Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-13 / 37. szám
POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 37. szám Ára: 4,30 Ft 1990. február 13., kedd . i--------M indennel foglalkozni, ami üzlet (4. oldal) Bajai tervek (5. oldal) Kiket ajánlanak képviselőjelöltnek ? KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlésiképviselőjelöltje Bács-Kiskun megye 3. számú választókerületében Kovács Zoltán autómémök, katolikus, tősgyökeres helvé- ciai. Érdeklődni lehet, az ajánlócédulát várjuk Szabics Kálmánná, Helvécia, Kiskőrösi út 75. sz. alá, a volt Csőké kocsma épületébe. A Szabadság Párt közli, hogy Bács-Kiskun megye 5. sz. választókerületében (Kiskunfélegyháza és vonzáskörzete) Eszik Béla (35 éves) számítástechnikai mérnököt jelöli képviselőnek. Rá és minden jelöltünkre az ajánlási szelvényeket közvetlenül az ideiglenes választási irodánkban (Kecskemét, Katona József tér 8. I. em. 18. alatt) lehet leadni, illetve közvetlenül a megbízólevéllel rendelkező aktivistáinknak átadni. Szintén náluk lehet kérni ingyenes újságunkat is. VÁLLALKOZÓK PÁRTJA Kalocsán is megalakult a Vállalkozók Pártjának helyi csoportja. Képviselőjelöltjük a 7. választókerületben Lakatos Tivadar kereskedő. A jelölőcédulákat Kalocsa, Danka u. 36. sz. alá szíveskedjenek eljuttatni. Kiskunfélegyházán, az 5. sz. választókerületben jelöltjük Seres Jenő üzletvezető. A jelölőcédulát szíveskedjenek leadni a Kiosz, Jókai u. 28. sz. alá. Baján, a 9. sz. választókerületben jelöltjük dr. Gergely László ROMÁNIÁI PEREK A vád: népirtás A temesvári vérengzések főbűnöseinek ügyében elkészültek a vádiratok — közölte hétfőn Gheorghe Robu állami főügyész. Bukarestben adott nyilatkozatában bejelentette, hogy a per nemsokára megkezdődik. A huszonegy főbűnös katonai törvényszék előtt felel tetteiért. Az állami főügyész közölte, hogy valamennyi vádlottat népirtással és az abban való bűnrészességgel vádolnak. A vádiratok szerint áldozataikat elégették, telefonlehallgatásokra adtak parancsot és elrendelték az utak lezárását, hogy az események idején teljesen elszigeteljék Temesvárt. (A vádlottak között van Emil Macri tábornok, az állambiztonsági főigazgatóság gazdasági elhárítási igazgatóságának vezetője, Ion Po- pescu ezredes, a belügyminisztérium Temes megyei főfelügyelőségének vezetője, Traian Sima ezredes, a Securitate Temes megyei vezetője, loan Deheleanu ezredes, a milícia megyei parancsnoka, loan Corpodeanu ezredes, a milícia megyei parancsnokának helyettese, Filip Teo- dorescu ezredes, az állambiztonsági főigazgatóság vezetőjének első helyettese, Gabriel Anasta- siu ezredes, az állambiztonsági főigazgatóság vezetőjének helyettese, Nicolae Ghircoias ezredes, a milícia főfelügyelősége bűnügyi intézetének igazgatója, Gheorghe Atudoroaie alezredes, a Securitate megyei vezetőjének helyettese, (Folytatás a 2. oldalon) Nyomozást rendeltek el a megszüntetett munkásőrség több vezetője ellen Nem csak a nevét kapta vissza, külsejében is visszanyeri egykori arculatát a kunszentmiklósi Baksay Sándor Gimnázium. A homlokzat felújításával a városi tanács a helyi Renova Építő és Szolgáltató Kisszövetkezetet bízta meg, azt követően, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem építéskivitelezési tanszékével elkészíttették a patinás épület „felöltöztetésének” kétváltozatú színtervét. A Renovának nem ez az első ilyen jellegű munkája, hasonló felújítást végeztek már többek között egy, az 1800-as években épült apajpusztai uradalmi kastélyon, amely most szállodaként működik. A kisszövetkezetnél elkészültek a tervek a kerekegyházi Agrikon ódon hangulatú igazgatósági épületének felújítására. (Méhesi Éva felvételei) RUBELELSZÁMOLÁSÚ EXPORT Továbbra is gondokkal Változatlanul súlyos gondban vannak a megyei vállalatok a rubelelszámolású export korlátozása, a szállítások újraengedélyeztetése és negyedévenkénti ütemezese miatt. Nemrégiben egy MSZP-összejövetelen mondta el aggodalmait néhány nagyvállalati vezető. Az Országos Tervhivatal szakembere, akit ugyancsak meghívtak a beszélgetésre, technikai okokból végül is nem tudott eljönni; bár sokkal többet — vagy biztatóbbat — ő sem mondhatott volna, mint néhány nappal később Beck Tamás miniszter a Kereskedelempolitikai Tanács ülésén. Bács-Kiskun megyében az élelmiszer-ipari és gépipari vállalatok zöme még mindig vészesen fiigg a szocialista, s elsősorban a szovjet piactól. Annak ellenére, hogy tettek már bizonyos erőfeszítéseket, s annak ellenére, hogy számítani lehetett a kormányzat drasztikusabb intézkedésére. De az átállás nagyon is nehéz. A megyében termelt, feldolgozott, gyártott termékek nagy része nem alkalmas arra, hogy egyszerűen „átdobják” az igényesebb nyugati piacra. A fejlesztéshez pénzre lenne szükség, az pedig, köztudottan, kevés van. A beszélgetés egyik résztvevője megemlítette, hogy kedvezményes műszaki fejlesztési forrásokra bizonyos reorientá- ciós program keretében kaptak már ígéretet, pénzt azonban még nem. Mint kiderült: annak sem könnyű, akinek már sikerült tekintélyes nyugati partnerrel vegyes vállalati szerződést kötnie. Mert ez még nem jelenti azt, hogy képesek viharos gyorsasággal „integrálódni a fejlett nyugati gazdaságba” és pótolni a rubelelszámolású export csökkenésével kieső bevételeket. Az élelmiszer-ipari termékekre (hús, gabona) nincs semmiféle tilalom — mondta az egyik állami gazdaság vezetője —, a „sumákság” tulajdonképpen az árkiegészítés mértékében van. Amit például a sertéshús esetében úgy határoztak meg, hogy az ár végül is nem fedezi az önköltséget sem. De szállítani lehet. (Arról, sajnos, nem esett saS, mi baj történne, ha ezt a húst belföldön próbálnák eladni.) Amit a gazdaság vezetője a legsúlyosabb következménynek ítélt, az a kistermelői háttér esetleges összeomlása, több tízezer ember megélhetésének veszélybe kerülése. (Mellesleg: a sertéstartókat nemcsak a rubelelszámolású export oldaláról fenyegeti ilyen veszély, de kétségtelenül súlyosbítja bizonytalan helyzetüket.) Az összeomlás más ágazatok — elsősorban a gép- és a járműipar vállalatait is fenyegeti. A szállítások engedélyeztetése, a negyedévenkénti ütemezés vagy egyszerűen csak a későbbi eladások reménye egyes termelőket készletezésre kényszerít, ezt viszont a bankok nem akarják, illetve nem tudják finanszírozni. Ha a szállítások elmaradása miatt egy-egy nagyobb cég nem jut bevételhez, összeomlásával partnereit is maga alá temetheti. Bács-Kiskun megyében is van néhány olyan nagyvállalat, amelyet a rubelelszámolású export elkerülhetetlen csökkentése végleg a padlóra küldhet. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy ugrásszerűen megnőhet a megyében a munkanélküliek száma. (Folytatás a 2. oldalon) Czinege Lajos semmit sem ért Folytatta munkáját a honvédelmi vizsgálóbizottság SZABADSÁG PÁRT A legfőbb ügyész nyomozást rendelt el a megszüntetett munkásőrség több vezetője v ellen - hangzott el hétfőn délelőtt, a Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón, amelyen Gruber Nándor miniszteri biztos adott tájékoztatást a munkásőrség vagyonának felszámolásáról. Elmondta, hogy a leltározás közben számos vagyonátmentési akciót, valamint a szolgálati lakásokkal való pénzügyi visszaélést fedeztek fel, a részletekről azonban csak a vizsgálat befejezése után adnak tájékoztatást. Gruber Nándor elmondta, hogy befejeződött a munkásőrség vagyonának felmérése. Eszerint az ingó vagyon értéke 2,7 milliárd, a 130 ingatlané pedig 5,5 milliárd forint. Az ingatlanoknak még csak egy kisebb részére írtak ki pályázatot, mert a leltározás során kiderült, hogy a megszüntetett testület létesítmény-nyilvántartása meglehetősen hiányos, zavaros volt. Az iratok rendezésére s a vagyon hasznosítására vagyonkezelő és -hasznosító intézményt hoztak létre. A munka során olyan anomáliákat fedeztek fel, hogy például egyes ingatlanok a munkásőrség nyilvántartásában szerepeltek, pedig nem is voltak azok a testület kezelésében. Találtak olyan ingatlant is, amelyet egyházi tulajdonú telekre építettek, a telekkönyvezést pedig elmulasztották. A miniszteri biztos arról is tájékoztatást adott, hogy a munkásőrség tavalyi, 960 millió forintos költségvetési támogatásból október végéig 840 milliót költött el. A megmaradt 120 millió forintot a felszámolási feladatok elvégzésénél használják fel. Ez a pénz azonban erre a célra kevés, ezért 260 miihó forint kölcsönt vettek fel a költségvetéstől. Az összeget az ingó és ingatlan vagyon értékesítéséből térítik meg. A költségvetés egyébként mintegy 1 milliárd forint bevételre számít az eladásokból, azért nem többre, mert az ingatlanok jelentős részét egészség- ügyi, illetve oktatási célokra kívánják felhasználni. Eddig a volt testület központi épületét és oktatási központját hasznosították. A gellérthegyi létesítményt az Országos Rendőr-főkapitányság kapta meg, miután lemondott több ingatlanáról, mintegy 2,4 milliárd forint értékben. Gruber Nándor az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a munkásőröknél meghagyott egyenruhát — amelyek értéke, új áron, összesen 600 millió forint — a testület volt tagjai továbbra is viselhetik, amennyiben eltávolítják arról a rangjelzést és a jelképeket. MONDTUK, HOGY VIGYÁZAT, CSALÓK! Profi átverés Nemrégiben irtunk két Bács megyei pénzhamisítási ügyről. Hát itt a következő is! Emellett azonban a többi csak piti üggyé törpül. Itt ugyanis milliókról, pontosan 2 millió 600 ezer forintról van szó. Ennyi pénzzel verték át ugyanis a károsultat. Másfél hónappal ezelőtt hófehér Mercedes taxival, magát németnek mondó úriember érkezett egy duna- földvári büfébe. Az ott dolgozó hölggyel megállapodott, hogy némi juttatás ellenében néhány valutaüzletet hajt fel neki. No, nem piti ősz- szegekre gondol, figyelmeztette. Rögtön akadt is két érdeklődő. Mindketten négy-négyezer márkát szerettek volna váltani. A német úr fel volt háborodva. O ilyen bazári üzletekkel nem foglalkozik! Miután egy kicsit lehiggadt, végül is úgy döntött, hogy most az egyszer, de többet nem babrál fillérekkel. Szóval az egyik férfinek eladott 4 ezer márkát, a másikkal már szóba sem állt. Aztán a büfés hölgynek meghagyva, hogy. továbbra is váija a komolyabb üzleti ajánlatokat, elegánsan távozott. Egy jó hónap múlva, február fián tért vissza, $ nem hiába. Egy akasztói férfi nagyobb összegben márkát szeretne venni, tudta meg ismerősétől. Amikor pedig a két üzletfél találkozott, az eladó szeme sem rebbent az 52 ezer márka hallatán. A vásárló lakásán pénzt cseréltek, mindketten ellenőrizték a szerzeményüket, majd teljes egyetértésben és elégedetten elváltak Duna- földyáron, mert odáig elszállíttatta magát az eladó. A német úr elégedettsége érthető a 2 millió 600 ezer forint birtokában. Csakhogy ez az érzés az akasztói férfinál addig tartott, amíg haza nem ért. Otthon ugyanis a család már kibontotta az összetekert, gumigyűrűvel átkötött papírpénzcsomagot. S ettől a pillanattól egyikük sem akart hinni a szemének, amin nem is igen lehet csodálkozni. A felső ezermárkás alatt ugyanis 50 darab satnya jugoszláv dinár lapult. ' Nyilvánvaló, hogy a német úriember (akiről kevéssé hihető, hogy német, azt már nem is vitatva, hogy úriétnber-e) egy óvatlan pillanatban kicserélte a köteget; az akasztói, pórul járt vásárló mérhetetlen bánatára, aki bottal ütheti a milliói nyomát. (Folytatás a 2. oldalon) Czinege Lajos szerint valótlanok azok az állítások, amelyek azt sugallják, hogy mindenért csakis az ö személyét terheli felelősség. A feltevéseket be is kell bizonyítani, s ez eddig nem történt meg. Egyebek között erről beszélt a volt honvédelmi miniszter, az egykori miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés honvédelmi vizsgálóbizottsága előtt, amely immár másodszor hallgatta meg Bokor Imre Kiskirályok mundérban című, nagy visszhangot kiváltott könyve kapcsán. A betegségéből most felépült Czinege Lajos kérdésekre válaszolva igyekezett eloszlatni az ellene felhozott vádakat. Közölte, hogy bérleti szerződés alapján, jogfolytonosan maradt az Endrődi Sándor utcai honvédségi szolgálati lakásban, mint nyugalmazott miniszter. A ház alagsorát valóban átépíttette, így jelenleg feleségével ketten lakják az immár kilencszobás lakást. A felmerülő költségeket a Honvédelmi Minisztérium fedezte. Czinege Lajos szólt arról, hogy szándékában áll, lelé- pési dij fejében, kiköltözni onnan leányfalui házába. Az összeget közelebbről nem részletezte, nágyságrendileg 3 millió forintra becsülte az általa belefektetett pénzt. A bizottság tagjai kételkedtek abban, hogy Czinege Lajos egyáltalán • jogszerűen lakja-e a budai villát, ugyanis — tudomásuk szerint ír nem a hadsereg állományából ment nyugdíjba 1984 végén. Czinege Lajos feltárta: valójában 1987 decemberéig aktív katona maradt. E kijelentés megütközést keltett a testület tagjaiban, mert a miniszterelnök-helyettesi funkcióval ezt összeegyeztethetetlennek tartották. Furcsállották azt is, hogy a volt honvédelmi miniszternek — állítása szerint — nem volt tudomása arról az 1971-es politikai bizottsági határozatról, amely az Endrődi utcai villát a mindenkori honvédelmi miniszter rezidenciájaként jelölte meg. Arra a kérdésre, hogy az évek hosszú során szerzett —jóindulatú számítások szerint — 4 millió forintos jövedelméből miként tudta kibővíteni a budapesti villát, és megépíteni a leányfalui ingatlant — prózai válasz érkezett. „Nem szabad mai árakon számolni, a süttöi követ akkoriban szinte ingyen adták, az iparosok nagyságrendileg kisebb összegért dolgoztak.” Czinege Lajos nem talált semmi kivetnivalót abban, hogy katonák dolgoztak háza bővítésén, számos vállalat ugyanis katonákat foglalkoztat. Kiderült az is, hogy a ház átalakításakor lakás-használatbavételi díjként 120 ezer forintot róttak ki rá, de ennek csak 20 százalékát kellett befizetnie egy összegben, a többit k azóta is, havonta 2000 forintos részletekben törleszti. Ezt sem kellett azonban kérvényeznie, ugyanis felajánlották számára a lehetőséget. Czinege Lajos szerint beosztottaival szemben általában nem volt durva, igaz, sokszor jött indulatba. Véleménye szerint azonban haragosa nem maradt Segédtisztjét — aki ma külföldön katonai attaséként szolgál—valóban tettlegesen bántalmazta, ám harag nincs: a volt segédtiszt rendszeresen köszönti őt születésnapján. Czinege Lajos továbbra is úgy tartja, hogy Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve „110 százalékban” ártalmas volt a hadseregre nézve, s ha a szerző őt korábban megkeresi, maga segitett volna az igazság feltárásában. Az exminiszter ma sem érti, milyen motivációk alapján indult ellene támadás, nehezen, szenvedve, gyötrődve éli meg, hogy — mint fogalmazott*—akiket tisztességesnek tartott, azokról kiderült, hogy saját irhájukat mentik. Czinege Lajos volt elöljárói tanúságtételével kapcsolatban közölte: Lázár György nem mondott igazat, amikor acapulcói kiruccanással vádolta meg. Hamis volt Marosán György „vallomása” is, aki az elmúlt meghallgatáson krröl beszélt, hogy nem támogatta miniszteri kinevezését. (Folytatás a 2. oldalon) HARMINCKILENC HALLGATÓVAL Másoddiplomás gyógypedagógiai képzés Baján Ünnepélyes tanévnyitóra sorakoztak fel tegnap délután a bajai általános iskolai diákotthonban a most induló kétéyes másoddiploma-szerző képzés hallgatói. Dr. Nagy Istvánná, a budapesti Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatának otthont adó általános iskola igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy jelentős vívmány a megye gyógypedagógiai intézményeinek történetében a kihelyezett tagozat beindulása. Dr. Major Imre, a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója rövid előadásban vázolta a megyei gyógypedagógiai képzés történetét. Kiemelte, hogy a szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógusok száma nem emelkedett az intézmények gyarapodásával arányosan. Példaként emlitette, hogy Bács-Kiskun- ban 1960-ban 33, jelenleg pedig 44 iskolában folyik az értelmileg eltérő fejlödé- sű gyermekek oktatása. A pedagógusok száma ez idő alatt 130-ról 350-re nőtt, de közülük 169-nek nincs gyógypedagógiai diplomája. Most harminckilencen kezdik meg tanulmányaikat a bajai kihelyezett tagozaton, hogy két év múltán, másoddiplomaként, gyógypedagógus szak- képesítést nyerjenek. A tanévnyitó ünnepség befejezéséül az általános iskola diákjai adtak műsort, majd dr. Juhász Károly, az Eötvös József Tanárképző Főiskola főigazgatója megnyitotta azt a tárlatot, melyen négy bajai művész: B. Mikii Ferenc, Klossy Irén, Kovács László és Weinträger Adolf alkotásai tekinthetők meg. _ u> Lt% ■f b Uj köntösben n kunszentmiklósi gimnázium
