Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-23 / 46. szám
1990. február 23. • PETŐFI NÉPE 9 5 KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG Hol intézik a román állampolgárok magyarországi honosítását? "Néhány nappal ezelőtt szűkszavú MTI-közlemény adott hirt arról, hogy a Magyar Köztársaság 1990. február 10-ei hatállyal egyoldalúan felmondta a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről 1979. július 13-án aláirt magyar—román államközi megállapodást: A közlemény indoklása szerint ezt a lépést a Magyarországon tartózkodó több ezer romániai menekült rendezetlen helyzete, illetve a közös megoldásra tett magyar kezdeményezések előli román elzárkózás tette szükségessé. Várható volt, hogy az érdeklődők \ mind nagyobb számban keresik fel ezek után a tanácsokat, illetve a Belügyminisztérium megyei szerveit felvilágosításért. Gábor Györgytől, a kecskeméti tanács ügyfélszolgálati irodájának vezetőjétől mi is a részleteket, a gyakorlati tudnivalókat kérdeztük meg: — Az itt élő román állampolgárok közül tulajdonképpen kik kérvényezhetik honosításukat? —A törvény szerint magyar állampolgárságért folyamodhat az, aki három éve megszakítás nélkül Magyarországon él. Kérheti az is, akinek felmenője (szülő, nagyszülő) magyar állampolgár volt, és a kérvény előterjesztésekor maga a kérelmező hazánkban tartózkodik. Ez utóbbi esetben a háromévi várakozási idő alól felmentést lehet adni. Legvégül: lakóhelyére tekintet nélkül honosítható az a román állampolgár, akinek házastársa vagy gyermeke magyar állampolgársággal rendelkezik. — A magyar állampolgárság megszerzésével párhuzamosan a román állampolgárság is megmaradhat? — Természetesen. — Milyen úton intézhetik honosításukat a külföldiek? . — A kérelmezőnek a lakóhelye szerint illetékes tanács anyakönyvvezetőjét kell felkeresni. Kecskeméten a tanács épületének sarkán az ügyfélszolgálati irodát. Az ügyintézés viszonylag egyszerű. Egy nyomtatvány kitöltéséből áll, amelyhez különféle dokumentumokat és 300 forintos okmánybélyeget kell csatolni. Melyek ezek a dokumentumok? Csatolni kell a kérelmező születési anyakönyvi és házassági anyakönyvi kivonatát. Amennyiben elvált személyről van szó, úgy a felbontó ítéletet, ha özvegy, akkor az elhalt házastárs halotti anyakönyvi kivonatát is. Be kell mutatni a kiskorú gyermekek anyakönyvi kivonatát és azt a lakbizonylatot, amelyet a megyei rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztálya (KEOKH) állít ki. Nyilatkozatot kérünk azoktól, akik állampolgárságukat a felmenőre hivatkozva kérvényezik. Ebben a nyilatkozatban annak a szülőnek, nagyszülőnek az adatait kell közölni, aki korábban magyar állampolgár volt. Egyszerűsíti az eljárást — de nem feltétlenül szükséges — ha be tudják szerezni az ő anyakönyvi kivonatukat is. — Az új rendelkezés a román állampolgárokon kívül vonatkozik más országok polgáraira is? — A kettős állampolgárság kiküszöbölésére vonatkozó egyezmény megmaradt a szovjet, a csehszlovák, a lengyel, a bolgár, a keletnémet és a mongol állampolgárok esetében. Ők csak akkor kérhetik magyarországi honosításukat, ha személyi okirattal igazolják, hogy másik állampolgárságuk megszűnt. A fel nem sorolt országok polgárainak ugyanakkor módjuk lesz a jövőben arra, hogy kérvényezzék kettős állampolgárságukat Magyarországon. Persze csak akkor, ha a felsorolt feltételek közül valamelyiknek megfelelnek. — noszlopy — A napokban jelent meg a Minisztertanács rendeleté, amely a Magyar Honvédelmi Szövetség átalakulásáról intézkedik. Dr. Buday Józsefet, az MHSZ megyei titkárát azért kerestük fel, hogy megkérdezzük: Mi lesz az eddig kiválóan működő klubokkal, szakosztályokkal, egyáltalán a honvédelmi sportokat kedvelő, azokat űző fiatalokkal? TIZENÖTEZER AKTÍVA NEVÉBEN Az MHSZ-klubok élni, dolgozni akarnak — Az MHSZ milyen rendszerben, milyen szervezetként működik tovább? — Valamennyi klubunk ez év januárjában, februárjában megtartotta éves beszámoló közgyűlését. Itt a vezetőségek beszámoltak a múlt évben végzett munkáról és küldötteket delegáltak a városi értekezletekre, amelyek szintén befejeződtek. Ezeken harminchat delegátust választottak a február 24-én kezdődő országos közgyűlésre. Ennek pontosan az lesz a célja, hogy az átalakulással, társadalmi szervezetté való átformálódással kapcsolatos feladatokat meghatározza, elfogadja az új alapszabályt. Létrehozzák az országos intézőbizottságot, elnökséget és megszabják azokat a teendőket, amelyeket a kormányhatározat értelmében október 1-jéig végre kell hajtani. A határozat szerint önkéntes, társadalmi szervezetként dolgozik majd a szövetség, amelyet az egyesülési törvény alapján bejegyeznek. Létszámától függően részesül abból a 2,8 milliárd forintból, amelyet az Országgyűlés a társadalmi szervezetek részére megszavaz. — Mi lesz a klubok, szakosztályok sorsa? —■- A klubok az MHSZ-ben továbbra is működnek. A klubközgyűléseken nagyon határozottan megfogalmazódott a tagoknak a kívánsága, hogy a szövetség maradjon fenn, mert a megyében dolgozó 15 ezer aktivista a 250 klubban nagyon jól érzi magát. A küldötteket felhatalmazták: adjanak hangot az országos közgyűlésen annak, hogy a szövetség tagjai igenis dolgozni akarnak, együtt kívánnak maradni a honvédelmi és szakklubokban, szakosztályokban. Együtt szeretnék végezni munkájukat, élve szenvedélyüknek, s továbbra is hasznosan eltölteni szabadidejüket. — Mi lesz a szövetség vagyonával, a vezetőségekkel? — A vagyon a kluboknál marad. A minisztertanácsi rendelet erről úgy intézkedik, hogy az MHSZ kezelésében lévő bázisok, ingó és ingatlan vagyontárgyak, eszközök továbbra is a szövetség használatában maradnak, ameny- nyiben a szervezeti átalakulással jogutódszervezet jön létre. A függetlenített apparátus létszáma jelentősen, mintegy egyhatodára csökken. Ez azt jelenti, hogy a megyében a városi vezetőségeknél egy-egy választott függetlenített vezető marad, a magyénél két- három személy látja el a koordinációt. Ez annyiban okoz változást, hogy utasítási joggal nem rendelkeznek, a klubközgyűlés dönt mindenben. A vezetőségek összehangolják a rendezvényeket, szétosztják az anyagokat, eszközöket, javaslatokat tesznek, végzik a szakmai irányítást, és szervezik a szövetségen belüli versenyeket. — Úgy tudjuk, a szövetségen belül a kifejezetten honvédelmi tennivalók megszűntek, a néphadsereg számára nem történik kiképzés. — Igen, a korábbi kormányrendeletet, amely előírta azt az állami kötelezettséget, hogy folytasson a szövetség általános honvédelmi képzést 80, illetve 60 órában — a tanácsok névjegyzéke alapján — a sorkötelesek számára, ez megszűnt. A Honvédelmi Minisztérium azonban megrendelheti pénzért a szakfelkészítést sorállományú gépjárművezetőkre, ejtőernyősökre, repülősökre, könnyűbúvárokra, rádiósokra, felderítőkre. — Mi lesz a nagy eszközértékű szakklubokkal? — Azt gondolom, az lenne a helyes, ha a szakklubok — repülők, ejtőernyősök, hőlégballono- sok, sárkányrepülők — a szövetség keretén belül maradnának. Az a minimális állami támogatás, amelyet a kormány biztosít, nem lenne jó, ha szétfogácsolódna, mert önállóan, támogatók nélkül nehezen tudnák feladataikat ellátni. — Mostanában néhányan azzal vádolják a szövetséget, hogy valamiféle katonai drill, parancsolgatás alakult ki. Igaz ez? — Ilyen az elmúlt években nem volt, annak ellenére, hogy katonák dolgoztak a szövetségnél. Az állami feladat végrehajtásánál, ami a sorkötelesek felkészítését jelentette, jól képzett katonákra volt szükség. Hangzottak el ilyen vádaskodások, de ehhez mindenképpen el kell mondani, hogy a technikai sportok — a repülés, az ejtőernyőzés, a lövészet — veszélyesek. S nem lehet a sportok művelőinek saját fejük után bármit is tenniük. A lőtéren, a levegőben, a vízen nincs demokrácia, ott parancsokat kell végrehajtani, de ezt ifjúságunk elviseli, mert jól tudja, saját testi épségét védi. Mindemellett a fegyelem, amely egyéb sportoknál is szükségeltetik, nevelési feladatokat is megold. — Mivel készülnek az MHSZ megyei küldöttei a február 24-ei értekezletre? — A klubok felhatalmazták a küldötteket, mindenképpen fogalmazzák meg, hogy a szövetségre szükség van, az új társadalmi viszonyok között is. A tagság dolgozni akar, együtt kívánnak maradni, egyetértenek az apparátus, az adminisztráció csökkentésével, de sportolni szeretnének. Kérik, hogy a klubok kezelésében lévő vagyont hagyják meg, mert azokért ők dolgoztak meg, saját munkájukért kapott pénzből vásárolták eszközeiket, s azokhoz ragaszkodnak. G. G. B Á B 0 L N A 1 INI A P 0 S C S 1 B É K i ■ Kistermelők részére BÁBOLNAI NAPOSCSIBÉK 1990-re megrendelhetők! Fajtánként, 1000 db feletti megrendelés esetén házhoz szállítjuk. Megnevezés Házhoz szállítva (Ft/db) TETRA—82 húshibrid, június 30-áig 14,17 TETRA—SL tojóhibrid január 1.—május 31. 31,17 június 1.—december 31. 28,17 TETRA—SL kakas 7,17 TETRA—H 15,17 TETRA—H szülőpár 46,17 A naposcsibék mellett 18 hetes TETRA—SL előnevelt jérce is megrendelhető 150,— Ft/db, valamint TETRA— H keltetőtojás 7,50 Ft/db egységáron. Az előnevelt jérce és a keltetőtojás szállítása a vevő feladata. A megrendeléseket a következő címre kérjük elküldeni: Mezőgazdasági Kombinát, baromfi-kereskedelem és szaktanácsadás 2943 Bábolna. Telex: 226-555, 27-211. Telefon: 06/34/69-111,69-333. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ — ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦ LAKÁSBEMUTATÓ A VACSIHEGYBEN a Bartók B. u. 23. fszt. (2,5 szoba, 71 m2) és a Bartók B. u. 24. fszt. (1+2 félszoba, 83 m2) szám alatti lakásokban. Megtekinthető még II. 24-én, 9—12 óráig. A vásárlás feltételeiről tájékoztatás a helyszínen, illetve az OTP BANK helyi fiókjaiban. 504 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Megrongált telefonok nyomában t Dolgoznak a műszerészek a budapesti javítóműhelyben. Több mint 30 millió forintos kár érte 1989. augusztus óta a Magyar Postát, csak a fővárosban mintegy 800 készüléket tettek tönkre a telefonron- gálók. A tetemes veszteség arra késztette a szakembereket, hogy a gyári kivitelhez képest jelentősen megerősítsék a készülékek dobozát. Az ilyen 9 Szétvert telefonok minden mennyiségben. védelemmel ellátott berendezéseket, már folyamatosan szerelik vissza a legforgalmasabb helyekre. Mivel a tervek között új, „bombabiztos” készülékek vásárlása, riasztók felszerelése is szerepel, talán lépéselőnybe kerülnek a telefonok gondozói a rongá- lókkal szemben. (MTI-fotó) 9 Szárnyas! László műszerész csoportvezető a megjavított és megerősített készülékekkel. „OLVASHASSUNK MAGYARUL Ml IS!” Tankönyvek, szépirodalmi művek Erdélybe Sikeres a félegyházi gyűjtőakció A címben szereplő mondat egy Romániából érkezett levélből való, melyet Marosvásárhely környékéről, Vargyas község iskolájának harminchárom kisdiákja nevében írtak Móra Ferenc szülővárosába, Kiskunfélegyházára. Az ott élő ötödik osztályos diákok leveléből kitűnik, hogy magyar nyelvű tankönyvet, meséskönyvet, vagy más olvasmányokat nem nagyon látnak. Azért, hogy ne felejtsenek el magyarul olvasni, tanulni, arra kérik a félegyházi gyerekeket: a kilenc-tizennégy éveseknek való, „kinőtt” vagy megunt gyermekkönyveket, regényeket, ismeretterjesztő könyveket küldjék el nekik. „Hálából csak annyit ígérhetünk, hogy — ha érdekel benneteket — folytatjuk veletek a levelezést, írunk erről a csodálatos vidékről, ahol Benedek Elek, Apáczai Csere János, Mikes Kelemen, Orbán Balázs, Dózsa György, Körösi Csorna Sándor és mások bölcsője ringott. írunk szülőfalunk híres bútorfestőiről, fafaragóiról, a több mint négyszáz esztendős iskolánkról, a mesék és mondák népéről.” A levélből kiragadott idézet bizonyítja, hogy az ott élők meg akarják őrizni magyarságukat. Az utóbbi években ugyanis iskolájukban csak románul tanulhattak. Kiskunfélegyházán a romániai forradalom hírére az egyházak, a pártok és a tanács kezdeményezésére a Romániában élők megsegítésére sikeres gyűjtőakciót bonyolítottak le, még decemberben. Januárban újabb gyűjtőakció indult, ezúttal magyar nyelvű könyvekből, folyóiratokból. A városi tanáes felhívását minden iskola és intézmény megkapta. A gyűjtést Kovács Ildikó, a Batthyány iskola könyvtárosa bonyolította le január közepétől február közepéig. A gyűjtés még folytatódik, s ez ideig háromezernél több kötet könyv és folyóirat gyűlt össze — mondotta. — Ebben, valamint a Romániába való kiszállításban nagy része van Damásdi Dénes félegyházi református lelkésznek, aki önzetlen munkájával mindkét akcióból kivette a részét. Az eddig összegyűlt könyvek jórésze ifjúsági szépirodalom, meséskönyv, kisebb részben tankönyv, de felnőttek számára is sok könyvet hoztak a félegyháziak. Damásdi Dénes lelkész a megközelítőleg 13 mázsát kitevő könyvadományból 4 mázsányit egy kolozsvári iskolának szállított, három mázsa könyv került a moldvai csángókhoz. Több mázsányi összecsomagolt könyv még kiszállításra vár, és ezek között van a vargyasi iskolásoknak szánt adomány is. A könyvek elosztásában, csomagolásában tevékenyen részt vettek a városban élő romániai menekültek is. Sikeresen folyik tehát az akció, bizonyítva, hogy a nemes cél, a jó ügy szolgálatára nagyon sokan készek bármikor segítséget nyújtani. Némedi László % * v 4
