Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-14 / 88. szám
6 • PETŐFI NÉPE #1990. április 14. TÁRLAT VAK GYERMEKEKNEK Mesekönyv a látóknak A i;: idvcnci taiáikoA.it cgv.»/cr egy teknősbékával, akii kődarabnak nézett. Az ismerkedés során a teknőc elsuttogta, ő olyan földközelhez ragadt, alig lát valamit a világból, s az a nagy vágya, hogy egyszer megpillanthassa a horizontot. Tappi a szénapajta tetejét szemelte ki kilátóul, oda húzta fel, béna lábán, új barátját. Örömük határtalan volt, a teknőc megláthatta a napfelkeltét, nyuszikánk felfedezte: ő is tud másokon segíteni, másoknak örömet szerezni, pedig mozgássérült! Múltak a napok. Tappi újabb és újabb barátokat szerzett jóságával, s egyre több szépséget fedezett fel az életben. Csodaszép faliképek, gyönyörű mesekönyv született a történetből. Tappi címmel a Göncöl Kiadó jelentette meg, Sziráky Klára hangulatos, szép fordításában. A 32 oldalas kötet színes illusztrációi a kiállított kerámiaképek. A könyv bemutatóján Heljá Li- ukko-Sundström maga mesélte el a kedves történetet, kezében könyve magyar fordítása, körülötte csodás kerámiái. A finn nyelv zenéje, a szavak ejtése szinte magyarosnak tűnt, az alkotó szuggeszti- vitása a mese csodás szárnyaira vette hallgatóit, felnőttet éppúgy, mint a gyerekeket. A nem látó gyermekek érző, tapogató keze, a látók simogató tekintete a kerámiákon . . . döbbenetes volt! Ámulatba ejtő a keramikus mindenre kiterjedő figyelme, hogy tudja egy vakkal érzékeltetni a horizontot, az egyre kisebbé váló szénakazlat, egyértelművé tenni a legapróbb részleteket, hisz a tárlatlátogatók egy része nem lát! A vakoknak is készült képek mesélnek egy mozgássérültről, aki akaráta, jósága révén boldog tud lenni! A finn követség védnökségével megrendezett tárlat Budapesten, a Pető Intézetben, április 16-áig várja az érdeklődőket, a látó gyerekeknek készült mejpekönyv 120 Ftért vásárolható meg. Kerekes Magda EGÉSZSÉGŐRKÖDÉS GYÜMÖLCSITALOK ÉS A FOGSZUVASODÁS A leedsi egyetem (Anglia) munkatársai a csecsemőknek és kisgyermekeknek adott különféle gyümölcsitalokról megállapították, hogy bár a címkéjükön olvasható a „külön hozzáadott cukrot nem tartalmaz!” felirat, némelyikükben mégis meglehetősen nagy a cukor töménysége, mégpedig természetes cukortartalmuk miatt. Márpedig a rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasztott ilyen — sok természetes cukrot magukban foglaló gyümölcsitalok éppúgy kedvezhetnek a fogszuvasodás kifejlődésének, mint a gyári cukorral dúsított, édesített üdítőitálok. Ez a veszély főképp akkor fenyeget, ha a nagy cukortartalmú üdítőket főétkezések között isszák a szomjúság oltására, nem pedig olyan étkezések után, amelyeket rögtön fogmosás követ; A kutatók azt ajánlják, hogy az étkezések között a kisgyermek de a felnőttek is — vagy vizet vagy kis cukortartalmú leveket fogyasszanak. AZ EBÉD UTÁNI SZIESZTA HASZNA A forró nyári napokon sokan szívesebben lefeküdnének ebéd után kicsit szunyókálni, mint sietni vissza munkába. Jó okkal — állítják athéni orvosok - , mert ez a magatartás sok esetben megelőzheti a koszorúérbetegséget. A mediterrán országokban kiciny a koszorúér- betegségek gyakorisága. Ez kétségtelenül összefügg a kevés telített zsírsavat tartalmazó étrenddel, de a görög orvosok véleménye szerint a hagyományos délutáni szieszta is csökkenti a szívroham kockázatát. 97 szívbeteg és 90 ellenőrző személy adatait elemezve úgy találták, hogy a napi félórás szieszta 30 százalékkal csökkentheti a koszorúér-betegség gyakoriságát. A kutatók óvnak megállapításaik túlértékeíésétől, mert a koszorúérbetegségnek más fontos kockázati tényezői is vannak. Eddig senki sem tanulmányozta részletesen a szieszta és a halandóság hosszú távú összefüggéseit, de bizonyos kutatások tudni vélik, hogy az alvás egyes vonatkozásai kapcsolatban vannak a keringési rendszer normális vagy rendellenes működésével. Ezek megmagyarázhatják a szieszta jótékony hatását ha az első megfigyeléseket más kutatók is igazolják. Fák — virágcserépben Japánban népszerű, ősi foglalkozás a fák „lörpésítésének" művészete: a bonsai. Ezzel az eljárással cédrusokat, fenyőféléket, különféle erdei fákat, sőt, gyümölcsfákat — a természetben 10-20 méter magasra növő fákat! — gyakran 50—80 centis méretűvé alakítanak: „törpésítenek”. Ezeket azután a fa nagyságával harmonikusan megegyező cserép- vagy porcelánedényben a szobai polcon, a tornácon vagy az udvaron tartják, egymagában vagy művészi csoportosításban. A bonsai eredete nagyon régi; már kétezer évvel ezelőtt, a kínai császári paloták kertjében voltak törpefák. Kínából az 5. században került Japánba a törpefák tartásának szokása, és néhány évszázad alatt széles körben elterjedt. Ezek a parányi, de formájukban hatalmasnak tűnő. fajukra jellemző külsejű fák rendkívül hosszú életűek: állítólag ma is él olyan törpefa, amelyet a 14. században ültettek. Fejlődésük azonban nagyon lassú. F.rről ez a japán közmondás is tanúskodik: . Ültess ma törpelát, bízd gondozását fiadról unokádnak ic:.z öröme benne'“. . törpéi a nevelése nagy hozzáértést es türelmet kivár-, i Iső feladat a cserép-. illetve porcelánedény' kiválasztása, amelybe a fát ültetik. Ennek formájában és színében össze kell csengenie a beléje kerülő növény alakjával, jellegével. Gondosan megválasztják a föld összetételét, hogy megfelelő, de ne dús táplálékot biztosítson. A növényt nem az edény közepébe ültetik ez a képzelet szegény ségére és a művészi érzék hiányára vállana, állítják a bonsai művészei —, hanem az edény szélére. Ennek megfelelően alakítják ki az ágak arányát is. A törpefák nevelése olyan műveletek sorozatából áll, amelyeknek az a célja, hogy a növény növekedése lelassuljon, ugyanakkor mégis fejlődjön: a „felnőtt” fákhoz hasonlóvá váljék, sőt, virágozzék és termést is hozzon. Ültetéskor éppen ezért erősen visszavágják a csemete főgyökerét és a v.ezérhajtáso- kat. Ezt 2-3 évenként, minden átültetéskor megismétlik, ezáltal csökken a fa víz- és tápanyagfelvétele. A lapos edényben — az egyébként is sovány, kevés földben sekélyen gyökeredzik a fácska: gyökerei — mintha vihar tépte volna ki őket — a talajból jócskán kilátszanak. A fiatal növény törzsét és ágait rátekert drót segítségével megfelelő alakra formálják. Ha a törzs és az ágak megerősödtek, letekerik róluk a drótot, közben a hajtásokat állandóan metszik, és a fa ágait, koronáját, fajára jellemzővé alakítják. Ily módon éri el a bonsai művésze, hogy fája hasonlatos lesz a Kelet-Ázsia és a japán szigetek meredek, sziklás hegységein, a száraz, szegény talajon senyvedő, erős szelektől csavarodott törzsű, gyökerével kétségbeesetten a sziklába kapaszkodó fákhoz. A kínai és a japán ember otthonában a törpésí- tett erdei fák az ilyen görbe ágú, öreg fák hangulatát idézik. Néhány évtizede a bonsai Európában is elterjedt, sőt. divattá vált: egy szop hobbivá • Képünkön: I raneiaors/ágban haté*i aprólékos inunkú>al műitek lél a képen látható szőlőtőkét, amely termést is hoz. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Curryt főzni könnyű Ne vedd fel a telefont, ha fő a curry! Ez a mondás járja Ke- let-Ázsiában, arra utalva, hogy a curry nagyon gyorsan elkészül, gyakran kell kevergetni, és ezért nem tanácsos magára hagyni. Amióta nálunk is kapható currypor, már nem gond ezzel az egzotikus fogással meglepni vendégeinket. Magunk is elkészíthetjük 30 gramm kori- anderből, 15 gramm feketeborsból, 15 gramm köménymagból, 5 gramm cayenne borsból és 35 gramm kurkumá- ból. A hozzávalókat — utóbbi kivételével — vasserpenyőben kissé meg kell pirítani, majd finomra őrölni, és összekeverni. MARHACURRY Hozzávalók: 60 deka sovány marhahús, 2 deci tej, 3 evőkanál olaj, 1 nagy fej vöröshagyma, 5-6 gerezd fokhagyma, 1 szem paradicsom, 2 cső zöldpaprika, só. másfél kiskanál pirospaprika, 3-4 centi hosszú fahéjdarab, 2 mustármag, késhegynyi gyömbérpor, másfél kiskanál currypor. 1 kiskanál enyhe ecet. A másfél centis kockákra vágott húst egy tálban a pirospaprikával, a curryporral, az ecettel, meg egy kevés sóval összekeverjük, és félretesszük. Az apróra vágott hagymát, a felszeletelt paradicsomot meg a zöldpaprikát az olajon egy serpenyőben a fahéjjal, a mustármaggal, a gyömbérrel, a tört fokhagymával fűszerezve megpirítjuk, és a húst beleforgatjuk. Három deci vízzel leöntjük, és addig forraljuk, amíg a leve el nem fő. CSIRKECURRY Hozzávalók: 2 nagy csirkemell, 3 evőkanál olaj, 1 nagy fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 deci tej, só, 2 kiskanál currypor, fél kiskanál köménymag. csipetnyi gyömbérpor, fél citrom leve. A csirkemelleket kicsontozzuk, lebőrözzük, és a húsát, egycentis kockákra vágva, megsózzuk, majd a curryporral jól összekeverjük. A vöröshagymát megtisztítjuk, vékonyan felszeleteljük, és az olajon megfuttatjuk. Ezután a gyömbérporral megszórjuk, és a tört fokhagymát meg a köménymagot is hozzáadjuk. Kevergetve addig sütjük, amíg a köménymag pattogni nem kezd. Ekkor a húskockákat belekeverjük, és fehéredésig sütjük. Végül a tejet ráöntjük, és a húst lefedve puhára pároljuk. Mire megpuhult, a tejet is magába szívta. Végül fedő nélkül még néhány percig kevergetve a tűzön hagyjuk. Közvetlenül tálalás előtt a citromlével meglocsoljuk. SÁRGARÉPACURRY Hozzávalók: 4 közepesen vastag szál sárgarépa, 2 közepes nagyságú vöröshagyma, 2 deci joghurt, 2 evőkanál olaj, só, 2 kiskanál currypor, 1 kiskanál enyhe ecet. A sárgarépát megtisztítjuk, kis kockákra vágjuk, és az olajon megpirítjuk, majd szűrőlapáttal kiszedjük. A visszamaradt olajban a megtisztított, felszeletelt hagymát aranysárgára sütjük. A sárgarépát a hagymával összekeverjük, megsózzuk, a curryporral megszórjuk, a joghurtot meg az ecetet ráöntjük, és fedő alatt még öt percig pároljuk. ZÖLDBABCURRY Hozzávalók: 40 deka zöldbab, 2 nagy fej vöröshagyma, 4 deci tej, 2 evőkanál olaj, só, 2 kiskanál currypor. A zöldbabot szálkáitól megszabadítjuk, és négycentis darabokra vágjuk. Az egyik fej megtisztított vöröshagymát felszeleteljük, és a zöldbabbal összekeverjük. Megsózzuk, a curryporral fűszerezzük, és a tejjel leöntve, fedő alatt puhára pároljuk. Ha a tej nem főne el teljesen, fedő nélkül addig hagyjuk a tűzön, amíg a leve el nem párolog. Végül a maradék fej vöröshagymát is felszeleteljük, az olajon megpirítjuk, és a zöldbabhoz keverjük. Pákozdi Judit Félreértette (?) Tudod-e, hogy ezért a bizonyítványért büntetés jár?! — fenyegeti a kisiskolás Petit az édesapja. Mire a gyerek: Vizsz. 1., függ. 17. és 49. VÍZSZINTES: 1. A vicc csattanójának első része (zárt betűk: R, AJ. 15. Sárga virágú, kúszó szárú gyomnövény. 16. Egyiptomi napisten. 17. Az ezüst és a nitrogén vegyjele. 18. Albán pénzegység. 19. Majmoló. 21. Gonosz bibliai alak. 22. Táncot jár. 24. Mczga Kriszta lüké öccse! 25. Kinövő egynemű betűi. 27. Dinnyén is, jégen is vágják. 29. Elem! 30. A dzsungel könyvében szereplő kígyó. 31. Párducmacska. 34. Ökörré képezheti magát! 37. Őrs tagja! 38. Egykori filozófiai iskola helye Dél-Itáliában. 40. Előadó, röv. 41. A hidrogén és a neon vegyjele. 45. Régi súlymérték. 46. Emelet, röv. 47. Kelet- ázsiai pénz- és súlyegység. 48. Bot végei! 50. Rendet hagy maga után! 52.. . . megkoronázása; Monteverdi operája. 54. Fél öt a táviratban! 56. Rangjelző előtag. 57. Részesrag, községnév is. 59. Torta közepén van, de nem gyertya! 60. . . . Restrepo; Kolumbia volt elnöke (Carlos). 63. Üreg, tájszóval. 65. Nyolc, idegen szavak előtagjaként. 66. A földhöz simul. 68. Tapétával is díszí- ■tik. 70. Kies szakadékvölgy a Visegrádi-hegységben. 71. Egyiptomi katonai vezető volt (Abdel Hakim). 72. Igen pontos járású ingaóra más órák beszabályozására. FÜGGŐLEGES: 2. Felbuktat. 3. Ősi mezopotámiai város. 4. Darab, röv. 5. A s/iv felöli oldal. 6. Korán erő gyümölcs. 7. Izlandi pátból készült prizma. 8. Vámhatárok! 9. Az egyik szülő bccé- zése. 10. Dal. II. Amerikai légitársaság. 12. Sarj. 13. Atamán beosztottja. 14. Rövid szélkabát, eszmikó eredetű szóval. 17. A csattanó második része (zárt betűk: H. A, U). 20. Nem haladó. 23. Várpalota része. 26. A Nana írója (Émile). 28. Kezéből a földre hullajt. 32. Alul. 33. Maga alá gyűr. 35. J7ejér megyei község. 36. Fehérnemű. 39. Jordánia fővárosa. 41. Beatles-nagylemez címadó slágere. 42. Felebarát. 43. Újság. 44. Noli turbare circulos . . . ! (Ne zavard köreimet!)49. A poén harmadik, befejező része (zárt betűk: II, K, T. I). 50. Bázis. 51. Kiváló szovjet sakkozó (Mihail). 53. Takaró. 55. Alapvető. 56. Nagy testű papagájfaj. 58. Az utcára szalad. 61. Férfinév. 62. Orosz női és férfibecenév. 64. Színművész (Flórián). 67. Rostnövény. 69. Végtag. 73. Belső világítás! 74. Morzehang. Schmidt János Beküldendő: vízszintes 1., függőleges 17. és 49. Az április 7-én közölt rejtvény helyes megfejtése: Sokan léinek a mcgszólás- tól, kevesen a lelkiismerettől. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Szabolcs Istvánná, Baja; Sándor József, Kiskunmajsa, Dunai Anna, Kecskemét; Palásthy Géza, Hetényegy- háza; Székely László, Újtelek; Jámbor Zsolt, Ladánybenc; Nagy Sándorné, Kiskunhalas; Gyallainé Újvári Erzsébet, Szabadszállás; Sarok Fcrencné, Székesfehérvár; Illés Jánosné, KunbajaÉrdekességek A régi néphit azt tartja, hogy a nő a hajón szerencsétlenséget okoz. A japánok elhatározták, hogy véget vetnek ennek a furcsa hiedelemnek. A japán tengeri mentőszolgálat 347 kapitánya közül a legfiatalabb egy hölgy. Áz elmúlt negyven évben ez az első eset, hogy fontos mentőhajó élére nőt neveztek ki. A 27 esztendős hölgy tíz marcona, viharedzett tengerésznek dirigál a parancsnoki hídról. * A legtöbb kokaint előállító ország Peru, ahol a statisztikák szerint eddig 17 ezer 500 ember halt bele a kábítószeres üzletbe. Vannak köztük termelő parasztok, kereskedők, ügyvédek és bírák. Az elmúlt tizenöt évben tizenkétszeresére nőtt a kokaültetvények nagysága az országban, és ma már 200 ezer hektáron termesztik. A külföldi deviza- bevétel 25 százaléka a kokainból származik, egyetlen exportcikk, még a kakaó sem éri el ezt az arányt. Peruban és Bolíviában évente 1,5 milliárd dollár származik a kokacserje és a kokapép eladásából. A kolumbiai drogbárók évente mintegy 7 millió dollárt vágnak zsebre a kereskedelemből. A pénz húsz százalékát visszapumpálják a termelésbe, a többit ingatlanokba, bankokba, külföldi vállalkozásokba fektetik. * A közelmúltban Brüsszel egyik házasságközvetítő irodája pályázatot hirdetett a legromantikusabb és legszebb szerelmes levél megírására. A szakemberekből'álló zsűri, több száz levelet elolvasva és értékelve, az első díjat egy bizonyos Cristiane Maurez nevű hölgynek ítélte oda. Amikor a győztes a díj átvétele céljából felkereste az irodát, kiderült: a hölgy 78 éves, és még soha nem volt férjnél. * Nyelvi érdekesség, hogy a panama szó, a panamázik ige az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő Panamacsatorna elhúzódó építése körül kialakult nagyarányú vesztegetések, sikkasztások, csalások alapján született rosszalló kifejezés. A világsajtót bejárt botrány „hőse”, az építkezés fővállalkozója: Lesscps Ferdinánd. (A neve onnét is ismert, hogy ő vezette és irányította a korábban, 1869-ben megnyílt Szuezi-csatorna építkezéseit.) Azt már kevesebben tudják, hogy a Panama-csatorna építésének magyar szereplője is volt, méghozzá a bajai születésű szabadsághős, Türr István személyében. O volt annak az „óceánközi csatorna fúrására alakult nemzetközi társulatinak az elnöke, amelyik az építkezést finanszírozta. Türr István elnök szerezte meg a bogotai (Kolumbia) kormánytól a panamai tartomány területén építendő csatorna engedélyét. * Az NSZK-ban is az a gyakorlat, hogy a házasságot kötők közül a feleség veszi fel a férj vezetéknevét. Csak kevesen élnek a mostani törvény kínálta lehetőséggel. A házaspárok számára kötelező a közös családi név, de az újabb rendelkezések értelmében közös megegyezés alapján ez lehet a feleség leánykori neve is. A statisztikák szerint a házasulandóknak mindössze két százaléka él ezzel a lehetőséggel. Ha a házastársak nem tudnak dönteni a családi név kiválasztásában, akkor a férj nevét írják be. Kompromisszumos lehetőség az is, hogy a feleség a leánykori nevét kötőjellel a férje családi neve elé teszi. Az újdonsült feleségek tíz százaléka választja ezt a variációt. * Áprilisban a György-naphoz kapcsolódik a legtöbb hiedelem és népszokás. Sárkányölő Szent György a középkor népszerű szentje volt. Patrónu- sa a keresztes lovagoknak, a lovas katonáknak, a fegyverkovácsoknak, vándorlegényeknek, napjainkban a cserkészeknek. Földművelő őseink életében tavaszkezdő napnak számított április 24-e. Ekkor hajtották ki a friss legelőre az istállóban telelt jószágot. A régi szegediek szerint jó lesz a termés, ha a Szent György-napi vásárban esik az eső, és a koldusnak besározódik az orra. A legfurcsább, de a leghasznosabb népszokás, sajnos, feledésbe merült, pedig az egyre szegényedő világunkban jó lenne életre kelteni. Elődeink azt tartották, hogy a György-napkor fogott ürge bőréből készült pénzeszacskó sosem ürül ki, mindig van benne elegencfő pénz. — kgym — He!;.: Lilik.ko-Mmdsiröm .finn keramikusművész lappi címmel megjelent mesekönyvét és a könyv alapjául szolgáló kerámiákat mutatták be Budapesten. Helsinkiben, az Arabia Gyár művészeti osztályán dolgozó művésznő hazájában kedvelt és közismert kerámiaszobrairól, vékony kerámiatábláiról, faliképéiről ismert, de a tömeggyártásra alkalmas használati tárgyai is tehetségét dicsérik. Egyéni kiállításainak tucatját rendezték (Helsinki, Tampere, Koppenhága, New York, Tokio, Bristol, Düsseldorf stb.), most Budapesten csodálhattuk meg alkotásait, lényének varázsát. 1981-ben készült kerámianyulacskája, a Jäniksenpoika, a magyar fordításban a Tappi nevet kapta. A nyuszi figurája különleges szobor- és táblacsoporttá nőtt, mesés történet született kétféle megjelenésben: kerámiába és mesekönyvbe álmodva. S mert a rokkantak éve volt a születési időpont, a finn művésznő először a vak, majd a mozgássérült gyerekekre gondolt: kerámiakiállitása vak gyermekeknek készült! Falitáblái kézzel tapinthatók, súgják a képek történéseit, a kerámiatáblák alján a pontírás meséli el mindazt a szépséget, amit a látó ember számára a színek, vonalak tudatnak. A mese egy nyúlcsalád nagy eseményével kezdődik. Öt nyulacska születik, négy egészséges, egy kisebb a többinél, s hamarosan kiderül róla: nem tud ugrani. Márpedig ki látott olyan nyuszit, amelyik nem ugrál? Nyúlmama orvoshoz vitte fiacskáját (hisz így a nyulak ugróiskolájába sem járhat), de a doktor semmivel sem biztathatta a kesergőket. Nyuszikánk bánatában világgá ment, ne lássa senki szégyenét, nyomorúságát, sántaságát. Egy öreg fára kapaszkodott fel, annak koronája lett új otthona. A fáramászás egyszerre boldoggá tette Tappit, rádöbbent: ugrani ugyan nem tud, de valamivel a sors őt is megajándékozta. Kész csoda, hogy nyúl létére fára tud mászni!
