Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-10 / 8. szám

EW1 IfxM mmam .■ .síji w rétfs. POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 8. szám Ára: 4,30 Ft 1990. január 10., szerda MEGNYÍLT A KGST 45. I I Í'.SS/.AKA Fordulópontot jelent-e Szófia? Németh Miklós: Ha nem újul meg, elveszíti létjogosultságát Nagy Károly, az MTI tudósítója je­lenti: SZÓFIA Kedden délelőtt Szófiában megkezd­te munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 45. ülésszaka, amelyen a tagországokon kívül megfi­gyelővel képviselteti magát Angola, Afganisztán, Dél-Jemen, Laosz, Mo- zambik, Nicaragua és Etiópia. Jelen van Vjacseszlav Szicsov, az integrációs szervezet titkára. ■ A tanácskozást megnyitva Georgi Atanaszov bolgár miniszterelnök egye­bek között rámutatott, hogy a KGST fontos szerepet játszott a benne részt vevő országok előrehaladásában, az utóbbi időben azonban nyilvánvalóvá vált elmaradása a világgazdaság fejlő­désétől. Reményét fejezte ki, hogy a mostani ülésszak fordulópontot hoz a szervezet megújulásában, ezt megköve­teli sok tagország gyors politikai­gazdasági reformfolyamata, és kedve­ző feltételeket nyújt hozzá a nemzetkö­zi helyzet. A napirendnek megfelelően először a 44. ülésszak óta végzett munkát érté­kelték röviden. Andrej Lukanov, aki a közelmúltig a bolgár külgazdasági kapcsolatok minisztere volt, (ma a BKP PB tagja, a KB titkára) fűzött megjegyzést a végrehajtó bizottság je­lentéséhez. Az ő szavainak lényege is az volt: a szervezet eljutott annak megér­téséhez,, hogy nem tökéletesítésére, ha­nem „forradalmi megreformálására” van szükség. Ezt követően a delegációvezetők kezdték el kormányaik álláspontjának ismertetését. Az első felszólaló Németh Miklós, a Magyar Köztársaság minisz­terelnöke volt. Németh Miklós beszédében üdvö­zölte azokat a demokratikus változáso­kat, amelyek az utóbbi hónapokban a KGST tagországaiban lejátszódtak, ezután a magyar gazdaság megújításá­ról és a politikai felépíttnényrendszer demokratizálásáról szólt. A KGST helyzetére rátérve mindenekelőtt meg­elégedését fejezte ki azzal kapcsolat­ban, hogy lehetőség nyüt kötetlen esz­mecserét folytatni a KGST-ben folyó gazdasági együttműködés helyzetéről és a gazdasági kapcsolatok korszerűsí­tésének kérdéséről. (Folytatás a 2. oldalon) BAKER MOSZKVÁBA LÁTOGAT WASHINGTON James Baker amerikai kü­lügyminiszter február 6-án kétnapos látogatásra Moszkvába utazik. A szov­jet fővárosban Eduard Se- vardnadze szovjet külügymi­niszterrel és más vezetőkkel a hadászati támadó fegyve­rek csökkentéséről tervezett szerződés előtt álló akadá­lyok elhárításáról tárgyal. A hírt hétfőn este illetékes | amerikai személyek jelentet­I * ték be Washingtonban. A tervek szerint a legkö- i zelebbi szovjet—amerikai csúcstalálkozóra nyáron ke­rül sor Washingtonban. Előtte James Baker három ízben találkozik szovjet kol- j légájával, Eduard Sevardna- $ dzéval. A washingtoni külügymi- f nisztériumban azt is bejelen- 1 tették, hogy James Baker lá- | togatást tesz Prágában is, I ahol az új csehszlovák kor- § mányt az Egyesült Államok l támogatásáról kívánja biz- jj tosítani. Emelt vízdíj a feneketlen költségvetési hordóban Az év eleji drasztikus áremelési hullám nem kerülte el a víz- és csatorna­díjakat sem. Ha értesítést még nem is kaptunk, tudjuk, hogy 1990. január 8-ától mind a lakosságnak, mind a nagyüzemi, közületi fogyasztónak a korábbinál többet kell fizetnie a szolgáltatásért. A háztartások esetében a díjtétel az előzőnek 3-5-szöröse, míg a termelőknél 2-3 forint az emelkedés — köbméterenként és Bács-Kiskun megyében. S ami fölöttébb érdekes: míg a lakosság és a közületek jóval többet fizetnek, a vízmű vállalatoknál a többlet nem marad meg, azt azonnal elvonja a költségvetés. A pontos adatok érdekében, hogy végre tiszta vizet öntsünk a pohárba, tájékozódtunk az Eszak- Bács-Kiskun Megyei Vízmű Válla­latnál, és közöljük a megye déli részén érvényes díjtételeket is. Va­lamint — összehasonlításképpen — az ország más megyéiből is köz- zéteszünk adatokat. A,mint Szekeres István, az ÉBKM Vízmű főmérnöke el­mondta, a korábbi tarifa szerint a közületek, ipari üzemek, nagyfo­gyasztók köbméterenként 25,30 forintot fizettek a felhasznált ví­zért. Ez az összeg tartalmazta a 14 forintos vízdijat, a 10 forintnyi csa­tornadíjat és — néhány közületet kivéve — az 1,30 forint ivóvízhasz- nálaii pótdíjat. Ez utóbbit a vízj ügyi alap azonmód elvonta a válla­latoktól. Az emelés után az össze­sített víz- és csatornadíj a megye északi részén 27,90 forint/köbmé- ter a nagyfogyasztóknak, *míg a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű­nél az 1 forinttal magasabb csator­nadíj miatt 28,90 forint/köbméter. A lakossági díjtételek korábban differenciáltak voltak. A vízdíj Kecskeméten 2,00 forint, a többi településen 3,30 és 3,80 forint köb­'méterenként. Ehhez jött a megye- székhelyen a 0,60 forintos, másutt a 2,00 forintos csatornadíj. Vagyis a lakosság által fizetett összeg 2,60 és. 5,80 forint között változott. Az új díjtételek január 8-ától egysége­sek az egész megyében. A vízdíj 8,80 forint, a csatorna 5,30 forint, együttesen tehát 14,10 forint köb­méterenként a fizetendő összeg. Hogy miért éppen ennyi, azt a vízmű szakemberei éppúgy nem tudják megmondani, mint a fo­gyasztók, ugyanis az árakat — egyfajta viszonyítás alapján — az országos központ határozta meg. Ami tény: az ÉBKM Vízműnél az új termelői díjak a ráfordításokat éppen fedezik, ám az alaptevé­kenységet jelentő ivóvíz- és csator­naszolgáltatás 1975 óta gyakorla­tilag nem nyereséges. E területen 1990-ben 9-10 milliós veszteséggel kalkulál a vállalat. Míg a termelői és a lakossági díj különbözetét a vízmű vállalatok korábban dotációból biztosan megkapták, most, miután a támo­gatás aránya lecsökkent, bizonyta­lanabbá vált a pénzek beszedése. Nem is csoda, hiszen az egyéb ár­emelések mellett a költségvetés csak ezzel az egy díjemeléssel orszá­gosan mintegy hétmilliárd forintot terhelt rá a lakosságra. S a szolgál­tató vállalatok jogosan számolnak azzal, hogy az áremelés nyomán megnőhet a jelenleg is tekintélyes kintlevőségük, ami viszont a cége­ket hozná nehéz helyzetbe. Mivel a magasabb díjak január 8-ától érvényesek, az ezen időpont utáni vízóra-leolvasásoknál a számlát arányosan, a régi és az új díjtételek figyelembevételével, a ja­nuár 8-át megelőző és az azt köve­tő napok arányában kalkulálják ki. A bérlakásoknál — ahol egy közös vízóra van —, ott az ingat­lankezelő határozza meg az egy háztartás által fizetendő összeget — a szabályok szerint. Olvasóink tájékoztatására kö­zöljük azt az összehasonlító táblá­zatot, amelyből látszik, hogy a me­gyei .vízmű vállalatok között Bács- Kiskun két egysége a legolcsóbb az országban. Hazánk 33 vízmüvéből összesen csak négy városi, tehát alapvetően más körülmények kö­zött dolgozó egység adja a Bács megyeinél kevesebb pénzért a la­kossági vizet. Ami egyébként a fő­városban a legolcsóbb és Baranya megyében a legdrágább. Ä szakemberek szerint Bács- Kiskunban most térülnek meg a korábbi gazdaságos beruházások. Ez persze elsősorban az itt műkö­dő és sok vizet felhasználó ipari, szolgáltató, mezőgazdasági üze­mek piaci pozícióit javítja, de a remélhető gazdasági versenyben, a további ipartelepítésnek, munka­helyteremtésnek is kedvezőbb fel­tételeket jelent. Termelők vízdíja (Ft/m3) Lakosság vízdíja (Ft/m3) Baranya megye 55,20 21,30 Békés megye 38,10 16,20 'Csongrád megye 40,50 16,60 Dunántúli Regionális Vízmű 54,00 16,80 Pest megye 42,00 17,30 Budapest 13,80 10,10 Gyula 26,20 12,50 Miskolc 21,00 12,90 Szeged 17,20 12,00 A SZEKUSOK SZABADON JÁRNAK-KELNEK Doina Cornea asszony visszarendeződéstől tart Doina Cornea a nyugatnémet hírügynökség értesülése szerint attól tart, hogy az átmeneti kormányban helyet foglaló volt kommunisták magukhoz ragadhatják a hatalmat. A neves ellenzéki személyiség, aki maga is tagja a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának, arra szólította fel honfitársait kedden, hogy tartsanak újabb tüntetéseket és tiltakozó akciókat a forradalom megmentése érdekében — jelentette a DPA Kolozsvárról. Cornea asszony szerint a román társadalmat ismét megbéníthatja a félelem. A helyzet csak a félelem és fenyegetések terjedésével marad ellenőrzés alatt. A Secu- ritate vezető tagjai csaknem szabad emberek Kolozsvárott, sőt értesülései szerint az utcán is szabadon járnak-kelnek. Perüket állandóan halogatják. Doina Comea utalt arra is, hogy az áprilisra tervezett választások túl koraiak lennének a csak most alapított nem kommunista pártok számára, amelyeket elzár­nak a rádiótól, televíziótól és sajtótól. A pártok közölték fenntartásaikat a front vezetésével, de nem jártak eredménnyel — mondotta Doina Cornea. • A Helvéciái Állami Gazdaság gyümölcstermesztési üzemágának 227 hektárnyi ültetvényét vállalkozók, bérlók gondozzák. A permetezés és a talajmunkák kivételével — ezeket díjazás ellenében a gazdaság végzi el — minden más munka a vállalkozóké, akik Jakabszállástól Budapestig, Helvéciától Tiszakécskéig különféle területekről verbuválódtak. A 78 hektár fiatal sövényalmás különös gondozást igényel, a gazdaság szakemberei metszik. A többi területen a vállalkozók metszenek, már december elejétől. A befejezés határideje a tavaszi növényvédelem kezdete. (Tóth Sándor felvétele) Í Mozi után nyugodtan aludtam attól a mélytengeri szörnytől, amely egy színes amerikai film- d ben orvul támadt megbolygatott ! ■ tengerfenék-barlangjából a víz alatti rakétabázis kutatóira. Pe­dig a film készítői számos esz­közt bevetettek azért, hogy féle- lemmel, sőt borzadállyal töltse- Jj nek el, ám hiába. A krokodilpo- § fájú, vérszomjas szörnyeteg eri- . gém teljesen hidegen hagyott, a miként ufókkal vagy boszorká­Í l nyokkal sem kerültem még ed­dig összeütközésbe. Ha jobban körülnézek, ide- fönt is láthatok épp elég ször­nyet. Nem kell ahhoz a tengerfe- | nék üregeibe betömi. A többjé­ig gyű szörny, az infláció itt nyúj- H togatja nyakát az árcédulák mö- gül. Mohó szemeivel azt lesi, ho- gyan hasíthatna ki még nagyobb '] darabot a dolgozók, a tengődő I nyugdíjasok és a leginkább elha­lj gyatott társadalmi réteg: a haj­léktalanok pénzéből. Az utóbbiak a XX. század nyomorultjai. Bár nem kapual­jakba vagy barlangok mélyedé­seibe, de jóval az emberhez mél­tó életszínvonal alá szorultak. Saját hibájukból? Igen ... talán abból is... hiszen az okok rend­kívül sokfélék, amíg valaki a tönk szélére jut. Az egyedi ese­tek mégis társadalmi jelenséggé \ állnak össze, mint az a szükség- lakásokban nyomorgók helyze­ti tét megvilágító Huszadik száza­it di menedékhelyen című ripor- l tunkra érkezett olvasói válasz­ból is kitűnik. Hogy mennyi hajléktalan és romos lakásokban meghúzódó, szerencsétlen ember él orszá­gunkban, arról csak úgy tudnak mások, ha kezükbe veszik az új­ságot, bekapcsolják a tévét, a g rádiót! — figyelmeztetnek le­S másnap látom gyan kucorog- z egyik buda- menedéket ta- hajléktalanok. van közöttük. Az egyik betakarja a másik lá­bát, hogy ne fázzon éjszaka. Máshol ketrechez hasonló szük­ség (szégyen) lakásba húzódik be a fagy elöl a 29 éves nyugdíjas, mert rendes lakásra nem, s most már kenyérre és tejre sem na­gyon futja a pénzéből. Egy má­sik hajléktalan „lakott” pincé­ben, kazánházban, sir mellett és lépcsőházban, s amikor regge­lenként a kukában kotorászni kezdett: beszélt magában és vi­gyorgott. A környékbeli gyere­kek azt hitték, nevet, pedig le­het, hogy csupán (csupán?!) megörült. Kié ez az ország, amelyet az elmúlt évtizedekben vérrel- verejtékkel épített a nép? Mon­danám, a dolgozóké'—- köztük például azé az ötgyermekes ci- gányásszonyé is, aki egyedül, két munkahelyen helytállva, s példásan tisztán tartott tanácsi bérlakásban lakva küzdötte fel magát a mélyből — ha bekötött szemmel járnék-kelnék. Csak­hogy magaslatok, csúcsok is vannak nálunk, nem is ^akármi­lyenek! Míg a hajléktalanok egymás lábát takargatják be az aluljáróban, az arany és ékszer­boltoknál év végén (de mezkor is) feltűnően hosszú a sor. Élesen elkülönülnek és elhatá­rolódnak ma Magyarországon a vagyonos és a szegény népréte­gek. A társadalom kutatóinak a feladata lesz megvizsgálni, hogy vajon csak a pártvagyon gyara­podott-e megengedhetetlenül és törvénytelen eszközökkel, a ma­gántulajdon nem ? Amíg erre vá­laszt kapunk, nem árt figyel­münket a mindennapok súlyos gondjaira fordítani. Egyéni erő­feszítésre, kormányzati támoga­tásra és társadalmi összefogásra van szükség, hogy az infláció, a szociális bizonytalanság, a nyo­mor szülte hajléktalanság és a szükséglakás formájában testet öltő föld feletti szörnyek méreg­fogát kihúzhassuk! Kohl Antal JOBB KÉSŐN, MINT SOHA Mégis lesz magyar autógyártás? Rövidesen aláírják a Suzukival a megállapodást A Suzuki személygépkocsik magyarországi gyártásáról tájékoztatták kedden az Autókonszern képviselői az újságírókat az Állaim Fejlesztési Intézet épületében. Mint a sajtótájékoztatón elmondották: hamarosan alá­írják azt az alapmegállapodást, amelynek értelmében 10 milliárd yen (mintegy 70 millió dollár) alaptőkével létrehozandó vegyes vállalat fogja összeszerelni a japán személygépkocsikat hazánkban. j | (Folytatás a 2. óldalon) HATSZÁZAN A TILOSBAN — NÉGY ÖT HEKTÓ TÖMÉNY — SZILÁRDABB HATÁRREND Az ország kapui a Duna—Tisza közén (Tudósítónktól.) A halasi határőrke­rület őrzésére bízott államhatáron mintegy hatszáz személy kísérelte meg a jogtalan átlépést 1989-ben, hallottuk Kátai József alezredes, kerületparancs­noktól. A múlt év utolsó harmadáig legtöbb gondot a nyugatra menekülő NDK-állampolgárok okozták, akik közül sokan erőszakosak, agresszívek voltak, s egyesek a járőr megtámadásá­tól sem riadtak vissat. A határrend a vonatkozó liberalizá­ló központi intézkedések révén szilár­dult és csökkent a határrendsértések száma. Határjelek megrongálása két jugoszláv és egy magyar állampolgár részéről történt szántás közben. 1989- ben egy magyar sportrepülő sértette meg Jugoszlávia légterét. Hét esetben magyar, öt esetben jugoszláv állampol­gár tévedt át a határon. Valamennyien ittasak voltak §| mondta a kerületpa­rancsnok. A határkapukban — Hercegszán­tón, Tompán, Kelebián, Röszkén — mintegy tizenegy millió személy és 3,2 (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents