Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-23 / 69. szám

ígéretünknek megfelelően be­mutatjuk a március 25-ei or­szággyűlési képviselőválasztások­ra elkészült szavazólapok 1-1 mintapéldányát. Pontosabban a kisebb méretű egyéni választóke­rületben érvényes szavazólapok­ból csak a 10 Bács-Kiskun me­Szavazólapok a választásra gyei szavazólap egyikét, a Tisza- kécske székhelyét. Minden választópolgár, aki az állandó lakóhelyén, illetőleg a la­kóhely szerinti választókerületben adja le voksát, az mindkét szava­zólapot megkapja. Az egyéni vá­lasztókerületben induló jelölteknél a kiválasztott képviselőjelölt neve mellett lévő négyzetbe kell tenni a + jelet vagy az x-et. A területi (megyei) listán a tá­mogatni kívánt párt neve fölött ta­lálható négyzetbe kell berajzolni a + vagy az x jelet. Aki igazolással az állandó lakóhelyén, s egyben az egyéni választókerületén kívül ad­ja le szavazatát, az csak listás sza­vazólapot kap, s az ott érvényes területi listán szereplő pártok egyi­kére voksolhat. A szavazat mindkét esetben csak akkor érvényes, ha a szavazó­lapon egyetlen négyzetet jelöltek meg az előírt módon. Ha egyet sem ikszeltek át, nétán kettőt vagy töb­bet, esetleg a szavazólap nélküli üres borítékot dobják az urnába, akkor érvénytelen a szavazat. Leállították Volánbusz romániai járatait A Romániában kialakult bizony­talan állapotok miatt a Volánbusz leállította a Budapest—Kolozsvár— Marosvásárhely—Székelyudvarhely —Csíkszereda útvonalon közlekedő menetrend szerinti autóbuszjáratait. A szerda kora reggeli járatot már nem indították el, s a helyzet norma­lizálódásáig szüneteltetik e buszok forgalmát. (MTI) A nemzetiségi politika lényege: asszimiláció Nagy Béla nyilatkozata A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, amelynek ma már több mint 600 000 tagja van, követeli a szabadsá­got, a demokráciát, a politikai sokszí­nűséget, az igazi egyenlőséget, a való­ságos jogokat az alkotmányban, a tör­vényben, a rendeletekben, nemzetiségi képviseletet a törvényhozásban,- - új- nemzetiségi törvényt, a magyar nyelv használatát a közigazgatásban és igaz­ságszolgáltatásban, nemzetiségi mi­nisztériumot, magyar óvodát, iskolát, egyetemet, saját közművelődést. Ehhez intézményeket kér, magyar nyelvű la­pokat, könyveket, rádiót, televíziót és végül szabad kapcsolatot a határain­kon kívül élő magyarokkal —jelentet­te ki Nagy Béla, az RMDSZ elnökségi tagja, a jugoszláviai Magyar Szóban közölt nyilatkozatában. — Romániában a nemzetiségi politi­ka egyértelműen az asszimilációra, a felszámolásra, a nemzeti identitás el­törlésére irányult. A leggyakoribb módszer az volt, hogy az etnikailag kompakt magyar területeket — Er­délyben mind a mai napig vannak olyan vidékek, ahol a lakosság 98 szá­zaléka magyar — a népesség összetéte­le szempontjából fellazítsák. Ennek ér­dekében betelepítéseket hajtottak vég­re. Most, a Peausescu-rezsim bukása után, előkerültek azok az írásos doku­mentumok, amelyek tanúsítják, hogy a magyarságnak ez a fajta etnikai felhígí­tása mennyire céltudatos volt. Maros- vásárhelyről vannak olyan bizonyíté­kaink, amelyek párthatározat formájá­ban kimondják, hogy hány esztendő alatt hány ezer román családot kell a magyarlakta vidékekre betelepíteni — mondotta Nagy Béla, majd megállapí­totta: . A fo.rdplat, óta vannak, változá- , sok. Romániában is beindult a politi­kai többpártrendszer. Amikor a de­cemberi fordulat után elmúltak az eu- > forikus napok, s amikor mindenki azt hitte, hogy egyik napról a .másikra be­köszöntött a demokrácia, a teljes sza­badság, nemcsak a románok, hanem a nemzetiségek részére is, igen rövid idő alatt változott a kép. Az történt ugyan­is, hogy az a fajta nacionalizmus, sovi­nizmus, amelyet annak előtte a dikta­túra központilag irányított és szabá­lyozott, a szelepek felnyitásával feltört. A szabad sajtóval a politikai visszaren­deződés során teret kaptak a naciona­lista és soviniszta megnyilvánulások, amelyeknek pedig elsődleges célpontja a két és fél milliónyi erdélyi magyarság. A legfelső szinttől egészen az utca asz­faltjáig nap nap után számos jelét talál­juk a nacionalizmusnak és a soviniz­musnak. Mi, romániai magyarok, nem akarunk a nacionalizmus és a soviniz­mus eszközeivel reagálni a sérelmekre, hanem továbbra is törvényes keretek­ben akarunk politizálni. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE Még mindig késik a román válasz - Biztatás a vérszomjas csőcseléknek A kormány felhatalmazása alap­ján a Külügyminisztérium a sajtó­ban megjelent román kormánynyi­latkozat kapcsán az alábbiakban ismerteti az elmúlt napok magyar —román hivatalos érintkezésinek eseményeit: Március 19-én éjjel bukaresti nagykövetünket utasítottuk, hogy haladéktalanul keresse meg Iliescu elnököt vagy Petre Roman minisz­terelnököt es kérjen hatékony intéz­kedést a magyarok épségének meg­óvása érdekében. A nagykövet hiá­ba várt választ. Alkalomszerűen, Sütő András betegágyánál találko­zott Iliescu elnökkel, aki sajnálko­zását fejezte ki, s ígéretet tett a törvé­nyes rend biztosítására. Közben a véres események folytatódtak. Már­cius 20-án délelőtt Horn Gyula kül­ügyminiszter magához kérette a bu­dapesti román nagykövetet, s átadta Nemeth Miklós üzenetét Petre Ro­mánhoz, amelyben a román hatósá­gok haladéktalan közbelépését sür­gette. A külügyminiszter egyben tá­jékoztatta a nagykövetet az általa a nemzetközi szervezetek (az ENSZ főtitkára, a Biztonsági Tanács elnö­ke) felé tett lépésekről. A vérengzés folytatódása miatt március 21-én reggel Horn Gyula ismét utasította a bukaresti magyar nagykövetet a román vezetésnél te­endő lépésekre. A nagykövettel kö­zölték, hogy Petre Roman nem elérhető, s más kompetens vezető­vel sem tudott érintkezésbe lépni. A magyar külügyminiszter március 21-én délelőtt ismét behívatta a bu­dapesti román nagykövetet, sürget­ve a bukaresti választ. A nagykövet közölte, hogy semmiféle választ nem kapott. A külügyminiszter szó- vátette a Parasztpárt előző esti tele­víziós közleményének, valamint a honvédelmi miniszter rádióinterjú­jának uszító kitételeit. Kérte, hogy a román vezetők nyilatkozattal el­lensúlyozzák az elhangzottakat. Megállapítható, hogy miközben a román vezetés nem reagált a magyar kérésekre, a hadsereg és a rendőrség tétlenül szemlélte a véres pogromot, ezzel közvetve biztatást adott a ro­mán szélsőséges elemeknek. A törvényes kormány alapvető feladata az állampolgárok hathatós védelme. Mindaddig, amíg Petre Roman kormánya nem biztosítja a törvényes rendet, nincs értelme a külön magyar—román tárgyalá­soknak. A magyar kormány kész viszonyunk rendezésére, de ehhez román részről kell a civilizált, tör­vényes rend feltételeit megteremte­ni. A magyar kormány ugyanakkor érdemben válaszolni fog a román miniszterelnök nyilatkozatának hi­vatalos úton történő kézhezvétele után. (MTI) A kormánynyilatkozat hamisít (Folytatás az 1. oldalról) egyszerűen hamisítás. Romániában a magyarok nem gyaláztak meg egyetlen szobrot sem. Március 15-én nemzeti létünket nyilvánítottuk ki az évtizedes elnyo­matás után méltósággal és ünnepélyesen, úgy, ahogy az csak elismerést váithaí ki minden becsületes emberből. Hogy az ország többi részeiben mi történt, csak személyes elmondásokból tudjuk, mert a hazai töiúegkommunikáció kifejezetten magyarellenes, a román tömegeket ellenünk hangolja. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Folytatjuk a marosvásárhelyiekkel szolidarizáló sztrájkunkat, tájé­koztatjuk a sztrájkbizottságokat, hogy a további időszakra milyen álláspontot alakítunk ki. Felkérünk mindenkit, aki hajlandó álláspontunkat közzétenni bár­milyen nyelven, aki hajlandó az eseményeket objektívan megítélni. A románságot testvéri módon tisztelő állásfoglalásainkat a televízióban és a román hírügynök­ségnél nem olvasták be és nem továbbították, törekvéseink sorozatos kudarcba fulladtak. Megtaláljuk a módját, hogy a romániai közvélemény és a világ elé tárjuk álláspontunkat és nem alkuszunk meg, mert tisztességes magatartásunk emberi, európai és ez a mi igazi erőnk!” — hangzik a nyilatkozat. Marosvásárhelyről olyan hírek érkeznek, hogy folytatódik a városban a ma­gyarellenes uszítás. A támadók újabban Péter Mihály tanárt verték meg, akit kórházba kellett szállítani súlyos sérülésekkel. Közben a magyar lakosokhoz fekete keretes papíron ilyen szövegű lapokat dobálnak be: „Rohadt soviniszta, kérjél magyarországi útlevelet, ameddig van rá időd”. Aláírásként „A görgényi lakosok” szerepel, annak a románlakta Maros megyei községnek a lakosai, akik a Vatra Romaneasca szervezésében vasvillákkal, fejszékkel támadtak a védtelen magyarokra Marosvásárhelyen. A marosvásárhelyi konzervgyár dolgozói felhívást olvastattak be a helyi rádió­ban. Felhívásukban követelték, hogy a kormány azonnal vonja vissza magyarelle­nes nyilatkozatát. Ameddig ezt nem teszi meg, a gyár dolgozói sztrájkolnak. A nap folyamán Maros, Hargita és Kovászna megyében tovább tartott az általános sztrájk. Gyergyószentmiklóson nagygyűlésen ítélték el a Magyarország elleni alaptalan vádaskodásokat. VÁLASZTÁSI HÍREK — A Magyar Demokrata Fórum 3. sz. választókörzetének MDF- képviselőjelöltje. Kánya Gábor március 23-án 19 órakor Bugacon, a művelődési házban választási gyűlést tart. — A Magyar Demokrata Fórum 7. sz. választókerületi jelöltje, dr. Bárth János március 23-án 18 óra­kor Úszódon, a művelődési házban választási gyűlést tart. Vendég: az Osztrák Néppárt képviselője és Harza Lajos MDF-agrárszakértő. — A Magyar Néppárt módosí­totta Bács-Kiskun megyei listáját. Ennek keretében felkerült a párt listájára Bérei László fotóművész Bajáról. — A Magyar Néppárt és a Vál­lalkozók Pártja kéri a programjá­val szimpatizáló választópolgáro­kat, hogy Bács-Kiskun megyében azokban a választókerületekben, ahol egyéni jelöltet nem tudtunk állítani — ott ki-ki lelkiismerete szerint — szavazzon a Keresztény­demokrata Néppárt jelöltjeire, illet­ve a pártoktól függetlenül indult egyéni jelöltekre. — A Szocialista Párt választási gyűlést tart Hajóson a művelődési házban március 23-án 19 órakor. Résztvevők: Gonda János, a körzet szocialista-képviselőjelöltje, Hajdú Miklós, az MSZP megyei listáján szereplő jelölt és Szabó. Károly, a párt megyei elnöke. Tisztelettel vár­juk az érdeklődőket! —- Kiskőrösön március 23-án 19 órai kezdettel, a város főterén kam­pányzáró nagygyűlést tart a Sza­bad Demokraták Szövetsége. Min­denkit szeretettel várunk, aki bízik a valódi rendszerváltás lehetőségé­ben. — Ma autós felvonulást rendez az SZDSZ a Budapest—Kecske­mét—Szeged útvonalon. A de­monstráció keretében Tamás Gás­pár Miklós és a megyei listavezető, Szent-Iványi István részvételével, választási kampányzáró nagygyű­lés lesz Szegeden 13 órakor, majd Kecskeméten a Szabadság téren 17 órakor. A Kecskemét környéki au­tósok 9.30-kor gyülekeznek a régi E5-ÖS és az új autópálya csatlako­zásánál levő négysávos pályasza­kaszon. Reklámanyagot az SZDSZ kecskeméti irodáján (Ka­tona József tér 8.) reggel 8 órától lehet átvenni. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A magyar—szovjet gazdasági megállapodások részletéiről tájékoztatták az újságírókat a Szovjetunió budapesti nagykövetségének kereskedelmi képviseletén is. Az elhangzottak egyetlen lényeges új információt tartalmaztak, nevezetesen: magát az idei magyar—szovjet árucsere-fofgalmi jegyzőkönyvet nem írták alá. Nem sikerült ugyanis megállapodni egy 116 millió rubeles tételről, amelynek konkrét kitöltését a két ország szakértői a napokban elvégzik, s így lehetővé válik a jegyzőkönyv két héten belüli véglegesítése. NB I-es férfi röplabdamérkőzés az 1—4. helyért: Nyíregyháza—Kecskeméti SC 3:0 (12, 10, 13). A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a lottó 12. játék­hetének nyerőszámai a következők: 15, 34, 37, 50, 71. Mihail Gorbacsov csütörtökön táviratot intézett Vitautas Landsbergishez, a litván parlament elnökéhez, amelyben a litvániai területvédelmi és a hozzá hason­ló önkéntes csoportok szervezésének haladéktalan leállítását sürgette. Az elnöki távirat szerint Litvániában olyan önkéntes területvédelmi csoportok szervezése kezdődött meg, amelyek a határőr csapatok és részben a belügyi szervek tevékenységét hivatottak átvenni. MAGYAR VÁLASZ A VÁDAKRA Határozott visszautasítás (Folytatás az 1. oldalról) vánulások leghatározottabb elítélé­sével, s a bűnösök felelősségre voná­sával együtt minden lehetségest meg­tenne a romániai magyarok életének és jogainak védelmére, a feszültsé­gek feloldására, a nemzetiségi jogok — korunkban általánosan elfoga­dott normatíváinak megfelelő, a hel­sinki záróokmány szellemével és ajánlásaival összhangban lévő — biztosítására. A Magyar Köztársaság kormá­nya a leghatározottabban visszauta­sítja a román kormány nyilatkozatá­ban a magyar fél címére megfogal­mazott vádakat. A külső beavatko­zásra utaló román kijelentések meg­alapozatlanok, a tragikus eseménye­ket kiváltó valódi okok és az igazi felelősök leplezésére irányuló törek­véseknek értékelhetők, s nem szol­gálják a bűnös Ceausescu-rezsim ál­tal szított nemzeti gyűlölködés fel­számolását, ami nemcsak a kisebb­ségek, de a román nép legalapvetőbb érdeke is. • A magyar kormány — hivatalba lépése óta — minden tőle telhetőt megtett a két ország közötti konflik­tusok mérsékléséért és a jószomszédi viszony megalapozásáért. Ebben az a meggyőződés vezérelte és vezérli, hogy történelmi szükségszerűség a két nép megbékélése és erre minden, a román diktatúra megdöntése által nyújtott lehetőséget ki kell használ­ni. A magyar kormány joggal várja el, hogy a román kormány is megtesz mindent az - általa is kinyilvánított történelmi kiegyezés, az ott élő ki­sebbségek kollektív és egyéni jogai­nak teljes körű biztosítása érdeké­ben. A magyar fél diplomáciai úton ha­tározottan kérte a román kormányt? a marosvásárhelyi bűnös cselekmé­nyek tényszerű kivizsgálására, a fe­lelősök megnevezésére és törvényes felelősségre vonására. Étre mind ez ideig megnyugtató válasz helyett csak minden alapot nélkülöző vádas­kodást kapott. A Magyar Köztársaság kormánya változatlanul kész a két nemzet együttműködésén munkálkodni és a két ország feszültté vált viszonyának valamennyi kérdéséről tárgyalásokat folytatni. Ehhez azonban elengedhe­tetlennek tartja a román soviniszta indulatok megfékezését, a romániai magyarság létét, valamint a Románi­ában tartózkodó magyar állampolgá­rok biztonságát garantáló hathatós intézkedések megtételét. (MTI) Romániában uj diktatúra kialakulásának veszélye fenyeget (Folytatás az 1. oldalról) hősei méltán vívták ki az egész világ elismerését — történelmi esélyt kinált a két ország kapcsolatainak új, demok­ratikus alapokon történő átalakításá­ra. A magyar nép a diktatúra elől me­nekülők befogadásával, a szenvedők­nek és a nélkülözőknek nyújtott önzet­len támogatásával tanúsította a megbé­kélésre irányuló őszinte szándékát. Az elmúlt napok tragikus romániai fejle­ményei, a lábrakapó szélsőséges irány­zatok, a marosvásárhelyi vérengzés kompromittálják a romániai társada­lom demokratizálásának folyamatát, egy új diktatúra kialakulásával fenye­getnek. Mindez veszélyezteti a romá­niai kisebbségek, igy a magyarság nem­zetiségi jogainak érvényesítését, de el­lentétes a román nép nemzeti érdekei­vel is, mivel nemzetközi dokumentu­mokban lefektetett jogok semmibevé­telével Románia kizárhatja magát az új demokratikus Európából. A sovén indulatok felszítása és a nyílt erőszak megtűrése félelmeket kelt a Kárpát-medencében, az egész térség­ben, s ha időben nem lépünk fel ellene, tovább mérgezi az itt élő népek viszo­nyát, súlyos károkat okozhat kapcso­latainkban. A kelet- és közép-európai országok újjászületése, a korszerű eu­rópai demokrácia megteremtése szük­ségessé teszi a nemzeti kisebbségek sze­repének, jelentőségének újragondolá­sát, és megköveteli jogaiknak nemzeti és nemzetközi keretekben történő ga­rantálását. Mindezek nélkül nem te­remthetők meg a térség országaiban a modernizáció elemi társadalmi feltéte­lei, sőt Kelet-Közép-Európa elvesztheti esélyét a felzárkózásra, s fejlődése hosszú időre elakadhat. A tizenegy párt teljes szolidaritásáról biztosítja Erdély és egész Románia ma­gyarságát az ellene irányuló támadá­sokkal szemben. A magyar és a román nép, a Kárpát-medencében élők sors­közösségének tudatában hitet tesz né­peink barátsága mellett. Támogatja a romániai magyarság jogos törekvéseit egyéni és kollektív nemzetiségi jogai­nak biztosítására abban a meggyőző­désben, hogy ez egyúttal Románia fel­virágzását is szolgálja. Elutasítja az erőszak minden formáját, és felszólít minden demokratikus, haladó erőt az újjáéledő fasiszta tendenciák elleni öSz2 szefogásra. Ugyanakkor kinyilvánítja szolidaritását minden romániai de­mokratikus erővel, és kész arra, hogy a helsinki folyamat dokumentumainak megfelelően, a nemzetközi jog általá­nosan elfogadott normáival összhang­ban minden eszközzel előmozdítsa a két nép, a két ország együttműködését, barátságát, békés fejlődését, az egysé­ges és demokratikus Európa létrehozá­sáért. Az üzenet végezetül hangsúlyozza: a pártok bíznak abban, hogy a román demokratikus erők képesek lesznek az erőszak megfékezésére, a válság leküz­désére. Erre reményt nyújt a magyar és román értelmiségiek 1990. március 19 —20-ai budapesti találkozójának szel­leme, az ott született dokumentumok. Kárpáti Ferenc sajtótájékoztatója (Folytatás az 1- oldalról) parlamenti vizsgálóbizottság megállapította, hogy az állítások többsége megala­pozott, de a szerző sok mindent nem tudott bizonyítani, a könyvben sok volt az adoma, a torzított katonatörténet. A hadsereg közelmúltjában elkövetett hibák kijavítása a könyv megjelenése előtt már elkezdődött, de erről a szerző nem tesz említést. Kárpáti Ferenc elmondta, hogy több ízben beszélt Bokor Imrével, aki ezt elismerte, sőt tudomása szerint több tábornoktól bocsánatot kért. A könyv olvasóiban, sajnos, a rossz vélemény maradt meg a hadseregről, ami a jelenlegi társadalmi és külpolitikai helyzetben nem szerencsés.. A miniszter ezután elmondta, hogy sok mindent tettek a vezetői szintek számá­nak csökkentése érdekében, s a VSZ fejlesztési elgondolások rovására visszafog­ták a támadásra alkalmas eszközök beszerzését. Számszerüségében enyhült a tiszthiány, de megváltozott a hadsereg bürokratikus, feleslegesen túlcentralizált vezetése is. Új kiképzési rendszerre térnek át, megváltoztatták a szolgálati szabály­zatot, a hivatásos állomány körében érdekképviseleti testületeket hoztak létre, amit kiterjesztettek a sorállományra is. A sorállománynál megvalósítás alatt van a humánusabb és ésszerűbb bánásmód, a kötelezően járó szabadság, a szabadság ideje alatt polgári ruhában járhatnak. Folyamatban van az alakulatok nyílt elnevezésének meghonosítása is. Ide tartozik még, hogy megszüntették a vallás­gyakorlás korábbi korlátaij és megnyílt a polgári szolgálat lehetősége. A tarta­lékállomány éves igénybevételét 40 százalékkal csökkentették. Számos gyakorla­tot és éleslövészetet elhagytak, ami igen jelentős anyagi megtakarítással járt. Csökkentették a fenntartásra és a kiképzésre fordítható kereteket. A honvédelmi miniszter bejelentette: fő feladatuknak tartják a nemzeti katonai doktrína pontosítását, s ezért 1992-ig mintegy 30-35 százalékkal csökkentik a hadsereg nagyságát. Ezen belül bizonyos fegyvernemek — harckocsik, lövegek, rakéták — még ennél is nagyobb arányú csökkentését valósítják meg. Előterjesz­tést kíván a parlamentnek benyújtani, hogy ez év augusztusától a katonai szolgá­latot 12 hónapra csökkentsék. Erre a haderőreform, a kiképzési feladatok megol­dása miatt lesz szükség, de a hadsereg nem vesz részt mezőgazdasági munkálatok­ban. Felülbírálnak számos rendelkezést, amelyek eddig mentesítést vagy kedvez­ményt adjak. A jelenleg szolgálatot teljesítő katonák —[ miután szükséges egy átmenet — egy, héttel több szabadságot kapnak. A miniszter szólt a szovjet csapatok kivonásáról is. Hangsúlyozta: jelentős feladat, hogy tartsák az ütemet, ami a véleménye szerint gyorsulni fog. A sok objektum nem kis gondot okoz a honvédségnek, hiszen az őrzést nekik kell ellátniuk. A kormány dönti el az objektumok sorsát, de a felszabaduló lakások átadása rövidesen megtörténik. A miniszter szólt még a haderőreform megvalósí­tásáról, majd kérdésekre válaszolt. Elmondta a többi között, hogy nem tartja szükségesnek a román határon a magyar csapatok összevonását, de természetesen felkészültek minden helyzetre. A román katonai vezetéssel kontaktusban vannak, katonai lépésekre nem kell számítani. Gémes Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents