Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

1990. február 1. I PETŐFI NÉPE • 5 A KÖSZÖNÖMSZÉPENEKKEL SEMMIRE SEM MEGYÜNK — MIKÉNT ALAKULT AZ SZMT VOLT TITKÁRAINAK SORSA ? — MÁRCIUS VÉGÉIG MINDEN BIZONYTALAN Egyetlen MEDOSZ-alapszervezet sem szűnt meg Külföldi segélyként érkezett kabátokat, öltönyöket, szoknyákat kínálgdtnak a kecskeméti szakszervezeti székházban vöröskeresz­tes aktívák, amikor Mezei Zoltánt a Medosz megyei titkárát, a megyei szakszervezeti koordinációs bizottság elnökét keresem. Aligha gondolták a tömegszervezeti otthon tervezésekor, hogy ilyen szociális indítékú akciót rendeznek valaha is a tágas előcsarnokban. A szervezőktől tudom, hogy a bevételt iá hozzácsapják a tervezett ingyenkonyba megalapozásához. Változnak az idők! Ennyire? Néhány esztendeje még rendszerelle­nes kihívásnak számított egy-egy, szegényeket támogató akció. Lehet­séges, hogy néhány hónap múlva egy-egy tál meleg levesért vagy főzelékért keresik föl a Kisfaludy utcai székházat a rászorulók? Változik-e a szakszervezet? Még tavaly tájékoztattuk olvasóinkat a szakszervezetek megyei tanácsa megszűnéséről. Kevesebb szó esett a hogyan továbbról. Az illetékestől, a 9 éve szakszervezeti tisztségviselő kertészmérnök­től vártam eligazító információkat. Irodájának üres előszobájában senki sem kérte — értekezletre vagy fontos főnöki telefonra hivatkoz­va — türelmemet. — Nincs titkárnőm, takarékoskodnunk kell — magyarázta a helyzetet a volt termelőszövetkezeti elnök. Kopogás zavarta meg mondandóját. Fizetésemelési jegyzéket hoz­tak véleményezésre. Alig tették be maguk után az ajtót, csörgött a telefon. A közvetlen vonalhoz hívták az országos Medosz-központ- ból. (Hányán mennek a pesti tüntetésre, ezt tudakolták. Sehányan, nincs rá keret.) Hiába kapcsoltam be a magnót, a bajai kombinátból keresték a Medosz-titkárt. Segítsen, a bank vonakodik a munkabérek kifizetésé­hez szükséges pénz — ha jól értettem — előlegezésével. Majd egyik munkatársa adta át a munkanélküliség rémétől fenyegetett Bácsszőlő- si Állami Gazdaság dolgozóinak segítségkérő felhívását. Megtapasz­talhattam: 1990 januárjának utolsó napjaiban a megyei titkárok sin­csenek irigylésre méltó helyzetben. — A világért sem szeretném bántani elődeimet, de vígabban éltek, mint mi. Körülnéztek egy-egy állami- gazdaságban, vagy mezőgazda- sági nagyüzemben, többnyire kellemes hírekkel fogadta őket az igaz­gató, általában jól sikerültek a látogatást hagyományosan záró ter­mékbemutatók ..., most ki nem tehetem a lábam a Munka törvény- könyve nélkül. — Többnyire csak rá kellett bólintani a megyei pártbizottságon, az ágazati, központban vagy a SZOT-nál elkészített politikai jellegű állásfoglalásokra. Most meg törhetik a fejüket, hogy kivel tartsa­nak.- Nem köteleztük el magunkat. A mezőgazdaság fellenditését leghatékonyabban és legértelmesebben támogató párt számíthat ro- konszenvünkre. — Beszéljünk világosan. A Medosz megyei bizottsága, személy szerint Mezei Zoltán, helyesli-e a földtulajdon reformját? — Volt gazdasági vezetőként is tapasztalhattam: csak akkor szá­míthatunk a munkavállalók, a szövetkezeti tagok maximális közre­működésére, ha közük van a tulajdonhoz, érdekeltek a gazdasági eredményekben. Köszönömszépenekkel semmire sem megyünk. Még az állami gazdasági dolgozókat is hozzá kell segíteni ahhoz, hogy tulajdonrészt szerezhessenek a közös vagyonból. A vegyes tulajdon mellett vagyunk. Mindenütt az adott körülmények ismeretében kell(ene) dönteni. Segíteni szeretnénk a kis- és kőzépbirtokosokat. Tudjuk, hogy ez a társadalom még fölkészületlen a klasszikus piac- gazdálkodásra. Éppen ezért erős szociális biztosítékokat követelünk. — Támogatja-e törekvéseiket a tagság? Úgy is mondhatnám, hogy mennyire ismerik, mennyire fejezik ki tagságuk érdekeit. —.Minden alapszervezet megmaradt, de 6 szövetség alakult. Kü- lön-külön tömörültek az állami gazdasági, a termelőszövetkezeti, a vízgazdálkodási és vízügyi, az erdészeti dolgozók, saját szövetséget alakítottak a kutató- és tanintézetek, illetve egyéb kereskedelmi és más intézmények munkavállalói. A legilletékesebbtől kérdezem: mi a megyei szakszervezeti koordi­nációs bizottság feladata?- Az SZMT-elnökség feloszlatása után ideiglenes jelleggel jött létre az ágazati megyebizottságok, titkárságok és megyei központba nem tömörült középirányító szervek képviselőiből szigorú önkéntes­ség alapján. Önállóságuk teljes fenntartásával hatáskörünk minden szakszervezeti, a SZOT jogkörébe tartozó, megyénket érintő személyi, pénzügyi vagy gazdasági kérdésekben az érdekképviselet. Gondosko­dunk a Szakszervezetek Országos Tanácsa megyei képviseletéről, gyakoroljuk a munkáltatói jogokat, működtetjük tulajdonainkat. — Hány függetlenített tisztségviselőt vettek át az SZMT-től? — Kettőt. — Mi lett az SZMT titkáraival? — Németh Ferenc maradt, dr. Kőrös Gáspár és Hegedűs István nyugdíjazását kérte, Síballin Istvánná helyzete bizonytalan. — Meddjg működik mostani formájában a koordinációs bizott­ság? — Előreláthatóan a márciusi országos szakszervezeti kongresszus után' alakulnak meg a megyei szakszervezeti szövetségek. Heltai Nándor A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA IIIM A Sárkány éve Az új amerikai produkció — számos középszerű és több emlékezetes mozida­rab helyszínén — New York kínai ne­gyedében játszódik. Középpontjában mi más is állhatna, mint a kábítószer és a vér. A negyedet kezükben tartó banda­főnökök — az ősz halántékú, régivágású üzletemberek — nem örülnek túlságo­san ifjú „kollégájuk” hatalomátvevési manővereinek. Az egyre fokozódó fel­fordulás, háborúság közepette ráadásul az új rendőrfőnök miatt is nyugtalan­kodhatnak, aki megszimatolja a születő káoszt, és erőteljes fellépést ígér ellene. Hihetnek a szavának, ugyanis előélete: tönkrement házassága, rámenőssége mi­atti népszerűtlensége a bizonyíték: ha egyszer valamit feladatként tűz maga elé, azt meg is oldja. Egyedüli barátja Tracy, az ugyancsak munkájának élő, kínai származású ri- portemő. Ügy tűnik, a körülmények is segítenek valóra váltani elhatározásu­kat. A férfi szemtanúja lesz, sokadma­gával, egy mészárlásnak, amely — az ártatlanok halálával — elegendő ok ah­hoz, hogy megindíthassa a bűnözés elleni hathatós támadást. A tiszta kezű rend­őrkapitány kalandjainak kimenetele már csak azért is sejthető, mert nem más, mint napjaink egyik legnépszerűbb sztárja: Mickey Rourke, akit a hazai nézők elsősorban a Kilenc és fél hét című filmből ismerhetnek. A különlegesen látványos, vonzó kiál­lítású filmnek nemcsak egyik főszereplő­je, de rendezője is hírességnek számít, nem más, mint Michael Cimino, a jó évtizede készült, botrányos hírű Szarvasvadász rendezője. LEMEZ Igenoké Előbb a címmagyarázat. A Z’Zl La­bor team legújabb nagylemezén van egy igen jó dal, a Nemigenoké. Ha stílusos akarok maradni, az egész albumra azt mondhatom: igenoké. Pedig az asszony- kórusáról is híres zenekar ritkán hallat magáról. De mint kiderült: élnek és szín­vonalasan dolgoznak. Friss számokkal jelentkeztek a Naiv rock címet viselő LP-jükön. És természetesen új felállás­ban muzsikálnak. A bájos LOríocz Gab­riellát felváltotta Sárközi Anita (igen, a popkorongos!) és megmaradtak azért a veresegyházi asszonyok is, Veresegyhá­zi Naivak Kórusa elnevezéssel. Szóval, ez a Z’ZI mindig kitalál valamit. Rá­adásul jó zenét játszik és szellemes szö­veget ír. A fekete borítójú lemezen egymás után csendülnek fel a jobbnál jobb szer­zemények. A már emlegetett Nemigen­oké, a Rendőr van a járdán (Z’ZI La­bor-gyűjtés!), a Good bye báj, az Aratás után, az Igazán, az Úgy imád a nő, a Várni rád (Római-parti idill), a Ki álh'tja meg az esőt? (Who’ll stop the rain?). A kínálat sokkal rockosabb, mint a ko­rábban megismert Z’ZI Labor-prog­ram. Azért emlékezni kell a régi időkre, így bizonyára ezért került fel a hajdani nagy sláger magyar változata, a sokak által ma is kedvelt Ki állítja meg az esőt? Máté Péter Egyszer véget ér az út című száma ugyancsak nosztalgiázásra és emlékezésre jó. Ettől változatos a Z’Zt ? Ettől is. A Janicsák István vezette zenészcsa­pat ismét bizonyított: a hallgatást kiváló lemezzel tudja megtörni. Ok hisznek a közönségben, mert különben nem írták volna a tasakra, mintegy utószóként, a következő mondatot: „Köszönet mind­azoknak, akik hisznek a Z’ZI Labor­ban”. Biztosan vagyunk még jó páran, akik hiszünk a tehetséges csapatban. (SLPM 37322 — Pepita) B. T. KIÁLLÍTÁS BAJÁN Dionüszosz-idézés Velencei maszkabál Velencei maszkabál címmel nyílt kiállítás Baján, a József Attila Műve­lődési Központban. A fotók Joséf Proksch és Erika Ries munkái. A ké­peken kívül karneváli hangulatot idé­ző ruhák, álarcok és egyéb kellékek láthatók. A rendezés ötletes, de elna­gyolt, a fényképek szépek, de nem a művészi hatásuk teszi a bemutatót emlékezetessé, hanem az itáliai szel­lem megidézése. Sokak szerint az olasz népben az érzékiség és a művészi ízlés dominál.' Velencében a legmélyebb érzés egy különös önelégültség, egyfajta nar- cizmus. önmaga tükörben szemlélé­sének örök kéje, a festői elemek okozta boldogság, mámor. A velen­cei ember még a nyomort is észtét i- zálja, önmagát, szomorúságát, fáj­dalmát játékos látványba fojtja. Az idevalósi koldus a művészi gyönyörű­ségtől koldusabb a koldusnál. Karnevál: a barokk lelkűiét kisu­gárzása keleti fantáziát idéző külső­ségekben. Az álarcban a természet legmélyebb rétege szabadul fel, dé­moni alaktalanságban. Az álarc se­gítségével az emberek az egész vilá­gon démonokká tudnak lenni. A tra­gikus álarc emberfeletti magasságba emeli hordozóját, ugyanakkor a fáj­dalmas személyiségtelenség, a nemlét megélése, a múlandóság fölé helyez­kedés jelképét is hordozza. A komi­kus álarc az élet felfokozott, intenzív átéléséből kibomló boldogság. Agócs Gy. Imre KIT ÉS MIT SZOLGÁL T AZ ÉLELMISZERÁR-EMELÉS, MIT TEHET A MÉM? Agrártermékek itthon és külföldre A megyei agrárkamara meghívására tartott előadást Kecskemé­ten Rednágel Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes. Megragadva az alkalmat, kértük, hogy válaszoljon néhány kérdésre. — Előadásában említette: a 32 százalékos élelmiszerár­emelésből a mezőgazdaságnak csupán két százalék jutott, ennyi­vel javult a mezőgazdasági termelés jövedelemszintje. Valóban így van? Megmagyarázná, hogyan jutottak erre a tényre? — A fogyasztóiár-emelés háttere az átlagos huszonkét-huszon- négy százalékos termelőiár-emelés, amelyből két százalék szolgálja a mezőgazdaság jövedelempozíciójának javulását. Hozzáteszem, hogy ez abban az esetben érvényes, ha a fogyasztói árak úgy alakulnak, ahogyan ezt az élelmiszer-feldolgozók meghirdették. A két százalék úgy marad a mezőgazdaságnál, hogy a termelői­ár-emelés felét elviszi az ipari alapanyagok — vegyszer, műtrágya, energia, csomagolóanyag, gép, eszköz, fehérje stb. — áremelkedé­se. Az állami támogatások leépítésének ellensúlyozása 25 százalé­kot visz el az ágazattól, a többitől a mezőgazdaságban is megjelenő egyéb költségek — mint például a bér, a társadalombiztosítás stb. — miatt esnek el. Számításaink azt bizonyítják, hogy a mezőgaz­dasági termelés továbbra is nagyon kedvezőtlen jövedelemhelyzet­ben maradt, a fogyasztóiár-emelés legkevésbé szolgálta az ágaza­tot. Ezt tudnia kell a lakosságnak, hogy indokolatlanul ne vádol­ják a fogyasztóiár-emelkedések miatt a mezőgazdasági termelőket. — A MÉM árhatósági feladatra is vállalkozott. Mit jelent ez, és tudnak-e valamit tenni az áremelések ütemének mérséklésé­ben, esetleg megszüntetésében? —- Az árhatósági feladat elsősorban a hatósági árakra vonatko­zik, vagyis a tehéntej és a kenyérgabona termelői árának, valamint a kenyér, zsemle és a tehéntej fogyasztói árának meghatározására. Másodsorban a tárcához tartozó gazdálkodó szervezetek termelői ára, ületve fogyasztói ajánlati árára terjed ki szerepünk. Vagyis egyetértésünk szükséges ahhoz, hogy például a húsipar a tőkehúst milyen termelői áron értékesíti, és milyen fogyasztói árat ajánl a kereskedelemnek. Arra már nincs jogosítványunk, hogy befolyá­soljuk, mennyiért adják valójában a kereskedelmi vállalatok üzle­teikben a szabad ár kategóriába tartozó élelmiszereket. Hogy mennyivel térítik el fölfelé (esetleg lefelé) az árakat, abban a keres­kedők szabadon dönthetnek. — Hol van a tisztesség határa? Ha nagy árrést alkalmaznak a kereskedelmi vállalatok, kinek van joga megálljt parancsolni, netán ezért büntetni? — Erről a Kereskedelmi Minisztériumban vagy az Árhivatalban kell tájékozódnia. Ugyanis nekünk a fogyasztóiár-kialakításra semmiféle jogunk, hatásunk nem lehet, még egyszer mondom, a felsorolt néhány terméket kivéve, a szabad árba tartozó élelmisze­reknél. — Előadásának nagyobb részében az élelmiszerexport-lehető­ségekről beszélt. Megnyílik-e a nyugati kapu, kedvezőbbé, jöve­delmezőbbé válhat-e az export? — A kapuk megnyílásáról még nem beszélhetünk, csupán szűk résekről. Azokból a termékekből, amelyekből hazánk az EGK- országok fő szállítója, kedvezőbben exportálhatunk a most meg­kapott kedvezmények: a vámeltörlés, a lefölözés mérséklése, illetve megszüntetése következtében. Ez vonatkozik például a libamáj, a kis súlyú vágóbika, vágóló, szalámi, libahús, zöldség és gyümölcs kiszállítására. Az agrárexportunk többségét viszont továbbra is sújtja az EGK protekcionista szabályozása, ugyanis ezzel a mód­szerrel védik saját országaik mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelőit. Az EGK országaiban 40—80 százalékkal magasabbak a termékfelvásárlási árak, mint hazánkban, áraik a világpiaci árak­nál is magasabbak. Elsősorban a kiemelkedő minőségű termékek­kel és különlegességek felkínálásával tudunk piacot nyerni, ami ott a választékbővítést szolgálja. Nyugati exportkilátásokra alapozva hazai termelésnövelés — legalábbis jelentős mértékben — még az .említett kedvező megállapodások ellenére sem indokolt. Az élelmi­szer-feldolgozásban viszont szükséges bővíteni a termékszerkeze­tét, a specialitásokra és a csomagolásra is külön hangsúlyt helyez­ve. — Új és szigorúbb élelmiszer-minőségi szabványt vezetnek be 1992-től a Közös Piac országai. Ehhez hogyan tudunk alkalmaz­kodni? — Folyamatosan figyelemmel kiséijük a változást, a módosítá­sokat, és azonnal közöljük az illetékes vállalatokkal. Az új szabá­lyozás kialakításával kapcsolatos információk rendelkezésünkre állnak, tehát a vállalatokon múlik az alkalmazkodás. Ugyanakkor a magyar szabványokat is módosítjuk, figyelembe véve a nyugat- európai változásokat. — Befejezésül a kistermelőket, vállalkozókat érintő témáról kérdezem. A szabályozás idei rendszerében a kistermelés állami támogatása Ön szerint milyen hatású? — Mondhatom, hogy kedvező. Január elsejétől a kistermelőket is megilletik ugyanazok a támogatások, mint amit a nagyüzemek kapnak. Tehát ezen a téren máris versenysemleges helyzet van a szektorok között. Ilyen például a beruházásoknál az adóvisszatérí­tés, amely természetesen a vállalkozókat, az adófizető mezőgazda- sági magántermelőket érinti. Csabai István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents