Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám

POLITIKAI NAPILAP ■■■■■■■■■ XLV. évf. 50. szám Ára: 4,30 Ft 1990. február 28., szerda — _ ________________ K épviselő- választás 1990 3. oldal Hamvazószerda 5. oldal Évekig a nevét sem írhattuk le 4. oldal Szélhámosok kíméljenek! 5. oldal SORSZÁMOK 1-TOL 12-IG vM t8b tbbf ■áwwm -mm A területi (megyei) választási bi­zottság az elmúlt hét végén 12 párt megyei listáját vette nyilvántartás­ba. Hogy a március 25-ei választá­son az egyes pártok területi listái milyen sorszámot kapnak, azt teg­nap Kecskeméten, a megyei tanács épületében megtartott sorsoláson döntötték el. Dr. Balogh László, a megyei taj nács megbízott osztályvezetője a listát állító 12 párt képviselői, a területi választási bizottság elnöke, Károly Ferenc, titkára, dr. Sütő Jó­zsef, valamint a közjegyző, dr. Vi- rágh Pálné jelenlétében ismertette a sorsolási eljárás lépéseit. Ezt kö­vetően egyesével ellenőrizték, majd a kis hengerekbe helyezték a pár­tok neveit tartalmazó lapokat, s megállapodtak abban, hogy a ki­húzás sorrendje lesz egyúttal párt­listák sorrendje is. Ez pedig a kö­vetkező: 1. VÁLLALKOZÓK PÁRTJA 2. FIDESZ 3. MDF 4. AGRÁRSZÖVETSÉG 5. MAGYAR NÉPPÁRT 6. MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT 7. SZDSZ 8. MSZMP 9. HAZAFIAS VÁLASZTÁSI KOALÍCIÓ 10. FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT 11. KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT 12. MSZDP A területi listákon a pártok ösz- szesen 161 személyt jelöltek, közü­lük egy lemondás már van, így a pártlistán induló képviselőjelöltek száma 160. A területi listákon egyébként március 17-éig lehet vál­toztatni. Dr. .Balogh László bejelentette azt is, hogy az egyéni választókerü­letekben, vasárnap, 93 olyan sze­mélyt regisztráltak, akiknek meg­volt a szükséges számú ajánlócédu­lája. A felülvizsgálat után azonban számuk eggyel csökkent, így a 10 egyéni választókerületben összesen 92-en indulnak. A sorsolás eredményét a közjegy­ző által elkészített jegyzőkönyvben rögzítették, amelyet a területi vá­lasztási bizottság elnöke és titkára aláírásával hitelesített. (Az egyéni választókerületekben állva maradt 92 képviselőjelölt, va­lamint a 12 pártlistán szereplő 160 jelölt, neveit holnapi lapszámunk­ban közöljük.) V. T. Sorsolás a közjegyző jelenlétében. ,w.T vy í* w ÁPRILIS 1-JÉTŐL CSALÁDI PÓTLÉK ALANYI JOGON SSHe Havel befejezte moszkvai látogatását Václav Havel tegnap villásregge­lin fogadta Jelena Bonnert — a nemrég elhunyt Andrej Szaharov feleségét — és a csehszlovákiai be­vonulás elleni, 1968, augusztus 25- ei Vörös (éri tüntetés néhány részt­vevőjét. A csehszlovák államfő ugyancsak moszkvai látogatásának második napján tisztelgett Andrej Szaharov Nobel-békedíjas tudós és politikus sírja előtt. Václav Havel, hivatalos prog­ramjának részeként, a déli órákban találkozott és alapos eszmecserét folytatott a szovjet parlament kül­ügyi bizottságának tagjaival. A délutáni órákban, a moszkvai kulturális minisztériumban Havel részt vett azon, a tiszteletére rende­zett összejövetelen, amelyen többek között Nyikolaj Gubenko kulturá­lis miniszterrel, Jevgenyij Jevtusen­ko költővel, Mihail Satrov dráma­íróval, Elem Klimov filmrendező­vel, Csingiz Ajtmatov íróval, Bulat Okudzsava költővel találkozott. Václav Havel, kétnapos moszk- vai^látogatását befejezve, kedd este elutazott a szovjet fővárosból. Hazánkba érkezett a brit külügy­miniszter Horn Gyula külügyminiszter meghí­vására, kedd este hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Douglas Hurd, Nagy-Britannia és Észak-íror- szág Egyesült Királyság külügyminisz­tere. A brit diplomácia irányitóját ma­gyarországi útjára elkísérte felesége, Judy Hurd is. Douglas Hurd szerdán kezdi meg hi­vatalos tárgyalásait a magyar politikai és állami vezetőkkel. Reggel vendéglá­tóFolytatás a 3. oldalon) Huszonöt napirendi pont szerepel az Országgyűlés ülésszakán A március 14-ei, ünnepi összejövetelt leszá­mítva a parlament tegnap kezdte utolsó ülését. A múltkori — a honatyák távolléte miatt kényszerűen berekesztett — ülésszak után kedd reggel fogadások köttettek: vajon összejönnek-e annyian, hogy határozatképes legyen az Or­szággyűlés. ügy fest: azok tippeltek jól, akik szerint utoljára még összejöttek a képviselők — alig 41-en voltak távol. Az elnöki csengetés után meglehetősen hosszú időt töltött a parla­ment a tárgysorozat megállapításával. Bár ko­rábban abban maradtak, hogy „csak a legszük­ségesebb”, a működéshez feltétlenül indokolt törvényeket, jogszabályokat igazítják az élet­hez, végül is nem kevesebb, mint 9 kormány-, 11 bizottsági, 19 képviselői indítvány maradt, 1 népi kezdeményezés és számtalan interpelláció és kérdés, továbbá személyi kérdések mellett. Kérdéses, hogy vajon tényleg minden létfontos­ságú-e, amit napirendjére tűzött a T. Ház (van olyan megfigyelő — s véleményével például a Petőfi Népe tudósítója is egyetért —, aki szerint nem igazán az ország jövőbeni kormányozható- ságát befolyásoló ügy a szombathelyi városi' tévé engedélyezése — e kérdésben egyenesen a miniszterelnökhöz kíván fordulni egy képviselő. Amihez, persze, joga van, mint ahogy másoknak pedig ahhoz van joga, hogy kommentálják mindezt.) A lényeg: politikai szempontból ezen az ülés­szakon két érdekes témára érdemes figyelni. Az egyik: hogyan kapnak képviseletet a nemzetisé­giek, kisebbségek az ország új házában, a másik: milyen módon választják meg a Magyar Köztár­saság új elnökét. A tavaly .novemberi népszava­zás négy igenje után Király Zoltán képviselői indítványt terjesztett be, azt javasolva, hajtsanak végre olyan törvény- módosításokat, melyek értelmében a köztársasági elnököt ne a parla­ment, hanem mindig és közvetlenül maga a nép válassza meg. (A népsza­vazási kiskoalíció ezzel nem ért egyet) Más — nem kifejezetten politikai — szempontból az ország népét két egyéni képviselői indítvány sorsa érdekli. Az egyik a kamatadó sorsa, a másik a nyugdíjak, a gyed, családi pótlék, más hasonló juttatások esetleges fölelemése. Izgalmas lehet továbbá a Bokor-könyvet vizsgáló bizottság csakúgy, mint a politikai titkosrendőrség (a III/ÜI.) működé­séről készített jelentés. Az IMF elvárja, hogy az ország pénzügyi helyze­téről, az MNB pocízióiról a parlament tájékozódjon, és bizonyos egyéb kérdések is napirendre kerülnek — ha kerülnek. Ugyanis már az első szünet után megcsappant a résztvevők száma. Könnyen lehet tehát, hogy az ülésszak befejezetlenül ér véget __ A kisebbségek képviseletéről A képviselők együttesen tárgyalták meg a Magyar Köztársaság Alkot­mányának módosításáról, valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavasla­tokat. Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter előteijesztésében kifejtette: a kormány eredeti megoldási javasla­ta az volt, hogy az egykamarás parla­mentben nem elsősorban országgyű­lési képviselet útján, hanem egy komplex intézményrendszer kialakí­tásával célszerű elérni a nemzeti ki­sebbségek politikai befolyásoló sze­repének biztosítását. Ennek intézmé­nyes formája lehet például a nemzeti, etnikai, nyelvi kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosa, vagy a nemzeti kisebbségek képviselőiből álló nem­zetiségi tanács. De a legfőbb döntés- BSMHMHBnMBRI hozó fórum, az Országgyűlés mun­kájában is részt vehetnének a nemze­ti kisebbségek küldöttei, állandó meghívottakként, tanácskozási jog­gal felruházva. Ezekkel a megoldásokkal azonban a nemzeti kisebbségek vezetői nem értettek egyet, ragaszkodtak a garan­tált parlamenti képviselethez. Erre te­kintettel a kormány — amely még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy nem biztosítja a hazai kisebbsé­geknek az általuk igényelt jogokat —olyan megoldást igyekezett találni, amely kielégíti ezeket az igényeket, ugyanakkor beilleszthető a magyar jogrendszerbe. A törvényjavaslat két alternatívát tartalmaz; az egyik sze­rint a kisebbségi képviselőt az Or­szággyűlés elnöke jelölné, a másik szerint pedig a pártok és a független képviselők küldötteiből álló jelölőbi­Fotó: Walter Péter zottság tesz javaslatot a jelöltekre, a kisebbségek érdekképviseleti szervei véleményének figyelembevételével. Kulcsár Kálmán bejelentette, hogy a kormány ez utóbbi megoldást támo­gatja, ugyanis ez demokratikusabb és ellenőrizhetőbb. A javasolt alkotmánymódosítás értelmében a tanácsi önkormányza­tokban ugyancsak kötelező lenne a kisebbségek részvételét biztosítani. Ennek részletes szabályait majd az önkormányzati törvényben kell ki­munkálni. Ezután az igazságügy-miniszter ar­ról szólt, hogy miért éppen a törvény- javaslatban szereplő kisebbségeket il­lesse meg a parlamenti képviselet jo- (Folytatás a 2. oldalon) PARLAMENTI FOLYOSO 300 forintos nyugdíjemelés? Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun megye 5. vk.) az ülésszak 14. napirendi pontjának előadója. A Heti Hír­hozó című — nyugdíjasoknak készülő — hetilap fő- szerkesztője a nyugdíjak, a családi pótlék, a gyermek­gondozási segély, a gyedminimum további emelésére tesz indítványt. — A nyugdíjakat — számításaim szerint — 300 forinttal meg kellene emelni és körülbelül ennyivel a gyermekellátásokat is. A szakszervezetek számításai serint a családi pótlék emelésére elég lenne 220 forint. Én ragaszkodom a 300 forinthoz — mondta kérdé­sünkre. A képviselő emlékeztetett: a Társadalombiztosítási Alap I990-es törvényi megfogalmazásakor úgy döntött a parlament, hogy ha az infláció 2 százalékkal megha­ladja az akkor prognosztizált 15 százalékot — hiszen az idei nyugdíjemelések, gyermekellátások erre a 15 százalékra lettek kalkulálva —, akkor az Országgyű­lésnek vissza kell térnie a kérdésre. — Az élet tényei ridegek. Már a középnyugdíjasok is szakadnak le a társadalom testéről, a kisnyugdíjasok pedig már éheznek. Ehhez kell igazítani a társadalom- biztosítás kifizetéseket. — Most hol tart az infláció? — Kormánytagok szerint is 19,5-20 százaléknál, de szakemberek 25 százalékot jósolnak, minimum. A leg­védtelenebbek a gyerekek és az öregek. •*—Lesz pénz a nyugdíjemelésre? Egyáltalán: mikor­tól várható? — Egy es számítások szerint 31,8 milliárd forintról van szó. Ezt én nem hiszem el. Úgy gondolom, júliustól kellene ezt az emelést végrehajtani — körülbelül ak­korra lehetne az összes hivatalos csatornán átfuttatni a szükséges intézkedéseket. B. J. ■■HBR Letették az esküt az Országos Választási Bizottság delegáltjai Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke előtt, kedden, a Parlamentben letette a hivatali esküt az Országos Választási Bizottság tizenhárom új tagja. Valamennyien aláírták, illetve átvették Fodor Istvántól a megbízatásukról szóló dokumentumot is. Ismeretes, hogy még tavaly ősszel az Országgyűlés az Országos Választási Bizottság öt tagját megválasztotta. Közülük most lemondott Baisai István, a Magyar Demokrata Fórum delegáltja, mivel indul az MDF országos listáján. Helyébe a parlament Németh Jánost (pártokon kívüli) választotta. Az országos listát állító 12 párt delegáltja, illetve megbízottja a megbízatásról szóló okmány aláírásának sorrendjében: Borbély Endre (Magyarországi Szociáldemokrata Párt), Bordás Vilmos j (Fiatal Demokraták Szövetsége), Fehér Jó;«?/(Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt), Fejes Imre (Vállalkozók Pártja), Filipsz László (Agrárszövetség). Hadarna Máriusz (Keresztényde­mokrata Néppárt), Kolossváry István (Magyar Demokrata Fórum), Kónya László (Magyar Nép­párt), Salamon Ferenc (Szabad Demokraták Szövetsége), Schmidt Péter (Hazafias Választási Koalí­ció), Wiener György (Magyar Szocialista Párt), Wirth Adóm (Magyar Szocialista Munkáspárt). Áz immáron teljessé vált Országos Választási Bizottság kedd délután megtartotta első ülését. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents