Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-10 / 35. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 10. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Az önismeret mélységei Az emberek többsége legyint, ha az önismeretről van szó, mert meg van győződve arról, hogy kellőképpen ismeri (20, 40, 60 év óta) saját magát Kisebb részűk érzi csak úgy, hogy nem tud eleget önmagáról, es szeretné valami módon fejleszteni az önismeretét. Utóbbiaknak van igazuk. Soha nem tudhat annyit az ember saját magáról, hogy az fölösleges legyen! Minden nap, minden esemény hozhat uj tapasztalást, mely fontos lehet. Sok olyan tulajdonsága van minden embernek, melyre még nem figyelt fel, sok olyan emlek, vágy, félelem, szándék él benne, melyet elfelejtett, netán szándékosan „fojt el” magában. Ha mindezeket pontosan számon tartja, ez segít megvilágítani múltbeli események összefüggéseit, jobban megértheti általuk a jelenbeli érzéseit, esetleges kudarcait, konfliktusait. Sőt hozzásegít ahhoz, hogy előrenézzen és képes legyen megoldani jövőbeli helyzeteket. Mint ahogy senki nem látja a saját „háta közepét", a lelki tulajdonságok között is sok olyan van, melyre nincs rálátása az embernek, de közvetlen környezete nagyon jól megfigyelheti. Éppen ezért a sokrétű és reális önismeret alakulásában legfontosabb forrás a környezet állandó visszajelzése. A visszajelzések az ember külső-belső tulajdonságairól, teljesítményéről, cselekedeteiről, a közösségben elfoglalt helyéről, másoknak hozzá való érzelmi viszonyulásáról nyújtanak képet. A visszajelzett információk egy része szándékos és tudatos, például a kolléganők megjegyzése az új ruháról, a főnök minősítése a munkáról, a családtagok érzelemnyilvánításai, és így tovább. A visszajelentések jó része viszont akaratlan, és nem is mindig tudatosul abban, aki adja. Ezek legfőképpen a nem szóbeli megnyilvánulások: az akaratlan arckifejezések, eltévedt pillantások, az észrevétlen hangsúly, a beszélgetőtárs testtartása árulkodik tetszésről vagy leértékelésről, figyelmeztetésről vagy biztatásról. Ha emberek között van, mintha tükrök között járkálna az ember, melyekben különböző nézőpontból visszatükrözve szemlélheti saját magát. Az előfordulhat, hogy egy-egy tükör hamis képet mutat, vagyis egyikmásik ismerős, családtag véleménye túloz, torzít. Az összkép nagy átlagban végül reális eredményt mutat. Az énkép így fokozatosan all össze a különböző oldalról kapott visszajelzésekből és az önmegfigyelés adataiból. Az ember saját maga is a többihez hasonlítja magát, hasonlósága is, mássága is csak az embertársakhoz Viszonyítva nyer értelmet. A benne élő, gyermekkorától fejlődő énideálhoz is folyton méri magát. Az énkép nagyobbrészt állandó, de részleteiben folyamatosan változik is. A környezet benyomása és kinyilvánított véleménye lehet kedvező vagy kedvezőtlen, az énideálhoz való viszonyítás is lehet sikeres vagy sikertelen. Ez adja együtt az önértékelés fő irányát. Vannak pozitív onértékelésű, önmagukkal elégedett emberek, ők magabiztosan jámak-kelnek a világban. Vannak olyan személyek, akiknek önértékelése negatív; gyakori kisebbrendűségi érzésekkel küzdenek, önbizalmuk hiányzik. Ők gátlásosán viselkednek, a nehezebb feladatok elől kitérnek. Mindkét fajta önértékelésnek lehet alapja, de nagyon sokszor mindkét irányban erős túlzások figyelhetők meg. Lehet valaki önhitt, nagyképű, beképzelt, mely minden alapot. nélkülöz, és lehet alaptalanul kishitű, önmagát leértékelő is. A reális önismeret tehát nagyon fontos a valóságban való tájékozódás, az emberi viszonylatokban való eligazodás szempontjából. Jó, ha az ember nyitott, figyelő szemekkel jár a tükrök” között, és legalább elalvás előtt egy kicsit mélyebben önmagába néz! Dr. Ignácz Piroska A kisméretű szobában gond a UQ Lm/PC Q hplv bútorok elhelyezése. Ilyenkor Ilii nCTvo <* llvlj • • • van szükség ötletekre, a legkisebb^^—^mmu zug kihasználásával kapcsolatosan. Ábránkon azt érzékeltetjük, miként lehet például a nem kis helyet elfoglaló fekvőhelyet „körbeépíteni” úgy, hogy az ne keltse mégsem a zsúfoltság látszatát. Az ágy fölött L alakban egy sor polcot fog közre két magas fiókos szekrény, amelyekbe nagyon sok holmit lehet berakni. Ez a megoldás különösen gyerekeknek jelenthet hangulatos lehetőséget egy barátságos kuckó kialakításához. „ „ Halászat — madárral A kínaiak már több mint ezer évvel ezelőtt kormoránokat tanítottak be halfogásra. Ezek a madarak ugyanis húsz méter mélyre is le tudnak merülni, s a víz alatt ügyesen mozognak és halásznak. A japánok átvették a kínaiak ötletét, s továbbfejlesztették, ők éjjel halásznak, s a csónakon gyújtott tűz fényével odacsalogatják a halakat. A kormoránok pórázon úsznak a csónak mellett, s hogy a halat ne tudják lenyelni, a halászok gyűrűt húznak a nyakukra. Amikor a hal a csónak közelébe ér, a kormorán lemerül és elkapja. A halász, amint madarainak egyike halat fogott, a csónakba húzza, és elveszi tőle. Jutalmul ad helyette egy kis halat neki, amelyet le tud nyelni. Minden halász 8-12 madarat visz magával a halászatra. Az evezőlábúak rendjébe tartozó kormoránok vagy kárókatonák családja 30 fajt számlál. Bőrükben nincs légpárna, csontjaik légtartalma is kevesebb, mint más vízimadaraknak. Ezért a kormoránok nem tudnak vitorlázni, úszás közben is mélyen ülnek a vízben, és lendület nélkül tudnak a víz alá bukni. A víz alatt lábaikat szorosan egymás mellett tartják,ügy mint egyetlen evezőlapátot használhatják. Szárnyaikat nem mozgatják, s az elég hosszú és durva toliakból álló farkuk kormányként szolgál. Ezeknek a jó búvármadaraknak a tollazata a nedvesség ellen nincs különösképpen védve, és a vízből való felmerülés után meg kell szárítaniuk tollazatukat. E szárítás közben a kárókatona oldalvást tartja félig kitárt szárnyait. A kárókatonák fészkei nagyon különfélék: a fák koronáiban és a bokrokon rendszerint ágakból épülnek, a talajon azonban tengerifűből, tengeri moszatok- ból és guanóból készülő lapos halmok. A tojások valódi 'színe szép világoskék, ezt azonban meszes réteg fedi. A kárókatonák színezetében a sötétbarna vagy fekete tónusok uralkodnak, gyakran fémes csillogással. A hazánkban élő kárókatona rőzséből építi durva fészkét magas fák ágvilláiba, s egy fán gyakran 12 vagy még több fészek is van. Maró üledékük néhány év alatt kiöli a fát. A telep száraz fáin a fészkek messziről láthatók a vidéken, még akkor is, ha lakói már elvonultak. Nálunk a Kis-Balatonon található nagyobb telepük. Ne vágj fel, öcsi! Inkább fejtsd meg a rejtvényt, aztán olvasd el a fő sorokban lévő idézetet Bogdáni! Sándor jugoszláviai magyar írótól. Utána gondolkozz el kicsit a jó tanács szövegén. ! • VÍZSZINTES: 1. Az idézet első sora. 14. Elmosódó körvonalú kép. IS. Otthonába sétál. 16. Nagy ruhagyárunk névbetűi. 17. Zeusz szerelme, akit a féltékeny Héra tehénné változtatott. 19. Egyforma betűk. 20. Fővárosi sportegyesület. 21. Váci Mihály. 22. Édesvízi ragadozó hal. 23. Hamvveder. 26. A zrí kezdete. 27. Nem tud továbbmenni. 30. Egy fél guba. 31. Német női név. 33. Taylor, amerikai filmcsillag becézett utóneve. 34. Bőséges társas étkezés. 37. Angol tengerész (James, 1728—79), neves földrajzi felfedező, iró. 38. Európa Kupa. 40. Strand- és fürdőalkalmazott. 42. Olasz király. 43. Kétszeres Európa-bajnok ökölvívónk. 45. Tova. 47. Több részre bont, tör. 48. Gazdasági társulás. 49. Élet, életmód, angolul (life). SÍ. A magyar autóbuszok márkája. S3. Pacibiztatás. 54. Kis- vagy nagy ... (sportpuska). 56. De. 57. Férfi és a nő hosszan összenéz egymással. 59. Jómagad. 60. ... Marianum: katolikus ifjúsági egyesület, századunk első évtizedeiben. 62. Időszámításunk előtt. 63. A rénium vegyjele. 64. Előtagként: három. 66. Kettős betű. 67. Telekkönyv. 68. Lángoló veszedelem. 69. Odüsszeusz jelzője (származási helyéről). 72. Zenekarok köztéri muzsikája. FÜGGŐLEGES: 2. Lazán szétterül, összeesik. 3. Bátorkodik. 4. Káté. 5. Viszi az irhá- hát. 6. Férfinév. 7. Luxemburgi és norvég gépkocsik nemzetközi jelzése. 8. Indulatszó. 9. Az USA űrkutatási hatósága röviden. 10. Ceglédi Zsolt. 11. Előadó röviden. 12. Gáspár, Menyhért, Boldizsár. 13. Homérosz Iliászában szereplő idős, bölcs görög király. 14. Az idézet második sora. 18. Latin asztali biztatás: igyunk tehát! 22. Amazok. 24. Óitáliai Álba királya, Romulus és Remus nagyapja. 25. Sok haszontalanságot beszél. 28. Névelő. 29. A Szenegáli Köztársaság fővárosának egy lakója. 32. Állóvíz. 35. Határozott, talpraesett és szókimondó ember. 36. Névelős afrikai folyó. 39. Francia író (1740—1814), a szád izmus névadója. 41. Szibériai folyó. 44. Idegen helyeslés. 46. A francia forradalom egyik jelszava (szabadság). 48. Induljunk haza! 50. Gyep. 52. Lepattanó izzó részecske. 53. Néma gém. 55. Női név. 58. Egyforma betűk. 61. Gyakornok rövidítéssel. 65. Az ihlet nagyobb része. 67. Felteszik, s rendszerint elvész. 68. Szóösszetételekben az istennel való kapcsolatot jelöli. 70. Az asztácium vegyjele. 71. Sziget a marseille-i öbölben. Sziklavára Monte Christo börtöne Volt. 72. Tantál vegyjele. 73. Zách László. Valló Emil1 Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 14. A múlt heti rejtvény megfejtése: Előbb volt a szív, aztán lett az ész, hogy a szívdobogást felfogja. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Gyukics Etelka, Kiskunhalas; Dömsödi József, Kecskemét-Hetényegyháza; Czitrovsz- ky Józsefné, Tiszaalpár; dr. Melis Józsefné, Lajosmizse; Pozsár Jánosné, Pálmonostora; Némedi Sándorné, Kecskemét; Kulcsár Mihály, Szabadszállás; Fábián Zoltánná, Baja; Járdi Margit, Fülöpszállás; Dózsa Tibor, Miske. • Képünkön: kormoránok Kínában. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Címerekben régóta szerepelnek növények. így vált híressé' például a francia liliom, az angliai vörös;és fehér rózsa. Kanada címerében juharlevél szerepel. A szőlőlevél és a búzakalász is ismert címernövény. Ä babérkoszorú a görög hősnek járt ki, képletesen mais emlegetjük; ez a sokoldalú növény a krumplifőzelékben is több más ételben is igen hasznos.» 1 Némely ember képzeletviiága tele van a növényekkel, ők a növényvilágból vett példákkal, hasonlatokkal rendszeresen színezik beszédüket. A népmesék- ’* ben fontos szerepe volt a csodatevő fűnek, az égig érő világfának és társainák.. A népdalokban is szívesen alkalmazták a növényi megszólításokat és különbö- ző hasonlatokat, metaforákat. A virágnévvel történő megszólítás a köznyelv- | ben is előfordul. ' Az emberek előszeretettel hasonlítgatják egymást' növényekhez. A lány . termetét a nádszál, szépségét a rózsa, ártatlanságát a liliom, szerénységét az ibolya fejezheti ki találóan. Nemcsak a virágok, hanem más növények is. így van ember, aki termékeny almafához, van, aki jegenyéhez vagy ezüstfenyőhöz „hasonlít”, esetleg egy bokor krumpli jut róla eszünkbe. Vannak nők, akik mint a futóbab, folytonosan kapaszkodnak valakibe, és vannak tölgyfa-férfiak akik daliásán állnak ;alájÉÉ^^^^^^^H Az embernek alapvető testi-leiki igénye a természeti környezet. A városból kilépve felszabadul, újjászületik a fák és bokrok között. Szobáját növényi mintás tapétával és függönnyel díszíti. A nők ruhái, ékszerei is virágok forma- j játés színeit utánozzák Ünnep nem képzelhető el virágdiszités nélkül. A városi szobákban és erkélyeken a néhány cserép szobanövény az elvesztett természe- I tet próbálja pótolta áz ember számára. Az elegáns sálgalléros fekete mellény fehér csíkokkal nagyszerű darabja lehet ruhatárunknak: nadrághoz, szoknyához egyaránt jól illik. Anyaga lehet vászon, szövet, dzsörzé, ünnepélyesebb alkalomra szatén, amelyből 120 x 90 centi szükséges, a sálgallérhoz külön 9 x 45 centi szatén, ezenkívül 2 db gomb. A szabásmintát 5 x 5-ös kockahálózatra felnagyítjuk, majd ennek alapján kiszabjuk a mellényt: a varrásokra 2 centi, az eleje szegélyén 1, a gallérnál és az ujjakivágásnál ugyancsak 1 centi, a hosszára 3 centi varrásráhagyást számítunk. A karkivágás eldolgo- zásához 3 centi széles szegélypántot készítsünk. Ezenkívül két 30 centi hosszú és 4 centi széles csíkot is szabjunk le kötőpántnak. A váll- és oldalvonalakat s a háta közepét egészen a sliccig varrjuk össze. A varrásszéleket cikcakköltéssel eltisztázzuk és szét- vasaljuk. Ezután elkészítjük a sálgallért. A mellény alját körbeva- saljuk és felszegjük. Az alsó szegélypántot és a hátsó sliecszegélyt szépen eldolgozva varrjuk a szélekhez. A karkivágást a kiszabott pánttal összedolgozzuk. A mellény jobb elejébe két gomblyukat varrunk, és a bal oldalra felvarrjuk a gombokat. A kötőpántot 1 centi szélesre lefűzzük és levasaljuk, a végeit eltisztázzuk, majd az x-szel jelölt pontokhoz varrjuk a mellény hátánál. B. K. m RECEPTOTLETEK Vastag levesek BOSNYÁK CSUPOR Hozzávalók: 50 deka marhalábszár, egy 30 dekás káposztafej, 2-2 paradicsom meg zöldpaprika (esetleg mélyhűtött vagy konzerv lecsó), 2 fej vöröshagyma, 50 deka burgonya, 1 gerezd fokhagyma, só, késhegynyi pirospaprika, s5 szem bors, 2 babérlevél. Nagyobb darabokrá vágjuk a húst, és a fokhagymával, a szemes borssal, a babérlevelekkel meg a pirospaprikával együtt két liter vízben feltesszük főni. Jól záródó fedővel letakarva félpuhára főzzük, majd beletesszük a többi hozzávalót, a káposztát cikkekre, a megtisztított burgonyát kockákra vágva. A fedőt egy kevés vízzel elkevert liszttel rátapasztjuk és az egészet nagyon lassú tűzön főzzük: (Eredetileg kemencében puhították, de nyílt lángon vagy sütőben is készíthető.) TÉLI HÚSGOMBÓCLEVES Hozzávalók: 25 deka darált hús (marha vagy sovány sertés), 1 zsemle, az áztatáshoz tej, 1 nyers tojás, 1 'csomó leveszöldség, 1-1 szál sárga- meg fehérrépa, 1 fej vöröshagyma, 1 evőkanál olaj, 25 deka burgonya, 1 deci tejföl, 5 szem bors, késhegynyi őrölt bors, 1 kiskanál pirospaprika, mok- káskanálnyi őrölt kömény, körömnyi babérlevél, 2 húsleves- kocka. A darált húst összegyúrjuk a tejben áztatott és összemorzsolt zsemlével, a tojással, sóval meg őrölt borssal, és belereszelünk egy-egy szál megtisztított sárgarépát meg fehérrépát. Az olajban megfonnyasztjuk a reszelt vöröshagymát, meghintjük a pirospaprikával, felengedjük két liter vízzel, és beletesszük a megtisztított, karikákra vágott leveszöldséget. A húsleveskockákkal, szemes borssal, köménymaggal meg babérlevéllel ízesítjük, felforraljuk, majd vizes kézzel kis gombócokat formázva a húsmasszából,, óvatosan beletesz- szük. Lassan forralva, körülbelül húsz percig főztük. Ekkor adjuk hozzá a megtisztított, kockákra vágott burgonyát, és ha az is megpuhult, megtejfölözve adjuk asztalra. BORSCS Hozzávalók: 40 deka marhapacsni, 50 deka marhacsont, 40 deka póréhagyma, 20 deka cékla, egy kis darabka zellergumó, 2£jleka fehérkáposzta, 1 nagy fej vöröshagyma, 3 sárgarépa72 szem burgonya, 2 evőkanál paradicsompüré, 1 gerezd fokhagyma, só; a rántáshoz 3 deka vaj, 2 evőkanál liszt; a tálaláshoz 1 deci tejföl. , Nagyobb darabokra vágjuk a húst, és a csonttal két liter vízben félpuhára főzzük. Egy másik edényben a vajon megpirítjuk a nagyön finomra vágott vagy reszelt vöröshagymát, (esetleg hagymakrémet, de akkor nem sózzuk a levest), hozzáadjuk a tört fokhagymát, a paradicsompürét, a megtisztított, laskákra vágott sárgarépát, céklát, zellert meg káposztát. Levével együtt hozzáöntjük a félig főtt húst, és megsózva addig főzzük„amíg a belevalók meg nem puhultak. A rántással besűrítjük, és másnapig állni hagyjuk. Tálalás előtt felforraljuk, beletesszük a meghámozott, kockákra vágott burgonyát, puhára főzzük, majd megtejfölözve kínáljuk. Hússal töltött fánkok illenek hozzá, de anélkül is finom, kiadós. Van-e lelke a növénynek ? Több virágkedvelő háziasszonytól hallottam már: meggyőződésük, hogy a . Ilyen személynél szebben vitűtnak, szinte meghálálják a gondoskodást; ha gazdasszonyánk szomorú; Ők is lekókadnak.', \ s&ás'^|.pSr jjo i$zlz szálon kötődik egymáshoz. Az ember nemesitekig kultúrnövények kivételével — megélnek emberi közreműködés híján is. Még egy vonatkozásban „féloldalas” az ember és a növények kapcsolata. A növényre „lelkileg” ném hat az ember — az állattal ellentétben —, csupán a földművelés által., jfö'.énibérsok vonatkozásban hatással vannak a növények. Még a nem különösebben természetkedvelő ember szivét is megdobogtatja a legelső hóvirág Iát ványa, mert ez a kikelet első győzelmét jelenti a hó és fagy fölött. A gyermekkor legszebb emlékei közé tartoznak a tavaszi csapatös ibolyázások, Ősszel á szállongó falevelek ébresztenek sajátos érzelmeket az emberben. Mindenki tudja, milyen érzéseket fejez ki egy piros rózsákból álló .. nagy csokor. J| A virágok színe, formája, illata: mind-mind jelképez valamit. Szépséget,. fennköltsége^ szetéaységet, tüzes szenvedélyt, frissességet, erőt és még sok egyebet. Divatos kiegészítő
