Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-20 / 66. szám
1990. március 20. £ PETŐFI NÉPE • 5 Komolytalan ötlet volt... Lassan csillapodik a vihar az érettségi tételek körül Országszerte felháborodást váltott ki az elmúlt hónap egyik meglepetése, az idei érettségi körül történt „manőver”. Február 16-án a Magyar Hírlap hasábjain megjelentek az idei szóbeli és írásbeli vizsgatételek magyarból és történelemből. A határozatot, a tanárok és a diákok általános tiltakozása miatt, egy hét múlva visszavonták. A központilag közölt tételek sorsa tehát már megpecsételődött, az intézkedések által keltett indulatok azonban csak lassan csillapodnak. Tanároknak, diákoknak, iskolaigazgatónak ugyanazt a kérdést tettük fel: milyen érzést váltottak ki bennük á februári döntések? — Etikátlannak tartom, ami történt — mondja Pintérné Majoros Eva, a Bányai Júlia Gimnázium tanárnője. — Megszégyenítő érzés, hogy tanárokat, diákokat kísérleti nyúlnak tekintenek. Az még önmagában nem rossz, hogy változtatni akarnak az érettségi rendszerén, az sem, hogy központivá kívánják tenni a tételeket, mert így igazságosabb is lenne. Ehhez azonban kellő előkészítés is szükséges. Furcsa, hogy az utolsó pillanatban, félév után, csak úgy, az újságokon keresztül tudatják velünk a hírt. Jócskán megijedtünk ... Az egész fejvesztett intézkedés komolyságát illusztrálja, hogy azt rögtön, egy hét múlva vissza is vonták. Óriási hitelvesztés ez a minisztérium részéről. És ki tudja, mi történhet még a vizsgákig, hiszen sok víz folyik le addig a Dunán. Mester Barnabás, a Katona József Gimnázium* igazgatója: • • — Elhamarkodott lépés volt így fogni az érettségi tételek megújításához. Lehet, hogy csak a jószándék vezette a döntéshozókat, az is lehet, hogy a tavalyi botrány megismétlődését akarták megakadályozni. A gimnáziumi érettségivizsgaszabályzat azonban még törvényes dokumentum, előbb talán ezt kellett volna módosítani, mégpedig nyáron, hogy a diákok eleve úgy induljanak neki az évnek, hogy egy új érettségi rendszer szerint fognak vizsgázni... A történtek azt mutatják, hogy a Művelődési Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet nem bízik eléggé a gyakorlatban dolgozó pedagógusokban. Jó lenne, ha a mi véleményünkre is kíváncsiak lennének, s nem nyúlnának át a fejünk felett... A kiadott érettségi tételek visszavonásával a kedélyek lassan lecsillapodnak. A rossz érzés azonban kimondatlanul is bennünk maradt: ez volt az utolsó felelőtlen és elhamarkodott döntés? — Habár a tételek között vannak olyanok, melyeket senki nem ért, nagy részük kellő átfésülés után jó és igényes lenne — vélekedett a Bányai Júlia Gimnázium tanárnője, Beke Józsefné. — De reálisak csak akkor lesznek majd, ha az új elsősöket ennek a követelménynek megfelelően tanítják. De így? Ez egy teljesen komolytalan ötlet volt, kapkodó és erkölcstelen, ami tovább rontotta az érettségi hitelét, értékét. Akiket a februári „események” a leginkább érintettek, azok természetesen a vizsgák előtt álló negyedikes diákok: — A tavalyi cirkusz után sejtettük, hogy valami készül, erre a lépésre azonban nem számítottunk. Még történelemből talán elfogadtuk volna, de magyarból nagyon nehéznek találtuk a tételeket... Idegesítő a helyzetünk, mert az nem állapot, hogy a „nagy esemény” előtt pár hónappal még mindig nem tudjuk, mit tanulhatunk, mire készüljünk. Ha ott fent valamit kitalálnak, miért nem kérdezik meg a tanárokat? És, persze, minket. Az érettségi komoly dolog, komolyan, megfontoltan kéne dönteni róla. Nem pedig igy... Fölháborodtunk. Az intézkedést hozók közül sokan lehetnek olyanok, akik egész életükben talán'két hónapot tanítottak összesen. Ha ők kigondolnak valamit, abból nem biztos, hogy jó sül ki... F. M. Terménytőzsde volt, van, lesz Tőzsde volt, és minden bizonynyal lesz isilazánkban. Sőt, ina is van, de — a hírek szerint — sem technikájában, sem működésében, még nem az igazi. Fáradságos, hosszú út áll a valódi tőzsde megteremtésén munkálkodók előtt, ez már biztos. A kezdeti lépések megtörténtek. Tavaly hét szervezet — köztük a Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat — létrehozta a Terménytőzsde Kft-t, amely az idén tanfolyamot szervezett. Hazánkból 38 vállalkozó szellemű szakember — köztük két megyénkben, Gaboiják Csaba és dr. Király Károly, ma mindketten a MÉSZÖV munkatársai — ismerkedett meg a chicagói tőzsdetechnikával. Sőt, vizsgát is tettek és ezzel jogosultakká váltak arra, hogy azon a leendő, igazi tőzsdén üzletkötőként szerepeljenek. Ők lesznek majd a tőzsde tagjai — velük együtt legföljebb ötvenen — ha az alapszabályban rögzítetteket aláírják, és ha önmaguk vagy néhány vállalkozás állja a bankgaranciás kauciót. Azután már „csak” megbízókat keresnek, vagy saját ügyletként bonyolítanak a tőzsdén üzleteket. Ma a gabonatőzsde működik, ahol e pillanatban takarmánybúza és kukorica az üzletkötések alapja. Csakhogy ez még nem az az árutőzsde, ami valaha a múlt században volt, csodálatos árubőséget és árválasztékot felvonultatva, Budapesti Áru- és Értéktőzsdeként. Pedig innen indult az egész, hiszen a tapasztalatok szerint hazánk agrárgazdasága képes fölösleget termelni és ahol fölösleg van, ott már be lehet kapcsolni a piac vérkeringésébe a tőzsdét is. Az elképzelések szerint, már ha beindul a folyamat, talán még ez évben a termények közé sorolhatóvá válik a speciális búza, a száraz fehérjék —- azaz a szója, a halliszt — a borsó és tárgyalnak a húsiparral, hogy e termények köre a feldolgozott hússal bővülhessen. A gabonatőzsde eddigi tapasztalatai rosszak, érzékelhető azonban, hogy a termelők, a szállítók várnak egy — remélt — később elérhető magasabb ár megjelenésére. Annál is inkább, hiszen a mai világpiaci gabonaárak — és a hazai exportárak — viszonylag magasak. Nem tudni, igazuk van-e a várakozóknak. A nemzetközi előrejelzések szerint az év második felében árzuhanás, ármérséklődés várható. Ausztrália, Kanada, Dél- Amerika nem dobta ugyanis piacra eddig a gabonáját. Ez már a nemzetközi gabonapiac összeomlásának érzetét is keltheti. Hogy ez viszont miként hat majd határainkon belül? Lehet hasonló, de pontosan ellentétes is a hatás, hiszen nálunk az infláció árfelhajtó szerepe vitathatatlan. Ez már a konkrét ügymenet olyan adaléka, amellyel számolni kell. Mint ahogy azzal az idegenkedéssel is, amely ma a tőzsdét övezi. ‘Ki tudja pontosan, mi is ez? A tőzsdéről sokunknak a nagy krachok, összeomlások jutnak eszébe. Pedig hány országban bevett gyakorlat, biztonságot adó része a piacnak. Azután a beidegződéseinktől is szabadulni kellene. Mert mit ér a szó, egy megrendelés, ha nem több példányú lapokon rögzített? A hazai gyakorlatban semmit. Márpedig a tőzsdén a szavak becsülete igen nagy, sőt, anélkül nincs üzlet. A kockázatvállalásról, a kockázatot is felvállaló döntésekről is érdemes lenne elmerengeni. Csakhogy a hosszú időn át tartó merengés sem igazán üdvözítő ez esetben, hiszen a tőzsdei szállítók és vásárlók közül azok kerülnek előnybe, akik minél hamarabb léptetik porondra termékeiket, vagy pénzüket. És ez a minél hamarabb már itt a nyakunkon, most lehetne arra gondolni, van-e mit oda felajánlani, érdemes-e a mozditható pénzt kockáztatni, hogyan lehet jó döntést hozni. Most, hogy hosszú távra, kiegyenlítetten forgatni lehessen terményt, árut, pénzt... G. E. A MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP ÚJDONSÁGAIBÓL Dr. Bálint György: Magaságyás A VESZTESEK KÖZÖTT Listavezető a Vörös Október Tsz A nyugati országok házikertjeiben közismert a dombágyak mellett a ma- gaságyásos termesztési mód. Az asztal- ' magasságút, ágyásszélességü tíájéjsztt?-' .rületen nevelt növényeket meghajlás. . guggolás, térdelés nélkül lehet gondoz* ni; így még a mozgáskorlátozottak, a tolószékbe kényszerültek is kertészked-. hetnek a szabadban. A magaságyás- ban, a vegyes növényállomány következtében, a vetett és palántázott növények erőteljesebben fejlődnek, gyorsabban nőnek és érlelnek termést, s nincs szükségük bonyolult vegyi növényvédelemre (tehát kedvez a biokertészkedésnek is). A magaságyásos termesztéssel hazánkban még csak ismerkednek a kistermelők. A televízióból, a Kertészet és Szőlészet és egyéb szaklapokból közismert, népszerű Bálint gazda négy évvel ezelőtt, balatonfüredi kertjében épített először magaságyást, „mely mindjárt az első évben nem várt sikerekkel ajándékozott meg. így aztán minden évben betelepítettem a magam, mindössze négy méter hosszú, magaságyását” — vallja Bálint György a Kertész praktikák sorozat új füzetében. Magaságyásos telepítési, termesztési tapasztalatait adja most közre, gondos útmutatással szolgálva a magaságyás készítéséről, majd arról, milyen növényeket, milyen sorrendben tudunk vetésforgó rendszerben nevelni a kicsiny alapterületen. Jól illusztrált, közérthető, a kísérletezéshez kedvet teremtő könyv Bálint György Magaságyás című munkája (Mezőgazdasági Kiadó, 59 Ft). k. m. Több mint hatezer hektár területen gazdálkodik a Kiskunhalasi Vörös Október Tsz, amelynek vezetősége és tagsága az elmúlt’hét végén tartotta zárszámadó közgyűlését. Viharos esztendőt zártak a halasiak. Nemrég elnökváltásra kényszerült a téesz, a várható hatalmas veszteségek, a különböző panamákról, jogos vagy jogtalan előnyszerzésről suttogó pletykák megingatták a korábbi elnök iránti bizalmat. Fekete Károly, a jelenlegi elnök korábban, főkönyvelőként, megvált a gazdaságtól, majd visszatérve közgazdasági elnökhelyettesként rózsásnak éppen nem nevezhető állapotban vette át az év elején a gazdaság vezetését. Nem mondhatni, zsákbamacskát vett. A területi szövetség három veszteséges szövetkezete között is élen áll a Vörös Október, közel 22 milliós veszteségével. Az elnök beszámolóját most mégsem a másra mutogatás, hanem a száraz tényfeltárás jellemezte. A gazdaság működését elemezve az 1989. évi, összességében négyszázmilliós termelési érték 1990ben az elnök előrejelzése szerint várhatóan a felére fog csökkenni. A növénytermesztési főágazat eredményessége összességében pozitívnak mondható, még ha — némi malíciával szólva — a takarmánytermesztés „javát” az árunö- vény-termesztés kudarcai jelentették is. A silótakarmányt ugyanis az a kétszáz hektár vetőmag-kukorica adta, amely egyrészt az időjárás, másrészt a nem megfelelő minőség miatt szem nélküli csöveket termett. Az állattenyésztés húzóágazata az évekkel ezelőtt mintegy kísérletként indított juhtenyésztés, amely fokozatosan fejlődve mára olyan színvonalra emelkedett, hogy állományát törzstenyészetté nyilvánították. A mezőgazdasági mellett folytatott ipari tevékenység tulajdonképpen a veszteség hordozója, ezen belül is főként a telephelyen kívüli budapesti főágazatok. Jelenleg 11 peres ügye van a gazdaságnak, amely várhatóan tovább fog növekedni. Befejezetlen építkezések, elkészült épületek reklamációi, kötbérigények terhelik a szövetkezet számláját, miközben a gazdasági társaságok vezetői bevételeiket átmentették az időközben kfL-vé alakult gazdasági formába. Mondani sem kell, hogy ennek bizonyítása egyenlő a lehetetlennel. A károk csökkentése érdekében egy budapesti mérnöki irodát és jogászt kértek fel, megindították a fegyelmi felelősségre vonásokat a vezetők ellen, ám mindez a már meglévő, mintegy 22 milliós veszteségen mit sem változtat. Fekete Károly úgy fogalmazott: szanálási kérelmüket akár be se nyújtsák, hisz jogosan utasítanák el azzal, hogy senki nem kényszerítette a szövetkezetét a budapesti kalandozásokra. Javaslatát, hogy az összeget vagyonrészek és üzletrészek eladásával, esetleges kedvezményes hitelek felvételével a vagyonalap terhére írják, a közgyűlés elfogadta, valamint beszámolóját is, majd megválasztották a szövetkezet vezetőségét, ellenőrző és döntőbizottságának elnökeit és tagjait. Ezután az alapszabály módosítására került sor. Nem kis bizalom övezi a jélenle- gi vezetést — vontam le a következtetést ;—, hiszen az alapszabály módosítása során a közgyűlés szó nélkül és egyhangúan lemondott arról a törvényben biztosított jogáról, hogy a volt tagok, illetve örököseik tulajdonában lévő földek- hasznosításáról döntsön. Átruházta ezt a jogkört a vezetőségre, annak ellenére, hogy a földtörvény-módosítás úgy rendelkezik: az ingatlantulajdon elidegenítéséhez a közgyűlésen megjelent, szavazásra jogosult tagok kétharmadának egyetértése szükséges. Igaz, ami igaz: az alapszabályba az is beléfoglaltatott, hogy a vezetőség legalább évi egy alkalommal beszámolási kötelezettséggel tartozik a közgyűlésnek, ezirányú tevékenységéről is. A szavazás szünetében s a közgyűlés végeztével a téesztagok sorra járultak a bejáratnál elhelyezett ívekhez, hogy aláírásukkal jelezzék egyetértésüket a Mezőszent- györgyi Alkotmány Tsz tiltakozó felhívásával, a szövetkezetek szétverése ellen. Mindezek tehát 1990 tavaszán, egy 22 milliós veszteséggel küzdő téesz zárszámadó közgyűlésének kísérőjelenségei. H. T. Genfi autószalon 5 Az amerikai Ford autógyár torinói Ghia stúdiójában tervezték a Cikcakk névre „keresztelt” új típust, amelyet itt mutatnak be. Ez a példány a prototípus. • A francia Renault cég is itt mutatja be először új, Renault • 25-ös Turbo Baccara típusát. A 2,5 literes, hathengeres V- motor teljesítménye 210 lóerő. (T elefotó—MTI) Az elnök meglátogatta a magánkereskedést Petőfíszálláson „ Válaszcikk az Integrál — áll című írásra Tisztelt Kohl Antal! Az 1990. február’22-én, a megyei lapban megjelent, zömében ellenszenvvel átitatott, hangulatot szító fenti című cikkében összehasonlításokat tett arra vonatkozóan, hogy bezzeg a kiskereskedőnél (Petőfi- szállásról van szó — A szerk.) az égvilágon minden kapható, ami szem-szájnak ingere, és utalást tesz arra is, hogy ott mindössze két fő végzi a vásárlók kiszolgálását. Bizonyára véletlenül hagyta ki a kiskereskedő üzletének alapterüle- tét és évi forgalmát?! Magam és munkatársaim nevében mondom; hogy a magánkereskedői egység léte egyáltalán nem zavar bennünket. Semmilyen rossz szándék nem vezérel bennünket a konkurenciával szemben. De ha már a kiskereskedőre hivatkozott, mi is kénytelenék voltunk szétnézni a kiskereskedő boltjában, és ami azt illeti, az Ön megállapításaival nem sokban értettünk egyet. Talán mi sokkal jobban alkalmazkodtunk mindenhez, mint az újságíró egyoldalúsága. Egyébként meg kívánom jegyezni, hogy a postás, akire hivatkozik és Szabó Sándorni is felháborodott azon, hogy ön az ö nevükben nyilatkozott. (Fazekas János postással személyesen beszéltem, Szabó Sándorné — a cikkben tévesen: Imréné — pedig nem nyilatkozott, csupán Vincze Gáborné utalt rá a Fekete László utca 5. szám alatt mint egy másik vásárlóra a falubeliek közül.* — K. A.). A maszek a finom kenyeret Kistelekről hordja, saját Zsigulijának a csomagtartójában! Amikor mi a 77-es számú egységhez, a bezárás időszakában az oda járó postással akartuk a kenyeret kihórdatni, zárt konténer volt az előírás. A maszeknál kenyeret csak az kap — kilogrammonként 23 forintos áron —, aki azt előre megrendelte. Nálunk a kenyér 20 forint, és hozzánk váratlanul is betérhet a vásárló, kenyérvásárlás céljából. A tejet a maszek is ugyanúgy ládából árusítja, mint mi, és az ország élelmiszeregységeinek még 99 százaléka. Mi a reggeli csúcs után, 9-10 óra körül, hűtőbe tudjuk tenni a tejet, a magánkereskedőnek viszont nincs hűtőpultja, egyetlen hűtő- szekrénye van. A hivatkozott egység váltott beosztottakkal dolgozik; mikor ki ér rá segíteni alapon. Nem tudni, van-e egyáltalán egészség- ügyi könyvük. Náluk kiszolgálónként változnak az árak. Termékeik nincsenek beárazva, mint az ABC-ben. Előre darált húst valóban nem szabad értékesíteni, ez dolgozói mulasztás. (Már tudniillik az áfesz boltjában. — A szerk.) A péksütemény délre elfogy. Van ilyen eset, lesz is. Meggondolandó, hogy mennyit hagyjunk megszáradni másnapra, és adjuk el állatetetésre az 1,70 forintos kiflit 50 fillérért. A sütőipar 1 kilogrammos kenyere valóban kívánnivalót hagy maga után, mivel a gépsoruk nagyjavításra szorul. A Bácskai kenyér viszont igen jó minőségű, a kereslet érezhetően erre tolódik el. Kenyértémában tárgyalásokat folytattunk a Szegedi Sütőiparral, választékbővítés céljából, de Kiskunfélegyházán a jobb minőségű kenyerek szállítását csak az Integrál egységei igényelték volna, igy a szegedi partner Félegyházára nem fog szállítani. Előfordul, hogy lehet szőrszálat találni a sertésfejen, ami azonban nem csak a kereskedők hibája. Nem tudni, február közepén hány dongólegyet látott Kohl úr, vagy nyáron hányszor volt az egységben ilyen személyes tapasztalata, mert feltételezésre — „azt mondják"-ra — ilyet leimi, enyhén szólva, bűn. A sertésfej tárolása hűtőpultban történik, amit kevésbé szeretnek a legyek, még ha van is. Dolgozói hanyagság, de előfordul, és semmiképp sem rendszeres, a márványsajt fedetlensége. Ami a vagyonvédelmet illeti: cikkéből az cseng ki, és erre biztatja a lakosságot is, hogy szövetkezetünket tegye felelőssé, mert sorozatosan betörnek hozzánk. Úgy látszik, abban nem kíván állást foglalni, hogy mi a véleménye a betörőkről, a vagyon elleni bűntettekről és a közbiztonságról. Nekem azért erről is van ... Egyébként a vagyonvédelem 1990. március 15-ére elkészül. Habár olyan vagyonvédelem nincs, ami tökéletes garanciát biztosítana. Ami az állóvizet, a jó időt és az elnöki nyúgalmat illeti: — Állóvíz: bizonyára a népgazdaság helyzetére gondolt, mert mi eddig becsülettel próbáltunk segíteni rajta, de ez idáig hiába ... —Jó idő: a téli időjárást előre, sajnos, nem tudtuk prognosztizálni. — Elnöki nyugalom: nem biztos, hogy kéme belőle. Martus Gyula, a Kiskunfélegyházi Integrál ÁFÉSZ elnöke”
