Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-02 / 28. szám

MA: Hangtalan sikoly — emberekért (5. oldal) Czinege röptetés Afrikai körút négy stewardess-szel Megdöbbentő dokumentumok a 3. oldalon < Csak a Petőfi Népébení Választási közlemény Felhívjuk az országgyülésiképviselő-választáson induló pártokat, hogy az együttműködés érdekében a bejegyzésűkről szóló okirat másolatát, pártjuk nevét, annak rövidítését, címüket, telefonszámukat, megyei vagy városi szervezetük vezetőjének, valamint választási ügyekkel megbízott képviselőjüknek nevét juttassák el a Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. szervezési és jogi osztályára. Felkérjük a független jelölteket, hogy címüket, megbízottjuk nevét szin­tén küldjék meg. (Megyéi tanács vb szervezési és jogi osztálya, választási iroda, 6000 Kecskemét, Május 1. tér 3., tel.: 76/22-287, illetve 76/22^-173.) Kérjük a jelölteket állító pártokat és a független jelölteket, hogy a választási szervekbe (szavazatszámláló bizottságok, egyéni választókerüle­ti választási bizottságok és területi választási bizottság) delegáltjaikat, megbízottjaikat minél előbb, de legkésőbb február 23-áig jelentsék be. Kecskemét, 1990. február 1. Dr. Sütő József, a területi választási bizottság titkára Független jelöltek Baján Független jelöltként kíván indulni az országgyűlésiképviselő-választásokon dr. Csanádi Ferenc szakszervezeti el­nök. Az ajánlószelvényeket az alábbi címeken lehet részére eljuttatni: Szak- szervezeti művelődési ház (Baja, Deák F. u. 5.), Gemenci Erdő- és Vadgazda­ság (Baja, Ságvári tér 2.), Bajai Mező- gazdasági Kombinát (Baja, November 7. tér 3.), Sükösd, kultúrotthon; Érsek- csanád, Fűrésztelep (Béke tér 8.) * A Bács-Kiskun megyei 9. számú vá­lasztókörzetben — tehát Baján és Fel- ső-Bácskában — független, párton kí­vüli jelöltként kívánja képviselni a tér­ség lakosságának érdekeit esetleges megválasztása esetén Kovács Zoltán rá­diós újságíró, a Pécsi Rádió munkatár­sa. Kéri, hogy támogatói a kitöltött ajánlószelvényeket Baján, a Skála Áru­házban felállított urnába szíveskedje­nek elhelyezni. Ma jószolgálati körútra hazánkba érkezik Tőkés László Pénteken, az esti órákban Magyarországra érkezik Tőkés László temesvári református lel­kész, hogy csaknem két hétig tartó jószolgálati körútja során Krisztus evangéliumának hirdetésével erő­sítse a megbékélési folyamatot. A lelkész magyarországi program­jának összeállítói csütörtökön az MTI debreceni tudósítójának el­mondták, hogy a szombat esti, a Budapest sportcsarnokbeli, rövid, hálaadó megemlékezés után Tőkés László rendkívül zsúfolt programja vasárnap Debrecenben, a nagy re­formátus hagyományokkal rendel­kező városban folytatódik. A re­formátus nagytemplomban isten- tisztelet kereteben, díszközgyűlést tart a debreceni Református Teoló­giai Akadémia, amely Honoris Ca­usa doktorává fogadja és avatja Tőkés Lászlót. A Hajdú-Bihar me­gyei Létavértesen a település és a romániai Székelyhíd közötti határ­átkelő újbóli megnyitásáról írnak alá szándéknyilatkozatot ezen a na­pon. A dokumentumot — a tervek szerint — Tőkés László adja majd át Németh Miklós miniszterelnök­nek. Debreceni programját befejezve, a „kálvinista Rómából” a nemzeti­ségek példás együttéléséről ismert Gyulára vezet a református lelkész útja. Ott „Temesvár szellemének” jegyében felkeresi a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsé­gének képviselőit is. Utjának következő állomásán, Sá­rospatakon a város díszpolgárává avatják Tőkés Lászlót, aki ekkor ta­lálkozik Habsburg Ottóval, az Euró­pai Parlament Magyarországgal fog­lalkozó bizottságának elnökével is. Tőkés Lászlót, a Romániai Nem­zeti Megmentési Front Tanácsának tagját, magyarországi látogatása során fogadja Szűrös Mátyás ideig­lenes köztársasági elnök, Németh Miklós miniszterelnök és Pozsgay Imre államminiszter. A temesvári lelkész ezenkívül megbeszéléseket folytat majd Szokai Imre külügy­miniszter-helyettessel és Tabajdi Csabával, a kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma tit­kárságának vezetőjével is. MAR OTT IS? Thatcher bocsánatot kér Dagad a belbiztonsági botrány Margaret Thatcher brit kormányfő sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy bizonyos információk hiányában éve­ken át helytelenül nyilatkozott a tör­vényhozásnak a brit titkosszolgálat té- vékenységéről feltett kérdésekre adott válaszaiban. Tom King védelmi mi­niszter parlamenti nyilatkozatában vá­laszolt Colin Wallace, volt katonai tit­kosszolgálati tiszt állításaira, amelyek szerint a belbiztonsági titkosszolgálat (MI5) a hetvenes években három, egy­mást követő brit miniszterelnök és szá­mos más vezető politikus befeketítésére irányuló rágalomhadjáratot folytatott. Szerdán este hozták nyilvánosságra Thatcher asszonynak az alsóház kincs­tári és közalkalmazotti bizottsága elnö­kéhez címzett levelét, amelyben a brit kormányfő ezt írja: „Sajnálattal köz­löm, hogy minisztériumi iratok újraát- vizsgálása olyan információt hozott felszínre, amely azt mutatja, hogy leve­leimben, illetve más miniszteri nyilat­kozatokban és hivatalos levelezések­ben helytelen vagy tisztázásra szoruló megállapítások voltak’’. A levél, egyebek között, több olyan alsóházi nyilatkozatra utal, amelyben a miniszterelnök asszony minden alapot nélkülözőnek minősítette a biztonsági szolgálat brit politikusok ellen irányuló „fekete propagandájára” vonatkozó vádakat. Ken Livingstone munkáspárti képvi­selő, aki az utóbbi három évben több mint 350 interpellációs kérdést tett fel az 1975-ben elbocsátott, és később em­berölés vádjával 10 évi börtönre ítélt Colin Wallace titkosszolgálati tiszt állí­tásaira vonatkozólag, szerdán az alsó­házban követelte, hogy Thatcher asz- szony személyesen adjon mindenre ki­terjedő magyarázatot az ügyben. Arra utalva, hogy Edward Heath volt kon­zervatív miniszterelnök és pártvezér is célpontja volt a rágalomhadjáratnak, Ken Livingstone kijelentette: „Azt akatjuk, hogy Thatcher asz- szony válaszoljon a kérdéseinkre, ő volt a fő haszonélvezője ennek az áru­lásnak”. Az álsóház elnöke rendreuta- sí tóttá az ellenzéki képviselőt. Jona­than Aitken konzervatív képviselő szintén követelte, hogy Thatcher asz- szony nyilatkozzék az ügyben. Tony Benn volt miniszter, aki maga is a rága­lomhadjárat célpontja volt, követelte, hogy idézzék Wallace-t az alsóház mentelmi bizottsága elé és nyilvánosan hallgassák ki, ugyanúgy, mint az ame­rikai szenátus tette Oliver North eseté­ben, az Irangate-botrány ügyében. Befejeződött az Országgyűlés januári ülésszaka Csütörtökön, néhány perccel 9 óra után, képviselői indítványok tárgya­lásával folytatta munkáját az Ország- gyűlés januári ülésszaka. Az elnöklő Horváth Lajos mindenekelőtt a lét­szám ellenőrzését kérte, ami szerint 236 képviselő, az Országgyűlés tagja­inak 63 százaléka jelent meg. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) a beterjesztett törvény javaslatáról szólva emlékeztetett arra: még a de­cemberi ülésszakon szóbeli indít­ványt tett, aminek az volt a lényege, hogy az Országgyűlés hozzon létre egy különbizottságot — ha úgy tet­szik, egy vizsgálóbizottságot —, amely összeállítaná az ország jelenle­gi rossz helyzetéért felelős politiku­sok listáját, s azt átadná a megfelelő állami, illetve igazságügyi szervek­nek. Hámori Csaba, az MSZP parla­menti csoportjának vezetője csaknem három héttel ezután adott be egy nagyjából hasonló tartalmú indít­ványt. A két rövid jogszabálytervezet alapvetően két dologban mutat elté­rést. Hámori Csaba 1980. június 8- ától, az akkori választásoktól napja­inkig számított időpontban bizonyos párt- és állami pozíciókat betöltők számára javasolja vagyonnyilatkozat tételét. Áz MDF képviselője pedig 1968. január 1-jétől 1989. október 1- jéig terjedő időszakot javasol e célra. Indítványában az állami és az MSZMP-vezetők — egészen megyei szintig bezárólag — egyaránt szere­peltek, Hámori Csaba javaslatában viszont eredetileg csak az állami veze­tők. Végül Hámori Csaba elfogadta Raffay Ernő indítványának ezt a ré­szét, s most már mindkét törvényja­vaslatban nagyjából azonos funkció­kat neveztek meg. A határozattervezetnek azzal a ré­szével kapcsolatban, miszerint, „az Országgyűlés felhívja a Miniszterta­nácsot arra: mielőbb tegye meg a szükséges intézkedéseket a volt veze­tők még meglévő, privilégiumszerű járadékainak megszüntetésére” Raf­fay Ernő kifejtette: ezt csak akkor tudja elfogadni, ha ebbe beleértik az aránytalanul magas nyugdijakat is. Hámori Csaba (országos lista) el­mondotta, hogy a vitában mindvégig azt az álláspontot képviselte: európai politikai, erkölcsi normákhoz iga­zodva csak tényleges bűncselekmény elkövetése esetén tartják helyesnek a büntetőjogi felelősségre vonást. A törvények megsértőivel szemben kell fellépni. Raffay Ernő indítványá­tól eltérően Hámori Csaba nem csu­pán a múltat tartja szükségesnek vizsgálni, hanem a jelen közélet tisz­taságát is. Tallóssy Frigyes a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében szó­lalt fel. A kétféle indítvány közötti lényeges különbségként azt emelte ki, hogy míg Hámori Csaba tízéves idő­tartamra visszamenőleg, illetve a jö­vőre nézve kívánja megállapítani a/ érdekeltek vagyonát, addig. Raffay Ernő ez) az időtartamot 21 esztendő­ben jelöli meg. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) szerint a vizsgálandók körébe tartoz­zanak bele a megyék vezetői, és azok a despoták, akik terrorizálták a népet ezekben az évtizedekben, tartozza­nak bele a volt MSZMP megyei első titkárai, titkárai és a közvélemény kí­vánságára a városi titkárai, a megyei tanácsok elnökei, elnökhelyettesei és vb-titkárai. Tamás Gáspár Miklós (Budapest. 14. vk.) rövid felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy valóban nem „ku- láklistát” kell összeírni, hanem arra kell törekedni, hogy Magyarorszá­gon, ahol eddig sem volt boszorkány- üldözés, ezután se legyen. Erre egyet­lenjózanul gondolkodó és demokrati­kus jövőt kívánó politikai erő sem tö­rekszik. Egyszerű vagyonvizsgálatot kell lefolytatni, amely korrupciós ügyeket feltárhat, de véleménye sze­rint veszélyes ismét a kollektiv felelős­ség eszméjét felvetni. Ezért, amennyi­ben a társadalomban valóban él a bosszúvágy, a leszámolás vágya, ak­kor az ellen, még bizonyos népszerűt­lenséget is vállalva, minden felelős po­litikai erőnek fel kell lépnie. Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.), Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), Soltészné Pá­dár Dona (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 8. vk.), Zsolnay Katalin (Komá- rom-Esztergom ín., 3. vk.), Lakatos László (Győr-Sopron m., 4. vk.) fel­szólalása után Kiss Elemér, a Minisz­tertanács Hivatala elnöke ismertette, hogy milyen privilégiumok járnak még a volt vezetőknek. Elmondotta: a volt kormánytagok évente 3000 ki­lométerre gépkocsihasználatot kér­hetnek, a volt államfők, kormányfők és országgyűlési elnökök gépkocsi­járandósága pedig évi 5000 kilomé­ter. A másik lehetőség pedig, hogy nyugdíjasként a Központi Állami Kórház (a Kútvölgyi) szolgáltatásait igénybe vehetik. A Minisztertanács január 1-jei hatállyal megszüntette a nyugdíjmegállapításra vonatkozó speciális szabályokat. így ebben az évben nem mehetnek kedvezménnyel nyugdíjba a volt állami .vezetők. Az igaz, hogy december 31-éig kivételes szabályok érvényesültek, ennek meg­változtatása azonban nem a Minisz­tertanács, hanem az Országgyűlés fel­adata. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) arról beszélt, hogy a jogalko­tási dömpingben bizony hibákat is követett el ez a parlament, ám arra büszke lehet, hogy békés úton vezette le a közelmúltban végbement társa­dalmi forradalmat. Új társadalmi modell épül, s ebben is lehet majd becstelenül és becsületesen élni. (Folytatás a 2. oldalon) A lengyel segély tizedét kapja Magyarország Lengyelország a következő pénzügyi évben 227 millió dolláros támo­gatást kap az amerikai kormánytól gazdasága átalakítására, Magyaror­szág 2,5 millilót — jelentette csütörtökön a The New York Times. A folyó évben Lengyelország készpénzsegély, élelmiszer-szállítások és egyéb segítség formájában összesen mintegy 900 millió dollárt kap, Magyarország ennek kereken 10 százalékát. A kormány csütörtökön hozza nyilvánosságra a külföldi segély elosz­tására vonatkozó terveit. A várható módosítások szerint csökken a támogatás a legtöbb közép-amerikai ország számára, s az összegek átcso­portosításával jut nagyobb segítséghez Lengyelország. A kelet-európai országok a fentiek mellett további, jelentősebb támogatásra számíthat­nak: a törvényhozásban már benyújtották, illetve előkészítik az erre vonatkozó javaslatokat. Magyar—szovjet tárgyalások a csapatkivonásról álláspontját a csapatkivonással kapcsolatban, illetve megvitatják az ezzel kapcsolatos részletes ütemtervet. Ismeretes, hogy az Or­szággyűlés is felhatalmazta a ma­gyar kormányt: a folyamatban lé­vő tárgyalásokon szorgalmazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjének mielőbbi kidolgo­zását. A cél az, hojjjy — a techni­kailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait figyelembe véve — a teljes kivo­násra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön. MTI) Budapesten, csütörtök délután megkezdődtek a magyar—szovjet tárgyalások a hazánkban állomáso­zó szovjet csapatok kivonásáról. A magyar delegációt Somogyi Fe­renc kulügyminisztériumi államtit­kár vezeti, mig a szovjet küldöttség élén Ivan Aboimov külügyminisz­ter-helyettes áll. * * * A várhatóan kétnapos megbe­szélésen a tárgyaló felek minden bizonnyal kifejtik a két ország ■■■■■■■npi

Next

/
Thumbnails
Contents