Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám

nnj jr%/\ C! T'T' A 4? A j> A IfT,A TK/tTr\jnrTiéf%T JL jU KÜHL' JL JL JTjL JLjL JL. Jl'jL JLm JLj x'Ml J vJL Juj J ^1 JL jLM JL*J

(Folytatás az 1. oldalról)

A jogi bizottság a képviselők tiszteletdíját, a bérből és fizetésből élők nettó átlagkeresetének háromszorosában javasolja megállapítani. Ez társadalmilag elfogadható, s biztosítja a képviselői munka ellátásához szükséges egzisztenciális és erkölcsi stabilitást.

Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) úgy vélte, hogy a vitára bQCsátott törvénytervezet lehetővé teszi, hogy bonyodalmak nélkül történjenek meg a márciusi választások. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem ért egyet a képviselők tervezetben szereplő magas tiszteletdíjával, annál is kevésbé, mert — mint hozzátette — választókörzetében sokaknak 4-5 ezer forintból kell megélniük.

Ehhez csatlakozott Király Ferenc (Jász—Nagykun—Szolnok m., 5. vk.), aki ugyancsak méltánytalannak és ellentmondásosnak ítélte, hogy a képviselők választóik jövedelmének többszörösében — mintegy bruttó 50 ezer forintban — részesüljenek.

Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), azzal egyetértett, hogy a törvényalkotók anyagi finanszírozásának kérdését rendezni kell, de mint mondta, az már vitatható, kinek a legcélszerűbb, a régi vagy az új parlamentnek-e ezt a feladatot vállalnia. A javaslatban feltüntetett fizetések mértékét ő is túlzottnak tartotta, s józan mértéktartásra intette képviselőtársait. Azt javasolta, hogy a tervezetben feltüntetett mérték felében szabják meg a képviselők javadalmazását, s az ne legyen több, mint a bérből és' fizetésből élő állampolgárok nettó átlagfizetésének másfélszerese,

Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.) ugyancsak erkölcstelenül magasnak minősítette az eredetileg tervezett fizetéseket, de ugyanakkor kevesellté a Südi Bertalan által javasolt mértéket. A képviselők azon csoportjának indítványát támogatta, ami szerint a majdani, már főállású képviselők nettó munkadija a bérből és fizetésből élők átlag nettó keresetének háromszorosa lenne.

Tóth Attilánc (Budapest, 52. vk.) hangsúlyozta, hogy sem a jelenlegi, sem pedig a következő parlament nem tud objektiven dönteni a'képviselők javadalmazásának kérdésében. Javasolta, hogy a törvényjavaslatot válasszák ketté. Alkotmányerejű törvény csak a képviselők jogállásáról rendelkezzék, a javadalmazást nem szükséges ilyen szintű jogszabályban rögzíteni.

*

A szünet után először Sólyom László, fiz Alkotmánybíróság helyettes elnöke válaszolt Király Zoltán Csongrád megyei képviselő keddi felvetésére. (Király*Zoltán ugyanis Raf- fay Ernő, ugyancsak Csongrád megyei képviselővel közösen önálló indítványt nyújtott be azzal a céllal, hogy a köztársasági elnököt a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján mindig s ne csu’ Fodor István .kérésére Václav Havel lépett á szónoki pulpitúsra. Örömét fejezte ki, hogy abban a gyönyörű épületben 'köszöntheti magyar vendéglátóit, amelyet eddig csak fényképekről látott. Mint mondotta: alig két perce tartózkodik a parlamentben, de máris megérezte egy tényleges Országgyűlés légkörét. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan hazájában is ilyen parlament működik majd.

Végezetül kijelentette: Lengyelországba is) i Magyarországra is azért látogatott el, hogy tárgyszerű megbeszélést folytasson partnereivel arról, milyen közös lépéseket tehetnek az Európába történő visszatérés érdekében. Václav Havel további sikereket kívánt a magyar parlament munkájához, és a képviselőkön keresztül szeAz expozét tartó Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter felidézte, hogy egy 1974- évi törvényerejű rendelet vezette be az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelését. Ez kiegészült az 1978. évi Btk. azon paragrafusával, amely önálló büntetőjogi intézményként rendelkezett az alkoholisták munkaterápiás kezeléséről.

pán egy ízben válasszák meg közvetlen és titkos szavazással. A képviselő * indítványának fenntartását, illetve elvetését az Alkotmánybíróság véleményétől tette függővé.)

Sólyom László elmondta: az Alkotmánybíróság határozatot hozott ebben a kérdésben. Döntése: az 1989. november 26-ai népszavazás első kérdésére'— Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köz- társasági elnök, megválasztására? — adott válasz nem jelent alkotmányjogi akadályt az alkotmány újabb módosítására. Ez a döntés a Magyar Közlönyben részletes indokolással együtt megjelenik.

Az alkotmány érintett szakasza, a 29/A paragrafus (1) bekezdése szerint ha az elnöki tisztség betöltésére,még az új választások előtt kerülne sor, akkor a nép közvetlenül választ köz- társasági elnököt. Erről a- lehetőségről a népszavazás végül is döntött, ennek értelmében köztársasági elnököt csak az új parlament megválasztása után lehet választani. A népszavazás eredménye azonban nem korlátozza az Országgyűlést abban, hogy az említett passzust módosítsa.

*

Az Alkotmánybíróság helyettes elnökének válaszát követően folytatódott az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslat vitája.

Elsőként Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) a parlament valamennyi politikai frakcióvezetőjének megbízásából indítványozta, hogy a törvényjavaslatba kerüljön be á következő rész: valamennyi képviselőjelölt a jelöltsége első pillanatában tegyen vagyonnyilatkozatot, amelyet mandátumának lejártakor ismételjen meg. Mint mondotta: ezt a közélet tisztasága miatt tartják szükségesnek beiktatni a tervezetbe. Eke Károly javasolta, hogy a passzust a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság szakszerűen fogalmazza meg.

Az elnöklő Fodor István éppen Bognár József országos listán megválasztott képviselőnek adta meg a szót, amikor megérkezett a díszpáholyba Václav Havel, Csehszlovákia köztársasági elnöke. A vendéget nagy tapssal köszöntette az Országgyűlés.

Bognár József (országos lista) feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy a képviselőjelöltek jogállásával még a képviselőválasztások előtt foglalkozzék a parlament. Azt azonban nem érti, s jogilag sem tartja indokoltnak, hogy miért kellene határozatot hozni a következő parlament tagjainak a javadalmazásáról. Indítványozta, hogy most ne tárgyaljanak erről a kérdésről, ezt hagyják meg a leendő Országgyűlésnek.

Bognár József felszólalása után Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke köszöntötte Václav Ha- velt, Csehszlovákia köztársasági elnökét, aki Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Budapesten.

mélyes üdvözletét küldte a magyar népnek.

Ezután folytatódott a vita a képviselők jogállásának és javadalmazásának szabályozásáról.

Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) javasolta, hogy a Tisztelt Ház he foglalkozzék a képviselői tiszteletdíjakkal, s csupán a jogállásról szóló vitát folytassák.

Több hozzászóló nem lévén, az elnöklő Fodor István a tervezet általános vitáját ezzel lezárta, s azt ajánlotta a képviselőknek: a részletes vitát halasszák délutánra, s addig a jogi bizottság végezze el a tervezetnek a képviselők által javasolt átdolgozását.

Az Országgyűlés ezzel egyetértett, s így rátértek az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének megszüntetéséről szóló törvény- javaslat tárgyalására.

Ugyancsak emlékeztetett a miniszter arra, hogy az alkoholisták kényszergyógykezelését 1982-ben újraszabályoztak, s ennek értelmében akár két évig is tarthatott az alkoholbetegek zárt intézményben történő kezelése.

Rátérve az újraszabályozás mikéntjére, a most beterjesztett tervezetben foglaltakra, Kulcsár Kálmán kijelentette: a bíróság által elrendelt intézeti kényszergyógykezelést célszerű megszüntetni. A kényszergyógykezelést pedig az egészségügyi szerv által elrendelhető, legfeljebb hat hónap időtartamú munkaterápiás gyógykezeléssel szükséges felváltani. A miniszter rámutatott: az egészség- ügyi törvény módosításával, valamint az ide vágó korábbi rendelkezések hatályon kívül helyezésével megteremthető ennek lehetősége és feltételrendszere.

Ugyanakkor elmondta a miniszter azt is, hogy a tervezett módosítások gyakorlati megvalósításához költségátcsoportosítás szükséges. Éppen ezért az Igazságügyi Minisztérium kész 47 millió forintnyi költségfedezetet átadni a Szociális és Egészség- ügyi Minisztériumnak a munkaterápiás telepek fejlesztésére, az alkohol- betegek gyógykezelésére.

Végezetül Kulcsár Kálmán javasolta, hogy a törvény ne az eredetileg tervezett március 1-jei időpontban lépjen hatályba, hanem már egy hónappal korábban, azaz február 1-jén.

A szociális és egészségügyi bizottság nevében Mezey Károly fűzött szóbeli kiegészítést a törvényjavaslathoz. Leszögezte: a törvényjavaslat megszünteti a bíróság által elrendelt kényszergyógyítás jogintézményét, és ezzel együtt a nagyfai intézet ilyen irányú tevékenységét, törli a kényszergyógyítás — mint önálló büntetés — utáni nyilvántartást, s hatályon kívül helyezi a végrehajtására vonatkozó rendszabályokat.

Mezey Károly végezetül arról szólt, hogy a nagyfai intézetből máris elbocsátott több száz alkoholbeteg

A határozathozatal után a sajtó- törvény módosítására benyújtott javaslat megtárgyalásával folytatták munkájukat a képviselők. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter elmondotta: a beteijesztett törvénymódosítás három kérdéskört érint. A javaslat korszerűbben, a polgári és a politikai jogok nemzetközi egyezségokmányával összhangban vonja meg a sajtószabadság'korlátáit. Eszerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások személyéhez fűződő jogainak sérelmével.

A javaslat lehetővé teszi, hogy természetes személy is alapíthasson időszaki lapot, helyi jellegű önálló rádió-, televízióműsor készítésére alkalmas stúdiót. A javaslat rögzíti, hogy az időszaki lap előállítását és nyilvános közlését a korábbi engedélyezés helyett csak bejelentési kötelezettség terheli. Ez a bejelentés szolgál alapul az időszaki lap nyilvántartásba vételéhez.

A továbbiakban a személyhez fűződő jogok erősítéséről részletesen szólt az igazságügy-miniszter. Elmondta, hogy a javaslat átmeneti megoldását a Polgári Törvénykönyv nem vagyoni kárra vonatkozó rendelkezésének módosításáig a sajtóban a személyhez fűződő jogok megsértése esetén közérdekű célra fordítható bírság kiszabását kívánta lehetővé tenni. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy indokoltabb lenne ebben az esetben, ha bíróság által kárpótlásként megítélt összeget az a személy kapná meg, akit a személyiségi jogaiban megsértettek.

A kormány ezzel a javaslattal egyetért.

A kártérítés felső határát még meg kell állapítani — mondta a miniszter, hozzátéve: a sértett további anyagi igényeit is érvényesítheti a Polgári Törvénykönyv általános kártérítési és a nem vagyoni kárrá vonatkozó szabályai szerint.

A továbbiakban arról szólt, hogy a sajtó szerepe és felelőssége megnő a választások demokratizmusának, tisztaságának megőrzésében. Tárgyilagos, mindenki számára esélyegyenlőséget nyújtó tájékoztatás feltétlenül elősegítheti egy valóban szabad és demokratikus választás lebonyolítását.

A jogi bizottság előadója a témában Fiiló Pál volt. Mint mondta: a bizottság egyöntetű'véleménye, hogy mielőbb szükséges egy új, a sajtószabadságról szóló törvény megalkotása.

A tervezett módosítások közül a legélénkebb vitát a személyhez fűződő jogok megsértése esetében'kiszab- ható bírság váltotta ki. A törvényjavaslat e passzusához a kulturális bizottság, illetve Horváth Jénő nyújtott be módosító javaslatot. A kulturális

károkat okozhat családjának, környezetének. A társadalom védelméről továbbra is gondoskodni kéllS- mondotta —, ezért a bizottság javasolja, hogy az egészségügyi kormányzat mielőbb dolgozzon ki tervet 200- 300 fős munkaterápiás intézetek létrehozására, amelyek egészségügyi irányítás alatt működnének. Ám addig is szükséges a most elbocsátott betegek gondozása, alkohológiai osztályokon történő kezelése.

Az általános vitában Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) kért szót, kifejtve: egyetért, a javaslattal abban, hogy az alkoholizmus miatt nem lehet bírói büntető intézkedése-, két foganatosítani. Aggályait is megfogalmazta azonban: véleménye szerint a törvény lehetővé teszi, hogy kórházak alkohológiai osztályai és más egészségügyi szervezetek embereket, alkoholbetegeket gyógykezelési célból megfosszanak szabadságuktól. A törvényjavaslat például olyan kitételt tartalmaz, hogy a beteget az orvos bármikor visszarendelheti, visszaszállíttathatja az intézménybe. Tartani lehet attól, hogy ez tévedésekre, sőt visszaélésekre is alkalmat adhat. Noha a képviselő tisztában van azzal, hogy az egészségügyi szerv határozata ellen lehetséges jogorvoslat, mégis vitatkozik azzal, hogy valaki« aki nem bíró, bárkit megfoszthasson szabadságától.

A részletes vitában senki sem kívánt szólni, így Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter kapta meg a szót, hogy reflektálhasson az elhangzottakra, majd határozathozatal következett: a képviselők 223 igen szavazattal, 8 ellenvélemény és 12 tartózkodás mellett elfogadták a törvény- tervezetet.

bizottság a bírság összegének felső határát — amit egyébként nem a sértett, hanem az államkassza kapna meg — a tervezetben szereplő 500 ezer forintról 1 millió forintra kívánta felemelni. Horváth Jenő viszont a sértett javára kifizethető, legfeljebb 300 ezer forint összegű kárpótlást javult. Ajogi bizottság Horváth Jenő módosító indítványát támogatja.

Végezetül Filló Pál a jogi bizottság nevében a törvényjavaslat támogatását kérte képviselőtársaitól.

A vitában elsőként Király Zoltánnak (Csongrád m., 5. vk.) adott szót az elnök. Ä televíziós újságíró bevezetőjében arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Párt tulajdonában vannak a megyei és városi napilapot kiadó vállalatok. A fejlécek alól és itt- ott az impresszumból eltűnt ugyan a lapgazda neve — mondotta —, ám a birtokon belül csakis az MSZP van, mint vagyonos oligarcha a védett kerítések mögött.

A képviselő abszurdnak tartotta, hogy a megyei és városi napilapok zöme magát függetlennek, vagy legalábbis nem egy párt elkötelezettjének vallja, ugyanakkor a nyereség

— politikai és gazdasági értelemben egyaránt — az MSZP kasszájába vándorol. Feltette a kérdést: kié a sajtó, különösen a 8 milliós vidék sajtója? Kiemelte: a romániai forradalom megmutatta, hogy a tömegtájékoztatás egy nemzet sorsát döntheti el. Ezek alapján javasolta, hogy most, amíg nem késő, az Országgyűlés döntsön az MSZP-napilapok jövőjéről, a lapkiadók -legyenek állami vállalatok.

Király Zoltán hangsúlyozta: sem pártkoalíciós, sem pedig szakértői felügyelőbizottságokra nincs szükség, mert a szakmát azok tudják leg-' jobban, akik művelik, rájuk kell ezt bízni. Az esélyegyenlőség garanciáit abban látja, ha a pártok és a megyei, városi lapok írásbeli egyezséget kötnek a választási kampány idejére. A sajtó helyeztessék pártérdekek fölé

— zárta hozzászólását a tévériporter képviselő. •

Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) miután hosszasan ostorozta az egyes sajtóorgánumoknál, köztük a Bácskapocsnál, a Világnál'-— sajtó- szabadság címén — tapasztalható visszás jelenségeket, kiegészítő javaslatot tett a törvénytervezethez. A személyiséghez fűződő jog megsértése esetén alkalmazható szankciót indítványozta erősíteni azzal, hogy a személyiségi jogot megsértő sajtó mindaddig ne egzisztálhasson tovább; amíg a jogerős bírósági ítélettel kiszabott kártérítés teljés összegét a keresetet indító állampolgárnak meg nem fizeti.

Velkey László (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 4. vk.) indítványt tett, miszerint kerüljön be a sajtótörvény módosításába, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem jelentheti közerkölcsöt veszélyeztető, közszemérmet sértő írásos vagy elektronikus sajtótermék közlését.

Szentágothai János (országos lista) néhány felháborító erkölcsi környezetszennyezésre hívta fel a figyelmet. Erősen kifogásolhatónak tartotta azt a gyakorlatot, hogy a lapok szenzációkeltés céljából úszító hangú, provokáló, gyűlöletkeltő írásokat, dokumentumokat jelentetnek meg,: s erre több példát is sorolt. Mint mondotta, ez ellen feltétlenül fel kell lépni, az ilyenfajta szellemet meg kell szüntetni a sajtóban.

■ Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m., 11. vk.) azt javasolta, hogy a lapalapításhoz kauciót kelljen letenni az alapítóknak. Ennek összege 500 ezer forint legyen. Az összeget kizárólag sajtóperekben a sértett javára megítélt kártalanításra lehessen felhasználni. A letét -^javaslata szerint-— bírósági végrehajtás alól egyéb esetben mentes volna. Amennyiben a bíróság az ösz- szegből kifizetést rendel el, a sajtótermék kiadója köteles legyen a letétet 500 ezer forintra kiegészíteni a kifizetésre számított 30 napon belül,

Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.) a kulturális bizottság módosító javaslatai mellett érvelt. A jelenlegi helyzetben — véleménye szerint — a maximálisan 300 ezer forintban megállapítható kárpótlás nem érné el célját, nem lenne eléggé visszatartó. A politika mostani erőterében nemcsak a nyilvánosság értékelődik fel, mint pozitívum, hanem valóban megnő vonzása és esélye a manipulációnak, a torzításnak, ferdítésnek, lejáratásnak. Ezért a nyilvánosság küzdőterén minden szereplőt nagyobb szabadság és egyúttal nagyobb védelem illet meg.

Az elhangzott felszólalások késztették véleményének elmondására

Az igazságügy-miniszter a beterjesztett javaslatokat mérlegelő bizottsági ülés eredményét ismertette: Mint mondotta: a módosító indítványok jó része félreértésekből fakadt. Varga Miklós képviselő például nem értett egyet azzal, hogy a vállalkozónak vagy alkalmazottainak, illetve családtagjainak kell szakmai képesítéssel rendelkezniük; azt szorgalmazta, hogy ne kaphasson vállalkozói igazolványt, alunek nincs meg a szükséges szakmai képesítése. Kulcsár Kálmán viszont rávilágított, hogy keveredik a vállalkozó, valamint a szakmai tevékenységet végző fogalma. A vállalkozó ugyanis pénzt fektet be, a kockázatot vállalja és menedzsel, a valós tevékenységet viszont képesítéssel rendelkezők végezhetik csak. Lehetetlen is lenne megkívánni egy embertől, hogy ha többféle, esetleg

Elsőként Martonyi János kormánybiztos válaszolt a vitában elhangzott felvetésekre. Elmondotta: alapvetően három kérdés foglalkoztatta a hozzászólások során a képviselőket. A kormány elkészítette koncepcióját a munkavállalalói részvény- vásárlás feltételeinek megteremtésével kapcsolatban. Mivel a hazai fizetőképes kereslet nagyon szerény,, ezért ezt az üzletet egy átfogó vevőtámogatási politikával kívánják segíteni. A kormány elsősorban hitellel és adókedvezménnyekkel kívánja támogatni .a munkavállalók részvényvásárlását. Ezt azonban — az adókedvezményekét leszámítva — elegendő alacsonyabb szintű jogszabály révén szabályozni. Az ilyen jellegű munka- vállalói részvényszerzés csupán az egyik lehetőség. A másikat az Állami Vagyonügynökség létrehozása teremti meg, amely kedvezményes feltételek mellett, alacsonyabb áron juttathat állami vagyont munkaválla- -lóknak. Ez a Jehetőség adott, ám mindenekelőtt szükség van arra, hogy elkészüljenek az állami vagyon- politika irányelvei. Ennek keretében hozhatók meg a dolgozói részvény- eladásról szóló döntések.

Tömpe István pénzügyminiszterhelyettes röviden válaszolt az Állami Vagyonügynökséggel kapcsolatban élhangzott felvetésekre.

Hangsúlyozta: tévednek mindazok, akik úgy vélik, hogy a tervezett intézkedések az üzleti vállalkozások korlátozását szolgálják. A zártkörű pályázatok, a zártkörű alkudozások elharapózása a magyar társadalom egészében gyanakvást vált ki. A külföldi befektetők jelentős része kétségekkel fordul a magyar kormányzat felé akkor, amikór látja,/ hogy bizonytalan helyzetű vállalatigazgatók bizonytalan helyzetű megállapodásokat kötnek. Ennek megváltoztatása a kormány célja, nem pedig az üzleti lehetőségek korlátozása.

Támás Gáspár Miklóst (Budapest, 14. vk), aki úgy érezte, véj>re valakinek hangot kell adnia örömének is: minden visszásság és kellemetlen mellékjelenség ellenére, örüljünk annak, hogy többé-kevésbé szabad sajtónk van! Mint mondotta, rengeteg dolog nem tetszik neki sem abból, ami a sajtóban megjelenik, de ragaszkodik ahhoz, hogy azok, akik ezeket a kellemetlen, ízlésétől és politikai véleményétől idegen dolgokat mondják, azt leírhassák. Kérte képviselőtársait, örüljenek annak, hogy végre megszűnt Magyarországon a cenzúra.

Ezt követően Hámori Csaba országos listán megválasztott képviselő reagált Király holtán—véleménye szerint nem e témához tartozó -— indítványára. A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportjának vezetőjeként alkotmányellenesnek minősítette az MSZP tulajdonában lévő megyei lapkiadó vállalatok esetleges „elkobzását”.

Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) Hámori Csabának kívánt válaszolni, amikor hangsúlyozta: ők is ellenzik az államosítást, Király Zoltán valószínűleg rossz kifejezést használt. Azt viszont igenis szeretnék, hogy a megyei lapok a megyei tanácsokhoz kerüljenek és ilyen értelemben váljanak függetlenné.

Ezzel a törvényjavaslat általános vitája lezárult. A várakozással ellentétben a plénum munkája nem a részletes vitával folytatódott. Az elnöklő Jakab Róbertné ugyan utalt rá: a televízióban is elhangzott, hogy nehezen követhető az Országgyűlés munkája, mégis az egyéni vállalkozásokról szóló törvényjavaslatról szóló döntés került sorra. A törvénytervezet általános és részletes vitájában elhangzottakra Kulcsár Kálmán válaszolt.

egymástól teljesen különböző területen vállalkozik, mindegyik tevékenységhez szakmai képesítéssel rendelkezzen.

A képviselők egyenként szavaztak a tervezethez benyújtott módosító indítványokról. A módosítások többségével egyetértett a parlament, nem fogadták el azonban azt az indítványt, miszerint az egyéni vállalkozó számára valamilyen szakképzettséget írjanak elő a törvényben.

Ezt követően'a teljes törvénytervezetről szavaztak a képviselők, s azt a már korábban elfogadott módosításokkal kiegészítve egészében elfogadták.

Ezt követően az Állami Vagyonügynökségről, valamint az állami vagyon védelméről benyújtott törvény- javaslatok feletti vita lezárásával folytatták munkájukat a képviselők.

Szabó Kálmán, a terv- és költségvetési bizottság előadója a bizottság ne-i vében kérte, hogy az általuk is javasolt indítványokkal együtt az Orr szággyűlés fogadja el a törvényjavaslatokat. Ezt követően a képviselők egyenként szavaztak a módosító indítványokról. Az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kilenc módosítójavaslat közül négyet elfogadtak. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a törvényjavaslat nem április, hanem március 1-jén lép hatályba. Az elfogadott módosításokkal együtt összességében is a képviselők nagy többsége elfogadta a törvényjavaslatot.

Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslathoz 33 kiegészítő javaslat érkezett, ezek közül 21-gyei értettek egyet a képviselők. Ezek közé tartozik, hogy a vagyonügynökség az Országgyűlés felügyelete alatt tevékenykedik, s ez a törvény is március 1-jén lép életbe. A már jóváhagyott módosításokkal együtt az Oiszággyűlés elfogadta ezt a törvényjavaslatot is.

Ezután döntöttek a terv- és költségvetési bizottság egyéb előterjesztéseiről.

Ezt követően az elnöklő Fodor István bejelentette: az Országgyűlésnek el kell napolnia a határozathozatalt a képviselők jogállásáról, illetve a sajtótörvény módosításáról szóló, már megtárgyalt törvényjavaslatokról, mert már nincsenek olyan számban jelen, hogy dönthetnének ezeknek az alkotmányerejű törvényeknek a megváltoztatásáról.

Az Országgyűlés megválasztotta a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottságot is, amelyben a parlamentben már képviselettel bíró pártok egy-egy jelöltje kapott helyet.'

Csehszlovákia elnöke köszöntötte a parlamentet

Törvény az alkoholisták gyógykezeléséről

Meddig terjedjen a sajtó szabadsága, kié legyenek a megyei lapok?

Szabadabb vállalkozás törvénye

Döntés a vagyonvédelemről, a vagyonügynökségről