Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-09 / 58. szám

KÉPVISELŐJELÖLTEK BÁCS-KISKUN MEGYE EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETEIBEN ———- .............................. i i I. —tatás a 7. oldalon) KÉP VISELŐJELÖLTEK BÁCS-KISKUN MEGYE EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETEIBEN PERITY ANDRÁS, a Fidesz jelöltje DR. MÁRKUS FERENC 1935-ben születtem Ho- mokmégyen. Az Agrártudo­mányi Egyete­men diplomáz­tam, mezőgaz­dasági tudomá­nyok kandidá­tusa vagyok, a Fűszerpaprika Kutató Állo­más tudomá­nyos igazgató- helyettese. Ä pártokhoz csatlakozni nem kívánók érdekeit képviselem. Sok a teendő! Áz elmúlt évtizedekben egyre nagyobb mértékben elmaradtunk a világ és a legtöbb európai ország fejlődésétől. Fontos a haza, a munka, az erkölcs, a becsület és a család tisztelete, védelme. Határozottan el kell ítélni a korrupciót, a pozícióval való vissza­élés minden formáját. Az alacsony és közepes jövedelemmel rendelkezők érdekeit szolgáló ja­vaslatokat támogatni szükséges. A humán, műszaki és agrárértelmiség nem ma­radvány'értékű, hanem hazánk fejlődésének és felzárkózásának meghatározó jelentőségű ténye­zője. A nyugdíjak reálértékéről nem csak beszélni kell! A tulajdonviszonyok olyan átalakítására van szükség, amelyben sokféle típusú vállalkozást élénkítő tulajdonformák egymás mellett vesznek részt a piaci versenyben. Ezek a feltételei, hogy a Magyar Köztársaság beléphessen Európa kapuján. A Hazafias Választási Koalíció és Agrárszövetség közös jelöltje ' 7 sz. vk. székelyhídi Géza Kalocsai la­kos, agrárköz­gazdász va­gyok. Két szor­galmas fiam, nagyszerű me­nyeim és három gyönyörű uno­kám van. Éle­tem értelmét családomban és hazám jövőjé­ben látom. Tu­dományos terü­leten dolgozom, a magyar^ faluk és kisvárosok helyzetét tanulmányozom. Életem nagyon nehéz, magyar sorsot takar. Már a negyvenes évek végén internál a diktatúra, majd 1950-ben büntető mun­katáborba hurcol. Az 1956-os magyar forradalom idején közakaratból, az akkori megyeszékhelye­men nemzetőr parancsnok lettem. Tevékenysé­gem alatt, az akkori megyeszékhelyemen nemze­tőr parancsnok lettem. Tevékenységem alatt, nem engedtem a.szélsőségeknek, őriztem a forradalom tisztaságát. Négy év börtönnel és vagyonelkob­zással jutalmaztak. Szabadulásom után fizikai munkásként dolgoztam, majd szakmámra tekin­tettel megengedték, hogy termelőszövetkezetben helyezkedhessek el. A szép ígéretek ellenére a ha­talom 29 éven át, látványosan figyeltetett és féle­lemben akart tartani. A megbocsátás szellemében vallom, hogy egyedül a békés átmenet hozhatja meg az ország felemelkedését. Az erkölcsi megúj­hodás, a valláserkölcsi nevelés semlegesítheti a mind jobban burjánzó gyűlölködést. Elvetem a marxista—leninista eszmerendszert, de elvetem a radikális liberalizmust is. Harcolni szeretnék a kisemmizettekért, minden emberért, a békességes életünkért és a kereszténységért. A Magyar Néppárt jelöltje 7. sz. vk. 11. oldal GONDA JÁNOS Budapesten születtem 1956- ban. Gyermek­éveimet Pest megyében, Tá- piószőlősön töl­töttem. Kerté­szeti szakkö­zépiskolában érettségiztem és a Kertészeti Fő­iskolán kaptam diplomát 1978- ban. Nős vagyok, feleségem szinten kertész "üzem­mérnök. Három gyermekünk van. Érsekhalmán lakunk egy kertes családi házban. 1978 óta a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban dol­gozom. A politika iránt régóta érdeklődöm, bár ezelőtt sok elméleti és gyakorlati kérdéssel nem értettem egyet. Mint mezőgazdasági értelmiségi, fontosnak tartom a földek értékének visszaadását, és hogy ez az érték fokozatosan beépüljön a mezőgazda- sági termékek árába. Fontosnak tartom a dolgozói érdekeltségi rendszer megteremtését. Egyetértek azokkal a képviselőjelölt társaimmal, akik a főváros és vi­dék közötti különbség megszüntetéséről szólnak. Szorgalmazom az úgynevezett „zöld bárók” va­gyonelszámolását. Lehetőséget kell adni a falu­nak, a mezőgazdaságnak az újjászületéshez, hogy a paraszt szó ne leszólás, ne sértés legyen, hanem egy becsületes megélhetést biztosító munka, amely az ország javát is szolgálja. A Magyar Szocialista Munkáspárt jelöltje ''t. sz. vk. DR. ANDRISKA GÉZA 39 éves, nős, kalocsai lakos vagyok. Itt szü­lettem, az egye­temi éveket le­számítva Kalo- csán_ tanultam, majd a SZOTE Általános Or­vosi Karán szerzett orvosi diplomámmal a kalocsai kórház sebészetére kerültem 1976-ban. 1979 óta vagyok sebész szakorvos, jelenleg adjunktusi beosztásban dolgozom. Szüleim is Kalocsán élnek, nyugdíja­sok. Húgom a szegedi szemészeti klinikán dolgo­zik, készül szemész szakvizsgájára. Az MSZMP- nek tagja soha nem voltam, diákköri KlSZ-tagsá- gon, majd munkahelyi szakszervezeti tagságon kívül más szervezetben részt nem vettem. Áz Or­vosi Kamara megalakulása óta, melynek tagja vagyok, szakszervezeti tagságom is megszüntet­tem. 1989 augusztusa óta vagyok az SZDSZ tag­ja. Kalocsán elsőként, kezdetben egyedül kezdtem az aláírások gyűjtését a népszavazás négy kérdésé­ről, majd az októbertől megalakult kalocsai SZDSZ-szervezet ügyvivőjévé választottak, mely­ben azóta dolgozom munkám mellett. Híve vagyok a politikai és gazdasági rendszer- váltásnak, bízom abban, hogy a választások or­szágos szinten igazolni fogják véleményemet. Ezért szeretném elnyerni Kalocsa és környéke né­pének bizalmát, hogy az általam is helyesnek ér­zett „rendszerváltás programja” győzzön. A Szabad Demokraták Szövetségének jelöltje 7. sz. vk. KOSA ANDRÁS Nyíregyhá­zán 1923-ban születtem, egy hívő protestáns kisgazda csa­ládban. A csa­ládban négy fiú­gyermek nevel­kedett. Az ott­hon légköre- szelleme egész életemre' döntő hatással volt. 1943-ban beiratkoztam a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Ka­rára, de a háború miatt nem fejeztem be tanulmá­nyaimat. 1947-ben Szabolcs megye kisgazdapárti listáján a választások során mandátumot szerez­tem, és bekerültem az országgyűlésbe 1948-ban. 1956-ban Nyíregyházán részt vettem a forra­dalmi eseményekben, elsősorban a Független Kis­gazdapárt újjáalakításán fáradoztam. 1957 nya­rán letartóztattak és a debreceni katonai bíróság elé kerültem huszadmagammal. Nekem egy évet adtak. Ezután kerültem Bács-Kiskun megyébe, Szakmáira, majd innen más megyei állami gazda­ságokba. Az 1989-es érdi nagyválasztmányon je­len voltam, és a párt vezetőségének ajánlására a Politikai Bizottság tagjává választottak. 1989. augusztus 2-án barátaimmal megalakí­tottuk a párt kalocsai szervezetét, amelynek titká­ra vagyok, és közreműködésemmel szerveztük meg a kalocsai körzet további 16 községében a pártot. A Kisgazdapárton kívül más pártnak vagy szervezetnek tagja nem voltam. A Független Kisgazdapárt jelöltje 7. sz. vk. SZARVAS LÁSZLÓ Nemzetiségi községben, Bá­tyán születtem 1939-ben, négy­gyermekes sze­gény paraszti csáládban. Az általános isko­lai tanulmánya­imat is ott vé­geztem el, kö­zépiskolai ta­nulmányaimat a Kalocsai Állami Tanítóképzőben folytattam, de az 1956-os forradalom miatt befejezni nem tud­tam. A forradalom alatt mint képzős, a Nemzeti dal elszavalásával „izgatást követtem el”, s a szülőfa­lumban a rend fenntartására a katonai helyőrség­től kért segítség miatt az államrendlnegdöntésére irányuló tevékenység vádjával 9 havi felfüggesz­tett börtönre ítéltek. Tanulmányaimat szabadulásom után, 1958- ban fejeztem be, de tanítói pályára nem léphet­tem. Voltam alkalmi munkás, segédmunkás, köz­ben tanultam, közgazdasági végzettséget szerez­tem, Jelenleg a kalocsai Kaloplasztik üzemgazda­sági osztályvezetője vagyok. A Szociáldemokrata Párt jelöltje 7. sz. vk. BÖDI SZABOLCS 1951-ben szü­lettem Kunszent- miklóson. Édes­apám ősi refor­mátus család sár-' ja. Huszártiszt volt. A világhá­ború után föld­művesként, pá­lyamunkásként, majd segédmun­kásként tartotta el az öttagú csalá­dot. Édesanyám háziipari bedolgozó volt évtize­dekig. Általános iskoláim után a Baksay Gimnázium­ban érettségiztem. Egy évig a Dunavecsei Járási Tanács alkalmazottja voltam. Módomban állt ta­pasztalni a tanácsrendszer öncélú, értelmetlen és igen költséges létezését. Baján tanítóképzős évek következtek, majd 1973-ban tanítani kezdtem. Két év- katonai szol­gálat után már kétgyermekes.családapaként elő­ször művelődési felügyelő, majd művelődésiház- igazgató lettem. Szegeden népművelő diplomát, Budapesten birkózóedzői jogosítványt szereztem. Hét év kollégiumi tanárkodás következett a kunszentmiklósi kollégiumban. 1986-ban súlyos elvi és gyakorlati ellentéteim támadtak a frissen kinevezett szakmunkásképző-intézeti igazgatónő­vel,, a tanácselnök feleségével, ezért munkahelyet - változtattam. Éneket és magyart tanítottam. 1985-ben alapító tagja voltam a Színházjárók Baráti Körének, 1989-ben az MDF helyi szervezetének. A Magyar Demokrata Fórum jelöltje 4. ez. vk. ARANYI JÁNOS 43 éves, két gyermekes csa ládapa vagyok Most az első sza bad választáso kon a Magya Szocialista Pár felkérésére a la kosság támogatá sával, mint or szággyűlési kép viselő is szeretnél még többet tenn a népért, a kistelepüléseken élő emberek fel- emelkedéséért. A kisizsáki összevont tanyasi iskolában tanul­tam, majd elvégeztem a Bajai Vízügyi Szakközép- iskolát.-Az érettségi után államigazgatási pályára kerültem. 1982-ben Szalkszentmárton tanácselnö­kévé választottak. Hosszú államigazgatási szolgálatom alatt felis­mertem, hogy a logikailag tökéletesen kimunkált módszerek a falvak elsorvasztását szolgálják. Szalkszentmárton, a kis Duna-melléki település akkoriban a megye egyik legelmaradottabb nagy­községe volt. Azóta dinamikusan fejlődő magyar faluvá vált. A lakosság segítsége, szorgalma mind­végig támogatott. Nyolcesztendős tanácselnöki tevékenységem alatt Szalkszentmártonban művelődésiház-, isko­lai víz- és gázhálózat-, telefonkorszerűsítést haj­tottunk végre és utat építettünk, valamint megújí­tottuk az üzlethálózatot. A Magyar Szocialista Párt — pártonkívüli — jelöltje 4. az. vk. CZÉRNA MIKLÓS 1944-ben kós­toltam bele a cse­lédsorba, miután Baranya megyé­ben a püspöki uradalomban kommenciós cse­léd lettem, bár előtte ugyanott hónapos cseléd voltam. Édes­apám 1944-ben bekövetkezett ha­lála után, 1945- ben új földhözjut- tatott lettem, mert 10 hold földet kaptam, és azoi dolgoztam édesanyámmal és öt testvéremmel 1947-ben megnősültem, így önállóan is kaptam í hold földet és ezen önállóan gazdálkodtam. Szövetkezeti tagként, vezetőként álltam töbl helységben, miután 1946-ban társaimmal megala kítottuk a földműves szövetkezetét. 1950-ben el végeztem a szövetkezeti ügyvezetői tanfolyamo és a Harkányi Földműves Szövetkezethez helyez tek ügyvezetőnek. Ezt követően több helyen — általában mező gazdasági szakiskoláknál voltam gazdasági veze tő, majd 1979. december 31-étől nyugdíjas va gyök. Ä tanácsi munkában kisebb-nagyobb meg szakítással veszek részt járási tanácstagként, d< még napjainkban is községi tanácstagként. Meg kóstoltam az 1945 előtti cselédsorsot, annak min­den rossz hatásával. Éppen ezért tudom értékein az 1945 utáni éveket és az elért eredményeket Politikai munkámmal azt szeretném elérni — éí ezért semmiféle fáradságot nem sajnálok —, hogj ne. kelljen senkinek megalázkodva, kalapját gyű rögetve, forgatva uradalmi intéző elé állni és elké- redzkedni a bálba. & Magyar Szocialista Munkáspárt jelöltje 4, sz. vk. SITKÉI BÉLA Kunszentmik- lóson születtem 1948-ban. Apám tanyasi boltos volt, és a várostól távol élők patró- nusa, ügyintéző­je. Technikumot végeztem, majd gyári munkás­ként, alkalma­zottként dolgoz­tam. Diákkorom­tól írok, s 33 évesen hivatásos toliforgatónak csaptam föl: a Petőfi Népe újságírója lettem. A közgazdaság-tudományi egyetemen munka és család mellett kemény tanulással töltött év után szereztem diplomát. Közben üzemi lapot szer­kesztettem Budapesten, majd a Népszabadság gazdaságpolitikai rovatában dolgoztam. Múlt év decemberétől vagyok a kunszentmiklósi Renova Kisszövetkezet főkönyvelője. Nős vagyok, két fiú édesapja és pártonkívüli. Az ország jelenlegi hely­zetében tettekre és összefogásra van szükség. Álláspontom örömmel láttam viszont a Hazafi­as Választási Koalíció programjában, ezért is vál­laltam a jelöltséget annak ellenére, hogy az egyik pártnak korábban már nemet mondtam. Közgaz­dászként az adósságválság és az infláció szakszerű kezelésere, a privatizációra és a gazdaság meg- élénkítésére helyeztem a fő hangsúlyt. Az induló lökést mindehhez az állami költségvetés költeke­zésének megfékezése, az adóterhek drasztikus csökkentése adhatja meg. A Hazafias Választási Koalíció jelöltje 4. sz. vk. ____SARRÓ JÁNOS 19 36. február 6-án születtem Hódmezővásár­helyen. Apám a MÁV-nál dolgo­zott, anyám ház­tartásbeli volt. Hárman voltunk testvérek. Nehéz körülmények kö­zött taníttattak szüléink. 1954- ben érettségiz­tem, majd a vasúthoz mentem dolgozni. A szükséges szakvizsgák letétele után a MAV-tisztképzőbe kerültem és annak elvégzése után Kunszentmiklós-Tass állomásra. Több be­osztásban teljesítettem szolgálatot, 1984-től va­gyok állomásfőnök. Nős vagyok, két nagykorú fiam van. 32 éve élek Kunszentmiklóson, de mind­eddig nem vettem részt a politikai életben. Elég kritikusan foglaltam állást valamely aktuális gaz­dasági vagy politikai kérdésben, ezért hátrányos helyzetbe kerültem akkor, amikor gazdasági veze­tőnek akartak kinevezni. A helyi vb. nem járult hozzá véglegesítésemhez. Csak egy évre, ideigle­nes jelleggel kaptam vezetői megbízást. Mint gazdasági vezető, látva gazdaságunk egy­re nagyobb hanyatlását és a politikai életben be­következett változásokat, az irányzatok közül a Szabad Demokraták programtervezete nyerte meg tetszésemet. Ebben a pártban látom azt az erőt, mely a leggyorsabb kibontakozást képes biz­tosítani a nemzet számára úgy, hogy az ne okoz­zon nagy megrázkódtatást, és ne okozzon további bizonytalanságot, kilátástalanságot az ország né­pének. A Szabad Demokraták Szövetsége jelöltje 4. sz. vk. DR. BAK ISTVÁN Dunapatajon született 1943- ban, paraszt csa­ládban. Kalocsán érettségizett, Bu­dapesten állatte­nyésztési főisko­lát végzett. 1963- ban lett a Szabad- szállási József At­tila Tsz, később a Lenin Tsz. főál­lattenyésztője, közben tanult. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen diplomázott, ott szerzett doktori cí­met 1978-ban. 1982-től a Szabadszállási Nagy­községi Tanács elnöke. Családos, két gyermeke van. 1985 óta országgyűlési képviselő. Jól ismeri választókörzete -%v döntően agrár- gazdaságból élő — lakosságának mindennapos küzdelmeit. Azért vállalta az Agrárszövetség fel­kérését, mert programját alkalmasnak tartja arra, hogy a vidék, a falusi emberek sorsának jobbra fordulását szolgálja. Egyetért az Agrárszövetség­nek azzal a jelszavával, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. Síkra száll emellett, hogy azok a tsz-tagok és örököseik, akiknek földjük van, azzal szabadon rendelkezhessenek. Ha a választók bizalmát el­nyeri, abban kíván közreműködni, hogy a falu leküzdhesse hátrányait, hogy lakói hefyben kapja­nak munkát, hogy javuljanak életkörülményeik, s a vidék is jusson hozzá a fejlődéshez, vállalkozá­sokhoz elengedhetetlen infrastruktúrához. Az Agrárszövetség jelöltje 4. sz. vk.

Next

/
Thumbnails
Contents