Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 2. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 3. Hogyan menekült Ceausescu? (Folytatás az 1. oldalról) Az elnöki helikopter ismét a le­vegőbe emelkedett, és Ceausescü utasítást adott arra, hogy a boteni légitámaszpont legyen a végcél. Ez a támaszpont Tirgoviste és Gaiesti között, <a prahovai hegyek oldalán épült ki. A helikopter pilótája, Va­sile Malutan ezredes közölte vele, rádiólokátorosok bemérték őket, ezért a továbbrepülés rendkívül veszélyes. Ceausescu ezután azon­nal parancsot adott a leszállásra. Erre Titu községtől 4 kilométer­nyire, közel a Pitest felé vezető autósztrádán került sor. A heli­kopterből jól lehetett látni: az au­tópályán egy piros Dacia közele­dik, amelyet egy nő vezetett. Ceau­sescu testőrei fegyverrel megállí­tották az autót, kiszállították veze­tőjét és három utasát, majd ők ül­tek a kocsiba a diktátor házaspár­ral, selrobogtak. Az elnöki helikopter pilótája, aki a menekülés hiteles történeté­ről beszámolt, többet már nem tu­dott mondani, mert az autó eltűnt és a továbbiakban csak' annyi vált ismertté: a diktátort elfogták, egy páncélozott járműbe „dugták el”, amely álcázott mozgást végzett több más, körülötte lévő, a hadse­reg néphez hű egységeihez tartozó páncélos járművekkel együtt. Erre azért volt szükség, mert időközben a Securitate hajszát indított Ceau­sescu felkutatására és „kiszabadí­tására”. Nagy erőket vetettek be, de ez a terv végül is nem sikerült — s ami ezután következett, a ka­tonai rögtönítélő bíróság előtt le­folytatott tárgyalás, s az ítélet, azt a már világszerte bemutatott video­felvétel örökítette meg. A hír és cáfolata A Modzsahedin Khalk (Népi Modzsahedin) elnevezésű iráni el­lenzéki szervezet irodája Bagdad­ból közleményt juttatott el kedden az MTI-hez. Ebben a szervezet Iránból származó — pontosan meg nem nevezett — forrásokra hivatkozva közli: amikor Romá­niában kiéleződtek a belső harcok, december 20-án Rafszandzsani iráni elnök utasítására fegyveres gárdát (pasdaran) küldtek Buka­restbe, a Ceausescu-rendszer vé­delmére. A december 19-ei romániai véres összecsapást követően Rafszan­dzsani és Ceausescu december 19- én este Teheránban állapodott meg abban, hogy a gárdistákat sürgősen átdobják %ll írja a Modzsahedin Khalk közleménye. A bagdadi székhelyű szervezet a hír hitelességének alátámasztására hét, Romániába küldött gárdistát név szerint is megemlít: Morteza Hazveh, Szejed Reza Arai, Moha­med Tezar-Parto Dezfuli, Masz- szud Őrei, Szejed Ali-Aszgar Sza- degi, Morteza Nikokar és M..Sza- lamati. Az AFP bagdadi irodájának je­lentése szerint az iráni ellenzéki szervezet azonos tartalmú közle­ményt juttatott el hozzájuk, s ezt a francia hírügynökség kedden nyil­vánosságra hozta. * A Budapesten akkreditált arab nagykövetek tanácsának nevében Hikmat Zaid, Palesztina Állam nagykövete nyílt levelet juttatott el a Magyar Távirati Irodához. A le­vélben Corneliu Bogdan román államminiszter nyilatkozatára is hivatkozva -— cáfolta, hogy „bizo­nyos arab országok állampolgárai részt vettek a baráti román nép törekvései és céljai elleni harcok­ban”. Ezzel szemben „nyílt titok — írta a nagykövet —, hogy több arab ország a tragikus napokban az elsők között nyújtott segítő ke­zet a baráti román népnek”. (MTI) HÍREK ROMÁNIÁRÓL Egy Romániával kapcsolatos „titokzatos ügy” keltette fel a figyelmet az egyik görög napilapban. A független baloldali Elefthe- rotupia hasábjain ugyanis napvilágot látott az az értesülés, misze­rint Románia athéni nagykövetségén, Ceausescu bukása után, a személyzet „kivégezte” a nagykövetséget ténylegesen irányító, he­lyi SeCuritate-főnököt. Bár Nicolae Ecobescu nagykövet merő „képzelgésnek” nevezte ezt a történetet, a görög hatóságok úgy döntöttek, hogy vizsgálatot indítanak az ügyben. A Nemzetközi Vöröskereszt egyik szóvivője kedden Genfben azt közölte: a nemzetközi szervezet különféle romániai kórházláto­gatásai alapján megállapítható, hogy eltúlzottak voltak a romániai forradalom halálos áldozatait illető kezdeti becslések, amelyek mintegy 60 ezer halottról szóltak. A francia külügyminisztérium szóvivője kedden Párizsban beje­lentette: Roland Dumas külügyminiszter január első felében - valószínűleg 10-én — hivatalos látogatást tesz Romániában. 0 lesz az első nyugat-európai külügyminiszter, aki a romániai hatalom- váltás után Bukarestbe utazik. * Párizsban élő román értelmiségiek közlése szerint a közelmúltban Bukarestben száznegyvenöt tagú értelmiségi tanács alakult. Annak január közepén kezdődő munkájában Tőkés László is részt vesz majd. A tanác$ (amelynek neve: „Független csoport a.társadalmipárbe­szédért" ) tiem kíván politikai szervezetként működni, és azt tűzte ki célul, hogy közös elképzeléseket dolgoz ki Románia jövőjéről, a teendőkről. A közlés szerint ti csoport munkájában részt kíván venni Doina Cornea asszony is. A tagok között számos olyan író, tudós, művész van, akit koráb­ban a Ceausescu-rezsim üldözött, börtönbe zárt és megtorlással sújtott, mert kiállt a rendszer népellenes politikája ellen. * Érzékeny veszteség érte a román külpolitikát: 68 éves korában Bukarestben, szívinfarktus következtében, meghalt Corneliu Bogdan román külügyminiszter-helyettes. A hírt kedden Bukarestben két forrásból erősítették meg: egyrészt a román külügyminisztérium titkársága, másrészt rokonságának köre közölte. Az új román kormány szolgálatába állt Bogdánt munka közben érte a halál. A neves diplomata — aki hosszabb ideig Románia washingtoni nagykövete volt — az utóbbi időben szívbeteg volt. A tapasztalt politikus már nyugdíjasként állt a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának felkérésére munkába. Jóformán csak néhány napig tudta segíteni áz új vezetés munkáját. * A KIOSZ személy- és teherfuvarozó országos szakmai tagozata magánfuvarozói alapítványt hozott létre Tóth Sándor hódmezővá­sárhelyi magánfuvarozó családjának megsegítésére. Mint ismeretes: Tóth Sándor egyike volt azon több száz áldozat­kész honfitársunknak, akik a romániai népnek igyekeztek haladék­talanul segíteni, a magyar lakosság adományait a helyszínre számta­ni. Tóth Sándor Romániában, feltehetően a Securitate embereitől származó lövéstől életéi vesztette. A mostani alapítvány célja, hogy az áldozat három gyermekének felneveléséhez anyagi segítséget nyújtson. Az alapítvány induló összege, melyet a fuvarozó tagozat fizetett be, 100 ezer forint. A számla gyarapítására az adományokat a következő számlaszámra fizethetik be az adományozók: OKHB 216 —97500/7076. Az alapítványt az ország nyilvánossága előtt 7 tagú kuratórium kezeli. (MTI) A karácsonyi példa Alighogy elhangzottak az első híradások a romániai forradalomról, máris százával, ezrével rohanták meg az emberek a véradó állomásokat. Alig telt el néhány óra azután, hogy a világ értesült a temesvári esemé­nyekről, a bukaresti sortűzről, majd a kondukátor bu­kásáról, pártok, tömegszervezetek, egyesületek soka­sága fordult felhívásokkal a segítőkész állampolgárok­hoz: ruhaneműt, élelmiszereket, pénzt és gyógyszert kértek. Óráról órára szaporodtak az önkéntesek. Hivatásos és amatőr fuvarosok jelentkeztek, hogy készek neki­vágni a korántsem veszélytelen útnak. Mint tudjuk, egyiküknek az életébe került, de célba juttatta a rászo­rulóknak szánt magyar adományokat. A kórházak sorra jelezték a minisztériumnak üres ágyaikat, önként jelentkeztek az ország minden pontjá­ról, összesen majd kétezer fekvőhelyet kínálva a harcok sebesültjeinek. Mint ahogy az a sok ezer orvos, nővér és ápoló is önkéntes volt, akik már az első napokban útra készen várták a hívó szót. S történt ez akkor, amikor—normális körülmények között — az ország a karácsonyra készül, amikor a sajtó híradásaiból csakis a boltok ünnepi nyitva tartása kelti fel az emberek figyelmét. Normális körülmények között. Csakhogy most forradalom volt. Mégpedig abban az országban, amelyikben sok magyarnak élnek szerettei, akiket egy őrült diktátor rendeletéinek okán esetleg már évek óta nem láthatott. Megmozdult az ország. Hosszú idő óta először volt valami, ami pártállástól, felekezeti hovatartozástól függetlenül összefogta az emberi segítőkészséget. Egy cél, amelyért, mindenki érezte, tudta, érdemes tenni. Egy alkalom, amely lehetőséget teremtett a bizonyítás­ra, hogy súlyos társadalmi, gazdasági bajaink ellenére is készek és képesek vagyunk összefogni. A választásokon indulni készülő pártok számára temérdek elgondolkodtató tanulsággal szolgált ’89 ka­rácsonya. Talán el kellene gondolkodni azon, vajon a mi saját, békés forradalmunk győzelméért miért nincs ekkora nemzeti összefogás? Miért tartalékolják az emberek erejüket, javaikat, bátorságukat s vakmerőségüket? Csak nem arról van szó, hogy most egy volt a cél, hogy az emberek számára egyértelműnek tetsző célt és a segítségnyújtás hogyanját most nem zavarták össze az egymást tagadó, pártpolitikai érdeküket mindennél előbbre helyező pártok ? Hogy egyáltalán volt konkrét program és konkrét cél, mindenki számára érthető és értelmesnek elfogadható? Minden bizonnyal erről van szó. Ezért volt, lehetett olyan felemelő a nemzet „ünnepi” összefogása a baj­ban. Mások bajában. De mi lesz velünk, mi lesz a saját bajainkkal? Kará­csony példája bizonyítja, van erőnk és akaratunk tenni a nagy dolgok sikeréért. Hiszen néhány nappal az első híradások után már arról szólt a rádió, hogy egyelőre ne adjunk több vért, egyelőre zabolázzuk meg adakozó kedvünket, mert mindenből van bőven, s „holnap” is szükség lehet még á segítségre. Akinek van szeme a látáshoz, az tisztában lehet azzal: képesek lehetünk úrrá lenni bajainkon, ha a nép nevében beszélők valóban számítanak is a népre. Ezrek jelentkeztek, hogy hosszabb-rövidebb időre befogadná­nak romániai gyermekeket. Meglepő? Ugyan. Évek óta tudjuk, sokan vannak, akik hosszabb-rövidebb idő­re, de akár egy életre is befogadnák az árva magyar gyerekeket. S hányán senyvednek mégis nevelőottho­nokban ? De miért ? Az elmúlt napokban sokan többször is fordultak gépkocsijukkal a két ország között, erőt, időt nem kímélve. Meglepő? Hiszen azt is jól tudjuk már régóta, hogy lényegesen többet dolgozunk, mint bárhol másutt Európában. S most itt a karácsonyi példa, amely bizonyítja: ha mindenki a dolgát teszi, csak a maga dolgát, ha a főhatóság koordinál, de valóban koordinál, az egyesü­let pedig egyesít, a párt szervez s elérhető célokat tűz ki, s — még ha nehezen is, de — járható utat mutat ehhez, mi mindenre vagyunk képesek... Tekintsük a szabad Románia születésében játszott szerepünket amolyan főpróbának. S mutassuk meg önmagunknak, hogy a karácsonyi példát napi gondja­inkra alkalmazva, Magyarországon is tudunk segíteni. Fekete Gy. Attila A PRÁGAI BELÜGYMINISZTER NYILATKOZATA „... a rendőrségnek az állampolgárok életét és vagyonát kell védenie... ” A belügyminiszter, legyen bármelyik párt tagja, vagy pártonkívüli, csak a kormány politikáját képviselheti, han­goztatta keddi nyilatkozatában Ri­chard Sacher új csehszlovák belügymi­niszter. A néppárti politikus, akit szombaton bízott meg Václav Havel államfő a belügyi tárca irányításával, azt hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek az állampolgárok életét és vagyonát kell védenie, s kötelessége ellátásához nincs szüksége az állampolgárok utáni kémkedésre, telefonjaik lehallgatására és jogtalan házkutatásokra, fenyegeté­sekre, megfélemlítésre. A tárca irányításával szombaton megbízott Richard Sacher néppárti po­litikus, belügyminiszter a Csehszlovák Néppárt lapjának, a Lidová Demokra- ciének adott és kedden megjelentetett nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a kormány programnyilatkozatának megfelelően mindent megtesz azért, hogy a biztonsági erőket soha többet ne' lehessen a nép ellen felhasználni, és hogy teljes mértékben az új társadalmi feltéte­lekhez igazítsák hozzá a rendőrség tevé­kenységét. Sacher egyebek között azt hangsúlyozta, hogy bármely párt tagja is legyen vágy pártonkívüli a belügymi­niszter, nem érvényesítheti pártja vagy egy csoport biztonsági politikáját, ha­nem csak a kormány irányvonalát. A nemzetek tűzhányója Gyógyszertonnák ezrei, forintok milliói A december 18-ai Newsweek közölt egy rövid beszélgetést Zbigniew Brzezinskivel, melyet rövidít­ve adunk közre. Brzezinski a Carter-adminisztráció idején volt az USA elnökének nemzetbiztonsági ta­nácsadója. Newsweek: Mi történt valójában a máltai csúcs- találkozón? Brzezinski: — Ami ott történt, az mindenkép­pen kapcsolatban van a szovjet birodalom felbom­lásával. ... Úgy gondolom, hogy Málta lezárt egy korszakot, ami Jaltával kezdődött. Jaltában a szovjetek befolyási övezetként megszerezték Kö- zép-Európát. Máltában viszont Gorbacsov meg­ígérte Bushnak, hogy nem fogja a szovjet fennha­tóságot erőszakkal fenntartani Kelet-Európábán. Newsweek: — Ön a német újraegyesítést elkerül­hetetlennek nevezte. Mik lehetnek ennek a geopoli­tikai következményei? Brzezinski: — Minden attól függ, hogyan fog ez bekövetkezni. Mindenekelőtt tisztáznunk kell po­litikai és biztonságpolitikai kérdést, s ezen belül a német egyesítés azon lehetséges formáját, mely Né­metország szomszédjaira nézve nem jár veszéllyel. Természetesen ezt még nem gondoltuk végig, azonban a megoldás egyre inkább sürgetővé válik, méghozzá a közeljövőben. Ennek a forgatóköny­vét úgy képzelem el, hogy a keletnémet rendszert megdöntik, a parlament deklarálja az egyesülést. S aztán hogyan? Hogyan fog reagálni a 380 ezres szovjet hadsereg, ha majd az ország elhagyására szólítják fel? Newsweek: — Ez a potenciálisan közeli veszély adva van. Hogyan reagál az USA?. Brzezinski: -^- Természetesen elébe kell menni a változásoknak. Magam négy szempontot emelnék ki. Először is: egy új német konföderáció elfogadá­sa, másodszor: egy olyan biztonsági egyezmény, mely biztosítja a NATO és a VSZ erőinek a jelenlé­tét. Harmadszor: a jelenlegi német határok meg­erősítése, hogy a területi bizonytalanság ne nyug­talanítsa Európát. Negyedszer: egy olyan gazdasá­gi csomagterv kidolgozása, hogy Közép-Európa és a Szovjetunió ne érezze magát veszélyeztetve a német újraegyesítés után. Newsweek: — Van-e Gorbacsovnak stratégiája, vagy csak csupán az eseményekre reagál? Brzezinski: — Úgy hiszem, tisztában van a szov­jet rendszer bukásával. Nem látom, hogy lenne bármilyen terve is ennek megakadályozására. Úgy tűnik, hogy a korlátozott reformoktól egyre in­kább magának a rendszernek a felszámolása irá­nyába halad. Newsweek: — Ön egyszer azt mondta, hogy Gor­bacsovnak végső fokon támogatnia kell a többpárt­rendszert és a szabad választásokat. Ez azonban az ő bukásához is vezethet.. Brzezinski: —- Ha Gorbacsov bármilyen formá­ban is egyben kívánja tartani a Szovjetuniót, úgy demokratizálnia kell. Az is lehet, hogy a demokra­tizálás az ő, hatalomvesztéséhez, személyes törté­nelmi tragédiájához vezet. Newsweek: — Korábban a Szovjetuniót egy sok- nemzetiségű mozaiknak nevezte, amelynek konföde­rációvá kell átalakulnia. Hogyan látja ezt ma? Brzezinski: — A Szovjetunió a cári birodalom örököse, melyet Marx a népek börtöneként jellem­zett. Sztálin alatt ez a népek temetője lett. Ma Gorbacsov alatt a népek vulkánja lett. Ha nem alakítja át gyorsan konföderációvá, akkor a szét­robbanással kell számolnia. Newsweek: — A kétpólusú világrendszer ma többpólusúvá válik. Gondolja, hogy az USA meg­tarthatja ezután is világpolitikai szerepkörét? Brzezinski: — Megtartja. Nyilvánvaló a Szovjet­unió meggyengülése. Európa legjobb esetben gaz­dasági hatalom lesz, az integráció megvalósulása elhúzódhat egy ideig, mivel a Nyugat most Kelet- Európa irányába próbál terjeszkedni. Japán nem lesz jelentős katonapolitikai tényező. Ez azt jelenti, hogy az USA marad az egyedüli tényleges nagyha­talom, minden gyenge pontja ellenére is. Az is elképzelhető, hogy ugyanolyan hatalmas lesz az ország, mint volt a 40-es évek végén. (Fordította: Barta Zsolt) A Magyar Vöröskereszt szervezésé­ben eddig 608 tonna élelmiszer, 111 tonna gyógyszer és 1403 tonna egyéb adomány indult útnak Románia meg­segítésére. A Magyar Vöröskereszt se­gíti a nemzetközi szervezetek segélyak­cióit is, így egyebek közt az MDM (Medicin Du Monde) francia segély- szervezetet, amely 117 kamiont kül­dött, 1800 tonna rakománnyal Romá­nia lakosságának. Jelentős a légi átme­nő forgalom is: eddig több mint 60 vöröskeresztes és egyéb szállítmány ha­ladt keresztül az országon, egy részük budapesti átrakodással. Mostanáig tpbb mint 2 ezer magyar állampolgár jelentkezett, hogy szívesen fogadna ott­honában romániai gyermekeket. A Vöröskéreszt szakemberei szerint ezt az akciót körülbelül 2 hónap múlva lenne célszerű megindítani. A Magyar Vöröskereszt az elmúlt 10 napban elsősorban a felajánlott árucik­keket továbbította, s nem vásárolt. Mostantól azonban azt kérik, hogy a lakosság inkább készpénzzel táfnogas- sa a romániai segélyakciót, adománya­ikat az MNB 2359071-8147-es számla­számra fizessék be, s írják rá, hogy „ro­mániai segélyezésre”. A számlára egyébként eddig mintegy 10 millió fo­rint érkezett. Ebből 1,4 millió forintot fizetett be a lakosság, a MultiMedia rockkoncertbevétele 3,5 millió forint volt, a Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság pedig 5 millió forinttal támo­gatta Romániát. A Romániának nyújtandó további segítségadás módjáról tanácskoztak kedden a hazai egyházak és felekezetek vezetői. A megbeszélésen úgy döntöt­tek, hogy különböző felekezetek lelké­szeiből álló küldöttség utazik január 8-án Erdélybe, s partnereikkel közösen felmérik az ottani egyházak igényeit. < A hazai egyházak eddig elsősorban élelmiszert, gyógyszert és ruhaszállít­mányokat küldtek Románia lakossá­gának, de törekednek sajátos egyházi segítségadásra is. Eddig 3 ezer Bibliát s több mint félezer példányban a Con­fessio folyóiratot juttatták át. Terve­zik, hogy az ökumenikus tanács továb­bi 100 ezer, Károlyi fordítású Bibliát küld, s ebből már a közéljövőben 10 ezer példányt útnak indítanak. Január 14-én, a római katolikus és protestáns egyházak közösen nyitják meg az egye­temes imahetet, és arra kérik az ország felekezeteit, hogy ennek perselypénzét juttassák el az ökumenikus tanács csekkszámlájára: MHB 222-55552 (ror mániái segély). Az összeget további se­gélyekre fordítják. (MTI) Megkezdődött a népszámlálás (Folytatás az 1. oldalról) ni helyzettel kapcsolatos kérdések azonban a részletesebb kérdőíven sem szerepelnek. A népszámláláskor felvett adatok titkosak, semmiféle visszaélésre nincs ntód. A személyi adatokat tartalmazó, fejléccel ellátott kérdőívekről a vála­szokat számítógépre viszik; itt készül­nek a táblázatok, amelyeken már sem­miféle azonosítójel nincs. A kérdőíve­ket pedig a legrövidebb időn belül meg­semmisítik. Az adatok alapján összeállított táb­lázatokat teljes egészében nyilvános­ságra hozzák. A KSH az adatgyűjtés­sel, adatfeldolgozással kapcsolatos tudnivalókról széles körben tájékoztat­ja a lakosságot, s nemcsak tudományos formában, hanem különféle népszerű módokon is eljuttatják az információ­kat az érdeklődőkhöz.

Next

/
Thumbnails
Contents