Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-10 / 35. szám

1990. február 10. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT 0 SPORT 0 SPORT SIKERES VOLT A PÁLYÁZAT Csaknem ötmillió forintot használhatnak fel a sportolás feltételeinek javítására Az Országos Sporthivatal Testnevelési, Diák- és Szabadidősport Főosztálya az 1989. évi második félévi pénzeszközeiből 68 millió forintot osztott fel az orszá­gos, a helyi kezdeményezé­sek támogatására. A pályá­zati úton történt felosztás alapján 26 milliót fordíthat­nak a vándortáborozási bá­zishelyek felújítására, 20-at az iskolai és szabadidősport­célokat szolgáló szabadtéri létesítmények építésére, 10 millió forintot az olcsó, nyílt forgalmú szálláshelyek léte­sítésére, 5 milliót a minden­napos testnevelés feltételei­nek megteremtésére, s to­vábbi 7 millió használható fel kondicionálótermek léte­sítésére. A központi támogatásból — a Bács-Kiskun megyebeli pályázatok alapján — a mindennapos testedzés cél­jaira az alábbi oktatási in­tézmények kaptak támoga­tást; a Bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola és Gyakorló Általános Iskolá­ja 50 ezef forintot, a Kecske-' méti Leninvárosi Általános Iskola 35, a Kiskőrösi Álta­lános Iskola és a Kecskeméti Halasi úti Általános Iskola 25-25, a Jászszentlászlói Ál­talános Iskola 20, a kecske­méti Vásárhelyi Pál Általá­nos Iskola és az ugyancsak kecskeméti Béke téri Általá­nos Iskola 10-10 ezer forin­tot fordíthat a feltételek ja­vítására. Kondicionálóterem létesí­tésére három megyebeli pá­lyázat kapott támogatást. Á kecskeméti Hollós József Kórház Sportorvosi Rénde- lőintézete és a kecskeméti Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon 150-150, a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat pedig 50 ezer forintot használhat fel. Az olcsó, nyílt forgalmú szálláshelyek létrehozásá­nak támogatásáról döntött kuratórium Madaras parád- fürdői létesítményére 100, a Bajai 609-es Ipari Szakkö­zépiskola Diák Sportegye­sületének sátorozóhelyí kul­csos házához pedig 200 ezer forintos segítséget nyújt. A szabadtéri „sportpályák berendezéseire, feltételeinek javítására 994 ezer 400 fo- . rintot fordíthatnak Bács- Kiskun megyében. A vándortáborok, sátor­táborok, táborozóhelyek felújítására és fejlesztésére Ágasegyháza 355 ezer forin­tot kapott. A Ludas-tó kör­nyezetének kialakítására 810 ezer forintot szavaztak meg. Bugac 165, Kiskunfél- egyháza-Halesz 348, Lakite- lek-Tőserdő 343, Kecskemét 159, Kiskunhalas-Pirtó 493, Szalkszentmárton 232 ezer forintot hasznosíthat a köz­ponti támogatásból. A különböző pályázatok .útján tehát 4 millió 724 ezer 400 forintot kapott me­gyénk a szabadidő hasznos eltöltésének feltételeire, illet­ve a már meglévő lehetősé­gek javítására. B. I. NEM GONDOLÁZNI MENT VELENCÉBE... Egy klubjához hű kecskeméti Polgár vb-sikeréről Néhány esztendeje még lány­nak hitték az egyik látványos bemutatóján. Később neves szaklapban is a magyar „hölgy­csodaként” említették a fényké­pes riportban. Edzői szép jövőt jósoltak az ifjú karatézónak, aki fantasztikus hajlékonyság­gal rendelkezett, s ahogy úton- útfélen mondták róla: gondol­kodik is a mérkőzésein, nem csak fejvesztve üt-vág. A tehetség szép lassan felcse­peredett, huszonhárom éves korára Világbajnoki ezüst- és bronzérmes lett. A két elisme­résre méltó eredményt nemrégi­ben a velencei vb-n érte el, meg­fejelve a legutóbbi kontinensvi­adalon kiharcolt második he­lyezését. Polgár Zsolt kecske­méti kick-boxos visszavonha­tatlanul betört a világ élvonalá­ba. A világbajnokság után miha­marabb szerettem volna vele beszélni, ám napokon át képte­lenség volt elérni. Amikor végre létrejött a találkozó, kiderült, még tíz napig katonáskodik, közben sikerrel tette le évközi vizsgáit a műegyetem villamos- mérnöki karán. A világbajnok­ságot követően csak villámláto­gatást tett szüleinél, majd ro­hant vissza a fővárosba. — Csak a szűkszavú tudó­sításokat ismerjük a vb-ezüst és -bronz történetéről. Kikkel kellett megküzdened, s hogy kerültél föl a dobogóra?- A semi contact az igazi versenyszámom és ebben indul­tam először. Első ellenfelemet, egy osztrák fiút techikaival ver­tem. A következő állomásként sziklakemény északír várt rám, akit nagy csatában 8:4-re győz­tem le. Következett az egykori világbajnok nyugatnémet We- iphort, akivel jó meccset vívtam és 8:7-re nyertem. A döntőben a kanadai Gilpim várt rám. Jól kezdtem, 1:0-ra vezettem hosszú ideig. Aztán adok- kapok jött, pontot adtak a ka­nadainak, újabb verekedés, új­ból az ellenfelemet díjazták, ki­kaptam 2:1-re. — Mit éreztél a nagy lehe­tőség kapujában? Gondolom, elkeseredett voltál az elsza­lasztott arany miatt...- Csak magamat'okolhat­tam. Dühös voltam, mert eltak­tikáztam a döntőt. Még volt hátra fél perc a meccsből, ami­kor a kanadai átvette a veze­tést, én mégis kivártam és ez megbosszulta magát. — A bírákra nem hara­gudtál? Ügy hallottam, so­kan panaszkodtak az új sza­bályokra.- Valóban sok vita volt a pontozás miatt. Most négyen segítik a vezetőbíró munkáját a régi kettővel szemben, s kéz he­lyett kis táblákkal nyilváníta­nak véleményt az akciók után. A sok mutogatás megzavarta a bírákat, akik gyakran nem tud­ták követni az eseményeket és fordítva döntöttek. — Következett kárpótlás­nak a nonstop semi contact, vagyis az a küzdelem, ahol szintén nem lehet teljes erejű ütést bevinni, viszont nem ál­lítják meg a meccset az akci­ók után, hanem az ökölvívás­hoz hasonlóan a mérkőzés vé­gén hirdetnek eredményt. Mivel erőnyerő voltam, elindulhattam nonstopban is. Az első meccsen 3:0-ra nyer­tem, majd a döntőbe kerülésért vitatható meccsen kikaptam egy angol karatézótól 2:1-re. Különösen akkor bosszantott a dolog, amikor az angol simán 3:0-ra verte azt a kanadait, aki engem semi contactban a dön­tőben legyőzött... — Nem sikerült revansot venned, megértem, hogy bán­kódtál az újabb elszalasztott lehetőség miatt. Ám szerin­tem a bronz és főleg az ezüst is szépen csillog. Csapattár­said közül viszont többen el­jutottak a dobogó legfelső fo­kára. Magyar szempontból jól sikerült a velencei vb! — Igen, azt hiszem, az öt aranyéremmel fölzárkóztunk a világ élvonalába, s ahogy a ve­zetőink mondták, a következő vb-ig megalapoztuk a sportág anyagi helyzetét. Csapatunkra fölfigyeltek a szponzorok és előnyös szerződésekre számít­hatunk. Nyugodtan dolgozha­tunk, s talán még jobb ered­ményt érhetünk majd el. — Nem akarok ünnepron­tó Jlenni, de azért szeretném megkérdezni: miért lettél hűtlen egykori klubodhoz? A sportsajtóból értesültünk arról, hogy a vetélytárs Hu- nyady SE-hez igazoltál. — Én is meglepődve olvas­tam ezt! Nem igazoltam át se­hova, a klubtagságimban jelen­leg is az MHSZ-Szigma szere­pel. A vb-felkészülés alatt nem volt időm utánanézni, hogy honnan ez a félreértés, de miha­marabb szeretném tisztázni a dolgot. — Tehát kecskeméti kara- tés maradsz? Gazdagabbak vagyunk egy vb-ezüstérmes- sel. Bár sokan még mindig legyintenek, ha a sportágak közé sorolják a karatét... — A sportágak sorrendjében a legnépszerűbbek közé tarto­zik, társadalmi elismerése azon­ban még valóban késik. A fi­nanszírozása rangján aluli, de remélem, hogy javuló eredmé­nyeink hatására változik a hely­zet. A szakemberek által elis­mert sportágakban sokkal könnyebb a nemzetközi minő­sítéssel rendelkezők helyzete, ők hiánytalanul megkapják pél­dául a különböző juttatásokat, sportállásokat. Nálunk ez más­ként van, a sportolónak kell futni a pénze után, s akkor sem biztos, hogy kézbe veheti a mi­nősítésért, az eredményeiért já­ró összeget. Ez bosszantó, de nem veszi el soha a kedvemet. A sport szeretete miatt csiná­lom, szeretnék eljutni végre, legalább egy világversenyen, a dobogó tetejére! — mondta Polgár Zsolt. — rajtmár — A városi sportigazgató „székfoglalója” A kecskeméti tanács művelődési osztályán még az ősszel elhatározták, hogy átszervezik a város sportigazgatóságát, ezért pályázatot ír­tak ki, amelyben menedzser típusú vezetőt ke­restek. A felhívásra négyen jelentkeztek, közü­lük a bizottság Szénási Tibor pályázatát talál­ta a legalkalmasabbnak. így a megyeszékhely sportéletében február elsejétől új időszámítás kezdődött. A helyi sport formálójának 36 éves veze­tőjét eddigi tevékenységéről faggattam. — A hetvenes években birkóztam, később Kecskemétre kerülve a mégyeí természetba­rát-szövetség elnöke lettem. 1979-től a KISZ- bizottságon dolgoztam, ahol a testnevelés és a sport tartozott hozzám. Közben elvégeztem a Testnevelési Főiskolát, majd három évvel ezelőtt a városi pártbizottságra kerültem. Ta­valy nyáron a tanács sportcsoportjának a ve­zetésével bízták meg. — Akkoriban frissen szerzett munkatár­saitól nem hallott valami ejtőernyős-becsa­pódást emlegetni?- Semmi ilyenre nem emlékszem. Meg­mondom őszintén, soha nem szégyelltem, hogy a pártbizottságon dolgoztam. Úgy érez­tem, hogy a szakmai tudásommal és tapaszta­latommal el tudom látni a csoportvezetői, sőt most, hogy a pályázatomat elfogadták, a sportigazgatói munkát is. — Milyen programmal állt elő ? — A leglényegesebbnek azt tartottam, hogy a testnevelés és a sport a várospolitika szerves részévé váljon. Örülök az élversenyzők sikerei­nek, de szerintem ennél fontosabb a diáksport és a tömegsport ügye. A gyerekeknél a mozgás természetes életfunkció, ezért lényeges az isko­lákban a mindennapos testnevelés bevezetése. A felnőtt lakosságnál el kellene érni, hogy a sportolás életforma legyen. Ebben az agyonpolitizált légkörben érdekeI még valakit a sport? Sajnos egyre kevesebben figyelnek rá. Pedig az elkövetkező években előttünk álló nagy feladatok megoldásához egészséges em­berekre lesz szükség. — A gazdasági válság már átgyűrűzött a sportba is. Mi lesz így a népegészségüggyel? — Egy újonnan kinevezett vezetőnek hiva­talból optimistának kell lenni. Olyan helyze­tet nem ismerek, amikor már semmit sem lehet tenni. Munkatársaimnak sok jó elképze­lése van, ezek közül néhányat már megvalósí­tottunk. Három hete megalakult a Városi Szabadidősport és Egészségvédő Egyesületek Szövetsége, amelynek dr. Szabó Vera sport­orvos az elnöke. A szövetség tagjai például a Futóhomok Klub, a Napsugár Sportegyesü­let, a Vitalitás Klub. Ez egy nyitott szervezet, amelyhez bárki csatlakozhat. Február 15-étől orvosi felügyelettel beindítjuk a terhestomát, a szívbetegek tornáját és a kondicionáló test­súlycsökkentő tornát. Tervezzük, hogy min­den hónapban tartunk egy egészségnapot, / amit összekötünk a Kiskun próbával. Az el­sőre február 24-én kerül sor. Közben a fedett uszodában elkezdődött az asztmás és a moz­gáskorlátozott gyerekek úszásoktatása. — Egy egészséges város nem létezhet sportélet nélkül. Vajon a megyeszékhely egészséges-e ? — Már természeti adottságai — nincs fo­lyóvíz, kevés a zöldterület — miatt sem lehet az. A város építése során az egészséges kör­nyezet kialakítása háttérbe szorult és ez egyre nehezebben pótolható. — Most, amikor az árak kúsznak felfelé, Önök mennyi pénzből gazdálkodhatnak? — A tavalyi pénz — 9 millió forint volt — jelenleg is rendelkezésre áll. Bár a tanács pontos költségvetése még nem készült el. A sportigazgatóság bevételérdekelt szervezet, amely a nyereségét a feltételek javítására for­díthatja. Szeretnénk a rendelkezésünkre álló pénzt sikeres vállalkozások hasznával növel­ni. — Kinek számolnak be az elvégzett mun­káról? —- Az igazgatóság szakmai felügyeletét a tanács művelődési osztálya, személy szerint Taracközi Katalin osztályvezető-helyettes látja el. — A pályázatban eredetileg öt évre hir­dették meg az állást, Ön viszont csak egy évre kapott megbízatást. Elég idő ez arra, hogy a szervezet életképességét bizonyítsa? — A helyzet nem reménytelen. Van egy alap, amire lehet építkezni, a többi már raj­tam és természetesen a munkatársaimon mú­lik. — Mint sportigazgató mivel lenne elége­dett egy esztendő múlva? — Ha a város sportja átvészelné ezt a min­den szempontból kritikus évet, és a már meg­lévő értékeket sikerülne átmenteni —^ mondta végezetül Szénási Tibor. Szabó Etelka OLVASÓNK ÍRJA Keserű gondolatok egy kedvező döntés után A BSK elnöksége első napirendi pontként a megszüntetett birkózószakosztály beadványát tárgyalta, melyben az eredeti jogviszony visszaállítását kértük. Néhány ellenvetést leszámítva, a többségi döntés zöld utat biztosított. A BSK nevét adva és a Vasvári Pál utcai csarnokban az öltözők tetején ingyenes edzésle­hetőséget kínálva, önálló számla nyitása mellett még az adminisztrációt is vállalta. A számlát azonban a szülőknek és a patronáló tagoknak kell megtölteni, ha edzőt akarunk alkalmazni, ha versenyezni szeretnénk és felszerelést kívánunk beszerezni. Ezt is vállaltuk, hogy szeretett sportágunk tovább éljen. A szájíz azért keserű, mert ilyen feltételekkel már 1989 május 9-én, a megszünte­tés napján is vállaltuk volna a további munkát, ha megkérdeznek bennünket. Akkor pedig szükségtelen lett volna a megszüntetés. Hét hónap kellett az újabb „nehéz” döntés meghozatalára. Az is szomorú, hogy a diáksportkörökben, az iskolákban egy-egy sportcsoport vezetőjét akkor is díjazhatják (ha csekély összeggel is), ha nem szakember és tanulói nem is versenyeznek. Mi ugyanazokat a diákokat foglalkoztatjuk szakem­berek irányításával, de még arra a csekély sportcsoportvezetői díjra sem számítha­tunk, mert azt a diáksportszövetség folyósítja. Kis hazánkban már szabadidő­sport-szövetség is van. Feladata a tömegek sportolását szervezni, finanszírozni. Az egyre szaporodó szövetségek ellenére sem sportolnak többen, de egyre több a keringési és mozgásszervi betegségben szenvedők száma. Ahhoz, hogy az élsportba egy-egy új tehetség bekerüljön, az egyesületi utánpót­lás-nevelésben nagyon sok fiatallal kell foglalkozni. Ezzel azt akarom kifejezni, hogy az igazán sportolni akaró tömegek az egyesületi szakosztályokban vannak és ezek többsége diák. Ennek ellenére ezeket a szakosztályokat szüntetik meg szerte az országban. * A birkózásra visszatérve, a Népsport február 1-jei számában közzétett gondo­latra szeretnék reagálni. A lap vendége volt Burka Endre, az Országos Pedagógiai Intézet külső munkatársa, akire rábízták annak a munkaközösségnek a vezetését, amely a nemzeti alaptantervben a testnevelést készíti el. „A testnevelésnek az élet kihívásaira kell válaszolnia” című cikkben mondja, hogy az új tanterv „kiegészül például a küzdősportok körébe tartozó mozgásanyaggal”. Számunkra ez a döntés örömteli, de nem új, mert Barna Tibor, a Magyar Testnevelési Egyetem küzdő tanszékének tanára egyik kidolgozója ennek az anyagnak. Az a Barna Tibor, aki 1950-ben Baján született. Itt tanult, birkózott, majd a Tóth Kálmán Szakközépiskolában tanított és a BSK-ban edzősködött. Sajnos úgy tűnik, hogy rajtunk, birkózókon kívül ezt az illetékesek nem tudják. Mert ha tudták volna, „talán” nem kerül ilyen helyzetbe a szakosztály. A fentiek ellenére magam és diplomás edzőink, versenyzőink nevében felaján­lom segítségünket a városi tanács művelődési osztályának és a város tanintézetei­nek. Szabados Imre birkózó szakedző RÖVIDEN • A Kecskeméti TE baráti köre február 17-én, szombaton rendezi meg hagyományos sportbálját az Aranyhomok Szállodában. Jegyek korláto­zott számban még igényelhetők a KTE-sportirodában (Kecske­mét, Rákócziváros 25. vagy a 76/24-285 telefonszámon) hét­köznap 9—17 óráig. A A hétközben lejátszott Bácska Kupa-labdarúgó- mérkőzések eredményei: Kis­kőrös—Baja 1—0, KSC—Kis­kőrös 1—0, Temerin—Miske 1 —5, Kiskőrös—Zombor 1—0, Zombor—KSC 1—0. Előké­születi labdarúgó-mérkőzések eredményei: KSC—Váci Izzó 3 —3 (3—ű), gólzerzők: Kiss F. 2, Ozsváth, illetve Vígh 2, Ré- pási. Rákóczifalva—KTE 1—1 (0—0), Szarvas—KTE 0—1 (0 —I). • Holló János serdülő terem­labdarúgó-tornát rendeztek Kis­kőrösön. A győzelmet a kalocsai fiatalok szerezték meg, a máso­dik helyen a Csengőd, a harma­dikon a Kecel csapata végzett. • Sikerült a KSC-nek meg­tartania egyik legjobb cselgán- csozóját, az EB-bronzérmes • Zsoldos Zsoltot, akivel há­roméves szerződést kötöttek a kék-fehérek. Zsoldos jelenleg Párizsban tartózkodik, ahol ta­tamira lép a nagy nemzetközi versenyen, utána pedig egyhe­tes edzőtáborozáson vesz részt, s a magyar válogatott tagjaival együtt közösen készülhet japán, francia és más nemzetek leg­jobb judokáival. Klubtársát, Deák Ferencet kedden porcki­növéssel megműtötték, s ezért nem utázfiatott Párizsba. A vá­logatott keret orvosai szerint, ha a műtét helye gyorsan gyó­gyul, akkor Deák elindulhat a márciusi Hungária Kupán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents