Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-22 / 18. szám
MA: HOLNAP: Üres marad-e i a pártház? Egy aláírásgyűjtés nyomában Bugacon Sajtóposta (4. oldal) IldZllD (5. oldal) eivea A kecskeméti tímármester és az erdélyi diák (4. oldal) Szétesett vagy átalakult a Kéeskemét-Szikrai Állami Gazdaság? ) (5. oldal) A titkosszolgálat ügye a Minisztertanács előtt Vasärnäp ülést tartott a Minisztertanács. A testület munkájáról Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő tájékoztatta a Parlamentben az MTI-t. Elmondotta: a vasárnapi ülésen mintegy 20 témát vitatott meg a kormány. A délelőtt folyamán a Minisztertanács a lelkiismereti és vallás- szabadságról, a sajtóról,.a nemzetiségek országgyűlési képviseletéről és az állami személyzeti munkáról szóló előterjesztéseket tárgyalta meg. A kormány alapvetően egyetértett a beterjesztett lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényjavaslattal. Jelentős vita volt a sajtótörvénnyel kapcsolatban. A törvény előkészítése — mivel a pártközi megbeszéléseken még nem sikerült az elvekben sem megegyezni -r- késik. Ezért a jelenlegi körülmények között mindenképpen szükség van a meglévő sajtótörvény módosítására. Ide tartozik a lapalapítás, az -engedélyezés kérdése. A kormány egyetértett azzal a javaslattal, hogy nincs szükség az engedélyezésre, elegendő az alapítási szándék bejelentése. Ugyanez a helyzet a körzeti tévé- és rádióstúdiók esetében is. Szükség van a személyhez fűződő jogok fo: kozottabb védelmére is. Vita volt azzal kapcso- ■ latban, hogy elegendő-e az ilyen esetben maximálisan kiszabható 500 ezer forintos bírság, vagy nem kell korlátozni annak felső határát. Végül is olyan vélemény alakult ki, hogy az 500 ezer forint a*z okozott kár arányában tovább növelhető legyen. A parlament már korábban igényelte: dolgozzon ki a kormány javaslatot a nemzetiségek országgyűlési képviseletéről. Ennek lényege, hogy a nemzetiségek — függetlenül számarányuktól — kapjanak egy-egy képviselői mandátumot. A kormány ez ügyben azt javasolja, hogy az Országgyűlés független képviselőkből és pártok képviselőiből álló bizottságot hozzon létre, amely behívja a nemzetiségi képviselőket. Lényegében 7 mandátumról van szó: a cigányság, a horvátok, németek, románok, szerbek, szlovákok, szlovének kapnának képviseletet. (Folytatás a 2. oldalon) Az Országgyűlés december végi ülésszakán jóváhagyott tervezet alapján még a múlt esztendő legutolsó napjaiban munkához láttak az illetékesek a pedagógusok újabb béremelésének mihamarabbi megvalósítása érdekében. Papesch László, a Bács-Kiskun Megyei Tanács osztályvezetője elmondta, hogy 1990. január 1-jétől — a kormány rendelete szerint — a megye oktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok harmincszázalékos', az oktatásügy nem pedagógus alkalmazottai pedig tizenkilenc százalékos béremelésben részesülnek. A mostani számítások alapjai a legutóbbi, múlt szeptemberi bérfejlesztés utáni átlagbérek. Az idei januári béremelések fedezetéül — az Országgyűlés által elfogadott tizenhat százalékos bérautomatizmus és céltámogatás formájában — a négymilliárd forintból a tanácsi hálózatot megillető összeg szolgál. Bács-Kiskunban 1990-ben mintegy száznyolcvankilenc millió forintot fizetnek ki béremelésként a pedagógusodnak és az oktatásügy alkalmazottainak. Ebből a túlóradíjak egy hónapra eső megyei fedezete 3 millió 210 ezer forint. A béremelések összegét valamennyi tanács céltámogatás formájában kapja meg. A pedagógusbérek változásainak arányait szemléletesebbé teszik a megyei tanács felmérések alapján — néhány .város és község vonatkozásában — készített számításai. (Ezek az adatok nem biztos, hogy egyeznek az intézmények konkrét számításaival.) A személyi átlagos bruttó alapbérek változásai: 1988. XII. 31-én 1990. I. 1-jétől Kecskemét óvodapedagógusok 5830 9 530 ált. isk. tanár, tanító Baja '• 7 745 11 900 ált. isk. tanár, tanító 7 900 11 600 középisk. tanár, tanító Örgovány 9 120 13 300 óvodapedagógus 5 920 9 750 ált. isk. tanár, tanító Kunszállás 8 740 14 200 óvodapedagógus 5 810 10 070 ált. isk. tanár, tanító 7 020 11 870 Császártöltés ♦ óvodapedagógus 5 485 9 460 ált. isk. tanár, tanító ' 8 340 14 040 A megyei tanács osztályvezetőjének ígérete szerint a helyi tanácsok a jövő hét legelején, hétfőn vagy kedden megkapják a bérszabályozásra vonatkozó körlevelet. így a pedagógusok a márciusi fizetéssel kapják kézhez a januártól esedékes bérkülönbözetet. Károlyi Júlia MUNKÁSOK A MUNKAPAD MELLŐL Elöl az árak, hátul a bérek — Nem vagyunk kis vállalat. Hétszáz üzletbe szállítunk árut naponta. Az évi termelés értéké 1 milliárd forint. Kézenfekvő a kérdés ezután: miként alakulnak a keresetek? A miénkhez hasonló üzemekével egybevetve, közepesnek mondhatók. A múlt évben 20 százalékkal nőtt átlagosan a dolgozók bére, a legtöbbet a szállítók kerestek: egyenként 133 500 forintot. A feldolgozásban részt vevőké ennél kevesebb,' 108 700 forint volt, míg a kunszent mik - lósi üzemünkben foglalkoztatottak egy főre jutó bére alig haladta meg a 80 ezret. Ebből a pénzből kimerítő az inflációs áradattal szemben úszni! Dolgozóink közt sok a nő, a családos anya,, nem kevés az egyedülálló. De ők majd elmondják, hogy mit jelent számukra a megélhetés — kaptam útbaigazítást a Középmagyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzemében Aradi László vezetőtől. Orbán Gyuláné kétgyermekes asz- szony. Régi dolgozónak számit. Tizennégy éve vették fel, havi 1500 forint fizetéssel. Mostani keresete 4500-5000 forint a levonások után, tisztán. — Hiába emelték föl 30-ról’34 forintra az órabéremet, nem veszem észre. 1600-1700 forint egy gyerekkabát. Képtelen vagyok megvenni. Egy ekkora gyermekcsizma is—mutatja: a talpa nem nagyobb, mint az ő tenyere — 900-1000 forint. A férjem a zománc- és kádgyárban kádtisztító, ötezer forintnál kevesebbet keres. De amint hallottam tőle, bizonytalan, hogy meddig lesz munkájuk. Ezemyolcszázötven forinttal törlesztjük havonta az OTP- lakástartqzásunkat. Amit csekkre még ezen kívül befizetek, 5500 forint. A vízdíjunk is több lett. Nyolc forint lesz egy autóbusz-vonaljegy. A száraz tészta árát is felemelték, ha jól hallottam, 23- ra. Ki bírja ezt a temérdek kiadást? Már ott tartok, hogy kölcsön kell kérni. Kiss Jánosné köpülős szakmunkás pár perce vette át a fizetését. Csaknem 20 évi munkaviszony után 5700-at! — Ennyiből nem lehet megélni és két gyermeket nevelni -r-mondja. — Miért nem számolják fel végre a veszteséges vállalatokat, és miért nem hagynak föl az országban a pénzpocsékolással? Ez a népszámlálás is úgy hiányzott nekünk, mint púp a hátunkra. Én nem' bírok spórolni, ha megszakadok' a munkában, akkor sem lesz elég pénzem. Ismerek olyan családot, ahol a férj vagy a feleség fizetése rámegy az albérletre. S akkor az országban szórják a pénzt fölösleges kiadásokra. Ez is a mi zsebünkre megy! — Kinek épül itt a szociális védőháló? — kérdezi Szundi István művezető. — A feleségem rokkantnyugdíjas. Négyszáz forint emelést kapott. Azért ennyit, mert ő alacsonyabb összeget kap kézhez. Csakhogy emelték a 20 ezer forintos nyugdijakat is, igaz, csupán 200-zal. Nem lett volna igazságosabb ezt a 200-at is az alacsony nyugdíjakhoz hozzátenni? Tóth Sándorné köpülős tanuló sincs irigylésre méltó helyzetben. Ki tudja-e majd fizetni a lakásvásárlásra felvett 150 ezer forint kölcsönt 37 forintos órabéren alapuló keresetéből? Aggodalma azért is jogos, mert 90 százalékban rokkant édesanyjával él együtt, akinek a nyugdija jelentéktelen. Tóthné szívesen túlórázna, ha lehetne, de erre egyelőre nincs lehetősége. Megélhetésének mottója: Ami marad, abból eszünk. Lemaradt a bérekkel a műszaki értelmiség is. Takácsné Baja Zsuzsanna laboratóriumvezetőnek — 18 évi munkaviszony után — 12 800 forint az egy havi bruttó fizetése. Ám mire kézhez kapja, négy számjegyűre csökken. Csupán kislánya óvodai^díjáért havonként ezer forintot fizet! NDK Az egykori NSZEP Politikai Bizottságának valamennyi tagját és póttagját kizárták az utódpárt NSZEP—DSZP-ből — olvasható a párt vezetőségének maratoni hosszúságú üléséről vasárnap hajnalban kiadott sajtóközleményben. A kizártak között van Egon Krenz, a tiszavirág-életű főtitkár és Günter Schabowski, aki az októberi fordulat után néhány hétig a vezető reformpolitikus szerepében tündökölt. A 26 egykori PB-tag és póttag közül csupán Werner Eberlein és Hermann Axen kapott haladékot. Az előbbi beteg, az utóbbi pedig vizsgálati fogságban van, így meghallgatásukra egyelőre nem kerülhetett még sor. A párt vezetősége egyúttal igazságot szolgáltatott 47 személynek, akiket az [//ór/c/ií-korszakban sztálinista koncepciók alapján, igazságtalanul hurcoltak meg > és zártak ki az NSZEP-ből. Köztük van a ma 82 esztendős Kari Schirdewan, akit egy Ulb- riphttal támadt vita nyomán 1958-ban „frakció- zás” vádjával minden pártfunkciójából fölmentettek. Az NSZEP—DSZP vezetősége éles vitákkal tarkított, csaknem 16 órás ülése után elutasította a párt feloszlatását célzó indítványt. Felszólalásában Gregor Gysi pártelnök hangoztatta: a párt megszűnése politikai vákuumot és instabilitást eredményezne az országban, ami nemcsak az Q NDK létét, hanem a többi szocialista országban zajló demokratikus változásokat és magát a gor- bacsovi peresztrojkát is veszélybe sodorná. A hajnali órákban 80 szavazattal, hét tartózkodás és két ellenszavazat mellett elfogadott határozat értelmében a párt a jövőben csak a „Demokratikus Szocializmus Pártja” nevet vi(Folytatás a 2. oldalon) Drámai helyzet a kaukázusi köztársaságokban Gorbacsov televíziós nyilatkozata 9 A bakai lakosok virágokkal emlékeinek meg a nacionalisták és a hadsereg közötti lövöldözés áldozatáéról. (MTI-Tetcfotó) A kaukázusi köztársaságokban kialakult feszült helyzettel, a Bakuban szombat hajnalban kihirdetett rendkívüli állapottal, a véres nemzetiségi viszálykodással foglalkozott Mihail Gorbacsov szombat.esti televíziós nyilatkozata. A drámai helyzetre való tekintettel a szovjet televízió első központi programja megváltoztatta kora esti műsorát, helyt adva az államfői nyüatkozatnak, amelyet komolyzenei műsor követett. — Mindannyiunkat aggaszt, hogy nem szűnik, hanem növekszik a feszültség a Karabah-hegyvi- déki Autonóm Terület körül — kezdte nyilatko- zatát a fáradt, érzelmüeg láthatóan felkavart szovjet vezető. A központi szervek két esztendőn át törekedtek a bonyolult problémák kizárólag békés, politikai eszközökkel történő megoldására. A vezetés elvtársi párbeszédet folytatott a központi bizottság, a legfelsőbb tanács, a kormány szintjén, a két köztársaság vezetőivel, képviselőivel lezajlott tanácskozásokon. Minden eszközt megpróbáltak, hogy a zsákutcából kijussanak, normalizálják a Karabah körüli helyzetet. Az a meggyőződés vezérelte a vezetést, hogy az erőszak, az ellenségeskedés folytatása sehová sem vezet, csa*k az erőszak fokozásához, még több áldozathoz. Azerbajdzsán és Örményország vezetői — állapította meg Gorbacsov — nem tanúsítottak kellő felelősségtudatot, nacionalista nyomásnak engedve feladták elvi álláspontjukat. A két köztársaság legfelsőbb tanácsai alkotmányellenes döntései csak fokozták a szembenállást. Szélsőséges elemek kihasználták a kialakult helyzetet, s kiszélesítették a társadalom- és népellenes konfliktust. Fegyveres összecsapásokat provokáltak a két köztársaság közös határa mentén és a mindkét nemzetiség által lakott településeken. Gorbacsov emlékeztetett rá, hogy január 15-én ilyen előzmények után kényszerült a Legfelsőbb Tanács Elnöksége arra, hogy Karabahban és néhány más körzetben kihirdesse a rendkívüli állapotot. Az intézkedéseknek meg kellett volna állítaniuk a vérontást, észhez kellett volna téríteniük a szélsőségeseket. A társadalom józan hangjait azonban semmibe vették, rá se hederítettek a párbeszédet, türelmet sürgető felhívásokra. A szovjet vezető felidézte, hogy az ártatlanok halálához vezető tragikus események Bakuban tetőztek. Az események mind nyíltabban társadalom- és népellenes jelleget öltöttek, a törvényes szervek egyre működésképtelenebbekké váltak. Több száz kilométeren megrongálták a szovjet határ műszaki berendezéseit. A szélsőségesek erőszakosan törtek a hatalomra. Mindez nem folytatódhatott tovább — szögezte le az államfő. Az ország növekvő felháborodása határozott intézkedést sürgetett a jogrend helyreállítása, az emberek életének, biztonságának megóvása érde- kében. A szovjet .vezető röviden ismertette a szombati bakui eseményeket, személyes részvétét fejezve ki a nacionalista szélsőségesek által kiprovokált tűzharcban elesettek családtagjainak. i— Az állam kötelessége, hogy véget vessen az esztelen testvérgyilkos háborúnak, hiszen a szélsőségesek emberáldozatok árán is a maguk céljai felé törtek — mondta Gorbacsov, majd hozzátette, hogy a vezetés reméli, a lakosság megérti és támogatja az intézkedéseket, A főtitkár-államfő felhívta mind Azerbajdzsán, mind Örményország népeit, hogy tanúsítsanak bölcsességet, józanságot, no dőljenek be a nacionalista jelszavaknak. A televízió nyilvánosságán keresztül arra kért mindenkit, hogy működjön együtt a békés állapotok helyreállításában. — Mélyen hiszem—mondta befejezésül Mihaü Gorbacsov —1 hogy diadalmaskodik a felelősség- érzet. Ma minden korábbinál nagyobb szükség van a nemzeti egyetértésre, a szoros együttműködésre, kölcsönös segítségre. 9 Készül a népszerű delikátesz, a mártott, dianás cukorka. (Walter Péter felvétele) A kecskeméti Delikát Édesipari Kisszövetkezetnek 1985. szeptemberében még 16 millió forintos örökölt vesztesége volt. Dolgozóik többsége nő, akik a sok túlmunka miatt családjukat, háztartásukat hanyagolták el, csakhogy a szövetkezet kizökkenjen a kátyúból. A hasonlatnál maradva: kizökkent és meg is lódult, olyannyira, hogy tavaly, az előző évi eredményeik alapján megkapták a Kiváló Kisszövetkezet kitüntetést az Olasztól. Harmadmagukkal Bács-Kiskun megyében. Rájuk fért volná a lazítás, de 1989-ben a gazdasági körülmények az előzőnél is nehezebb feladatok elé állították őket Tavalyi eredményük az előző évi nyereségnek körülbelül a 80 százaléka (még nem készült el a mérleg). Mire számíthatnak az idén? A kérdést különösen a várható, s a már bekövetkezett áremelések indokolják. Annál is inkább, mivel csupa olyan alapanyagot használnak, amelyek jelentős mértékben drágultak, drágulnak: csokoládét, kristálycukrot, margarint, (Folytatás a 2. oldalon) Kohl Antal Del clilclcbl KaUllaK. íj: nPíIflíTOínKnk 1 \X, UvvlCl^v/^ liul/B. ' - ^^XisfseiSD
