Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-06 / 5. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 6. RECEPTÖTLETEK Birsalmát sokféleképpen BIRSALMASAJT Hozzávalók: 1 kiló birsalma, körülbelül 40 deka kristálycukor, fél citrom leve. A birsalmát megmossuk, de nem hámozzuk meg. Puhára főzzük, annyi vízben, amennyi ellepi, majd leszűrjük és áttörjük. Az így kapott almapép súlyának megfelelő mennyiségű cukorral — kevés citromlé hozzáadásával — addig főzzük, amíg a kellő sűrűséget eléri, (A főzést befejezhetjük, ha a hideg tányérra öntött csepp már nem folyik szét, hanem azonnal megdermed.) A tűzről levéve tovább kevergetjük, amíg kissé kihűl. Ezután beletöltjük vízzel kiöblített formákba, és egy-két napig állni hagyjuk. (A formába töltés előtt, ízlés szerint, hámozott mandulát vagy dióbelet tehetünk bele.) BIRSLEKVÁR Hozzávalók: 2 kiló birskörte vagy birsalma, körülbelül 80 deka kristálycukor, fél citrom. A birset tneghámozzuk, magházát kivágjuk és negyedeljük. Annyi vizet öntünk rá, amennyi ellepi, és fedő alatt puhára főzzük, majd áttörjük. Az így kapott pép súlyának megfelelő mennyiségű kristálycukorból, 1 —1,5 deci vízzel, szirupot főzünk. Beletesszük a gyümölcspépet, és állandóan kevergetve egy óra hosszat kis lángon főzzük. Végül üvegekbe töltjük, és ha teljesen kihűlt, lezárjuk. SAVANYÚ BIRS SCHIRILLA, A VEGETÁRIÁNUS Az élet célja: a többi ember szolgálata „Idegességbe fullad és elpusztul az a civilizáció, amely megveti, lábbal tiporja a szív sokkal ősibb és hatalmasabb igazságait.” — Az idézet Schirilla György egyik könyvéből, a Vegetáriánuskönyvből való, melynek alcíme: Hogyan vihetjük legtöbbre az életben? A hosszútávfuto, Duna-atúszó, természetgyógyász (hadd ne soroljam tovább) Schirilla Györggyel életmódjáról, küzdelmeiről, céljairól beszélgettünk. — Önről sokan tudják, hogy évtizedek óta vegetáriánus, s igyekszik minél több embert megnyerni ennek az életmódnak. — Hadd oszlassak el mindjárt az elején ezzel kapcsolatban egy tévedést. A legtöbb ember azt hiszi, hogy mi, vegetáriánusok egyszerűen „fűevő kecskék” vagyunk. Pedig ennél jóval többről van szó. A vegetarianizmus életforma, melynek célja a többi ember szolgálata. Persze, hogy beletartozik az is, hogy nem eszünk húst. Bár nem vagyok hívő, de hadd emlékeztessek itt arra, hogy már a bibliai tízparancsolatban is az áll: „Ne ölj!”, s nem csupán az, hogy ne gyilkolj embert! A nemártás elve mellett azonban a húsevéstől más okok is visszatartanak bennünket. Egészségünk érdekében elfogadjuk a természet törvényeit, azzal tápláljuk szervezetünket, amire annak szüksége van: ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag zöldségekkel, magvakkal, gyümölcsökkel, tejtermékekkel. — A szokás azonban mégiscsak nagy úr... S mi az a többlet, amit a lemondásért kaphatunk? .;—Életkedvet, egészséget, testi és szellemi képességeink kibontakozását. Tudományos megfigyelések igazolták, hogy a vegetáriánusok körében tízszer kevesebb a rák, nem beszélve az elhízás okozta szív- és érrendszeri, a reumás és egyéb megbetegedésekről. Közismert, hogy a bő hús- és zsíros ételeket tartalmazó ebéd után bágyadtság, lomhaság, csömör vesz erőt az emberen. Feketekávé, bor vagy cigaretta kell ahhoz, hogy a normális tevékenység zökkenőmentes legyen, és az illető mozogni, dolgozni tudjon. A vegetáriánus ember ugyanakkor teljes munkaerővel és kedvvel dolgozik ebédje befejeztével. — Beszélgetésünk elején egy köteg levelet mutatott nekem... — Igen. Éjszakáimat leginkább azzal töltöm, hogy a segítséget kérő betegeknek adok tanácsokat, levélben. De személyesen is rengetegen megkeresnek. Tagja vagyok a Budapesti Természetgyógyászok és Egészségvédők Tudományos Egyesületének, s elsősorban szív- és érrendszeri betegségeket gyógyítok. De nem mellékhatásokban bővelkedő tablettákkal vagy amputációval. Mindenekelőtt a táplálkozás megváltoztatásával. Persze, ez önmagában nem elég, szükség van vízkúrákra és mozgásra is. Váltakozó hideg, illetve fo^ró lábfürdővel számos amputálásra váró, gyógyíthatatlannak minősített beteget gyógyítottam már meg. — Kanyarodjunk vissza a vegetarianizmushoz mint életformához. Mit jelent ez bővebben? — A vegetáriánus ember erkölcsi életének pillérei a szeretet, az alázat, a türelem, a harmónia, a figyelmesség, a lemondás, a szorgalom és az önfegyelem. Nem az önző célok, az értelmetlen külsőségek hajszolása, hanem a tartalmas élet. Én mindennap úgy akarok lefeküdni, hogy valakiért tettem valamit. A boldogsághoz szükség van a testi egészségre, a lelki kiegyensúlyozottságra és a jó kommunikációra, tehát az embertársainkkal való szeretetteljes kapcsolat kialakítására. A lelki harmónia, a kiegyensúlyozottság viszont távolról sem csupán a húsevés elhagyásából ered. Szükség van elmélyülésre, meditációra is. Ezt, persze, semmiképp se úgy képzelem, hogy valaki turbánnal a fején, törökülésben mered a semmibe. A meditáció alkalmat ad arra, hogy testünk és agyunk ellazitá- sával rádöbbenjünk dolgokra, megértsünk folyamatokat, jelenségeket, melyeket a mindennapi rohanásban észre sem veszünk. S ezáltal életünket tudatosabban irányíthatjuk, magunk válhatunk sorsunk formálóivá. — Említette, hogy Ön szerint eltűnőben van a szeretet, teret hódít az önzés. Vajon, mi lehet ennek az oka? — A szeretet eltűnt a hittel együtt. Megint csak a valláshoz kanyarodok vissza. Nálunk a háború utáni nemzedék hit nélkül nőtt fel, s ennek most érezzük a következményeit. Nem azt mondom én, hogy vezessük be minden iskolában újra kötelezően a hittanórát. De kíséreljük megjóságra, tartalmas életre nevelni az embereket. Evek óta harcolok már az iskolai életmódórák bevezetéséért, de a dolog még mindig nincs sínen. A mai oktatási rendszerünk egyébként is arra törekszik, hogy tömegembereket neveljen. Nem fogadja el, ha valaki más, mint a többi, beleerőlteti egy uniformisba. Ez pedig semmi másra nem jó, mint a kreativitás visszaszorítására, a tehetség elpusztítására. S aztán jön a csalódottság, a sikerelményhiány, az agresz- szió, az irigység és a káröröm ... Persze, az emberi érzésekkel nem csak nálunk van baj. Nyugaton, de főleg Európában egyre jobban elhatalmasodik az idegesség. S ez nagyon veszélyes folyamat, hiszen béke az emberek, a népek között csak akkor lehet, ha minden egyes ember megteremti a saját belső békéjét, harmóniáját. Az emberek a hasznot, az előnyt, az élvezetet lesik, és nem keresik a természettel való egyesülést. A világ keleti felén, a távoli Ázsiában viszont több a boldog, nyugodt, kiegyensúlyozott ember, több a szeretet, a türelem, a kóros idegességtől mentesítő önfegyelmezés. Ki merné állítani, hogy mi választottuk a helyesebb utat ?... Lipták Judit Eredetiség A rejtvényünkben közzétett aforizmát elsősorban politikusaink figyelmébe ajánljuk. VÍZSZINTES: 2. Karl Kraus osztrák publicista és kritikus gondolatának első része (zárt betűk: E, V, L) 14. Dél-afrikai búr író és költő (Willem Johannes) IS. Tömegesen, francia kifejezéssel 16. Helyrag 17. Karddal csatázik 18. A zenei alaphangsor 2. és S. hangja 19. Használatlan 20. Szent idegen rövidítése 21. Járom 23. Európai nép 26. Textilt készít 27. Megyénk 29. Mexikói költő és kritikus (Alfonzó, 1889-1959) 30. Ez évi 31. Időmérő szerkezet 33. Kocsonyás szerkezetű kolloidrendszer 3S. Fél pikoló! 36. Strand elkerített része 37. Nagylelkű 39. A felületére 40. Vitla része! 41. Becézett angol férfinév 42. Erői ereje! 44. A jód és hidrogén vegyjele 46. Román folyó 47. Esőszerűen hulló folyadék 49. Kopasz 51. Levegő 53. Vállra vetve viselt női sál 54. Angol utópista szocialista (Robert, 1771—1858)55. Francia festő és grafikus (Hilaire, 1834—1917) 57. Nem hátul 58. Lakoma 59. Beszámolót tart 61. Menyasszony 63. Török gépkocsijelzés 64. Napszak röviden 65. Európa Kupa 66. Kamionjelzés 68. Az okozat párja 69. Átpö- dör 72. Nyomtatott oldal, hasáb FÜGGŐLEGES: 1, A gondolat második része (zárt betűk: B, Y. K, M) 2. Híres vízesés 3. Vendéglői lap 4. Megaelektronvolt 5. Férfinév 6. Minden idők egyik legjobb ausztrál teniszezője (Rodney George) 7. Fordított kettősbetű 8. Büntetés elengedése 9. A mangán vegyjele 10. Csodálkozik 11. Kis csapat 12. Képes Sport 13. Listát tételesen felfektet 18. A gondolat befejező része 22. Fejér megyei községből való 24. Csak az elején negatív! 25. Kiejtett betű 26. NSZK-beli párt 28. Ott, a távolban 32. Bolt 34. Ilyen az őszülő haj 38. Sertés merev szőre 41. Vitray Tamás műsora 43. Női név 45. Nobel-díjas angol kémikus (Walter Norman, 1883—1950) 48. Nagy erővel kirohan 50. Népies sütő 52. Lendület 55. Ellentétes kötőszó 56. Tábori szállás 59. Idegen férfinév 60. A sziki növényzet védett madara 62. Japán elektrotechnikai márka 64. Nagy testű kutya 67. Pózná 70. Ételízesítő 71. Könnyű, puha fém 72. Kicsinyítő képző 73. Kiss ... Kate (musical) V. Tompa Mihály Beküldendő sorok: vízszintes 2., függőleges 1. és 18. Az 1989. december 30-án megjelent rejtvény megfejtése: Mióta a vállalatunknál van, azóta még egy árva kis porszem sem tűnt el! Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Frick István, Császártöltés; Kurucsai János, Kömpöc; Novák Lajosné, Tiszaalpár; Szath- máry Rezsőné, Baja; Bencze Sándor, Kiskunfélegyháza; Nagy Józsefné, Nagybaracs- ka; Püspöki Lászlóné, Bátmonostor; Antal Józsefné, Dunavecse; Csányi Béla, Kecskemét. Hozzávalók: 3 kiló birsalma, 2 evőkanál só, 3 deci borecet, negyed szerecsendió, 2 babérlevél, néhány szem szegfűszeg. A birsalmát meghámozzuk, magházát kivágjuk, húsát felszeleteljük. Egy napig erősen sós vízben áztatjuk. A sós vizből kiszedjük, üvegekbe töltjük. Felforralt, ecetes lével felöntjük. Ha kihűlt, légmentesen lezárjuk. Az ecetes lé elkészítése: 3 liter vizet egy csapott evőkanál sóval, 3 deci borecettel, szerecsendióval, babérlevéllel, szegfűszeggel felforraljuk. (Az ecet mennyiségét ízlés szerint csökkenthetjük vagy növelhetjük.) A savanyúságot másfél-két hónap elteltével használjuk fel. BIRS ALMAMÁRTÁS Hozzávalók: 60 deka birsalma, 15 deka kristálycukor, 1 darab citrom, 1 deci fehérbor, kis darab fahéj, néhány szem szegfűszeg. A birsalmát meghámozzuk, magházát kivájjuk, húsát szeletekre vágjuk. Annyi citromos, cukros vizet öntünk rá, amennyi ellepi. Fahéjjal, szegfűszeggel ízesítve puhára főzzük, majd ha kihűlt, áttörjük. Végül a fehérborral összekeverjük. 'Hidegen is, melegen is nagyon finom. Sült szárnyasok mellé tálaljuk. BIRSALMÁS KÖRÍTÉS Hozzávalók: 30 deka birsalma, 4 nagy kelkáposztalevél, 10 deka vaj, 10 deka sárgarépa, 15 deka fehérrépa, 10 deka zellergumó, egy kiskanál őrölt szegfűbors, só, egy csokor petrezselyem. A kelkáposztaleveleket leforrázzuk és félretesszük. A hámozott birsalmát, sárgarépát, fehérrépát, zellert egyforma vékony csíkokra metéljük. Olvasztott vajban sóval, szegfűborssal, apróra vágott petrezselyemzölddel félpuhára pároljuk. Egyenlő részekre osztva kelkáposztalevelekbe göngyöljük. Fedő alatt, kevés vizet öntve alá, 20-25,percig főzzük. Frissensült húsételekhez köretként tálaljuk. A divatos fekete-fehér Még javában tart a tél, de talán már gondolhatunk a tavaszra, és felfrissíthetjük a ruhatárunkat. Az első hűvösebb tavaszi napon, amikor már lekívánkozik rólunk a nagykabát, felvehetünk a vastag szoknyánkhoz egy mindig elegáns, mindig divatos fekete-fehér kötött kabátot. A kabátkához 35 deka melírozott Velence bukléfonal szükséges. Hogy a kabát mosható, de főleg tartós maradjon, vegyünk hozzá 30 deka sprődebb (akril) fehér vagy fekete fonalat. A kötést 10-es tűvel, és egyik oldalon sima, a másikon fordított szemmel kötjük. 38-as méret: Háta: 50 szemmel kezdjük, és egyenesen kötünk 56 centi magasságig, ott leláncoljuk a szemeket. Eleje: 25 szemmel kezdjük, és kötünk 50 centi magasságig. Ott 1 x 3 szemet fogyasztunk, azután 2x2 szemet, majd 2x1 szemet. Ez a nyakkivágás. Utána a szemeket leláncoljuk. Ezt megismételjük az eleje másik oldalával is. Ujja: Az elejét-hátát egybefogva felszedjük a szemeket 40 szemre. Majd minden második sorban 1 szemet fogyasztunk. 45 centi után leláncoljuk a szemeket. A passzérészt ajánlatos mindig a végén felszedve rákötni, így soha nem nyúlik ki. A passzét 7-es tűvel, 1 sima, 1 fordított váltakozásával, 4 centi nagyságig kötjük. Az eleje gombpántot úgy készítjük, hogy ha kész a passzé, az aljától indulva, minden szemet felszedve, 1 sima, 1 fordított váltakozásával, 2,5 centit kötünk. Mivel a kötés laza, nem kell gomblyukat hagyni. A nyakpánt a végén kerül rá, így szép álló nyaka lesz a kabátnak: 7 darab, fekete kiugró gombot varrunk rá! Ha az összevarrásnál az oldalán 10 centit nem varrunk össze, hanem zsebet készítünk maradék bélésanyagból, akkor a kabátka teljes mértékben kihasználható. Nagyon modern lesz, ha válltömést teszünk bele. Köthetünk hozzá sapkát és sálat vagy hajpántot. Fekete, illetve fehér kiegészítőkkel üde színfolt leszünk. Eladó a nászágy Norma Jean levele kilencezer dollárért kelt el egy New York-i árverésen. A néhány soros írás szerzője magánéletének lényeges, de intimnek nem mondható szférájára világít rá. Norma Jean ugyanis megköszöni azokat az irodai tankönyveket, amelyeket egy kiadó bocsátott a rendelkezésére ahhoz, hogy a pályán maradhasson. A bank nem észlelte az ügyviteli előmenetelt, elbocsátotta alkalmazottját, „mert túl lassan gépel”. Norma Jean állás nélkül maradt, s mivel nem volt kedve az újabb gyorsító kurzusra, világsztár lett. Marilyn Monroe néven. A sikeres árverést követően kalapács alá teszik azt a nászágyat is, melyet Jo Di Maglóval kötött rövid házassága során használt, 1954márciusa és októbere között. Mint az Ansa, az olasz hírügynökség beszámolt róla, az eseményre New Yersey-ben kerül sor, s a műkereskedő a következőképpen hirdette meg e jelentős eseményt: „Ha az a cipő, melyben Judy Garland járt-kelt az Oz, a csodák csodája című Símben, 160 ezer dollárt is megért valakinek, mennyire többre érdemesül az az angol tölgyfából készített nászágy, amelyben Marilyn Monroe szeretkezett ?! ” A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Mitől változik a meggyőződésünk? Sokan fölteszik ma ezt a kérdést — önmaguknak is. A szakmai ismeretek, a tudományos vélekedések, nem utolsósorban a világnézet — jó esetben — állandó és stabill „tulajdonságaink”, de nagyon sokfajta adat, vélemény, sőt meggyőződés változik meg az emberben élete folyamán, akár rövid időn belül is. Mitől? Változhatnak a nézetek a tanítás, ismeretterjesztés hatására, alakulhatnak a viták hevében, formálhatja őket a tapasztalat, utánozhatja az ember a hozzá közelállókat, és így tovább. Nem ritka és igen érdekes jelenség az egyén önmeggyőzése. Leon Festinger, amerikai szociálpszichológus, a hatvanas évek elején közölte a kognitív disszonancia elméletét: A kognitív jelző a megismerő tevékenységre vonatkozik, a disszonancia pedig a visszásságot, ellentmondásosságot jelenti. Kognitív disszonanciát él át az az ember, aki az eredeti véleményével ellentétes állásfoglalásra kényszerül, mert megkérik, vagy kényszerítik rá, vagy pedig mert így találja hasznosnak, illendőnek. Tehát bort iszik, de vizet kell prédikálnia, vagy fordítva. Ez kellemetlen feszültséget kelt az emberben, és szabadulni igyekszik tőle. Ha a kimondható véleményen nem változtathat, akkor sok esetben a saját belső elgondolását idomítja hozzá. Ha tehát fekete helyett fehéret kell mondania, egy idő után szürkét fog látni maga is, végül fehéret. Éestinger híres kísérletében, fizetett kísérleti személyekkel, unalmas feladatokat végeztettek. Majd megkérték őket, hogy az utánuk következőknek — bizonyos kísérleti célból — mondják a valóságtól eltérően azt, hogy érdekes feladatokat kaptak. A következőt tapasztalták: a kísérleti személyek teljesítették a „logikusan” megindokolt kérést. Közben nyilvánvalóan átélték a kognitív disszonanciát. Később más kísérletvezetők kitöltettek velük egy kérdőívet, melyben pontozniuk kellett korábbi feladatuk érdekességi fokát. Kiderült, hogy ítéletük megváltozott: visszamenőleg általában érdekesebbnek ítélték meg az unalmas feladatokat. A személyek két csoportja között kifejezett különbséget találtak. Akiknek sokat fizettek a kísérletért, azok kevésbé találták érdekesnek (tehát kisebb mértékben alakult a belső vélekedésük a kimondott véleményük irányában); akik viszont csak jelképes összeget kaptak, azok jóval érdekesebbnek vallották a feladatokat (azaz erősebben átalakultak a nézeteik). Aki magas díjazást kapott, elintézheti magában úgy: „Jól megfizettek, ez elég ok arra, hogy a tapasztalatomtól eltérő véleményt mondjak a kedvükért”, és ez feloldja benne a kognitív disszonanciát. A jelképes összegért „hazudó” embereknek nem volt meg ez a „mentségük”, így fokozatosan meggyőzték saját magukat a lelkűk mélyén: „ha már úgy mondtam, hogy érdekesek voltak azok a feladatok, bizonyára nem is voltak annyira unalmasak”. Hasonló folyamatok nemcsak kísérleti helyzetben, hanem az életben is gyakran végbemennek. Előfordul, hogy a hazudó gyermek, a csaló szélhámos „addig mondja, amíg maga is elhiszi”. Hát még a naiv, jóhiszemű ember! Gyakran ilyen „fordított” a sorrend: állást foglalni kényszerülünk, bírálunk, támogatunk, szavazunk, aztán — a belső rend és harmónia kedvéért hozzáigazítjuk a meggyőződésünket. Lehet, hogy elvte- lenségnek tűnik néha, de hát ez valóságos pszichológiai törvényszerűség. Ha választani kell: jobb ma egy kognitív disszonancia, mint holnap egy hazugság. Igazi belső harmóniát csak az őszinteség, nyíltság, következetesség adhat. Mindenesetre — szimbolikusan kifejezve — a kórustagokénál nagyobb a karmester és az előénekesek felelőssége. Dr. Ignácz Piroska SZOMORÚ REKORD Mit csinál a Magzatvédő Társaság? A most egy éve alakult Magzatvédő Társaság sajtótájékoztatón ismertette eddigi tevékenységét. Lak Gyula elnök riasztó adatokat közölt: Magyar- ország népessége évente egy Székesfe- hérvámyival fogy, népesedési helyzetünk aggasztó, az el-| múlt években az élveszületések és a művi abortuszok számaránya 3:2, azaz minden 5, megfogant gyermek közül kettőt elpusztítanak. Egyébként Magyarországon 1954 és 1987 között 4 303 590 művi terhességmegszakítást végeztek, vagyis naponta 365-öt. Kérdésünkre válaszolva Lak Gyula elmondta: társaságuknak jelenleg 300 tagja van, a legkülönfélébb foglalko-. zások művelői; orvosok, védőnők, mérnökök, segédmunkások éppúgy vannak köztük, mint családanyák és tanulók. Országos hálózat kialakítását tervezik, ezért szívesen váiják a társaság céljaival azonosuló vidéki lakosok jelentkezését. Jelenleg tagságuk fele budapesti, a többiek az ország különböző településein élnek, Szegedtől Ipoly- vecéig. — Hatott-e nemzetközi példa a társaság megalakítására, egyáltalán, működnek külföldön hasonló szervezetek? HS A világ számos országában évtizedek óta tevékenykednek hasonló szervezetek, munkájukat követésre méltónak ítéltük — válaszolta Lak Gyula. — A szomszédos Ausztriában például 35 éves múltja van, ezenkívül az Egyesült Államokban, Hollandiában, Olaszországban, Belgiumban, Franciaországban, Angliában, Spanyolországban, Jugoszláviában és Lengyelországban is vannak ilyen céllal alakult szervezetek. Sőt, az életet védő társaságok, az eredményes fellépés érdekében, nemzetközi szövetségbe tömörültek, s mi is felvettük velük a kapcsolatot. A hazai Magzatvédő Társaság a születendő gyermek érdekében az abortusz ellen mozgósít. Hiszen nemzetközi összehasonlításban is szomorú rekordot tartunk mi, magyarok: nálunk a legmagasabb a terhességmegszakítások száma. A statiszták szerint ugyanis hazánkban ezer szülőképes korú — 15—40 év közötti — nő közül 36 dönt az abortusz mellett, míg Csehszlovákiában 33, Franciaországban 15, az NSZK-ban pedig mindössze 6. A megfogant emberi élet védelmében fontosnak tartják a felvilágosítást, elsősorban tehát a fiatalokhoz szólnak. Orvosaik rendszeresen tartanak előadásokat az iskolákban, s az elmondottak illusztrálására levetítik az abortuszt bemutató Néma sikoly című filmet. A filmet egyébként közösségek kérésére alkalmanként kölcsönzik, illetve másolják is. Gyerkó Katalin
