Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-02 / 77. szám

----------.----------------------------------------------------- ____ — P ETŐFI NEPE POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 77. szám Ára: 4,30 Ft 1990. április 2., hétfő . __________;____ _____________________ i________________ _____________ ________________________________ M A: MI ÚJSÁG, KAMARA? Tömeges fizetés- képtelenségre kell számítani (4. oldal) % HOLNAP: A helyzet változatlan (4, oldal) Kertészoktatási számítások Megtermelni és megvenni is nehéz (5. oldal) Románok, magyarok békében kívánnak élni Kolozsvári nyilatkozat Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: A románok és a magyarok meg­értésben, harmóniában és a kölcsö­nös megbecsülés szellemében éltek, élnek és kívánnak élni a jövőben is, ugyanazon a földön - hangsúlyoz­za az a közös nyilatkozat, amelyet vasárnap tettek közzé a március 30- án, Kolozsváron rendezett nemzeti­ségi tanácskozásról. Adrian Motiu, az Erdély kérdése­ivel foglalkozó miniszteri rangú ál­lamtitkár március 29-én Csíkszere­dán és Sepsiszentgyörgyön tárgyalt az RMDSZ és a Vatra Romaneasca szövetség vezetőivel, tájékozódott a megyékben kialakult helyzetről. Ezt követően március 30-án Kolozsvá­ron tanácskozást tartottak — Adri­an Motiu elnökletével —, amelyen a Hargita és Kovászna megyei szerve­zetek képviselői, valamint a Vatra Romaneasca kolozsvári szervezeté­nek képviselői vettek részt. Ezen a tanácskozáson ötpontos nyilatkozatot fogadtak el a résztve­vők: az RMDSZ Hargita és Ko­vászna megyei szervezetének, a Vatra Romaneasca Kovászna me­gyei és kolozsvári szervezetének, a Demokratikus Románok Ligájá­nak (ez a Vatra Romaneasca Har­gita megyei szervezete), továbbá a Magyar Ifjúsági Szövetség sepsi­szentgyörgyi szervezetének és a Csíkszeredái „Alfa” ifjúsági szerve­zetnek a képviselői. A dokumentum leszögezi, hogy a térségben a románok és a magyar nemzetiségiek békében kívánnak é:lni, Romániát közös hazának te­kintik és elhatárolják magukat minden olyan szándéktól, amely az ország bomlasztására irányul. Kö­zösen foglaltak állást a széthúzó és destabilizáló kísérletek ellen, füg­getlenül attól, hogy azokat belső vagy külső erők gerjesztik. Vállal­ták, hogy tiszteletben tartják az or­szág minden állampolgárának egyéni és kollektív jogait nemzeti­ségre váló tekintet nélkül „az egye­temes emberi jogok kiáltványával, a helsinki és a bécsi konferenciák dokumentumaival, valamint az or­szág törvényeivel” összhangban. A közös nyilatkozatban úgy fog­laltak állást, hogy a nézeteltéréseket és konfliktushelyzeteket tárgyalá­sokon kell rendezni. A kialakult helyzetről a román és a magyar közvéleményt, valamint az érdekelt feleket a valóságnak megfelelően, lojálisán és.kölcsönösen tájékoztat­ni kell. Németh Miklós levele a Zsidó Világkongresszus elnökéhez NEW YORK Németh Miklós magyar minisz­terelnök biztosította a világ zsidó­ságát arról, hogy a Malév légitársa­ság ügyének rendezésével elhárult annak akadálya, hogy Magyaror­szág részt vegyen a Szovjetunióból kivándorló zsidók szállításában. A kormányfő a Zsidó Világkong­resszus elnökéhez, Edgar Bronf- manhoz pénteken eljuttatott levelé­ben hangsúlyozta, hogy az egyik ilyen akadályt képezte a Malév ve­zérigazgatója. Jahoda Lajos, akit le is váltottak, mert leállíttatta a Bu­dapestről Tel Avivba induló char­ter-járatokat és a zsidó kivándor­lóknak megtiltotta a menetrend szerinti járatok igénybe vételét. „Megértem azokat az aggodal­makat, amelyeket a Malév döntése Önöknél keltett. Szeretném Önt biztosítani arról, hogy ez a döntés ellentétes kormányom szándékaival és politikájával. Ezt támasztja alá, hogy a közlekedési miniszter fel­mentette a Malév vezérigazgatóját, és elhárította azokat az akadályo­kat, amelyek a magyar légitársasá­got a Szovjetunióból kivándorló zsidók szállításában gátolták” — hangsúlyozta a magyar kormányfő. A KECSKEMÉTI HABSELYEM AZ ÖNÁLLÓSÁG ELSŐ LÉPCSŐJÉN A piac diktálja a szervezeti változást • A varrónők körében új bérezési rendszert vezettek be, amelynek eredményeként végre kézzel foghatóan elismerik a kiemelkedő teljesítményeket. SVÁJCI TŐKEBEFEKTETÉS AZ AUTÓJAVÍTÁSBA Korszerűsít az új kft. Önálló üzemmé alakult a Vá­rosföldi Dózsa Tsz kecskeméti autójavítója, amely országosan elismert a vészélyes anyagokat, — benzint, savakat, lúgokat, egyéb vegyszereket — szállító járművek szakszerű ja vításáról, valamint egyéb teherautók ha­szonjárművek műszaki vizsgá­ra történő előkészítéséről, vizs­gáztatásáról. A megyeszékhely egyik legkorszerűbb autójavító bázisán dolgozók bérezésükben nem sokat érzékeltek elismert­ségükből. Az üzem száz dolgo­zójának évi átlagjövedelme ta­valy nem érte el a százezer fo­rintot. A további műszaki fej­lesztési lehetőségeket sem érez­ték biztosítottnak tsz-mellék- üzemági formában, noha nye­reségük az elmúlt években átla­gosan 5-7 millió forint között alakult. Az említett okok miatt is keresték már két esztendeje azt a szervezeti megoldást, amely végül is az idén január elsejétől gyógyírt ígér eddigi gondjaikra. Ettől az időponttol számítva alakultak át .ugyanis vegyes vállalati jellegű kft.-vé, mint erről Tóth Károly ügyve­zető igazgató és Békefy Jenő főmérnök tájékoztatott. A Dózsa Tsz mellett a felsőla­josi Almavirág Szakszövetkezet és a svájci tőkebefektető Gy. Horváth, a Fahrzeng Bau cég tulajdonosa hozta létre a Car = Color magyar—syájci Gépjár­műipari Kereskedelmi Szolgál­tató és Termelő Kft.-t. A húsz­millió forint tőkeértéknek 47 százaléka külföldi. A magyar származású svájci partner anya­got, eszközöket, berendezéseket vitt be a társaságba. Nyugat-Európai szinten is a legkorszerűbb technikát képvi­seli az a vadonatúj jármüfestő- fényező berendezés, amit ezek- (Folytatás a 2. oldalon) A vállalati tanács döntése nyomán az idén nyáron részvénytársasággá alakul a Habse­lyem Kötöttárugyár. A hír hátteréről érdek­lődve Ghimcssy Andrástól, a kecskeméti gyár igazgatójától megtudtuk, hogy a nagyválla­lat gazdasági mutatói az utóbbi esztendők­ben egyértelműen jelezték: a Habselyem ér­dekeltségi rendszere felett eljárt az idő. A gyáraknál, gyáregységeknél képződött nyereség a közös kasszába vándorolt, ahon­nan ugyan visszajuttattak időnként némi pénzt, de könnyen belátható: az üzemek nem voltak közvetlenül ösztönözve a nyereség- termelésre. Az egységek már tavaly szorgal­mazták, hogy kapjanak nagyobb önállósá­got. A döntés sokáig késett, mígnem a belföl­di kereslet visszaesése és az elmaradó ered­mény végül mégiscsak kikényszerítették a vt-ből az elhatározást. Az rt. továbbra is megtartja a világpiacom már bevezetett, jól csengő Habselyem Kötött* árugyár nevet. Ezzel egyetért valamennyi érintett, mint ahogy azzal is, hogy a gyárak­nak, gyáregységeknek át keli venniük egy sor, eddig központi feladatot. (Ilyenek többek között a belkereskedelmi tevékenység, a megrendelések felvétele, az utókalkuláció el­végzése.) Ezzel párhuzamosan április 1-jétől át kell térniük az önelszámolásra. így az üzemek a jövőben üzleti alapon kapcsolód­nak majd egymáshoz. Új vonás, hogy a megtermelt nyereség két­harmada a gyáraknál marad, s szabadon, tetszés szerint felhasználhatják műszaki fej­lesztésre vagy bérfejlesztésre. Különösen ez az utóbbi lehetőség villanyozta fel a szakem­bereket. A kecskeméti gyárban ugyanis pél­dául az elmúlt évben 79 ezer forint körül alakult a bérszínvonal, ami a megyeszékhe­lyen meglehetősen szerénynek számít. Nem csoda hát, ha emiatt sok, jól begyakorlott dolgozót és frissen végzett ipari tanulót ve­szítettek. A kecskeméti gyárban az önállósodás je­gyében egyébként máris hozzáfogtak a bére­zés megreformálásához. Március elejétől há­rom hónapos próbaidővel új bérezési rend­szert vezettek be a varrónők körében. Ennek eredményeként a száz százalék fölött teljesí­tők jövedelme jelentősen (esetenként 2-3 ezer forinttal) nőtt. A nyereségérdekeltség megjelenése újfajta, rugalmasabb gondolkodást követel a megye- székhelyi üzem szakembereitől. A korábbi gyakorlattól eltérően például újabban a kis­kereskedőket is kiszolgálják a raktárból. Talán még ennél is plasztikusabban jelzi a szemléletváltozást a következő példa: a gyár kevéssé hasznosított 500 négyzetméteres te­rületének bérbe adásáról tárgyal az Univer ÁFESZ-szel. A partner gépkocsikat tárolna a bérelt részen. A Habselyem Kötöttárugyár tehát a gya­korlatban megindult a szervezeti változás útján. Ám ez még tényleg csak a kezdet. A végső cél csak egy lehet: a gyárak, gyáregy­ségek teljes önállósága. Csak így lesznek ké­pesek megfelelni a változó piaci viszonyok­nak. Gaál Béla GORBACSOV FELHÍVÁSA A LITVÁN NÉPHEZ Landsbergis elfogadhatatlannak nevezte • Moszkva: l öbb száz ember tüntet március .31-én a moszkvai Gorkij parkban a litvániai katonai beavatkozás ellen. A litván néphez intézett szom­bati felhívásában drámainak ne­vezte Mihail Gorbacsov a köztár­saságban kialakult helyzetet, s kö­zös fellépést sürgetett a súlyos kö­vetkezmények elkerülése érdeké­ben. A szovjet elnök rámutatott: a Litván Legfelsőbb Tanács március 11 -ei határozata kritikus helyzetet teremtett. A litván vezetésnek a Szovjetunióhoz fűződő kapcsola­tok azonnali megszakítására irá­nyuló kísérletei, az egyoldalú és ultimativ lépések taktikája veszé­lyezteti a köztársaságban élők — litvánok és nem litvánok — nor­mális életét és aggodalmat válta­nak ki az országban. Mindez szembeállitja Litvániát a többi szovjet köztársasággal és aláássa a történelmileg kialakult együttműködés alapjait. Gorba­csov minden logikát nélkülözőnek nevezte a litván lépéseket, mivel azokat akkor foganatosították, amikor valóban demokratikus ala­pon kezdődött meg a szövetség átalakítása. Gorbacsov megismételte, hogy a szovjet vezetés az összes nép sza­bad fejlődésének híve, tiszteletben tartja önrendelkezésre és szuvere­nitásra vonatkozó jogukat, s ez alól a litván nép sem kivétel. Az elnök hangsúlyozta, hogy drámai helyzet alakult ki a köztár­saságban, s ha nem veszik figye­lembe a józan ész szavát, az esetné - nvek súlyos következményekkel járhatnak mindenki számára. Gor­bacsov hangsúlyozta, hogy ennek elkerülése érdekében egységesen kell fellépni, s kifejezte reményét, hogy felhívása a köztársaság la­kosságának támogatására talál. * Újabb épületeket foglaltak el Vilniusban pénteken este a szovjet fegyveres erők egységei. A litván parlament tájékoztató irodájának munkatársai az MTI tu­dósítójának telefonon elmondta: katonák szállták meg a litván fő­ügyészség épületét, miután pénte­ken a szovjet főügyész utasítására le­váltották a litván Legfelsőbb Ta­nács által kinevezett köztársasági főügyészt. A katonák egyelőre sen­kit nem engednek be az épületbe. Az „ügyészháború” hátterében az áll, hogy a szovjet főügyész a szovjet al­kotmánnyal ellentétesnek nyilvání­totta a litván parlament határozatát, amelyben saját hatáskörbe vonta a köztársasági főügyész kinevezését. A tájékoztatás szerint a katonák megszállták azt a nyomdát is, ahol a litván nyelvű központi újságok többsége készül. A központi litván lapok ugyanakkor szombaton reg­gel rendben megjelentek. Pénteken este a katonák elfog­lalták a Litván Tudományos Aka­démia Történeti Intézetének épüle­tét is, amelyet a független Litván KP adott át az akadémiának. Ez utóbbi akció a jelek szerint az LKP KB székházának megszállásával hozható összefüggésbe, amelyet a hadsereg az „SZKP tulajdonának védelmében” foglalt el. Szomba­ton reggel Vilniusban nyugodt volt a helyzet, a város utcáin nem volt nyoma a katonai jelenlétnek. * Határozottan elítélte Gorba- csovnak a litván parlamenthez in­tézett újabb felhívását vasárnapi tévényilatkozatában Vytautas Landsbergis. A litván Legfelsőbb Tanács elnöke kijelentette: a szov­jet elnök nem hajlik a nemzetközi közvélemény által is javasolt pár­beszédre Litvániával. Landsbergis nyilatkozatában közölte, hogy a vilniusi törvényho­zás hétfői és keddi ülésén vitatja meg, milyen választ adjon „Gor­bacsov elnök elfogadhatatlan nyi­latkozatára”. Alitván vezető—burkoltan bírál­va a külföldet a határozottabb támo­gatás elmaradásáért — külön is ki­tért arra, hogy a három baltikumi or­szág segítséget kért az ENSZ főtitká­rától, de mindeddig nem kapott vá­laszt. — Holnap meglátjuk, hogy re­agál a világ ezúttal—tette hozzá. Az angolok sem szeretik az adót Tömegtüntetések Londonban, a fejadó ellen • lobb tízezren tüntetnek London belvárosában a „fejadó”, a minden 18éven felijei lakosra kivetett helyi közszolgáltatási adó bevezetése ellen. A késő esti órákig tartottak a Lon­don kormányzati központjában a szombaton délben kirobbant zavargá­sok, amelyekben mintegy százharminc ember, köztük 58 rendőr, szenvedett ki- sebb-nagyobb sérüléseket. Több mint háromszáz embert letartóztattak. A brit főváros emberemlékezet óta legsúlyosabb forrongása békés tömeg- tüntetéssel kezdődött az április elsejé­vel életbe lépő „fejadó” ellen. A hetek óta országszerte tartó és sorozatosan súlyos összeütközésekbe torkolló tilta­kozó tüntetések csúcspontjaként meg­hirdetett londoni tömeggyülésen mint­egy ötvenezren vettek részt a Trafalgar téren. Onnan indult a tiltakozó menet a kormányzati negyed főutcáján, a Whitehallon a Downing Street, a mi­niszterelnöki rezidencia irányába. A tüntetés idején Thatcher asszony a nyugat-angliai Cheltenhamban mon­dott beszédet a konzervatív kormány­párt nagyaktíváján. A tory-tanácsko- zás színhelye körül ugyancsak a fejadó ellen tiltakozó tömegek tüntettek. Ott ketten sérültek meg, mintegy ötven tüntetőt vettek őrizetbe. Londonban a Whitehallról nyíló Downing Street bejáratát elzáró magas vasrácsnál csapott össze a tüntető me­netből kivált fiatalok két-háromszáz fős csoportja a rendőrökkel. Egy közeli építkezésnél felszedett kövekkel, tégla­darabokkal kezdték dobálni a vasrács előtt felsorakozott lovas rendőröket. A rendőrség ezután gumibotos és lovas rohamokkal kezdte visszaszorítani a tömeget a Trafalgar tér felé. Sokan megsérültek, közük a Reuter három fotoriportere is. Ezután valóságos utcai harcok kez­dődtek a rohamozó rendőrök és a ve­lük szembeszálló csoportok között. Rendőrautókat támadtak meg, sze­mélyautókat borítottak fel és gyújtot­tak meg. A visszaszorított és a szom­szédos utcákba szétszóródott csopor­tok törtek-zúztak, tüzeket gyújtottak. Felgyújtottak egy hatemeletes iroda­épületet a Trafalgar téren, és megtá­madták a kiérkező tűzoltókat is. A za­vargások kiterjedtek London színházi negyedére és bevásárlóközpontjára. A Regent Streeten és az Oxford Stree- ten üzletek és áruházak tucatjainak ki­rakatait zúzták be. Szemetes kukákkal, téglákkal verték be a kirakatokat, töb­ben fosztogatni kezdtek. Gépkocsik tu­catjait törtek össze vagy gyújtották fel. A West Enden' lefújták a színházi és mozielőadásokat. Bezártak az étter­mek, a szórakozónegyedböl elmene­kültek a vendégek. London központját több mint nyolc órára teljesen megbé­nították a késő éjszakai órákig tartó zavargások. Thatcher asszony a népszerűsége mélypontján lévő konzervatív kor­mánypárt nagyaktívájához intézett mozgósító beszédében a munkáspárti ellenzéket tette felelősség a fejadóval szemben országszerte megmutatkozó ellenséges közhangulat miatt, és köze­lebbről meg nem jelölt „marxista mili- tánsokat” vádolt az erőszakcselekmé­nyek kirobbantásával. A Scotland Yard 3000 főre becsülte azoknak a „militáns kemény maghoz” tartozó tüntetőknek a számát, akik a londoni zavargásokban tevékenyen részt vettek és közelharcba bocsátkoz­tak a rendőrökkel. Glasgowban, Skócia ipari központ­jában, szombaton több mint harminc­ezren tüntettek a fejadó ellen. Skóciá­ban egy évvel ezelőtt lépett érvénybe a minden 18 éven felüli lakosra egyenlő arányban kivetett helyi közszolgáltatá­si fejadó. Az ingatlanadót felváltó új­fajta közteherviselésre kötelezett fel­nőtt lakosságnak mintegy 20 százaléka tagadta meg a fejadó megfizetését Skó­ciában. Az április l-jévcl Angliában és Walesben is életbe lépő fejadó elleni általános felzúdulás nagy szerepet ját­szik abban, hogy a legutóbbi közvéle­mény-kutatói felmérések már 25-28 százalékos vezetést mutattak ki a mun­káspárti ellenzék javára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents