Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-24 / 70. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1990. március 24. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZÖL Mi hajszol az A szivízominfarktus az egyik leggya­koribb úgynevezett pszichoszomatikus betegség. Ez'azt jelenti, hogy kialakulá­sában az ismert testi rizikótényezők — elhízás, kevés mozgás, dohányzás, iyás —; mellett a lelki hatásoknak is fontos szerepe van. A helyes táplálkozásról, mozgásról, sok szó esik, de az infarktust elősegitő lelki tényezőket kevésbé ismerik, keve­sen kutatják. Pedig a hétköznapi élet­ben sokan felügyelnék' olyan lesetekre, hogy infarktust kap a munkahelyén „két malomkő között őrlődő”, a lefelé is, felfelé is eleget,tenni akaró középve­zető. Családi perpatvar közben is jöhet a szívroham és az infarktus. Erejük teljében levő üatal férfiakat is elérhet, pedig úgy érzik bírják az építkezést és különmunkákat, amelyekbe a szellemi tevékenységet is beleértjük. A tartós stresszhelyzet, az erős lelki feszültség, a szorongás, a visszafojtott indulatok — főleg testileg arra hajla­mos személyeken — kórosan megvál­toztatják a vérkeringést, az erek rugal­masságát, elősegítik a koleszterin lera­kódását, így előbb-utóbb károsodik a szívkoszorúerek vérellátása, és bekö­infarktusba ? vetkezhet a szívizomelhalás. Ez akkor is megtörténhet, ha az ember kisebbíti magában a helyzete nehézségét, ha nem éli át tudatosan vesztesége teljes súlyát, ha tagadja a szorongását. (Akik teljes egészében átélik rossz érzéseiket, tehát akiknél a kőrös történések telki síkon zajlanak le, azoknak a testi működései kevésbé károsodnak.) Ha infarktuson közvetlenül átesett betegekkel pszichológiai vizsgálatot végzünk, kibontakozik előttünk a meg­betegedés előtti személyiség, és a beteg­gel együtt gondolkozva megtaláljuk a betegségben közrejátszó legfontosabb környezeti hatótényezőket. Az infarktust kapott betegek alap­személyisége is általában eltér az átla­gostól. Egy részük túlságosan érzé­keny, aki „mindent a szívére vesz”, és magába fojt, más részük ellenkezőleg: indulatos, lobbanékony, és indulatait tőbbé-kevésbé kifejezésre is juttatja. Külön csoport a lelkiismeretes, ambici­ózus, sokat akaró, versengésre hajla­mos egyéneké. A rosszullét. előzményeként igen gyakran szerepel párkappsolati konf­liktus, mely nemcsak a pillanatnyi ve­szekedésre szorítkozik, hanenl régebbi keletű. Napjainkban néhány emberben a politikai helyzet bizonytalansága, na­pi feszültségei, előre elképzelt veszélyei váltották ki az infarktust. Igen jelentős csoport az, akiknél valamiféle hajszolt- íűg robbantotta ki a betegséget, példá­ul tartós megterhelés, különmunkák, éjszakázás, építkezés, gyakran munka­helyi konfliktusokkal súlyosbítva. Az esetek felében a hajszoltságot ta­láljuk kiváltó okként, s különleges fi­gyelmet érdemel azért is, mert felelős lehet miatta az egyén, a család, a mun­kahely és a társadalom is. A nehéz és tartós fizikai vagy szelle­mi munka önmagában nem okoz bajt (legfeljebb fáradtságot), ha nyugodt körülmények között és jó kedvvel Végzi az ember. Különböző problémákkal, belső, feszültségekkel társulva viszont komoly veszélyeket rejt magában. Maga a személyiség is lehet olyan, hogy az ember szinte saját magát haj­szolja bele a betegségbe. Ha túlzottan magas mércéket állít maga elé, ha túl­ságosan ambiciózus és versengő, ha na­gyon lelkiismeretes, precíz, akkor so­hasem képes igazán megpihenni, lazíta- ni, hanem folytonosan felpörgetett tempóban, magas fordulatszámon, erős belső feszültségszinten él. Önma­gában meg ez sem lenne baj; a problé­ma akkor súlyosbodik, ha az ilyen em­ber elégedetlen önmagával, és elhatal- , második rajta az él érzés, hogy nem képes megbirkóznia feladataival, hogy összecsapnak a feje fölött a hullámok. Ilyenkor már veszélyben él. Megesik, hogy az ember nem saját magát hajszolja, hanem kívülről hajt­ják. A család is hozzájárulhat a megbe­tegedéshez az igényeivel, elégedetlenke­déseivel, melyekkel fokozott terhek vállalására készteti a leendő beteget. Munkahelyén is érezheti úgy az ember, hogy mások helyett, mások miatt kell többet vállalnia. Végül a társadalom is teremthet ve­szélyeztető helyzetet. A technikai fejlő­dés, a tartós fogyasztási cikkek kínála­ta, a rámenős reklám, és a jobb'módú ismerősök példája óhatatlanul túlzott igényeket kelt az emberekben, miköz­ben ezek kielégítésére csak kevés lehe­tőség kínálkozik. Ez volt a helyzet a legutóbbi néhány évben. Mi lesz ezután?! Magyarorszá­gon szív- és érrendszeri megbetegedé­sekben hal meg a legtöbb ember,, és egyre fiatalabbak. Vigyázzunk ma­gunkra és egymásra! Dr. Ignácz Piroska A MERGES ITAL KARRIERJE Kávék és kávéházak Mindennapivá vált italunkat, a ká­vét a civilizált világ mindössze 300 év óta ismeri, pedig ez nem valamely távo­li világrészről került hozzánk, hanem csak a Közel-Keletről. Őshazája Abesszíniának KaiTa nevű tartománya, melynek lakossága már ősidőktől fog­va fogyasztja. Értékét és kereskedelmi jelentőségét az arabok ismerték fel, akik a növényt a 14. század közepén hazájukba átplántálták, és elsőként foglalkoztak a kávé termelésével* A legjobb kávét, a kitűnő illatáról híres Mokkát Dél-Arábiában termelik. A kávéfogyasztás terjedésével pár­huzamosan hamarosan kévémérések is keletkeztek. Az elsők még a 14. század­ban Mekkában és Arábia más helyein tűntek fel. A mohamedán papság azon­ban npm.jó szemmel nézte, hogy á ncp á mecseteket elhanyagolja, s inkább a kávémérésekben tölti idejét. A Mvét ezért mérges italnak minősítették, fo­gyasztását a Korán megtiltotta, s a tila­lom megszegőit szigorúan büntették. Pedig maguk a papok is éltek ezzel ‘az áloműző itallal, melynek a sokszor hosszúra nyúló és fárasztó vallási Szol­gálatok teljesítésénél nagy hasznát vet­ték. A .kávéfogyasztás a tilalom ellené­re rohamosan terjedt, a büntetések he­lyébe a kávétermelés megadóztatása lé­pett, s a kávé éppúgy nemzeti itallá vált Arábiában, mint a tea Kínában. Nyu-, gat felé azonban a kávé, mint fogyasz­tási cikk, csak igen lassan terjedt el. A terjedés időjelzőinek — más adat hiányában—a kávéházak felbukkaná­sát tekinthetjük. Konstantinápolyban 1555-ben, Velencében 1640-ben, Lon­donban 1652-ben, Marseille-ben 1654- ben, Prágában pedig 1714-ben nyílt meg az első kávéház. Levantei, Szíriái es örmény kereskedelmi ügynökök és hajósnépek voltak a kávé első terjesz­tői. Érdekes, hogy Párizsban, ahol a háború előtti időben ezernél több kávé­hagyott kávés zsákokat. Hadizsák­mányból eredt tehát az a kávé, mely az első bécsi kávéháznak, és ezzel az oly magas fokra emelkedett bécsi kávéipar megindulásának alapját képezte. Kres- chitzky kezdetben utcai árusként mérte a törökösen elkészített kávét, a kannát és csészéket magával hordta. Ez azon­ban fárásztó mesterség volt, ezért a Dóm utcai 3. számú házban, majd. a Dóm u. 6. szám alatti „Vöröskereszt­hez”. címzett házban kávéházat nyitott. Kolschitzky, hogy kávéját jobban meg- kedveltesse, cukrot és tejet is adott hoz­zá. , A kávéházak Bécsben is csak lassan szaporodtak. így például 1700-ban mindössze 4,1747-ben is csak 11 kávé­ház volt. A 19. század elején Bécsben és külvárosaiban 150 kávéházat számlál­tak. Bolthajtásos, meghitt hangulatú kis kávéházak voltak ezek, közülük a legjellegzetesebb a Kelmefestő utca (Färber-Gasse) 8. szám alatti, ma is fenálló Café Himmelstoss. Az empire építészet és világhírű bécsi zene a kávé­házakat' nagyon fellendítették. A Lö- wel-bástyán és a Népkertben épült Corti-kávéházakban ringatta mámor­ba a bécsieket Strauss,,a keringőkirály. A bástyafalak lébontása után épült Ring ragyogó kávéházaival csak a pes­tiek vetekedhettek. Pesten és Budán már a tőrök hódolt­ság kezdetétől voltak kávémérések, hi­szen Szulejmán padisah még 1535-ben adta ki azt a parancsot, melyben a ká- véivást az egész török birodalomban megengedte. A török kivonulás után az első pesti kávés egy Popiz Péter nevű rác yolt, akinek a mai „ráctemplom” táján volt a kávéháza, s aki mint kávé­főző 1690-ben vétetett fel a pesti polgá­rok sorába. v .. Minden hely kihasználva Nagyobb előszobában, konyhában vagy összekötő előtér ki­használatlan zugában polccal variált vasalósarkot rendezhetünk be. Dexion-salgó elemekből a polcrendszer egyszerűen, könnyen összeállítható. A polcokra rakhatjuk a vasalandó, majd már a kivasalt holmikat. A polc alá U alakban a falra egy sor lécet csavarozunk fel, ezekre S-alakúhorgokat akasztunk, ide kerülnek a vállfára helyezett kivasalt holmik. A munka befejeztével a vasa­lóállványt összecsukva álltíjuk a fal mellé. A polcrenszert, állványt eltakarhatjuk a mennyezetről lelógó függönnyel vagy vászon-, esetleg műanyagrolóval. Természetesen ne feledkezzünk meg a jó megvilágításról sem! ház nyújtotta mind a franciáknak, mind az idegeneknek az olcsó szórako­zást, a legelsők egymás után megbuk­tak. A jó borhoz szokott franciák csak nehezen tudtak az új itallal megbarát­kozni. A káyét a 18. század elejéig csak Arábiából, akkori egyedüli termőhe­lyéről lehetett beszerezni. Mivel ezt a cikket a levantei kereskedelem tartotta kezében,'a civilizált államok arra töre­kedtek, hogy maguk termeljenek kávét. Ez azonban nagy nehézségekbe ütkö­zött, mivel az arabok halálbüntetést mértek a növény elviteléért, káyémagot pedig csirátlanítva bocsátották a keres­kedelembe. A növény megszerzése a hollandoknak sikerült, akik azt 1690-, ben Jáva szigetén meghonősították, ami olyan jól sikerült-, hogy ez a sziget hosszú időkre fő termőhelye lett a ká­vénak. Nem kívánták termesztését mo­nopolizálni, hanem ellenkezőleg, XIV. Lajosnak kávét, a párizsi botanikus- kertnek pedig palántát küldtek aján­dékba. Ez a küldemétw volt az alapja az 1723-ban Martinique szigetén,, majd Guadeloupe és Saint Domingo gyar­matokon létesült, s oly híressé vált ká- véültetvényeknek.' Ceylon, , Kelet- India, nemkülönben Jamaica kávéül­tetvényei 1728—30-ban, a spanyolok brazíliai ültetvényei pedig csak 1815 táján jöttek létre. A pompás kávéházai­ról híres Bécsben 1683-ig' még senki sem ismerte a kávét. Bennünket, ma­gyarokat talán külön is érdekel, hogy ott az első kávéház létrejötte egy ha- zánkfiának, Kolschitzky Györgynek á névéhez fűződik. Neki többször sike­rült álruhában átjutni a Bécset ostrom­ló török ostromgyürűn, fontos katonai üzeneteket vittj és a lörökök-eltakaro- dása után jutalmul megkapta at ott Csirkéből csinálható ÚJHÁZI TÖLTÖTT CSIRKE Hozzávalók: egy 80-90 dekás csirke, 10 deka fi­nommetélt, 1 tojás, 5 deka gomba, 5 deka zöldbor­só, 4 evőkanál olaj, só, 1 mokkáskanál őrölt bors, 1 csokor petrezselyem. A finommetéltet sós vízben megfőzzük, leszűrjük, lehűtjük. A tojást a finomra vágott petrezselyem­zölddel, a megtisztított, felszeletelt gombával és zöldborsóval összekeverjük, megsózzuk, megbor­sozzuk, majd hozzáadjuk a finommetéltet. Ezt a tölteléket a csirke bőre alá nyomkodjuk vggy a hasü­regébe töltjük. A csirkét két, olajjal kikent tűzálló tálban vagy tepsiben lefedve, 30-35 percig sütjük, majd a fedőt levesszük és szép pirosra sütjük. SONKÁS RIZZSEL TÖLTÖTT CSIRKE Hozzávalók : egy 80-90 dekás'csirke, 7 deka rizs, 10 deka füstölt sonkái § evőkanál olaj, 1 tojás, Só^ őrölt bors, 1 csokor petrezselyem. A rizst megmossuk, sós vízben félpuhára párol- juk, majd kihűtjük, és a tojással, a finomra vágott, petrezselyemmel, a kockákra vágott sonkával össze­keverjük. Megsózzuk, megborsozzuk, majd'a csirke belsejébe vagy a bőre alá töltjük. A csirkét olajjal kikent tűzálló tálba vagy tepsibe fektetjük és leta­karva puhára pároljuk, majd szép piros ropogósra sütjük. CSIRKECOMBOK ÓRIÁS MÓDRA Hozzávalók: 4-nagy csirkecomb; a töltelékhez'2 zsemle, 2 deci tej, 10 deka gomba, 1 fej vöröshagy­ma, 2 jojás, 1 evőkanál ólaj, só, kakukkfű, fél csokor petrezselyem; a körethez 1 kiló burgonya; 4-5 deci tej, 10 deka reszelt sajt, 5 deka vaj. A csirkecombokat kicsontozzuk és egy kissé be­sózzuk. Az apróra vágott hagymát az olajon meg­futtatjuk, majd a megtisztított, vékonyra szeletelt gombát megpároljuk rajta. Megsózzuk, morzsolt kakukkfűvel, apróra vágott petrezselyemmel fűsze­rezzük, és a tojásokkal, meg a tejben áztatott, ki­nyomkodott zsemlével jól összedolgozzuk. Az egyik csirkecombot kiterítjük, a gombás töltelék felét rá­kenjük, majd egy másik combbal befedjük. A mara­dék két combot is hasonlóan megtöltjük. A húsok széleit hústűvel összetűzzük, nehogy a töltelék ki­folyjon. A meghámozott burgonyát kockákra vág­juk és egy tűzálló tál aljára terítjük, a sajttal meg­hintjük, és annyi sós tejjel öntjük le, amennyi éppen; ellepi. A Vajat rámorzsoljuk, és a töltött combokat/ a' tetejére fektetjük. A tálát lefedve forró sütőbe toljuk, és a húst puhára pároljuk. Félidőben a fedőt levesszük róla, és úgy sütjük tovább. Közbén a com­bokat megfordítjuk, hogy mindkét oldaluk szépen megpiruljon. Tálaláskor a combokból a hústüket kihúzzuk. TÖLTÖTT CSIRKECOMB MAGYAROSÁN Hozzávalók: 4 csirkecomb, 10 deka főtt füstölt hús, 10 deka gomba, 10 deka csirkemáj, 8 deka Vaj, 1 zsemle, 1 tojás, só, szegfübors, piros arany krém, 1 deci tej. A megmosott csirkecombokról a bőrt óv’atosan felemeljük, hogy a tölteléknek helye legyen. A zsem­lét a tejben megáztatjuk, majd kinyomjuk és a füs­tölt hússal együtt me^daráljuk végül az apróra vá­gott csirkemajaí meg a gombát hozzáadjuk. A vajat a tojással habosra keverjük, hozzáadjuk a gombás tölteléket és sóval, őrölt szegfűborssal, piros arany krémmel ízesítjük. Jól eldolgozzuk, és evőkanállal a csirkecombok bőre alá töltjük; Kívülről a húst meg­sózzuk, és a maradék vájjal kxkent tepsibe fektetjük. Sütőben közepes lánggal pirosra sütjük. Ecetes pap­rikával és céklával körítve tálaljuk. Megértéssel VÍZSZINTES: 1. Joseph Jou- bertfrancia moralista gondolatának, első része (zárt betűk: O, N, Z, S). 13. Fennsík Spanyolország belső részén. 14. Két határozott névelő. 15. Virágtartó edény. 16. Jelt ad a karmester a zenekarnak. 17. Búza­virágféle gyomnövény. 19. Hegy a Bakonyban. 20. Pesti hotel. 21. Jó­tékonycélra pénzt juttató. 23. A va­lóság része! 24. Freetownban van! 25. Ennivaló. 26. Szélről labdát kö- zépre.ível. 28. Űrmértékegység, rö­viden. 29. Vadászkutya, nevelővel. 30. Titelnél .ömlik a Dunába. 31. Gajdar fiatal regényhőse. 32. ... -lázadás; bizánci felkelés volt. 34. Kettőzve: egzotikus jeladó eszköz. 35. Párt! 37. Az anyag parányi egy­sége. 39. Januári. 41. Morzehang. 42. Korszak. 44. Vízelvezető az út mellett. 46. Angol mérföld. 47. Ja­pán fotómárka. 49. Kossuth-díjas balettkoreográfus (László). 50. Utóirat, röviden. 52. A Duna mel­lékfolyója az NSZK-ban. 53. Kéz­fogás. 54. Heves megyei község. 55. Betűtöredék! 56. Község Fejér me­gyében. 58. Szomjoltó folyadék. 60. Római számok, 56 az összegük. 62. Kisérlet. 63. Kecsesen meghajlítja. 64. Ciprus önrendelkezéséért küz­dő görög szervezet nevének rövidí­tése. 66.. A másik helyre. 67. Ha­sonló. FÜGGŐLEGES: 1. A gondolat befejező része (zárt betűk: I, T, A, B). 2. Elvesz a polcról. 3. Orvosi kés. 4. A művészetek egyike. 5. Tá­volabb. 6. Mindig ez van. 7. Mo­hamedán böjt. 8. Földiviasz. 9. Énekel. 10. Osztályvezető, rövi­den. 11, Az ókorban Erdélyben élt nép tagja. 12. Voks. 17. Ingerveze­tő pálya. 18. Névelő. 21. Gyengén termő búzafajta. 22. A kimonót /összefogó pv. 25. Ezt követően. 27. Napszak. 29. Az USA szabványá­nak betűjele. 30. Kétkerekű szállí­tóeszköz. 33. futatva vizsgáló. 36. Hárompróba. 38. Vízben tisztál­kodó. 40. A Balhas-tóba ömlő fo­lyó. 43. Komárom-Esztergom me­gyei község. 45. Verne makacs re­gényhőse. 48. Az oxigén, a bór és a szén vegyjeje. 50. Ravasznak tar­tott prémes állat. 51. Hatalom gya­korlása, 53. Növényvédő szerrel kezel. 54. Attila névváltozata. 57. Spanyol-, röviden. 58. Szláv férfi­név. 59. Szövetség. 61. Becézett an­gol férfinév. 63. Osztrák folyó. 65. ... acta; irattárba. 67. Pára! Nagy Balázs Beküldendő: vízszintes 1. és függő­leges 1.’ Az utóbbi időben többen jelezték, hogy számos gyógynövénykészít­ményt hiába kutatnak a gyógyszertárakban, a drogériákban. Dr. Szörényi Tiborné, a Fitotéka szaküzlet vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy legalább két hónapja sok valutaigényes teakeveréket nem tudnak beszerezni, de például az egyszerű csalánlevelet sem. Ez utóbbi iránti igényt pedig a reklámok keltették fel. A szennalevél is, amit nagyon sokan használnának, valóban hiánycikk. Ám helyette bátran ajánlja a Szennavit lekvárt, ez kapható. Fogyasztása épp olyan hatású, mint a teáé, csak, terhes édesanyák és három év alatti kisgyermekek nem ehetnek belőle. Nekik viszont a Gledilax lekvár ajánlatos. Hová tűnt a szennalevél? 9 A frank­furti Kereske­delmi Torony­ra március 12- én emelték az üvegből ké­szült három­szögletű csú­csot, Európa legmagasabb irodaháza így elérte teljes, 256,5 méteres magasságát. (Telefotó- • MTI) Európa legmagasabb irodaháza § ' . : - >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents