Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-05 / 54. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. március S. Nyolcvanhat szakszervezet részvételével megalakult a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Betöltötte feladatát a szakszervezetek háromnapos kongresszusa: elfogadták az új szövetség alapokmányát, programját, megválasztották tisztségviselőit és ezzel megalakult a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. A szervezet alapok­mányát szombaton éjjel 86 szakszervezet egyhangú szavazata emelte határozottá. . Az álapokmány leszögezi: a szövetség egyenjogú és önálló szakszervezetek tömörülése. Működésének fő alapelve a demokrácia, a szolidaritás, a tagszerveze­tek egyenjogúsága, önrendelkezése és önálló képviselete, döntését konszenzussal hozza. Tevékenységét a politikai intézményrendszer más szervezeteitől függetlenül végzi. Célja tagsága társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek átfo­gó képviselete, védelme és érvényesítése. Feladata a szolidaritás alapján a szak- szervezeti egység erejével támogatni tagszervezeteinek érdekérvényesítő harcát, ellátni azok védelmét, különféle szolgáltatásokkal segíteni tagszervezeteinek mun­káját. Kötelességének tekinti, hogy harcoljon a munkavállalók szociális biztonsá­gáért. Legmagasabb szintű képviselete a kongresszus, á két kongresszus közötti időszakban pedig legfőbb képviseleti testületé a Szövetségi Tanács. A szövetség gazdálkodásának, pénzügyeinek folyamatos ellenőrzését a Gazdasági Ellenőrző Bizottság látja el. Az alapokmány rögzíti, hogy a csatlakozók tulajdonosi és vagyoni jogait esetleges kilépésük semmiféleképpen sem korlátozhatja. Vasárnap reggel a kongresszuson 21 szakszervezet nyilvánosan bejelentette, hogy összesen mintegy egymillió-hétszázezer forintot ajánlanak fel az ózdi tragé­dia kárvallottjainak, az áldozatok hozzátartozóinak. Támadás Kohl ellen (Folytatás az 1. oldalról) ban, hanem egész Európában és az Egyesült Államokban is felingerli, s a német egyesülés folyamata ellen han­golja a közvéleményt. Vogel egyben be­jelentette: az SPD a jövő héten a tör­vényhozásban ismét kezdeményezőleg lép fel. és javaslatot terjeszt elő a len­gyel határok kapcsán. Rudolf Seiters, a kancellári hivatal főnöke és az uniópártok más vezető képviselői másfelől óva intették az el­Kelet-európai A Kelet-európai szolidaritás — európai integráció című nemzetközi konferencia résztvevői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyet vasárnap nemzetközi sajtótájékoz­tatón ismertettek a MOM Művelődési Házá­ban. Ebben hangsúlyozzák, hogy a térség államainak jövője közös kell hogy legyen. Az Szabad Demokraták Szövetsége által szervezett tanácskozás bolgár, csehszlovák, jugoszláv, keletnémet, lengyel és magyar . résztvevői nyilatkozatukban támogatásuk­ról biztosítják Németország egyesítését a két német állam határai között. Egyetértenek azzal, hogy Lengyelország részt vegyen a Németország jövőjéről folytatott tanácsko­zás azon szakaszában, amelyben a német állam határairól határoznak. A konferencia résztvevői kifejezik meg­győződésüket, miszerint veszélyes volna az európai államhatárok újrarajzolásával pró­bálkozni. Egyúttal hangsúlyozzák: a határok változatlansága feltételezi, hogy a kisebbségi helyzetbe került nemzetiségek sorsát a de­mokrácia szellemében mindenütt megnyug­tatóan rendezik. A dokumentumban kifejtik, hogy az új, egységes Európának a helsinki folyamatból kinövő biztonsági rendszerre kell épülnie, mely magában foglalja az Egyesült Államo­kat és a Szovjetuniót is. A résztvevők kinyil­vánítják szolidaritásukat azokkal az erőkkel, amelyek európai, demokratikus Oroszorszá­got kívánnak teremteni. * * * A Szabad Demokraták Szövetsége vasár­nap Budapesten, a MOM Művelődési Házá­ban rendezett nagygyűlést, amelynek szóno­kai a Kelet-európai szolidaritás konferenci­án részt vevő kelet-európai szervezetek kép­viselői voltak. Bärbel Bohley, az NDK-beli Új Fórum ügyvivője hangoztatta a németek erős kötő­dését a kelet-európai országokhoz. Kifejtet­te: a németek egyesülését követően sem lenne jó, ha a jövő elválasztaná őket e régió orszá­gaitól. Angel Ahrjanov, a bolgár Demokrati­kus Erők Szövetségének képviselője kijelen­tette a nacionalizmus újraéledése elleni harc fő eszköze lehet a határok „átjárhatóvá” té­tele. A demokrácia megteremtése a térség minden országának közös célja kell legyen — mondta —, hiszen civilizált, jóléti állam­ban a nacionalizmus merő anakronizmus. Mate Marac, a Horvát Szociálliberális Liga tagja kiemelte: a demokrácia működéséhez elengedhetetlen a kisebbségi, az egyéni kü­lönvélemények1 megértő kezelése. Ä román Dán Petrescu azon véleményének adott han­got, hogy a hangzatos nyilatkozatok ellenére vannak fejlődésbeli különbségek a térség .or­szágai között. Ezért szerinte igen fontos, hogy a fejlettebb kelet-európai országok ta­lenzéket mesterséges, felesleges és ár­talmas viták szításától. Volker Rühe CDU-főtitkár a mostani politikai tor­zsalkodást egyenesen ámyékbokszo- lásnak nevezte arra a magától értetődő tényre hivatkozva, hogy az eljövendő egyesült Németország keleti határa amúgy is a mai NDK és Lengyelország határa lesz, és ezt az egyértelmű politi­kai álláspontot kívánják majd feltétel nélkül képviselni a két német állam és a négy hatalom tárgyalásain a német egység külső feltételeiről. szolidaritás pasztalataikkal segítsék a lemaradottakat. Dana Nemcova arra a szoros kapcsolatra emlékeztetett, atni több mint egy évtizede összefűzi a csehszlovák és a magyar demok­ratikus ellenzék tagjait. Adam Michnik, a lengyel Szolidaritás képviselője a feladat nagyságát elemezte, amely a pluralizmuson, tolerancián alapuló társadalom berendezése során vár a térség államaira. Hangsúlyozta e folyamatban az emberi jogok újratanulásá­nak fontosságát, nevezetesen az egyenlő jo­gok érvényesítését nemzeti hovatartozásra, bőrszínre való különbségtétel nélkül. Ugyan­így fontosnak nevezte, hogy ezentúl a térség­ben semmilyen nagyhatalom ne erőszakol­hassa rá akaratát egyetlen kis országra sem. Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ ügyvivője hangsúlyozta: a közép-kelet-európai demok­ratáknak világosan ki kell fejteni álláspont­jukat a kisebbségek kérdéséről, mert a feléle­dő nacionalizmusok elleni harcban jóindula­tú frázisokkal nem lehet eredményt elérni. A szabaddemokraták síkraszállnak a kisebb­ségek jogainak intézményes védelméért. En­nek megvalósulásához — mutatott rá Tamás Gáspár Miklós — nem parlamenti látszat- képviseletre van szükség, hanem olyan sajá­tos intézményekre, amelyek garantálják a kisebbségek közös jogait. A Szabad Demok­raták Szövetsége feladatának tartja elérni, hogy Magyarországon biztosítsák ezeket a jogokat a kisebbségeknek, ugyanakkor meg­kívánják e jogok garantálását a határokon túl élő magyarok számára is. A nagygyűlés végén Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke szólt a márciusi parlamenti választásokról. Kijelentette: a szabadde­mokraták győzni akarnak a választásokon, azt szeretnék, hogy az SZDSZ az ország első számú pártjaként kerüljön ki a választási küzdelemből. Kis János hangsúlyozta: a Szabad De­mokraták Szövetsége a valódi rendszerváltás hive. Nemcsak az elmúlt több mint negyven év, hanem 70 esztendő magyarországi dikta­túrájával akarnak szakítani. Az SZDSZ megbízott elnöke a továbbiak­ban kifejtette: a szabaddemokraták nagyon fontosnak tartják világossá tenni a hatalom- váltással kapcsolatos álláspontjukat, neveze­tesen érzékeltetni azt a különbséget, amit a hatalomgyakorlók, illetve a szakapparátus tagjai között tesznek p tekintetben. Leszö­gezte: az SZDSZ nem kívánja szétrombolni a szakapparátust, nem kívánja bizonytalan­ságban tartani tagjait. E posztok betöltésé­nél a szakmai hozzáértést és a hivatal iránti lojalitást tartja követelménynek, és elfogad­hatatlannak tartja azt a megközelítést, amely szerint e kritériumokon túl az emberi-politi­kai mentalitást is vizsgálni kell. (MTI) Beletapostak az Ikarusz fékjébe (Folytatás az 1. oldalról) ha ez’— a nem fizikaiak esetében fordulhat elő — kevesebb, mint az idei személyi besorolásuk, akkor a kollektív szerződés értelmében en­nek száz százalékára ki kell egészí­teni a járandóságot. Tehát tulaj­donképpen számottevő anyagi hátrány senkit sem ér. A halasi gyár igazgatójától meg­tudtuk, hogy a magyar és a szovjet állam kereskedelmi tárgyalófelei, minisztériumai az 1989. évi autó­busz-kontingens értékét — ez 474 millió rubel volt — erre az eszten­dőre 330 millióra csökkentették. Ez darabszámban 6500-at, illetve 4500-at jelent. Azonban még en­nek a 4500-nak a kiszállíthatósága sem biztos, a Kereskedelmi Mi­nisztériumtól sem az ütemezésre, sem a kivihető típusokra nem kap­ták meg a szükséges engedélyt. Ilyen körülmények közt lehetetlen egy sok ezer embert foglalkoztató vállalat munkáját tervezni, s gaz­daságosan végezni. Hátrányos, hogy a magyar járműipar, az autóbuszgyártás nincs egy kézben. A Rába motoro­kat, első és hátsó hidakat szállít a Csepel Autónak, amely ezeket beé­píti a fenékvázba, amelyet az Ika­rusz épít tovább komplett autó­busszá, tehát ő a végtermék-kibo­csátó. Ezek a cégek erősen függnek egymástól, ha bármelyiküknél za­var támad, a többiek is megérzik, így például a Csepel Autó az Ika­rusz fizetésképtelenségét — a kie­gyenlítetlen számla mintegy 1 mil­liárd forintra rúg. Az Ikaruszt-két oldalról szorítják: beszállítói a ha­zai inflációt be akarják vinni az áraikba, ugyanakkor a ma­gyarországi inflációt a külföldi ve­vők nem hajlandók elismerni az általuk kínált vételárban. így a be­vételek nem fedezik a költségeket, a veszteség relatíve nőne a termé­ken. Innen a pénzügyi zavar a vál­lalat gazdálkodásában, illetőleg közrejátszik ebben a lehetetlen helyzetből adódó túlkészletezés; kiadások vannak, bevételek nin­csenek. A kusza helyzet ' rendezésére folynak a tárgyalásokh oz autó- buszgyártás kapcsán mintegy száz- ötvenezer ember kenyeréről is szó van —, naponként érkeznek Kis­kunhalasra újabb információk, de az alagút végét még nem látni — tájékoztatott Tóth Pál. A vállalati válságstáb a vállalati tanács felké­résére a kilábalás négy lehetséges­nek tartott módját vizsgálja, elem­zi. Ezek közül az egyik a vertikum egy kézbe, saját kézbe vételét jelen­tené. A halasi gyárban is létrehozták a válságstábot. Igaz ugyan, hogy a termelés háromnegyed részben a vállalat tőkésexportjához kötődik, de a jövőbeni önállóságra alapoz­va, úgy tűnik, kiszolgáló helyett a vállalkozó szerepre kell alkalmas­sá válniuk. Vagyis keresik a lehető­ségeket az autóbuszgyártás mellett más tevékenységek folytatására, az adott technológiai felkészültség­gel. A gyár vezetői bíznak abban, hogy a négyszáz főt foglalkoztató üzem a későbbiekben egy esetleges részvénytársasági formában talál magának partnereket, esetleg kül­földit is. Ami a mostani kényszerhelyzet feloldását illeti, az igazgató szerint március 19-éig megtörténik a hala­si gyárban, ami persze függ a bu­dapesti társgyár fogadókészségétől is. Egyébként a hónap közepéig a nagyvállalat sorsát mindenképpen rendezni kell. Az autóbusszal meg lehet élni a nemzetközi piacon, hosszú távon, az Ikarusz ehhez rendelkezik minden adottsággal — vélekedett Tóth Pál. A. T. S. Választási nagygyűlés A Kisgazdapárt elmarasztalja a miniszterelnököt is Kelet-magyarországi nagygyűlést rendezett vasárnap Debrecenben a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ színháztermében a párt országos vezetői beszéltek a kis­gazdák választási esélyeiről, s a választások utáni koalíci­ós lehetőségekről. Prepeliczay István főtitkár hangoztatta, hogy pártjuk fő ereje a Tiszántúlon van. Nyugati diplomaták és újság­írók értékelésére utalva kijelentette: ma már a Független Kisgazdapárt a legnagyobb erő Magyarországon.. Erre alapozva a főtitkár annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a március 25-ei választásokon a kisgazdák a legerősebb pártként fognak kikerülni, s Kelet-Magyaror- szág teljes egészében az övék lesz. Nagygyűlést tartott a Független Kisgazdapárt vasár­nap Kiskőrösön is. E választási gyűlés szónoka Torgyán József, a párt főügyésze volt, aki egyebek között kijelen­tette: ha megfelel a valóságnak Németh Miklós bejelenté­se, akkor rendkívül súlyosan elmarasztalható azért, mert nem kezdeményezett büntető eljárást azokkal szemben, akik idegen hatalom fegyveres erőit kívánták az országba behívni. Ez a mi fogalmaink szerint hazaárulás bűntette, a miniszterelnöknek nem volt joga ahhoz, hogy elhallgas­sa az ügy felderítését. Ha viszont mindez csak választási fogás volt, akkor erkölcsi felelősség terheli a miniszterel­nököt, mert a nép idegzetével és jóhiszeműségével ilyen játékot űzni nem lehet. Erőteljesebb politizálásba kezd a HVK Taktikát vált a Hazafias Népfront Választási Koalíció a kampány második fordulójában —jelentette be szom­baton a salgótarjáni választási gyűlésen Asztalos László, a koalíció elnöke. Míg eddig a koalíció hangja alig hallat­szott a marakodó pártok zajában, most erőteljesebb, aktívabb politizálásba kezd. Felelőtlen gazdasági ígéreteket senki ne várjon a koalí­ciótól pl húzta alá a későbbiekben Asztalos László. — Számítógépes prognózisokat készítenek a következő kis- és nagykoalíciós kormányok gazdaságpolitikájáról, s a számítások csak óvatos reményekre jogosítanak fel. A gazdaság válsága várhatóan egy évig tovább mélyül még, további egy-két év alatt visszajuthatunk az 1985-ös életszínvonalra, s az ezredfordulóra elérhetjük azt a ter­melési és szociálpolitikai nívót, amelyet az osztrákok a nyolcvanas évek végére produkáltak. Kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy más pártokkal ellentétben a Hazafias Választási Koalíció tragikusnak tartja a munkanélküliség emelkedését, annak 2—2,5 szá­zalékos mértékét tartja finanszírozhatónak. Kompro­misszumos megoldásokat javasol a költségvetési támoga­tások leépítésére is, hiszen a radikális módszer tovább .növeli a kenyér nélkül maradók számát. Kétezerig így is minden harmadik magyarnak új munkahelyet kell talál­nia, mégpedig kényszertől hajtva, beszűkült lehetőségek közepette. Az MDF nem lép koalícióra az MSZP-vel Választási nagygyűlést tartott vasárnap Várpalotán a Magyar Demokrata Fórum. A privatizálás ellenőrzés nélküli formájával Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke nem értett egyet, és kifogásolta azokat a véleményeket, miszerint a spontán privatizáció a gazda­sági átalakulás útja. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a javak sok esetben nagy veszteségekkel, korrupciókkal jutnának magánkézbe vagy külföldi kézbe. A Magyar Demokrata Fórum elnöke a várpalotai nagygyűlésen vázolta pártja programját és kitért az utób­bi hetek koalíciós találgatásaira is. Rámutatott: az MDF figyelemmel kísérte a Magyar Szocialista Párt fejlődését és elismeri, hogy a reformkommunisták vagy reformszo­cialisták történelmi szerepet töltöttek be, amikor belülről igyekeztek megváltoztatni és lebontani a pártállamot. Á Magyar Szocialista Párt elmúlt hónapokban és mos­tanra kialakult képe azonban azt mutatja, hogy az MDF számára nem megfelelő koalíciós partner. Éppen ezért elnökségi és választmányi határozatuk is kimondja, hogy az MDF az MSZP-vel nem lép koalícióra. Nem zárja ki viszont az esetleges koalícióból az Ellenzéki Kerekasztal egyetlen tagját sem. Tény azonban — mint arra Antall József rámutatott —, hogy a Magyar Demokrata Fó­rumhoz politikai nézeteiben, hagyományaiban legköze­lebb a Kereszténydemokrata Néppárt, a Független Kis­gazdapárt és a Magyar Néppárt áll. Németh Miklós nyilvánosságra hozza a levél tartalmát • A Magyar Szocialista Párt szombati, Sárospatak,^ rendezett nagygyűlésén' szót kapott a Borsod—Abaúj .—Zemplén megye 11. számú választási körzetében füg­getlen jelöltként induló Németh Miklós is. Beszédében a kormányfő reményét fejezte ki, hogy már­cius 25-én a választópolgárok túlnyomó többsége élni fog a kapott demokratikus lehetőséggel, s utána gyorsan meg­kezdődhet a következő évek feladatainak gyakorlati meg­valósítása. — Akármi legyen is a választások végeredmé­nye, ajánlom, hogy minden párt és minden személy tartsa tiszteletben és fogadja el a nép döntését — fejezte be-felszó­lalását Németh Miklós, majd a hallgatóság által feltett kér­dések sokaságára válaszolt. A parlament legutóbbi ülésén nagy vihart kavart kijelentésével (mely szerint november­ben, egyik megyénk volt MSZMP-vezetői — vállalati veze- tők bevonásival — puCcsbt készítettek elő a hatalom meg­ragadására) kapcsolatos kérdésre reagálva felmutatta azt az ominózus állampolgári levelet, amely —- mont mondta — hetek óta mindig nála van. Kijelentette: az általa felmu­tatott levélBfen dátum és név is van a tények felsorakoztatása mellett. Most a levélíró védelme érdekében nem akarja nyil­vánosságra hozni sem a megye, sem az érintettek nevét. Konzultálni fog a levélíróval és jogi szakértőkkel, ezt köve­tően (várhatóan minél előbb) ő maga fog gondoskodni a levél tartalmának nyilvánosságra hozataláról, s talán még ezt megelőzően az említett megye megnevezéséről. Az MSZMP konkrétumokat követel a puccskísérletről Az MSZMP konkrét tényeket kíván Németh Miklós miniszterelnöktől az állítólagos, tavaly novemberre ter­vezett puccskísérletről, amelyet a feltételezések szerint volt megyei és területi pártvezetők külső segítséggel, fegyveres eszközökkel terveztek véghez vinni — mondta Thürmer Gyula, a megújhodott MSZMP elnöke vasár­nap, a szervezet Jászberényben rendezett választási nagy­gyűlésén. Miután a puccskísérletről sem a Belügyminisz­tériumban, sem a Honvédelmi Minisztériumban hitelt érdemlő bizonyítékokat nem találtak, Németh Miklós bejelentése csak olcsó választási fogásnak minősíthető, amely az új MSZMP lejáratását szolgálja. Ezért — hang­súlyozta Thürmer Gyula — a párt követeli, hogy az Országgyűlés a Legfőbb Ügyészség bevonásával hala­déktalanul indítson vizsgálatot az ügyben, s egyben fel­szólította a Magyar Szocialista Pártot: határolja el magát a Németh Miklós által mondottaktól, mivel e párt egyik jeles képviselőjelöltjéről van szó. A továbbiakban a szónok az MSZMP választási esé­lyeiről beszélt. Az elmúlt két hónap világosan bebizonyí­totta: sokaknak nem tetszik az MSZMP jelenléte, s néha már parttalan uszításokkal arra törekednek, hogy lesö­pörjék a politikai porondról — hangoztatta. Ennek elle­nére a párt az ország 95 egyéni választókerületében tu­dott képviselőjelöltet állítani, s a fővárosban és 18 me­gyében rendelkezik területi listával. Tamás Gáspár Miklós: Hazudni nem akarunk ... „Hazudni nem akarunk akkor sem, ha szavazatokat vesztünk” — hangsúlyozta Tamás Gáspár Miklós SZDSZ-ügyvivő, országgyűlési képviselő azon a válasz­tási nagygyűlésen, amelyet a viharsarki szabaddemokra­ták szombaton, Békésen a közösségi házban rendeztek. A szónok ~ akiben még frissen éltek a legutóbbi parla­menti csatározások emlékei — az ott elhangzott egyes felelőtlen megnyilatkozásokra, demagóg szólamokra utalt e fenti kijelentésével. A már széles körben ismert lehallgatási botránnyal kapcsolatos vizsgálóbizottsági je­lentésről szólva név szerint is felsorolta azokat a. promi­nens személyeket, akik a titkosan szerzett bizalmas infor­mációk birtokába jutottak. Az állambiztonsági szolgálat bizonyos valótlanságok állításával még a saját kormá­nyát is félrevezette a BM-es provokátorok és ügynökök révén — mondotta. Tamás Gáspár Miklós ezután az ország eladósodásá­val, továbbá az SZDSZ és a Kisgazdapárt azonos és egymástól eltérő nézeteivel, programjavaslataival foglal­kozott. Ezután többen érdeklődtek például a föld vissza­adásából, illetve a magántulajdonosi rendszer visszaállí­tásából származó problémákkal kapcsolatban. Az egyik felvetésre válaszolva az SZDSZ-ügyvivő kiemelte: kor­mányválságot kirobbantani pár héttel a választások előtt nagyfokú felelőtlenség lenne. Aki dolgozik, megél Fischerbócsán is (Folytatás az 1. oldalról) Már tudniillik az a lépés, amely a család növekedéséhez vezetett az átme­netinek számító, szűkös otthonban. Ahol elviselik, nem zavarja őket, hogy a szomszédos helyiségben hetente ősz» szejövetelt tart egy vallási gyülekezet. A falon átszűrődő énekek talán még feledtetik is velük kis időre, hogy jócs­kán benne vannak a pácban. — Olajjal fűtök, nem olcsó —jegyzi meg a fiatalasszony, amikor kiadásaik kerülnek szóba. —-Tavaly adott a tanács 2 ezer forint élelmezési segélyt — folytatja —, majd december 7-én külön ezer forintot is, de mire megkaptam, be kellett fizetni az adósságba. A szomszédoktól kérek kölcsön. A múltkor krumpliért men­tem át az egyikhez, hogy tudjunk enni. láPiF Csirkét nem tart? 1— Mire az felnő, mennyi idő telik el! — feleli az arra alapozott kérdésemre, hogy ez mégiscsak egy kertes ház. — Nem bírunk egyről a kettőre ha­ladni — veszi át a szót Molnár József. — Tizenegyezer forintos villanyszám­lát küldtek, fizessük ki, mivel a Szőlős­kert csak a lakást adta, az áramdíjat már nenv vállalja át. Bármelyik szom­szédhoz fordulok: autóval csak úgy vinne be Bócsára, ha 300 forintot fize­tek. Ránk számolnak (tudniillik a szak- szövetkezetben), hogy majd megvesz- szük a házat. Ábból nem esznek! Elég nekünk a magunk baja. Itt ez az MTZ —82-es az udvaron — mutatja. Nyolc­vanezer forintot és 15 százalék kamatot kell érte fizetnem a Szőlőskertnek négyévi törlesztéssel. Nemcsak nekem, mindegyik zetorvezetőnek felajánlot­ták megvételre azt a gépet, amellyel dolgozott. így lettem én is vállalkozó. — Akkor jó irányba fordul az életük. — Mire megyek én a vállalkozásom­mal, ha november óta nem kapok munkát a Szőlőskerttől? Az idén még nem kerestem semmit. Három éve kép­telen vagyok venni egy gatyát! A jövő hónapban, ha jó idő lesz, majd akad valami földimunka. Dolgozhatok. — Négy év! De soká lesz, amikorra letörlesztjük az MTZ-t! — számolgatja a pénztelenséget a saját háztartásában is tapasztaló fiatalasszony. — A nagy kérdés, hogy miből? — A tanácsnál nem foglalkoznak velünk, csak a jómódúakkal — állítja a férfi. — Nekünk pedig lakás, munka és segítség kell! Bócsai,Községi Tanács, Kőváriné dr. Bariba Agnes vb-titkár: — Százötven ember küszködik ná­lunk a szegénységgel, jóllehet ők nem írnak erről az újságnak. Megpróbálnak magukon segíteni és mi is könnyítőnk a helyzetükön, amennyire a tanács pén­zéből futja. Tavaly hatvanketten kap­tak, 1000—6400 forint közötti rendkí­vüli és tizenegyen rendszeres segélyt. Decemberben Molnáréknak is jutott a segélykeretből, az idén januárban vi­szont már nem. Harmincéves, életerős fiatalok ne várjanak tőlünk támoga­tást, amikor jelenleg is 50-60 rászoruló „áll” a Sorban! Három-négy hónap és teljesen elfogy a segélyezésre fordítható pénzünk. Mi lesz azokkal, akik az év végén jelentkeznek? A tanács néhány esetben szokatlan módszert alkalmaz — kénytelen erre —, hogy a pénzt a segélyezettek arra fordítsák, amire való, és ne a kocsmába vigyék. A közelmúltban két bócsai ké­relmező pénzzavarán úgy enyhítettek, hogy 2-2 ezer forintot átadtak a boltos­nak. Amíg tart a pénzből, addig abból szolgálja lei őket kenyérrel, tejjel és más élelmiszerekkel. — Ami Molnárékat illeti — fűz meg­jegyzést a fischerbócsai család helyzeté­hez:—, a kép nem annyira riasztó, mint amilyennek lefestik. Toshiba rádió­magnójuk és — tudomásom szerint — színes tv-jük is van. Olyan világban élünk, ahol bizony menni kell a munka után. Nézzenek szét a Határban: min­denütt dolgoznak! Nem várnak a jó időre. I ■— Ingyen kapták a lakást, ez igaz. Évekig nem fizettek a villanyért. A Szőlőskert Szakszövetkezet soha nem tagadta meg Molnár Józseftől a munkalehetőséget. A téli hónapokra segédmunkát ajánlottunk föl neki. Nem fogadta el.. A Rába 180-assal dol­gozó társa, Faragó János viszont élt ezzel az alkalommal. Megértette, hogy egy mezőgazdasági üzemben a téli idő­szakot valamiképpen át kell vészelni. Kőművesek mellé osztottuk be. Molnárt hívtuk a borászati üzembe — oda sem ment. A tavaszi földmun­kában segítségére lennénk azzal is, hogy az MTZ—82-es gépre tárcsát ad­nánk neki kölcsönbe. A szövetkezet a múlt hónapban tagjává választotta, így 25 ezer forint kamatmentes kölcsönt is felvehetne házépítési támogatásként, ha lenne telke és a tanácstól építési engedélye. Szomor Sándor főmezőgazdász sza­vai a Szőlőskert Szakszövetkezetben korántsem arra vallanak, mintha telje­sen kicsúszott volna a talaj a Molnár család lába alól. Szép az idő, napfényes a határ — a földek várják a vállalkozó­kat! Kohl Antal

Next

/
Thumbnails
Contents