Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-24 / 70. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. március 24. AZ ENSZ-BEN Magyar pártok állásfoglalása A magyar ENSZ-képviselet pénteken felkérte a világszervezet illetékes bizottságát: köröztessék a tagországok között hivatalos okmányként a tizenegy magyar politikai párt közös felhívását, amelyben tiltakoznak az erdélyi magyarsággal szembeni brutális támadások miatt. A tagországok küldöttségeinek az Erdélyben történtekről való tájékoztatására a közgyűlés hatos számú, jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága ad alkalmat. A testület napirendjén most szerepelnek a nemzetközi viszályok békés rendezésére, illetve a jószomszédság elveire vonatkozó javaslatok, amelyek korábbi román kezdeményezéseken alapulnak. A magyar pártok felhívása nem kerülhet az ülések napirendjére, de az a tény, hogy a küldöttségek és a nemzetközi sajtó megkapja, önmagában is figyelemre méltó. A VÖRÖSKERESZT TÁJÉKOZTATÁSA: Megfelelő az egészségügyi ellátás Marosvásárhelyen Marosvásárhelyen az egészségügyi ellátás megfelelő, a sebesültek ellátása kielégítő — közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága pénteken a Magyar Vöröskereszttel. A nemzetközi bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és változatlanul kész — szükség esetén — a humanitárius segítség megadására. Mint ismeretes, a magyar segélyszervezet kedden kérte fel a genfi központot, hogy tájékozódjon a marosvásárhelyi magyar nemzetiségű sérültek helyzetéről, és garantálja szükséges védelmüket. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának egy csoportja a helyszínen és Bukarestben tartózkodik, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az eseményeket. A román televízióban és rádióban közzétett közleményükben hangoztatták: minden sebesültnek — nemzetiségi hovatartozása nélkül —joga van az emberséges, a megkülönböztetés nélküli ellátásra. Ugyancsak kötelezettség a vöröskereszt-embléma tiszteletben tartása. (MTI) A THE TIMES SZERINT: Ha a székelyeket elűzik, nem kizárható a háború sem Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: A marosvásárhelyi nemzetiségi konfliktus olyan potenciális veszélyeket rejt magában, amelyeket nem lehet eléggé hangsúlyozni, felnagyítani — állapítja meg pénteki vezércikkében a The Times. A konzervatív napilap arra figyelmeztet, hogy amennyiben a székelyeket elűzik hazájukból, nem kizárható a háború lehetősége sem. A The Times a vasárnapi parlamenti választások kimenetelének esélyeit latolgató vezércikke nagyobbik felét szenteli a marosvásárhelyi véres események nyomán Magyarország és Románia között kialakult feszültségnek és az esetleges súlyos következményeknek. „Petre Roman, kormányfő — emeli ki a vezércikk — felfokozta a két ország közötti régi keletű ellenszenvet, amikor magyar szélsőségesek bátorításával vádolta Budapestet. Roman úr nyilatkozata enyhén szólva is képmutató. Elmulasztotta megemlíteni, hogy kormánya hallgatólagosan engedményeket tett a Vatra Romaneasca nacionalista szervezetnek, amely a háború előtti Vasgárdához hasonlóan az ország nemzeti tisztaságát követeli.” „A kormányzó Nemzeti Megmentési Front halogatja a székelyek nemzeti azonosságának elpusztítását célzó Cea- usescu-féle nemzetiségi politika elvetésére tett ígérete teljesítését. Ezzel árulást követ el mindazok ellen, akik tavaly decemberben Tőkés tiszteletes védelmére siettek és elindították a forradalmat” — hangoztatja a vezércikk. „A helyzetben rejlő potenciális veszélyeket nem lehet eléggé hangsúlyozni, felnagyítani. A magyarok máris a legrosszabbtól tartanak: erdélyi kristályéjszakától, amelynek célja, hogy emigrációra kényszerítsék a kétmillió székelyt. Közép-Európa történetében nem ismeretlen a lakosság ilyen jellegű mozgatása: a legutóbbi példát Bulgária szolgáltatta török lakosságának elűzésével” — úja a The Times. HAZUG HÍRESZTELÉSEK A gyógyszerésznő tiltakozik Teljesen alaptalanok, hazugok azok a román híresztelések és egyes nyugati jelentések, amelyek szerint Marosvásárhelyen a 28-as számú patikára kiírták volna, hogy „A gyógyszertárban csak magyarokat szolgálnak ki”. Ezt Kormoczky Emese, a gyógyszertár helyettes vezetője jelentette ki a bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában. A rádió magyar nyelvű adásában Mag Péter folytatott beszélgetést a gyógyszerésznővel, aki elmondta azt is, hogy cáfolatának közlésétől mindeddig elzárkóztak. —- „A Rompres, a román hírügynökségjelentése az Adevarul március 17-ei számában jelent meg, és úgy állítja bé a helyzetet, hogy a gyógyszertárra kiírtuk a magyar megnevezést és azt is, hogy ettől a perctől kezdve csak a magyar nemzetiségüeknek adunk gyógyszereket. Ez teljesen légből kapott dolog, hazugság, a tények meghamisítása. Az igaz, hogy a „gyógyszertár” feliratot elkészítettük, de ehhez törvényes jogunk van. De arról szó sem volt — hivatásunkkal sem fér össze — hogy megkülönböztetést alkalmazunk a gyógyszerek kiadásánál. Amikor tiltakoztam a sajtóban megjelent hamis beállítás miatt, nem fogadták el tőlem a nyilatkozatot” — mondotta a rádiónak adott nyilatkozatában. Ezt követően részletesen beszámolt a történtekről. Elmondta, hogy akkor, amikor a 28-as számú patikára, a betelepített románok lakta Tudor negyedben, a „Gyógyszertár” felírást festették, a bejárat előtt egy Kovrig nevezetű cukorkaárus, a Vatra Romaneasca szervezet tagja, tiltakozni kezdett és odacsődítette a lakónegyed egy részét. A csoport behatolt a patikába. Az ott tartózkodókat beterelték e&y szobába, megfenyegették őket, sovinizmussal vádolták a patika dolgozóit. A berendezést feldúlták, majd távoztak. Ezután a gyógyszertár 18 tagú személyzete a gyógyszertári központhoz vonult és egynapos sztrájkkal tiltakozott a cselekmény ellen. — „Tiltakoztunk az ellen, hogy hamis információkkal ellenünk hangolták a város lakosságát” — jelentette ki Kormoczky Emese. Elmondta: a román tömegtájékoztatási eszközök továbbra sem hajlandók a tényeknek megfelelően közölni a történteket és nem adnak helyt sem tiltakozásuknak, sem tényeket feltáró nyilatkozatuknak. Ami pedig a nyugati hírforrásokat illeti: ezúttal — mint már sokszor — „bevették” a román hírügynökség tudatosan ferdítő, manipulált közleményét — íija Bukarestből az MTI tudósítója. TŐKÉS LÁSZLÓ NYILATKOZATA A románok és a magyar kisebbség közötti megbékélést akarom szolgálni —jelentette ki Tőkés László a kanadai televíziónak adott csütörtöki nyilatkozatában. A református lelkész elmondta: indulni szándékozik a májusi parlamenti választásokon, hogy a román parlamentben a megbékélés ügyét képviselje. „Nem akarok politikai vezető lenni, az én szerepem jelképesebb” — fűzte hozzá. Kijelentette: igen kevéssé bizik a bukaresti kormánynak abban a szándékában, hogy valóban a nemzetiségi ellentétek lecsendesítésére törekszik, bár azt is elismerte, hogy a román vezetés lehetőségei „igen korlátozottak”. „Illúzió lenfle azt képzelni,'hogy amivel a letűnt időkben a lelkeket megmérgezték, az a forradalommal elpárolgott” — mondotta. Felhívás Iliescuhoz Erdélyért BONN N Jón Iliescu ideiglenes államelnöknek gondoskodnia kell arról, hogy Romániában megtartsák az európai biztonsági és együttműködési értekezleten vállalt kötelezettségeket, és végre-valahá- ra teljes mértékben szavatolják a nemzeti kisebbségek jogait. Ezt hangsúlyozta Ion Iliescuhoz címzett felhívásában dr. Karl-Heinz Hornhues professzor, a CDU/CSU törvényhozási csoportjának helyettes elnöke. Hornhues kétségbe vonta azonban, hogy a mostam vezetésben megvolna az a politikai és erkölcsi erő, amely e lépések megtételéhez szükségeltetne. Amíg nincs igazi demokrácia, amelyben érvényesülnek az általános emberi jogok, addig kárt szenvednek a nemzeti kisebbségek jogai is — állapította meg a professzor. Hornhues az intézkedéseket abból a szempontból is szorgalmazta, mivel szerinte csakis így lehet kordában tartam az erős soviniszta erőket mindkét oldalon. A romániai etnikai szembenállásban a megbuktatott Ceauses- cu diktátor uszító és elnyomó politikájának következménye nyilvánul meg. Miközben az évszázadok óta Romániában honos németség most éppen hátat fordít szülőföldjének, nyílt erőszak formájában robban ki románok és magyarok súlyos nemzetiségi konfliktusa, márpedig ez a viszály még inkább megrendíti az ország amúgy is ingatag helyzetét — fejti ki nyilatkozatában véleményét Hornhues professzor. Nemzetközi garanciák nélkül nem biztosíthatók a kisebbségek jogai (Folytatás az l. oldalról) ra helyébe. Magyar részről sajnálattal konstatálják, hogy a román kormány nem tesz eleget a nemzetközi szerződésekben önként vállalt kötelezettségének, nem védi meg állampolgárainak biztonságát, s nem akadályozza meg a fajvédő szervezetek működését. Igen bizonytalan az is, mennyire őszinték a román vezetőknek azon nyilatkozatát miszerint' a demokrácia megteremtését tűzik ki célul Romániában. A tettek azt bizonyítják, hogy a román politika a kisebbségek — magyarok,' zsidók, cigányok stb. — ügyét a belső hatalmi harcoknak rendeli alá, s taktikai elemnek tekinti a politikai játszmákban. A magyar kormány reményét fejezi ki, hogy a román politikai vezetők meghozzák a szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor megállapítható, hogy nemzetközi garanciák nélkül nem biztosíthatók a kisebbségek jogai. Ennek kapcsán Szokai Imre rámutatott, hogy a kisebbségek jogainak garantálása szempontjából megnyugtató lenne, ha az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok meggyorsítanák egy kisebbségi charta kidolgozását. Ami a magyar—román kétoldalú kapcsolatok jövőjét illeti, Szokai Imre emlékeztetett arra, hogy a magyar vezetés a decemberi forradalom után világosan tudomására hozta a román vezetőknek: a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése elképzelhetetlen a romániai magyarok helyzetének megnyugtató rendezése nélkül. Magyar részről számos konkrét javaslatot tettek arra, hogy a deklarációkon túl milyen konkrét lépésekkel szolgálhatnák a két nép közeledését. Most sajnálattal kell megállapítani, hogy a román politikai vezetés mind ez ideig nem válaszolt érdemben a magyar javaslatokra. Ugyancsak nem adtak érdemi választ azokra a figyelmeztetésekre sem, amelyekkel a magyar vezetés immár január 22-e óta - Horn külügyminiszter román kollégájához, Celac külügyminiszterhez intézett első levele óta — a romániai helyzetben rejlő veszélyekre próbálta Ráirányítani a figyelmet. Érdemi válasz helyett ellentmondá- 0 sós nyilatkozatok hangzottak el és * hangzanak el mindmáig felelős román tényezőktől. Szokai Imre példaként azt a huzavonát említette, amely magyar könyvek romániai bevitelét kísérte. Az első változat szerint azt hallhattuk Romániától, hogy nem lehet ilyen könyveket bevinni, később azt, hogy az Oktatási Minisztérium címére küldhetik meg a magyar könyveket, utóbb az hangzott el, hogy bárkinek szabadon lehet magyar könyveket küldeni, történelmi vonatkozású munkák kivételével. A bukott Ceausescu-rendszer taktikáját juttatja a magyar emberek emlékezetébe a mostani román vezetésnek az az igyekezete, hogy külső okokban keressen magyarázatot belső problémáira. Ceauses- cu módszere volt az is, hogy Mar gyarországot vádolja a nemzeti ellentétek szításával. Az elmondottakat összefoglalva a magyar külügyminiszter-helyettes négy pontban foglalta össze a magyar kormány kívánalmait a román vezetést illetően. Magyar részről mindenekelőtt azt szorgalmazzák, hogy a román vezetés tegyen eleget alapvető kötelességének, védje meg állampolgárait, akadályozza meg a pogromokat. A magyar kormány követeli továbbá a marosvásárhelyi események pontos, tényszerű kivizsgálását. Ennek eredményeként nevezzék meg és vonják felelősségre a bűnösöket. Magyarország követeli azt is, hogy Románia tegyen eleget nemzetközi kötelezettsegeinek, és_ tiltsa be a népirtó, fajgyűlölő politi-" kát hirdető szervezeteket. Végezetül elengedhetetlen, hogy a román vezetés határozottan kiálljon a romániai magyarok egyéni es kollektív jogai mellett. Arra a kérdésre, keletkezhet-e területi vita a magyar és a román kormány között, amennyiben nem sikerül stabilizálni az erdélyi eseményeket, Szokai Imre úgy válaszolt: területi vitához két fél kell; Magyarország azonban nem lesz partner területi vitához. Ifyen vonatkozásban tehát Erdély és Kara- bah helyzete eltér. A kialakult helyzet összevetése a karabahival mindössze arra utal, hogy a tudatosan' szított nemzetiségi gyűlölködés a végsőkig instabillá teheti a helyzetet. Egy kérdésre válaszolva Szokai Imre sajnálattal állapította meg, hogy a bukaresti magyar nagykövetet egyetlen felelős román vezető sem fogadta a vészterhes napokban. A román vezetők nem vették komolyan a magyar aggodalmakat, holott így elkerülhető lett volna a vérontás. Ä magyar és a román felső vezetők között a kapcsolat- tartás még ma sem felhőtlen, a román kormány a közvetlen kontaktusok helyett jobbára az üzengetést választja. Legutóbb Petre Roman miniszterelnök egy nyilatkozatban jelentette be, hogy érintkezésbe kíván lépni Németh Miklós kormányfővel. A magyar kormányfő várta román kollégájának hívását, ám az elmaradt. (MTI) • SZOVJET KATONAI BEAVATKOZÁSTÓL TARTANAK Litvánia a világhoz fordult A litván kormány péntek hajnalban drámai hangú üzenetében fordult a világ közvéleményéhez, támogatásukat kérve „á köztársaság ellen készülődő szovjet katonai beavatkozás megakadályozására.” A nyilatkozat szerint „nyilvánvaló, hogy egy másik köztársaság katonai erőt készül alkalmazni” Litvánia ellen. A dokumentum kérte a világ közvéleményét, hogy tiltakozásukkal gátolják meg az esetleges erőszakos lépést. A hírügynökségek egyébként egyértelműen Moszkva erődemonstrációjaként értékelték, hogy csütörtökön.felfegyverzett katonai szállítójárművek konvoja haladt haladt át Vilniuson. Bár a Kreml korábban cáfolta a katonai beavatkozás szándékát, helyi tisztségviselők attól tartanak, hogy a hadseregből dezertáló litvánok ürügyén mégis sor kerülhet a katonai akcióra. (A litván Legfelsőbb Tanács közleménye éppen csütörtökön számolt be arról, hogy három polgári ruhás tiszt Vilniusban elfogott és a katonai parancsnokságra hurcolt egy dezertált fiatalt.) Vytautas Landsbergis litván államfő a vilniusi törvényhozás előtt kijelentette: köztársasága még egy esetleges katonai beavatkozás esetén sem válaszolna' fegyverekkel, hanem az erőszak nélküli ellenállást választaná. Landsbergis csütörtökön este sajtóértekezletet tartott, s ezen úgy vélekedett, hogy Gorbacsov álláspontja az elmúlt időben sokkal keményebbé vált. A pártfőtitkár — vélekedett a litván politikus — a’ lőfegyverek begyűjtésének elrendelésével olyan benyomást akar kelteni, mintha a litván vezetés katonai akcióra készülne. Márpedig ez nem igaz, a mi küzdelmünk politikai jellegű — szögezte le. Belügyi terv a litvániai helyzet „kezelésére” A szovjet belügyminisztérium külön tervet dolgozott ki a litvániai helyzet ellenőrzésére és az esetleges változás „kezelésére”. A belügyminisztérium saját embereit is Litvániába irányította, hogy segítséget nyújtsanak a helyi rendőrségnek a fegyverek begyűjtésében, a különféle bűnügyek kivizsgálásában, a közrendvédelmében. A belügyi intézkedésekről szóló hivatalos közlés szerint a szovjet belügy Vilniusban saját sajtóközpontot is felállított. Litvániában megerősítették az országos jelentőségű intézmények védelmét, valamint a helyi rendőrség járőreit, a köztársasági közlekedésrendészet ellenőrzőpontjait. Külön ellenőrzik a köztársaságba irányuló légi és vasúti közlekedést, különös tekintettel az esetleges fegyvercsempészésre. Koalíciós egyezkedések az NDK-ban Háromórás megbeszélés után csütörtökön este elvi megállapodás született a konzervatív és á liberális pártszövetség között egy koalíciós kormány megalakításáról. Mint Rainer Eppelmann, a konzervetív platformhoz tartózó Demokratikus Ébredés elnöke a tárgyalások után közölte, a DSU is helyet kap a koalícióban. Ez a tény része a pártszövetség által az SPD-nek tett koalíciós ajánlatnak, noha az eddig kizárta az együttműködést a DSU-val. A Liberális Demokrata Párt (LDP) vezére igen derűlátóan nyilatkozott a koalíció megalakításáról. Mint mondta, az egyes tárcák elosztásáról még nem esett szó. Ugyanakkor pénteki nyugatnémet és nyugat-berlini lapok tudni véhk, hogy a liberálisok igényt tartanak a külügyi es az igazságügyi tárcára. Drezda főpolgármestere síkraszállt az NDK-nak az NSZK-hoz történő csatlakozása mellett, a nyugatnémet alaptörvény 23. cikkelye értelmében. Wolfgang Berghofer szerint amennyiben 1990 decemberéig helyreállítják az 1952-ben megszüntetett, öt tartományon alapuló közigazgatási beosztást az NDK-ban, úgy a tartományok jövőre testületileg kimondhatják belépésüket az NSZK-ba. A szociáldemokratákkal kacérkodó, népszerű politikus szerint legkésőbb augusztusban megvalósul a pénzügyi unió a két német állam között. Az unióval együtt jár majd a piacgazdaság bevezetése, a nyugdíjasok, nagycsaládok, fogyatékosok es munkanélküliek szociáis biztonságát szavatoló csomagterv, valamint a két német állam jogrendszerének összehangolása. Berghofer újfent cáfolta a Bild-Zeitung által korábban felröppentett kacsát, miszerint célul tűzte volna ki maga elé a majdani szászországi tartomány miniszterelnöki posztjának megszerzését. Péntek reggel já Független Nőszövetség (UFV) felmondta a Zöld Párttal kötött szövetségét, mert úgy látja, hogy az utóbbi párt „kisajátította a két szervezet által március 18-án közösen megszerzett parlamenti mandátumokat”. Az UFV egyúttal elhatárolta magát a Zöld Párt és a Szövetség ’90 által létrehozandó parlamenti frakcióval való együttműködéstől. A CHARTER-JÁRATOK FELFÜGGESZTÉSE MIATT Izraél felvilágosítást kér Jichak Samir izraeli miniszterelnök aggodalmát hangoztatta, az izraeli diplomácia pedig felvilágosítást kért Magyarországtól azzal kapcsolatban, hogy a Malév bejelentette: felfüggeszti a charter-járatok indítását a Szovjetunióból Izraelbe emigráló zsidók számára. Mint pénteken Jeruzsálemben közölték, az izraeli külügyminisztérium utasította budapesti nagykövetét: kérjen magyarázatot a magyar hatóságoktól. Samir kormányfő „aggodalmának” adott hangot a Malév döntése miatt, amelyet az váltott ki, hogy szélsőséges palesztin körökből merénylettel fenyegetőztek. A palesztinok azért ellenzik a szovjet zsidók tömeges Izraelbe juttatását, mert az újonnan érkezők zöme a megszállt területek zsidó lakosságának számarányát növeli. Samir szóvivője megállapította: a terroristáknak tett minden engedmény csak bátorítja őket követeléseik fokozására. Az Országos Választási Bizottság közleménye A választójogi törvény 12. paragrafus (2) bekezdése értelmében a szavazást megelőző nap — tehát március 24-e — 00 órájától választási kampányt folytatni tilos! Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint mind az írott sajtónak, mind a rádiónak, televíziónak a legszigorúbban be kell tartania a politikai kampányra és a választási részeredmények közlésére vonatkozó törvényi tilalmat. Felhívja ezért a központi, a regionális és a helyi tömegkommunikációs eszközök felelős vezetőit, hogy a március 24-én 00 órától 25-én este 20 óráig megjelenő írott sajtóban, elhangzó műsorokban tilos minden olyan hírnek, tájékoztatáshak a közlése, személyek, jelképek bemutatása, amely párt megnevezésére, pártra vagy jelöltjére utal, illetőleg a választással kapcsolatos eredményt, részeredményt tartalmaz. Az Országos Választási Bizottság megkeresésére a Külügyminisztérium felkérte mindazon országok illetékes szerveit, ahol Magyarországon is fogható magyar nyelvű rádió-, televízióadás van, hogy a fentieket tartsák tiszteletben. (MTI) OVB-sajtótájékoztató a nemzetközi választási sajtóközpontban Az Országos Választási Bizottság sajtótájékoztatót tartott pénteken a Nemzetközi Választási Sajtóközpontban. Németh János, a bizottság elnöke elöljáróban rövidén ismertette a magyar választójogi törvény megalkotásának történetét, illetve magát a választási rendszert. Ezzel egyben illusztrációval is szolgált annak megindokolásához, hogy a választások eredményeit Magyarországon — más országokhoz képest — jóval később tudják csak kiszámítani és nyilvánosságra hozni. A választási szerveket is bemutatva megemlítette, hogy míg Magyarországon 43 év után első alkalommal indul több párt a választásokon, addig — ugyancsak több mint 40 év után — az Országos Választási Bizottság az egyetlen olyan testület, amely már most, a választások előtt koalíciós jelleggel végzi munkáját. A kérdésekre adott válaszok között elhangzott: az Országos Választási Bizottság még nem döntött arról, hogy mikor legyen a választás második fordulója. A testület csak március 26-án vagy 27-én foglalkozhat ezzel, annak függvényében, hogy az első forduló után mennyi és milyen kifogás érkezik hozzá, illetve azokat hogyan bírálja el. Az OVB tagjainak egyébként az a véleménye; jó lenne mielőbb lezárni az egész választási procedúrát és a lehetőségek adta kereteken belül minél hamarabb megrendezni a második fordulót. Elmondták azt is: a választások első, előzetes eredményeire vasárnap este 10-11 óra tájban lehet számítani és elképzelhető, hogy már hétfőn hajnalban vagy a reggeli órákban kialakul valamiféle kép a pártok választási szerepléséről. A jelenlévő külföldi és hazai újságírók megtudhatták azt is, hogy az Állami Népességnyilvántartó Hivatal legfrissebb adatai szerint ma Magyarországon 7 millió 853 ezer választásra jogosult állámpolgár él; továbbá, hogy az egyéni választókerületekben — a független jelöltek mellett — 27 párt indít jelöltet, 19 párt rendelkezik területi és 12 párt országos listával. (MTI) i r V
