Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-07 / 56. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. március 7. A NÉMET—LENGYEL HATÁR KÉRDÉSE A Bundestag holnap dönt A nyugatnémet kormányzati szövet­séget alkotó uniópártok és az FDP ve­zetői kedden több mint három órás tanácskozásuk során megállapodtak abban, hogy Lengyelország nyugati határának szavatolására vonatkozóan a Bundestag csütörtöki ülésén közös határozati javaslatot terjesztenek elő. Rudolf Seiters szövetségi miniszter, a kancellári hivatal vezetője egyúttal be­jelentette, hogy a koalíciós társaknak sikerült tisztázniuk nézeteltéréseiket, s ily módon képesek megfelelni közös kormányzati felelősségüknek. A közös határozat szerint a két szabadon vá­lasztott német parlament és kormány az NDK-ban tartandó választások után mielőbb azonos nyilatkozatot ad ki a lengyel határról. Ebben megismétlik a szövetségi gyű­lés 1989. november 8-ai nyilatkozatát, amely szerint a németek sem most, sem a jövőben nem fogják kétségbe vonni a lengyel nép ama jogát, hogy biztos ha­tárok között élhessen. E nyilatkozat­nak az a célja, hogy a helsinki záróok­mánynak megfelelően az európai békés egymás mellett élés elidegeníthetetlen alapjaként erősítse meg Lengyelország iránt a határok sérthetetlenségét. Az össznémet kormány aztán a ha­tárkérdést ebben a szellemben fogja szerződésben rendezni a lengyel kor­mánnyal, s ez a szerződés lesz a két nép kibékülésének záloga. A koalíciós partnerek a csütörtökön előterjesztendő parlamenti határozat­tervezetben abból indulnak ki, hogy a kártérítésekről Németországgal szem­ben 1953-ban történt lengyel lemondás éppúgy érvényes az egyesült Németor­szágra is, mint Helmut Kohl kancellár és Tadeusz Mazowiecki lengyel minisz­terelnök 1989. november 10-ikén kelt közös nyilatkozata a német kisebbség jogairól. A Seiters által ismertetett nyilatko­zat — nyilvánvalóan az FDP óhajai­nak megfelelően — egymástól elkülö­nítve foglalkozik a határkérdéssel és a jóvátétel problémájával. Ezek Kohl ál­tal történt előzetes összekapcsolása. váltotta ki a most megszüntetett belpo­litikai súrlódást, nem utolsósorban az éles külföldi bírálatokat is. Az okmány kompromisszumos jellegére utal más­felől, hogy helyet kapott benne a CDU/CSU által fontosnak ítélt min­den kérdés is. A Deutschlandfunk rá­dióállomás szerint megállapodás hiá­nyában előfordulhatott volna az az uniópártok szempontjából fölöttébb kedvezőtlen fejlemény, hogy csütörtö­kön esetleg az FDP olyan határozati javaslatot terjesztett volna elő, amely azonos lett volna egy SPD-javaslattal. Bejelentették azt is, hogy a felek egy­öntetűen az alaptörvény 23. cikkelye alapján képzelik el az egyesítést, vagyis az NDK a nyugatnémet alkotmányt venné át a két német állam egyesülése­kor. Erről azonban természetszerűleg az NDK-nak kell döntenie a március 18-ai választások után. Hátrányban a kisebbségek Júniusi választások Csehszlovákiában Csehszlovákiábanjúnius 8-ára és 9-ére írták ki a parlamenti választásokat. A választás időpontját kedden Prágában jelentette be hivatalosan a csehszlovák szövetségi parlament elnöksége. A szövetségi parlament elnökségének közleményéből kitűnik, hogy az új parla­mentbe a korábbi 350 helyett csak 300 képviselőt választanak. A kétkamarás törvényhozásban a népek kamarájába az eddigi kétszáz helyett százötven képvise­lő kerülhet be, a nemzetek kamarájának az összetétele változatlan marad: mind Csehországból, mind Szlovákiából het­venöt-hetvenöt képviselő delegálható. A Prágában nyilvánosságra hozott köz­lemény azt is megemlíti, hogy a Népi Ka­mara képviselői közül Csehországban 101 -et, Szlovákiában pedig 49-et választ­hatnak meg. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a jelenleg is érvényben levő alkotmány szerint a csehszlovákiai nemzetiségeknek számarányuknak megfelelő képviseletet kell kapniuk a parlamentben. így koráb­ban a népi kamarában 131 cseh, 58 szlo­vák, 7 magyar, 2 ukrán, 1 lengyel és 1 né­met nemzetiségű képviselő kapott helyet. A nemzetek kamarájában korábban a magyar nemzetiségnek kötelezően tizen­egy mandátum, az ukrán nemzetiségnek két, a lengyelnek és a németnek egy-egy képviselői hely járt. A Prágában kedden nyilvánosságra hozott közlemény vi­szont nem tesz említést a csehszlovákiai kisebbségekről. Emlékezetes, hogy a múlt héten a szö­vetségi parlament olyan választási tör­vényt fogadott el, amely egyértelműen hátrányos helyzetbe hozza a csehszlová­kiai nemzeti kisebbségeket, illetve politi­kai pártjaikat vagy mozgalmaikat. A törvény ugyanis csak azokat a párto­kat juttatja parlamenti képviselethez, amelyeknek legalább tízezer tagjuk vagy hitelesített támogatójuk van, s amelyek képesek a szavazatoknak legalább az öt százalékát megszerezni. Az új választási törvény különben nem tekinthető végle­gesnek, hiszen a júniusi választásokon csak két évre kap megbízatást a parla­ment, amelynek egyik fő feladata lesz az új alkotmány kidolgozása és minden va­lószínűség szerint egy véglegesnek tekint­hető választási törvény megalkotása is. Dubcek a nemzetiségi kérdésről Csehszlovákiában megfelelő törvé­nyekkel kell biztosítani a nemzetiségek­nek a teljes állampolgári jogokat. Tiszte­letben kell tartani a nyelvi és kulturális szabadságot, a gyermekek egyenlő okta­tásának lehetőségét az óvodától a közép­iskoláig. Ez elemi fontosságú kérdés, mert az állampolgárok között semmiféle különbség nem lehet —jelentette ki Ale­xander Dubcek, a csehszlovák parlament elnöke kedden Párizsban megtartott saj­tókonferenciáján. A politikus ily módon felelt az MTI és a Magyar Rádió tudósí­tóinak arra a kérdésére, nem látja-e ve­szélyét annak, hogy Szlovákiában újjá­születhet a nacionalizmus. Hozzáfűzte: a maga részéről mindig következetesen küzdött a nemzetiségek egyenlő jogaiért, de elismerte, hogy a jogok megvalósítása terén vannak problémák. Morvái Ferenc független képviselőjelölt választási programja * § s * x x x X X X X X X X MORVÁI FERENC, a 6-os számú országgyűlési választókörzet X független képviselőjelöltje az alábbi helyeken és időpontokban tartja s választási körzetére vonatkozó részletes programismertetőjét: X X X X X X X X X X X X X X X X X 1990. március 9., 18 óra: március 10., 18 óra: március 11., 18 óra: x x X X § X x X X X X X X X X X X március 12., 18 óra: március 13., 18 óra: március 18., 18 óra: március 19., 18 óra: 20 óra: március 20., 18 óra: 20 óra: március 21., 18 óra: március 22., 18 óra: 20 óra: IZSÁK, Művelődési Ház KECEL, Nevelési Központ (a Petőfi visszatér c. irodalmi műsor + programbeszéd) SOLTVADKERT, Sportcsarnok (a Petőfi visszátér c. irodalmi műsor + program beszéd) AKASZTÓ, Művelődési Ház KISKÖRÖS, Művelődési Központ IMREHEGY, Művelődési Ház KASKANTYŰ, Művelődési Ház PÁHI, Művelődési Ház CSENGŐD, Művelődési Ház TABDI, Művelődési Ház BÓCSA, Művelődési Ház SOLTSZENTIMRE, Művelődési Ház FÜLÖPSZÁLLÁS, Művelődési Ház, X X X X X X X X X X X X X X X 15 Kiskörösön, március 15-én, 10 órakor koszorúzás, majd órakor a MEGAMORV Petőfi Bizottság rendezésében, a Petőfi- | szülőház előtti téren a 65 tagú Halas Táncegyüttes mutatja be a Petőfi visszatér cfmü produkciót. A műsor előtt Morvái Ferenc beszámol a Petőfi-kutatás jelenlegi állásáról. (Rossz idő esetén a Műv. Központban.) Mindenkit szeretettel vár: MORVÁI FERENC X x X X X X X X FIZETETT HIRDETÉS! Magyar—román belügyminiszter-helyettesi megbeszélések Ártándon Magyar—román belügyminiszter-helyettesi találkozót tartottak kedden a Hajdú-Bihar me­gyei Ártánd határállomáson. A megbeszélésről kiadott közlemény szerint Túrós András és Cor- neliu Diamandescu vezérőrnagyok tájékoztat­ták egymást a két ország belügyminisztériumai előtt álló legfontosabb feladatokról, a bűnügyi, a közbiztonsági helyzetről, a rendőrség szerve­zeti korszerűsítésére vonatkozó elképzelések­ről. Áttekintették a korábban Romániából Ma­gyarországra menekültek helyzetét, jogállásuk rendezésének lehetőségeit és az ezzel kapcsola­tos legfontosabb teendőket. A román fél a közelmúltban hatályba lépett útlevél-jogszabályok alapján tájékoztatást adott a magyarországi letelepedés, illetve a Ro­mániába való visszatérés lehetőségeiről, intézé­sének módjairól. Mindezzel kapcsolatban a bu­dapesti román nagykövetség megfelelő utasí­tást kap — fogalmaz a közlemény. A tárgyalófelek hangsúlyozták annak fon­tosságát, hogy új alapokra helyezzék a két or­szág belügyminisztériumának együttműködé­sét, különösen a bűnüldözés, a közrendvéde­lem, a közlekedésrendészet és a határforgalom ellenőrzése terén. A belügyminiszter-helyettesek egyetértettek abban, hogy a jövőben — mind országos, mind helyi szinten — rendszeressé kell tenni a két ország belügyi képviselőinek találkozóit. Túrós András belügyminiszter-helyettes, or­szágos rendőrfőkapitány a megbeszéléseket kö­vetően az MTI és a Tv-híradó munkatársainak érdeklődésére elmondta, hogy a találkozót a magyar Belügyminisztérium már januárban kezdeményezte, a román fél azonban csak most tartotta időszerűnek. A mostani tárgyalópart­ner egyébként az a Corneliu Diamandescu ve­zérőrnagy volt, aki decemberben még ezredes­ként a román televízióban bejelentette a Ceau- sescu-házaspár elfogását. Sajnálatos módon a két belügyminisztérium között évek óta nem volt felsőszintű érintkezés, jóllehet mindkét ország tagja az Interpolnak is. Ezért a mostani tanácskozáson a kapcsolatok felvételéről, illetve ápolásáról, valamint a Ma­gyarországon tartózkodó román menekültek sorsáról esett szó. A megbeszélésen mindkét részről feltétlenül indokoltnak tartották, hogy a bűnügyi rendőr­ségek munkájában, illetve a közrendvédelem és a közlekedésrendészet területén napi kapcsolat alakuljon ki, különösen a határmenti megyék kapitányságai között. Túrós András vezérőrnagy szerint az együtt­működést az is indokolja, hogy Románia nyi­tott országgá vált, s mindkét ország a kábító­szer-szállítmányok tranzit útvonala. A megbeszélésen egyértelművé vált, hogy Románia hozzájárul a Magyarországon tartóz­kodó menekültek letelepedéséhez. Annak az 1200 személynek viszont, akik vissza akarnak menni hazájukba, elősegítik a visszatérését. A budapesti román nagykövetséget utasítják, hogy a visszatelepülőknek minden segítséget adjanak meg. Románia hozzájárul ahhoz is, hogy mintegy 4000 Magyarországon tartózko­dó román Nyugat-Európába, vagyis harmadik országba távozzon. Túrós András elmondta: szót váltottak a megbeszélésen a Securitate jelenlegi helyzetéről. A román tárgyalófél a szervezetet egyértelműen elítélte, s terroristának bélyegezte. Árról azon­ban nincs tudomásuk, hogy Magyarországon tartózkodnak-e volt Securitate-tagok. Azzal összefüggésben, hogy a Magyarorszá­gon lévő securitatésok felderítésében segít-e a román fél, Túrós András elmondta: ezzel kap­csolatos állásfoglalásra nem kapott felhatalma­zást Diamandescu vezérőrnagy. A magyar bel­ügyminiszter-helyettes ilyen irányú kérését to­vábbítja a román belügyminiszterhez. (MTI) Kárpáti Ferenc látogatása Hollandiában MEGALAKULT AZ AUTÓKONSZERN RT. Zöld út a Suzuki-összeszerelés előtt A holland hadiflottánál tett lá­togatást kedden délelőtt a Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter ve­zette magyar katonai küldöttség. A holland fővárostól mintegy 150 kilométerre fekvő den helderi haditengerészeti támaszpont kapui először nyíltak meg Varsói Szerző- dés-beli országból érkezett vendé­gek előtt. Van Veenendaal parancs­nok, a királyi holland haditengeré­szet helyettes vezérkari főnöke tá­jékoztatta Kárpáti Ferencet, Bor- sics László vezérkari főnököt és a küldöttség többi tagját a fegyver­nem felépítéséről és tevékenységé­ről. A holland haditengerészet leg­utóbb az Arab-(Perzsa-)öbölben végzett „éles” harci feladatot, há­rom aknaszedője vett részt az iraki —iráni háború idején a hajózás biztonságának megőrzésére a NA- TO-országok által létesített tenge­részeti erőben. Az ismertetés után a holland flotta zászlóshajóján a De Ruyter rakétafregatton fogadták a ma­gyar honvédelmi minisztert. A.,fre­gatt névadója a 17. században élt híres holland admirális — a ma­gyar protestantizmus krónikásai azért ismerik nevét, mert a hollan­diai tanulmányaik után hazatért 26 magyar protestáns életét az ő követelésére kímélték meg a viha­ros század vallási villongásaiban. A kapitányi hídon rögtönzött sajtóértekezletre került sor. Az új­ságírók arról kérdezték a minisz­tert, milyen benyomást tett a ven­dégekre a támaszpont, amely mindeddig tiltott terület volt, nem­hogy a Varsói Szerződés-beli or­szágok katonái, de a civilek számá­ra is. Kárpáti Ferenc válaszában elmondta, hogy rendkívül alapos és részletes tájékoztatást kapott partnereitől. Ez az őszinteség min­dent kifejez, mutatja, mennyire megváltoztak az idők, milyen ba­ráti kooperáció jött létre nemcsak az országok, és népek, de a külön­böző katonai szövetségekhez tar­tozó államok fegyveres erői között is. A holland hadiflotta mély be­nyomást tett rá, mégha Magyaror­szág nem is tengeri hatalom. A magyar honvédelmi miniszter kedd délután a holland alsóház vé­delmi bizottságának ülésén vett részt. Este a magyar küldöttség tiszte­letére Ter Beek holland védelmi miniszter adott vacsőrat a közeli Amszterdamban, Hollandia legna­gyobb és legszebb városában, egy városnéző sétahajó fedélzetén. Ötvenegy magyar ipari és keres­kedelmi vállalat valamint bank részvételével kedden megalakult az Autókonszern Részvénytársaság, amely a Suzuki-kooperációban vesz részt. Az 1,1 milliárd forintos alaptőkéjű rt.-ben az Állami Fej­lesztési Bank egymaga 300 millió forinttal szállt be, a többi között az Ikarus 50 millióval, a Vegyépszer Rt. 15 millióval, az MMG Áuto- matika Művek 10 millióval, a MO- GÜRT Külkereskedelmi Vállalat pedig egymillióval vesz részt a vál­lalkozásban. Ezt követően várhatóan felgyor­sul a Suzuki-együttműködés meg­valósítása, annál is inkább, mert a japán külkereskedelmi és iparügyi minisztérium 10 milliárd yen (66 millió dollár) értékű exporthitel­garanciát nyújt a Suzuki magyar­országi járműipari beruházásához — egy friss tokiói hír szerint. Ha­sonló japán lépésre még nem volt példa kelet-európai országbeli vál­lalkozás esetében. Az Autókonszern Rt. vezetői úgy tudják: a Suzuki maga sem számított arra, hogy kormányga­ranciát kap ehhez a vállalkozásá­hoz. A döntés nyomán — amelyet rendkívül nagy jelentőségűnek tart a magyar fél — előreláthatóan már májusban vagy júniusban megala­kul a Suzuki magyar—japán ve­gyesvállalat, körülbelül 10 milliárd yen alaptőkével; ebben 30 száza­lékkal részesedik majd a Suzuki, 10 százalékkal a C. Itoh, 9-11 száza­lékkal a Világbank IFC szervezete és körülbelül 43-51 százalékkal a most alakult Autókonszern Rt. Nem sokkal később megkezdő­dik az összeszerelőüzem felépítése, minden valószínűség szerint Esz­tergomban. A 20 milliárd yenes (10 milliárd forint) beruházás 1992-re elkészül, s már augusztusban legör­dülnek az első, magyar összeszere­lésű Suzuki Swift kocsik 1000 és 1300 köbcentiméteres változatai. Még abban az évben 15 ezer, a kö­vetkező esztendőben 40 ezer, majd 50 ezer jármű készül el, amelynek 60 százaléka a hazai piacra kerül, a többi nyugat-európai exportra. Egyébként a japán kormánygaran­cia hatására eddig jórészt CO- COM-listán szerepelt robotok, to­vábbá más, számítógép-vezérlésű szerszámgépek kerülnek a magyar üzembe, mintegy 6 milliárd yen ér­tékben. újrakezdési hitelek Almából is kevesebbet Nincs hitelstop az OTP-nél szállítunk Napok óta foglalkoztatja a vállalkozókat, valóban csökkenti-e, netán meg is szünteti az OTP az újrakezdési hitelek folyósítását. Heincz Antal, az OTP tanácsi és vállalkozási igazgatóságának ügyve­zető igazgatóhelyettese megnyugtató választ adott az MTI érdeklődésé­re: a takarékpénztárak március 6-ától ismét a korábbi rendszer szerint folyósítják a hiteleket, azaz vállalkozásonként legfeljebb 400 ezer forin­tot, maximum 10 éves lejáratra, 21 százalékos kamattal. A múlt heti szigorítások hátteréről az igazgatóhelyettes elmondta: az OTP tavaly februártól mostanáig 2,5 milliárd forint újrakezdési hitelt nyújtott a vállalkozóknak, az utóbbi időben havonta általában 300 millió forintot. Ezzel az összeggel mintegy 1000 vállalkozó indulását segítette, s bár ma már több mint negyven bank működik az országban, mindössze néhány kapcsolódott be az újrakezdési hitel folyósításába. A közelmúltban pedig úgy tűnt, hogy az OTP forrásai erősen beszűkülnek. Az újrakezdési kölcsönöket ugyanis a jegybank jóvoltából tudták eddig kiflzetni. Az OTP a nála lévő betétek 18 százalékát jegybanki betétként köteles elhe­lyezni, ám ebből a 18 százalékból mindeddig megtarthatott annyit, amennyit az újrakezdéshez kölcsönzött a vállalkozóknak. A jegybank február közepén be akarta szüntetni ezt a lehetőséget, s csak hosszas tár­gyalások után állt el szándékától. Az OTP viszont a korábbi hitelek tör­lesztéséből csak nagyon szűkösen tudna újrakezdési hiteleket nyújtani. Újra sínen van tehát a hitelképes vállalkozások útbaindítása, ám csak addig, amíg a jegybank meg nem gondolja magát — mondotta Heincz Antal. (Folytatás az 1. oldalról) teszi ki. Bár az elszámolási rendszer átmeneti idejét nem lesz egyszerű átvé­szelni és az is gond, hogy az idei állam­közi szerződés még nincs aláírva, mégis — szerinte — igen nagy mennyiségben tudnának ebben az évben is almát fo­gadni. Ha a konvertibilis fizetőeszközt bevezetik, akkor viszont bárhonnan vásárolhatnak. A következmény:—vé­leménye szerint — a magyar almater­melési kedv csökkenése lenne. Éppen ezért szót ejtett a hosszú távú megegye­zés lehétőségéről is. A Hungarofruct szakembere, dr. Thurn László szintén sok bizonytalan­ságról számolhatott be. Számításaik szerint az elmúlt három év átlagának csupán hatvan százalékát lehet az idén rubelelszámolású piacra szállítani al­mából. A pontos ^számok azonban leg­hamarabb augusztusban derülhetnek ki, amikor már meghatározható az ed­digi fizetési mérleg két oldala. A pilla­natnyi adatok birtokában mintegy 175 ezer tonnára tehető az ez évi szovjet almaexport, amelyből Bács-Kiskun megye — vélhetően — 17 ezer tonnával részesedhet. Ez viszont komoly feszült­ségeket okozhat, tudva, hogy a becsül­hető hazai almatermés 1 millió tonna körül alakulhat. Megszívlelendő tehát a hosszú távú megállapodás, viszont évenkénti ártárgyalásokkal. Az idei elvárásokról is beszélt az elő­adó, a betárolt almák méretszigorításá­ról, valamint arról, jó lenne még idény előtt a gyümölcstermelőknek együtte­sen fellépni a vagononkénti export­engedélyeztetés ellen. Az egész napos tanácskozás délután­ra megfogyatkozott számú résztvevői a szőkébb szakma tapasztalatairól, új­donságairól hallhattak még hazai, oszt­rák, román, csehszlovák előadóktól. G. E. Falugyűlés Kelebián Megalakult a vasasok megyei szövetsége (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatos döntéseket. A szövetség tagjai önállóak és egyenrangúak. Élénk vita után ezért vetették el a többségi képviselet elvét és határoztak úgy, hogy minden alapító tagot a kép­viselt taglétszámtól függetlenül egy-egy szavazat illet meg. A demokratizmus érdekében kimondták: csak akkor hoz­ható érvényes határozat, ha a küldöt­tek kétharmad része jelen van. A Bács-Kiskun megyei vásasszövet- ség elnökének Boros Dénest, az MMG szakszervezeti bizottság titkárát, titká­rának Juhász István megyei szervezőt választották. Az egybegyűltek megismerkedtek a vasasszövetség által készített, a minisz­terelnöknek címzett levéllel. Ez egye­bek között az úgynevezett szocialista exporttal kapcsolatosan fejtette ki a vasasok véleményét. A kecskeméti ta­nácskozás szerint ez a levél elkésett, így feltehetően hatástalan lesz. Többen el­lenezték, országos és helyi, pártonkívü- li vasasszakszervezeti vezetők vállalták a baloldali pártok listáján való szerep­lést. Úgy vélték, hogy az a látszat ala­kulhat ki egyesekben: a szakszervezet ismét elkötelezi magát egyik vagy má­sik párt mellett. Nem mindenkit győ­zött meg Juhász István ama kijelentése, amely szerint csak a választásokig érvé­nyes alkalmi együttműködésről, szö­vetségről van szó. Végül is úgy döntöt­tek, hogy az érdekelteknek maguknak kell eldönteni, vállalják-e a jelölést vagy sem. H. N. (Folytatás az 1. oldalról) álló lakásokból nem jutott bevételhez ■—, nem rendelkezhetnek a bérbeadás­ról. Felvetődött a kiadás-bevétel egyen­súlyozására, hogy a napközis étkezte­tést vállalkozóknak hirdesse meg a ta­nács, hogy a birtokolt földterületek fe­jében fizessen többet a téesz a közös kasszába, s a Tompái ÁFÉSZ a helyi­ségek után bérleti díjakkal járuljon hozzá a község bevételéhez. Több hozzászóló sürgette a faluban szerte heverő állati tetemek elföldelé- sét, s nem nyugtatta meg őket, hogy a megyei tanács pályázat formájában öt­százezer forinttal járul hozzá egy dög-: kút létesítéséhez. Kifogásolták a falubeliek, hogy az erdészet egyre több termőterületet er­dősít, holott a község önellátása miatt szükség lenne a gazdálkodók termelé­sére ezeken a földeken. A gazdaság ve­zetője közölte, hogy parlagföldeket te­lepítettek bé, ami így legalább hasznot hajt. Két pártszervezet alakult a köz­ségben — s bár az egyezmény úgy szólt, többek kérésére, hogy a falugyűlés után kapjanak szót — mindkét szerve­zet szóvivője kifogásolta az emberek passzivitását a politika iránt. Az idő haladtával egyre többen ész­revételezték a hideget és a félhomályt, (a hatalmas sportcsarnok 32 lámpájá­ból nyolc égett, a fűtőberendezés az iskola igazgatója szerint elromlott), a kisgazdapárti szóvivő végül követelte, vizsgálják ki az okokat, mert szerinte nem zárható ki a szándékosság sem. Nem tudom, mi lesz a vizsgálat ered­ménye, de félek — politika ide, politika oda ;— egy ideig még el kell viselnünk szigorodó körülményeinket. H. T. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Világbajnoki férfi kézilabda-mérkőzés: Magyarország—Románia 24 —21 (13—10). Középdöntő, Ostrava.

Next

/
Thumbnails
Contents