Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

1990. február 26. • PETŐFI NÉPE • 5 A PÁRTOK AZ ÖNKORMÁNYZATRÓL Hatalomváltás helyi szinten Négy párt szakértőinek véleményét kértük az önkormány­zati reformról: a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad De­mokraták Szövetsége, a Magyar Néppárt, valamint a Füg­getlen Kisgazdapárt szakértői fejtik ki pártjuk álláspontját arról, hogy miként képzelik el az önkormányzati reformot Magyarországon. MDF: Űj kapcsolatrendszert a hatóság és a rendőrség között Halász Péter: — Úgy véljük, hogy az önkormányzati törvény megalkotásának a szabad választások után összehí­vott új országgyűlés egyik legelső feladatának kell lennie. Az új, egységes önkormányzati törvénynek rögzítenie kell a társadalmi önigazgatás elvét és gyakorlásának biztosítéka­it. Önkormányzatot kizárólag az érintett közösségeknek le­het alakítaniuk, illetve megszüntetniük. Véleményünk sze­rint az önkormányzatok egyenrangúak és működésüket csak a közérdek és az országyűlési törvény korlátozhatja. Minden magyar település természetes jogának kell lennie, hogy saját helyi önkormányzatot teremthessen. Elsőrendű politikai kérdésnek tekintjük az önkormányzati hatóságok és a helyi rendőrség közötti kapcsolatrendszer új alapokra való helye­zését. A területi önkormányzat szintjei a következők lennének: községek és városok; az önkormányzati megyék és megyei városok; a fővárosi önkormányzat kialakítására az MDF budapesti szervezete terjeszt elő önálló javaslatot. A közösségi önkormányzat gyakorlója, az MDF elképze­lése szerint, az elöljáróság. A lejáratott „tanács” kifejezés, valamint a magyar hagyományoktól idegen köztisztviselői címek helyett a történelmi elnevezések használatát javasol­juk. Az elöljáróság tagjait a választási kerületekben közvetlen szavazással kellene megválasztani. Az elöljáróság vezetője a polgármester lenne, aki megbízatását általános választással a község lakosságától nyerné. A polgármestert az önkor­mányzat alkalmazza. Szerintünk az lenne a jó, ha a jelenlegi hatalmi és pénzelosztó szerepet betöltő megyei tanács intéz­ménye, feladatköre megszűnne. Az önkormányzati megye kis létszámú tisztviselőből és szakértőből álló megyei hivatalt hozna létre. SZDSZ: Közigazgatási Minisztériumot! Horváth Tamás: — A szabaddemokraták szerint a demok­rácia iskoláiként különösen fontos lenne a helyhatósági ön- kormányzatok kialakítása. Úgy gondoljuk, hogy el kell vetni a tanácsrendszert, amely minden településen a totális állam nyúlványait építette ki. A területi önkormányzatoknak nem kellene a felsőbb szintű apparátusi irányítás alatt állnia. Minden falu, város saját képviselő-testületet választana. Az önkormányzat saját pénzalappal rendelkezne, szabadon, tár­sulhatna. Az alapvető, helyi mérlegelés körébe tartozó dön­téseket a képviselő-testület hozhatná meg. Az SZDSZ azt sürgeti, hogy a lakosság közvetlenül választhassa meg a polgármestert. Úgy véljük, hogy meg kellene szüntetni a megyék átfogó államhatalmi, politikai szerepkörét. A jövő­ben a megyének nem kellene önálló közjogi szintnek* lennie. Az SZDSZ szerint a több városkörnyéket átfogó, önkor­mányzati döntést igénylő feladatok ellátása a települések rendelkezését is elismerő szerveződési formákban történhet­ne. Az SZDSZ szerint a közigazgatás központi irányításának funkcionális feladatait a Belügyminisztériumtól'elválasztott önálló Közigazgatási Minisztériumnak kellene végeznie. Alapvető reformra lenne szükség a hagyományos belügyi igazgatásban. Az SZDSZ szerint a helyi önkormányzat képviseleti szerve a tanácstestület lenne. A tanácsok választott tisztségviselők­kel: elnök, elnökhelyettes és saját igazgatási szervekkel ren­delkeznének. A helyi tanácsok tagjait az országgyűlési vá­lasztásoktól különbpző időpontban, egyéni választókerületi rendszerben választanák meg. Magyar Néppárt: Helyi tulajdonosokra van szükség Varga Csaba: *• A közigazgatási reform lényege az ön- igazgatási reform. A néppárt szerint az önmagát már régen túlélt tanácsrendszer helyett a szabad önkormányzatok há­lózatára van szükség. Úgy gondoljuk, hogy az önkormány­zat kialakításához tulajdonosokra, méghozzá helyi tulajdo­nosokra van szükség, ami véleményünk szerint nem más, mint az állami magántulajdon radikális lebontása. Szükség van helyi piacra, ahol nem csak a régi és új monopóliumok virágoznak. A néppárt szerint a települési önkormányzatot önállóan létrehozhatják az uralkodó megye helyett a képvi­seleti megyét, és a megyegyűlések szükség esetén ellensúlyoz­hatják a helytelen vagy pontatlan kormányzati döntéseket. A néppártnak az a véleménye, hogy a rendszerváltás szük­ségképpen hatalomváltás is. Helyi szinten a központi hata­lom már nem dönthet kénye-kedve szerint. Úgy véljük, hogy akkor érkezhetünk el a demokráciába, ha a helyben válasz­tott szabad önkormányzatok döntik el, hogy kik és miért alkalmasak a további szolgálatra, és kitől kell megszabadul­ni. Független Kisgazdapárt: Visszaadni a falugyűlés hatáskörét! Dr. Kubinyi András: — A független kisgazdák szerint a magyar történelem önkormányzati hagyományai lehetnek az irányadóak a magyar társadalom berendezkedésére. Né­pünk évszázados törekvéseitől idegen megoldások nem le­hetnek népszerűek. Úgy véljük tehát, hogy a tanácsrendszer közigazgatása nem vált a magyar önkormányzat nemzeti sajátosságává. Álláspontunk szerint vissza kell tehát térni a hatalmi funkci­ók leegyszerűsített gyakorlására, egymástól jól elkülönített formájára. Vissza kell adni a falugyűlés hatáskörét, a válasz­tott falusi-városi polgármester, elöljáró ténylegesen a helyi hatóságra támaszkodó helyi intézkedési jogkörét. A független kisgazdák szerint a közigazgatásnak határo­zottnak és áttekinthető rendelkezéseken alapulónak kell len­nie. Célunk az elburjánzott közigaztási rendszer visszaszorí­tása, az egyén nyugodt és önálló életvitelének biztosítása. Elképzelésünk szerint a kisebb településeken helyi polgár- mester (elöljáró) és néhány személyből álló szakember tiszt­ségviselő intézné az ügyeket, városokban központi törvény- hatósági, választott polgármesterrel élén intézkedne megfele­lő alkalmazotti apparátussal és bírói intézménnyel kiegészül­ve. P. L. Bojkottal a bürokrácia ellen A közvélemény előtt kevéssé ismert a mezőgazda- sági szövetkezetek decemberi kongresszusának azon határozata, amellyel a Békés megyeiek adminisztrá­ciós bojkottjához csatlakozott a mozgalom. Ám a szövetkezetekben szorgosan folytak az előkészüle­tek a február 1-jén életbe lépett bojkott megszerve­zésére. A szövetkezetek szakembereinek javaslata alapján állt össze a lista a Kiskunsági Mezőgazdasá­gi Szövetségnél a feleslegesnek minősítendő jelentés­ről, majd a közös döntés meghozatala után, a szövet­ség érdekeltségi körébe tartozó 70 szövetkezet közül a mai napig 42 írta alá a csatlakozást. —- Akik ezt megtették, vállalták annak az ódiu­mát, hogy az illetékes főhatóság esetleg megbírsá­golja őket a jelentési kötelezettség elmulasztása miatt — mondjá Juhászné Ladányi Ilona, a szövet­ség közgazdasági vezetője, akitől az akció hátteré­ről kértünk tájékoztatást. — Szeretném hangsú­lyozni: a szövetkezeteknek ezzel nem áz a céljuk, hogy szabotálják a népgazdaság információs rend­szerének működését, de nem hajlandók felesleges munkát végezni és el akarják érni, hőgy adminiszt­rációs terheiket az ésszerű mértékre csökkentsék. A jelenlegi információs rendszer tömegével ír elő olyan jelentési kötelezettségeket, amelyek még a tervutasításos irányítási rendszer maradványai, annak az igényét tükrözik, és a piacgazdaságban semmiféle jelentőséggel nem bírnak az irányítás számára. — Mondana néhány konkrét példát? — Nem küldünk jelentést — például — a KSH- nak a számítástechnika alkalmazásáról, évközi je­lentést az üzembe helyezett beruházásokról, építő­ipari gyorsjelentést, a MÉM-nek jelentést a szociá­lis terv teljesítéséről. Bojkott alá került az a mun­kaügyi statisztikai jelentés, miszerint negyedéven­ként jelenteni kell a foglalkoztatottak számát, munkabérét és keresetét. Szerintünk erről elég, ha évente egyszer, a mérlegadatokból tájékozódnak. Ugyanígy megtagadjuk a közlekedésfelügyelet szá­mára küldendő jelentést a szállítás díjbevételéről, a szervizről, a karbantartásról, a garanciális javí­tásról és a járműfelújításról. A bojkott egyébként a már említett négy főhatóságot érinti, az esetek többségében a KSH-t, de természetesen a zárszám­adási mérlegeiket a statisztikai hivatalnak megkül­dik szövetkezeteink, és abban szerepel több olyan adat, amelyre külön jelentési kötelezettség vonat­kozott. — Mit szóltak ehhez a szóban forgó főhatóságok? — Ez ideig csak a KSH megyei igazgatóságtól érkezett válasz. Sajnos, érdemben nem reagált fel­vetésünkre, helyette bírságolást helyezett kilátás­ba. Levelünkben, amelyben a bojkottot bejelentet­tük, kértük a főhatóságokat az általunk felesleges­nek minősített adatszolgáltatási kötelezettségek el­törlésére. — Mi lesz, ha nem így történik? — Folytatjuk az adatszolgáltatás megtagadását, bízva abban: az országban senkinek sem érdeke, hogy felesleges munkát végezzen vagy végeztessen. — Ügy hallottuk, hogy a bürokráciaellenes fellé­pésnek ez csak az első „menete”. Mi igaz ebből? — Igen, ez csak az»első lépcső. A másodikban azokat az adminisztrációs munkákat gyűjtjük ösz- sze, amelyeket szövetkezeteink tulajdonképpen az államigazgatás helyett végeznek. Például a szemé­lyi jövedelemadó megállapítása és bevallása, vagy a társadalombiztosítás körébe tartozó ellátások számfejtése, folyósítása és bevallása. Ezeket mind az illetékes szerv helyett végezik szövetkezeteink ingyen, és ha netán tévednek, még meg is bünteti őket a hatóság. Ezek egyébként fontos tennivalók, elvégzésüket tehát nem akarják megtagadni szö­vetkezeteink, de megfelelő térítést kérnek érte. B. N. É. Pálya- és újrakezdők otthona a félegyházi Családsegítő Központban Újsághír: Szombaton hat fiatal már be is költözött Kiskunfélegyházán, a Kossuth Lajos utca 2. szám alatt a Csa­ládsegítő Központ átmeneti otthoná­ba .. .A városi tanács két, megüresedett lakást alakíttatott át,... hogy a mun­kába állt volt állami gondozott vagy ve­szélyeztetett körülmények között élő dolgozó fiataloknak ideiglenes szállást nyújtson. (Félegyházi Közlöny, 1987. jú­nius 12-ei száma.) Két és fél esztendő telt el az átmeneti szállás megnyitása óta, s ezalatt har­minc, arra rászorult személynek, első­sorban nőnek adott otthont. Most is vannak lakói, akik egy éjszakára húsz forintot fizetnek. Az intézmény vezetője Nemes Fe- rencné. Szerinte a viszonylag olcsó „szálláshely” meghitt családi környeze­tet teremtett az állami gyermekottho­nokból kikerült és Kiskunfélegyházán munkát vállalt fiataloknak vagy olyan személyeknek, akiknek bejelentett la­kása — rajtuk kívülálló okok miatt — nem lehetett az otthonuk. Itt, az átmeneti szálláson a pályakezdők és az úgynevezett válsághelyzetbe jutottak biztonságos fedél alatt vannak. Mód­juk van arra, hogy előtakarékosság- ként havonta bizonyos összeget bank­ban helyezzenek el a keresetükből, ami megalapozhatja újrakezdésüket. Egy időben erdélyi menekült is otthon­ra lelt a Kossuth Lajos utca 2. szám alatt. Az érdeklődés az átmeneti otthon iránt elég nagy. Sokan a lakáshoz jutási alkalmat is ebben remélik fellelni. Az intézmény, éppen a rendeltetéséből ere­dően, nem lakáspótló hely, a jelentke­zőket csupán rövidebb időre tudja be­fogadni. Akik eddig ott laktak, általá­ban öt, hat hónapig tartózkodtak ezen a helyen. Remény van arra, hogy a félegyházi Családsegítő Központ lehe­tőségei megjavulnak. Nem messze a je­lenlegi intézménytől, a kórház szakor­vosi rendelőjének szomszédságában már alapozzák az új családvédelmi központ épületét. Ha a kivitelezők a tervezett határidőre felépítik az emele­tes házat, akkor a következő évben már ötszobás átmeneti szállása lesz az új épületben a félegyházi Családsegítő Központnak. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát vállalati tanácsa pályázatot hirdet nyugdíjba vonulás miatt megüresedő vezérigazgatói munkakör betöltésére A vezérigazgatót a vállalati tanács öt évre választja. A munka­kör 1990. április 2-ától tölthető be. A kombinát K kategóriájú vállalat, 16 500 ha területen gazdálkodik. Főbb tevékenysége: szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés (szarvasmarha, sertés), vetőmagtermelés, -termeltetés és -feldolgozás, takar­mánygyártás és -forgalmazás, kertészeti termelés és feldolgo­zás, ipari tevékenység. A kombinát éves termelési értéke: 1,7 milliárd forint. A vezérigazgató legfontosabb feladatai: a vállalat működőké­pességének biztosítása, hatékonyságának fokozása, a vállalati vagyon gyarapítása, a vállalat irányítása, szervezeti érdekeltségi és működési rendszereinek korszerűsítése, a vállalat tevékeny­ségének, szerkezetének a piaci igényekhez való rugalmas alakí­tása, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, jöve­delmének emelése. Munkabére: a hatályos jogszabályi keretek között, megegyezés szerint. Pályázati feltételek: 50 évet meg nem haladó életkor, magyar állampolgárság, egyetemi végzett­ség, nyolcéves mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodási és ve­zetői gyakorlat. A pályázat tartalmazza: a kombinát gazdálkodásával kapcso­latos elképzeléseit, amelyet személyesen el kell mondani a bírá­lóbizottság előtt, részletes önéletrajzot, jelenlegi munkájának, beosztásának és eddigi szakmai tevékenységének ismertetésé­vel. Kitöltött személyi adatlapját, iskolai végzettségét tanúsító okleveleinek másolatát, 3 hónapnál nem régebbi keltezésű er­kölcsi bizonyítványt, orvosi igazolást arról, hogy a munkakör ellátására egészségileg alkalmas. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást ad: Galló László, a vállalati tanács elnöke, dr. Lehoczky István személyzeti igazgató a 06/79/12-400:as telefonon vagy személyesen. A pályázatot legkésőbb a megjelenéstől számított 30 napon belül lehet benyújtani a vállalati tanács elnökének címezve, ajánlott levélben, a borítékra, kérjük, írják rá: Pályázati Cím: Bajai Mezőgazdasági Kombinát, 6500 Baja, November 7. tér 3. A pályázatok elbírálásának határideje: a pályázati ha­táridő lejártától számított 15 nap. A döntésről a pályá­zók az elbírálástól számított 15 napon belül értesítést kapnak. • É . jjfi 168365 „Negatívan viszonyult anyjához” Az is megrettenne közgondolkodásunk ekivárosodásától, síd ki se tenné lábát az utcára, még véletlenül se olvasna hivatali jelentéseket, pártkiadványokat, csupán a rádiót fülelné. Tisztelet néhány igényes szerkesztő, ri­porter műsorának, ez az intézmény sem tudott ellenállni az országos züllésnek. Mind ritkább öröm a szépen, magyarul beszélő műsorvezető, riporter, hírmagya­rázó, nyilatkozó. Magas rangú rendőrtiszt nyilatkozik: „A tavalyi évben (7!) kétezernél nagyobb nagyságrendű volt a közúti közlekedés halálos áldozatainak nagyságrendje■*. Megrémülök. Tízezer, húszezer? A nagy­ságrend ugyanis valamely szárúnak erősen kikerekített, rendszerint a 10 valamelyik hatványával megadott megközelítő érté­ke. Talán azt akarta mondani a közleke­dés biztonságának egyik felelőse: „ Tavaly több mint kétezren haltak meg a közuta­kon”. A negatív a legújabb divatszó. Nem el­utasító választ kapott valaki, hanem ne­gatívat, negatívan viszonyult anyjához a rosszul nevelt gyerek. A minap a cigány­ság negatív értékeiről beszélt valaki, egy asszony negatív érzéssel fogadott valami­lyen döntést. Ha így haladunk, ötven év múlva kihagyhatják szótárainkból a taga­dó, a rossz, az elutasító, nemleges, ered­ménytelen, káros, visszahúzó szavakat: marad a negatív. Negatív érzülettel venném tudomásul, ha így történne. Remélem: olvasóink pozi­tívan fogadják a negatívumok kritizálá- sát... Meddig rongálja közgondolkodá­sunkat az elmúlt évtizedek személytelen, jellegtelen, magyartalan zsargonja? Nem hiszek semmiféle átalakulásban, amíg ne- gativolunk meg poritivohmk. Mit aka­runk, ha már anyanyelvűnket is elfeled­jük ? Meddig viszonyulunk negatívan anyanyelvűnkhöz ? H.N. ä s a a a AZ INGATLANKEZELŐ ÉS TÁVFŰTŐ ä a a a a a a a a 1 a a a VÁLLALAT a megüresedett Rudolf és Ferenc József laktanyák őrzési feladatainak ellátására a a a a a a a a a a a a a a felvételt hirdet a a a a a a a a fi erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezőknek a a a a a a 1990. március 6-ától a a a a a a Munkaidő: 12 óra/müszak, változó műszakbeosztással. a a a u n Személyi alapbér: 31—40 Ft/óra (műszakpótlékkal együtt) XX tt xx 1 Jelentkezés: IKTV-központ, Kecskemét, Villám I. u. 2. a a a a III. em., munkaügy. a a XX I Telefon: 22-522/21. s a 535 a a ff a 5 Élet a kolostor falai között • Ebédelnek az apácák. A szovjet társadalom demokrati­zálódása hozzájárul az állam és egyház kapcsolatának javításához is. Ennek bizonyítéka, hogy egyre több templomot adnak vissza a hí­vőknek. Ezeket az épületeket a 20-- 30-as években vették el az egyház­tól. Az elmúlt években csaknem 3 ezer templomot, kolostort kaptak vissza a hívők, közöttük a tolgai kolostort, mely Jaroszlavl mellett épült, ott, ahol a Tolga folyó a Vol­gába ömlik. A kolostort 1314-ben alapítot­ták. Csaknem 700 éves története során a külföldi hódítók többször felégették, lerombolták, de mind­annyiszor újjáéledt hamvaiból, me­nedéket nyújtott a szegényeknek és szenvedőknek. A kolostor terjesz­tette a kultúrát a szegény nép köré­ben, őrizte az értékes kéziratokat, könyveket. De a 20-as években a hatóságok parancsára bezárták; 60 évre elhallgattak harangjai, kialud­tak mécsesei. Tolga évtizedeken ke­resztül fiatalkorú bűnözők lakhe­lye, vagyis börtöne volt. A felügye­let nélkül maradt templomok pusz­tultak, tönkrementek az értékes festmények. Az egykor hires kolos­tori kertészet és gazdaság, a halfel­dolgozóipar is megsemmisült. Miután Tolgát újra visszakapták a hívők, az egykori kolostor újjá­éled. Felújítják a templomokat és a többi kolostorépületet, visszatér a régi életvitel. Az építészekkel, fes­tőkkel együtt részt vesznek a felújí­tásban önkéntes jelentkezők is: za­rándokok, egyetemisták, diákok. Már lebontották az állványerdőt az egyik legnagyobb, a Szpasszkij székesegyház körül. Már istentisz­teletet is tartottak benne, s átadták az úgynevezett szerzetesi szárnyat is. Megélénkült maga a kolostor is, visszatért bele áz élet; apácák, szer­zetesnők, novíciák költöztek falai közé. Tolgában jelenleg 80-an van­nak, de számuk hamarosan 200-ra nő. Az apácák nemcsak imádkoz­nak, hanem dolgoznak is, aktívan kiveszik részüket Tolga helyreállí­tásában. Hiszen közöttük vannak építőmunkások és mérnökök, ter­vezők és technikusok is. De külö­nösen sok az egészségügyi dolgozó, akiknek felső-, illetve középfokú végzettségük van. Azért jöttek ide, hogy a betegek ápolásának szentel­jék magukat. Erre sok lehetőségük lesz. így például a kolostorban ha­marosan megnyílik a szeretetott­hon, ahol az idősekkel és bénákkal szakképzett kedvesnővérek fognak törődni. (APN)

Next

/
Thumbnails
Contents