Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-21 / 67. szám
Hol tartanak a megye választókerületei? Az országgyűlési képviselők .választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 50. §-a (2) bekezdésének felhatalmazása alapján a Minisztertanács az országgyűlési egyéni és területi választókerületeket a 2/1990. (1.11.) MT rendeletében tette közzé. A rendeletben foglaltak szerint Bács-Kiskun megyében az 1990. március 25-ei képviselő-választást tiz-or- szággyűlési egyéni és területi választókerületben bonyolítják le. A körzetek kialakítása 1989. novemberében a pártok egyeztető tárgyalásán teljes egyetértésben történt. Alapvető rendezőelv volt, hogy a népesség száma a kerületekben közel azonos legyen. Emiatt néhány más szempontot háttérbe kellett szorítani, így pl. két új város, Jánoshalma és Kiskunmajsa nem lett választókerületi székhely; a tiszakécskei körzethez tartozó több település közlekedési és egyéb szempontok miatt is más vonzáskörzetekhez tartozik; néhány más település esetében is figyelmen kívül kellett hagyni a természetes vonzásokat és településkapcsolatokat stb. A megye természetföldrajzi adottságai és közgazdasági környezete, valamint többnyire ezek következtében kialakuló településdemográfiai és településellátottsági tényezők szerint kistérségekre tagolható, amelyek bizonyos eltérő jellemzőket viselnek magukon. A választókerületek — ha az említett okok miatt nem is élesen elhatárolhatóan — magukon viselik e jegyeket. A kistérségek-, ben — a különböző mutatók szerint az oda tartozó települések között természetesen kisebb-nagyobb szóródás van, egyes települések esetleg más térségek jegyeit is magukon viselhetik. A népesség és elhelyezkedése Bács-Kiskun megye jelentős része tanyás térség, még a városok is számottevő külterülettel rendelkeznek, így a megye 68 fő/km2-es népsűrűsége csak alig 60%-a az országosnak. A választókerületek közül a kecskeméti (1 —2. sz.) kiemelkedően sűrűn lakott, (348 fő/km2) mivel csak város, és a megye legnagyobb "városa területén van. Ezt követi a bajai kerület, (92 fő/km2) ahol a város mellett ugyan van 9 község, de az egész területen igen alacsony a'külterületi arány. A legritkábban lakotfkör- zetek a tiszakécskei és a kunszentmiklósi, ahol alig több, mint 46 fő lakott négyzetkilométerenként, mivel a kerületek nagy része tanyás térségben van és a városok népességtömörülése sem jelentős még. A megyében a 14 éven aluli gyermekek aránya — az országossal csaknem egyezően — a népesség valamivel több mint egyötöde volt 1988. év végén, míg a 60 éven felüliek aránya 19%, alig több, mint országosan. A gyermekek aránya a kecskeméti, majd a kiskunhalasi körzetben volt á legnagyobb, és legkevesebb volt a gyermek a lakosok körében a bajai és a bácsalmási választókerületben. Ezzel összefüggésben az utóbbi körzetekben, valamint a kiskőrösi kerületben volt a legnagyobb az idősek aránya. Az iparosodottság Az ipari állami vállalatok és szövetkezetek 1988. év végén minden 1000 lakosból 105-öt foglalkoztattak Bács- Kiskun megyében, amely átlag csak négyötöde volt az országosnak. Ez alacsony iparosodottsági szinten belül a választókerületek között erős szóródás mutatkozott. Míg a tiszakécskei körzetben csak 45, addig Kecskeméten 169, a bajai választókerületben 159 és a kiskunhalasiban 124 iparban foglalkoztatott jutott ezer lakosra. Ez utóbbi térségben kiemelkedően magas volt az egy foglalkoztatottra jutó állóeszközök bruttó értéke is, mivel itt található a szanki olajmező, értékes állóeszközeivel. Ennek csak egyötöde volt a kalocsai kerületben az állami és szövetkezeti ipar állóeszköz-ellátottsági szintje. A mutató 540 ezer Ft-os megyei átlaga egyébként csak hattizede volt 1988 év végén az országos átlagnak. A NÉPESSÉG ÉS AZ IPAR NÉHÁNY MUTATÓJA, 1988 Á választókerület Népsűrűség iő/km2 Az állandó népesség százalékos megoszlása A 0-14 évesek A 60 éves és idősebbek Az 1000 lakosra jutó iparban foglalkoztatottak száma • a) Az egy foglalkoztatottra jutó állóeszközök bruttó értéke, 1000 Ft a) Sorszáma Székhelye aránya az állandó népességből % ■ 1-2. Kecskemét 348,1- 18,4 . 22,7 15,0 169 531 3. Tiszakécske 46,2 9,4 20,6 19,9 45 365 4. Kunszentmiklós 46,5 11,0 20,9 19,5 70 400 5. Kiskunfélegyháza 76,5 9,9 20,2 19,6 117 503 6. Kiskőrös 59,1 10,2 20,2 20,5 49 ' ,309 7. Kalocsa 56,0 10,6 20,0 20,2 96 229 8. Kiskunhalas 55,6 9,6 21,2 . 18,3 124 ... 1 ,4115» 9. Baja 92,4 11,3 19,4 20,5 ■ 159 • '620 10. Bácsalmás 47,8 9,6 18,0 23,7 57 ..... 279 MEG YE ÖSSZESEN 67,6 100,0 20,5 19,3 “,105 540 a) Az állami és a szövetkezeti iparban A kereskedelmi ellátottság A megyében 1988. év végén ezer lakosonként 570 m2 bolti alapterület jutott, amely 13%-kal több, mint az országos átlag. A vendéglátóhelyek 322 m2-es megyei mutatója pedig közel azonos volt, mint az országos. A megyében a kiskereskedelmi forgalomból közel 62 ezer Ft jutott egy lakosra az év folyamán, amely közel 7%-kal kevesebb volt, mint az ország egészében. Mivel a szakboltok többnyire a városokban és körzet- központokban vannak és vonzásuk még az alapterületi arányt is meghaladja, ezért a választókerületek közül Kecskemét és a bajai kerület a legjobban ellátott boltokkal, és népességükhöz viszonyítottan a legtöbb forgalmat is bonyolították le a tárgyévben. A vendéglátóhelyek létesítését speciális tényezők is befolyásolják, így Kecskemét után jól ellátottak még sorrendben: a bácsalmási, a kiskunhalasi, a kalocsai és a tiszakécskei kerületek. A sa-1 ját népességükhöz képest legkevesebb volt a bolti alapterület a tiszakécskei kerületben, a vendéglátóhelyi pedig a kiskunfélegyháziban. Legkevesebb volt az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom a bácsalmási körzetben, annak ellenére, hogy két varos is tartozik ide, alapterületi ellátottsága is jó, de feltehetően még mindig érződik Baja vonzása. A lakásellátottság Számításaink szerint Bács-Kiskun megyében 100 lakásban átlagosan 253-an laknak, amely mintegy 5-6%- kal jobb arány, mint az országos átlag. Figyelembe kell azonban venni azt a tényt, hogy itt sok még mindig a rossz állagú, egyszobás tanyai lakás. A lakásépítés üteme 1988-ban jobb volt az országos átlagnál, az ezer lakosonként épített 5,6 lakás mintegy 17%-kal volt több, mint országosan. Száz épített lakás mellett a megyében 22-t szüntettek meg különböző okok miatt, amely arány szinte megegyezik az országossal. A laksűrűség viszonylag kiegyenlített a választókerületekben, a legkisebb és a legnagyobb érték között csak 15% a különbség; a legzsúfoltabbak a városi lakótelepek miatt Kecskemét és a bajai kerület lakásai, a legkevésbé pedig a tanyás térségben lévő tiszakécskei és kiskőrösi körzetekben. A népességhez viszonyított lakásépítésben természetesen kiemelkedik a megyei város, Kecskemét (9,3), ezt követi a kiskunhalasi kerület (5,8). Ezer lakásonként a legkevesebb új lakás épült a bácsalmási választókerületben (3,6). Igen nagy szóródás volt a lakásmegszűnések arányát tekintve, mert 100 lakásépítéshez a bácsalmási kerületben 57 megszűnt lakás párosult, míg Kecskeméten 8 és a következő kiskunfélegyházi kerületben is csak 19 lakást szüntettek meg, míg százat építettek. A lakásállomány felszereltsége jelentősen eltér a megyén belül. Ennek egyik fő jellemzője, hogy bekapcsolták-e a lakást a közüzemi vízhálózatba? Természetesen a városok jobb helyzetben vannak. így Kecskeméten a megyei lakásállomány alig egyötödéhez a megyében bekapcsolt lakások több mint egynegyede tartozik. A bajai körzetben — a Baja Városi jobb ellátottság miatt — a lakásállomány egytizedéhez bekapcsolt lakások 12%-a járul. Viszont a bácsalmási kerületben 10% lakásarány mellett csak 8% a közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások aránya eí megyei összesenből. Ennél lényegesen nagyobb S szóródás a közcsatorna-hálózatba kapcsoltság terén. Kecskeméten van a közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások közel fele, a bajai kerületben egyötöde, de a tiszakécskei választókerületben a fél százalékot sem éri el a részarány, pedig ott van a megyei lakásállomány egytizede. A bekapcsolt lakások megyeiből való részaránya 3%-nál kisebb még a bácsalmási, a kunszentmiklósi és a kiskőrösi választókerületekben. A KERESKEDELMI ÉS LAKÁSELLÁTÁS NÉHÁNV MUTATÓJA, 1988 A választókerület Az 1000 lakosra jutó Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi eladási forgalom, Ft A 100 lakásra jutó lakosok száma a) Az 1000 lakosra jutó épített - lakások száma A 100 épített lákásra jutó megszűnt lakások száma Sorszáma Székhelye bolti vendéglátóhelyi , alapterület m1 1-2. Kecskemét 689 384 >98 756 271 9,3 8 3. Tiszakécske 455 338 38 683 236 ' 4,7 llSils 4. Kunszentmiklós 489 250 49 866 • 243 1 4,6 25 5. Kiskunfélegyháza 505 232 62 436 247 I 4,5 19 6. Kiskörös 578 .261 53 020 239 4,8 ■ 22 7. Kalocsa 521 341 46 203 262 4,4 44 8. Kiskunhalas 594 355' 63 011 257 5,8 '20 9. Baja 633 325 , 68 290 269 5,2 24- 10. Bácsalmás 562 373 42 005 241 3,6 57 MEGYE ÖSSZESEN 570 : 322 61 589. 253 5,6 22 a) Számított adatok ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÚKERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN a./ Az egészségügyi ellátás, az oktatás és a szociális gondoskodás Az egészségügy sokrétű intézményrendszeréből kiemelve a körzeti orvosi alapellátást, amely minden település lakói részére a legközelebb elérhető, 1988-ban Bács-Kiskun megye néhány százalékkal elmaradt az országostól. A megye lakosai közül egy általános körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra együtt 1990 ember ellátása jutott. A legtöbb Kecskemét megyei városban (a népesség területi koncentrációja miatt), a legkevesebb pedig a bácsalmási választókerületben volt; a mutatók különbsége mintegy 14%-a volt a megyei átlagnak. Az élvesziiletések az elmúlt évtizedben ezres nagyságrenddel alacsonyabb szinten ingadoztak, mint az előző évtizedben. Az akkor szűknek bizonyult bölcsődei és óvodai férőhely-kapacitá^ elegendőnek, egyes helyeken már bőségesnek bizonyul. A megyében 1000 bölcsődés- korú (0-2 éves) gyermekre 131 hely jutott 1988. év végén. Az igény sem egyformán jelentkezik, a városokban nagyobb a kereslet, így Kecskeméten 215, a kiskunhalasi kerületben 148 hely jutott 1000 bölcsődéskorú gyermekre, de a tanyás térségben a tiszakécskei kerületben 80, a kunszentmiklósiban pedig csak 67. Az óvodáskorúak (3-5 éves) részére rendelkezésre álló férőhelyek közel 10%-kal meghaladták létszámukat 1988. év végén. A megye déli részén hagyományosnak mondható az átlagosnál alacsonyabb születésszám, és így az általános csökkenés mellett a gyermekintézmények férőhelyei feltehetően a jelenleg szükséges szint fölé emelkedtek. Pl. a bácsalmási és kalocsai választókerületekben a gyermekekhez viszonyított férőhely 22%-kal haladta meg a megyei átlagot és a bajaiban is 13%-kal, míg a tiszakécskei kerületben 15%-kal, a kunszentmiklósiban pedig 10%-kal kisebb volt annál. Az általános iskolai tanulók népességhez viszonyított aránya 1988-ban Bács-Kiskun megyében szinte megegyezett az országossal. Az ezer lakosonkénti 116 fős megyei átlagnál a Kecskemét megyei városi 9%-kai, a kiskunhalasi választókerületi 3%-kal volt több, míg a legkisebb bácsalmási 10%-kal kevesebb. E mutató nagyságrendjét nemcsak az befolyásolja, hogy megoldott-e a lakóhelyeken az általános iskolai képzés, hanem az általános iskolás korúak arányában fennálló különbségek is. így a két szélső érték közötti különbség közel egyötöde volt a megyei átlagnak. Az idősekről való gondoskodás számos formája közül is most csak egyet emelünk ki, az idősek klubjában való részvételt, ennek a 60 éves és idősebb népességhez viszonyított aránya a megyében megegyezik az országos átlaggal. Ezer idős ember közül mindössze 17-en veszik, illetve vehetik igénybe ezt a lehetőséget. Ennél lényegesen — 47%-kal —jobb az ellátás a kalocsai választókerületekben, de 40%-kal rosszabb a megyei átlagnál a kiskunfélegyházi kerületben. Az igen szélsőséges szóródást jelzi, hogy a különbség 88%-a a megyei átlagnak. AZ EGÉSZSÉGÜGY, AZ OKTATÁS ÉS A SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS NÉHÁNY MUTATÓJA, 1988 A választókerület Az egy körzeti orvosra jutó a) lakosok száma Az 1000 bölcsődéskorú- ra jutó bölcsődei Az 1000 óvodás korúra jutó óvodai . Az 1000 lakosra jutó . általános iskolai tanulók szama Az 1000 60 éves és idősebb lakosra jutó tagok száma az idősek klubjában Sorszáma Székhelye férőhely 12 Kecskemét . 2264 215 966 127 20 int Tiszakécske 1969 80 937 Hl 17 4. Kunszentmiklós 2002 1 67 984 117 16 .5. Kiskunfélegyháza 1813 136 1009 114 10 6. Kiskőrös 1858 123 1144 117 15 7. Kalocsa 2131 102 1333 115 25 8. Kiskunhalas 1934 148 1054 120 16 9. Baja 2055 113.1237 110 20 10. Bácsalmás 1754 120 1341 104 15 MEGYE ÖSSZESEN 1990 131 1095 116 17 a) Általános körzeti orvos és körzeti gyermekgyógyász együtt Összefoglalás A választókerületek főbb mutatók alapján történő összehasonlításából kitűnik, hogy ebben a körben általában a legjobb mutatókkal Kecskemét megyei város rendelkezik, csakhogy annak színvonalát a fejlesztési programok kialakításánál nem ehhez a körhöz, hanem más megyei városokhoz kell hasonlítani. A többi választókerületben is meghatározó, hogy mekkora város a kerület székhelye, így pl. a bajai és a kiskunhalasi kerület több szempontból a legjobbak közétartozik. Ennek fordítottjaként pedig a tiszakécskei, a kunszentmiklósi és a bácsalmási kerületek sokszor visszaszorulnak. Többnyire közepes mutatókkal rendelkeznek a kiskunfélegyházi, a kiskőrösi és a kalocsai körzetek. Sántha Józsefné dr. statisztikai főtanácsos ; ******************************************** MEZŐGAZDASÁGI SZÁMVITELBEN JÁRTAS kontírozó könyvelőt (nyugdíjas vagy rövidített munkaidőben foglalkoztatott számára kedvező feltételekkel) FELVESZ a Helvéciái Állami Gazdaság Keresünk még: mezőgazdasági számvitelhez értő számítógépes alapismeretekkel rendelkező pályakezdő szakembert, csoportvezetői beosztásba. Érdeklődni: a Helvéciái A. G. központjában df. Megyesi Zoltánné főkönyvelőnél személyesen, vagy telefonon a 22-455-ös számon lehet. 798 ******************************************** ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Rendkívüli akciós termékeinket KERESSE a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat Kossuth utcai szakboltjában, valamint Vasút utcai üzemi húsboltjában: Megnevezés: régi ár új ár Csirkefar-hát 35— 25,— Csirkemáj-szív 168 — 99 — Csirkeaprólék „A" 65 — 49,— Libaszárny 69 — 49 — Mulardkacsaszárny 69 — 49 — Ezen kívül egész és darabolt baromfi-, valamint továbbfeldolgozott termékeinkkel várjuk Önöket a hét hat napján. KIADÓ a Klapka u. 34. sz. alatt (volt Dutép-irodaház) I. emeletén 3 egybenyíló irodahelyiség, ill. a földszinten 40 m1 alapterületű irodahelyiség üresen, esetleg berendezve, telefonhasználattal. Bérleti díj megegyezés szerint. Érdeklődni személyesen vagy telefonon; 29-866. Hétfőtől csütörtökig 8—16 óráig Farkas Pálnál. 775 TISZTELT VALASZTOPOLGAR! J Hallgass a szívedre és a területi listán is SZAVAZZ A FIDESZRE! BIZTOS TIPP! ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 767 ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ I A HELVÉCIÁI ÁLLAMI GAZDASÁG I felajánlja szabad kapacitását: f 1 — Kp. Gépműhelye IFA W 50 L/Sp., IFA W 50 L/S, IFA | W 50 LA/Z, NYSA 522, ZUK A—006, BARKAS B—1000, § | HW 6011, HW 80-11, E—5/2, HLS 1000 típusú ® tehergépkocsik vizsgára előkészítését és egyéb futó | javítások végzését ® ® — Szállítási osztálya vállalja 10-13 tonnás fix- és ® billenőplatós teherautókkal áruszállítást 10 m hosszig. ® ® Terepes targoncával 8-9 q teherbírásig, Volvo és T— ® 174-es rakodógéppel ömlesztett anyag lé-föf rakodását. ® őh dh *87 Qy ® — Építészet asztalos, ács, kőműves és festő szakipari § munkák végzését. i ÉRDEKLŐDNI: ® 22-455/63-as számú telefonon. 1 717 % BBBBBBBBBBBBBBBBBBB H A MEZŐ VÍZ KÖZÖS VÁLLALAT B B B B B B B mezőgazdasági kisgépkiállítást és vásárt rendez háztáji és kisgazdaságok részére. 1990. március 23—24—25-én A kiállítás helye: NAGYMÁGOCS. MŰVELŐDÉSI HÁZ B B B B B B B B B B B B 418 8 Kiállításra kerülnek osztrák munkagépek és hazai kiskerti gépek. 8 8 MEZÖVlZ KÖZÖS VÁLLALAT. Szolnok 805 8 BBBBBBBBB8BBBBBBBBBBBBB %' AZŰTTŐMŰSI MAGYAR LÁSZLÓ TSZ megvételre ajánl SUNHAVEN őszibarackoltványt s 9 9 I. o. 80,— Ft/db 9 ® II. o. 50,— Ft/db egységáron. | Telefon: 62/85-033. 782 « 9999999999999999999999999999999999999999999999 Értesítek minden, a 6-os számú választókerületben lakót, illetve tanácsi megbízottakat, hogy f. hó 21 -én, délelőtt 9.30-kor Kiskőrösön, a Zöldért-kirendeltségnél, Izsáki út 8—10. szám alatt, nyilvános — üzemátvétellel kapcsolatos — tárgyalásra kerül sor A tárgyalás alkalmával Morvái Ferenc részletes tájékoztatást ad a 300 dolgozót foglalkoztató új üzemben történő elhelyezkedési feltételekről. Kérjük mindazon víz-, fűtés-, gázszerelő, lakatos, hegesztő szakmunkásokat, akiknek a későbbiekben munkahelyük megszűnik, jelentkezzenek a fenti időpontban. Számítunk pontos megjelenésükre, mert az Orsz. Munkaerő-gazdálkodási Hivatal képviselője és a Magyar Televízió is jelen lesz a gyűlésen. MORVÁI FERENC a Megamorv Kutató Fejlesztő Iroda vezetője 706 X X X X X x § * x X X X X X X X X X X X X X X X X A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Bács megyei vezetőségének 1990. február 10-én Soltvadkerten megtartott ülésén az 1990. március 25-ei képviselő-választásra’ a párt megyei választási listájára a vezetőség az alább felsorolt személyeket jelölte a felsorolás sorrendjében: KOCSENDA ANTAL DR. POHANKOVICS ISTVÁN KÓSA ANDRÁS KÓSA GYULA FADDY JÓZSEF SZARKA JÓZSEF MÁNYOKI LAJOS IMRE KÁROLY ZSIGÓ VIKTOR SZABADI PÁL HEBÖK BÉLA HÉJJÁ ISTVÁN DR. PUNCZMAN TAMÁS TÖRÖK FERENC KALMÁR JÓZSEF 6230 Soltvadkert, Ady L u. 28. Kiskőrös, Batthyány u. 37. 6300 Kalocsa, Tömöri u. 40. 6200 Kiskőrös, Szőlő u. 32. 6098 Tass, Dózsa u. 18. 6230 Soltvadkert, Kossuth u. 41. 6060 Tiszakécske, Kossuth u. 44. 6237 Kecel, Vasút u. 2. Lajosmizse Tázlár, Soltvadkerti út 2/A Katymár Kiskunfélegyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. Baja, Kossuth u. 11 /A 6300 Kalocsa, Lenin u. 58. 6044 Hetényegyháza, Lenin u. 52. 800 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x x X X X X X X X X X JR KIRÁLY ZOLTÁN televíziós újságíró, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjelöltje TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁROK! Március 25-én Önök a rendszerváltásra szavaznak, a demokratikus politikai közéletre, és mi tagadás, nehéz esztendőkre. Én azért indulok párton kívüliként a Magyar Demokrata Fórum színeiben, mert úgy vélem, '' . ■, , ■ ....; /___________________________________________________________________________________________________________________________________________ e l egnyugodtabb politikai erőnek van biztos programja a rendszerváltás kiteljesítésére, || a nehéz esztendők áthidalására.________ . Magyar Demokrata Fórum 797
