Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

POLITIKAI NAPILAP XLV. »»»111 Ára: 4,30 Ft 1990. február 7., szerda imáim« Képviselő­választás 1990 (A pártok oldala: 3. oldal.) Vagy a kés, vagy a börtön (5. oldal) HAJNAL JÁNOS: Kecskeméttől Rómáig (1.) (4. oldal) Egy derék halasi: Tóth Sándor (4. oldal) MAROSÁN ES FOCK A MEGKÉRDEZETTEK KÖZÖTT Czinegét ötvenhatos érdemei tartották a posztján MEGVERTE A SEGÉDTISZTJÉT Az Országgyűlés honvédelmi vizsgálóbizottsága Raffay Ernő elnökleté­vel kedden folytatta a meghallgatások sorát Bokor Imre ezredes Kiskirá­lyok mundérban című könyve kapcsán. Ezúttal Marosán György, Fock Jenő, Trombitás Dezső és Beregi István tapasztalataira, véleményére volt kíváncsi a bizottság. Elsősorban azt firtattak, milyen valóságtartalma van a könyvnek, s azt, hogy az abban vázolt s erősen kifogásolható esetekért, magatartásformáért kit és mennyiben terhel felelősség. Marosán György — aki a vizsgált időszak elején az MSZMP adminiszt­ratív titkáraként felügyelte a Belügyminisztériumot, a Honvédelmi Minisz­tériumot és az Igazságügyi Minisztériumot — derűsen anekdotázva vála­szolt a kérdésekre. Marosán György elismerte, hogy a fegyveres erők felügyelete hozzá tartozott annak idején, de kijelentette, hogy Czinege Lajos miniszteri kinevezéséről Kádár János döntött. O — mármint Maro­sán — Czinegét alkalmatlannak tartotta a honvédelmi miniszteri posztra, f (Folytatás a 2. oldalon) FALUGYŰLÉS BOROTÁN — PÁRTOKKAL Mienk a föld, de kié a termése? Ki gondolta volna még nem­régiben, hogy ezen az alig két­ezres lélekszámú kistelepülésen hat párt is megtiszteli jelenlété­vel a falugyűlést. Ja kérem, vál­toznak az idők! Hétfőn este a zsúfolásig meg­telt művelődési házban először Király István tanácselnök be­számolója hangzott el az elmúlt esztendő feladatainak teljesíté­séről. Mint megtudtuk, újabb 2052 folyóméter aszfaltozott úttal gyarapodott a falu, s ezzel 90 százalékra emelkedett a szi­lárd burkolattal ellátott útfelü- • let. Kevés település mondhatja el magáról. Célkitűzéseik kö­zött szerepelt a szeméttelep ren­dezése, a sportöltöző bővítése, a tanácsháza felújítása, fűtés­korszerűsítése. Ezen felül meg­nyitották az idősek klubját, amely várhatóan 15-20 ember­nek nyújt majd otthont. Étke­zést, valámint a volt MSZMP- székházban "korszerűbb körül­ményeket tudtak nyújtani a könyvtárnak. A lakosság sok­sok társadalmi munkával járult hozzá ezekhez az eredmények­hez, s ahogy a tanácselnök mondta, az elkövetkezendő esz­tendőben talán még több ön­erőre lesz szüksége a falunak, mert a központi költségvetés­ből alig csurran, cseppen vala­mi ezután. Tíz családot érint a vízveze­ték-hálózat fejlesztése, amely áz idei terv célkitűzése. Pályázatot nyújtott be a tanács egy kerék­párút megépítésére, hogy.a mű- út balesetveszélyes forgalmát csökkentse, s tervezik á temető ravatalozójának hűtőkamráját is megépíteni, amely több éve húzódó ígéret volt eddig. Ezt követően kaptak szót — érkezési sorrendben — a kü­lönböző pártok képviselőjelölt­jei a bemutatkozásra. A Szabad Demokraták, a Szociáldemokraták, a Szoci­alista Párt jelöltjeit az Agrár- szövetség, a Demokrata Fórum és a Kisgazdapárt képviselői követték. Mindannyian hangot adtak beszédükben a vidék fon­tosságának, s arra kérték a la­kosságot, vegyen részt a szava­záson, segítse ezzel a demokrá­cia kiteljesítését. Több kérdés érkezett ezután á hallgatóság soraiból, több­nyire a pártok konkrét elképze­léseit tudakolva. Talán a legjel­lemzőbb annak az idős bácsi­nak a tömör hozzászólása volt, aki egyszerre intézte mindany- nyiukhoz a kérdést, ily módon: Egyet nem értek én. Mindenki azt mondja, a fold azé legyen, aki megműveli. De a termés kié legyen, kié lesz, azt mondja meg végre valaki... H. T. A VILÁG FIGYELME MOSZKVÁRA IRÁNYUL K sámfát. MOSZKVA Az SZKP KB hétfőn kezdődött ülésén alapvetően a párt vezető sze­repének kérdése körül csaptak ősz- sze a reformpárti és a konzervatív erők, de bírálatok kereszttüzébe ke­rült maga a pártapparátus is. Az ülésről egyébként — a korábbi gya­korlattól eltérően — a szovjet hir- ügy nökség még hétfőn este részletes tájékoztatást adott. Gorbacsov szempontjából meg­lehetősen rosszul kezdődött az ülés: az első felszólalók — köztük a kije­vi városi és a moszkvai területi első titkár — a főtitkári beszámolót úgy értelmezték, mint ami a párt vezető szerepének feladását jelenti. Meg­ítélésük szerint a vezető szerep meg­őrzése egyrészt megfelel a történel­mi tapasztalatoknak, másrészt az országban jelenleg nincs más, a tár­sadalom irányítására alkalmas erő. A kijevi pártvezető megengedhetet­lennek tartotta a Lenin személye, a marxizmus-leninizmus és a szocia­lizmus eszméje elleni támadásokat, s az ideológiai nevelőmunka erősí­tését javasolta. A moszkvai területi első titkár határozottan az apparátus védel­mére kelve, elfogadhatatlannak ne­vezte, hogy egyesek párttagkönyv­vel a zsebükben a párt álláspontjá­val ellentétes nézetet képviselnek. Külön is kitért az országban „el­uralkodott anarchiára” és a külön­féle szerveződések szocialistaelle- ' nességére. Egyúttal — többekkel együtt — hatékony intézkedéseket követelt a „rend” helyreállítása ér­dekében. A politikai és alkotmányos előjo­gok feladását szorgalmazta J. Arhi­pov, egy leningrádi üzem igazgatója és J. Prokofjev, moszkvai városi el­ső titkár. Aphipov a KB-tól a tény­legesen létező többpártrendszer el­ismerését követelte, Prokofjev pe­dig javasolta: a Népi Küldöttek Kongresszusában a párt képviselői javasolják az alkotmány 6., az SZKP vezető szerépét rögzítő cik­kelyének felülvizsgálatát. Arhipov javasolta, hogy a kongresszust egy hónapos szünettel két szakaszban májusban és júniusban tartsák meg, hogy a párttagság is megvitathassa témáit. Prokofjev támogatta az ap­parátus csökkentésére vonatkozó javaslatot. A párton belüli pluraliz­mus kapcsán ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy az eszmei egység feladásával a párt „elveszíti távlatait”. A résztvevők rendkívüli aktivitá­sára való tekintettel szerdán folyta­tódik az SZKP Központi Bizottsá­gának ülése. Németh Miklós és Paskai László találkozója Németh Miklós miniszterelnök kedden hivatalában fogadta Paskai László bíbo­ros, prímás, esztergomi érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét. Talál­kozójukon az alábbi megállapodást írták alá: „A Magyar Köztársaság Minisztertanácsa és a magyar Katolikus Püspöki Kar — figyelembe véve, hogy az Országgyűlés alkotmányerejű törvényt alkotott a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról — a Magyar Népköz- társaság Kormánya és a Magyar Katolikus Püspöki Kar között Budapesten, 1950. augusztus 30-án létrejött megállapodást a mai nappal felbontja.” * * * A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásával megszűnt minden olyan állami korlátozás, amely korábban beavatkozást jelenthetett az egyházak életébe — mondta el Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a Minisz­tertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője az aláírást követően az MTI munkatársának. Hozzátette: érvényben maradtak azonban még a kormány és az egyházak között 1948-ban és 1950-ben megkötött egyezmények, amelyek többek között olyan korlátozó elemeket tartalmaztak, mint a szerzetesrendek, valamint a katolikus egyházi iskolák számának meghatározása. Az Országgyűlés a Minisz­tertanácsra bízta e szerződések felülvizsgálatát. Ennek eredményeként először a Római Katolikus Püspöki Karral kötött megállapodást helyezték hatályon kívül. (MTI) OT HÓNAP ALATT BEFEJEZŐDÖTT A VASFÜGGÖNY LEBONTÁSA — HIVATÁSOS HATÁRŐR JÁRŐRÖK — HATÁRŐRIZETI TÖRVÉNYT ALKOTNAK _______________________________ S ajtótájékoztató a Határőrség Országos Parancsnokságán Kedden délelőtt a BM Határőrség Országos Parancs­noksága sajtótájékoztatót tartott, ahol elsőként Zubek János alezredes, csoportfőnök-helyettes, szóvivő köszön­tötte az elektronikus és az írott sajtó képviselőit. Székely János vezérőrnagy, a BM Határőrség Országos parancs­noka a határőrség múlt évi eredményeiről, a hivatásos határőrizetre és határforgalom-ellenőrzésre történő átté­rés feladatairól szólt. A tábornok elmondta, hogy az elmúlt esztendőben 28,5 millió magyar állampolgár lépte át az országhatárt r— ez úgy értendő, hogy egyesek többször is —, és igen mozgalmas esztendőt zártak. Az év elején kemény bírála­tokat kapott a határőrség a román határsértők vissza­adása miatt, sőt, egyesek 18 hulla eltüntetéséről is tudni véltek. A múlt esztendő úgy végződött, hogy a határőrség a romániai forradalom megelőző időszakában kénytelen volt a menekülteket fogadni, s azokat ellátni. Májusban a vasfüggöny —j műszaki akadályok—lebontása kezdő­dött meg, amelyet egyetlen fillér nélkül október végéig §g§ 1990. végéig szól a határidő — fejeztek be. Gyakorla­tilag a Magyar Köztársaság nyugati határán nincs már műszaki zár, 1989 augusztusától megszűnt a határsáv, a fegyverhasználat — kivétel az önvédelem, a fegyveres bűnöző elleni intézkedés —, statisztikai lap, nincs fegyve­res ellenőrzés a közutakon, a forgalomellenőrző ponto­kon. Mint a tábornok elmondta, számítottak arra, hogy több lesz a határsértő, de arra nem, hogy huszonötször többen lépik át illegálisan a határt, mint 1986-ban, össze­sen 33 ezren. Mégsem ez volt a gond, hanem a határt illegálisan átlépők „minősége”. A határőrség kénytelen volt 15 ezer romániai menekültet — ezek nem határsér­tők — élelemmel, gyógyszerrel, tisztítószerrel, ruházattal ellátni, holott nem ez volt elsőrendű feladata. A nyugati határszakaszon szeptember közepéig 32 ezren mentek át, szeptember 11 -e után pedig mintegy 50 ezer NDK-állam- polgár kelt át a magyar határon. ■ (Folytatása a 2. oldalon) A HIBÁS GAZDÁLKODÁST NEM JUTALMAZZAK Az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének Megyei Szövetsége (28 szakszervezeti alapszervezeti titkár) valamint az egészségügyi intézmé­nyek állami és gazdasági vezetői a napokban Kecskeméten, az SZMT székházának nagytermében dr. Ligeti Zsuzsanna megyei főorvos előterjesz­tésében megvitatták az egészségügy­ben 1990. január 1-jei hatállyal beve­zetett központi bérpolitikai intézke­dés végrehajtásának szempontjait. Az ágazat bérlepiaradásának ren­dezésére négylépcsős, és korántsem feszültségektől mentes koncepciót követ 1988-tól kezdődően az egész­ségügy megyei irányításának ajánlása alapján az intézmények vezetése és a dolgozók érdekeit képviselő munka­helyi szakszervezet. Ebben az eszten­dőben az egészségügy megkezdett re­formjának alapján változás követke- / zett be. A hagyományos értelemben vett gyógyító megelőző szolgálatok működési költségeit a társadalombiz­tosítás állja, míg az ellátás egy bizo­nyos körét, valamint a szociális ellá­tás egészét állami feladatként a taná­csok finanszírozzák. A bérautomatizmus (amely a fize­tések értékének megőrzését szolgálja) ebben az esztendőben az évi bértömeg 16 százaléka, ez a társadalombiztosí­tás működési költségben, illetve köz­ponti támogatásként biztosított. Emellett az 1990-es kpltségvetési törvény az egészségügyi és szociális ellátás területén dolgozók bérelmara­dásának mérséklésére — országosan — 4 milliárd forint közpbnti bérintéz­kedési keretet határozott meg, mely­ből megyénk 167 millió 712 ezer fo­rint (11 hónapra) összegben részesült. Az egészségügyi dolgozók munka­béréről szóló, többször módosított rendelkezés alapján — az intézményi önálló bérgazdálkodás elvét is megen­gedve — a bérrendezést az érintett munkakörökben (a harmadik lépcső szerint) egyszerre hajtják végre a 16 százalékos bérautomatizmus kiosztá­sával. Az új finanszírozási rendszer­ből adódóan a különböző központi bérintézkedések forrásainak „átmoz- gatására” nincs lehetőség. A keretelosztás az orvos és más egyetemi végzettségű szakemberekre 4500 forint/hó, a főiskolai végzettsé- . gűeknek 3 ezer forint/hó összeget je­löl meg. A más végzettségű, de nem folyamatos üzemelésű háromműsza­kos fizikai dolgozókra 2 ezer forint/ hó jut. A többletmunka elismerésének fo­kozása orvosi állásonként havi ötszáz forint, a szakdolgozókat tekintve — orvosi állásonként 3 szakdolgozót fi­gyelembe véve—havi 230 forint/állás bérfedezet van. Az 1989-es, jóváhagyott bérpoliti­kai koncepció szellemében a III. lép­csőben a javaslat a társadalombizto­sítás által finanszírozott ágazatban az eddig központi bérfejlesztésben nem (Folytatás a 2. oldalon) MÁRCIUS 15-ETOL: Kecskeméti Tavaszi Napok Immár végleges és ez alkalommal is igen gazdag a március lS-én kez­dődő V. Kecskeméti Tavasa Na­pok rendezvénysorozat programja. Ahogy azt Mátyás Annától, a me­gyei rendezőiroda vezetőjétől meg­tudtuk, az egyre elkeserítőbb gaz- i dasági helyzet ellenére jegyárakat nem emelnek, vagyis a tavalyi esz­tendőhöz hasonlóan 80 és 150 fo­rint között váltható belépő á tava­szi napok legszínvonalasabbnak ígérkező produkcióira is. . A Magyar Virtuózok hangverse­nye nyitja a zenei rendezvények so­rát. Közönség elé lépnek ismét a Kecskeméti Szimfonikusok, a Kecs-, kéméit Pedagógus Énekkar, a Soros Alapítvány kedvezményezettjei, a Kodály Iskola művésztanárai, s' hangversenyt ad a Liszt Ferenc Ka­marazenekar is. Minden bizonnyal megkülönböztetett érdeklődés kísé­ri majd a Londoni Ptmlemim Szín­ház és a Győri Balett kecskeméti vendégjátékát, hogy csak néhányat említsünk a színes kínálatból. Éredekesség, hogy a főtéren fel­állított színpadon több olyan pro­dukciót is ingyen megtekinthetnek - az érdeklődők', amelyekért más; esetben borsos belépőt kellene vál­taniuk. A többi között a Rajkó Ze­nekarnak, a Magyar Néphadsereg Központi Zenekarának, a Kalocsai Népi Együttesneli tapsolhatnak itt a nézők, de említhetnénk az izraeliek folklórműsorát is. A Kecskeméti Tavaszi Napok programjaira mától válthatók je­gyek a Báqs-Kiskun megyei rende­ző irodánál, a Pusztatouristnál és az Erdei Ferenc Művelődési .Köz­pontban. A belépők postán (Kecs­kemét, Szabadság tér 3,). telefonon (76-29-002) és telefaxon (76-29-002) is megrendelhetők a megyei rende­zőirodától.- K. E. Az egészségügyi dolgozók bérrendezésének III. lépcsője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents