra — a rádiót ki lehet kapcsolni, a világot nem —, viszont a félelem megmarad bennem. Bántják szülőanyánkat. Nem feltétlenül kell vízi erőmüvet építeni ahhoz, hogy tartósan megromoljon a környezet. A természetrombolás mindennapi, apró munkái ennél jóval veszedelmesebbek. A környezet károsításának morzejelei — olvasóink információi révén — szinte óráról órára eljutnak hozzánk. Vészjelek. Ha nem is olyanok, mint amilyeneket a végveszélybe került Titanic küldött utolsó óráiban, de kiáltóak a maguk módján. Az egyik nagyközségben kivágott nyárfasorról néhány, ez evben (!) kirügyezett és apró leveleket hozó ág maradt meg csupán pár napra, emlékeztetőül. Aki behozta szerkesztőségünkbe, azzal adta át: elmegy a minisztériumig is a fakivágások miatt. Most már mehet! A száraz fákkal együtt az eleveneket is földre terítették azon a településen, ahol egy csodálatosan szép, erős platánfának az az egyetlen „bűne” a tanácsháza udvarán, hogy leveleit belehullatja az ereszcsatornába. Erős a gép (a fűrész) és gyenge az ember. Nagy költőnk, névadónk, megfordulna a sírjában, ha látná, hogy Kecskeméten, a róla elnevezett városrészben mekkora sebet ejtett egy markológép a hon egy kis darabján. Huszonöt, életerős nyárfa gyökerébe tépett bele a vezetője az utcán, míg árkot ásott. A fákat a tanács adta annak idején, és a lakók ültették el. Egy helyütt vékony gyümölcsfák törzsét törték derékba éjszaka részegek vagy éretlen suhancok. Máshol, háborítatlanul, egy-két lakó dönt arról, hogy mi legyen az utcai fákkal. A lombjuktól teljesen megfosztott, leborotvált, lecsupaszított fák ijesztő látványt nyújtanak egyre többfelé egy még ijesztőbb emberi gondolkodásmód sötét háttereként. Mert az rendben van, hogy az élettelen fákra fűrész, fejsze vagy daru vár. Senki nem ütközik meg azon, amikor szakember tanácsára, szakszerűen megmetszenek egy fát. De életképes, életerős fákhoz nyúlni, amíg azok az ember javát és biológiai szükségletét szolgálják, pazarlás! Bűnös elkótyavetyélése a nemzeti vagyonnak. Indiában az idén egymillió, jövőre pedig négyszer ennyi facsemetét ültetnek el. Nálunk a kivágás és a pótlás között még hosszú idő telik el. Mire egy kis berkenye vagy egy celtix utoléri a nagyot, addig sokat kell rá vigyázni. A légszennyezés mintegy „létrehozta” a várostűrő fát. Nincs siralmasabb és szánalmasabb látvány, mint ezek: a természet füstben és porban senyvedő, angolkóros egyedei. Jó levegőt, vizet, kíméletet és szeretetteljes bánásmódot kívánnak a nem szakemberektől is, tőlünk, mindannyiónktól, akiknek az élete múlhat azon: milyen ma s milyenné válik holnapra a környezet? Mentsük meg szülőanyánkat, emberek, míg nem késő! Kohl Antal SZALMAZSÁK HELYETT Értékek — OTP-széfben Új pénzintézeti szolgáltatás A bűnözés sokfélesége és számszerű növekedése új szolgáltatás bevezetésére ösztönözte az Országos Takarékpénztár kecskeméti, 1. számú körzeti fiókját. A legtöbb család őriz lakásának valamely rejtettnek vélt zugában valamilyen ereklyét, féltett családi emléket, aminek legtöbbször az eszmei értéke a nagyobb, mint a forintértéke, és sok esetben használaton kívüli a tárgy. S ha ezeket ellopják, hiába a biztosító térítése, hiszen számukra az ilyen érték pótolhatatlan. E meggondolásból úgynevezett értékmegőrző szolgáltatást vezetett be az említett pénzintézet. Mint Szabó Sándor fiókvezető elmondta: a magán- és közületi ügyfeleknek egyaránt rendelkezésére állnak a különböző méretű széfrekeszek. A biztonsági zárral ellátott fiókokhoz egyedi kezelésű kulcsok tartoznak, melyeket a bérleti szerződés aláírásakor átadnak az ügyfélnek. Az üzlet megkötése után pedig a banki jelenlét teljes kizárásával, külön helyiségben helyezhető el a széfhez tartozó dobozban akár ékszer, értékpapír, szerződés, okmány, ajtó-, páncélszekrénykulcs másodpéldánya stb. A szerződés határozott vagy határozatlan időre köthető. A havidíj összege — a fiókok nagyságától függően — változg). Egy kisméretű rekeszé például 150 forint, plusz áfa, s a nagyobbá sem sokkal több. A tűz- és betörésbiztos trezorban több mint félezer — belső tokkal kiegészített — fiók van. Ennek ellenére nem helyezhetők el bennük gyúlékony, robbanó vagy más tűzveszélyes anyagok. A rekesz felnyitásakor a személyazonosságot sem vizsgálják, elegendő, ha a bejelentett és az ellenőrző lapon megadott aláírás megegyezik. A takarékpénztár a bérlő halála esetén csak az elhunyt hagyatéki ügyében hozott jogerős végzés ellenében nyitja fel a széfet. Mint a fiókvezető elmondta: úgy tűnik, hiánypótló szolgáltatásba fogtak, máris óriási az érdeklődés. P. S. Téeszelnökből gyártulajdonos (4. oldal) Hol van a törvény igazsága? (3. oldal) Kikre bízzuk a gazdaságot? (4. oldal) Borivóknak való (4. oldal)
