Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-22 / 68. szám
A szövetkezeti • •• ff JÖVŐ Beszélgetés Csete Lászlóval, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos igazgatójával (6. oldal) I Az eddigi I legnagyobb nyereség Dávodon (4. oldal) RABLÓGAZDÁLKODÁSRA i KÉNYSZERÜLVE (5. oldal) A BUKARESTI KORMÁNY TOVÁBBRA IS TÉTOVA Szükségállapot Maros megyében EGYKORI KOMMUNISTÁK ÉS SECURIT ATE-ÜG YNÖKÖK A HÁTTÉRBEN A magyarellenes pogrom világvisszhangja A nyugat-európai sajtó kiemelt figyelmet szentelt a marosvásárhelyi magyarellenes pogromnak. Mindenekelőtt a román nacionalista erők és a velük szövetséges egykori Securitate-apparátus tevékenységének tulajdonítják a példátlan méretű nemzetiségellenes villongásokat. A nyugatnémet lapok kiemelik, hogy a magyarok és a románok idegenül állnak szemben egymással, s a véleménycserék is a süketek párbeszédéhez hasonlóak. A románok mindenekelőtt Erdély elcsatolása miatt félnek, s szegülnek szembe a magyarok kulturális követeléseivel. A francia sajtó a pogrom mögött álló Vatra Romaneasca szervezetet fasiszta szellemiségűnek bélyegzi és egyértelműen a románokat teszi az összecsapások felelősévé. A brit lapok aláhúzzák, hogy a Marosvásárhelyen kirobbant nemzetiségi összecsapások all. világháború óta a leghevesebbek voltak. Megjegyzik, hogy a romániai változásokban ellenérdekelt egykori kommunisták és Securitate-ügynökök állnak a provokációk mögött, hogy eltereljék a májusban esedékes választásokról a figyelmet. A belga sajtó szerint keleten lassan törvényszerű, hogy a demokrácia keresésének mindig a sovinizmus szörnyét kell a világra hoznia. A román idegengyűlölet, háttérben a gazdasági válsággal, különösen robbanékony keveréket jelent, amely a legszömyübb kalandokra vezethet Romániában és máshol is. Az amerikai politikai élet egyik álakja, Dodd demokratapárti szenátor kijelentette, hogy Bukaresttől meg kell vonni minden támogatást, amíg a kormány nem vet gátat a pusztító szélsőségesek tevékenységének.Későn jött katonai erősítés A katonai beavatkozás jelei látszanak kibontakozni Maros megyében,: ahol rendkívül feszült a helyzet. Az éjszaka viszonylagos nyugalomban telt el, csak egy-két kisebb csoport járta a yárost. Néhány ház ablakát beverték, de nagyobb károkról nem érkeztek jelentések. A halottak száma hatra emelkedett, a sebesülteké pedig meghaladja a háromszázat—eza szerda déli összesítés a keddi összecsapásokról. Screciü vezérőrnagy, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács Maros megyei tanácsának elnökhelyettese rádiónyilatkozatban jelentette be, hogy Maros megyében szükségállapotot vezettek be. Katonai erősítések, elsősorban ejtőernyősök érkeztek Olteniából. Besztercéről rendőri alakulatokat vezényeltek Marosvásárhelyre. A városban kenyérhiány van — a pékségek sztrájkba , léptek, mert az RMDSZ megyei szervezetének követeléseit nem teljesítik. A kormány tová bbra is tétova és engedi, hogy manipulálják. A román tájékoztató szervek meghamisítják a tényeket, elferdítik a kialakult helyzetet, azt állítják, hogy a romániai magyarság robbantotta ki a válságot túlzott követeléseivel. A Nemzeti Parasztpárt, amely a legerősebb nacionalista vonalat képviseli, még ezen vádaskodáson is túlmegy: kedden éjszaka meg- szakíttatta a tv előadását és képviselői olyan nyilatkozatot olvastak fel, amely Magyarországot teszi felelőssé a fejleményekért. Azzal vádaskodtak, hogy Magyarországról érkezettek bújtogatják a lakosságot, élezik az ellentéteket a románok és a' magyarok között. A párt követelései között szerepel az is, hogy ne engedjenek be Romániába több magyar turistát. A tv színházi közvetítésének megszakítása példa nélküli esemény volt. Az RMDSZ képviselőit egyáltalán nem engedik a képernyő elé, hogy a valós helyzetet tükröző tájékoztatást adjanak román nyelven az ország lakossága részére. Bukarestben is mozgolódás jelei tapasztalhatók. Kora reggel egy Marosvásárhelyről érkezett 50 fős csoport a Victoria téren tüntetett és kérte a kormány azonnali segítségét ezzel a jelszóval: „Ölik a románokat Maros- vásárhelyen!”. A déli órákban a bukaresti egyetemisták vonultak a város utcáin úgy, hogy közben a bukaresti magyar nagykövetség épülete előtt is ^haladtak, a többi között ezzel a felirattal: „Nem adjuk Erdélyt!”. Kovászna megyében is feszült a hangulat. Felháborítja a tömegeket, hogy a román tömegtájékozta tás,a történtekért a magyar kisebbségre hárítja a felelősséget. A tények meghamisítása azt a célt szolgálja — állapítja' meg az RMDSZ megyei szervezetének a kormányhoz eljuttatott távirata —•, hogy szembeállítsák a románokat és a magyarokat. A megyében szerdán általános sztrájkot hirdettek meg, s azt mindaddig folytatják, amíg a kormány nem ad hiteles tájékoztatást a televízióban és a rádióban a kialakult helyzetről, s nem határolja el magát a Vatra Romaneasca szervezet tevékenységétől. A demokrácia egy és oszthatatlan Magyar—román értelmiségi találkozó a megbékélésért Magyarországi és romániai értelmiségiek találkoztak Budapesten 1990. március 19—20-án a müncheni Ferenczy Presse Agentur kezdeményezésére és önzetlen támogatásával, hogy párbeszédet kezdjenek a két nép és a két kultúra kapcsolatainak kritikus kérdéseiről és azokról a módozatokról, amelyek segítségével ezeket meg lehet haladni. A kétnapos párbeszéd során — mely az első ilyen jellegű rendezvény volt — az a vélemény akalult ki, hogy a két nép és a két kultúra között nincsenek olyan mély ellentmondások, melyek normális együttélésüket és zavartalan fejlődésüket megakadályoznák. A magyar és a román értelmiségiek párbeszédére olyan történelmi pillanatban kerül sor, amikor megváltozik Európa arculata. Egy korszak befejeződött és egy másik, egy új kezdődik. Következésképpen adottak a feltételek a két kultúra és a két nép kapcsolatainak gyökeres átalakítására. A párbeszéd — amely nyílt, pluralista szellemben folyt — különféle álláspontok körvonalazását tette lehetővé. A beszélgetések során számos olyan téma és javaslat ke(Folytatás a 2. oldalon) Már értein Szilágyi Mihályt... Amikor megismertem, először a szerénysége tűnt fel, és a szenvedély, ahogyan a szülőföldjéről beszélt, az erdélyi Mezőségről. Mindenkor, ha alkalom volt rá, valahogyan beleszőtte mondandójába a gyerekkorát. Amikor az elmúlt év végén bekövetkeztek a véres, tisztító események, naponta együtt vitattuk meg az újabb és újabb híreket, tudósításokat, amelyek Romániából akadozva érkeztek hozzánk. Egyik alkalommal, miközben kritizálta a szomszéd ország tájékoztatási rendszerét, megjegyezte; — Te, ezek a magyar tévések meg rádiósok bátor fiúk! Akkor kérdeztem meg tőle: most szabad lett az ország, visszamenne-e oda, ahonnan kényszerűségből eljött? — Várd ki a végét! Nem mondott többet, s így csak sejtettem, hogy mire gondolt. Én újra megkérdeztem, visszamenne-e? Hosszas hallgatás után ez volt a válasz: — Oda? Soha! V ' i : Aztán odaát a nagy áron megszerzett szabadságban furcsán alakultak a dolgok. Még szét sem osztották (el sem adták az ügyeskedők) a magyar nép segélyező csomagjainak tíz- és százezreit, még jóformán el sem temették a halottakat, máris megmutatkozott a magyarságellenes indulat. Először csak szavakkal, rágalmakkal és hazugságokkal, azután ököllel, kaszával, fejszével bántották azokat, akiknek egyetlen „bűne”, hogy magyaroknak születtek és ázok is akarnak maradni. Félelmetes arra gondolni, hogy a kaszák, fejszék után a fegyverek is akcióba lépnek, ha a művelt világ nem lesz képes nemet mondani a barbárságnak. Az elkeserítő, szivet szorító hírek hallatán, amikor találkoztunk, Szilágyi Mihály, a mezőségi hazára lelt, mégis hontalan magyar csak hallgatott. .Nem faggattam, tudtam, hány rokona és gyermekkori barátja, jó ismerőse él ott, ahol zárni kell ajtót, ablaköt, ahol a félelem lett az úrfa sok-sok vérrel kivívott szabadságban. Senki emberfia fel nem foghatja ésszel, akiben legalább kicsi emberség van, hogy miként, hogyan lehetséges ez? Ha Dzsingisz kán élne, talán választ adna erre. Szomorú, de már értem Szilágyi Mihályt... Varga Mihály — Március 20-án, este súlyos sérülésekkel a budapesti Róbert Károly körúti katonai kórházba szállították Sütő Andrást, a világhírű romániai magyar írót. A Romániai Magyar Demokratikus Szövetség Maros níegvei elnökét — aki a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom során szenvedett súlyos sérüléseket-—, a Magyar Honvédség különgépe szállította Budapestre. A képen: Sütő Andrást a kórterembe viszik. Az orvosi: vélemény a beteg állapotáról a 2. oldalon. (MTI-telefotó) , Politikai pártok vezetői a Külügyminisztériumban Horn Gyula külügyminiszter szerdán a kora délutáni órákban tanácskozásra hívta meg a 12 politikai párt vezetőit. A megbeszélésen — amelyre az MSZMP kivételével valamennyi meghívott párt elküldte képviselőit —, áttekintették a marosvásárhelyi események nyomán Romániában kialakult helyzetet, az abból adódó következtetéseket és teendőket. A résztvevők a szükséges politikai lépésekről közös elhatározásra jutottak. (MTI) A SZOCIALISTA PÁRT VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉSE: Választási nagygyűlést tartott tegnap Kecskeméten a Magyar Szocialista Párt. A rendezvény fő szónoka Pozsgay Imre államminiszter, az MSZP Bacs- Kiskun megyei területi listáján induló képviselőjelölt volt. Felszólalt a Szocialista Párt több képviselőjelöltje is. Dr. Brúszel László, a kecskeméti 2. sz. körzet jelöltjeként, Tabajdi Csaba, aki Sütő András betegágya mellől érkezett, s elmondta: Kelet-Éurópában addig nem lesz béke, amíg a nemzeti kisebbségek, így a határokon túli magyarság ügye nem rendeződik, mégpedig az ön- rendelkezés elve alapján. Leszögezte: e párt nem kívánja a hatalomért idegen országoknak kiárusítani a hazát. Gáborjaik József a közigazgatásról, Rácz Pál cigány származásából fakadó küzdelmes életútjáról szólt, dr. Szűcs Miklós a hiteles emberekről beszélt. Pozsgay Imre hangsúlyozta: a Szocialista Párt új párt, de olyan emberek közösségéből nőtt ki, olyanok vállalták a közös harcot a fordulatért, a demokráciáért, akik — bár tévedhettek ugyan —, de nélkülük a békés forradalom nem valósulhatott volna meg. Nem hiszi, hogy a magyar társadalom azokkal akaija azonosítani magát, akik szerint egy vérgőzös élmény még hiányzott ahhoz, hogy itt minden „tiszta” legyen. Mert hogy másként is történhetett volna, arra itt a friss példa a szomszédban: erdők mélyéből előcsalogatott, leitatott emberek bunkóval a kézben csinálják tovább a „forradalmat”, ha ez az. Ebből ez az ország nem kér! A Szocialista Párt demokratikus párt, elfogadja a nép döntését a választáson, és ha kell, vállalja a kormányzati felelősséget, de az ellenzék szerepét is. Am az MSZP kirekesztése drága tanulópénz lenne a demokráciáért. Beszéde végén Pozsgay Imre kijelentette: „Mi, szocialisták, hosszabb távra gondolkodunk, ezért nem óhajtjuk népszerűségi okok miatt szavahihetőségünket feláldozni. De tudjuk, ránk szüksége van az országnak, nélkülünk és a bennünket támogató polgárok akarata nélkül kétségessé válna, hogy sikerül-e felzárkózni Európához.” V. T. SOLTVADKERTEN IS BIZOTTSÁG ALAKUL Huszonkettői száz holdat igényeltek vissza Földosztás kezdődött szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Lövőpetriben, ahol március 16-án alakult meg a falu földtulajdon-rendező bizottsága. A Magyar Demokrata Fórum által kiadott foldvissza- igénylő lapokon huszonketten kérték vissza egykori tulajdonukat, összesen mintegy száz katasztrális holdat. Közülük ketten, a 65 éves Héver Meny- hértné és a 87 éves Molnár Gusztáv szerdán aláírta a tulajdonjogot rendező szerződést a földet eddig művelő szabolcs- bákai Búzakalász Tsz-szel, így nekik a budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat jelen lévő szakembere ki is mérte a kijelölt táblán a nyolc- illetve hatholdas területet. Kovács Géza, a szabolcsbákai termelőszövetkezet elnöke az MTI tudósítójának elmondta: nagyüzemük közgyűlése még tavaly novemberben úgy határozott, hogy azoknak, akik (Folytatás a 2. oldalon) „Ránk szüksége van az országnak!” Főpróba után — három nappal választások előtt Tegnap főpróba volt — vasárnap pedig az előadás következik, vagyis március 25-én országgyűlési képviselőket választunk. Három nappal a többpártrendszerű választások előtt megkérdeztük a területi választási bizottság elnökét, Károly Ferencet és munkatársait, melyek a legfontosabb tudnivalók a hátralévő három napra vonatkozóan. A választási bizottságok és munkacsoportok gondosan felkészültek a választásokra hangsúlyozta Károly Ferenc. Az eddigi munka során a választási bizottságokon belül nagyon kiegyensúlyozott kapcsolat alakult ki a pártok és független jelöltek által delegált tagok között. A bizottságok—a területi és az egyéni választókerületiek egyaránt — legfontosabb feladatuknak tekintik, a törvényesség megtartása mellett, a nyilvánosság biztosítását a választás napjan. Bármely válasz(Folxtatás a 2. oldalon) • Munkában a kecskeméti stáb.
