Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-22 / 68. szám

1990. március 22. • PETŐFI NT PF 3 7 GŐZ JÓZSEF: Csornai, a rendőrségi ri- i porter elhatározta, hogy merít egy nagy kanállal az élet sűrűjéből. Engedélyt kért a főkapitánytól, hogy egyik fizetésnap éjszaká­ján elkísérje útjukra az URH-s kocsi utasait. Már a megírandó cikk címe is a szeme előtt lebegett: „Egy éj, ezeregy garáz- , da". Az akció persze felve­tett néhány kérdést. Odáig rendben van a dolog, hogy beül a kék-fehér Ladába. De akkor eggyel kevesebb rendőr fér bele, márpedig ilyen éjszakákon elkél a létszámfölény, amit négy rendőr tud produkálni egy-egy meleg pillanat- I ban. Az, hogy Csornai is beöltözzön, szóba sem jö- l hetett. A vékonydongájú riporter egyáltalán neJn öregbítette volna a rendőr­ség hírnevét, arról nem is beszélve, ha valamelyik nehéz fiú betakarja a te­nyerével. Csornai mindig fel volt mentve testnevelés- p bői. Ráadásul a fizetésnap éjszakáján jónéhány em­bert kell — ahogyan a rendőri szaknyelv mondja — előállítani, azaz beki- l sérni a főkapitányságra. : Ezeket az illetőket általá­ban rendőri társaságban a hátsó ülésre ültetik. Ha : Csornai akár civilben, akár egyenruhában odaül, ki van téve annak, hogy a garázda nekiesik, s kárt tesz benne: Már-már azt hitték, hogy dugába dől a % terv, amikor az újságíró- ■ nak mentőötlete támadt. Majd ő csendesen megül a hátsó ülés szegletében, mi­után a rendőrök megbilin- -i cselik, mintha már őt is * begyűjtötték volna a jár­őrözés során. Az ötletre hivatalos ámen született, s este Cso­rnai megbilincselt kézzel beült a meseautóba. A kulcsot a törzsőrmester vágta zsebre, mondván: ! „Aztán imádkozzon az % elvtárs, hogy el ne hagy- fi jam!” Aki ismeri a fizetésnap utáni éjszakákat, nem cso­dálkozik, hogy volt dolguk . bőven a rendőröknek, akik megszenvedték egyik tár­suk hiányát. Gyakran el­kerülhetetlen volt a dula- I kodás, birkózás. Csornai egyértelműen “ részvétet keltett a begyűj­tőitek körében. „Na, mi van, testvér, téged is el­kaptak ?” — jegyezték meg a látszólag kókadtan ülő, de éberen figyelő ri­portert megpillantva. O nem szólt, csak megmutat­ta a kezén csillogó karpe­receket. Már reggelre járt, ami­kor visszamentek a rend­őrfőkapitányságra. — Hát akkor magát is elengedjük — mondta a J főtörzsőrmester, és zsebé­be nyúlt. Aztán a másik zsebébe, majd a harmadik­ba, aztán a belső zsebek következtek, de egyikben sem volt a bilincs kulcsa. — Jó ég, lehet, hogy a dulakodás közben hagy­tam el? Ráadásul ennek nincs tartalék kulcsa, azt már korábban elhagytuk. Ne haragudjanak — mondta a pórul járt ri­porter nekem értekez­letre kell mennem. A fő- szerkesztőnk olyan szigo­rú, hogy inkább odame­gyek megbilincselve, sem­hogy elmulasszam a reg­geli értekezletet. Úgy döntöttek, menjen, majd később leveszik róla a bilincset. A kapuőr egy kicsit csodálkozott, hogy az őrnagy kikísér egy megbilincselt embert, és szélnek ereszti, de nem szólt. Tudják a fejesek, mit csinálnak. Csornai a közeli laka­tosműhelyhez igyekezett. Annak a tulajdonosa csak nagy nehezen értette meg, hogy egy gyanús külsejű alak azt kívánja tőié, ve­gye le a bilincseit. — Megprült? Azonnal menjen innen, mert rend­őrt hívok! Csornai elment, a derék mester pedig a telefonhoz lépett, és máris tárcsázta a 07-et. Volt a közelben egy ko­vácsműhely is. Qspjnai most odament. A mester itt nem szeppent meg. Elő­ször is a kezében volt egy nagy kalapács, másodszor pedig a tegnapi újságban olvasta, hogy megszökött a rendőrségről egy milliós betörés tettese. Amikor meghallotta Csornai kéré­sét, megértőén elvigyoro- dott: Oké, pajtás, leve­szem a karperecét. Leve­szem. . . mondjuk ötven­ezerért. — Megőrült? — kér­dezte Csornai. — Honnan vegyek én ennyi pénzt?- Az a te dolgod, paj­tás, csak attól függ, meny­nyire fontos neked, hogy elveszítsd a láncaid... Csornai káromkodva rohant ki az üzletből. Egyenesen a megérkező rendőrök karjaiba. Min­den tiltakozása ellenére visszavitték a rendőrfőka­pitányságra. A kapuőr ha­sát fogta a nevetéstől, amikor kollégái behozták a kapálózó riportert. Majd néhány tisztázó mondat után leforrázva kértek elnézést tőle az in­cidensért. Most már csak annyi idő maradt, hogy a riportert URH-kocsival, csak úgy megbilincselve a szerkesztőségbe szállít­sák! A járókelők elől sike­rült eldugni a bilincseket, de a szerkesztőség portás­nője észrevette, hogy Cso­rnait elkapták. így az emeleten az összeülni ké­szülő értekezlet résztvevői már mindent tudtak, ami­kor a riporter beállított. A főszerkesztő jeges han­gon kérdezte: — Mit csinált már me­gint, Csornai? Remélem, végleg lebukott? A kísérő rendőrtiszt mindent megmagyarázott. A főnök arcára némi csa­lódottság ült ki. így aztán Csornai megbilincselve ült az értekezlet alatt, de leg­alább nem tudott hozzá­szólásra jelentkezni. A bilincset végül a ki- adóhivatal ezermestere vette le a riporter csukló­járól. A főszerkesztő el­kérte a csinos kis szerszá­mot, mondván, hogy jó lesz az még valamire. „Majd arra tesszük, aki nem tudja megállni rá­gyújtás nélkül az értekez­leten." Rrányjelző Segítségnyújtás elmulasztása és cserbenhagyás A bajba jutott, szerencsétlenül járt embertársainknak történő segítség- nyújtás ősi erkölcsi kötelezettség. Min-. denkitől elvárható ezért, hogy a sérült, illetve az életet vagy testi épséget veszé­lyeztető helyzetbe került személynek valamilyen módon segítséget nyújtson. A balesetben érintett járművezetőnek tehát hármas kötelezettsége van: meg­állás, segítségnyújtás és a további bal­eset elhárítása. „Balesetben érintett” vezetőnek azok tekintendők, akik vala­milyen baleset részesei, akiknek maga­tartása közrejátszott az esemény létre­jöttében, továbbá akik a baleset foly­tán veszélyhelyzetbe kerültek. E szigorú előírásokat azonban — sajnos — gyakran megszegik. Szüksé­ges ezért, hogy a büntetőjog eszközével is védjük azokat, akik véletlenül vagy mások magatartása miatt sérülnek meg, akik ilyen okból kerültek az életet vagy testi épséget közvetlenül veszé­lyeztető helyzetbe. A büntető törvény- könyv szerint bűncselekményt követ el az, aki nem nyújt tőle elvárható segítsé­get sérült vagy olyan személynek, aki­nek az élete vagy testi épsége közvetle­nül veszélyben van. Súlyosabban büntethető a veszély- helyzetet okozó, gondatlan magatartá­sával azt előidéző, továbbá az, aki a segítségnyújtásra egyébként is köteles 7- például orvos, ápoló'— elkövető. Ugyancsak bűncselekmény, ha a közle­kedési balesetben érintett jármű veze­tője a helyszínen nem áll meg, illetve eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról „ hogy valaki megsérült-e, vagy az életét, illetve testi épségét közvetlenül fenye­gető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-é. Az általános segítségnyújtási kötele­zettség azt jelenti, hogy' minden olyan esetben, amikor az élettapasztalat sze­rint arra lehet következtetni, hogy va­laki sérülést, mérgezést vagy egészség- háboritást szenvedett, az ezt észlelő személy köteles segítségben részesíteni, számára segítséget felajánlani. Termé­szetesen ez nem mindig szakszerű, or­vosi segítségadást jelent, de az ma már mindenkitől elvárható, hogy az ilyen rászoruló személyt a roncsok közül ki­emelje, biztonságos helyen helyezze el, részére a legelemibb elsősegélyt bizír sítsa, illetve orvost hívjon, értesítse a mentőket. A segítségnyújtás elmulasztásán? bűncselekménye akkor állapítható meg. ha a közlekedési.balesettel érintői' jármű vezetője — bár észleli a balesetét és a körülményekből arra következtet­het, hogy a baleset során valaki megsé­rült, illetve élete vagy testi épsége köz­vetlen veszélybe került—megállás né- kül továbbhajt, vagy ha meg is áll, «é elmulasztja a tőle elvárható segítség- nyújtást. A cserbenhagyás akkor valósul mer. ha a közlekedési balesel ben érinteti já; mű vezetője a baleset helyszínén nem áll meg, illetve ha teljesíti ugyan mcg|T- lási kötelezettségét, de ezután eltávoz!!; a helyszínről, mielőtt megyőződne ír­ről, hogy valaki megsérült-e vagy as életét, testi épségét közvetlenül fenye­gető veszély miatt segítségre szorul -:. A két bűncselekmény között tehát lé­nyeges különbség van. Segítségnyiíj! elmulasztásának a megállapításé csak akkor kerülhet sör, ha ténylegesen segítségre szoruló személy van Tla - baleset következtében a sértett — i, - kus által is felismerhetően — nyomb rí meghalt, vagy sérülést egyáltalán r a szenvedett, és nem is került olyan . szélyhelyzetbe, hogy segítségre szorul­na, a segítségnyújtás elmulasztásának megállapítására nem kerülhet sor. Megyénkben az elmúlt időszakbzr. szaporodnak az ilyen jellegű bűnös-- lekmények: 1987-ben 19 cserbenhagy sós baleset volt,. 1988-ban pedig 7. ■ A segítségnyújtás elmulasztásával együtt járó balesetek száma 1987-ben 21,1988-ban 17 volt. A bíróság szigo­rúan bünteti a segítségnyújtás'elmn lasztását, illetve a cserbenhagy ást elkö­vetőket. É bűncselekmények melle" többnyire más közlekedési bűncselek­mény is megvalósul, így a közúti bale­set gondatlan okozása vagy az ittas járművezetés valamely alakzata, r: ~ marad el a hosszú tartamú jáiműveze­téstől eltiltás mellékbüntetés kiszabás* sem. Dr. Ábrahám István közlekedési ügyész Téli „pihenő” után Még a legegyszerűbb ember tevékenységek újrakezdése, folytatása során 1 zonytalanná válunk, ha azt hetekig vagy hónapokig nem végeztük K ülönősen tg ez a gépjárművezetésre, amit igen sok tényező egyidejű figyelem bevételével éstpk féle mozgás koordinált végrehajtásával lehet biztonságosan megoldani A télre leállított járművek vezetői márciusban ismét előveszik a gépkocsit, rootc kerékpárt, és azt használni kezdik. Legtöbben nem számolnak a saját és a közieket partnerek „bizonytalankodásaival", csak a gázpedált nyomják i megszoko tt m dón vagy még annál is jobban. Az 1987-esés 1988-as évek baleseteit összehasonlítva annyira nyilvánvalóan tű! röződnek a fent elmondottak, hogy az még a szakemberek számára is meglepeti okozott. 1987-ben a január és a február igazi tél volt. ezért sokan nem használták járművüket. Januárban 660 személy szenvedett halálos és személyi s< írül éses bale­tet; márciusban pedig 1105-en. A növekedés 67 százalék! 1988-ban sem januárba sem februárban még fagy sem vott, így majdnem mindenk i megszakítás uélk kc lekedett, a balesetek száma január és március között csak 6 százalékkal oő>tt! Jó tudn i... A gépjármű fényszóróiban alkalma­zott hagyományos izzók fényereje az öregedési folyamat során akár 50 szá­zalékkal is csökkenhet. További veszte­séget okoznak a szennyeződött és oxi­dálódott érintkezők és foglalatok. A fényszóróüvegnek az úttestről felvert vízpermet általi enyhe szennyeződése 40 százalékkal csökkentheti a fényszó­ró által kibocsátott fényt. Ezért fontos az izzók és á fényszóró belső érintkező­inek időszakos ellenőrzése, s a fényszó­róüveg esős időben történő rendszeres megtisztítása. * Fényjelzést a távolsági fényszóró fel­villantásával balesetveszély esetén sza­bad adni. Erre alapozva indította el a Finn Autóklub egyik akcióját. Felkérte tágjait, hogy amikor kocsijukkal külö­nösen síkos, jeges útfelületre futnak, ezt fényszórójuk felvillantásával jelez­zék a velük szemben közlekedőknek! A jelzés alkalmas arra, hogy még idejé­ben figyelmeztesse a szemközt közleke­dőket: számítsanak a megcsúszás ve­szélyére és ennek elkerülése érdekében lassítsanak! A fényjelzést adó jármű vezetője egyben arról is tájékoztatja környezetét, hogy a körülményekhez alkalmazkodik. * A gépkocsi és az. útburkolat közötti súrlódási tényezőt sok hatás befolyá­solja. Száraz időben mérhető a súrló­dási tényező legnagyobb értéke. Ez esővel lemosott és vízfilmmel borított burkolaton lecsökken. Legveszélye­sebb a helyzet az eső kezdetén a még poros, szennyes burkolaton: az enyhén nedves szennyezettség kenőanyagként viselkedik. A felszáradt burkolaton a súrlódás ismét eléri maximális értékét Esős, latyakos időben. amikor a já; da mellett széles sávban ál! vagy felv ■ á víz: nehéz az úttesten átkelni fivér­kor a gyalogos elsősorban arra ügyei, hogy a tócsába ne lépjen. Az autós: soha ne tévessze meg a járda széiér leszegett fejjel álló gyalogos" látványa Ilyenkor elsősorban arra összpontosít hogy felmérje: mekkorát kell ugrsnís ahhoz, hogy száraz lábbal kelhessen ál az úton. A forgalomra kevéssé firy-7 Számítson arra, hogy a következe pil­lanatban járműve elé fog ugrani. 4c Keményburkolatú úton — legyen a- száraz vagy nedves — a téli ábron oldalstabilitása kisebb. Kanvarban, ol­dalszélben tehát az autó bizonytála; nabb és ez a bizonytalanság a sebessé; növekedésével fokozódik. A durvj mintázat miatt a téli abroncs tapadaer is kisebb, s ennek kedvezőtlen hatód főleg fékezésnél mutatkozik meg. Go: s veszély leginkább esőben, fenyeget. * Esős, latyakos időben, a feheraHtc! alaposan beterítik sárral a szélvád:; Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy író : mielőtt a teherautó mellén! ér, bek-tv csoljuk az ablaktörlőt. Ezt kell tend akkor is, ha megelőzne'- berniünkét már járjon az ablaktörlő, mielőtt a mf. sík kocsi visszatér elénk! Esős időbú? lehetőleg csak akkor előzzünk, ha v — elég hely a távoli visszatéréshez- ­* A gyalogos balesetek közel fele úgy nevezett védelem nélküli helyeken kö vetkezik be, mintegy egynegy ed részül a jelzőlámpa nélküli zebrákon. Erei közül különösen az útkereszteződések ben lévők a veszélyesek A zetn ákc kivül elütött gyalogosok 1 'b! -sége -s?,? bályszegően közlekedett, de a zeb: kon elütölteknck is csaknem a fele sas í szábálvsértésénék let? az áldozata A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents