Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-03 / 29. szám

1990. február 3. • PETŐFI NEPE 11 SPORT • SPORT • SPORT KECSKEMÉTI SC—FC CORVINUL VAJDAHUNYAD 1—1.(0—1) Erre is rég volt példa: barátságos magyar—román Széktón • Együtt a ro­mán és a ma­gyar játékosok. • A KSC romá­niai magyar lab­darúgója, Ozs- vátb egyenlít. (Farkas Tibor felvétele) Két-háromszáz néző, csodála­tos napsütés, februári tavasz. A széktói „kettesen” edzőmeccs. Első látásra semmi különös, ilyentájt megszokott a kecskemé­ti NB Il-es gárda edzőmérkőzése. Nem is a látvány a szokatlan, hanem az ellenfél: a romániai Vajdahunyad élvonalban szerep­lő Corvinái csapata mérkőzik a KSC-vel. A meccs kemény, gyak­ran szikrázó belemenésekkel tar­kított, jó az ellenfél, de egy súly­csoportban van vele a kék-fehér együttes is. A labdáért folytatott csatában szikrázóan szerel Nagy Zsolt, a labda nála, Petcu, az el­lenfél csatára a földön. J'íéhány hónapja talán még ölre ment vol­na a két labdarúgó. Most? Egy­mást segítik föl, kezet fognak, s ha fájdalmas arccal is, de nevet­nek, legyintenek: előfordul ez, pajtás! Mekkorát fordult az idő kereke is! Barátságos magyar- román meccs! Fél éve még meg­mosolyogták volna az olvasók a „barátságos” jelzőt... Valamit a mérkőzésről. Az el­ső félidőben Rácz a 10. percben büntetőt hibázott, gólt ért el vi­szont Bánica révén a Corvinul. A fordulás után jobb lett a kecs­kemétiek játéka, Kiss lövése után Ozsváth egyenlített. A hazaiak Nagy Zs. (Erdei) — Hofmeister, Somogyi, Végh (Bukó), Safra­nyik, Nagy J., Kiss F., Meszes, Pauk, (Balia L.), Ozsváth, Rácz (Török), míg a vendégek Ionita — Bardac, Bozga (Cocán), Stroia (Bulgaru), Dubinciuc, Ni- csam, Gábor, Banica, Cojocaru, Petcu, Timoveanu összeállítás­ban szerepeltek. A szurkolók jó mérkőzést láthattak, ám a pálya mellett elhelyezett „malacper­selybe” nem a belépő árát dobál­ták: az összegyűlt összeget'a KSC a vendégeknek adományozta. Ion V. Ionescu, a vendégcsa­pat edzője meghatottan nyilatko­zott a találkozó után: — Először is mindenért köszö­net a kecskeméti csapat vezetői­nek és szurkolóinak! Hosszú idő óta nem játszhattunk magyar csapattal, pedig régebben jó kap­csolataink voltak a DVTK-val, de a Ceausescu-rendszerben nem ápolhattuk sportbaráti kapcsola­tainkat a magyar klubokkal. Minden szempontból nagyon örülünk az országunkban végbe­ment politikai változásoknak, s reméljük, a jövőben többször is találkozhatunk magyar együtte­sekkel, köztük a rám nagyon jó benyomást tett Kecskeméti SC- vel is. — rift — „CSALÁDFŐT” KERESNEK AZ ASZTALITENISZEZŐK Pör nélkül válnak a nők a férőaktól ÜJSÁ GHÍR: A Kecskeméti Spartacus Sportkör pályázatot hirdet sport­köri elnöki és az NB J-es női asztalitenisz-szakosztály vezetői tisztségének betöltésére. A vezető feladata a sportkör, illetve a szakosztály színvonalas, eredményes irányítása, szponzorálása. A pályázatokat december 31-éig, az alábbi címre lebet benyújtani: Kecskeméti Spartacus Sportkör, 6001 Kecs­kemét, Széchenyi sétány 11., Pf. 195. — Milyen eredménnyel járt a pályázat? — kérdeztem Rigó Endrétől, a sportkör elnökségi tagjától. — Néhány pályázat érkezett, de úgy döntöttünk, hogy még nem zárjuk le a jelentkezési határidőt, mert az a szándékunk, hogy különválasszuk a férfi és a női szakosztályt. — És melyik élére keresnek vezetőt? — Az NB I-es női szakosztályunkat szeretnénk megerősíteni olyan vezetővel, aki szívesen menedzselné az asztalifeniszezők további fejlődé­sét. Ezenkívül pedig korábbi sportköri elnökünk, az elhunyt Bodor István utódlásáról is gondoskodnunk kell. Jelenleg Nusser Elemér elnök- helyettes látja el a vezetői feladatokat. Az elnökválasztásra valószínűleg majd csak márciusban, a szövetkezeti közgyűlések és vezetőségválasztá­sok után kerül sor. — Kik segítik jelenleg a Kecskeméti Spartacust? — Elsősorban a szövetkezetek. Sok kis támogatónk van, az NB I-es női asztaliteniszre szívesen áldoznak. De erre kapjuk a központi támoga­tást is, amelyből fedeznünk kell a létesítményünk fenntartását, ami — a víz-, gáz- és áramdíjakat figyelembe véve — mintegy 250 ezer forint volt. — Mekkora a szakosztályok költségvetése? Ili Körülbelül félmillió forint a férfiaké meg a nőké is. Noha osztálybe­li különbség van a nők javára, a költségvetésben ez nem érződik. A férfi­ak több eszközt használnak, meg talán van is egy olyan általános szeiplé- let, hogy a férfiak teljesítményét hajlamosak vagyunk magasabbra érté­kelni. Pedig a nemzetközi mezőnyben csak a női versenyzőket jegyzik ... De Magyarországon a lányok nincsenek elkényeztetve, túlfizetve. — A Spartacusnak vannak profi játékosai? — Nincsenek, a mi szakosztályunk tiszta amatőr. A játékosaink dol­goznak vagy tanulnak. — A jelenlegi csapatra mégsem az a jellemző, hogy saját nevelésű játékosok lennének ... — Ez valóban így van, de többségük valamilyen formában kötődik a megyéhez a szülők vagy nagyszülők révén. És szívesen visszajöttek ját­szani. Az NB I-es szereplés azért már rangot, elismerést jelent. Jellemző, hogy még Orosházáról, Szarvasról, meg a megye különböző részeiből is járnak hozzánk szülők a gyermekeikkel, mert szeretnék, ha az élvonal­ban szerepelhetnének. Részünkről értékpazarlás lenne visszautasítani az olyan tehetségeket, akik erősíthetik a Spartacus hírnevét. Ezért mi szíve­sen fogadjuk a rátermetteket, de a szakosztály jövőjét mégis a saját utánpótlás-nevelés folyamatosságában látjuk. Évente legalább száz gye­reket „szűrünk meg”, s a legjobbakat folyamatosan foglalkoztatjuk. ■ Egy-egy tehetség kineveléséhez áronban hosszú idő kell. ’ — Mra titka annak,' hogy a Spartacus vonzza az asztaliteniszezőket? — FodÖr"MikIós személyébén olytn edzőflaláltúnkr aki" kefriSfiyeff dolgozik,.* amellett, hogy elfogadtatja a munkamódszerét, eredményes is. A másik ok meg talán az, hogy olyan ez a szakosztály, mint egy nagy család, amelyben jól érzik magukat a tagjai —^ mondta Rigó Endre. — banczik — Lehetett volna könnyebb is... Labdarúgó-EB­sorsolás Pénteken délben, a stock­holmi városházán elkészítet­ték az 1990—1992-es labda­rúgó Európa-bajnokság cso­portbeosztását. A magyar válogatott számára sikerül­hetett volna jobban is a sor­solás, hiszen a 3. csoportban az idei nyári vb-döntő egyik favoritja, az olasz válogatott mellett a fináléban szintén érdekelt Szovjetunió lesz az ellenfél, továbbá Norvégiá­val és Ciprussal is meg kell .küzdenie Mészöly Kálmán szövetségi kapitány váloga­tottjának. Érdekesség; hogy az 5. csoportban az NDK és NSZK egymással néz majd farkasszemet, és a címvédő holland válogatott viszony­lag könnyű jövő elé néz, hi­szen csak Portugália Ígérke­zik kemény ellenfelének. Is­meretes: a svéd nemzeti együttes, a rendező jogán, kvalifikációs mérkőzések megvívása nélkül résztvevő, és a hét csoportból csak az első helyezett jut el a skandi­náviai fináléba. A csoportbeosztások: 1. csoport: Spanyolország, Csehszlovákia, Éranciaor- szág, Izland, Albánia. 2. csoport: Románia, Skó­cia, Bulgária, Svájc, San Marino. 3. csoport: Olaszország, Szovjetunió, MAGYAR- ORSZÁG, Norvégia, Cip­rus. 4. csoport: Jugoszlávia, Dánia, Ausztria, Észak- írország, Feröer-szigetek. 5. csoport: NSZK, Belgi- um, NDK, Wales, Luxem­burg.^ 6. ~ csoport: Hollandia, Tortugaíia,’ * Görögország, Finnország, Málta. 7. csoport: Anglia, Íror­szág, Lengyelország, Török­ország. ♦ ♦ ♦ Csalódással ért réget a kétszeres olimpiai bajnok, angol középtávfutó, Sebastian Coe 14 évig tartó, sikerek­ben gazdag pályafutása. A 33 éves atléta Auckland ben aranyéremmel _______ s zeretett volna búcsúzni, mielőtt szögre akasztja fútócipőjét. Ez az álma már nem valósul­hat meg. Miután Coe csütörtökön, saját világcsúcsánál mintegy hat másodperccel gyengébb eredménnyel, csak 6. lett a 800 m-es síkfutás döntőjében, pénteken vírusos to­rokgyulladás miatt nem tudott rajthoz állni az 1500 m-es síkfutás előfutamában. — Ez volt életem legnehezebb döntése, mivel tudom, hogy nincs több lehetőségem, de orvosaim, edzőm és édes­apám a saját érdekemben leparancsoltak a pályáról — nyilatkozta a csalódott bajnok. A sors pikantériája, hogy Coe szintén betegség miatt nem tudott elindulni sem az 1982-es, sem az 1986. évi Nemzetközösségi Játékokon, így értékes győzelmekben és világcsúcsokban bővelkedő pályafutás után ez a bajnoki cím hiányozni fog vitrinjéből. Érdekesség, hogy Coe, aki­Egy álom meghiúsult nek 1981-ben elért 800 m-es világcsúcsa, 1:41,73 perces ideje még mindig „él?, karrierje során az aucklandi ver­senyt kivéve egyetlen jelentős eseményről sem tért haza érem nélkül. Coe visszalépésével egy időben véglegessé vált, hogy a csütörtöki 5000 m-es síkfutás győztese az ausztrál Andrew Lloyd, miután a kenyai vezetők visszavonták óvásukat. Az afrikai ország illetékesei azért nyújtottak be tiltakozást, mert a futamban két versenyzőjük (Ngugi, Ondieki) is felbukott, ami szerintük nagyban befolyásolta a verseny végeredményét. Továbbra is az atlétikai viadalokat kísérte a legnagyobb érdeklődés. A pénteki győztesek közül a legismertebb név az ausztrál gyaloglónőé, Kerry Saxbyé, aki eddig 20 alka­lommal érte el a világ legjobb eredményét Elkészült a soros sorsolás. Már hallom a sajnálkozó, hitetlenkedő hangokat: ek­kora pechet, Olaszország és Szovjetunió! Most aztán örülhet Bicskei és sajnálkoz-' hat Mészöly. Örülhet a régi, mert nagyon nehéz dolga lenne újabb vetélytársaink ellen, sajnálkozhat az új, azt hiszem, nem lesz könnyű bi­zonyítania felkészültségét az EB-selejtezők során. Igen, lehetett volna jobb csoport- beosztásunk is. íme: 8; cso­port: Magyarország, Málta, Ciprus, .San Marino, Ferö- ér-szigetek. Persze, Málta kissé meg­erősödött az utóbbi idő­ben ... — rajtmár — RÖVIDEN • RÖVIDEN • Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a versenynaptárban február 3—4-ére tervezett, Alföldi Tüzép Kupa birkózóver­seny elmarad, és valószínűleg egy későbbi időpontban kerül megrendezésre. • Nagyszerű sportesemény színhelye lesz február 11-én, vasárnap, 11 órakor a kiskunhalasi AMK-csarnok, ahol a Magyarország—Jugoszlávia válogatott férfikézilabda­mérkőzésre kerül sor. A találkozó előtt a szegedi, a kecske­méti és a kiskunhalasi öregfiúk is pályára lépnek. • A megyei osztályban játszó tiszakécskei férfi kézilab­dázók, Domovics Vince szakosztályelnök vezetésével, egy­hetes táborozáson vettek részt Wislában, a lengyel síparadi­csomban, ahol síelés, futóedzés szerepelt a programjukban. • Küldöttközgyűlést tartott az MHSZ-Szigma Karate SE a kecskeméti lőtéren. Értékelték az eltelt, gondoktól, problé­máktól sem mentes, de eredményes időszakot. A klub legjobb eredményeit a kick-boxos, Polgár Zsolt (vb-ezüst és -bronz), valamint Bene Márta (vb-bronz) érték el. A közgyűlés új titkárt választott; Gál Zoltán helyett a jövőben Kisházi Ákoá társadalmi munkában, a versenyzés mellett látja el a klubtit­kári teendőket. A három szakosztályos egyesület a jövőben is az MHSZ-szel karöltve, a Szigma nagykereskedelmi vállalat hathatós támogatásával, tevékenykedik. • A közelmúltban megalakult az MLSZ Edzők Testüle­té, amely tagjai sorába várja á megyei —- nem csak működő — szakembereket is. A testületi tagsággal kapcsolatosan a sportág megyei edzőbizottságánál (Kecskeiftét, Zimay Lász­ló utca 4.) adnak bővebb felvilágosítást. t Pénteken az MLSZ Munkaügyi Döntőbizottsága tár­gyalást tartott az MLSZ kontra Bicskei Bertalan ügyben. A kétórás tárgyalás befejeztével döntés nem született, február 16-án, 10 órára újabb tárgyalást rendeltek el. • Pénteken örömteli hírt közölt az MTI-vel Erdélyi Péter, a Magyar Atlétikai Szövetség menedzserirodájának vezetője: a rúdugró Bagyula István az egyesült államokbeli Johnson Cityben rendezett fedett pályás viadalon, 565 cen­timéteres eredménnyel, új országos csúcsot ért el. Ezzel megjavította saját, 560 cm-es fedett pályás rekordját. Kevesebb sportállás? Felröppent a hír, hogy rövid időn belül ismét megváltozik a sporto­lók státusa. A bújtatott állások korszaka megszűnőben van, s többek szerint nem kell sok idő ahhoz sem, hogy a sportszerződések többsé­gét is felszámolják, ugyanis a klubok egyszerűen képtelenek ennyi versenyzőt, játékost megfizetni. Hogyan vélekednek minderről az érdekeltek, maguk a sportvezetők és a sportolók? — erre a kérdésre kereste a választ Mészáros István, az MTI munkatársa. Jakab Lajos, a Rába ETO kézilabda-szakosztályának vezetője: — Úgy gondolom, hogy négy-öt év múlva gyökeresen megváltozik a helyzet Magyarországon is. A labdajátékban hetente csak 4-5 edzést tartanak majd — természetesen a munkaidő után—, de azok a mostaninál jóval intenzívebbek lesznek. Ehhez, persze, az is hozzátar­tozna, hogy a főfoglalkozást jobban megfizetik majd, s így mindenki­nek érdeke lesz, hogy már fiatalon tanult szakmájában helyezkedjen el. Ugyanakkor a sportolás csak kiegészítő tevékenységgé válna, még­pedig olyanná, amellyel tisztességes pluszjövedelemhez lehet jutni. Természetesén kivételt jelentenének ez alól a legjobbak, a válogatot­tak, akik, a mostanihoz hasonlóan, sportszerződést köthetnének. Szerintem az elmondottak azt is eredményeznék, hogy megszűnnének az összevissza mérkőzések, azokat szinte kizárólag hét végére tennék. Prieszol József, a Magyar Kosárlabda Szövetség elnöke: — Én üdvözlendőnek, támogatásra érdemesnek tartom ezt az ötle­tet. Lényegesen tisztább képet kaphatnánk, s meggyőződésem: ha például a kosarasok amatőr alapon sportolnának, akkor a mostani­nál magasabb szintet tudnának elérni. Legalábbis hazai viszonylat­ban, az viszont korántsem bizonyos, hogy ezzel a gyakorlattal fel tudnánk zárkózni a nemzetközi élmezőnyhöz. De akkor nem várnák, hogy minél hamarabb leteljen „a munkaidő”, tehát véget éljen ^z edzés, hanem csak szabad időben, a játék, a mozgás öröméért sportol­nának. Azt hiszem, akkor nagyobb kedvvel játszanának. Baj az is, hogy a szellemi színvonal is évről évre romük, a sportolók nem dolgoznak, nem tanulnak, csak elütik az edzések közötti időt. Szerin­tem a jövőben egy bizonyos szint fölött kiválnak majd a legjobbak, ezért érdemes lesz hajtani, mert őket megtartják a sportállásban. Petőváry Zsolt, a Vasas válogatott vízilabdázója: *7- Korábban még nem hallottam errőb Nekem nem tetszik, mert az nem lenne jó, ha két munkát is kellene végeznünk. Ám ilyen feltételek mellett sem hagynám abba a sportolást, de valószínűleg már csak amatőr szinten folytatnám — a játék öröméért. Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke: .— Meggyőződésem, hogy az élsport főmunkaidős tevékenység, s a világszínvonalon való maradáshoz elengedhetetlenül szükséges a napi két, esetenként három edzés. Azzal persze egyetértek, hogy jelenleg sokkal többen vannak sportállásban, mint ahányan megérde­melnék. Tehát a jelenlegi helyzeten változtatni kellene, de a legjobba­kat nem lehet a többiekkel egy kalap alá venni. S ezzel együtt azt sem tartom kizártnak, hogy vannak olyan sportágak, elsősorban a labda­játékok, amelyekben megvalósítható a munka melletti sportolás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents