Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-13 / 62. szám

MA: A MINISZTERTANÁCS KÖZLEMÉNYE A rubelexport­feltételek további szigorításáról (2. oldal) Mi lesz a Í Kecskeméti Tavaszi Napokon? I (4. oldal) Valamit I hoz(hat) a víz „Munkásőr-gate” Kiskunhalason? A GALLUP BUDAPEST LTD. FELMÉRÉSE: A választásokon az MDF és az SZDSZ küzd majd 11,9 százalékuk pedig „nem, vagy valószínűleg nem vesz részt” választ adott. Ez derült ki a Gallup Buda­pest Közvélemény- és Piackutató Ltd. felméréséből, amelyet az ország lakosságát reprezentáló 1000 fős minta alapján készítettek, és a min- (Folytatás a 2. oldalon) az első helyért Február végén a magyar választó- polgárok S6,2 százaléka vélekedett úgy, hogy biztosan elmegy március 25-én szavazni; 31,2 százalékuk „va­lószínűleg, vagy nem tudja még”, A mentelmi bizottság elé kerülhet Németh Miklós ügye Az SZDSZ kiskunhalasi szervezetének bejelentése a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészéhez Az Országos Sajtószolgálat köz­leménye: — Tudomásunkra jutott, hogy a volt munkásőrség Kiskun­halas, Molnár utca 6. sz. alatti, ka­binetnek használt ingatlanából mai napig nem kötötték ki a sokoldalú felhasználásra alkalmas telefonká­beleket, melyre a munkásőrség hír­központja települt rá. Ott található egy 12 csatornás, közvetlen vona­lakkal ellátott távközlési berende­zés, mely a volt munkásőrség orszá­gos hírrendszerhálózatának fenn­tartására alkalmas. E telefonközpont alkalmas élő, közvetlen kapcsolattartásra, töb­bek között a Belügyminisztérium­mal, országos volt munkásőr- és BM-központokkal. Az igen sok érből álló telefonká­belt a volt pártbizottság épületéből az Országgyűlésnek a munkásőrsé­get felszámoló döntése után vezet­ték át a Molnár utcai házba. Tudomásunk van arról, hogy Szabó Endre volt munkásőr pa­rancsnok általunk érthetetlenül, úgynevezett gondnoki minőségben, gyakran látogatja a nevezett ingat­lant. Nem volt módunk meggyő­ződni arról, hogy Szabó Endre használja-e az élő vonalakat, ezért ezzel őt nem gyanúsíthatjuk. Nem nyugtatott meg minket a székesfehérvári munkásőr-szervez- kedés, sem a miniszterelnök által bejelentett, állítólagos, puccskísér­let sem. Aggasztónak tartjuk, hogy a jelek szerint a munkásőrség hír­rendszere gyakorlatilag sértetlen, azt bármikor esetleges szervezke­désre, különböző akciókra fel lehet használni. Ezért kéijük a legfőbb ügyész urat, hogy ezen bejelentésünk kap­csán tegye meg az azonnali lépése­ket, melyek nyomán a munkásőr­ség tényleges felszámolása az októ­beri törvénynek és a népszavazás döntésének megfelelően megtörté­nik. Amíg a többcélúan felhasználha­tó hírláncrendszer bármikor mű­ködtethető, addig úgy érezzük, hogy a parlament döntését és a nép akaratát nem hajtották végre. Nyo­matékosan kérjük, hogy az ország egész területén, a választások nap­jáig a potenciális kapcsolattartás­nak ezt a rendszerét ellenőrizhetően és maradéktalanul számolják fel. Úgy gondoljuk, hogy az erre vo­natkozó intézkedéseket önnek módjában álj megtenni. Bízunk benne, hogy Ön ilyen értelemben is fog eljárni. ■ Szabad Demokraták Szövetsége kiskunhalasi szervezete ügyvivői nevében: dr. Szabó Erika Tóth Zoltán Az Országgyűlés megbízott elnö­ke Németh Miklós ügyében azon­nal összehívja a parlament mentel­mi és összeférhetetlenségi bizottsá­gát, ha erre hivatalos felkérést kap — tájékoztatta az MTI munkatár­sát Fodor István. Ismeretes, hogy az MSZMP ügy­vezető titkársága feljelentette a leg­főbb ügyésznél Németh Miklós mi­niszterelnököt a köznyugalom megzavarásának vétsége, valamint hamis vád alapos gyanúja miatt. Mindezt azért tette, mert a Minisz­tertanács elnöke a parlament leg­utóbbi ülésszakán kijelentette, hogy az MSZMP egyes volt vezetői valamelyik megyében — külső ka­tonai segítségre is számítva —- fegy­veres puccsot készítettek elő. Miután Németh Miklós nem „csak” a Minisztertanács elnöke, hanem egyben országgyűlési képvi­selő is, a hatályos jog szerint men­telmi jog illeti meg. Képviselő ellen pedig csak akkor lehet büntetőeljá­rást inditani,— a tettenérést kivéve .■ ha a mentelmi és összeférhetet­lenségi bizottság erre javaslatot tesz, s ehhez az Országgyűlés hoz­zájárul, A mentelmi és összeférhe­tetlenségi bizottság összehívását vi­szont hivatalosan kérni kell a parla­ment elnökétől. (MTI) Tervezőasztalon az 53-as és az 55-ös út kereszteződése Sok ezer forintba kerül az avarégetés Sok-sok éve téma, s nemegyszer halálos közúti szerencsét­lenség oka volt Kisszállás határában, az 53-as és az 55-ös út kereszteződése. A közúti szakemberek sokfajta megoldással próbálkoztak —-. annak ellenére, hogy tudták: ezek csak félig oldják meg a gondokat —, de pénz hiányában nem sikerült kialakítani azt a biztonságos, balesetveszélytől mentes ke­reszteződést, amelyre szükség lett volna. Ambrus Attilával, a Szegedi Közúti Igazgatóság kecskeméti koordinációs fő­mérnökség vezetőjével az éves tervekről váltottunk szót. — Amennyiben sikerül erre az évre megkapnunk azt a 86 níillió forintos világbanki hitelt, amelyet megígértek, bízom abban, hogy néhány balesetveszélyes helyet sikerül rendbe hozni. Tervezőasztalon van már az 53-as és az 55-ös út kereszteződésének megoldása. A tanulmányok és az ésszerű­ség is azt diktálja, hogy ezen a helyen körforgalmat létesít­sünk, amely nem kevesebb, mint 10 millió forintba kerül. Annak ellenére — tudtuk meg tőle —, hogy kevés a pénz, felújítják Baja határában az 51-es számú utat, s tovább folytatódik a megyeszékhely belterületén, az Árpád körút múlt évben elmaradt részének megerősítése. Ugyancsak megjavítják az 52-es számú út Solt előtti szakaszát, amely feltöredezésével már-már balesetveszélyes. Tovább folytatódik a kerékpárutak építése, ebben az év­ben mintegy 10 kilométernyi készül el. Kecskeméten a 441- esen, Katonatelep és a Nyomási Iskola között, de épül ke­rékpárút Akasztón, Soltvadkerten két helyen is, Kalocsán, Kiskunfélegyházán, Tiszakécskén, Kecelen, Kiskunmajsán, Lakiteleken és Dusnokon is. Olvasóink közül már sokan észlelték, hogy a megyeszék­hely .belterületén, a 44-es számú út átmenőszakaszán, a Beth­len körúton a Nagykőrösi és a Kada Elek utcák keresztező­désében megkezdődött a forgalomirányító jelzőlámpák osz­lopainak elhelyezése, sőt a Nagykőrösi utca torkolatában bizonyos útkorrekciókat is végeznek. A lámpák működteté­sére még az idegenforgalmi szezon megnyitása előtt sor ke­rül. Az olcsóbb útépítés reményében a Kecskeméti Városi Tanács, illetve a Szegedi Közúti Igazgatóság kecskeméti koordinációs főmérnöksége közösen 8 millió forintért asz­faltkeverő berendezést vásárolt, amelyet az első félévben helyeznek üzembe a Felszabadulás úton. Az aszfaltkeverő óránként 30 tonna anyagot állít elő. — Nagyon sok pénzébe kerül a vállalatnak, s így az állam­polgárnak is — mondta a főmérnök — az út menti avar-, illetve füégetés. A felgyújtott fű megolvasztja a műanyag optikai vezető oszlopokat. Egy-egy üyen oszlop 150 forintba kerül. Egy másik különös dolog is elterjedt: ellopják az út mellett elhelyezett táblákat. Feljelentést kellett tenni, mert egy Állj! Elsőbbségadás Kötelező! jelzőtáblának kelt lába. Maga a tábla is elég jelentős összegbe kerül, de az ilyen tolvajok, útrongálók elsősorban balesetveszélyt idéznek elő. Gémes Gábor KAMATADÓ Alkotmány­bírósági döntés március 14-én Hétfőn Esztergomban tartott el­ső nyilvános ülésén — többórás tárgyalás, az érvek és ellenérvek összecsapása után — végül is elna­polta a kamatadó törvényességével kapcsolatos döntés meghozatalát az Alkotmánybíróság. Az ülésen először a kamatadó törvényességének, alkotmányossá­gának felülvizsgálatát kérők indít­ványozását hallgatta meg a bíróság, majd a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal államtitkárai — Kunos Péter és Surányi György — továbbá a felkért független szak­értők — Nagy Tibor egyetemi ta­nár és Földes Gábor egyetemi do­cens — fejtették ki véleményüket, érveiket. . Ezután a bíróság tanácskozásra vonult vissza. Ezt követően a tár­gyalást vezető bíró — Sólyom László, az Alkotmánybíróság el­nökhelyettese — bejelentette, hogy a döntést március 14-én, szerdán 16 órakor hirdetik ki, ugyancsak nyü- vános tárgyaláson. (MTI) A hétfői kormányülést követően Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képvise­lőit a Minisztertanács napirendjén sze­replő témákról. Elmondta, hogy So­mogyi Ferenc külügyi államtitkár tájé­koztatta a kabinetet a szovjet csapatok teljes kivonásáról március 10-én aláírt megállapodásról. Ennek kapcsán az ülésen számos olyan problémáról, ten­nivalóról is szó esett, amely szorosan kötődik a kivonáshoz. A tennivalók nagyságát érzékeltetve a szóvivő közöl­te, hogy több mint 80 településen, csak­nem 20 ezer hektár földterületei) 300 ingatlan átadásáról-átvételéről, őrzésé­ről, állagmegóvásáról kell gondoskod­nia a magyar félnek. Az épületek, épít­mények értéke hozzávetőleges számítá­sok szerint meghaladja a százmilliárd forintot. A kormány döntése értelmé­ben az ingatlanokat, építményeket a honvédelmi tárca veszi at. A helyi ön­kormányzatoké lesz viszont a kezelői jog, ha a honvédség nem tart igényt az ingatlanokra. Ilyen esetekben díjmen­tesen kapják meg a kezelői jogot. A szovjetek távozása után nem kis számban megüresedő lakásokat a helyi tanácsoknál, illetve a fegyveres szer­veknél nyilvántartott igényjogosultak között megfelelő arányban osztják el. Az ingatlanokat a tervek szerint nyilvá­nosan meghirdetett versenytárgyalá­sok alapján értékesítik. A magyar— szovjet megállapodásnak megfelelően magyar részről Annus Antal vezérőr­nagyot, a vezérkari főnök általános he­lyettesét nevezték ki az egyezmény vég­rehajtását ellenőrző meghatalmazottá^ Helyettese Karácsony Imre vezérőr­nagy, az Országos Tervhivatal főcso­portfőnöke lett. Emellett külön tárca­közi bizottságot hívnak életre a kivo­násokkal kapcsolatos rendkívül nagy mértékű tennivalók koordinálására. A Központi Statisztikai Hivatal el­nöke rövid gyorsjelentést terjesztett a kormány ele a népszámlálás eredmé­nyeiről. A február 20-án véget ért -—_« számlálás gyorsmérlege szerint 1990. január elsejével a népesség száma ha­zánkban 10 millió 450 ezer. Ez 260 ezres csökkenést jelent a tíz évvel eze­lőtti állapothoz viszonyítva. (Ugyan­akkor a becslések szerint a lakosságnak mintegy 0,6-0,7 százaléka kimaradt az összeírásból.) Az adatokból kitűnik, hogy a férfiak száma 5 millió 23 ezer, ami 3,2 százalékos csökkenés a tíz évvel ezelőttihez képest. A nők száma 5 mil­lió 427 ezer, a csökkenés 1,7 százalé­kos. Ezer férfira jelenleg 1080 nő jut. Ami a települések népességének alaku­lását illeti, a KSH felmérése szerint Bu­dapesten kétmillióan élnek; a lakosság csökkenése 3 százalékos. A vidéki városok lakosságának szá­ma 2,5 százalékkal emelkedett, ám el­gondolkodtató, hogy a községek né­pessége 7 százalékkal csökkent. Ma­gyarországon jelenleg 3 millió 845 ezer lakást tartanak számon, ami 8 százalé­kos növekedés az előző adatfelvételhez képest. A lakások többsége kétszobás, a három- vagy többszobás otthonok aránya 39 százalék. A statisztikák ko­moly minőségi javulást jeleznek. A következő napirend kapcsán a szóvivő emlékeztetett arra, hogy a gyógyszerárak — a termelöiár-változá- sok, illetve a kereskedelmi árrések nö­vekedése miatt — 35,4 százalékkal nö­(Folytatás a 2. oldalon) TOMPÁNÁL Nincs torlódás a határon Mint arról lapunkban is hírt adtunk, a jugoszláv devizarendelkezések következtében 10-12 órás várakozásra kényszerültek az utazni szándéko­zók. Telefonon érdeklődtünk a tompái átkelő parancsnokságán, mi a helyzet most. Bálind Mihályné parancsnokhelyettes adott tájékoztatást: — Nálunk nem volt és most sincs torlódás. A várakozási idő minimá­lis, illetve a megszokott. Inkább az esti órákban kényszerülnek hosszabb várakozásra az utazók, ez elérheti a három órát is. — Várható-e, hogy Önöknél is bekövetkezik a Röszkén tapasztalható zsúfoltság? — Nézze, mi felkészültünk, mert előfordulhat, hogy a röszkei forga­lom éppen az ottani torlódás miatt, mondjuk, két óra múlva átirányul ide. Főként a műszaki cikkek bevitele okozza a jugoszláv állampolgárok feltartóztatását, illetve a vámfizetési kötelezettség, amely készületlenül érte a külföldi állampolgárokat: pénz híján nem tudták teljesíteni, ezért visszafordultak a határról. Mi reménykedünk, hogy most már a rendel­kezések ismeretében magától is megoldódik a helyzet. H. T. Jól gazdálkodott a bajai áfész Az eredmény: 22,5 millió forint A Baja és Vidéke ÁFÉSZ a szék­helyen kívül 8 község ellátásáról gondoskodik. Amint Pestality Jó­zsef elnök, a tegnap Sükösdön megtartott küldöttgyűlésen, beszá­molójában elmondta, tavaly a kis­kereskedelmi áruforgalom fellendí­tését tekintették fő feladatuknak. Figyelembe vették, hogy milyen fizetőképes keresletre számíthat­nak a lakosság körében. A ruháza­ti, illetve a vegyesiparcikk-forgal- mazásban túlteljesítették 380 mii­hó forintos tervüket, az élelmiszer­kiskereskedelemben azonban némi elmaradás mutatkozott. Ez annak tudható be, hogy hús- és töltelék­árukból, továbbá a tejtermékekből csökkent a kereslet. Ehhez járult, hogy az ünnepek előtti rendelésnél az üzletvezetők nem jártak el kellő körültekintéssel, így növekedett a forgalmazási veszteség. A lakossági reáljövedelmek csökkenése miatt a kereslet esésére számítottak a ruházati kiskereske­delemben is. Ezt azonban sikerült előrelátó intézkedésekkel megaka­dályozni. így például a Dunatáj Áruházban bálabutikot nyitottak, s a községekben is megkezdték a kilós ruha árusítását. A vegyes iparcikkek közül rend­szeresen hiánylistán szerepeltek a fagyasztóládák és -szekrények, az automata mosógépek, a színes te­levíziók, a kerékpárok, a háztartá­si kisgépek. A bajai Gazdabolt az elkésett nyitás ellenére is túlteljesí­tette a tervét, s bőséges áruválasz­tékkal áll a környék kistermelői­nek rendelkezésére. Az áfész sokféle felvásárlási te­vékenységgel foglalkozik. Zöldség­félék mellett bőrt, tollat, gyógynö­vényt gyűjt be. Jelentős tétel a megvásárolt és értékesített 409 má­zsa élő nyúl is. A küldöttgyűlés elégedetten vet­te tudomásul Páncsics István köz- gazdasági főosztályvezető mérleg- beszámolójának legfontosabb adatait: 918 millió forint volt az árbevétel és 22,5 millió forint ered­ményt könyvelhettek el. G. Z. Tíz esztendeje rendeztek először I ■ kirakatversenyt a tavaszi fesztivál I 'keretében. Budapesten. Idén nem ■sikerült megteremteni a vetélkedés Jfeltételeit, Kecskemét mentette meg Í laz ügy becsületét Nemzetközivé Iszélesedett a megyei, a városi tanács -Jés a Magyar Reklámszövetség I Bács-Kiskun Megyei Szervezete I ; rendezvénye. Lettországi, moldáviai és vajda­isági kirakatrendezők is részt vettek la március 10-étöl 26-áig tartó verse- inyen. A Heini C. Wegmann-Isella, a Kirakatrendezők Nemzetközi Szö­vetsége elnöke és Mezei A. Mária, a budapesti kirakatrendező-iskola tanára irányításával működő bírá­lóbizottság szerint soha nem ké­szült annyi szép kirakat a megye- székhelyen, mint most. Úgy vélték, hogy igen sikeresek a megyében rendezett továbbképzések, és tehet- jségesek, az új iránt fogékonyak a kirakatrendezők. A városháza kis tanácstermében Kalmár Pál, a rek­lámszövetség elnöke adta át az elis­meréseket. Korenika Iván vehette át az első díjat. A Dobó körúti ABC-ben test­ápoló termékcsaládot mutatott be. A szürke márvány és fekete üveglap háttér részben a fürdőszobák han­gulatát adta vissza, részben utalt a termékek nevére. Szépen keretezte a kompozíciót. A második díjat Tóth Dezső Szilárd kapta, a Petőfi Sándor utcai ABC 1. sz. kirakatá­ban látható, fogápoló szert népsze­rűsítő reklámkirakatával érdemelte j ki. Megosztott második díjat ítélt a zsűri Pataki Istvánnénak és Tarjá- Inyi Antalnénak (Lakásfelszerelési áruház, híradástechnikai eszközök bemutatása), valamint Acsné Ötvös Saroltának (Dukát bolt, Leonard parfüm). Ismét kitűnt ötletes, hangulatos I munkájával Kékiné Borzák Piros- lka, aki egy amerikai jégkrémet • ’bevezető szép, szimmetrikus elren- Idezésű reklámmal érdemelte ki a [Magyar Reklámszövetség külőndí­Í at es szakmai diplomáját. (A kira­kat a Kéttemplom közben tekint- íető meg.) A Kirakatrendezők Nemzetközi Szövetsége különdija Korenika Ivánt és Kőszéné Kiss Ildikót (bördíszmüüzlet) örvendez- Itette meg. I _________11 N- I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents