Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-26 / 22. szám
TUDÓSÍTÁS A PARLAMENTBŐL lamenti vizsgálóbizottság elnöke Me- zey Károly legyen. Viola Károlyt pej dig tagnak javasolják. Hámori Csaba, az MSZP frakcióvezetője elmondta: ülésükön új kérdésként vetődött fel a képviselők mentelmi joga, illetve a különleges eljárások kapcsolata. Újabb törvénymódosító javaslattal nem kívánnak élni, ám ezt a szempontot javasolják figyelembe venni a nemzetbiztonsági törvény kidolgozásakor. Király Zoltán, az MDF- csoport ügyvivője bejelentette: tavaly augusztusban azzal a szándékkal hozta létre az ellenzéki demokraták parlamenti frakcióját, hogy az ellenzék pártoktól független intézményes képviseletét is megjeleníthessék a parlamentben. Mivel ez a csoport ezután az MDF-csoportként működik tovább, p pedig személy szerint nem tagja az MDF-nek, lemond ügyvivői tisztéről. Lékai Gusztáv ekkor jelentette be a plénumnak, hogy az eddig pártokhoz nem tartozó képviselők ezentúl semleges képviselők csoportja elnevezéssel tevékenykedik, 127 taggal. S miután így a független képviselők csoportjával együtt a parlament többségét alkotják, javasolta, hogy a felállítandó vizsgálóbizottság elnökét e két csoport tagjai közül válassza meg a bizottság. Szót kapott Boros László képviselő, a Független Szociáldemokrata Párt tagja, aki ebbéli minőségében kérte, hogy elmondhassa véleményét, s egyben javasolta, hogy a vizsgálat során a Szabad Demokraták Szövetsége rendelkezésére álló anyagot minden párt kapja meg. Már a csoportvezetők hozzászólásaiból is kitűnt, hogy egyúttal állást foglaltak a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság felállításáról is. Erre két változatot terjesztett elő a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság. Az egyik szerint ebbe a bizottságba csak a független képviselők csoportjának tagjai, a másik változat szerint valamennyi politikai csoport egy-egy képviselője kerülne be. A plénum minősített többséggel úgy döntött, hogy ezt az utóbbi változatot támogatja. Ugyancsak minősített többséggel elfogadta a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, ehhez kapcsolódóan Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter felügyeleti jogát. Még a szavazás előtt szólásra jelentkezett Bállá Éva, aki ígéretet tett arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége minden, a birtokában lévő anyagot átad a többpárti parlamenti vizsgálóbizottságnak. Végezetül Roszik Gábor válaszolt arra a kérdésre, hogy a lehallgatási ügy kapcsán miért a Fekete Dobozhoz fordult, s miért nem a parlamenthez. Kifejtette: három nappal korábban Raffay Ernő ugyanebben a kérdésben a belügyminiszterhez fordult, de nem kapott kielégítő választ, sőt bebizonyosodott később, hogy a miniszteri válasz nem is felel meg a valóságnak. Azzal a megjegyzéssel pedig, hogy az iratok megseihmisítése folyik, nem látta értelmét ismét a belügyminiszterhez fordulni a plénum előtt. Ez ugyanis egyhónapos csúBékesi László pénzügyminiszter expozéjában elmondotta: a törvény célja tehát az, hogy védje a befektetőket, hozzáférhetővé tegye számukra szást jelentett volna, s továbbra is leghallgatták völna a telefonokat, felbontották volna a postát, gyűjtötték volna az adatokat. A szünet után az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy időhiány miatt a januári ülésszakon valamennyi napirendi pontot nem tudjak megtárgyalni. Ezért dönteni kell arról, melyek azok a kérdések, amelyekben mindenképpen határozniuk kell a képviselőknek a januári ülésszakon. * • Ezt követően több képviselő jelezte, hozzá kíván szólni. Vassné Nyéki Dona (Pest m., 1. vk.) hangsúlyozta: mindenképpen fontosnak tartja, hogy a földtörvény módosításáról is tárgyaljanak a mostani ülésszakon. Báiűfy György (Budapest, 4. vk.) arra kerte a képviselőket, semmiképpen se halasszák el a családjogi törvény módosításának megtárgyalását. Biacs Péter (Budapést, 30. vk.) tiltakozott az ellen, hogy az Országgyűlés februárra halassza az átalakulási törvény általa javasolt módosításának megtárgyalását. Dau- da Sándor (Budapest, 45. vk.) azt javasolta, hogy a januári ülésszakot a következő heten csütörtökön folytassák, s akkor valamennyi napirendi pontot meg tudnak tárgyalni. Tallós- sy Frigyes (Budapest, 24. vk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy a földtörvény egyre jnfcább a magyar belpolitika botránykövévé válik. Május óta lehetőségük lett volna a jogszabályalkotás során elkövetett hibát kijavítani. A mezőgazdasági tárca halogató .taktikája oda vezetett, hogy még jelenleg is folyik a földek megváltása, s ez a mezőgazdasági lakosság körében mérhetetlen feszültség forrása lehet. Ezért azt javasolta, hogy a földtörvényt mindenképpen tárgyalják a mostani ülésszakon. Ezután határozathozatal következett. A képviselők úgy foglaltak állást, hogy a földtörvény és a családjogi törvény módosítását a mostani ülésszakon megtárgyalják, míg az átalakulási törvény tárgyalására csak februárban kerül sor. Az elfogadott tárgyalási sorrendnek megfelelően'ezt követően a Kos- suth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvényjavaslatról határoztak a képviselők. Tóth János, a kulturális bizottság előadója bejelentette, hogy a bizottság elfogadta Cselőtei László képviselő és Glatz Ferenc miniszter egybehangzó javaslatát, és úgy határozott, hogy a korábbi módosításokat is magában foglaló új szöveget terjeszt a parlament elé. A módosított törvénytervezet értelmében: különösen kiemelkedő szellemi alkotások jutalmazására Kossuth- vagy Szécne- nyi-díj adományozható. (Az utóbbi a korábbi Állami díj helyébe lép.) A két díj minden tekintetben azonos értékű, és külalakjában azonos jelvényekkel társul. A javadalmazás mértéke is mindkét díj esetében azonos. A képviselők nagy többsége öt ellen- szavazattal, nyolc tartózkodás mellett elfogadta a módosított törvény- tervezetet. EzPkövetően rátértek az egyes éj--. tékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat megtárgyalására. és az egész gazdaság számára a reális döntésekhez szükséges gazdasági információkat, garantálja a tiszta és egyenlő verseny feltételeit a piac szereplői között, és biztonságos kereteket adjon a koncentrált értékpapírpiac, az értékpapírtőzsde létrehozásához. A törvény gyökeresen megvál- tpztatja a jelenlegi helyzetet, ahol a megfelelő gazdasági információk híján nincs mód a befektetés kockázatának reális felmérésére, a forgalomban lévő értékpapírok értékelésére, ugyanakkor tág lehetőség nyílik a piac manipulálására. A törvény előírja azoknak a gazdasági információknak a biztosítását, nyilvánosságra hozatalát, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a potenciális befektetők megítélhessék: érdemes-e az adott értékpapírba befektetni, milyen hozamra számíthatnak, és milyen kockázattal kell számolniuk. A nyilvános értékpapírpiac megteremtését, a befektetők informálását és védelmét szolgálják a törvényjavaslatnak az úgynevezett bennfentes információn alapuló értékpapír-kereskedelem tilalmára, illetve korlátozására vonatkozó szabályai is. E szabályok korlátozzák a tisztességtelen versenyelőny kihasználását azok számára, akik egy adott értékpapír kibocsátójáról vagy az értékpapír árfolyamát befolyásoló egyéb tényekről olyan információval rendelkeznek, amelyet a többi befektető, a nyilvánosság nem ismer. A törvényjavaslat tartalmazza azokat az értékpapírpiacra vonatkozó versenyszabályokat is, amelyek megakadályozhatják monopolhelyzetek kialakulását, és az ebből származó piactorzító, piacbefolyásoló tevékenységet. Javaslatok a módosítására A következő napirendi pont a föld- rőlszóló 1967.évil. törvény ésaterme- lőszövetkezetekről szóló 1987. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosítására tett törvényjavaslat volt. A törvényjavaslat céljairól szólva Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiemelte: a módosítások révén a földtulajdonnal bíró szövetkezeti tagok kvázi tulajdonosból valódi tulajdonossá válnának, emellett megnyugtatóan rendeződne a földforgalom szabályozása. A törvény változtatása arra irányul, hogy á tulajdonos vagy örököse önmaga dönthesse el, mit szándékozik tenni földjével, s ne a szövetkezet önkormányzata, közgyűlése határozza azt meg számára. A jogszabálytervezet elfogadása esetén a tulajdonosnak joga lesz akár azonnal kilépni a szövetkezetből, és kivinni a földjét Ezzel együtt megszűnnének azok a szabályok, amelyek korábban a földmegváltásra vonatkoztak, hiszen itt már a tényleges tulajdonos döntene, az ár pedig az eladó és a vevő alkujában alakulna ki. A miniszter szólt arról, hogy a társadalmat élénken foglalkoztatja a földforgalom kérdése; sokan annak szabadosságát hangsúlyozzák, mások befagyasztását szorgalmazzák, a többség azonban a további, szabályozott, de szabad földforgalom mellett van. A miniszter szerint nem kérdőjelezhető meg, hogy a földforgalom szabadsága, ha a piacgazdaság felé haladunk, hozzátartozik a gazdasági szabadsághoz, a privatizációs folyamathoz. A miniszter szerint a földA szabályok betartásának ellenőrzése, a tisztességes verseny követelményeinek érvényesítése érdekében a törvényjavaslat egy kis létszámú — tíz dolgozót foglalkoztató — piacfelügyelet, az Állami Értékpapír-felügyelet megszervezését tartja ajánlatosnak. A miniszter szólt arról is, hogy a törvényjavaslat kidolgozásában részt vettek a pártok és az illetékes parlamenti bizottságok. A terv- és költség- vetési bizottság elnökének felhatalmazására Békési László ismertette a bizottság állásfoglalását. Eszerint: a bizottság egyetért a beterjesztett törvényjavaslattal, egyben azt ajánlja, hogy az értékpapír-felügyelet elhelyezését még februárban tekintse át a parlament. Kérte az Országgyűlést, hogy módosítsa a törvény hatályba lépéséről rendelkező passzust úgy, hogy a hatályba lépés napja _ 1990. március 1-je legyen. Erre véleménye szerint azért van szükség, hogy elegendő legyen a felkészülési idő. Végül Békési László kérte a képviselőket, hogy fogadják el a beterjesztett törvényjavaslatot. Mivel a törvényjavaslathoz sem a képviselők, sem pedig a bizottságok nem nyújtottak be módosító javaslatot, az elnöklő Fodor István azt javasolta, hogy a jogszabálytervezet általános és részletes vitáját együttesen folytassák le. Ezt a képviselők meg is szavazták. Hozzászólásra azonban senki sem jelentkezett, így a miniszteri expozét a határozathozatal követte. Az értékpapirtörvényt az Országgyűlés elfogadta. földtörvény forgalmat nem szabad megtiltani, szabályozni azonban szükséges. Éppen ezért lenne indokolt, hogy ha két even belül a föld kezelője — a kisebb tételeket is összevonva — egymillió forint feletti értékű földet szándékozik eladni, az afölötti részt az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel összhangban be kell jelentenie az Állami Vagyonügynökségnek. Ezzel lehetőség nyílna az értékesítés tisztaságának ellenőrzésére, az államérdekek betartására, a nyilvánosság biztosítására, s az eladási ár is felül- vizsgálhatóvá válna. A változások hatását érzékeltetve a miniszter megemlítette: közel 2 millió hektár tagi tulajdonú föld, az ösz- szes mezőgazdaságilag művelt terület 30,7 százaléka a törvény hatályba lépésével a tulajdonos döntése szerint adásvétel tárgya lehet. Nem valószínű — mondotta —, hogy ezt a területet tulajdonosaik teljes egészében farmergazdaságként kívánnák hasznosítani. Ahhoz ugyanis a legszerényebb számítások szerint is legalább 200 milliárd forint indulótőke kellene. Hütter Csaba végezetül hangsúlyozta: a törvényjavaslat elfogadásával az utóbbi három évtized birtokviszonyaiban legnagyobb mértékű formai, tartalmi változás indulna el. A változás várható iránya és üteme tekintetében eltérőek a nézetek. A miniszter szerint a gazdasági versenyben majd utat tör magának a nemzet érdekeinek leginkább megfelelő mezőgazdasági termelési forma. Mindezek után a törvényjavaslat megvitatását, változtatás nélküli ^elfogadását kérte az Országgyűléstől. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) a mezőgazdasági bizottság előadójaként fűzött észrevételeket a beteijesz- tett törvénymódosításhoz. Mint mondotta: a mezőgazdasági bizottság tisztában van azzal, hogy az l947 utáni államosítások, a téeszesítés so- rán történtek törvénytelenségek, s egyetért azzal, hogy az érintettek valamilyen formában kapjanak kártérítést, rehabilitációt. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) tapasztalataira hivatkozva javasolta: ne akarják a képviselők megítélni, hogy mi jó a mezőgazdaságban dolgozóknak, inkább a lehetőséget teremtsék meg arra, hogy saját maguk döntsenek arról. Taüóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) minden miniszteri felszólítás ellenére a benyújtott törvényjavaslat módosítása mellett tette le a garast. Véleménye szerint ez a törvénytervezet teljességgel érzéketlen marad azokkal szemben, akiktől a földet annak idején kártalanítás nélkül egyszerűen elvették, vagy földjüket a bérlők vitték be a szövetkezetbe, avagy időközben azt megváltották. Ugyancsak érzéketlen a javaslat a megalakuló önkormányzatokkal szemben, mert számukra a földtulajdon visszaszerzésére még csak megoldást sem kínál. Vass Mihály (Hajdú-Bihar m., 12. vk.) leszögezte: az 1967. évi III., valamint az 1987. évi I. törvény alapján történő földmegváltásokat érvényteleníteni kell, a volt tagnak, illetve örököseinek tulajdonjogát vissza kell állítani. A termelőszövetkezetekből való földkiadást csak az egyéni gazdálkodók és a munkanélkülivé váltak részére szabad lehetővé tenni. Új földosztásra van szükség — jelentette ki Király Zoltán (Csongrád megye, 5. vk.), aki választókörzetében szerzett tapasztalatok alapján konkrét példákkal érvelt felszólalásában az előterjesztés mellett. Kifejtette: nemcsak három-négy évtizeddel ezelőtt, de ma is megalázó módon történik á föld megváltása. A termelőszövetkezetek méltatlanul alacsony összegeket ajánlanak földjükért az egykori tulajdonosoknak, illetve azok örököseinek. El kell kezdeni a földjog helyreállítását, azonban nem az 1947-es állapotoknak megfelelően, mint ahogy például a kisgazdapártiak javasolják — szögezte le. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk) kétségének adott hangot: vajon kibírja-e az ország gazdasága a földtulajdon rendezésével együtt járó megváltási, kártalanítási összegek kifizetését. Rámutatott továbbá arra is, hogy az esetleges megváltás, számos egyéb problémát is felvet. így példáid, hogy az egykori földtulajdonosok köréből ma már csak kevesen vannak életben, s ugyancsak gondot jelent az is: több százezer hektárnyi földterület az évtizedek során kikerült a mezőgazdasági hasznosításból. A képviselő hangsúlyozta, hogy nem új földosztásra van szükség, hanem a tulajdon megállapítására. Sebők' József (Heves m., 8. vk.) hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedek bűnei miatt nem szabad lehetetlen helyzetbe hozni a jelenlegi parasztságot. A képviselő véleménye szerint Tallóssy Frigyes gondolata — ha azt megvalósítanák -í—ezt eredményezné. Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.) felvetette, hogy azok, akik ma a földtulajdon visszaállítását igénylik, annak idején elhagyták településüket, mert az akkori politikai és gazdasági koncepció alapján máshol volt szükség rájuk. Hozzátette: jövedelmük ma is jóval meghaladja a mezőgazdasági ágazatban dolgozókét. Kérte képviselőtársaitól: józanul mérlegeljenek döntésüknél, hiszen ha Európához akarunk tartozni és az eü- rópai házban nem cselédszobát akarunk megszerezni magunknak, akkor ezt a kérdéskört is megfelelő intelligenciával kell kezelni. Ez a parlament nem vállalhat fel részkérdéseket olyan témában, amely az egész tulajdonreformot érinti. Á szabad választásokat követően létrejövő többpártrendszere parlamentnek sürgős feladata lesz áttekinteni a tulajdonreform egész társadalomra kiterjedő rendezését. Balogh László (Békés m., 14. vk.) hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy nem szabad a mintegy egymilliós tsz-tagság helyzetét bizonytalanná tenni. Hozzátette: e tsz-tagság köréből sokan nem igénylik vissza földjüket, csupán nagyobb támogatást várnak a mezőgazdasági termelőmunka számára. Balogh György (Fejér m., 4. vk.) elöljáróban leszögezte: a kormány előterjesztését tartja jónak, s nem tud egyetérteni Tallóssy Frigyes módosító javaslataival. Vassné Nyéki Dona (Pest m., 1. vk.) egyebek között hangsúlyozta: ma a gazdaság nem képes arra, hogy az önkéntesség megsértésével a termelőszövetkezetekbe erőszakolt parasztságot és örököseit maradéktalanul és azonnal kártalanítsa. Amíg azonban a kártalanítás nem kezdődik meg, semmiképpen se legyen eladható egyetlen darab föld sem. Kérése indoklásaként Vassné Nyéki Hona a jelenlegi helyzetben adódó ellentmondásokat hozta fel. Megemlítette például, hogy számos esetben a helyt önkormányzatok, illetve tanácsok csak magas vételár vagy kisajátítási ár fejében szerezhetnek meg egy-egy közcélú épülethez szükséges területet a gazdaságoktól, ugyanakkor az állami tartalékföldek szinte teljesen ingyen kerültek ezeknek a gazdaságoknak a tulajdonába. Vassné Nyéki Ilona azt is szükségesnek tartja — s ezt indítványában is megfogalmazta —, hogy az eddig megváltott földekre vissza kell állítani a volt tagnak és örökösének tulajdonjogát, s a tulajdonos a földjével szabadon rendelkezhessen. Ez—véleménye szerint — nem igényel a gazdaságtól anyagi ráfordítást. Leszögezte: a tulajdonjog helyreállítása nem jelenti a nagyüzemek szétverését. Nem jár együtt a termelés csökkenésével sem, márcsak azért sem, mert az új földtulajdonosok nagy része már nem rendelkezik a termelési eszközökkel, s kedvezményes hiteleket sem kapna. A tulajdon helyreállítása csupán lehetőség a magángazdálkodásra, a nagyüzemen belüli egyéni és társas vállalkozásra vagy újonnan létrehozott szövetkezeti formákra. Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) lényegében összegezte az eddigi vitát Megállapította, hogy két megoldás lehetséges. Az egyik, hogy a földforgalmazást jelentős mértékben korlátozzák, s csak indokolt esetekben engedik meg a föld elidegenítését. A másik megoldás ennél lényegesen szigorúbb: átmenetileg befagyasztják a földforgalmat. Véleménye szerint ez iftóbbit kellene elfogadni, már csak azért is, mert a földtörvény ügye valószínűleg fél éven belül ismét a parlament elé fog kerülni. Addig azonban nem szabad semmi olyat sem tenni, ami helyrehozhatatlan karokat okozna. Arra hívta fel a pártok figyelmét, hogy amennyiben befagyasztják a földforgalmazást, az intézkedés kedvezőtlen hatásait ne használják fel saját kampánycéljaikra. Mivel az idő előrehaladt, ezért az elnöklő Fodor István berekesztette a földtörvény módosítása feletti vitát. Ezzel az Országgyűlés januári ülésszaka harmadik munkanapja befejeződött. Ma a földtörvény módosítása feletti vitával folytatják munkájukat a képviselők. Törvény az értékpapírokról Gál Zoltán a BM vezetője Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének részvételével országos vezetői értekezletet tartottak csütörtökön a Belügyminisztériumban. A tanácskozáson a tárca államtitkára, miniszterhelyettesei, országos parancsnokai, csoportfőnökei és főosztályvezetői, valamint a BM felügyelete alatt működő intézmények vezetői és a megyei, budapesti rendőrfőkapitányok voltak jelen. A Minisztertanács elnöke tájékoztatta az értekezlet részvevőit azokról a kormánydöntésekről, amelyek az állambiztonsági szolgálat átszervezésével kapcsolatosak. Ismertette azokat a feladatokat, amelyek a szervezeti változtatásokkal és az új jogi szabályozással összefüggésben a minisztérium előtt állnak. Elismeréssel szólt Horváth Istvánnak a magyar demokratikus megújulás érdekeben kifejtett közéleti tevekenysegerol. Mivel az Országgyűlés tudomásul vette Miklós bejelentette, hogy a kormány Gál térium vezetésével. (MTI) Egy évet kapott A pesti központi kerületi bíróságon ' Péntek László tanácsa csütörtökön folytatólagosan elkövetett, közösség elleni izgatásban és rémhírterjesztésben találta vétkesnek, és egyévi, két évre felfüggesztett börtönre ítélte Antonie- wicz Rolandot, akit nyilas röpirat megfogalmazásáért, terjesztéséért vontak felelősségre. A vádlott és védője fel- ipentés érdekében fellebbezett. A védelem arra hivatkozott, hogy a vádlott a szélsőjobboldali jelenségek erősödésére kívánta felhívni a figyelmet. Emellett szól a röplap szándékosan groteszk, eltúlzó jellege, amiből kiderülhetett, hogy nem valóságos szera belügyminiszter lemondását, Németh Zoltán államtitkárt bízta meg a miniszÁntoniewicz vezet nevében fogalmazták meg. Egy igazi szélsőjobboldali szervezet nem így hirdetné meg célkitűzéseit. Az kétségtelen, hogy céljai érdekében mindenképpen elítélendő módot választott, rendkívül durva politikai provokációt követett el, de ennek társadalmi veszélyességét a védő nem ítélte olyan súlyosnak. A vádlott a bírói ítélet előtt elismerte, hogy nagy hibát követett el, nem a „legnemesebb fegyvert” vette fel, de hangsúlyozta: „nemes cél érdekében cselekedett”. Ismételten elnézést kért az érintettektől, hogy így kívánta felhívni a közvélemény figyelmét. A magyar nép a csapatkivonást kívánja, de ez nem szovjetellenesség Horn Gyula interjúja NSZK-lapban A szovjet csapatok kivonása Magyarországról fontos belpolitikai kérdés. Ha ugyanis komolyan vesz- szük a második világháború következményeinek felszámolását, akkor a szovjet kivonás is ide tartozik. Egyebek mellett ezt hangsúlyozta Horn Gyula külügyminiszter abban a beszélgetésben, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap budapesti különtudósítójá- val folytatott. ' Az újságban csütörtökön közölt rövid beszélgetésben a miniszter azt is kifejtette: minden ország szuverenitásának része az is, hogy területén nincsenek külföldi csapatok. A szovjet csapatkivonás belpoliti- kailag nem azért jelentős, mintha a katonák beavatkoznának a magyar belügyekbe — hiszen nem avatkoznak be —, hanem, mert a jelenlétük zaváija a lakosságot. Ez nem szovjetellenesség — hangsúlyozta Horn Gyula, megállapítását kiegészítve azzal a kérdéssel, vajon lelkesednek-e az emberek az NSZK-ban az amerikai katonaság jelenlétéért. A magyar nép azt kívánja,- hogy a szovjet kivonás mintegy a Magyar Köztársaság függetlenségét jelképezze. A magyar diplomácia vezetője megállapította azt is, hogy a budapesti követelések nem hatnak ki hátrányosan a magyar—szovjet viszonyra. Magyarország és a Szovjetunió között új szemléletre lett szükség. Egyfelől évtizedekig papoltak arról, hogy a Szovjetunió a fő szövetségesünk és legjobb barátunk, másfelől belpolitikailag a Szovjetuniótól való egyoldalú függésre hivatkoztak. Ebből mindenkinek elege volt, mert ha valakit szeretni kell, akkor ezzel éppen ennek az ellenkezőjét érik el. A magyar külpolitika már hosz- szabb ideje, kiváltképpen azonban az utóbbi években igyekezett újítani ezen a területen. A Varsói Szerződés országainak sorában valószínűleg először fogalmazta meg azt, hogy a bizalom nem lehet egyoldalú. Gorbacsov alatt aztán a viszony lényegesen megváltozott. Az álláspontoknak már nem kellett egybeesniük. így több értelme van annak, hogy a fontos kérdésekben egyeztetnek. A bizalomnak most kölcsönösnek kell lennie — utalt rá a miniszter. ÉLELMISZER-TERMELŐK ÍGÉRETE Nem emelnek árat A Tejipari Vállalatok Trösztje, a hozzá tartozó vállalatok, továbbá az állami húsipari vállalatok, valamint az állami és a szövetkezeti baromfi-feldolgozó vállalatok az alábbiak közlésére kérték fel az MTI-t. A lakosság terheinek növekedése, az alacsony jövedelmű, hátrányos helyzetbe került rétegek életkörülményeinek romlása miatt elhatározták, hogy egyes — foként az említett lakossági rétegek által keresett, viszonylag alacsony árú — cikkek jelenleg érvényes kereskedelmi átadási árát 1990-ben nem emelik. Ezt azonban csak úgy tudják érvényesíteni, ha termelési költségeiket jelentősen növelő hatósági árintézkedésre nem kerül sor. A piacok megtartása érdekében mérsékelt, a többi termék árára is kiható kiegyensúlyozott árpolitikát folytatnak. Ugyanakkor elváiják a velük gazdasági kapcsolatban állóktól is, hogy az áremelések elkerülése érdekében hasonló — a lakosság teherbíró képességét figyelembe vevő — árpolitikát gyakoroljanak. Egyidejűleg felkérik kereskedelmi partnereiket, hogy az érintett termékkörben kialakult belföldi fogyasztói áraikat ők se emeljék. Az előbbiek figyelembevételével az idén változatlanul hagyják az 1,5, á. 2,2 és a 3,6 százalék zsírtartalmú tasakos tej, a tea- és a szendvicsvaj, a Hóvirág és a Karaván sajt, a tejföl, az étkezési tehéntúró, a krinolin, a sózott kenyér- szalonna, a véres hurka, a disznósajt, a tepertő, a hot-dog kolbász, a Zala felvágott, a csirke-, kacsa-, liba-, pulyka- aprólék, továbbá acsirke- és a pulykamáj és a pulyka alsócomb kereskedelmi átadási árát. (MTI) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatása szerint a lottó 4. játékhetének nyerőszámai a következők: 21, 39, 56, 58, 86 A január havi tárgynyeremény-sorsoláson a 2. heti lottószelvények vesznek részt. (MTI)
