Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-10 / 8. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 10.

MEGNYÍLT A KGST 45. ÜLÉSSZAKA

Fordulópontot jelent-e Szófia?

(Folytatás az 1. oldalról)

„A KGST helyzetét értékelve, mindenekelőtt végre nyíltan ki kell mondanunk, hogy e szervezet Európa politikai megosztottságának, különböző tömbökre szakadásának terméke. Egész fejlődését végigkísérték azok a kísérletek, hogy egy, a külvilágtól független, sajátos fejlődési törvényeknek alávetett és sajátos módszereket alkalmazó gazdasági szférává váljon” — húzta alá. A miniszterelnök bírálta a „végig nem gondolt és a konkrét helyzettel és lehetőségekkel nem számoló, úgynevezett egyesített piac létrehozására irányuló elgondolásokat, a gigantomániától áthatott határozatok sorát”, ami végsősoron azt eredményezte, hogy a KGST története mindinkább a meg nem valósult döntések történetévé vált.

A KGST jövőjéről szólva úgy vélekedett, hogy alapvetően megváltozott az európai politikai klíma, az elszigete- lődési tendenciákat a korábban különböző politikai tömbökre tagolódott európai országok közeledésének tendenciája váltotta fel. Mindez elengedhetetlenné teszi a KGST-tagországok közötti gazdasági együttműködési rendszer teljesen új alapokra helyezését.

összegezve úgy látjuk, hogy ha nem

történik meg az együttműködési rendszer gyökeres megújítása, akkor a KGST, mint sokoldalú gazdasági együttműködési szervezet, nem tud megfelelni a kor és az egyes tagországok szükségletei által diktált követelményeknek és elveszíti létjogosultságát”.

A jövőben országaink gazdasági kapcsolataiban különböző típusú együttműködési modellek egymás mellett létezésének van realitása. Mint Németh Miklós mondta, kétkörös megoldást lehet elképzelni. „Az egyik körben — a KGST keretében — gyökeres változásokat végrehajtva olyan eszköz- rendszert kell kiépíteni, amely lehetővé teszi az eltérő fejlettségű és a piacosítás, valamint a világpiaci nyitás eltérő fokán lévő országok együttműködésének összehangolását. A másik kör pedig azon néhány ország szorosabb együttműködése, amelyek készek — és belső feltételeik is lehetővé teszik — a piaci kapcsolatok teljes kibontakoztatására.” A KGST-nek, mint szervezetnek, az volna a feladata, hogy többféle együttműködési modell harmonizálásán munkálkodjék, oly módon, hogy fokozatosan mind több KGST-ország a piaci integráció útjára léphessen.

Végezetül Németh Miklós négy pontból álló javaslatot ismertetett.

A magyar kormány javasolja, hogy

1. a Végrehajtó Bizottság 1990 első félévében egyetlen kérdésre összpontosítsa tevékenységét, nevezetesen az új együttműködési rendszer fő elemeinek kialakítására. Ez azt jelenti, hogy — véleményünk szerint — a témáról a Végrehajtó Bizottságnak kell, esetleg több alkalommal, mélyreható eszmecserét folytatnia;

2. a Végrehajtó Bizottság által adott elvi állásfoglalások alapján a Bogomolov akadémikus vezette Ideiglenes Munkacsoport kibővített és magasabb szintre emelt összetételben párhuzamosan tovább folytassa tevékenységét és folyamatosan dolgozza ki az új együttműködési koncepció konkrét elemeit;

3. az új együttműködési rendszer kidolgozásáig függesszék fel az ágazati komiték és bizottságok munkáját, ami viszont a funkcionális jellegű bizottságokat illeti, ezek kapcsolódjanak be az Ideiglenes Munkacsoport munkájába, a szakterületüknek megfelelő részkérdések kimunkálásába;

4. a munkákat úgy kell ütemezni, hogy 1990 őszén meg lehessen tartani a KGST ülésszakát azzal, hogy ezen az értekezleten a kormányfők megfelelő döntéseket hozhassanak a gazdasági együttműködés gyökeres átalakításáról.

Japán segítség hazánknak és Lengyelországnak

Japán a következő három évben összesen 1,85 milliárd dollárnyi segítséget nyújt Magyarországnak és Lengyelországnak, mivel ezt a két országot tekinti a kelet-európai politikai és gazdasági változások úttörőinek — mondotta Kaifu Tosiki japán miniszterelnök kedden Nyugat-Berlinben. A japán kormányfő országa háború előtti nagykövetségének épületében mondott beszédet, amelyben ezentúl a japán—német kulturális központ kap helyet.

Kaifu, aki öt nyugat-európai országot is érintő európai körútja során a jövő héten Magyarországra és Lengyelországba is ellátogat, elégedetten emlékezett meg a két német államot elválasztó fal lebontásáról. Az 1989-ben Kelet-Európábán történteket Kaifu a huszadik század második fele legjelentősebb történelmi eseménysorozatának nevezte: „Kelet-Európa reformjai nemcsak az európai színteret változtatják meg, hanem a háború utáni világrend alapvető szerkezetét is”. Japán, mint az iparilag fejlett világ egyik vezetője, nemcsak gazdasági, hanem politikai téren is

nagyobb szerepet kíván vállalni a térségben — mondotta.

A japán segítség igyekszik e két ország központi tervutasításokra épülő gazdaságát a piaci gazdaság irányába elmozdítani, de úgy vélte, ennek érdekében az érintett országoknak is meg kell tenniük a szükséges erőfeszítéseket.

Kaifu hangsúlyozta, hogy a japán kormány tavasz- szal gazdasági és környezetvédelmi kérdésekben illetékes helyzetfeltáró missziót küld ezekbe az országokba, amennyiben ezzel az érintettek egyetértenek. Kezdeményezi továbbá, hogy Japán és az érintettek kezdjenek tárgyalásokat egy kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás megkötéséről.. A reformok támogatására. Jár pán együtt kíván működni a többi vezető ipari állammal, beleértve egy Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapításának előkészületeiben való részvételt is.

Kaifu kitért arra, hogy országa együttműködésre törekszik a kultúra, az oktatás és az informatika területén is.

LEHETŐSÉG VAN AZ ERDÉLYI NÉPEK MEGBÉKÉLÉSÉRE

Tőkés László nyilatkozata a Magyar Szónak

Az újvidéki Magyar Szó munkatársa a szilágysági Menyőben felkereste Tőkés Lászlót, és a református lelkész nyilatkozatát a lap keddi számában közölte.

Tőkés László elmondta, hogy továbbra is a lelkészi pályán akar maradni, de nem tér ki a helyzet kihívása elől, és vállalja a rábízott feladatokat. Kijelentette, hogy megbízik a jelenlegi bukaresti politikai vezetőkben, de a megyei szintű vezetőkben nem. „A legtöbb helyen nagyon rossz a helyzet” -— állapította meg. Mint hangsúlyozta, természetesnek tartja, hogy Erdély különböző nemzetiségű lakóinak egymás mellett kell élniük, meg kell találniuk az együttélés lehetőségét. El benne a remény — tette hozzá —, hogy lehetőség van a megbékélésre.

Tőkés László a volt nagyváradi református püspököt, Papp Lászlót olyan főpapnak jellemezte, aki túlteljesítette megbízóinak utasításait, és teljes átéléssel játszotta a szerepét. „Ez talán a legrosszabb típus — fűzte hozzá — sok ember cselekszik parancsra, de ő azonosulni tudott szerepével és túljátszottá”. Emlékeztetett arra, hogy a felbőszült nagyváradi nép rárontott Papp László lakására és részben a református püspöki palotára is, betörte az ajtókat, az ablakokat, összetört mindent, ami csak a keze ügyébe esett. (Az újvidéki lap munkatársa felkereste a nagyváradi püspöki hivatalt is, ahol nem kapott felvilágosítást arról, hogy Papp László jelenleg hol tartózkodik. Az épület utcai falán azonban még mindig ott látta a Tőkés Lászlót éltető és Papp Lászlót támadó feliratot.)

Tőkés végül kifejtette, hogy a mai Romániában az egyik égetően fontos feladatnak tartja a nemzetiségek igazi önkormányzatának biztosítását, s rámutatott, hogy az erdélyi református egyházat újjá kell szervezni.

Határbontók a szovjet—török határon

A török határ közelében is feszültté vált a helyzet a Nahicseváni ASZSZK területén, miután az ilji- csevszki járás több száz lakója megostromolta a határzárat.

A határőrség, egységei megpróbálták megállásra bírni a tömeget: páncélozott harcjárművekkel és más gépkocsikkal torlaszolták el a határsávba vezető híd feljáratát. Az Azerbajdzsán! Népfront helyi képviselője ekkor ultimátumot intézett a katonákhoz, hogy szabadítsák fel az utat, ellenkező esetben megrohamozzák az úttorlaszt.

A határőrök a vérontás elkerülése érdekében engedtek a tömeg követelésének. A tüntetők behatoltak a határsávba, és mintegy kétszázötven méter hosszan megrongálták a határzárat.

Az Izvesztyija helyszíni beszámolója szerint a Nahicseváni ASZSZK területén a határ több szakasza lényegében átjárhatóvá vált, miután a tömeg megrongálta a határlétesítményeket és felszedte a szöges- drót-akadályokat.

Megfigyelők szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az emberek teljesen elvesztették bizalmukat a hatóságokban. Hiába folynak tárgyalások a követelések, egyebek közt a határátlépés rendjének egyszerűsítéséről és a rokoni látogatások megkönnyítéséről, a tüntetők nem hisznek már az ígéretekben.

Az első határincidensre éppen december 31-én, a sokadik teljesítetlen ígéret határidejének lejártával került sor.

Horn Gyula befejezte izraeli tárgyalásait

Németh Miklós miniszterelnök február második felében hivatalos látogatást tesz Izraelben — közölte Horn Gyula külügyminiszter Tel-Avivban.

Horn izraeli hivatalos látogatásának harmadik napján kedden vezető izraeli üzletemberekkel találkozott Tel-Avivban. A résztvevők úgy vélték, hogy a két ország kereskedelmi forgalma 2 éven belül 200 millió dollárra nőhet az 1989-es 40 millió dollárról.

Tel-avivi értékelések szerint a magyar közvetítéssel kelet-európai és harmadikvilágbeli piacokra is számító izraeli üzletemberek évente 20-25 millió dollárnyi tőkét hozhatnak Magyarországra, nemcsak Izraelből, hanem Nyugatról is.

Hétfői izraeli politikai tárgyalásairól Horn Gyula elmondta az MTI-nek, hogy tapasztalata szerint Izraelben nagyra értékelik Magyarország kelet-európai kezdeményező szerepét. Magyarországot a változások centrumának tartják és ez felértékeli Budapestet az izraeli kormány szemében.

„A tavaly óta kötött magyar—izraeli idegenforgalmi, légiközlekedési, állategészségügyi, növényvédelmi, energetikai, távközlési, televízió- és rádió-, egészség- ügyi, kereskedelmi egyezmény, valamint a most aláírt kulturális, oktatási és tudományos megállapodás után febTuárban szerződést írnak alá a beruházások védelméről és támogatásáról, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről is” — mondta Horn.

A Samir miniszterelnökkel, Peresz miniszterelnökhelyettessel, Herzog államfővel és Arensz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain Horn Gyula megerősítette, hogy a közel-keleti helyzet eltérő politikai megítélése nem zavarja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését.

Horn azt is közölte vendéglátóival, hogy a magyar kormány kész objektiven megvizsgálni a cionizmust. (Az ENSZ közgyűlése 1975- ben a cionizmust fajüldöző ideológiának minősítette).

Magyarországon izraeli tudósok is kutathatják a vészkorszak emlékeit és a kormány gondolkodik az 1944—45-ös események emlékmúzeumának megnyitásán is — mondta a magyar külügyminiszter.

Horn Gyula kedden befejezte hivatalos izraeli látogatását és elutazott Tel-Aviv- ból.

GYORSLISTA

Nyereményjegyzék az 1990. január 8-án megtartott decemberi hatoslottó- tárgynyeremény-sorsolásról, melyen a decemberi hatoslottó-szelvények vettek részt.

A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk:

A Vásárlási utalvány (3000 Ft)

B Dacia 1310 TLX tip. személygépkocsira szóló utalvány C Dacia 1310 TX tip. személygépkocsira szóló utalvány D Szerencse utalvány (30 000 Ft)

E Vásárlási utalvány (10 000 Ft) .

F Vásárlási utalvány (7000 Ft)

G Vásárlási utalvány (5000 Ft)

H Vásárlási utalvány (4000 Ft)

A nyertes szelvényeket 1990. január 20-áig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich F. u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyereményjegyzék 1990. január 15-étől megtekinthető az OTP- fiókokban, totó-lottó kirendeltségekben és a postahivatalokban. Listánk a szegedi és pécsi postaigazgatóság területén vásárolt szelvények számait tartalmazza.

1 875 756

D

1 992 260

H

2 094 201

H

2 341 772

E

1 890 319

G

2 021 386

H

2 152 453 '

■E

2 356 335

F

1 934 008

G

2 035 949

D

, 2 181 579

G

2 370 898

F

1 963 134 .

D

2 050 512

E

2 312 646

H

2 429 150

E

1 977 697

F

2 079 638

H

2 327 209

G

2 443 713

F

2 458 276

G

3 011 670

G

8 239 787

H

8 734 929

H

2 472 839

F

3 026 233

H

8 283 476

H

8 749 492

H

2 487 402

G

3 055 359

G

8 298 039

D

8 764 055

E

2 501 965

H

3 113 611

G

8 312 602

G

8 778 618

H

2 545 654

F

3 157 300

F

8 327 165

H

8 793 181

G

2 560 217

E

3 186 426

F

8 341 728

G

8 807 744

H

2 574 780

F

3 230 115

F

8 356 291

H.

8 822 307

H

2 589 343

G

3 244 678

G

8 370 854

G

8 836 870

G

2 603 906

G

3 273 804

F

8 385 417

H

8 851 433

H

2 633 032

G

3 288 367

F

$ ?99 980

H

8 865996

H

2 647 595

G

3 302 930

H

8 414 543

D

8 880 559

H

2 662 158

H

3 317 493

. H

8 458 232

F

8 895 122

H

2 676 721

G

3 361 182

H

8 472 795

F

8 909 685

H

2 691 284

G

3 404 871

F

8 487 358

E

8 924 248

G

2 720 410

E

3 419 434

F

8 501 921.

E

8 938 811

H

2 734 973

H

3 433 997

E

8 516484

G

8 953 374

H

2 749 536

H

3 448 560

F

8 531 047

F

8 967 937

F

2 807 788

D

3 463 123

H

8 545 610

G

8 982 500

F

2 822 351

E

3 492 249

F

8 560 173

E

8 997 063

H

2 836 914

H

3 506 8,12

H

8 574736

F

9 026 189

H

2 866 040

D

3 521 375

G

8 589 299

G

30 346 421

F

2 895 166

E

3 535 938

G

8 603 862

G

30 462 925

H

2 909 729

G

3 550 501

H

8 618 425

H

30 550 303

E

2 924 292

F

3 623 316

F

8 632 988

H

30 652 244

H

2 938 855

H

8 166 972

H

8 662 114

E

30 870 689

F

2 967 981

D

8 196 098

E

8 676 677

F

43 686 129

H

2 982 544

F

8 210 661

F

8 691 240

G

44 224 960

G

2 997 107

G’

8 225 224

F

8 720 366

H

44 239 523

G

MÁTÓL:

Megfontolt segélyek

Január 10-étől, szerdától a Romániába irányuló segélyszállítmányok benzint, gázolajat, margarint, étolajat, fűszerpaprikát,'tőkehúst, valamint nyugati importból származó élelmiszereket nem tartalmazhatnak. Ezt a Vám. és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának Illetékese közölte az MTI-vel. Dobi Miklós alezredes elmondta, hogy az említett termékek további kivitele veszélyeztetné a hazai ellátást, s ezek egyébként is kiviteli tilalom alá eső árucikkek, amelyek kivitelét eddig humanitárius megfontolásból engedték. Ez az előírás nem vonatkozik a tranzitküldeményekre, valamint a Magyarországon devizáért vásárolt árukra.

A nemzetközi segélyszervezetek, az egyházak, valamint a bejegyzett pártok csak tételes árufelsorolást tartalmazó listával vihetik ki Romániába segélyküldeményeiket. A kiküldő szervezetek a tételes árufelsorolást tartalmazó listákkal kérhetik a vámkezelést a légi- és vasúti forgalomban, valamint a közúton kiszállítandó áruknál. Az ehhez szükséges forma- nyomtatványokat a megyei vámhivataloktól lehet beszerezni. Az utasforgalomban az áruk listáját a magyar határon be kell rrAitatni.

Végezetül elmondta, hogy változatlanul érvényes az az előírás, amely szerint a gyógyászati célú termékek kiviteléhez a Szociális és Egészségügyi Minisztérium engedélye szükséges. Magánszemélyek pedig továbbra is az érvényes jogszabályokban meghatározott mennyiségű és értékű árut vihetik magukkal. (MTI)

A pócspetri rendőrgyilkosság perújítási tárgyalása

A Fővárosi Bíróság dr. Strausz János tanácsa kedden úgy határozott, hogy lakásán hallgatja meg Péter Gábort, az ÁVH egykori vezetőjét a pócspetri rendőrgyilkosság körülményeinek tisztázására folytatott perújítási tárgyalás keretében. A 83 éves férfi megromlott egészségi állapota ugyanis nem teszi lehetővé, hogy elhagyja lakását. (December 5-én, amikor első ízben idézte őt a bíróság, kórházi kezelés alatt állott, így a távolmaradásáért kiszabott 3000 forint rendbírságot nem kell megfizetnie. Ugyancsak orvosi igazolásokkal bizonyította, hogy jelenleg is fekvőbeteg, s nem jelenhet meg a tárgyalóteremben ezúttal sem.)

Január 11-én délelőtt hallgatják meg tehát Péter Gábort, aki egyébként a bírósághoz intézett levelében jelezte, hogy készséggel áll rendelkezésre. Vallomásáról a közvélemény január 17-én, a következő tárgyalási napon szerezhet tudomást, amikor is a tanácsvezető bíró ismerteti az arról ^készített jegyzőkönyvet.

A keddi tárgyalási napon dr. Jávor Ivánt, a pócspetri rendőrgyilkosság ügyében eljárt statáriális bíróság egyik bíráját hallgatták meg tanúként. A bíró — aki később maga is börtönbe került — beszélt a korabeli ítélet megszövegezésének körülményeiről. Mint mondotta, mind az öt bíró részt vett a tényál(Folytatás az 1: oldalról)

millió gépjármű ki-, illetve belépésére került sor. Sok magyar, jugoszláv, szovjet állampolgár, autóbusz és kamion lépte át a határt. A négy határkapu személy- és járműforgalma száz százalékkal növekedett az 1988. évihez viszonyítva. Növekedett a személy- és teherhajó-forgalom a Dunán és a Tiszán. A Szeged—Horgos között közlekedő személyvonatokon valamennyi ország állampolgárai utazhatnak. Korábban ezeket a járatokat csak magyarok és jugoszlávok vehették igénybe.

Áru- és valutacsempészést többségükben magyarok és jugoszlávok követtek el. Magyar turistákkal hazatérő több autóbuszban négy-öt hektoliter tömény szeszt találtak az ellenőrök.

lás s az indoklás összeállításában, azonban azt dr. Ölti Vilmos, a tanácsvezető bíró öntötte végső formába. Az ítéletet — még kihirdetése előtt — ő maga, mint a tanács legfiatalabb tagja mutatta be Hajdú Gyula igazságügyi államtitkárnak, majd Rajk László belügyminiszternek.

A bíróság ezt követően ismertette dr. Tímár István egykori rendőr ezredes tárgyaláson kívül megtett tanúvallomását, ő a vizsgálati osztály vezetőjeként vett részt a nyomozásban, közvetlen felettese Péter Gábor volt. Miként felolvasták az általa elmondottakat a tárgyaláson: annak idején Rajk László őt úgy utasította, hogy ne a rendőrgyilkossággal foglalkozzék, bánéin azzal, hogy a pap bíróság elé kerüljön, s így megfékezzék a papságot. A felső vezetésnek ugyanis ez volt az elvárása. Azonban Rákosi Mátyás úgy vélte, túl sok a halálos ítélet, s a tiszteletest nem kell kivégezni. (A szóban forgó pap Asztalos János, pócspetri plébánosa volt, aki az egyházi iskolák államosítása ellen foglalt állást, őt szándékos emberölés bűntettében való felbújtói bűnrészesség miatt halálra ítélték, a köztársasági elnök azonban kegyelmet gyakorolt.)

A tárgyalás január 17-én folytatódik. A tervek szerint elhangzanak a perbeszédek, s várhatóan megszületik az ítélet. (MTI)

—Tisza közén

Elmondta a parancsnok azt is, hogy a határkapuk korszerűsítésére, bővítésére a múlt évben is gondot fordítottak és ebben az évben is intézkedéseket tesznek a közúti átkelőhelyek áteresztőképességének növelésére. Változások történnek a határőrkerület szervezésében, valamint a „zöldhatár” őrzését biztosító eszközökben és módszerekben is. Fokozatosan vonják ki a határőrizetből a sorozott állományt, s helyettük mind a határállomásokon, mind á „zöldhatáron” hivatásos katonák végzik az ellenőrzést. Négy határőrőrsöt szüntettek meg a kerület működési területén a múlt évben, és több alegység megszüntetését tervezik 1990- ben is —s fejezte be a tájékoztatást Ká- tai József kerületparancsnok.

Gazsó Béla

Az ország kapui a Duna

Mégis lesz magyar autógyártás?

(Folytatás az 1. oldalról)

A vegyes vállalatban magyar részről az Autókonszern Rt., japán részről a Suzuki és a C. Itoh kereskedőház, valamint az IFC (a Világbank szakosított leánybankja) vesz majd részt.

A 20 milliárd yenes beruházást Esztergom térségében, közel 30 hektáros területen kezdik meg. A vegyes vállalatnál az 1000 köbcentis és az 1300 köbcentis Suzuki Swift személygépkocsikat szerelik össze, »tervek szerint az első kocsit 1992 második felében. A termelést 1995-re szándékoznak felfuttatni, ekkor a vegyes vállalat mintegy 50 ezer japán személygépkocsit szerelne össze hazánkban.

A tervek szerint az alkatrészek gyártásában kezdetben 20 százalékkal vesz részt a vegyes vállalat, emellett további 30 százalékot más magyar cégek fognak gyártani. A magyár alkatrészbeszállítás arányát fokozatosan növelik 70 százalékra.

A sajtótájékoztatón elmondották, az Autókonszern Rt. szervezés alatt" áll. Eddig 21 pénzintézet és gyártócég (elsősorban azok, akik a gépkocsik összeszerelésében beszállítóként érdekeltek) jegyeztek részvényeket. A leendő vegyes vállalatból az Autókonszern részesedése, induláskor, körülbelül kétmilliárd forint lesz. A tervek szerint a Suzuki cég és a C. Itoh kereskedőház további vegyes vállalatokat fog létrehozni Magyarországon, ezek szintén a személygépkocsigyártás háttériparának megteremtését segítik elő.

Mint elmondották, a tervek szerint az első időszakban az összeszerelt 50 ezer személygépkocsiból Magyarországon 30 ezret értékesítenének, később, a 90-es évek vége felé, amikor a leendő gyár mintegy 100 ezer Suzuki személy- gépkocsit gyárt, 40 ezret adnának el itthon.

Az autók árát — 1989-es árakon — a következőképpen kalkulálták: az 1000 köbcentis Suzuki Swifté: 385 ezer forint, az 13Ö0 köbcentisé: 425 ezer. A Nyugat-Európába exportált kocsik után — jelenlegi árakon számítva — mintegy 80 millió dollárns' bevételre számítanak. (MTI)

FELHÍVÁS TÜNTETÉSRE

A belügyminiszter lemondását követelik

A Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt 1990. január 12-én tüntetést tart Budapesten a Belügyminisztériumnál. A tüntetés célja a belügyminiszter lemondásának követelése, a törvénytelen lehallgatást folytató állambiztonsági szerv vezetőinek azonnali felfüggesztése és független vizsgálóbizottság' azonnali létrehozása. Téves közlés alapján a gyülekező nem a Honvéd utcában lesz, hanem a József nádor téren 16 órakor. • Felhívjuk a lakosságot, hogy a tüntetésen minél nagyobb számban vegyenek részt. ‘ ,

Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt