Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-04 / 3. szám

Szűrös Mátyás fogadta a diplomáciai testületek képviselőit Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, az új év alkalmából, szerdán, az Országház Munkácsy Termében fogadta a Bu­dapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A szívélyes légkö­rű fogadáson részt vett Horn Gyula külügyminiszter is. (MTI) Normalizálódik a helyzet a magyar—román határszakaszon KÉNYSZERŰ KIVONULÁS A SZOVJET PIACRÓL Munkásgyűlés kérdőjelekkel • Az Április 4. Gépipari Műveknél ezúttal is a vezér- igazgató beszámolójával kez­dődött a munkásgyűlés. Hosszabbra nyúlt a szokásosnál az Április 4. Gépipari Művekben (Á4GM) a szerdán reggel megtar­tott munkásgyűlés. A régi menet­rend szerint most is Szabó Lajos, a félegyházi gyár vezérigazgatója ér­tékelte az elmúlt esztendő munká­ját, majd vázolta a jövő feladatait. Ám ezt követően két spontán hoz­zászólás is elhangzott, amelyekben az előadás nem egy megállapítását megkérdőjelezték. Először tehát Szabó Lajos szá­molt be a vállalat 1989-es tevé­kenységéről. Mint mondotta« az alapvető célokat sikerült elérniük, mert bár a belföldi piacokon elma­radtak a tervezettől, ugyanakkor a dollár- és rubelexportjukat teljesí­tették. Nyereségük húszmillióval meghaladta az előző évit. Ezt a takarékos gazdálkodás mellett an­nak is köszönhették, hogy ’89-ben társasággá szervezték át a fenék­sajtoló üzemet, valamint a Kun- Sör Innovációs Társaságot. De­cember 21-én a Löwenbräu sör­gyár képviselőivel szándéknyilat-1_ kozatot írtak alá, amelynek értelmében a nyo- gatnémet cég vállalja, hogy 51 százalék tulaj­donrészesedés mellett belép a társaságba. A nyereség, ami meghaladta a tervezettet, lehetővé tette, hogy tíz százalék bérfejlesztést hajtsanak végre az Április 4. Gépipari Művek­nél. Ez egyben azt is mutatja, hogy nem tudták megőrizni mindenki számára a mai rohanó inf­lációban a korábbi életszínvonalat; csupán a kulcsszakmákban. A vezérigazgató ezután hangsúlyozta, hogy az idei év mérföldkő lesz a vállalat életében, hisz piac-, szerkezet- és érdekeltségváltást kell vég­rehajtaniuk. A szovjet piacról, amely 15 éven keresztül meghatározta a gyár termelését, kény­telenek kivonulni. Belföldi eladásaikat viszont növelniük kell, ám ehhez javítani szükséges pia­ci munkájukat. Ugyanakkor megvan a lehető­ségük arra, hogy megduplázzák dollárexportju­kat. Biztató tárgyalásokat folytatnak ezzel kap­csolatban partnereikkel. Elképzeléseik megva­lósítása érdekében továbbfejlesztik érdekeltségi rendszerüket: előtérbe kerülnek az osztály-, a csoport- és az üzemérdekek. A cél: függjön job­ban mindenki jövedelme a teljesítménytől. Ja­nuár elsejétől átlagosan tízszázalékos alapbér- fejlesztést terveznek. De ha az elképzeltnél na­gyobb nyereséget sikerül elérniük, akkor ez a szám még növekedhet. Ezt követően Kelemen /ózje/létesítményfele- lős kért szót. Egyebek között bírálta a vállalat döntéshozó mechanizmusát. Mint mondotta: a dolgozóknak nincs beleszólásuk a lényeges döntésekbe. Megítélése szerint rendkívül veszé­lyesek a hazánkban napjainkban tapasztalható privatizálási folyamatok. Szerinte a nemzeti va­gyont felértékelés nélkül, értéken alul adjuk át a nyugati tőkéseknek. Ezután Kelemen József a munkavállalói érdekképviseleti rendszer javí­tása érdekében javaslatot is tett. Mivel, mint mondta, a vállalati szakszervezeti vezetés nem senki sem tájékoztatta. A hozzászóló ugyan­csak szorgalmazta a szervezeti változásokat, majd hozzáfűzte, hogy a sörgyárral kapcsolat­ban bejelentett változásról most szerzett tudo­mást. (Tudniillik, hogy a német cég 51 százalék­kal részesedne.) Hangsúlyozta, hogy a munká­sok erről is utólag értesültek. Ezután emlékez­tetett az év közben kiadott kényszerszabadsá­gokra, amelyeket a dolgozóknak a rapszodikus munkaellátottság miatt kellett kivenniük. Meg­kérdezte: hogyan sikerülhetett ezek után ilyen jól a ’89-es év? A hozzászólások után a vezérigazgató vála­szolt a felvetésekre. Rácz Pálnak a bérfejlesztés­sel kapcsolatban elmondta, hogy már kará­csony előtt a szakszervezet asztalára került a béremelési javaslat. Még e hónap elején megtár­gyalhatják azt a kollektívák is, és már február­ban felvehetik a dolgozók az új alapbéreket. A munkaellátási problémákról szólva kifejtette: „Tudomásul kell vennünk, hogy értéket nem csupán fizikai munkával lehet teremteni. Az, hogy a munkaellátási gondok ellenére nyeresé­ges lett a cég, a fizikai dolgozók munkája mel­lett vállalatunk mérnökeinek, kereskedőinek is köszönhető, akik jó üzleteket kötöttek.” A Kun-Sört érintve aláhúzta, hogy az nem tisztán vállalati vagyon, hiszen az Á4GM ab­ban csupán 41 százalékkal részesedik. A többi a Kőbányai Sörgyáré és egyéb, más vállalatoké. Tehát nem az Á4GM, hanem a Kun-Sör gazda­sági társaság igazgatótanácsa hozza a vele kap­csolatos döntéseket. Végezetül Szabó Lajos visszautasította a Ke­lemen József által elmondottakat, aki diktatóri­kusnak minősítette a cég döntési mechanizmu­sát. A vezérigazgató véleménye szerint az Á4GM-nél nem ilyen az irányítás, hiszen éppen a decentralizálás irányába haladnak. Gaál Béla • Rácz Pál, a daraboló dolgozója felidézte az előző évi munkásfórumon elhangzottakat. (j? kap kellő támogatást, ezért munkástanácsot kell létrehozni. A következő felszólaló Rácz Pál, a daraboló dolgozója volt. Felidézte a tavaly decemberben megtartott munkásfórumot, ahol a vezérigaz­gató megígérte, hogy ez év elején mindenki tud­ni fogja, mekkora bérrel vág neki az idei eszten­dőnek. Ám a dolgozókat a mai napig erről még A magyar—román határszakaszon kedden megszüntették a megerősí­tett szolgálatot. Ezt Zubek János alezredes, a BM Határőrség cso­portfőnök-helyettese, szóvivő kö­zölte az MTI munkatársának kér­désére. Elmondta, hogy a napokban 38 román állampolgár jött át a „zöld határon”, közülük kilencet — saját kérésükre -— visszaenged­tek, huszonkilencen pedig tartózko­dási engedélyt kaptak. Szólt arról is, hogy december 29. és január 2. között 22 753-an lépték át a magyar—román határt, közü­lük 11 063-an utaztak ki, és 11 690- en érkeztek. Útlevél nélkül, tartóz­kodási engedéllyel 227-en utaztak Romániába, s közülük öten jöttek vissza. A szóvivő hangsúlyozta: so­ha nem tapasztalt együttműködés alakult ki a magyar és a román határőrök között, szinte várakozás nélkül lehet közlekedni ezen a ha­társzakaszon. Elmondta azt is, hogy az említett időszakban 1950 segélyszállítmányt indítottak el, ezek közül 1057-et személygépko­csival, 747-et teherautóval, vala­mint 146-ot vasúton. A romániai segélyszállítmányok nem veszélyeztetik a belső ellátást A belső árualapok pontos is­meretéhez a Kereskedelmi Mi­nisztérium szükségesnek tartja, í hogy mielőbb regisztrálják: mennyi és milyen áru került, ' illetve kerül ki az országból Ro­mániába. Ezért december 29-én ; arra kérték a vállalatokat, a ^ pártokat és szervezeteket, hogy ' a minisztérium ügyeletén janu­ár 2-áig közöljék szállítmánya- „ ik összetételét, értékét. Bár az összesítés még nem történt meg, a jelentések megle­hetősen hiányosak, a tapaszta- - latok alapján mégis úgy tűnik, hogy a romániai segélyszállít­mányok nem veszélyeztetik a belső ellátást — válaszolta Szó- “ rádi Sándor, a Kereskedelmi Minisztérium főcsoportfőnöke az MTI kérdésére. Elmondotta, 4 hogy az eddigi szállítmányok jó üt része a múlt évi külkereskedel­mi kötések alapján indult út­nak, így például 310 tonna vá- gott baromfi, valamint 400 ezer rubel értékű gyógyszer. Egyéb [i. alapvető élelmiszerek — liszt, cukor, húskonzerv, háztartási | vegyi áru, mosópor, szappan, | fogkrém — szintén szerepeltek | a múlt évi megállapodások áru- I listáján. (Ismeretes, hogy kará- I csonykor feloldották a romá- | niai exportkorlátozást.) A napokban útnak induló I szállítmányokat az ez évi egész I éves — igaz, sok esetben még I konkrétan meg nem kötött —- ? kereskedelmi szerződések terhé- | re küldik a vállalatok. Előre- | hoznak több olyan tételt, ame- .. lyekre Romániának a talpra ál- | láshoz feltétlenül szüksége van. | Szó van arról például, hogy az egész évre lekötött 4 miihó rubel ^ értékű gyógyszert, a lehetősé- I gekhez képest, még az első ne- gyedévben szállítják, s ugyan­csak útnak indítanak 1,3 miihó rubel értékű gyermektápszert. Már megkezdődtek a tárgyalá­sok arról is, hogy a magyar vál­lalatok sertéshúst, húskészítmé­nyeket és további baromfiszál- lítmányokat exportálnak, ■ ám ez attól függ, hogy az árban si­kerül-e megállapodni. Mind­ezek a szálhtmányok a külkeres­kedelmi forgalom részét képe­zik, az ezen felüli küldemények segélyként indulnak útnak a vállalatoktól, pártoktól, szerve­zetektől, illetve a lakosságtól Romániába. Ez utóbbiak érté­két, összetételét ma még nem tudják, azt sem, hogy a lakos­ság saját tartalékaiból— a ko­rábban felvásárolt élelmiszer­készletekből — mennyit szánt Románia megsegítésére. Az összesítésen most dolgoznak. A romániai fogadókészség javítása érdekében diszpécser- szolgálatot szerveztek a szom­szédos országban. A bukaresti magyar kereskedelmi kirendelt­ség, valamint a román külke­reskedelmi minisztérium egy- egy munkatársa vállalkozott arra, hogy koordinálja a romá­niai igényeket és segít a foga­dás, az áruk szétosztásának megszervezésében. A magyar kereskedelmi árualapokból szállított termékekért előbb- utóbb meg kell érkeznie az el­lentételnek. Bár erre vonatko­zóan konkrét adatok még nem ismeretesek, a román partnerek jelezték: nem látják akadályát annak, hogy az eddigi gyakor­lat szerint ebben az évben is folytatódjék a két ország közöt­ti külkereskedelem, megérkez­zenek Magyarországra a Dacia személygépkocsik, valamint azok a termékek, amelyeket a hazai gazdaság korábban is Romániából szerzett be. AZ ÁRBIZOTTSÁG ELEMEZ — ÉS EMEL Január 8-ától: új húsárak Január 8-ától átlagosan 32 százalékkal drágulnak a húsipari termékek — közölte az MTI érdeklődésére Mike Imre, a Húsipari Egyesülés igazgatója. Elmondta, hogy a húsipari vállalatok lényegé­ben szabadon határozhatják meg áraikat. Az ágazat esetében az történt, hogy több héten át árbizottság elemezte az állattenyésztés és a húsfeldolgozás költségeit, és szerény jövedelem „beépítésével” alakította ki ajánlatát a fogyasztói árakra, amelyeket a Húsipari Egyesülés ajánlottként tesz közzé. (Ettől a kereskedelem eltérhet.) * Eszerint a rövidkaraj szűzpecsenyével 250, a sertéscomb 250, a lapocka 210, az oldalas 130 forintba kerül majd. A marhahúsok közül a Stefánia 220, a lábszár 180, a szegy, az oldalas, a csontos leveshúsok ajánlott ára 110 forint. A felvágottak közül a párizsi kilója 130, az olasz 170, a Zala felvágott 190, a gépsonka 360, a Pick szalámi pedig várhatóan 460 forintba kerül majd. A füstölt kenyér- szalonna ajánlott ára 60, a disznósajté 80, a füstölt kolozsvári sza­lonnáé pedig 160 forint. Az igazgató elmondta, hogy az év során már csak kisebb mértékű árnövekedés várható, ha a termelők áremelést hajtanak végre. Jelen­leg a sertés felvásárlási ára kilónként 66 forint, szemben az elmúlt évi átlag 56-tal, ám a termelők már most 70 forintot szeretnének kapni. Több helyen visszatartják az árut, hogy ily módon érjék el a felvásárlási ár további emelésiét. Ezért nem zárható ki a későbbiek­ben egy újabb, mintegy 5 százalékos fogyasztóiár-emelés. Képviselői indítvány: mindig a nép válasszon köztársasági elnököt Még a jelenlegi Országgyűlés módo­sítsa az alkotmányt úgy, hogy mindig a nép válasszon közvetlenül köztársa­sági elnököt. Sőt, szeptemberre tűzze is ki az elnökválasztás időpontját, mert ily módon — még kétfordulós válasz­tás esetén is — október 23-án, a köztár­saság kikiáltásának napján beiktathat­ják hivatalába a Magyar Köztársaság elnökét. Ezt indítványozza Király Zol­tán és Raffay Ernő, Csongrád megye két képviselője. Király Zoltán az MTI munkatársá­nak elmondta: önálló képviselői indít­ványuk a társadalom jelentős részének egyetértésével találkozik. Már a tavaly novemberi népszavazás, de főként az azt követő viták nyilvánvalóvá tették, hogy az állampolgárok sokasága köz­vetlenül kíván köztársasági elnököt választani. Ez a személyes tapasztala­tuk is. Azóta jó néhány párt is erre az álláspontra helyezkedett, annak el­lenére, hogy a politikai egyeztető tár­gyalások megállapodása más kompro­misszumot tartalmazott. Ismeretes, hogy ez a megállapodás úgy szólt: első alkalommal, kivételesen a nép közvet­lenül választ köztársasági elnököt, az új parlament megalakulását követően viszont ez az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Az új parlament természetesen saját belátása szerint dönt majd ebben a kér­désben. De — hangsúlyozta Király Zoltán — nem biztos, hogy az elnökvá­lasztás nem fullad szűk pártérdekeken alapuló ádáz, és kevéssé érdemi viták­ba. Ez esetben tehát a nép bölcsessége többet jelenthetne. S ha a jelenlegi par­lament szeptemberre kitűzné az elnök- választás időpontját, ez nem sértené az új Országgyűlés jogosultságát, viszont elegendő idő állna rendelkezésre a ki­választódásra és kiválasztásra. Király Zoltán véleménye szerint at­tól sem kell félni, hogy a nép diktatúrá­ra hajlamos elnököt választ majd, hi­szen a már többpártrendszerű parla­ment és az általa választott kormány erős kontrollja nem adna diktatúrate- remtö alkalmat a köztársasági elnök­nek. (MTI) Korom és Biszku most keveset tud Ülést tartott a honvédelmi vizsgálóbizottság Folytatódik a Magyar Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre: Kiskirályok mundérban című köny­ve nyomán a honvédelmi vizsgálóbizottság végez az Országgyűlés megbízásából. A bizottság szerdán, a Parlamentben ezúttal Korom Mihályt és Biszku Bélát, a Magyar Néphadsereg felett egykor politikai felügyeletet gyakorló MSZMP központi bizottsági titkáro­kat, valamint Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert és Mórocz Lajos vezérezredest, honvédelmi minisztériumi államtitkárt hallgatta meg. A honvédelmi vizsgálóbizottság korábban Bokor Imre nyugalma­zott ezredest, a Honvédelmi Minisztérium és a katonai ügyészség képviselőit és a leginkább érintett személyt, Czinege Lajos volt honvédelmi minisztert meghallgatva nem pusztán szűk értelemben vett katonai, hanem politikai kérdésekkel is szembetalálta magát. A két egykori politikusnak feltett kérdések azt kísérelték meg tisz­tázni: a hadsereg pártirányításának milyen szerepe volt a Magyar Néphadsereg bizonyos szféráinak lezüilésében? A bizottság rendel­kezésére álló eddigi adatok, dokumentumok, forrásmunkák ugy anis azt látszanak igazolni, hogy ez az irányítási mechanizmus nem is kis mértékben adott lehetőséget a feltételezett, illetve tapasztalt vissza­élések elkövetésére. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents