Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-13 / 37. szám

199«. február 13.« PETŐFI NÉPE • 3 KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 • KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 'V' • ■ • ■ ■ . Az Agrárszövetség véleménye a szövetkezetek jövőjéről Az elmúlt évtizedek illúziókra épült gazdaságpolitikája iszonyatos csődtö­meget halmozott fel. Ezt akkor is saját nemzeti erőforrásainkból nekünk, és a bennünket követő generációnak kell felszámolnia, ha annak létrehozásában közvetlenül nem vagyunk vétkesek. A kiutat csak olyan politikai és gazda­sági rendszerváltás jelentheti, amely fi­gyelmének középpontjába az embert és annak jövőbeni sorsát helyezi. Magyarországon a köztársaság kiki­áltásával ez a folyamat elindult. Mi nagyon bízunk benne, hogy. a rendszer- váltás ma már visszafordíthatatlan. A vidéken, a falun élők nem passzív szenvedői akarnak lenni a napjainkban válságjegyeket mutató folyamatoknak, hanem tevőleges résztvevői hazánk de­mokratikus átalakításának. Az Agrárszövetség azt vallja, hogy ezen átalakulás eredményeként olyan politikai rendszert kell kialakítani, amely a városhoz és a nagyközségekhez képest messze lemaradt kisközségekbe és a tanyavilágba is visszaviszi az elmúlt évtizedekben onnan látványosan kiszo­rult népképviseleti önkormányzatot, a közigazgatást, az oktatást, a kultúrát, az egészségügyi szolgáltatásokat, és ide is kiterjeszti az infrastruktúrát és a szo­ciális biztonsági hálót. A szükséges társadalmi-gazdasági változásoknak része a szövetkezeti mozgalom megújulása is. A pártállam irányításával kialakított bürokratikus üzemszervezési megoldások, és az egy­re erősödő gazdasági válság következ­tében a szövetkezetek működőképessé­ge és mozgástere beszűkült. A tulajdo­nosi érdekeltség háttérbe szorítása fel­borította a hagyományos paraszti ér­tékrendet, a gazdamentalitást. A szövetkezetek nehéz helyzetbe ju­tottak. Divatossá vált a szövetkezetek válságáról beszélni. Vannak, akik a megoldást a szövetkezetek felszámolá­sában és az agrárágazat privatizálásá­ban látják. Meggyőződésünk, hogy nem a szövetkezés, hanem az egész ag­rárágazat van válságban, annak min­den résztvevőjével együtt. A szövetke­zők és érdekképviseleti szerveik kilá­tástalan küzdelmet folytatnak az égyre „korszerűbb” formába öltöztetett álla­mi beavatkozások és elvonások ellen. A hozzánk érkezett kérdésekre vála­szolva ezúton tudatjuk az érdeklődők­kel, hogy a Hazafias Választási Koalí­cióhoz 1990. január 22-éig — megálla­podásban rögzítetten — az alábbi szer­vezetek csatlakoztak: 1. Hazafias Népfront, 2. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 3. Magyar Gazdasági Kamara, 4. Magyar Népművelők Egyesülete, 5: Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége, 6. Magyarországi Németek Szövet­sége, 7. Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége, 8. Nyugdíjas Klubok és Idősek „Eletet az éveknek” Országos Szövet­sége, 9. Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége, 10. Kertbarátok és Ki'stenyésztők Országos Szövetsége, 11. Magyar Faluszövetség, 12. Mozgáskorlátozottak Egyesüle­teinek Országos Szövetsége, 13. Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége, 14. Tüzelő- és Építőanyag-kereske­dők Egyesülete, 15. „MATEKE” Településfejlesztő és Környezetvédő Egyesület, 16. „TERRA” Faluvédő Egyesület, 17. Országos Cigánytanács. Várjuk további szervezetek jelentke­zését is, mivel a koalíció a választások után a pártok nagykoalíciójára és az ország legjobb szakembereinek össze­fogására épülő kormány megalakítását kívánja elérni. (Cím: Hazafias Válasz­tási Koalíció, 1360 Bp., Pf. 6) * Ugyancsak sokan kérték azokat a címeket, ahova a jelöltek számára az ajánlási (úgynevezett: kopogtató-) cé­dulákat elküldhetik. A nevek után zá­rójelben a címek. A szövetkezőknek vissza kell adni a megújulásukhoz szükséges feltételeket! At Agrárszövetség meggyőződéssel vallja, hogy a szövetkezésnek van jövő­je. A szövetkezés szabadsága állampol­gári jog,J a jogállamiság kiépítésének egyik tartópillére. A szövetkezés nem üzemforma, nem azonos a nagyüzemi termeléssel. A szövetkezés a társadalmi önszerveződés egyik fontos területe amezőgazdaság, az ipar, a kereskede­lem és a szolgáltatások területén egy­aránt. A szövetkezés és a magántulaj­don nem egymást kizáró, hanem egy­mást erősítő tényezők. Hangsúlyoz­zuk, hogy valódi önkormányzat csak a tulajdonviszonyok kiteljesedése esetén valósítható meg. A szövetkezés szabad­ságát és törvényes garanciáit — minél előbb — egy új, egységes szövetkezeti törvényben szükséges rendezni. A szö­vetkezés szabadságának lényegéhez tartozik, hogy a szövetkezők közösen szervezett tevékenységüket a törvényes keretek között, de szabadon állapíthas­sák meg. A jövő szövetkezetében a tag­sági viszony meghatározó eleme nem a termelésben való személyes részvétel (az is), hanem a tulajdonosi, vagyoni közreműködés lesz. A készülő szövetkezeti törvénynek a szövetkezet fogalmát olyan tágan kell meghatároznia, hogy az ne jelentsen korlátot tevékenységében, a tag és a szövetkezet közötti kapcsolatok alakí­tásában, s erről a tag maga dönthessen. A tagoknak kell eldönteniük, hogy tőkéjüket, munkaerejüket milyen fbr- mában tudják a számukra leghatéko­nyabban hasznosítani, és ehhez milyen mértékben és szervezeti formában van szükségük a közös gazdálkodásra, illet­ve a szövetkezet közös tevékenységére. Minden bizonnyal lesznek olyanok, akik továbbra is a közös munkaszerve­zettől várják a megélhetésüket. A szö­vetkezeteknek őket sem szabad maguk­ra hagyniuk. Minden bizonnyal lesz­nek olyanok — a vállalkozók —, akik csak szolgáltatásokat igényelnek majd a szövetkezettől, például a gépi mun­kák elvégzését, árubeszerzést, terméke­ik értékesítését. Tehát, a jövő szövetke­zete sokszínű lesz. 1. sz. választókerület, Kecskemét: Fehér Béláné dr. főiskolai tanár (Kecs­kemét, Széchenyi tér 22.). 2. sz. vk., Kecskemét: dr. Bányai Endre, a Magyar Nemzeti Bank Bács- Kiskun megyei igazgatója (Kecskemét, Széchenyi tér 22.). 3. sz. vk., Tiszakécske: Varga Sán­dor, a Lakiteleki Szikra Mgtsz elnök- helyettese (Tiszakécske, Béke út 142.). Martus Pál, a Pálmonostori Keleti Fény Mgtsz elnöke (Tiszakécske, Béke út 142.). 4. sz. vk., Kunszentmiklós: Sitkéi Béla, a Renova Építő- és Szolgáltató Kisszövetkezet főkönyvelője (Kun­szentmiklós, Tanácsköztársaság u. 4.). 5. sz. vk., Kiskunfélegyháza: Dobos- né dr. Patyi Mária, a HNF városi bi­zottságának titkára (Kiskunfélegyhá­za, Gorkij u. 2.). Dr. Borotai György állatorvos (Kis- kunmajsa, Sallai u. 12.). 6. sz. vk., Kiskőrös: Szabó János, a telefongyár főmérnöke (Kiskőrös, Szarvas u. 1.). Csipkó Sándor, a Keceli Szőlőfürt Mg. Szakszövetkezet elnöke (Kecel, községi népfront). 7. sz. vk., Kalocsa: dr. Márkus Fe­renc, a Zökuti, kút. álls. ig.-helyettese; az Agrárszövetséggel közös jelölt (Ka­locsa, Szt. István kir. u. 2.). 8. sz. vk., Kiskunhalas: Rácz Fodor Mihály, a Démász kirend. vezetője (Kossuth u. 29.). 9. sz. vk., Baja: dr. Vajtai István, a Tüdőgondozó Int. főorvosa (Baja, Kossuth L. u. 6.). Dr. Zorn Antal, a Bajai Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára, az Ag­rárszövetség és a megyei-választási ko­alíció támogatásával (Baja, Kossuth L. u. 6.). 10. sz. vk., Bácsalmás: Kisslstván, a Tataházi Mgtsz elnöke, az Agrárszö­vetséggel közös jelölt (Bácsalmás, Fürst S. u. 4.). A Hazafias Választási Koalíció vá­lasztási irodájának és vezetőjének, cí- räel dr. Bognár Lajosné, 6001 Kecske­mét, Katona József tér 8. Pf. 324. 1990 januárjában az új magyar idők titkos, szabad és demokratikus válasz­tásán egy rettegett, neve volt — neve sincs, de nem is lesz párt egyes, jól ismert aktivistái a visszarendeződés le­hetőségét, következményeit, borzalma­it felvázolva, rendszeresen megfélemlí­tik keresztény falvainkat. Az egyikben a keresztények a jó Isten oltalma alatt gyülekeztek, és ajánlócéduláikra a kö­zösségből kiválasztott, általuk elfoga- - dott hiteles keresztény ember nevét rá­írták gyorsan, nehogy illetéktelen ke­zekbe jusson. Ez a mi erőnk! Nem volt elég az elmúlt 40 év borzalma. Hát meddig kell még tűrnünk ezt a velejéig romlott, kommunista őrületet? Elmondjuk Magyarországnak, hogy Kecskemét városa és Bács-Kiskun me­gye rendkívül nehéz, szinte lehetetlen körülmények és nagy szegénység köze­pette zászlót bontott, bízva a jó Isten­ben, Mindszenty hercegprímás, Ravasz László és Ordas Lajos püspökök szelle­mét követve dolgozunk' az új magyar jövőért. Harcolunk Istennel a magyar­ság szabadságáért, függetlenségéért, keresztény nemzeti demokráciáért, az egyén keresztényi kibontakozásáért, a jólétért, a családokért, a fiatalságért, az elesettekért, a szegényekért és mind­azokért, akik segítségre szorulnak, nem feledve külföldön élő honfitársainkat sem. Eddig, ahol csak tudtak, megta­postak, megrugdaltak bennünket. Azért jelen vagyunk, a jelben bízva, a jövő a miénk. A mi pártunk régi, patinás párt. Mi nem tradíció nélküli, napjainkban a bolsevikok szétzúzására verbuválódott, heterogén, krisztoid párt vagyunk, akik a programjuk végére odavetik a keresz­ténységet, és ott csóválják, mint az or­das farkas a lompos farkát, megtéveszt­ve ezzel az embereket. Az európai ke­reszténység, bár jól hangzik, nem sikk és nem üzlet, szolgálat a magyar Haza, 'a nemzet és Európa javára. Elsődleges cé­lunk olyan mag elvetése, amelyből gyom nélküli, tiszta vetés kel ki, amelyre a magyarság a következő évezredben bizton számíthat. Ezen a választáson minket csak ez érdekel. A tiszta jelenlét. A nyugat-európai kereszténydemokrá­ciát a mi pártunk programjában teljes­séggel deklarálta. Minden magyar! Keresztények! Re­formátusok! Evangélikusok! Unitáriu­sok! Valamint szabadegyházak tagjai, gyertek kibontott zászlóink alá, segít­setek mindenben, szerveződjetek szerte az országban, állítsatok önjelöltet, ahol még nincs, a meglévő szervezetekkel vegyétek fel a kapcsolatot és segítsétek 'jelöltjeinket mindenben! Álljatok ellent az erőszaknak, ne tűrjétek a hamissá­got, és ne féljetek — a jövő a miénk! Fiatalok, gyertek — itt a helyetek! Ve­gyetek részt munkánkban, ismerjétek meg és el ne feledjétek, hogy mi ellen küzdünk, hogy soha többé, véletlenül se üthesse fel fejét a Haza-, és magyar­ságpusztító demagóg, kommunista ide­ológia! Ha most a keresztény nemzeti erők összefogása elmarad, elszalasztjuk az utolsó lehetőséget, hogy talpra álljunk, széthullik a nemzet, és végérvényesen beolvad a környező népek, nemzetisé­gek sokaságába, a liberálisok nagy örö­mére. Szavazzunk! — a szabad, függet­Gazdaságpolitikai elképzeléseit a Magyar Demokrata Fórum alárendeli annak a legfőbb társadalmi céljának, hogy a magyar nemzet — mint szabad egyének összessége, s mint közösség — végre otthon érezhesse magát saját ha­zájában. Otthon pedig — bárhol a vilá­gon — azok érezhetik magukat, akik sa­ját hazájukban nem bérmunkások (pro­letárok). hanem gazdák, tehát tulajdo­nosok. Ám az MDF a polgárok tulajdo­nosi állapotát nem valamilyen megfog­hatatlan, kollektivista formában képze­li el (ezt, sajnos, volt módunk megismer­ni), hanem kézzel fogható, adható- vehető magántulajdon formájában, s azok önkéntes, szabad társulásában. ERŐS KÖZÉPOSZTÁLYT! A magyarságnak az elmúlt évszázad­ban elszenvedett hányattatásai és tragé­diái annak tudhatok be, hogy nem jött létre erős nemzeti középosztály. A pol­gárosodás nem ment végbe, s a tulajdo­nukra is támaszkodó, öntudatos egyé­nek nem tudtak úgy megszerveződni, hogy megvédjék magukat akár az ál­lamhatalommal szemben is. A jobbágy­ién Magyarországra, a keresztény de­mokráciára és arra, hogy a magyar újra magyar lehessen, fontos meghatározó tényező itt, a Kárpát-medencében! Sür­getjük a szovjet csapatok kivonását, mert mindannyian tudjuk, hogy az iga­zi nemzeti szuverenitásunk attól a nap­tól számítható, amikor az utolsó kül­földi katona is elhagyja Hazánk terüle­tét. Akkor mondhatjuk: jó reggelt, Ma­gyarország! Az uralkodó rendszer legnagyobb vétke, hogy módszeresen rombolta azt az értékrendet, amely a magyarságot a keresztény Európához kapcsolta, és egy évezreden keresztül nemzeti fenn­maradását biztosította anélkül, hogy új, a nemzet számára megfelelő érték­rendet tudott volna elfogadtatni vagy akárcsak ajánlani. A rombolás követ­keztében erkölcsiségünk megrendült, erkölcsi eszményeink megkoptak, né­pünk államalkotó és -fenntartó tulaj­donságai háttérbe szorultak. A nemzet a politikai, társadalmi, gazdasági vál­ság állapotába jutott, melynek gyökere és lényege az erkölcsi válság. A válság okának ismeretéből követ­kezik, hogy pártunk a kiutat, a refor­mok hajtóerejét a nemzet egészét átfo­gó erkölcsi megújhodásban keresi. Az évezred legnagyobb bűnét a kom­munisták a parasztság likvidálásával követték el. Nálunk a falurombolás tel­jességgel megvalósult. Megroppantot- ták a nemzet gerincét, leállt a népsza­porulat. A falvak erőszakos elnéptele- nítésével elsorvasztották a vidéki ön- kormányzatokat, a talajt vesztett, bér­munkássá süllyesztett gazdákkal fel- duzzasztották a városokat, ahol emiatt hirtelen megnőtt a lakosság szociális feszültsége, megélhetési probléma, la­kás- és otthontalanság keletkezett, romlott a családalapítás esélye. A gaz­dáknak föld kell, földtulajdon, csak így lesz újra gyökere a falun. A vidék felvi­rágoztatása csak a földek magántulaj­donba vétele után képzelhető el. Az önkormányzatokat segítő adópolitiká­val virágzó falvakat szeretnénk látni újra a magyar földön! A magántulajdon 42 éve megszakí­tott folytonosságát itt és most rendezni kell! Enélkül nincs nyitás a magántulaj­donra épülő Európa felé. A keresztény nemzeti erők összefo­gásával hiszünk egy Istenben, hiszünk egy Hazában, hiszünk egy isteni örök igazságban, hiszünk Magyarország fel­támadásában! Ámen! Ajánlócéduláikat várjuk közpon­tunkban: Kecskemét, Katona József tér 8. (a régi megyei tanács épületében), I. emelet 18-as szoba, naponta délelőtt: 9—12-ig, valamint délután: 4—6-ig. Telefon: 22-322/21 mellék. Országgyü- lésiképviselő-jelöltek: az I. sz. körzet­ben Kecskeméten: Póta István, Kecs­kemét, Molnár Erik u. 8. Tel: 24-057. Az B. sz. körzetben: Udvardy Illés, 6120 Kiskunmajsa, Bajcsy-Zs. u. 31. Tel: 77/31-878. A VI. sz. körzetben, Kiskőrösön: dr. Murányi László rádió- tv-riporter, Kiskőrös szülötte, pártunk pártonkívüli, független jelöltje. A VIII. sz. körzetben: Besesek Béla, 6131 Szánk, Zsigmond u. 7. Tel: 77/31-791/ 166 mellék. Jelölőcéduláikat ezekre a címekre kérjük. Mindennemű segítsé­güket várjuk és köszönjük. Kereszténydemokrata Néppárt Bács-Kiskun Megyei Szervezete ság eltörlése nem járt együtt a birtok­szerkezet átalakulásával, hatalmas mé­retű agrárproletariátus jött létre, ami­nek súlyos törtyielmi következményeit ismerjük. A mostani .jobbágyfelszaba­dítás”, a mostani rendszerváltás idején ez nem ismétlődhet meg! A magyarság vonata (szintén Csurka István gondolata) sohasem érkezik meg úgy Európába, ha a szerelvény elején, egy Pulman-kocsiban, néhány hatalomátmentö, s magát vállalkozó­nak nevező hasbeszélő lebzsel, miköz­ben hátrébb daltalanul, marhavago­nokban lógatja a lábát Doberdó és Don ágyútöltelékeinek ivadéka. „Nem tekinthető egészségesnek — de még gazdaságilag célszerűnek sem — az a társadalom, amely az egyesek vagyo- nosodását mások elszegényedése árán képes csupán elérni.” (A Magyar De­mokrata Fórum programja, 44. old.) Az MDF önmagát nemzeti közép­pártként határozta meg, ezért polgári állapotba kívánja emelni a ma még „kocsmapult és kubikgödör között tántorgó” egymillió magyart, illetve azok gyermekeit is! (Ez ma a népben- nemzetben gondolkodás lényege!) Ezért mindenekelőtt DEMOKRATIKUS TULAJDONVISZONYOKAT kell teremtenünk! Nyilvánvaló, hogy a mostani rendszerváltás sarkalatos kér­dése a tulajdonreform, s az ellenzéki pártok egymás közötti, lényegi eltéré­seit arról lehet felismerni, hogy megkü­lönböztethetjük: miként viszonyulnak ehhez a kérdéshez? Az MDF határozottan elutasítja a mindenáron való, sebtében, a nyilvá­nosság kizárásával végrehajtott priva­tizálást, melynek során a tűzhöz közel­állók jutnak előnyökhöz, s minthogy ez idáig jó kommunisták voltak, most már — jutalomból — kapitalisták le­hetnek. Maradék örökségünket meg kell óvnunk a felelőtlen széthordástól. A mostani állami tulajdont közva­gyonnak tekintjük, amely demokrati­kus államrendben a nemzet vagyona! „Csak az a személy vagy szervezet gya­korolhat tulajdonosi jogokat a közva­gyon felett, aki (amely) erre valamely népképviseleti szervtől világos felhatal­mazást kapott.” (Az MDF programja, 62. old.) A gazdaságilag valóban ésszerű, s társadalmilag ellenőrzött privatizálás mellett foglalunk állást, úgy, hogy ez a tulajdon minél szélesebb körű elteije- dését segítse, támogatva a lakó- és munkahelyi önkéntes közösségeket. (Gazdává teszi a polgárt a valóban de­mokratikus népképviselet által ellenőr­zött önkormányzati tulajdon is, ld. Svájc.) Célunk tehát nem az, hogy a magyar társadalom kisszámú gazdag­ból, s vagyontalan proletárok sokasá­gából álljon. Célunk a kis- és középeg­zisztenciák megerősítése, a tulajdonos polgárság kiszélesítése, a dolgozó em­ber valódi megbecsülése! HOGYAN? Nyilvánvaló, hogy a magyar társa­dalom és gazdaság olyan helyzetben van, amely példa nélküli a történelem­ben. Gazdasági programunk ezért nem lehet ideologikus. A feladat: a gazda­ság működőképességének fenntartása, és egyidejűleg a piacgazdasági rendszer létrehozása. Itt tankönyvi modellek nem segítenek. 1. Túlzottnak és kifejezetten vállal­kozásellenesnek tartjuk a kisvállalko­zások adó- és társadalombiztosítási el­vonásának mértékét. 2. Bizonyított tény, hogy adót kell csökkenteni, ha gazdasági fellendülést akarunk. Ezért támogatjuk: — a lineáris adórendszer bevezeté­sét, maximum 40-45 százalékos felső határral, — a vállalkozási nyereségadót, ma­ximum 20-25 százalékos felső határral. 3. A Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság monopolhelyzetét meg kell szüntetni és valódi, esetleg több bizto­sítási intézetnek kell felváltani. Radi­kálisan csökkenteni kell a társadalom- biztosítás mértékét, egyidejűleg lehető­vé kell tenni a magasabb összegű bizto­sítást, a szabad orvosválasztást. 4. Támogatjuk, hogy az iparát, ke­reskedelmi tevékenységét, kisvállalko­zását kezdő, egyedül dolgozók — városban 1 évig, — kistelepülésen dolgozók 3 évig kapjanak adómentességet gazdasági megerősödésük és a kistelepülések ellá­tottságának javítása érdekében. 5. Támogatjuk az egyedül vállalkozó nyugdíjasok teljes adó- és könyvvezeté­si mentességét. 6. Szükségesnek tartjuk, hogy a sze­mélyi és nyereségadóról szóló törvény egyaránt tegye lehetővé, hogy a vállal­kozók beruházásait az adott tárgyév­ben egy összegben, tartalékolásaikat adómentesen számolhassák el. 7. Támogatjuk és képviseljük a ma­gánvállalkozók érdekeltségét abban is, hogy a már adózott saját megtakarítá­saikat, vagyonukat érdekeltek legye­nek a termelésbe bevinni. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy a vállalko­zásba bevitt vagyon bármikor és adó­mentesen kivehető legyen. Viszont a befektetett pénz után, a mindenkori bankkamatlabnak megfelelő összeg után, elkülönítetten adózzon. 8. Támogatjuk az egyéni és társas magánvállalkozók régi és jogos igényét abban is, hogy tanulós alkalmazott foglalkoztatása esetén oktatási költsé­gekhez való hozzájárulás és munka­helyteremtés támogatása címén adó- kedvezmény jáijon. 9. Túlzottnak és tarthatatlannak tartjuk a kisvállalkozások könyvveze­tési kötelezettségeit. Rövid időn belül vissza kell állítani és a lehető legszéle­sebb körben alkalmazni az átalányadó­zás rendszerét, egyszerűsítve és csök­kentve az adminisztrációs terhet. A személyi átalányadózás az adóható­sággal évenként való közös megegyezés alapján történjen, azzal, hogy akik nem jutottak egyezségre, azok továbbra is bevallás alapján adózzanak. 10. Szükségesnek tartjuk az egyéni vállalkozók teljes körére biztosítani Sok sajátossággal kell számot vet­nünk. Például, ahol a vállalatok fele nem vesz igénybe bankhitelt, s a pénz gazdaságszervező szerepe hiányos, ahol a tőkepiac intézményei éppen csak megjelentek, ott a klasszikus piaci el­méleteket aligha lehet változtatás nél­kül alkalmazni. Ezért programunk el­tér mind a „tankönyvi” liberális doktrí­nától, mind a gazdaságélénkítés állam­központú elméleteitől. Ösztönözzük a magántulajdont, az autonóm szakmai szerveződéseket, az alkalmazotti részvételt, a résztulajdont, az erős helyhatóságokat, az alapítványi formában működő közintézeteket, a biztosításra épülő szociálpolitikai rendszereket, az önkéntes társas szer­veződéseket és szövetkezeteket. Prog­ramunk tehát — eltérően mások, vél­hetően önérdek vagy ideológiai szem­pont által motivált „döntő láncszem” elméletétől -— a gazdaság szereplőinek nyújtott, számos privatizálási forma együttesétől váija az állami tulajdon lebontását. Nem szükséges megtervez­ni ezek egymáshoz viszonyított aránya­it sem, ezt az életnek, a piacnak kell kialakítania! Elutasítjuk azt a leegyszerűsítő meg­közelítést, hogy — egyes „liberális” doktrinerek szerint — adott a Nyugat- Európában bevált modell, azt kell kö­vetnünk. Ilyen modell ugyanis nincs! A külföldi minták szolgai másolását elvetjük. Minden nemzet csak történel­me értékeinek vállalásával küzdheti ki a helyét a világ sikeres népei között. A demokratikus és fejlett világ piacgaz­daságaiból minden értékeset és haszno­sat át kell vennünk, mint ahogy Japán, vagy a közelünkben Ausztria és Finn­ország tette, ám anélkül hogy meg­szűntek volna japánok, osztrákok vagy finnek lenni. Magyarország is csak nemzeti azonosságtudatának és sajá­tosságainak megőrzésével találhat visz- sza a fejlett államok közösségéhez! A Magyar Demokrata Fórum tehát a nemzeti sajátosságok, s az objektív történelmi adottságok figyelembevéte­lével törekszik a gazdaság modernizá­lására, a vállalkozások ösztönzésére, a fejlett piaci gazdaság intézményeinek kiépítésére, s a megújulást ezektől, nem pedig a visszafogástól és megszorítá­soktól várja. bármely más vállalkozási formába tör­ténő belépés, átalakulás adómentes le­hetőségét. 11. Az adótörvény jelenlegi szánk- dóit túlzottnak tartjuk. Támogatjuk a büntetés 200 százalékos felső határá­nak 100 százalékra történő mérséklé­sét, valamint azt, hogy az adóhiány a tárgyév adóalapját módosítsa. 12. Elítéljük a több évtizedes, embert megalázó, a magánvállalkozót eleve csalónak feltételező, lecsapás- és rajta­ütésszerű adóellenőrzési gyakorlatot. Szükségesnek tartjuk, hogy a tulajdon formájától és a vállalkozás mértékétől független, egységes ellenőrzési szabály­zat és gyakorlat kialakítását. 13. Szükségesnek tartjuk a vállalko­záskezdést, -bővítést és -fejlesztést nagyban gátló villamoshálózat-fejlesz- tési hozzájárulás összegének felülvizs­gálatát, csökkentését, átütemezés lehe­tőségének megteremtését. 14. Szorgalmazzuk és támogatjuk a munkanélküli-segélyezési rendszer ki- teijesztését a csődbe ment kisvállalko­zókra is. 15. Az újrakezdési kölcsön nyakló nélküli osztogatásával nem értünk egyet. Pályázatokhoz kell kötni, hogy a tőke a lehető leghatékonyabb formá­ban, ismét a gazdaság vérkeringését pezsdítse, növelje. 16. Támogatjuk a magyar vállalko­zók azon jogos.igényét, hogy a hazánk­ban vállalkozó külföldiek részére biz­tosított kedvezmények a magyar vállal­kozókat is illessék meg. 17. Elismerjük és támogatjuk a vál­lalkozók alapvető emberi, állampolgári jogainak tiszteletben tartását abban is, hogy ne legyen kötelező egy adott ér­dekképviselethez való kötelező tarto­zás. Érdekképviseleti szervét — amennyiben igényli — a vállalkozó maga választhassa meg. 18. Szükségesnek és fontosnak tart­juk a szakmunkásképzés teljes megre­formálását, a szakmák, a mesterségek becsületének helyreállítását. 19. Támogatjuk a legsikeresebb, a legtöbb adót fizető vállalkozók nyüvá- nos, kormányszintű elismerését. 20. A Nemzeti Kisgazdapárt arra tö­rekszik, hogy a tulajdonosi és vállalko­zói tudat, a gazdaszemlélet mint alap­értékek épüljenek be társadalmunk tu­datába. 21. A Kisgazdapárt biztosítja az egyéni és társas magánvállalkozások politikai képviseletét. Végezetül mit kér és vár a vállalko­zóktól a Nemzeti Kisgazdapárt? Azt kéri és váija, hogy csatlakozzanak és támogassák törekvéseinket, lépjenek sorainkba, szavazzanak a vállalkozás- politikánkra, szavazzanak ránk! Sza­vazzunk a magyar nép felemelkedésére! Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt A Keresztény Demokrata Néppart felhívása (a volt Demokrata Néppárt, Barankovics-féle párt) Istennel a Hazáért és a Szabadságért! Emberebb embert, magyarabb magyart! (Cserkész) Nagyobb jólétet, biztatóbb jövőt! A Hazahas Választási Koalíció tájékoztatója A Magyar Demokrata Fórum programja IV/A GAZDASÁGFILOZÓFIA MO TTÓ: „Svájc, ahol elég jó lábakon áll a demokrácia,.. .ott az állampol­gár úgy politizál, hogy valós dolgokban fejezi ki akaratát. Legyen-e földalat­ti, mennyi legyen az adó, mi épüljön a köznek? ... A svájci demokrácia fel van oldva, valódivá van téve, mert a társadalom lényegében ... csak közép- osztályból ált, s folyamatosan csak a saját valódi kérdéseivel foglalkozik." (Csurka István) A Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt választási programja II. ADÓ- ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents