Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

A fogyasztási szövetkezetek oldala

Megyénkben huszonhárom általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet működik, mintegy 120 ezer taggal. Nyolcezer dolgozójukkal áfészeink Bács-Kiskun megye kiskereskedelmi forgalmának egyharmadát bonyolítják le, az összes árbevételük tavaly meghaladta a 16 milliárd forintot, ideszámítva az Alföld Kereskedelmi Vállalatot és az áfészszervezethez tartozó, két kisszövetkezetet is. Az áfészek üzletei, vendéglátó egységei ott vannak minden településen, a külterületeken és a tanyákon is, ahol konkurencia nélkül, egyedül ők igyekeznek ellátni a lakosságot napicikkekkel. Külterületeken és tanyás településeken — csekély nyereséggel, sok helyen pedig ráfizetéssel — 160 boltot és 48 vendéglátó üzletet működtetnek, összes kiskereskedelmi egységeik száma 1431.

A fogyasztási szövetkezeti mozgalom másik nagy ága a takarékszövetkezet. Megyénkben 22 szövetkezeti pénzintézet, kettő híján, száz egységet üzemeltet és 140 ezer tagot számlál. Betétállományuk meghaladja a 6 milliárd forintot, kölcsönál- lományuk megközelíti ennek a felét. Alaptevékenységük, a betétkezelés és kölcsönfolyósítás mellett sokféle szolgáltatással állnak a lakosság rendelkezésére: ifjúsági, átutalási és gépkocsi-fedezeti betétet kezelnek, beszedik a biztosítási díjakat, az áramdíjakat, építőanyagot értékesítenek, a felvásárló- szervek megbízásából kifizetik a termékek ellenértékét, sőt hazai és külföldi társasutazásokat is szerveznek.

Választásokra készülünk, politikai propagandától hangos az ország. A „nagy” választás mellett szépen, csöndben a közeli napokban, hetekben megyénk sok áfészében is választás, tisztújítás lesz, mert lejárt a vezetőség öt évre szóló mandátuma. Miként a nagypolitikában, az áfészeknél sem közömbös a döntés. Mennyire felkészült és a szövetkezeti eszme iránt elkötelezett vezetőség kezébe kerül az irányítás? A jövőbe tekintés mellett, illik ilyenkor számvetést készíteni a múltról. Mit tekintenek az elmúlt öt év legjelentősebb eredményének és mit terveznek, mit tartanak fontosnak a jövőre nézve? — erre a kérdésre kértünk választ több áfész elnökétől. Az derült ki, hogy mindenhol fontosnak tartják a hálózat fejlesztését, a kereskedelem kulturáltságának javítását, a tagsági kapcsolatok erősítését és dolgozóik jövedelmének növelését, ebben ugyanis, mint köztudott — alacsony jövedelmezősége miatt —, igencsak elmaradt a kereskedelem. Az is kiderült, hogy az egyéni jövedelmek növelésének útját a jobb hatékonyságra serkentő, ösztönzőrendszerekben látják. íme:

Kiskőrösi áfész

A Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ a városon kiről bét környékbeli településen van jelen. Komoly anyagi ráfordítások árán ma már, működési területén, minden községben ABC-áruház és melegkonyhás vendéglátóegység üzemel.

A rekonstrukciós programban felújították a kistelepülések vegyesboltjait, a tanyai lakosság ellátásáról mozgóbolt gondoskodik. Kiskőrösön 1966-ban nyitotta meg áruházát az áfész, ez és a nem sokkal később épült iparcikkáruház — a Skála-lánc tagjaként — ma az áfész kiskereskedelmi forgalmának egyharmadát adja. Az áfész összes árbevétele meghaladja az I milliárd forintot, nyeresége nem kiemelkedő.

— A gyakran változó és egyre szigorodó szabályzórendszer labirintusából a kivezető utat keresve vezettük be, és rendszeresen továbbfejlesztetjük a jö- vcdelemérdekeltségű es a szerződéses üzemelési formát, valamint nagykereskedelemmel és külföldi árucserével bővitettük tevékenységünket — mondta Pétervári János elnök. — Megteremtettünk egy jó kereskedelmi hálózatot, amely a befektetésnek ma a sokszorosát éri. Ez tehát nem volt rossz befektetés. de naponta meg kell küzdenünk a 140 millió forintos árukészlet finanszírozásáért. Ez ideig hat kft.-t alakítottunk vállalkozókkal, arra számítunk, hogy az ö pénzük bevonásával és ambíciójukkal működtetve eszközeinket, a szövetkezet számára is nagyobb nyereséget hoznak. Keresnünk kell a jövedelem növelésének lehetséges módjait, mert a tagság érdekeit szem előtt tartva a gyengén jövedelmező üzleteinket is fenn akarjuk tartani. Nem utolsósorban: dolgozóink számára biztosítanunk kell a más ágazatokéhoz hasonló bérfejlesztést, mert jó szakemberek nélkül nem lehet jól kereskedni.

Soltvadkerti áfész

A Soltv adkert és Vidéke ÁFÉSZ tizenháromezer ember — Soltradkert, Bocsa és Tázlár lakóinak — ellátásáról gondoskodik. Üzleteiben, felvásárlótelepein és ipari üzemeiben az elmúlt öt évben 2 milliárd 300 millió forint bevételt és több mint 70 millió forint nyereséget ért el. Az áfésznél 723-an dolgoznak, éves átlagkeresetük 92 ezer forint. Tagjainak száma közel háromezer.

— Igyekeztünk fejleszteni kereskedelmi hálózatunkat.

1985 óta 20 millió forintot ruháztunk be — mondta dr. Juhász Imre elnök. - Bócsán bővítettük az ABC-t, a Katczembach-faluban vegyesboltot, Tázláron iparcikkboltot hoztunk létre, tavaly Soltvadkcrten két, Tázlár-felső- telepen egy élelmiszerbolt építését kezdtük meg. Korszerűsítettük a soltvadkerti vendéglőt és a tázlári bisztrót. Az iparba is invesztáltunk, tésztaüzemünk van Vadkerten.

Tagsági kapcsolataink ápolására mindig nagy figyelmét fordítottunk, ennek jegyében működtetünk külterületen nyolc élelmiszerboltot és négy kis gázcseretelepet. Bővítettük a tagsági szolgáltatásokat és a kedvezményeket, évente 3-4 alkalommal rendezünk csak tagjainknak — részjegyük számától függő —- jelentős kedvezménnyel vásárt. Karácsonyra ajándékutalványt adtunk idős tagjainknak, 170 tagunknak — körülményeik miatt — kiemelt összegben. Szeretnénk úgy gazdálkodni, hogy ehhez a jövőben is meglegyen az anyagi fedezetünk. Szeretnénk köz- * reműködni a kisgazdaságok termékeinek forgalmazásában. Nyitottak vagyunk vállalkozások létrehozására, ezek anyagi, szervezeti feltételeinek megteremtésére.

Keceli áfész

A keceli és a császártöltési áfész 1976-ban egyesült. Ettől kezdve hosszú éveken át okozott a szövetkezetnek gondot ama nászajándék, amit az akkori szövetkezeti, párt- és állami vezetés ígért a tagságnak. A hozomány — miközben tagértekczletek, részközgyűlések és falugyűlések központi témája lett — több mint tíz évet váratott magára. Végül a császártöltési tagság és lakosság ezt megunva 1986-ban, településfejlesztési hozzájárulásként, 2,5 millió forintot adott az áfésznek, a tanács pedig ingyentelket. így egy évvel ezelőtt, infrastruktúráját tekintve a megye egyik legfejlettebb települése, olyan épülettel, ABC-kisáruházzal gazdagodott, amire büszke lebet a tagság.

_ — Sajnos, a költségek növekedése és a remélt támogatások elapadása olyan, nem kevésbé fontos beruházás elhúzódását hozta magával, mint a keceli- újfalusi ABC — tájékoztatott Guzsván Gusztáv elnök —, az elmúlt öt évben egyébként minden egységünknél elvégeztük a karbantartást, felújítást, kicseréltük a gépjárműparkot és a hűtő- kapacitást, korszerűsítettük a belső adminisztrációt, javítottuk a munkakörülményeket. Érdekeltségi területünkön mindhárom községben erőnkhöz mérten támogattuk a településfejlesztési, kulturális és más társadalmi feladatok megvalósítását, ezzel elismerést vívtunk ki a tagságtól, a lakosságtól és a helyi vezetéstől. Szeretnénk a munkánkat úgy végezni a jövőben, hogy tagságunk elégedett legyen vele.

Izsáki áfész

Töretlenül fejlődött az utóbbi öt évben, és tavaly átlépte a félmilliárdos forgalmat a kizárólag alaptevékenységgel foglalkozó izsáki áfész. A 14,4 millió forintos nyereség az áfész történetében az egyik legnagyobb. Folyamatosan korszerűsítik a boltjaikat, ahol lehetséges, bővítik is. Fejlesztették hűtőkapacitásukat, különböző szeletelő- és vágógépeket szereztek be, ezzel nem csupán a kereskedők munkáját könnyítették meg, hanem a kiszolgálás kulturáltságát is javították.

— Az árubeszerzésben a több csator- S na hívei vagyunk — mondta Andrássy Ferenc elnök. —'Igyekszünk minél jobban megismerni a vevők igényeit, tavaly erőteljes reklámkampányt indítottunk tevékenységünk és hírünk propagálására. Mindezek meghozták az eredményt: iparcikkáruházunk önmaga 100 millióval növelte forgalmát és ez, az árindexet leszámítva is, nagy eredmény. Sokat segített az információs rendszer fejlesztése, krosszbar telefonunk, telexünk, telefaxunk van. Izsákon nem csökkentek piaci pozícióink, ugyanakkor jelentős vonzásunk van a környéken élő lakosság vásárlóerejére is. Eredményeink lehetővé tették, hogy a bérszínvonalat 22 százalékkal emeljük, így egy-két ezer forint híján megközelítettük a 100 ezer forintos átlagot. Tervünk a megkezdett út folytatása, de azzal a tudattal, hogy a fogyasztók jövedelemszerzése egyre nehezebb, és változnak a vásárlói szokások. Célunk a kereslet változásaira való gyors reagálás.

Dunavecsei áfész

A Dunavecse és Vidéke ÁFÉSZ egyenletesen fejlődött az elmúlt öt évben, tavaly 437 millió forint árbevételt és 19 miíliós nyereséget ért el. Hatékonysági mutatói másfélszeresére emelkedtek, ugyanilyen mértékben nőtt dolgozóinak átlagbére is.

— Szövetkezetünk működésére az alaptevékenység, a kereskedelem és a vendéglátás a jellemző, a fejlődés e területeken következett be — tájékoztatott Borbély Lajos elnök. — Túl azon, hogy a központi igazgatásban áttértünk az IBM-számítógépes adatfeldolgozásra, amit az információ és döntéselőkészítés szempontjából igen fontosnak tartok, halászcsárdát, hús-, zöldség-, élelmiszerboltot építettünk és új tüzéptelepet alakítottunk ki. Több üzletünkbe bevezettük a központi fűtést. Korábban leégett egy vendéglőnk, most újat építünk helyette, hozzáfogtunk egy élelmiszer-kisáruházhoz is. A szükség szerint tervezzük felvásárló- telepek megnyitását és, ahol még ilyen nincs, a növényvédőszer- és műtrágyaforgalmazást. Mi is bevezetjük az üzletrészt, a közös vagyon nevesítését, teherbíró képességünk határáig erősítjük- a tagsági érdekeltséget. Hogy ennek alapjait megteremtsük," nagyobb teret szánunk az ösztönző kereskedelmi formák alkalmazásának.

Kunszentmiklósi áfész

Összes bevételének több mint 80 százaléka a kiskereskedelemből származik, a fennmaradó rész megoszlik a vendéglátás, a felvásárlás és az ipari termelés között. Üzleteivel a városon kívül három községben van jelen. Az áfész taglétszáma 5100, feladatait 285 dolgozóval látja el.

— Üzlethálózatunk folyamatos rekonstrukciójával elsősorban az alapellátás körébe tartozó cikkek forgalmazási lehetőségeit kívántuk javítani — mondta Baski Jónás elnök. — Ezért építettünk Kunszentmiklóson és Szabadszálláson ABC-áruházat és végeztük el a kisközségekben, a tanyákon működő vegyesboltok felújítását.az úgynevezett rekonstrukciós program keretében. Bővítettük a kunadacsi, a

kunpeszéri, a balázspusztai és szabad- szállás-szőlőkbeli üzleteinket, Kunbá- bonyban pedig újat építettünk a helyi tanács és termelőszövetkezet segítségével. A Kiskunsági Iparcikk Aruház megépítése Kunszentmiklóson mérföldkőnek számít az áfész történetében. A helyi tanács és a szövetkezet összefogásával, a Mészövnél kezelt közös támogatási fejlesztési alap segítségével megépült áruházban ma 25 millió forintos árukészlettel várjuk a vásárlókat. A tagság igényének figyelembevételével alakítottuk ki a bútorboltot, 250 négyzetméteres bemutatótérrel és 100 négyzetméteres raktárral. Nemcsak kereskedelmi hálózatunkat korszerűsítettük, hanem üzleteink üzemelési formáit is. Nagyobb üzleteink jövedelem- érdekeltségében, vendéglátóhelyeink szerződésében, hús- és zöldségboltjaink bérleti formában üzemelnek. A közeljövő feladata számunkra a kereskedelem technikai színvonalának emelése, az áruválaszték bővítése és az érdekeltség megteremtése.

Solti áfész

Öt évvel ezelőtt új tisztségviselőket választott a Solt—Harta és Vidéke ÁFÉSZ tagsága. A váltás nem okozott törést a szövetkezet életében, megőrizte stabilitását. Az 5 községben működő áfész tavaly 427 millió forint forgalmat bonyolított le, 11 millió forint nyereséggel.

— Több fontos fejlesztést hajtottunk végre az elmúlt öt évben — válaszolta kérdésünkre Kovács János elnök. — Solton új kultúrcikkboltot létesítettünk, bővítettük az autóscsárdát, felújítottuk a Kurta kocsmát, a Rákóczi Tsz-szel közösen húsboltot és olcsó áruk boltját nyitottunk, korszerűsítettük a szeszfőzdét. Hartán, átalakítással új vas-műszaki boltot, ruházati és textilboltot hoztunk létre, felújítottuk és bővítettük a kisvendéglőt. Sor került a kisvendéglő bővítésére Dunaegyházán is, s a tanáccsal közösen korszerűsítettük a háztartásifűtőolaj-telepet. A kistelepülési rekonstrukciós program keretében teljesen felújítottuk a nagykékesi vegyesboltot, a dunatetétleni üzletházat, az újsolti vegyesboltot és az italboltot. A központi igazgatás számára számítógépeket szereztünk be. Mindezek mellett gondot fordítottunk a tagsági kapcsolatok ápolására; különböző juttatások formájában évente visszakapják tagjaink a 300 forintos alaprészjegyük 100 százalékát. A közeljövőben nagyobb beruházást nem tervezünk, célunk meglévő eszközeink jobb kihasználása, gazdálkodásunk és dolgozóink életszínvonalának stabilizálása.

Kalocsai áfész

Az utóbbi években dinamikusan emelte árbevételét, növelte nyereségét. Azt a kedvezőtlen adottságát, hogy Kalocsa kiskereskedelméből mindössze 30 százalékkal részesedik, a környező kistelepüléseken és szállásokon viszont — nagyrészt —gazdaságtalanul működő egységeket tart fenn tagsági érdekből, úgy ellensúlyozta, hogy növelte a területén és az alaptevékenységén kívüli bevételét. Utóbbiak ta valy már 135 milliós árbevételt jelentettek, a kereskedelmét meghaladó jövedelmezőséggel.

— Nagy összeget fordítottunk, üzleteink bővítése, felújítása mellett, a kiszolgálás színvonalának emelésére — mondta Tamás Sándor elnök —, többségét egyedi központi fűtéssel láttuk el. Hajóson és Érsekhalmán bevezettük a vezetékes gázt. Kicseréltük a berendezések, pénztárgépek, hűtőgépek legnagyobb részét, elértük, hogy a legtöbb községben a kor színvonalának megfelelő ABC- vagy kisáruház működik. 1983-ban kezdtük el a vállalkozási szemlélet meghonosítását azzal, hogy a döntési jogköröket decentralizáltuk, megfelelő érdekeltség és természetesen felelősség mellett. Dolgozóinkat házi tanfolyamokon készítettük fel a vállalkozásokra. Elértük, hogy minden egységünk valamilyen ösztönző formában

— általában nyereségérdekeltségben

— működik. Külön osztályt hoztunk létre a vállalkozások menedzselésére. Intézkedéseink' helyességét az eredmények fényesen igazolták. Ezzel a felfogással és szervezettel jó esélyünk van arra, hogy vállalkozni akaró tagjaink

— üzleti alapon — bekapcsolódjanak közös tevékenységünk fejlesztésébe. Úgy gondolom, hogy szövetkezetünk egyre jobb hírneve, gazdasági stabilitása, szellemi kapacitása biztosíték befektetni vágyó tagjaink számára.

9 A nagybaracskai takarékszövetkezet hotelt építtetett a Dávod melletti Püspökpusztán, s nem ez az egyetlen példa arra, hogy takarékszövetkezeteink tökét fektetnek az idegenforgalomba. A 12 szobás, három lakosztályos hotel, a termálfürdő szomszédságában, a gyöngytyúkvadászattól a teniszig, európai színvonalon kínálja szolgáltatásait, szórakozási lehetőségeket, közte természetesen falusi programokat is.

Bácsbokodi áfész

A Bácsbokod és Vidéke ÁFÉSZ érdekeltségi körébe négy település tartozik, összes árbevétele tavaly246millió forint volt, tagjainak száma 3322.

— A közelmúltban legfontosabbnak azt tartottuk, hogy körzetünk egyetlen kistelepülésén, Csávolyon, javítsuk a vásárlási körülményeket, ezért korszerűsítettük az ABC-t, eladóterét másfél- szeresére növeltük, bővítettük a választékot — válaszolta kérdésünkre Kreisz Mihály elnök. — A 19. sz. boltunknál, növelve az áteresztőképességét, különböző technikai eszközök, digitális mérlegek, korszerű pénztárgépek, hűtőgépek beszerzésével javítottuk a kiszolgá: lás feltételeit. Üzletpolitikánknak részété képezik a tagsági kapcsolatok erősítését szolgáló intézkedéseink, évente átlag hat kedvezményes vásárt szervezünk részükre, 500 ezer és egymillió forint közötti összeget juttatunk vissza számukra, saját forrásunk terhére. Egyszerűsítettük a vásárlási visszatérítést is, vásárlási utalványt adunk tagjainknak egységesen, az alaprészjegy osztalékán felül. Bővítettük szolgáltatásainkat, fenntartva a műszaki cikkek javításának ingyenes koordinálását, ezt fotócikkekre is kiterjesztettük, patyolat-felvevőhelyet létesítetlagot. Jelentős hálózatfejlesztést hajtottak végre.

— Három korszerű, lényegesen megnövelt alapterületű iparcikküzletet, III. osztályú vendéglőt és egy delikatesz jellegű boltot alakítottunk ki — összegzi a legfontosabb beruházásokat Bíró Lajos elnök. — Átalakítottuk a Kakukk vendéglőt és eszpresszót, a felsőlajosi vegyesboltot. Beruházásra 15 millió forintot költöttünk saját erőből és a megyei közös támogatási és fejlesztési alap segítségével, amelynek révén javítottuk a munkakörülményeket, a vásárlási feltételeket, bővíteni tudtuk az árukínálatot. Mindez jó visszhangot váltott ki. Az áfész 210 dolgozójának áldozatos munkája része eredményeinknek. Tavaly 91 ezer forint volt az átlagkeresetük, szeretnénk az idén javítani. Ennek, és a tagsági, lakossági igények minél jobb kielégítésének is alapvető feltétele a gazdálkodás javítása, a pénzügyi egyensúly megőrzése. Valljuk, hogy az igazi szövetkezetnek tagcentrikusnak kell lennie, ezért kikérjük tagjaink véleményét a feladatok meghatározása és a döntések meghozatala előtt.

Tiszakécskei áfész

A több mint háromezer tagot számláló tiszakécskei áfésznek nem könnyű a várossá lett település kereskedelmi igényeivel lépést tartani. Amire igazán büszkék lehetnek: az ABC-program, amelynek keretében négy üzlet épült, kettő külterületen. A már meglévő három tanyai boltját is korszerűsítette a közelmúlt években. Ezenkívül a hűtőkapacitás fejlesztésével bővítették a kínálatot.

— Fejlesztéseinkkel a tagság nemcsak egyetértett, hanem jelentős összegű célrészjeggyel támogatta, amelyet ezúton is megköszönök — mondta Kerekes Vince elnök. — Enélkül fejlesztési lehetőségeink igen szerények lennének, de bízunk benne, hogy tagságunk kölcsönnel, célrészjeggyel ezután is támogatni fogja tevékenységünket. Az igazgatóság viszont megígéri, hogy még veszteségesen is, de üzemeltetni fogja külterületi kereskedelmi hálózatát, nem hagyja ellátatlanul az ott élőket. Természetesen törekvésünk ezen tagi kötelezettségünket a lehető legkisebb ráfizetéssel megoldani. Tagsági döntés alapján a jövő évtől „nevesít- jük” a szövetkezeti vagyon egy részét, a tag nevére írt szövetkezeti üzletrész után osztalékot fizetünk. Mértéke a szövetkezet nyereségétől függ, ezért úgy szeretnénk a.tagjaink iránti ellátási feladatainkat megoldani, hogy egyúttal minél jövedelmezőbben gazdálkodjunk.

9 A tiszakécskei áfész büszkesége az ABC-program, amely az alapellátás színvonalát lényegesen, javította.

tünk. Kistermelést folytató tagjainknak vetőmagvakat biztosítunk és különféle termelési előleget. Tervezzük, hogy a termeltetés tárgyi feltételeit javítjuk, és hogy a szövetkezeti vagyon nevesítésével erősítjük tagsági kapcsolatainkat, s szeretnénk Bácsbokodon egy új élelmiszerboltot építeni.

Tompái áfész

A Tompa és Vidéke ÁFÉSZ tavaly 504 millió forint árbevételt ért el a szövetkezethez tartozó bárom községben, nyeresége 16 millió forint volt, tagjainak száma háromezer.

— Az utóbbi évek változásai közül jelentősnek tartom a szövetkezeten belüli helyi önkormányzat erősödését — summázta véleményét Marusa Ferenc elnök: — Növeltük a helyi intézőbizottságok döntési hatáskörét. Évente több százezer forint összegű közvetett juttatást adunk tagságunknak a helyi közművelődés, sport, gyermekintézmények és más szociálpolitikai támogatások révén, ezek arányos felosztása az intézőbizottságok hatáskörébe tartozik. Megszüntettük a bonyodalmas adminisztrációval járó vásárlási visszatérítést, helyette vásárlási utalványt adunk és kamatot az alaprészjegy után, aminek együttes összege meghaladja az alaprészjegy 60 százalékát. Tompa foglalkoztatási gondjain enyhítettünk a bélfeldolgozó üzemünk létrehozásával — 38-an kaptak itt munkát —, túl azon, hogy természetesen szövetkezetünk nyereséges tevékenységének bővítése is célunk volt. Feladataink között kiemelt helyen kezeljük a vagyonnevesítést. A közeljövőben döntünk a szövetkezeti közös vagyon egy részének felosztásáról, annak mértékéről és a bevezetés időpontjától. Bizalommal tekintünk a mozgalom áprilisban sorra kerülő kongresszusa elé, reformértékű változásokat remélünk, olyan határozatot, ami újabb távlatot ad a fogyasztási szövetkezeteknek.

Lajosmizsei áfész

Megyénk legkisebb áfészeinek egyike, működési területe: Lajosmizse és Ladánybene. Taglétszáma 3400, a tagság vagyoni hozzájárulása 12 millió forint, és ezzel lehetővé vált, bogy az áfész hitelmentesep gazdálkodjon. Eredményeik az utóbbi években egyenletesen javultak, főbb hatékonysági mutatóik elérik, illetve meghaladják a megyei átTakarékszövetkezetek a helyi vállalkozókért

Megyénk takarékszövetkezeteinek fejlődése az utóbbi években példa nélküli volt. Fejlődésük alapja az a bizalom, amely a falusi lakosság és szövetkezeti tagság részéről megnyilvánul a falu bankja iránt. Erre a bizalomra a szervezet minden bizonnyal rá is szolgált. Igyekszik a helyi igényeket kielégíteni, s azt olyan színvonalon tette és teszi a jövőben js',' amelynek az eredménye nem maradt el.

A falun élő emberek megtakarításaik hasznosítása legjobb szervezetének a helyi takarékszövetkezeteket tartják, amelyet maguk hoztak létre és maguk igazgatják. A nyereség felosztásában azonban nemcsak és elsősorban nem a helyi érdekek jutnak főszerephez, hanem a központi hatalom igényei érvényesülnek, azaz: a pénzpolitika a takarékszövetkezetek működését is meghatározza. S ami kedvezőtlen számukra: a szabályozók évről évre változnak, kiszámíthatatlanok és gyakorta csak korlátokat jelentenek. Kevésszer mondhattuk el, hogy a központilag hozott szabály kedvező körülményeket jelentett a szövetkezetnek, a velünk kapcsolatban álló állampolgároknak, tagoknak. A takarékszövetkezetnél, az erőteljes pénzintézeti szabályozás miatt, a szövetkezeti jelleg háttérbe szorult, amelyet a szövetkezeti kongresszusnak sürgősen rendeznie szükséges. Ma ugyanis a szövetkezeti tagság csak erősen korlátozott mértékű osztalékot kaphat, ez ellentmond annak, hogy a piacgazdaságban a pénz is áru. El kell ismertetni az általános szabályozásban a mozgalom sajátosságát, azt, hogy a bázisa a helyi lakosság és tagság. El kell érni, hogy a takarékszövetkezet valóban a falu bankja lehessen.

Egyre több helyi gazdasági szervezetből válnak ki társaságok, alakulnak új, önálló szervezetek, s a pénzintézeti szolgáltatást jogosan várják a helyi takarékszövetkezettől, amelyek ma már erre alkalmasak is. Különösen fontos, hogy a számlavezetésük, hitelezésük helyben oldódjon meg, ennek költségkímélő szerepe igen jelentős. A hitelezési korlátok feloldásával a szövetkezetek többsége valamennyi — fedezettel rendelkező — hiteligényt ki tudott elégítem. Betétállományuknak jelentős hányadát pedig a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-nél helyezték el letétbe. Meg kell jegyezni, hogy továbbra is szolgáltatás jellegű a lakásépítés és -felújítás hitelezése

— a központilag meghatározott kamatmértékek miatt—, és csak a vállalkozói és egyéb fogyasztási hitelek az üzleti jellegűek, vagyis nyereségtartal- múak. A szövetkezetek kötelezettségüknek érzik kielégíteni mindazon igényeket, amelyek a helyi tagság és lakosság részéről jelentkeznek, függetlenül annak nyereségtartamától. A vállalkozások hitelezése segíti a termelést és a foglalkoztatást is.

Ma már a takarékszövetkezetek nemcsak kölcsönök folyósítására, hanem tőkebefektetésre is vállalkoznak. Ezzel a vállalkozások indításának

— és későbbi eredményes működésének is — léndületet adnak, természetesen, megfelelő hozam reményében.

Hagyományos hitelezői a takarékszövetkezetek a kistermelőknek. Első- sorban a mezőgazdasági termelők számíthattak a takarékszövetkezet pénzügyi segítségére. Igaz, ez a pénzfogalom az utóbbi évben összemosódott a vállalkozással, hiszen ma egy mezőgazdasági erőgép megvásárlása több százezer forint, aminek a kigazdálkodását csak az tudja eredményesen vállalni, aki a mezőgazdasági termelést vállalkozóként végzi.

A vállalkozások továbbfejlesztése mát nem elsősorban a takarékszövetkezeteken múlik, hanem a magyar gazdaság talpra állításának függvénye. Mindenesetre: a takarékszövetkezetek kézséggel működnek közre finanszírozásukban. 602

Ai

4