Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-08 / 6. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 8. GORBACSOV TÁRGYAL Ésszerű kompromisszum még nincs Mihail Gorbacsov háromnapos megbeszéléssorozatot tartott mind a független, mind az SZKP-hoz húzó litván párt vezetőivel Moszkvában — jelentette szombat este a szovjet tévéhíradó. A meglehetősen szűkszavú beszámoló szerint a tárgyalásokat folytatják. A megbeszéléseken a moszkvai pártvezetés részéről Gorbacsov mellett részt vett Alekszandr Jakovlev, Vágjam Medvegyev és Georgij Razumovszkij is, valamennyien a PB tagjai, KB-titkárok. A híradó rövid vilniusi riportban számolt be a Moszkvához húzó párt által szervezett szombati tömeggyűlésről. A tévériporter megállapítása szerint ma Litvániában a legfőbb problémát azjelenti, hogy egyik fél sem hajlik az ésszerű kompromisszumokra. Ántipropaganda szovjet diáknak lenni Mind több külföldi diák szakítja meg szovjetunióbeli tanulmányait a romló életkörülmények és főként a sanyarú kollégiumi viszonyok miatt. A Moszkovszkjj Komszomo- Icc című lap szombati száma szerint novemberben az egyik moszkvai egyetem 24 csehszlovák diákja jelentette be hazautazási szándékát. Az ősszel húsz magyar diák fejezte be idő előtt moszkvai tanulmányait, alapvetően a hátrányos életfeltételek miatt. Lvovban a közelmúltban 200 külföldi diák kivonult a város főterére és ott tüntetett. Pjatyigorszkban pedig sztrájkba léptek. Az elmúlt évben egyébként különböző okok miatt 398 külföldit ki is zártak a szovjet egyetemekről. Az e témában nemrégiben megtartott moszkvai tanácskozás egyik sokatmondó megállapítását idézve az újság megírja: ananapság nincs szükség semmiféle szovjetellenes propagandára (az ellenszenv felébresztéséhez), elég csupán szovjet főiskolákon tanulni. A lap nem hagy kétséget afelől, hogy a külföldi (és szovjet) diákok nem a komputerek, a modern oktatási berendezések hiánya miatt elégedetlenek - bár ezekre is égető szükség lenne —, hanem a minimális emberi életkörülményeket hiányolják: a megfelelő kollégiumi szállást, tisztálkodási lehetőséget. Mindemellett nyilvánvaló gondokat okoz az oktatás színvonala, amely helyenként jócskán elmarad még a kelet-európai országokétól is. A külföldiek számára még mindig kötelezőek a különböző propaganda- jellegű szovjet társadalomtudományi tantárgyak (például az SZKP története). Moszkvában, ahol 21 ezer külföldi tanul, tavaly 283 különféle bűncselekményt követtek el külföldi diákok ellen, ami kétszerese a két évvel korábbinak. A rendőrség képtelen a kollégiumok védelmére és ellenőrzésére. A szovjet fővárosban külön koordinációs tanács felállítását tervezik a külföldi diákok problémáinak megoldására. JELENTÉS A SZOVJET—IRÁNI HATÁRRÓL Rokonlátogatás törvénysértéssel Évtizedek óta megoldatlan problémák állnak a nahicseváni súlyos határincidens hátterében —jelentette ki Rafik Nuisanov, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke, aki magas szintű párt- és állami küldöttség tagjaként az elmúlt napokban a helyszínen vizsgálta a történtek okait. A képtelen helyzetet jellemző példák sorában a szovjet politikus megemh'tette: a határövezetben több emlékhely és temető található, amelyek felkereséséhez eddig engedélyek sokasága kellett. Valóságos kanossza- járásra kényszerítették a hatóságok a terület lakosait, ha a határ másik oldalán néhány kilométerre élő rokonaikat kívánták meglátogatni. Az engedély megadása akár egy hónap-» nál is több időt vett igénybe.- A hosszú évek alatt felgyülemlett feszültséget használták ki a szélsőséges elemek a határlétesítmények elleni támadásokra — hangoztatta Nyisa- nov, hozzátéve, hogy megkezdték a törvénysértő cselekmények kivizsgálását. A TASZSZ jelentése szerint az azerbajdzsán külügyminisz-., tórium máris hozzáfogott a határkörzetekben élők kölcsönös látogatásait újraszabályozó intézkedések kidolgozásához. Az ANC Botha budapesti látogatásáról Éles kirohanást intézett szombaton Magyarország ellen Pik Botha dél-afrikai külügyminiszter budapesti látogatása miatt Alfred Nzo, az apartheid-rendszer ellen küzdő Afrikai Nemzeti Kongresz- szus (ANC) főtitkára. Nzo a ZIANA zimbabwei hírügynökségnek nyilatko- 4 zott Hararében, ahol rövid időre megállt úton hazafelé Mozambikban tett látogatásáról. Nzo tiltakozó tüntetésekre szólított fel i a magyar nagykövetségek előtt. Álláspontja szerint a magyarokéhoz hasonló lépéseket csírájukban kell elfojtani, mivel azok csak a pretoriai rezsim továbbélését szolgálják. Áz afrikai vezető azt állította, hogy Magyarország megsértette az ENSZ közgyűlésén a múlt hónapban közfelkiáltással elfogadott állásfoglalást, amely Pretoria elszigetelésének fokozására szólította fel a vüágszervezet tagállamait. Nzo közölte azt is, hogy szervezete küldöttségek menesztését tervezi a keleteurópai fővárosokba. Találkozni kívánnak az új kormányokkal és felhívni figyelmüket a fajüldöző rezsim elítélésére. Tanulmányozzák a barguzini leletet (Folytatás az 1. oldalrólj) alá a Szovjet Tudományos Akadémia Burját Tagozatának elnöke, a Megamorv-bizottság vezetője és az MTA képviselője. Ennek értelmében a jövő héten Moszkvában szovjet szakemberek bevonásával ellenőrző vizsgálatnak vetik alá a maradványokat. Az MTA-bizottság vezetője az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: a moszkvai vizsgálat eredményéről a jövő hét második felében adnak tájékoztatást. A Magyar Rádió moszkvai tudósítóját mindenesetre arra kérték: jelentéseiben semmiképp se mondjon „Petőfi-maradványokat”, amikor a csontokról beszél. Ennyit már előzetesen is elárultak tehát ... ROMÁNIA Elfogadják a bécsi dokumentumot Szombaton késő éjszaka a román külügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé Bukarestben. A dokumentum hangsúlyozza: Románia újjáépítésre és megújulásra irányuló, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának a nép akaratát kifejező programja arra irányul, hogy az ország külpolitikája szolgálja a jószomszédság, a barátság és a világbéke előmozdítását, beépülve az egységes Európa felépítésének folyamatába, a kontinens népei közös hazájának létrehozásába. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Ceausescu-rendszer Romániát az ország akarata ellenére távol tartotta a helsinki Záróokmány által kezdeményezett folyamattól. Ezért a külügyminisztériumot felhatalmazták arra, hogy kinyilvánítsa: Románia visszavonja fenntartásait és értelmező kijelentéseit, amelyet 1989. január 1 S-én a Ceausescu-rendszer utasítására fogalmazott meg a bécsi értekezlet záróokmányával kapcsolatban. Megerősítette azt, hogy Románia egészében elfogadja a bécsi dokumentumot. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának záróülésén a román küldöttség nyilatkozatot tett arról, hogy kormányának továbbra is fenntartásai vannak a záródokumentum egyes részeivel kapcsolatban. Románia csatlakozott ugyan a záródokumentumhoz „annak pozitív elemei miatt”, de nem vállalt kötelezettséget az utótalálkozó folyamán általa ellenzett rendelkezések végrehajtására. ... elhalasztják a' választásokat Dimitru Mazilu, a rómán Nemzeti Megmentési Front Tanácsának második számú vezetője nem tartja lehetetlennek, hogy a negyven év óta első szabad választásokat nem áprilisban, hanem ennél későbbi időpontban rendezik meg, ha ezt az ellenzéki pártok és a nép is így kívánják. Mazilu szombaton francia újságírókkal beszélgetve jelezte: több ellenzéki párttól érkezett a kormányzathoz olyan kérés, hogy a választások valóban demokratikusak és jól szervezettek légyenek. A politikus leszögezte, hogy a hatalomnak is szüksége van az ellenzékre és az ellenzéknek is joga van arra, hogy éljen a szólás- szabadsággal. Az új román vezetés első ígéretei között szerepelt az, hogy már áprilisban választásokat rendeznek, de megfigyelők szerint az addig hátralévő idő nem elég az ébredező pártok felkészülésére. Horn Gyula Izraelben tárgyal (Folytatás az 1. oldalról) nyege az, hogy a palesztinpknak is joguk van nemzeti otthonhoz és a tárgyalásokban szerep vár a PFSZ-re is.) Horn Gyula úgy vélte, hogy a magyar—izraeli kapcsolatok gyorsan fejlődnek és reményét fejezte ki, hogy mostani látogatása is hozzájárul a jobb viszonyhoz. Repülőtéri nyilatkozatban Mose Arensz ugyancsak a bővülő kapcsolatrendszer egyik lépésének nevezte azt, hogy a decemberi gazdasági egyezmény után most izraeli—magyar kulturális egyezményt is aláírnak. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország példája nyomán néhány hónapon belül más keleteurópai országok is fölveszik a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Úgy vélekedett, hogy a Szovjetunió egyelőre'belpolitikai okokból tartózkodik ettől a lépéstől. Horn Gyulát hétfőn fogadja Sji- mir miniszterelnök és Simon Pe- resz első miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter is. Mától áremelések (Folytatás az 1. oldalról) sertészsír ára 34 forintról 45 forintra emelkedik. Az étolaj, a margarin és a cukor árváltozását a termelők még nem kezdeményezték. Az élvezeti cikkek közül a fogyasztási adó emelése és a termelői ráfordítások növekedése miatt a cigaretta, a sor és az égetett szeszes italok kb. 20-22 százalékos drágulásával kell számolni a termelő vállalatok árközlései alapján. A rubelviszonylatból behozott személygépkocsik árai, döntően az adó emelése és kisebb részben az importárak növekedése miatt, január 8-án átlagosan mintegy 25 százalékkal emelkednek. így például, a Lada 1300—S típusú új ára 255 ezer forint, a Lada Szamara (3 ajtós) ára 285 ezer, a Trabant Limousin 102 ezer, a Wartburg 1,3 ,Limousin 253 ezer, a Dacia 1300 TX Limousin 217 ezer forint lesz. Az árváltozás nem érinti a vásárlót, ha a gépkocsi átvételére szóló értesítés alapján a gépkocsi teljes vételárát január 6-áig bezárólag kifizette, de a kocsi átvételére csak ezen időpont után kerül sor. Az üzemanyagok árai is január 8-án emelkednek, a motorbenzineknél 3,50 forinttal, az ólommentes benzinnél 3,00 forinttal és gázolajnál 4,00 forinttal literenként. A normálbenzin új ára literenként 28 forint, a szuperbenzin 29,50 forint, az extra és az ólommentes benziné 31 forint, a gázolajé 17 forint lesz. A lakosság részére nyújtott közüzemi ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díjai január 8-ától átlagosan 336 százalékkal emelkednek. Ezen belül az ivóvíznél a díjemelés átlagos mértéke 310 százalék, a csatornaszolgáltatásoké 437 százalék. A jelentős mértékű díjemelést a hosszabb ideje változatlan és ezért már irreálisan, helyenként pazarlásra ösztönzően alacsony díjak következtében felhalmozódott állami támogatás csökkentése indokolja. így például Budapesten a víz- és csatornadíjak együttesen köbméterenként 2 forintról 10,10 forintra emelkednek. Az országban működő 32 közüzemi ivóvíz- és csatorna- szolgáltató vállalat által alkalmazható új díjakról egyidejűleg külön tájékoztatás jelenik meg a helyi lapokban. A vízdíjemelés nemcsak a saját tulajdonú lakásokra, hanem a bérlakásokra is vonatkozik. Azokban a bérleményekben, amelyekben a vízfogyasztás mérhető, ott a fizetendő díj az igénybe vett szolgáltatáshoz igazodik- Ha a vízfogyasztás lakásonként nem mérhető, 1990-ben a díjfizetés a bérleményeit komfortfokozatának és szobaszámának függvényében differenciált normatívák alapján történik. Az új díjakat február 1-jétől kell megfizetni, erről a területileg illetékes ingatlankezelő vállalatok írásban tájékoztatják a bérlőket. A lakbérek február 1-jétől átlagosan 35 százalékkal emelkednek. A komfort nélküli és a félkomfortos állami bérlakások bérleti díjai változatlanok maradnak. A komfortos állami lakások lakbére négyzetméterenként 12 forintról 15 forintra, az összkomfortosoké 15 forintról 22 forintra emelkedik. A helyi tanács a lakbét konkrét megállapításánál a műszaki állapottól és a településen belüli fekvéstől függően az eddigieknél nagyobb differenciálással élhet. Tekintettel arra, hogy a lakbér megfizetése mindig előre, a tárgyhónapban esedékes, ezért az első magasabb összegű díjat már februárban kell fizetni. Február 1-jétől a helyi közlekedési tarifák átlagosan 45 százalékkal nőnek, a tarifaemelés Budapesten 55 százalékos, egyes vidéki városokban 43 százalékos, a Volán helyi közlekedésnél 27 százalékos lesz. A 70 éven felüliek ingyenes utazási lehetősége továbbra is fennmarad. A tanuló- és nyugdíjasbérletek változatlanul a teljes árú bérlet egynegyedébe kerülnek majd. A vasúti és a közúti személyszállítási díjak, szintén február 1-jétől, átlagosan 20 százalékkal emelkednek. A munkába járásnál, valamint a tanulók iskolába járásánál a szociálpolitikai kedvezmények mértékei változatlanok maradnak. A tanintézetek által igénybe vett különjárati autóbuszok tarifái, ugyancsak február 1-jétől, 15 százalékkal emelkednek. A postai szolgáltatások (így például levél, csomag, távirat) díjai január 8-ától átlagosan 22 százalékkal, a távközlési szolgáltatásoké (például telefon, telex) pedig február 1-jétől 11 százalékkal emelkednek. A tv-előfizetés díja február 1-jétől havi 30 forinttal nő* A szolgáltatások esetében — főként ahol a tarifa- rendszer is módosul — a lakosság részletesebb tájékoztatásáról a szakmailag illetékes miniszjtériumok még január hónapban gondoskodnak. II. A fogyasztói árszínvonal növekedéséből adódó lakossági többletterhek ellentételezése, illetve mérséklése érdekében 1990. január 1-jével a nyugdíjasok, járadékosok, valamint a gyermekes családok teljes körét érintő intézkedésekre kerül sor. 1. Az Országgyűlés december 18-án jóváhagyta a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetését, amely a januárban végrehajtandó intézkedésekre 33 milliárd forintot tartalmaz. Törvényi rendelkezés született arról is, hogy — a fogyasztóiárszínvo- nal-emelkedés tényleges mértékéhez igazodóan — év közben további intézkedéseket kell tenni. A nyugellátásokat, nyugdíjszerű szociális ellátásokat januártól — amint a Minisztertanács 1989. december 21-ei sajtótájékoztatóján már részletesen ismertette — differenciált összegekkel kell emelni. Az emelés a nyugdíjak nagyságát és a nyugdíjba vonulás időpontját figyelembe véve két külön összegből tevődik Össze. Minden 6000 forint alatti nyugdíjat, járadékot 550 forinttal, a 6001—10 000 forint közötti ellátásokat 400 forinttal, a 10 001—20 000 forint közöttieket 300 forinttal, a 20 000 forint feletti nyugdíjakat pedig 200 forinttal kell emelni. Ezen felül a nyugdíjazás éve szerint — függetlenül a nyugdíj nagyságától — az 1975. július 1. előtt nyugdíjazottaknak 500 forint, az 1975. július és 1980. december 31. között nyugdíjazottaknak 300 forint, az 1981. január 1. és 1985. december 31. között nyugdíjazottaknak 200 forint kiegészítő emelés jár. Ezzel például az 1974- ben megállapított, 1989 decemberében 6000 forintot el nem érő nyugdíj havi 1050 forinttal, az 1984-ben megállapított, 10 000 forintot el nem érő nyugdíj havi 600 forinttal emelkedik. A házastársi pótlék 550 forinttal kerül kiegészítésre, ugyanilyen összegű emelést kapnak házastársuk után azok a 6000 forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők is, akik jövedelempótlékban részesülnek. 1989. január 1-jétől azoknak az özvegyeknek, akik saját jogon is nyugdíjat szereztek, a két nyugdíjat 6000 forintig együttesen folyósítják. (1989-ben ez az összeghatár 3890 forint volt.) Az özvegyi nyugdíjra jogosulttá váltak a gyermekeket nevelő és a nyugdíjas férfiak is. Az intézkedés biztosítja a számított létminimumra (4300 forintra) való nyugdíjkiegészítést nemcsak — az idén tett intézkedésekhez hasonlóan — a 70 éven felüli és az I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok számára, hanem az 1986. január 1. előtt megállapított valamennyi saját jogú, özvegyi, szülői nyugdíjban részesülőnek is. A nyugdíjemeléseket nemcsak az 1990. január 1-jén már nyugdíjban lévők, hanem az 1990. év folyamán nyugdíjba vonulók is megkapják. A családi pótlékot (jövedelempótlékot) gyermekenként egységesen havi 300 forinttal, a gyermek- gondozási segélyhez járó jövedelempótlékot pedig a nyugdíjak alapemelésének megfelelő összeggel, havi 550 forinttal kell emelni. A gyermekgondozási díj legkisebb összege — az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő emeléssel — 4190 forint lesz. Az ellátások emeléséről a folyósító szervek hivatalból — külön kérelem nélkül — intézkednek. Csak az új feltételek szerinti özvegyi nyugdíjak esetében kell az egyéneknek igénylést benyújtaniuk. A január hónapra járó nyugdíjemelés összegét nem a januári nyugdíjjal folyósítják együtt, hanem azt külön — de még január hónapban — fizetik ki. Februártól azonban már az emelt összegű nyugellátás kerül folyósításra. A január hónapra járó emelt összegű családi pótlékot az érintettek a február havi bérfizetés időpontjában kapják kézhez. A január hónapra járó és februárban kifizetésre kerülő gyermekgondozási segélyhez már az emelt összegű kiegészítés jár:* 2. A tanácsi szociális támogatások emelése A nyugdíjemelésekhez kapcsolódóan januártól meghatározott összegekkel emelkednek a tanácsok által megállapított rendszeres szociális ellátások is. A rendszeres szociális segély, a rendszeres szociális segélyben részesülő családtagjának kiegészítő segélye, a központi szociális segély és az e segélyben fészesülő családtagjának kiegészítő ellátása havi 550 forinttal emelkedik. A vakok személyi járadéka, a vakok rendszeres szociális segélye, a hadigondozási pénzellátások egységesen havi 1050 forinttal emelkednek. Ha ezen ellátások közül valamelyiket nyugdíjjal együtt fo? lyósítanak, a két ellátás együttes összegét kell emelni, de az emelés összege ez esetben sem lehet kevesebb havi 1050 forintnál. A rendszeres szociális ellátások emelésével egy- . idejüleg emelkednek az ellátások megállapításának, illetve folyósításának feltételéül szolgáló kereseti és jövedelemérték-határok is. A tanácsok az általuk folyósított ellátások emelését külön kérelem nélkül, hivatalból intézik. A január hónapra járó emeléseket még nem a januári ellátásokkal együtt, hanem azt követően, utólag fizetik ki. A tanácsok által folyósított rendszeres szociális ellátások emelésének többletköltsége a helyi feladatoknál, az egy állandó lakosra jutó normatívába j beépítésre került. Ez a normatíva tartalmazza továbbá a tanácsi eseti segélykeretek, a gyámügyi rendszeres és eseti segélykeretek növeléséhez biztosított támogatásokat is. Ezen felül a tanácsi költségvetési keretek tovább növekedtek az egyedi szociális támogatásra fordítható összegekkel. Így lehetőség van a gyermekintézményi és a szociális étkeztetésben részesülők téríté- sidíj-kedvezményeinek további támogatására. A lakbéremelésről, a lakáscélú kedvezményes állami kölcsönök utáni adózásról és a kapcsolódó kompenzációs lépésekről a bevezetést megelőzően részletes tájékoztató jelenik meg. (MTI) g )
