Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-21 / 67. szám
MA: HOLNAP: POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 67. szám Ára: 4,30 Ft 1990. március 21., szerda .......... ______________g Vi har egy nevelési segély körül (4. oldal) Időszerű Dürrenmatt? (5. oldal) Magáncég is alakíthat vegyes vállalatot külföldivel (5. oldal) Magyarellenes pogrom Marosvásárhelyen MAGYAR—SZOVJET GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK A tét: a kétoldalú Sütő András állapota súlyos, Budapestet! gyógykezelik Marosvásárhelyről származó értesülések szerint tizenöt ember sebesült meg hétfőn, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség városi központja ellen intézett vandál támadás következtében. Három sebesültet, akiknek állapota egyébként nem válságos, kórházakban kezelnek. Agyba-főbe verték Sütő Andrást, a kortársi magyar irodalom Marosvásárhelyt élő egyik legnagyobb alakját is. Sütő—jelentette az MTI bukaresti tudósítója — bordatöréseket szenvedett és az egyik szeme megsérült. A UPI amerikai hírügynökség marosvásárhelyi keltezésű hírében arról tájékoztat, hogy egy ember meghalt az összecsapásokban. Nemzetisége ismeretlen. A UPI szerint nem csak a Magyar Televízió forgatóstábjának tagjait verték meg hétfőn, hanem — a rádió épületénél — a UPI tolmácsát is, és dulakodtak az amerikai hírügynökség tudósítójával, akinek azt kiabálták, hogy „nekünk itt újságírókra semmi szükségünk nincs”. A riporter és a tolmács taxin menekült el. Néhány másodperc múltán teherautónyi katona érkezett a helyszínre. A feltüzelt csőcselék hétfőn az esti órákban indult valóságos rohamra a kisebbségi jogokat kérő magyarok ellen, uszító jelszavakat kiáltozva. A megmozdulást hihetőleg a Vatra Romaneasca soviniszta román szervezet irányította. Plénesi Éva, a Magyar Emberi Jogi Alapítvány tisztviselője keddre virradóra arról tájékoztatta az MTI-t, bogy telefonon kapott marosvásárhelyi értesülései szerint az ottani magyar nemzetiségű munkások keddre általános sztrájkot hirdettek, tiltakozásul a soviniszta támadás miatt. Tiltakozó gyűlést is tervbe vettek. A felvonulókat felszólították arra, hogy reggel nyolc órakor a marosvásárhelyi rádióstúdió előtt és a Bolyai téren, a líceum előtt gyülekezzenek. * Kedden reggel katonai repülőgéppel Marosvásárhelyről Bukarestbe szállították Sütő Andrást, a neves magyar írót, akit hétfőn román nacionalista csoportok tagjai megtámadtak és ütlegeltek. Sütő András súlyos sérüléseket szenvedett. A marosvásárhelyi kórházban kezdték meg kezelését, de kedden reggel a kórházból tovább szállították Bukarestbe, a központi katonai kórházba. A kora reggeli órákban betegágyánál felkereste Szűts Pál, Magyarország bukaresti nagykövete. Diplomáciai tárgyalások kezdődtek arról, bogy Sütő Andrást gyógykezelésre Budapestre szállítsák. Az engedélyt Iliescu megadta, a nagy író tegnap a magyar fővárosba érkezett feleségével. DRÁMAI HANGÚ TÁVIRAT A KORMÁNYFŐNEK Háromszor akarták felgyújtani az RMDSZ székházát A marósvásárhelyi fejleményeket megvitatandó, Hargita megyében, Csíkszeredán, keddre virradóra ülést tartott az RMDSZ megyei szervezetének vezetősége. Az ülést követően a testület,táviratot küldött Petre Roman miniszterelnöknek.1--^ Úgy véljük, hogy a kormány által törvényesnek elismert Vatra Romaneasca szélsőségesen soviniszta, nacionalista szervezet terrorakciói Marosvásárhely magyar lakosságát válságos helyzetbe sodorta — hangzik a távirat. — Ezért az RMDSZ Hargita megyei szervezetei a bekövetkezhető fejleményekért és bármely emberi áldozatért a nacionalista szervezkedést passzívan szemlélő kormányt és az Ideiglenes Nemzeti Egységtanácsot teszi felelőssé az ország népe, a nemzetközi közvélemény és az ENSZ emberi jogi bizottsága előtt. Marosvásárhelyt keddre virradóra a hadsereg erősítést küldött az RMDSZ székházához, amelyet előző nap szinte teljesen szabadon — rendőri, katonai beavatkozás nélkül — feldúlhattak. A városban félelem lett úrrá, de az.éjsza- kai órákban csak kisebb csoportok járták a várost. Összetűzésekről, újabb szélsőséges akciókról nem érkeztek jelentések. Az RMDSZ székházából kimenekült személyek elmondták: az ittas tüntetők, a szélsőséges elemek mindent összetörtek. Három alkalommal fel akarták gyújtani a székházat, de ezt mindannyiszor meg tudták akadályozni. A román sajtószervek csak rendkívül szűkszavúan számolnak be a történtekről. A korábbi gyakorlatnak megfelelően elferdítve közölték a tényeket. A Vatra Romaneasca szégyenteljes, a nemzetközi közvélemény által mélyen elítélt akcióját elhallgatták. HAJNALI TV-BESZÉD Iliescu önmérsékletre szólít, de a Vatra Romaneascáról hallgat Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke a Marosvásárhelyen kialakult helyzet miatt keddre virradóra televíziós beszédet intézett az ország népéhez, Erdély lakosságához. Marosvásárhelyen — mondotta — súlyossá váltak az események és román állampolgárok „az előző eseményeket felroérye. értékelve, sajnálatos, cselekedetekre ragadtatták magukat”/A tüntetők pártszékházakat dúltak fel, közöttük az RMDSZ székházát. A Mágyar Demokrata Szövetség több tagját, közöttük Sütő András írót megsebesítették. Iliescu nem tett említést a Vatra Romaneasca nacionalista szervezetről, csupán ezt mondta: — A kialakult helyzet megoldásáért mindent meg kell tenni, mivel a feszültségek, a gyanúsítgatások nem szolgálják sem a románok, sem pedig a magyarok érdekeit. A józan észre kell apellálnunk, nagy önmérsékletről kell bizonyságot tennünk, jobban meg kell értenünk egymás álláspontját, türelmet kell tanúsítanunk. — Szólt arról, hogy Romániában most kezdődik a választási időszak, ami fokozhatja a feszültségeket. Uj terminológiát alkalmazott: „az alaplakosság”-ot említette, azt, amelynek a nemzetiségekhez fűződő viszonya érdekében a felelős tényezőknek mindent meg kell tenniük a jobb megértésért. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a helyi szervek nem tudták megfékezni a szélsőséges elemeket. Hozzátette: — Nemzeti érdek, hogy a szélsőséges akciók ne terjedjenek át más területekre. Szükség van arra, hogy a románok és a magyarok ne engedjenek ösztöneiknek. — Iliescu szerint párbeszédre van szükség, mert csak ez az út lehet a demokratikus fejlődés alapja. „Bízunk abban, hogy van erőnk az együttélés biztosításához. Meggyőződésem, hogy leküzdhetjük a nehéz pillanatokat” — mondotta befejezésül. Iliescu megnyilatkozása a romániai magyarságot nem nyugtatta meg, mert az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke ezúttal sem volt határozott. Nem szólt a szélsőséges, nacionalista Vatra Romaneasca szervezet magyarellenes tevékenységéről, amely már hosszabb idő óta zavart kelt az országban. Néhány nappal ezelőtt Szatmárnémetiben folyamodott erőszakhoz a szervezet, amelynek tágjai között fellelhetők a volt Securitate egyes tagjai. kapcsolatok jövője Érdemi információ csak ma várható Tárgyszerűnek és igen határozott hangvételűnek mondta a tárgyalások egyik résztvevője azokat a megbeszéléseket, amelyek kedden kezdődtek magyar és szovjet gazdasági vezetők között a Parlamentben. Az eszmecserén szóba került kérdésekről azonban — egyelőre — semmiféle érdemi információ nem szivárgott ki. A két küldöttség — Medgyessy Péter, illetve Sztyepan Szitát] an miniszterelnök-helyettesek vezetésével — három, egymással összefüggő témáról tárgyal két napig Budapesten. A tárgyalások napirendjén szerepel: a tavalyi magyar—szovjet fizetési mérlegben kialakult közel 800 millió rubeles magyar aktívum konvertibilis valutára való átváltásának kérdése; az ez évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyv véglegesítése; továbbá a jövő évtől bevezetendő új együttműködési mechanizmusra való áttéréssel összefüggő kérdések megvitatása, különös tekintettel az ezzel járó terhek méltányos megosztására. Mint arról Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a megbeszélések szünetében tájékoztatta az MTI munkatársát: a tárgyaló felek érdekei megkívánják; hogy a vélemények kifejtésé előtt a megbeszélések menetéről ne kerüljenek nyilvánosságra tények, ezért részletekbe nem bocsátkozhat a szóba került kérdésekről. ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy az eszmecsere befejezése után — azaz szerdán — tájékoztatják a közvéleményt minden fontos részletről. * * Amit a tárgyalásokat övező titoktartás ellenére is tudni lehet: a magyar küldöttség azzal a szándékkal ült a tárgyalóasztalhoz, hogy tető alá hozza a hónapok óta húzódó ez évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet, mert annak hiánya egyelőre visszaveti a kereskedelmi forgalmat. Amennyiben szükséges ehhez, meg kell kötni a szaldó konvertálásáról szóló megállapodást. A magyar fel emellett véleménycserét kívánt folytatni a szovjet küldöttséggel az 199.0 utáni együttműködési mechanizmus tartalmáról. Az Agrárszövetség választási nagygyűlése Kalocsán Az Agrárszövetség megyei választási gyűlést tartott hétfőn este Kalocsán, a Szent István Gimnáziumban. Nagy Miklós, az Agrárszövetség alelnöke, a területi lista jelöltje személyes bemutatkozás után ismertette az Agrárszövetség létrejöttének előzményeit. A falu, a föld iránt elkötelezett agrárszakemberek kezdeményezték létrehozását, látva, hogy a pártállam lebontásának folyamatában olyan vélemények hangzottak el a mezőgazdaságról, amelyek nem a valóságból táplálkoztak. Az Agrárszövetség létrehozása, indulása a választásokon már eddig sem volt hiábavaló — szögezte le az előadó. A háromoldalú tárgyalásokra ugyan még nem hívták meg a szervezetet, de ma — történelmi pártokat is megelőzve — az ország 12 legjelentősebb politikai szervezete közé tartozik, 92 egyéni jelöltet állított a választásokon. Az Agrárszövetség a vidék felemelkedéséért száll síkra. Az agrárgazdaság nem tudna elviselni a.földtől elidegenedett tulajdonosréteget, de az egykori tulajdonosokat rehabilitálni, kártalanítani kell. A szövetkezeteket a tulajdonosok önkéntes társulásává kell tenni, az önkormányzat szabadságának garantálásával Olyan agrárpolitikára van szükség, amely figyelembe veszi a fold eltartóképességét, egyúttal teret nyit a vállalkozásoknak. A kalocsai rendezvényen bemutatkozott Hegedűs Lajos területi listás jelölt is, aki elmondta, hogy a szélsőségektől mentes foldprogram hive. A föld azé legyen, aki megműveli, a szövetkezeteket pedig ne a jog, hanem! a tulajdonossá vált tagok érdeke tartsa össze. Dr. Márkus Ferencnek, az Agrárszövetség és a Hazafias Választási Koalíció jelöltjének beszédéből az tűnt ki, hogy programjának középpontjába a falu, a vidék másodrendűségének felszámolását állította. Németh Miklós üzenete Petre Románhoz Németh Miklós miniszterelnök üzenetet küldött Petre Roman román kormányfőhöz. Az üzenetet kedden Horn Gyula külügyminiszter adta át Románia budapesti nagykövetének, akit a minisztériumba kéretett. Az üzenet teljes szövege a következő: „A magyar közvélemény és vezetés megdöbbenéssel értesült az utóbbi napokban történt, kifejezetten magyarellenes atrocitásokról Romániában. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a decemberi fordulatot követően nem a megbékélés, hanem a konfrontáció irányába fordult a román többség és a magyar kisebbség viszonya Románia egyes részein. Elszomorító, hogy a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesítése egyre inkább az agresszív soviniszta erők által uszított románok ellenállásába ütközik. A nacionalizmus feléledésének veszélyére többször felhívtuk a román vezetés figyelmét, és kértük, tegyenek meg mindent a rendkívül kedvezőtlen jelenségek kibontakozásának megakadályozására. Legmélyebb sajnálatunkra a nyilvános állásfoglalásokkal ellentétben a román vezetés — úgy tűnik — a magyar kisebbség ügyét alárendeli a belső hatalmi harcnak, elfogadhatatlan engedményeket tesz kifejezetten faji megkülönböztetést hjrdető erőknek. A magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepéről, március 15-éről való romániai megemlékezések több helyütt előfordult megzavarása, nemzeti szimbólumaink meggyalázása súlyosan sérti a magyarság érzéseit. A minden civilizált mércét és emberi jóérzést megsértő március 19-ei, marosvásárhelyi pogrom- jellegű magyarellenes események hírét mélységes felháborodással fogadtuk. Határozottan tiltakozunk a marosvásárhelyi magyar szervezet székházának példátlan feldúlása, több magyar személy — közöttük a világhírű író, Sütő András — súlyos bántalmazása, a rendfenntartó erők tétlensége miatt. Nyo- ipatékkal kérjük, hogy a román hatóságok az ENSZ Alapokmányával és más, Románia általjs vállalt nemzetközi kötelezettségekkel összhangban a leghatározottabban lépjenek fel az,uszító szervezetek — köztük a hírhedtté vált, fasisztoid célokat zászlajára tűző Vatra Romaneasca — tevékenysége ellen. A hathatós intézkedések elmaradása beláthatatlan következményekkel fenyeget, amelyekért minden felelősség a román felet terheli. _ Aggodalommal figyeljük a nemzeti szűkkeblűség felerősödését, mert az eltávolíthatja a román társadalmai a demokratikus kibontakozás esélyétől, súlyos következményekkel jár nemcsak a kisebbségek, hanem a románok számára is. Biztosíthatom Önt, hogy a Magyár Köztársaság kormánya változatlanul síkraszáll a magyar—román viszony rendezéséért, a nemzeti megbékélésért, a magyarok és a románok demokratikus jogainak maradéktalan szavatolásáért.” Horn Gyula haladéktalan intézkedéseket követelt A román nacionalisták a magyarok Erdélyből való kiűzését óhajtják Horn Gyula külügyminiszter sürgős, személyes üzenettel fordult Javier Pérez de CuéUarhoz, az ENSZ főtitkárához, Abdalla Szaleh al-Astalhoz, az ENSZ BT soros elnökéhez, valamint Ján Marten- son főtitkárhelyetteshez, a genfi Emberi Jogi Központ vezetőjéhez. A magyar külügyminiszter az ENSZ Alapokmánya alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta, hogy a magyar kormány nevében mélységes aggodalmának adjon halmot a romániai magyarság ellen az elmúlt napokban elkövetett súlyos atrocitások miatt. Horn Gyula részletesen tájékoztatta a világszervezet vezetőit a Romániában élő magyarok emberi jogai, köztük az élethez és a személyes szabadsághoz való jogok példátlan és veszélyes méreteket öltött megsértései miatt. Minderről a magyar külügyminiszter kedden nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondta: a marosvásárhelyi eseményekről értesülve kérte hazánk bukaresti nagykövetét, hogy keresse fel a román vezetőket: Iliescu elnököt, illetve Roman miniszterelnököt (a külügyminisztert nem lehet elérni, mert ö jelenleg Namíbiában tartózkodik, és így, noha meghívást kapott, nem vett részt a budapesti magyar—román értelmiségi találkozón sem). A nagykövet azonban nem tudott érintkezésbe lépni a román vezetőkkel. Ezért kedden délelőtt a magyar külügyminiszter bekérette Románia budapesti nagykövetét, és tolmácsolta neki Németh Miklós miniszterelnök szóbeli üzenetét Petre Roman kormányfőhöz. Ebben a magyar miniszterelnök kifejezi mélységes nyugtalanságát az elmúlt napok eseményei miatt, és kéri a román vezetés haladéktalan intézkedését nemcsak a további vérontás, a szélsőséges kilengések, a pogromok megakadályozására, hanem azért is, mert a rendőrség és a katonaság tétlenül nézi a vandál pusztításokat, s ez bátorítást ad a szélsőséges, nacionalista elemeknek. Horn Gyula tájékoztatta a nagykövetet arról is, hogy kedden reggel üzenetet intézett az ENSZ főtitkárához, az ENSZ BT elnökéhez és az ENSZ genfi Emberi Jogi Központjának vezetőjéhez. Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy a román hatóságok tétlenül szemlélték az egyébként legális román szervezeteknek a magyar kisebbség elleni erőszakos és számos súlyos sebesült áldozatot követelő akcióit. A román nacionalista bullám legvisszataszítóbb és a civilizált normák semmibevételét jelentő formája a magyarság Erdélyből való kiűzését célzó követelés. A magyar külügyminiszter az ENSZ sürgős közbenjárását kérte a normális állapotok helyreállítása érdekében. Az üzenet azt is leszögezi, hogy magyar részről ezúttal sem kívánnak beavatkozni a román belügyekbe, de nem nézhetjük tétlenül az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, beleértve a nemzetközi okmányokban rögzített kisebbségi jogok súlyos megsértéseinek esetét. A nemzetközi közösségnek segítséget kell nyújtania az ENSZ Alapokmányának rendelkezéseibe ütköző román nacionalista lépések megfékezésében, még mielőtt a magyarlakta területeken a helyzet tovább súlyosbodik. Ebben a magyar kormány az ENSZ hatékony közreműködését kéri, miként abban is, hogy az emberi jogi bizottság küldjön különbizottságot a romániai helyzet tanulmányozására. A magyar külügyminiszter felhívta a román nagykövet figyelmét arra, hogy a marosvásárhelyi tragédia nem előzmény nélküli, hiszen már hosszabb ideje tapasztalható a romániai nacionalista jelenségek felerősödése, egyes olyan mozgalmak és pártok fellépése, amelyek a nagy román nacionalizmus érvényesítését tűzik a zászlójukra. Ismertté vált az is, bogy ezek az elemek több helyen meg akarták akadályozta március 15-e romániai megünneplését, fenyegetően léptek fel a magyarokkal szemben. Mindez azt mutatja, bógy nem elszigetelt jelenségekről van szó, hanem egyre erősödő nacionalista bullámról. Ez súlyosan árt a magyar—román kapcsolatoknak, veszélyezteti a romániai magyarság jogainak érvényesítését, s immár fenyegeti puszta létüket is. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy ezek a nacionalista erők el akarják űzni a magyarokat szülőföldjükről. Horn Gynla arról is tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy a nap folyamán üzenettel fordul a januári bécsi utótalálkozó dokumentumát aláíró 34 ország külügyminiszteréhez. Ebben valamennyiüket árrá kéri, hogy emeljék fel szavakat a romániai események miatt. A külügyminiszter végezetül elmondta: a mostani magyar—román értelmiségi párbeszédet éppen azért kezdeményezte hazánk, hogy megpróbálja okos szóval érvekkel megvilágítani a múltat, és megegyezésre jusson a két országot feszítő kérdésekben. Ezen a találkozón magyar résről egyebek kört azt is hangsúlyozták, hogy a romániai nacionalista kilengések Romániának is nagyon sokat ártanak, megakadályozzák a demokratikus építkezést.
