Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-29 / 24. szám

1 1 POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 24. szám Ára: 4,30 Ft 1990. január 29., hétfő J Segítség! Munka van! 3. oldal Vitézek voltak és lesznek? 5. oldal Jogállam, avagy jogásznemzet? 4. oldal A keveset több felé osztom 5. oldal AZ AGRÁRSZÖVETSÉG MEGYEI NAGYGYŰLÉSE A vidék érdekében Szombaton Kiskunhalason tartotta megyei nagygyűlését az Agrárszövet­ség. Miskolczi János, a megyei ideigle­nes választmány elnöke beszámolt a megalakulásuk óta végzett munkáról, arról, hogy ma már Bács-Kiskunban több mint 20 településen van helyi cso­portja a szervezetnek. Szólt a választási kampányban végzett tennivalókról is. A hozzászólók közül többen kiemel­ték: azért csatlakoznak a szervezethez, mert az deklarálja pártállástól, feleke­zeti hovatartozástól, világnézettől füg­getlenül vár soraiba mindenkit, aki a vidék, a mezőgazdaságban dolgozók érdekeiben kíván tevékenykedni. Ép­pen ezért nemcsak a taglétszámot szük­séges növelni, hanem a hozzáértő szim­patizánsok körét. Nagy Tamás, az Agrárszövetség el­nöke elmondta: — Nem hatalmat akarunk, hanem részvételt a hatalomban, hogy az agrár- gazdaság érdekeit képviselhessük. Egy­fajta módon kontrollálni akarjuk a po­litikai erőket, nehogy ismételten ez az ágazat legyen vesztes. Nem széthúzni, hanem összetartani kívánjuk a vidéket, nem szembeállítani a nagyvárosokkal, hanem jó pozíciót elérni, mellyel egyen­súlyt lehet teremteni az országban. Mindezt felelősséggel, szélsőségek nél­kül, megfontolva akarjuk tenni úgy, hogy szavainknak tetteinkkel adjunk hitelt, bizalmat keltve, és ezt a bizalmat meg is tartva. Alakulnak nemzetközi kapcsolataink, hiszen a világ paraszt­szövetségei érdeklődéssel kísérik az Agrárszövetség munkáját és készek se­gítő kezet nyújtani. A nagygyűlésen bemutatkoztak a je­lenlévőknek az Agrárszövetség a me­gyei választási körzetekben indított képviselőjelöltjei. Az Élelmiszergazda­sági és Falusi Ifjúság Szövetségének (ÉFISZ) elnöke, Nagy Miklós is szót kért, egyebek közt felvetve, hogy a ba­jái volt KISZ-iskola népfőiskolái cent­rumként egy országos oktatási szerve­zet része lehetne. A megyei nagygyűlésen ezután az Agrárszövetség megválasztotta vá­lasztmányát, vezetőit. Elnökké Mis­kolczi Jánost, alelnökké Pirisi Jánost, titkárrá dr. Antal Gábort. G. E. Új egészségügyi központ Lajosmizsén 1 STRASBOURG Közép- és Kelet-Európa áll a fi­gyelem középpontjában az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlé­sének idei első, január 28. és február 2. között sorra kerülő ülésszakán, amelynek mai vendége Németh Miklós magyar, keddi pedig Tade- usz Mazowiecki lengyel miniszterel­nök. A közgyűlésnek a kelet—nyu­gati kapcsolatokról rendezendő vi­táján felszólal Joso de Deus Pinhei­ro portugál külügyminiszter, az Eu­rópa Tanács miniszteri bizottságá­nak jelenlegi elnöke. Szerdán a tes­tület határozatot fogad el a témáról. Németh Miklós személyében a Évente nvolcvan-kílencvenezer beteget fogadnak teljes jogú csatlakozását kérő első közép-kelet-európai ország képvi­selőjét üdvözli hétfőn a huszonhá­rom európai parlamenti demokráci­át tömörítő szervezet. A látogatást a tanács minden fórumán nagy ér­deklődéssel várják. „AZ MDF NEM HATALOMRA TÖRŐ SZERVEZET” • A központi rendelő, mely hosszú időn át alkalmas lesz a korszerű betegellátásra. (Gaál Béla felvétele) Választási gyűlés Kiskunhalason Bíró Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum oszágos elnökségének tagja volt vendége a halasi szervezet szomba­ti választási gyűlésének. Beszédében legfontosabb politikai célkitűzéseikről szólva fontosnak tar­totta néhány mondattal felidézni a szer­vezet indulását. Az MDF 1987-es meg­alakulásának legnagyobb történelmi szerepe az Volt — mondotta —, hogy legalizálta Magyarországon az ellenzé­ket, s ezzel megindulhatott az az eijedési folyamat, amely előkészítette a mai gyors, közép-európai változásokat. Fontosnak tartotta továbbá ellensú­lyozni azt a — mint mondotta — már- ' már hisztérikus elkeseredést, amely az ország adósságállománya miatt úrrá lett a lakosságon. Ennek a 21 milliárd dollárnak sokszorosa rejlik a mi szelle­mi és fizikai tartalékainkban. Az MDF nem hatalomra törő szervezet, de el van.szánva akár a kormányzásra, akár az ellenzéki szerep vállalására is, amíg ennek a népnek a hasznára van, mon­dotta Bíró Zoltán. Ezt követően a gyűlés mintegy száz­főnyi érdeklődőjének bemutatkozott a szervezet egyéni jelöltje, dr. R. Kiss Sán­dor tompái körzeti főorvos, valamint Zsellér Pál, a II. Rflkóczi Ferenc Szak- középiskola tanára, aki a listás jelölésen kíván indulni az MDF szineiben. A választási gyűlés folytatásaként a hallgatóság kérdéseire válaszoltak.az előadók. H. T. Független jelöltként kíván indulni Dr. Sfidi Bertalan független jelöltként kíván indulni az országgyűlésiképviselő-választáso- kon, a 10. számú választókerületben. Az ajánlócédulákat postán vagy személyesen kéri eljuttatni Jánoshalma, Kossuth u.,8. vagy Kölcsey utca 9. szám alá, egész nap. Az NSZK-ban hivatalosan megerő­sítették a Der Spiegel című hírmagazin­nak azt a jelentését, amely szerint/az NDK titkosszolgálata éveken át lehall­gatta a bonni kancellári hivatal, a mi­nisztériumok és a pártközpontok/ nyu­gat-berlini partnerekéi folytatott tele­fonbeszélgetéseit. A hamburgi hetilap információit hétfőn utcára kerülő szá­mában közli. Hans Neusei, a szövetségi belügymi­nisztérium államtitkára a Der Spie­gel leleplezése kapcsán a Südwestfunk (SWF) nevű rádió- és tévéállomás mű- sórában azt is hitelesítette, hogy nem­csak a különleges státusú Nyugat- Berlin és az NSZK többi területe kö­zötti beszélgetéseket hallgatták le, ha­nem az NSZK-n belüli telefonérintke­zést is. Az államtitkár—a Der Spiegel felté­telezéseivel egybecsengően — nyomós közvetett bizonyítékokra hivatkozott, amikor azt mondta, hogy az említett kiterjedt lehallgatási gyakorlaton nem változtatott a Hans Modrow vezette, mostani keletnémet kormány sem. Burkhard Hirsch, a bonni kormányko­alícióban részt vevő Szabaddemokrata Párt (FDP) parlamenti csoportjának szóvivője vasárnap megjelent sajtónyi­latkozatában felkérte Helmut Kohl kancellárt, hogy a Hans Modrow mi­niszterelnökkel február közepére Bonnban kitűzött találkozóján sürges­se a lehallgatás megszüntetését. A kölni Express című lapban napvi­lágot látott interjújában a tekintélyes liberális politikus egyidejűleg megje­gyezte, hogy az NSZK-beli mikrohul­lámú telefonkapcsolatokat nemcsak az NDK hallgatja le, hanem „a nyugati barátaink is hallgatóznak”. Lajosmizse és a vonzáskörzetébe tar­tozó települések lakóinak az eddigiek­nél minőségileg jobb egészségügyi ellá­tását szolgálja a jövőben az az új köz­ponti rendelőintézet, melyet a napok­ban avattak fél, bensőséges ünnepség keretében, a nagyközségben. Az impozáns egészségügyi létesít­ményt dr. Ligeti Zsuzsa megyei főorvos adta át dr. Zsigó László vezető főorvos­nak. Mindketten hangsúlyozták a be­ruházás jelentőségét s azt, hogy a 45 millió forint költséggel épült, s a beren­dezésekkel együtt 48 millióba került, nagy alapterületű létesítmény nem tű­nik annyira nagynak, ha számításba Aki már kormányzott életében — kerékpárt, motort, autót, csónakot — ismeri a kellemetlenséget: rángat a kormány. Ide-oda vetődik a jármű. A göröngyös út vagy a víz hullámai „megdobják", alaposan igénybe vészije az embert, amíg úrrá lesz ismét a kiszámíthatatlan kormá­nyon, s egyenesbe hozza a járművet. Mindezt azért említem, mert úgy érzem, ismét nagyon rángat a kormány. S én mint utas vágódok ide-oda. A rán- gatások, a gazdasági-politikai rendszer berezgését, hány- kolódását minden tagomban, bőrömön, sérüléseimen ér­zem .' íme néhány'példa: Megindult a kedvező irányban a magánautó behozatala, ami enyhített a költségvetés terhein és megnyitotta a lehe­tőségét a korszerűbb motorizációhoz. (Trabant helyett bejöttek a környezetkímélőbb típusok, minden állami rá­fordítás nélkül.) Azonnal rácsapták és az áfa bevezetésével szinte teljesen leállították a magánimportot. Elrendelték az uránbányászat beszüntetését, ami hatal­mas költséggel jár (végkielégítés, többéves improduktív lezárási folyamat), ugyanakkor napokon belül több tőkés vevő jelentkezett, mert nekik hasznos lenne a termelés folytatása. Elárverezték a Péti Nitrogénműveket olyan vevőnek, aki nem fizet. De a termékre szükség van és még az árát is emelik. A gyárak, részlegek sztrájkig menő harcot folytatnak, miközben arra biztatnak mindenkit a kormány részéről, hogy vállalkozzon. S végül, minden sorrendet megelőzően, nagy áremelési hullám elindítása — miutárt előzőleg garantálták az alap­vető cikkek árstabilitását —, ami lehetetlenné teszi milliók életét. A már munkanélküliséggel amúgy is fenyegetett rétegeket megélhetési fenyegetettséggel a nyílt vagy bur­kolt munkabeszüntetés felé kényszeríti, visszaszorítja a jó és gazdaságos termelést is. Ugyanakkor büntet minden törekvést, ami olyan piacokra dolgozik, amelyekre fejlett tőkés országok Vállalatai, befektetői erejüket megfeszítve törekszenek. Mindenki érzi — rángat a kormány. Vagy talán a kor­mányt rángatják? Pénzügyi lobby, menedzserlobby, mezőgazdasági lob­by... Mindenképpen igaznak látszik, hogy érdekcsopor­tok harca folyik a színfalak mögött. Különben nem jött volna létre a mai helyzet, amelyben a liberalizációs divat­szó leple alatt, a Világbankra hivatkozva, ráveszik a leg­felsőbb testületet, a képviselőházat egy teljesen ésszerűt­len, 10 milliárd alatti költségvetési hiány elfogadására. Szinte csőlátással, csak a fizetőképesség megőrzésére törekedve, annak minden terhét a lakosságra hárítva, nem szólnak az adósság csökkentésének más lehetőségeiről. Ez a pénzügy és politika továbbra is eltakarja a gazdasági vezetés hibáit, a szerkezeti átalakítás, termékváltás elma­radását, a pazarlást. Újratermelődnek a hibák a vezetés­ben, a szervezésben, de magasabb árszinten és gyorsan csökkenő reálbérrel. Akinek ez nem tetszik, az — úgymond — reformellenes, vagy szociális demagógiát űz. Még akkor is, ha az általában ígért szociális háló csak nem akar elkészülni, és egyre többen esnek át a lyukajp. Az ország sorsa a pillanatnyilag erősebb lobbyk harcától és megegyezéseitől függ. Pedig biztosan kevesebb és főleg kisebb megrázkódtatá­sokkal járna, ha nem a kisszámú lobby cibálná az általa kitörési pontnak vélt irányba a nemzet hajójáti l Ha ugyanis ránk, evezősökre, vitorlavezetökre, ácsokra; a 10 milliós lakosságra gondolnának manőverezés közbén, minden bizonnyal mellettük maradnánk a viharos időkben. Faragó István Szombat este felújította adásait a ba- kui televízió Ajaz Mutalibovnak, az Azerbajdzsán KP KB új első titkárá­nak a beszédével. A szovjet tv szombat esti helyszíni beszámolója szerint to­vább oldódott a feszültség Bakuban. A köztársasági pártközpontban tartott sajtóértekezleten a város katonai veze­tői nem zárták ki, hogy hamarosan sor kerül a kijárási tilalom időtartamának csökkentésére is. A városból mind ke­vesebb orosz ajkú lakos távozik. Ugyanakkor még gondok mutatkoz­nak a vasúti közlekedésben, elsősorban az Örményországba irányuló szállitá- ,sokkal. A nahicseváni és örmény nép­frontosok megállapodása értelmében viszont esély van arra, hogy az auto­nóm területre irányuló közúti és vasúti forgalom már a közeljövőben megin­dul. Azerbajdzsán más területein voltak kisebb incidensek. Lenkoranban (ahol a helyi népfront fegyverletételre szólí­totta fel tagjait) egy fegyveres csoport a hegyekben akart menedéket keresni. A csoport a város határában összecsa­pott a hadsereg katonáival: egy tiszt és öt fegyveres életét veszítette. A hatósá­gok ötven embert őrizetbe vettek. Karabah-hegyvidéken ugyancsak többtucatnyi fegyverest vettek őrizet­be, ott viszont nem voltak lövöldözé­sek. Az örmény és az azerbajdzsán szél­sőségesek egyre több, korábban fog­lyul ejtett túszt engednek szabadon. A szombat esti jelentések szerint Ör­ményországban is normalizálódik a helyzet, habár változatlanul folyik a fegyveres csoportok szervezése. Az azerbajdzsáni szovjet—iráni ha­táron sem teljes a nyugalom. Huszon­négy óra alatt harmincnyolc, Iránból érkezett határsértőt vettek őrizetbe. A kishatárforgalomban egy nap alatt csaknem kétezer ember lépte át a határt legálisan, leginkább Irán felé. A határ­őrség egységei folytatják a határvédel­mi berendezések helyreállítását. Wörner elutasítja a csapatkivonást Manfred Wörner, a NATO főtit­kára egy szombaton megjelent nyi­latkozatiban elutasított minden egy­oldalú csapatkivonást az NSZK-ból, hangoztatva, hogy kedvezőtlenül hatna a NATO védelmi rendszerére, ha Belgium ilyen irányú törekvéseit más tagországok is követnék. „Határozottan ellenzem az egyol­dalú csökkentéseket, amilyeneket Belgium is javasolt, a bécsi megálla­podás létrejötte előtt” — jelentette ki a főtitkár a Hét Parool című amszterdami esti lapnak. — A NA- TO-ban „a mi célunk nagyon egyér­telműen az erőknek és a fegyverze­teknek a lehető legalacsonyabb szintre csökkentése, ám csak a ha­gyományos erők csökkentéséről fo­lyó bécsi tárgyaitok keretében és a mi tervezési folyamatunk részeként, vagyis úgy, hogy a csökkentés a megfelelő pillanatban történjék, és védelmi rendszerünk összefüggő egész maradhasson”. Mint jelentettük, Guy Coeme bel­ga védelmi miniszter a hét» adott sajtónyilatkozataiban kilátásba he­lyezte az NSZK-ban állomásozó bel­ga csapatok esetleges kivonását, de hangoztatta, hogy kormánya csak szövetségeseivel folytatandó konzul­tációk után és a kelet-európai esemé­nyek fényében hozza meg végleges döntését. vesszük, hogy évente nyolcvan-kilenc- venezer beteget kell itt fogadniuk az egészségügy dolgozóinak. A központi rendelőt egyébként pél­dás összefogással sikerült megvalósíta­ni: benne van abban a nagyközségi kö­zös tanács és a megyei tanács pénze csakúgy, mint a helyi üzemek jelentős anyagi támogatása. Az avatáson a helyi vezető személyi­ségekkel együtt részt vett Gaborják Jó­zsef Bács-Kiskun Megye Tanácsának elnöke is. A vendégeknek és á személy­zetnek végül bemutatták az új. egészségügyi intézményt. R. M. BUKAREST: Megkezdődött a romániai négyek bandájának a pere Bukarestben szombaton a katonai törvényszéken megkezdődött a Ceau- sescu-diktatúra főbűnöseinek pere. A tárgyalás kezdetére szigorú intézke­déseket vezettek be a honvédelmi mi­nisztérium mellett, a katonai törvény­szék épületénél, ahová csak különleges engedéllyel lehetett belépni. A nemzet­közi sajtó is nagy érdeklődést tanúsí­tott, több mint 200 tudósító érkezett erre az alkalomra a román fővárosba. A vádlottak első csoportjához Ion Dinca, Tudor Postelnicu, Manea Ma- nescu és Emil Bobu tartozik. Külsősége­iben a „nürnbergi perhez” hasonló volt az első tárgyalási nap. A korlátokkal el­kerített négy vádlott mögött két rendőrt lehetett látni, fejükön „Politia” feliratú fehér sisakkal, vállukon fehér szíjjal, ol­dalukon fehér pisztolytáskával. A „négyek bandáját” népirtásban való bűnrészességgel vádolják. A vád­irat ismertetése után Ion Dinca meg­hallgatására került sor. A tárgyaláson elsősorban a december 17-én, Buka­restben lezajlott fejleményeket taglal­ták. Ion Dinca igyekezett mindent Cea- sescura hárítani. Egy alkalommal Pos­telnicu volt belügyminiszter kért szót és pontosítást: szerinte a december 17-én megtartott politikai végrehajtó bizott­sági ülés jegyzőkönyvét meghamisítot­ták, a leírtakat finomították. A közel háromórás tárgyalást a ro­mán televízió és rádió egyenes adásban közvetítette. Úgy időzítették a per kez­detét —- helyi idő szerint délután két órára —, hogy lehetőleg sokan ülhesse­nek a képernyők elé. Jelentések szerint délután 2 és 5 óra között szinte az egész országban kiürültek az utcák, minden- ■ ki a tv- és rádióközvetitést figyelte, hallgatta, nagy várakozással. A per el­ső napjának lefolytatása nem elégítette ki a lakossági elvárásokat: lassúnak, vontatottnak tűnt a tárgyalás ménete. A televízió az esti órákban részlete­ket sugárzott az első tárgyalási napról. A„négyek bandájának” perét ma dél­előtt folytatják. Sajtótájékoztató a szakszervezeti tiltakozó demonstrációról A dolgozók romló életkörülmé­nyei, a növekvő munkanélküliség miatt a szakszervezetek hétfő dél­utánra tiltakozó demonstrációt szerveznek a Parlament elé. A vasa- (Folytatás a 2. oldalon) l Lassan csökken a feszültség Azerbajdzsánban Németh Miklós Strasbourgban

Next

/
Thumbnails
Contents