Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-12 / 10. szám
1990. január 12. • PETŐFI NÉPE • 3 NÉGYSZERES HÁTRÁNYBAN A VÁROSSAL SZEMBEN Meggyógyul-e Hillye, Halom, Mácsa és Homokmégy? Csend a rendelőben. Hazament az utolsó beteg is. Dr. Molnár István orvos lazíthat egy keveset. — Hány betege volt ma, doktor úr? — Ötven, és négy kihívás. — Kihívás? — Házhqz, ágyban fekvő idősekhez, akik már nem bírnak bejönni hozzám. Az ő bajuk, persze, más, különbözik a fiatalokétól. 0 Alapozás az óvodánál... M Zöldtrágya-paprika — avagy: fricska a parasztnak? — Hogyne csökkenne a termelési kedv, ha a paraszt úgy érzi: a feldolgozóipartól fricskát kap az orrára, amikor több árut szeretne átadni a saját és a fogyasztók érdekében!? A konzervgyárak nem annyira partnerek, mint inkább kerékkötők a falusi gazdálkodásban. Homokmégyen tavaly 1 millió forint veszteséget okozott, hogy a gyáraknak nem kellett a tölteni való paprika. A termelők ki- (vissza)öntötték a földekre. Drága zöldtrágya! Nem bűnös pazarlás ez olyan időben, amikor a városokban (és a községekben is) a vevők alig látnak a magas áraktól és a méregtől? A községben e nehéz és már-már kilátástalan helyzetben sem adják fel a küzdelmet, hogy talpon maradhassanak. Az új esztendő első munkanapjától a hajósi tanács költségvetési üzemének dolgozói alapoznak az óvodánál. Bővítik, hogy egy másik épületrésszel, hatvan kisgyermeknek kényelmesebb helye legyen. Egy-egy régi parasztház előtt is — mint a templomhoz közel — látjuk a leendő új előkészített tégláit. Idetelepült fiatalok laknak majd benne. A pártházból idősek otthona lett, ISO iskolásgyereknek azonban csak tornaszobája van. A Homokmégyet körülvevő szállások napjai mintha meg volnának számlálva. Akkora a csönd és a mozdulatlanság. A háromszáz főt számláló Hülyén még csak utcanevek sincsenek. Annyi a változás, hogy az iskola ma imaház, és a tanács a múlt évben 420 méter utat épített. Viz, villany és járda van a kistelepülésen. Kimeszelt ház, felsepert udvar, fekete és tarka szőrű kutya, gondozott kert, ahol még laknak — mint a 82 éves Czár János gazdálkodó vagy a 17 esztendeje itt élő Markó Károlyné portáján —, másutt viszont már az ablak is el akarja hagyni a gazdátlan házat. Túlnőtt városok, sorvadó kistelepülések — Lesz-e itt újra igazán élet? Meggyógyul, felépül-e a hillyei szállás ? — Döcögős erre az élet nagyon — válaszolja Markó néni —, pedig olyan jó földje van Hülyének. Nézzék, most is zöldell a saláta levele a kertemben! Nyáron és ősszel szépek a szőlők. Akik elmennek erre, megcsodálják. Kár, hogy csak megcsodálják. Kár, hogy elmennek. Dolgozhatnának és építhetnének is itt maguknak házat. Családot alapíthatnának. Vagy a túlnőtt városok munkaerőfeleslegének nem falun, az árutermelésben volna a helye? Kohl Antal Akkor jön a gyógyszer ... — Mennyiben ? — Az egyedüllét, a magány nyomasztja őket leginkább. Sokszor csak azt akarják, hogy beszélhessenek, kapjanak biztatást vagy vigasztalást. Húsz éve vagyok itt orvos. Azóta tudom, hogy szóval is lehet gyógyítani. — S amikor a szó kevés? — Akkor jön a gyógyszer. Az alkoholizmus Homokmégyre szerencsére nem jellemző, viszont túlhajszoltak, testileg túlerőltetik magukat az emberek. Főleg a 30—60 év közöttiek. Izületi bántalmakról, kifáradásról és idegességről panaszkodnak. Ez az utóbbi húsz éve még ismeretlen volt. — A megelőzés az egészséges életmódra nevelés? — Nem csak az orvoson múlik. A daganatok, a tüdő- és a nyelőcsőrák a betegségek között a negyedik helyen áll. Kórokozó tényezőként elsősorban a dohányzást kell említeni. Az egészség megőrzése természetesen mástól is függ. Például, hogy mit lehet venni az élelmiszerboltban. Hiába biztatok én bárkit az egészségesebb táplálkozásra, ha nem kap az üzletben párizsit, hiányzik a korpás kifli vagy a friss zsemle, s ha egy héten csak egyszer érkezik kenyér. — Szóval, a kereskedelemtől is többet vár Homokmégy lakossága? — Igen. A csendőrlaktanya még megvan Hogyan él a környékbeli kis szállásokkal — Hülyével, Alsóméggyel, Halommal, Mácsával és Kiskecske- méggyel — együtt ezernyolcszáz lakosú település 1990 elején? A falu utcák és házak alkotta testén látjuk a változást, de a mozdulatlanság riasztó jeleivel is találkozunk. Matos Attila tanácselnök kísér el utunkon. Sínylődik a község a romló gazdasági helyzetben. Az országban a reformfolyamatok nem az árutermelést serkentik. Ez hiba. Az elnök úgy számolja, hogy a falu a várostól négyszeresen el van maradva. — Tavaly 7 házasságkötésre és 15 születésre 21 halálozás jutott - mondja. — Nem növekszik a népesség. De hát mitől is növekedne? Hiányoznak a feltételek. Egy termelőszövetkezet gazdálkodik Homokmégyen, az'Aranykalász. Ez foglalkoztatja a lakosság kisebbik részét. A többiek Kalocsára járnak dolgoz0 Az ablak el akarja hagyni a házat. ■BpSjfiS ni. Egy. vegyesbolt a „kereskedelem". Abban is mindennaposak a tej- kenyérellátási gondok. A rendőrünk Öregcsertőn lakik, mert itt egyelőre még a régi csendőrlaktanya, egy épületmatuzsálem lehetne csak a szolgálati lakása. Az újat az idén építjük neki. A szolgáltatásokkal is siralmasan állunk. Nincs fodrász, nincs cipész, nincs autójavító, csak egy kőműves. Az árutermelés visszaesett, a sertéshizlalás egynegyedére. Az egyéb állatfajták tartása kiveszőben van. Ez vár előbb-utóbb a növénytermesztésre is ... — Miért? «*. la 0 ... előkészületek a házépítésre a templommal szemben. 0 Dr. Molnár István 20 éve él Homokmégyen. A testi bajokról őt kérdeztük. 0 Markó Ká- rolyné: — Döcögős erre az élet. (Walter Péter felvételei) „MEG KELL ÉPÍTENI . AZ AUTÓPÁLYA KECSKEMÉTET ELKERÜLŐ SZAKASZÁT” Miniszteri válasz a képviselőnek i Dr. Debreczení József kecskeméti képviselő kérdést szándékozott föltenni a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszternek az Országgyűlésben, ám végül erre nem kerülhetett sor. Arra azonban igen, hogy a képviselő levélben küldje el a megye- szekhely közlekedésével kapcsolatos aggodalmait, melyekre Derzsi András miniszter szintén levélheti válaszolt. Az M5-ÖS autópálya építésének folytatását a tárca vezetése is fontosnak tartja — szögezi le bevezetőben a miniszter, majd azzal folytatja, hogy ismert a képviselő szamára, hogy az !M5-ös pályával pénzügyi okok miatt rendkívül vontatott ütemben tudtak Kecskemétig is elérni úgy, hogy a 37,5 km-szelvénytől valójában csak félpálya épült. „Teljes mértékben jogosnak, indokoltnak tartjuk a lakosság igényét, hogy a Kecskemétre bevezető autópálya-forgalomból az átmenő forgalom leválasztására mielőbb sor kerüljön. Ennek érdekében meg kell építeni az autópálya Kecskemétet elkerülő szakaszát. A tervelőkészítés felgyorsítását elrendeltem” — tájékoztatja a miniszter a képviselőt, megegyezve, hogy 1991 első félévére készülhetnek el azok az előkészítési feladatok — tervezés, egyeztetések, kisajátítás—amelyek az építés megkezdésének ez irányú feltételeit megteremthetik!. A miniszter szerint a finanszírozásra külföldi tőkét kell keresni, mert máshonnan nincs fedezet az 1989-es áron számolva 9 müliárdos beruházásra. A világbanki közlekedésfejlesztési hitel kizárólag az M0- ás autóút, Ml-es autópálya, 6-os számú főút bizonyos szakaszának építésére használható. Az M5-ÖS autópályát, és a 44. számú főutat összekötő külső gyűrűvel kapcsolatban a miniszter tájékoztatást ad a korábbi tárgyalásokról, megígéri, hogy a tehermentesítő utak korszerűsítésére a tárca sort kerít, ugyanakkor azonban az északi körút kérdésében a lakosság nem fogadta el a hivatalos terveket. „Ezért újabb nyomvonal vizsgálatát rendeltük el” — úja Derzsi András hozzátéve, hogy ez év (1990) elején Tudják áz új tervekét á kecskemétieknek bemutatni. Minden más konkrét intézkedés csak azután születhet meg. „A tárca vezetése továbbra is tartani kívánja magát a tanácsi vezetőkkel történt megállapodáshoz, ami szerint a sikeres lakossági egyeztetés után kialakult nyomvonalon az északkeleti külső gyűrűt 1992-ig — a tanáccsal közös finanszírozásban — meg szeretné valósítani” — fejeződik be a levéL B. J. Három egyenlő nemzet, három nyelv ■ Kir^^Károllya! íllilsl A kezekre emlékszem leginkább, a határtól Nagyváradon, Kolozsváron át egészen Marosvásárhelyig: V betűt formáló, magasba emelt kezek köszöntötték a magyar rendszámú autót. Király Károlyt, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának alelnökét keresem, aki Maros megye jelenlegi vezetője is. A marosvásárhelyi konzervgyár volt igazgatója ebben a beosztásban úttörő szerepre vállalkozott. A forradalomról kérdezem, arról, hogy mit tekint a legnagyobb változásnak Marosvásárhelye^, a megyében és az országban. — Románia első igazi nagy forradalma zajlott le — mondja. — Sem az 1848-as, sem az az előtti, sem az azt követő nem volt az. Mindegyik inkább csak mondvacsinált forradalom volt, kis megmozdulásokkal, amelyek be is fejeződtek a proklamációkkal. A nagy forradalom: ez a mostani. Tudtam, hogy előbb-utóbb be fog következni ez a földindulás, azt azonban nem voltam képes elgondolni, hogyan lehet egy ilyen tüntetést a rezsim ellen levezetni, éppen azért, mert nem lehetett a munkásokat megszervezni. A mi forradalmunk egyik tanulsága, hogy ha nincs vezetője a tömegnek, akkor maga is el tudja önmagát vezetni. Adott esetben azután a helyszínen nőnek ki azok, akik végigviszik a forradalmat. Csodálatos volt és tragikus is, ami itt történt. — Király Károly Bukarestben a magyarságot is képviseli? — Ez így van. — Románia első« igazi forradalma — ahogyan ezt Ön mondta — mit hozhat, mit ígér annak a több mint 2 millió embernek, aki itt Erdélyben él és magyarnak vallja magát? — Meggyőződésem, hogy a magyarok legalább annyira kivették a részüket ebből a forradalomból, mint a románok. Ezt lehet látni a sebesültek, a halottak névsorából. Ez a közös harc összeforrasztotta a magyarokat nemcsak a magyarokkal, hanem a románokkal is. Szent meggyőződésem, — igaz nem könnyen, mert sok mindent kell leküzdeni — megvalósul az is, hogy a magyarság nem tűri el többé, hogy alsóbbrendűnek, másodrangúnak tekintsék. Ebben a forradalomban feltalálta magát minden nemzet, harcolni fog tehát jogaiért, azért, hogy érvényesüljön. Azt is hiszem, hogy nem lesz erkölcsi alapja egyetlen erőnek sem, hogy valamilyen ürüggyel megtagadja ezeket a jogokat. Ma még ahhoz vagyunk szokva, hogy a kisebbség aláveti magát a többségnek. Nem szabad elfogadni ezt a gondolatot, meg kell változtatni. És meg kell változtatni mások gondolatát is. Erdélyben három egyenlő nemzet volt a történelem folyamán; már sok száz évvel ezelőtt is. Az más kérdés, hogy nincs székely és magyar, mert a székely és a magyar egy nemzetet képez, hanem van román, magyar és német. Én úgy látom, hogy a kisebbségi jogvédelem a szervezeti biztosítékát elsősorban akkor találja meg, ha nem különböző fórumokat hoznak létre a nemzetiségek, hanem önálló pártot alapítanak, mert a pártnak nagyobb az ereje, a tekintélye, az átfogóképessége és a jogvédelmi lehetősége. Az már részlet- kérdés, hogy miként nevezzük ezt a magyar pártot. A jogokat meg lehet szerezni, de szerintem megvédeni nehezebb. — A különböző nemzetek egyenlőségének politikai deklarációja megtörtént. Ön szerint milyen intézményekre van szükség ahhoz, hogy ez valósággá is váljon? Erdély kultúrája része a magyar kultúrának. Erdély sok kiválóságot adott a magyar kulturális és tudományos életnek. Az utóbbi évtizedekben viszont azt tapasztaltuk, hogy sorvadnak az erdélyi kultúra bölcsői, visszaszorulnak az erdélyi magyar egyetemek, a magyar nyelvű oktatás pedig meg is szűnt. — Alapkérdés, hogy Erdélyben három egyenlő nemzet él és három egyenlő nyelv van. Legyen meg hát mindegyiknek a rádiója, a televíziója, a sajtója és helye az iskolahálózatban, fel egészen az egyetemi fakultásokig. Tapasztalom. hogy az iga alól felszabadult magyarság most alulról szervezkedik, építi ki nemzettudatát és erősíti szervezeteit. Mindenki töri a fejét, hogy miként volna jobb, és véleményt fomíál arról is, hogy mit tart fontosabbnak a különböző programokban. — A régi közigazgatást sok bírálat érte. Miként képzeli el az újat? —A közigazgatás ma is régi, de vannak már javaslatok az újra. Hozzám a minap egy székelyudvarhelyi delegáció érkezett és felkért, segítsem, hogy Udvarhely újra megyeszékhely legyen. És engedtessék meg nekik az is, hogy újra létezzen a régi Udvarhely megye. Én egyetértek ezzel, hiszen hagyománya van, és tudom, hogy másutt is lehetnek, lesznek is ilyen követelések. Egy igazi demokratikus kormány ezeket figyelembe is veszi. K. I. Forgatókönyv a választáshoz A belügyminiszter rendelete az eljárási határnapokról A március 25-ére kitűzött országgyülé- siképviselő-választás naptár szerinti határnapjainak megállapításáról a belügyminiszter rendeletet bocsátott ki, amelyet csütörtökön juttattak el az MTl-hez. A választójogi törvényhez kapcsolódó rendelet a törvény egyes szakaszainak és paragrafusainak megfelelően rendelkezik. Határnapokat szab a választási szervekkel, a jelöléssel, a választási kampány lefolytatásával kapcsolatban, illetve egyéb határidőket is megállapít. A választási szervekkel összefüggően a rendelet rögzíti: az egyéni választókerületi választási bizottságok tagjait -= az . országgyűlési képviselői egyéni választó- kerületek megállapításáról hozott minisztertanácsi döntést követően — haladéktalanul meg kell választani. A pártok és a független jelöltek február 23-áig bejelentik, hogy kit delegálnak a választási szervekbe. A szavazatszámláló bizottságok választott tagjait a helyi tanácsok február 23-áig választják meg, illetőleg egészítik ki új tagokká. Ugyancsak február 23-án erősítik meg az elnököt vagy választanak újat a választási szervek. JELÖLTEK, LISTÁK, HIRDETMÉNYEK Már január 24-én az egyéni választó- kerületi választási bizottságok hirdetményt tesznek közzé a választás napjáról és a választók nyilvántartásáról. Az illetékes választási bizottság a jelöltállításra, az Országos Választási Bizottság a jelöltek bejelentésére felhívást bocsát ki január 24-éig. Az illetékes választási bizottság február 26-áig nyilvántartásba veszi, illetőleg elutasítja azt a jelölést, amely a törvényes feltételeknek nem felel meg. A területi választási bizottságok és az Országos Választási Bizottság február 27-éig sorsolják ki a listák (országos listák: pártlisták) sorszámait, majd február 28-áig közzéteszi az illetékes választási bizottság a jelöltek nevét és a listák sorszámát. A nyilvántartásba vett jelöltek figyelembevételével az Országos Választási Bizottság február 27-én intézkedik arról, hogy a Pénzügyminisztérium vagy az átala kijelölt pénzintézet a költségvetési támogatást a független jelöltek részére személyenként, a pártok részére egy összegben biztosítsa. KAMPÁNYSTÖP: MÁRCIUS 24., NULLA ÓRA A jelöléssel összefüggő rendelkezésekben szerepek hogy a jelöltet állító választópolgárok és társadalmi szervezetek január 24-étől február 23-áig gyűjthetik a jelöltajánló szelvényeket Az egyéni választókerületek jelöltjeit, a területi és az országos listákat február 23-áig kell az illetékes választási bizottságoknál közvetlenül bejelenteni. A területi vagy az országos listáról kiesett jelölt helyére új jelöltet legkésőbb március 17-éig jelenthetnek be a pártok az illetékes választási bizottságnál. Közös jelölés, közös lista, listakapcsolás esetén a pártok március 17-éig tesznek nyilatkozatot az illetékes választási bizottságnál, hogy a töredékszavazatokat milyen arányban kell figyelembe venni, s milyen sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek. A nyilatkozatokat az illetékes választási bizottságok haladéktalanul, de legkésőbb március 18-án nyilvánosságra hozzák. A választási kampány idejére is vannak meghatározó rendelkezések. A választási kampány március 23-án 24 óráig tart. A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a február 26-a és március 23-a közötti időszakban a választáson jelöltet állító pártok választási felhívását legalább egyszer ingyenesen közli. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió ugyanebben az időszakbhn a hírekben azonos feltételekkel, a választási tudósításokban a jelölések arányában szerepelteti az országos listát állító pártokat. Március 23-án a Magyar Rádió és a Magyar Televízió azonos műsorfeltételekkel, azonos időtartamban, kommentár nélkül közreadja az országos listát állító pártok választási összefoglalóit. A kampánytilalom március 24-én nulla órától tart a szavazás befejezéséig. A szavazással kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményt március 17-étöl nem szabad nyilvánosságra hozni. ELŐZETES EREDMÉNY: MÁRCIUS 26-ÁN A szavazókörök kialakításával, a választók nyilvántartásával összefüggésben a dokumentum rögzíti: a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai január 2-áig szükség szerint kialakítják a szavazóköröket, illetőleg módosítják a szavazóköri beosztást. Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal elkészíti és január 16-áig megküldi a helyi tanácsoknak a választók nyilvántartását. E nyilvántartást január 24-e és február 3-a között közszemlére kell tenni, s ennek időpontját január 24-én közzé kell tenni. A nyilvántartásba történt felvételről szóló értesítést a választópolgároknak január 24-éig meg kell küldeni. A névjegyzékkel kapcsolatos kifogásokat február 3-áig lehet előteijeszteni a helyi tanács végrehajtó bizottsága titkáránál. A módosított nyilvántartást március 10- étől 16-áig ismételten közszemlére kell tenni a helyi tanácsi hivatal helyiségében. Az a választópolgár, aki az állandó lakóhelyét a nyilvántartás elkészítése után megváltoztatja, vagy állandó lakóhelyétől a választás napján távol van, igazolást kérhet. Az ilyen igazolást március 24-én 16 óráig lehet kiadni. A belügyminiszter a dokumentumban végezetül arról rendelkezik, hogy az Országos Választási Bizottság a szavazás előzetes eredményét március 26-án 18 óráig (a szavazás meghosszabbítása esetén 20 óráig) közzéteszi. A pártok és a független jelöltek április 24-éig számolnak el a költségvetési támogatás felhasználásáról, a sajtóban nyilvánosságra hozzák a választásokra fordított pénzeszközök, anyagi támogatások mértékét és a felhasználás módját. A rendelet a kihirdetés napján lép életbe, a Magyar Közlöny 4. számában jelenik meg.
