Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-20 / 17. szám
MA: Bemutatkozott a magyar Watergate-ügy kulcsfigurája (2. oldal) HÉTFŐN: Gergely pápa meg a „liberó” (5. oldal) Jancsó-korszak Kecskeméten (5. oldal) Fram^ois Mitterrand a pártok képviselőivel találkozott Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke hivatalos magyarországi látogatásának második napján, pénteken reggel szállásán politikai pártok képviselőit fogadta. Az államfő előző nap a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Szocialista Párt vezetőivel folytatott megbeszélést, ezúttal a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt vezetőit látta vendégül kötetlen légkörű közös reggelire. A közösen elköltött reggeli után Pozsgay Imre államminiszter kereste fel szállásán Francois Mitterrand-t. Az államfő és az államminiszter megbeszélésén részt vett Kovács László külügy- minisztériumi államtitkár. Mitterrand elnök ezután a Kozma utcai új temető 301-es parcellájában koszorút helyezett el Nagy Imre nyughelyénél. A koszorúzásnál ott volt felesége, Danielle Mitterrand és Roland Dumas külügyi államminiszter. A magas rangú vendég azután a Kölcsey Ferenc Gimnáziumba látogatott, ahol fővárosi iskolák francia szakos tanáraival találkozott. Mitterrand elnök és felesége később fogadást adott a Néprajzi Múzeumban, t Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke január 19-én a Kozma utcai új köztemető 301-es parcellájában koszorút helyezett el Nagy Imre sírján, és az 56-os forradalom áldozatainak közös sírján. (MTI-telefotó) ahol megjelent Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök és felesége. Az elnök ezután ebédet adott a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségei tiszteletére a Hungária Kávéház és Étteremben. Szűrös Mátyás és Francois Mitterrand délután nemzetközi sajtókonferencián összegezte a látogatás eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia budai várbeli kongresszusi termében. Mindkét fél elégedettségének adott hangot. A francia elnök elutazása előtt rövid megbeszélést folytatott Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsekkel a budai érseki palotában. Szeretnie: Tsz-közgyűlés, tüntetéssel Tüntetés kíséretében kezdődött pénteken, Szerem lén, a helyi Szőlőskert Termelőszövetkezet közgyűlése. A művelődési házban tartott ösz- szejövetel egyik napirendi pontjával, a föld eladásával kapcsolatos téma miatt gyűlt össze és tiltakozott mintegy harminc ember a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt helyi szervezetének szervezésében. A tüntetők, akik egyébként előzetesen bejelentették e szándékukat, a művelődési ház udvarából hangszórón tiltakoztak a tsz-földek eladása ellen, követelve, hogy a közös vagyon kiárusítását mindaddig függessze fel a termelőszövetkezet, míg az új földtörvény nem jelenik meg. A tüntetők, felszólításra, abbahagyták a hangos tiltakozást, a továbbiakban nem zavarva a közgyűlés menetét. A szeremlei termelőszövetkezet közgyűlésén sem volt teljesen egységes a vélemény. Végül azonban a 95 aktív dolgozó és 50 nyugdíjas döntő többséggel úgy határozott, hogy kizárólag a termelőszövetkezet tagjai 2 hektár mértékig vásárolhatnak földet a tsz közös tulajdonban lévő területeiből. Az ár — a jelenlegi földtörvényben leírtaknak megfelelően — aranykoronánként száz forint Szeremlén a földek átlagosan 22-24 aranykorona -értékűek. Az összességében 269 tagú —104 aktív dolgozóból és 165 nyugdíjasból összetevődő — szövetkezet közgyűlése a megjelentek részarányát tekintve határozatképes volt A határozatról Vancsura István elnök tájékoztatta az MTI munkatársát. A miniszterelnök interjúja a lehallgatási botrányról KIKET SZERETNÉNEK KÉPVISELŐJELÖLTNEK? Fidesz Németh Miklós miniszterelnök interjút adott a Magyar Hírlapnak a közvéleményt foglalkoztató lehallgatási botránnyal kapcsolatban. A lap szerkesztősége az interjút, meg a megjelenés előtt, az MTI rendelkezésére bocsátotta. — Hibásnak tartja-e magát a lehallgatási botrány miatt? — Annyiban, hogy 1989. október 23., a Magyar Köztársaság kikiáltása után a honvédelemhez hasonlóan át kellett volna szervezni a belügyet is. — Miért nem tette meg? — A gazdaság működőképességének megőrzése, az ezzel összefüggő gazdaságpolitikai feladatok kidolgozása rendkívül nagy feladatot jelentett. így választani kellett a honvédelem és a belügy között. Végül is a honvédelmet választottam a nemzetbiztonsági szempontok mérlegelése után. — A belügy átszervezése miért éppen 1989. október 23. után vetódött fel és miért nem előbb? — Előbb is felvetődött és éppen a belügyi vezetők kezdeményezései alapján. így megfogalmazódott az átfogó reform, a nemzetbiztonsági törvény megalkotásának szükségessége. Döntés azonban nem született, és ez nem csak a kormányzaton múlott. A Magyar Köztársaság kikiáltása előtt a belügyi munka sajátos helyet foglalt el a kormányzaton belül. Az MSZMP felügyelte és közvetlenül utasította is. Tehát pártirányítás alatt állt. Az irányítás illetékes szerve az MSZMP felső vezetése mellett működő, biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó bizottság volt. Ennek én nem voltam tagja. —1989. október 23. után viszont a helyzet megváltozott. Még egyszer megkérdezem: a kormányzat miért nem cselekedett azonnal? — Az előbb említett okokon túl még szerepet játszott, hogy 1989-ben a Belügyminisztérium jelentős szerepet töltött be a belpolitikai stabilitásban, a békés átmenet előrehaladásában. — És a belbiztonsági szolgálat? — Ez a szolgálat is átalakult 1989-ben. A korábbi években még meglévő adminisztratív jogköre megszűnt és áttérőben volt égy olyan állapotba, amelyben az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló tevékenység felderítése mellett belpolitikai elemzéseket készít. Keresték tehát új helyüket, és a nekem negyedévenként eljuttatott belpolitikai elemzések tanúsága szerint megfelelő irányba indultak el. — ön olvasta a belbiztonsági szolgálat jelentéseit? ■— Ilyen típusú jelentést — amelyet Kis János, az SZDSZ és Fodor Gábor, a Fidesz képviselője személyesen nyújtott át — eddig még nem láttam. Utána érdeklődtem, hogy ezek milyen anyagok és megtudtam, hogy ezek a jelentések a belbiztonsági szolgálaton belül voltak ismertek és napi összefoglaló-, kát készítettek belőlük, amelyet a Belügyminisztérium néhány vezetője ismert. Természetesen kaptam belpolitikai témájú jelentéseket a belügyminisztertől vagy helyetteseitől is. Ezek bizalmas jelentések voltak — hasonló jellegű anyagokat egyébként a kormányzat más területeiről is kapok (külügy, gazdasági információk) —, amelyek belpolitikai témákat értékeltek, elemeztek. — Nem gondolt rá, hogy ezeket nem törvényes eszközök alkalmazásával szerzik? — Nem. Én az elolvasott elemzésekből nem jutottam ilyen következtetésre. Persze, lehet, hogy csak azért, mert nem vagyok belügyi szakember. Egyébként a kormányzat a titkos eszközök alkalmazását 1989. október 23. után megtiltotta a pártokkal kapcsolatos információk szerzésében és erről a nyilvánosságot is tájékoztatta. — A pártokról szerzett információk gyűjtését ki engedélyezte? — A Minisztertanács a Belügyminisztérium számára 1989-ben alapvető feladatokat jelölt ki. Ez az alkotmányos rend védelme, a belpolitikai stabilitás, a békés átmenet segítése volt. Ennek alapján a Belügyminisztérium határozta meg a feladat teljesítésének módját, az ehhez szükséges információk szerzésének tárgyát és eszközeit. Persze rendkívüli esetekben más a helyzet. 1989-ben három olyan esetre emlékszem, amikor a belügyminisztertől speciális belbiztonsági munkát kértem. Először: június 16., a Nagy Imre-temetés alkalmából, amikor a temetés előtti rendkívül feszült hangulatban nem volt kizárható, hogy súlyos provokációkkal vagy erőszakos cselekményekkel megzavarják az eseményeket. Másodszor: 1989. október 23. előtt kértem hasonló biztonsági-védelmi feladatok ellátását megalapozó információszerzési munkát. Harmadszor: november folyamán kértem ilyen jellegű munkát, amikor a békés átmenet veszélyeztetésére irányuló szervezett akció szándékát és előkészületeit jelezték számomra. — Ön biztos abban, hogy kizárólag Ilyen esetekben gyűjtött információkat a pártokról a belbiztonsági szolgálat? — Az SZDSZ és a Fidesz által átadott anyagok tanúsága szerint máskor is. — És önnek erről nem volt tudomása, — Nem tudtam, hogy ilyen tevékenység rendszeresen folyik. És csak zárójelben jegyzem meg, nem kis megdöbbenéssel kellett megtudnom a nekem átadott dokumentumokból, hogy a nekem, vagy a kormány egyes tagjainak címzett levelek tartalmát is előbb ismerték meg mások, mint maguk a címzettek. Bár a Belügyminisztériumtól kapott anyagok között volt néhány, amelynek funkcióját nem értettem. Információt tártalmazott pártokról, de nem tudtam illeszteni a kormányzati célokhoz. Nem érzékeltem, hogy ezek mennyiben szolgálták a biztonsági-védelmi célokat, vagy éppen a békés átmenetet. Ezeket nem is lehetett hasznosítani a kormányzati munkában, valószínűleg régi reflexek alapján készültek. — Mi a véleménye az eddigi vizsgálatokról? — Mindegyiket szükségesnek tartom. Az Alkotmánybíróság jelenleg azt vizsgálja, hogy a belbiztonsági tevékenység mennyiben törvényes és mennyiben nem; a Katonai Főügyészség azt vizsgálja, hogy hol és mennyiben történt jogsértés, visszaélés: a belügyminiszter által felállított bizottság pedig azt, hogy a Belügyminisztériumon bélül melyek voltak a belbiztonsági munka fő jellemzői, hogyan szabályozták azt. Ezek a vizsgálatok rövidesen lezárulnak és azok eredményétől függően megtesszük a megfelelő kormányzati lépésekét. Ezek között külön kormányzati vizsgálóbizottság felállítását sem zárom ki. Ezenkívül szuverén parlamenti döntés kérdése, hogy a parlament milyen tárgykörben indít vizsgálatot, amely még felölelheti akár a múlt vizsgálatát is. (Folytatás a 2. Oldalon) A megyénkbeli pártok közül elsőként a Fidesz tárta a nyilvánosság elé a választásokon jelölni kívánt tagjai névsorát. A tíz egyéni választási kerületből ötben önálló jelöltet indítanak, ennek megfelelően területi listát is összeállítanak majd. Kecskemét I. számú választókerületében Hertelendy László (30 éves) kisvállalkozó, a II. számúban dr. Sarkadi Zsolt (30 éves) jogász, a megyei tanács főelőadója, Tiszakécskén Rác András (48 éves), a Szikrai Állami Gazdaság kertészmérnöke, Kiskőrösön Opa- uszki György (30 éves), az Állami Biztosító üzletkötője, Kalocsán pedig Perity Antal (26 éves) kisiparos számára gyűjtenek ajánlási szelvényeket január 24. és február 23. között. A Fiatal Demokraták kampányfőnöke szerint ennek során a szavazópolgárokat elsősorban a lakásukon keresik majd fel, de kecskeméti irodájukban (Katona J. tér 8.) is átveszik a körzetek velük szimpatizáló lakóitól a szelvényeket. MSZP A Magyar Szocialista Párt kecskeméti szervezete — mondták el tegnap este sajtóértekezleten — összevont taggyűlésen vitatta meg, kiket ajánl képviselőjelöltnek. A kecskeméti 1. vk.-ben Nagy Attilát (56 éves), a Kecskeméti Katona József Színház pártonkívüli színészét, a 2. sz. vk-ben dr. Brúszel Lászlót, (38 éves), a megyei tanács pénzügyi osztályvezető-helyettesét, az MSZP városi elnökét szeretnék indítani. Megegyezés a pártokkal a választási propagandáról Amint olvasóink előtt ismeretes, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke 1990. március 25- ére kiírta az országgyűlésiképvi- selő-választásokat. Elvileg a kiírás, illetve a kihirdetés napjától tehát — hosszú évtizedek után először — a többpártrendszernek megfelelően elkezdődött az a választási propagandaidőszak, amelynek során a különböző pártok és szervezetek ismertetik programjaikat, jelölteket állítanak, gyűléseken, ösz- szejöveteleken. plakátokon, szórólapokon, különkiadvá- nyokban igyekeznek minél több választópolgárt megnyerni céljaiknak. Ez szerves része a demokráciának, a pluralista államberendezkedésnek, a többpártrendszernek. Természetesen nem nélkülözhető ebben a választási propagandában a sajtó, sőt egyike a nyilvánosság leghatásosabb eszközeinek. Éppen ezért, ennek tudatában hívta össze a Petőfi Népe szerkesztősége a Bács- Kiskunban működő pártok és szervezetek képviselőit, hogy megállapodjunk a nyilvánosság ez idő alatt folytatandó gyakorlatáról A január 17-én Kecskeméten, a Sajtóházban tartott összejövetelen a választási pártok, szervezetek, valamint a szerkesztőség vezetői korrekt tanácskozás során érett politikai kultúráról & etikáról téve tanúságot, a lap 3. oldalán olvasható szabályzatot fogadták el. Elfogadta a szabályzatot az Agrárszövetség megyei választási irodája, a BÁCS-UNIÓ, a Magyar Demokrata Fórum, a Keresztény Demokrata Néppárt, a Magyar Néppárt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei koordinációs bizottsága, a Hazafias Választási Koalíció megyei irodájának képviselője. A megállapodásnak megfelelően tehát a Petőfi Népének a pártok propagandaanyagai közlésére átengedett oldalam a következő héttől megjelenő írások az adott párt, illetve szervezet, és nem a szerkesztőség véleményét, álláspontját képviselik. Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének üzenete a nemzethez Honfitársaim! Ezekben a napokban, a képviselői jelölésekkel gyakorlatilag is megkezdődik a választási kampány. Március 25-én szabad országgyűlési választásokat tartunk, ami egyedülálló jelentőségű esemény lesz hazánk történelmében. Mindannyiunkra nagy felelősség hárul, hogy az új parlament születése minél kevesebb megpróbáltatással nehézséggel járjon, a meggondolatlan és felelőtlen választási módszerek ne veszélyeztessék az ország és a nemzet nyugalmát, jövőjét. Hiszem, hogy képesek vagyunk méltósággal megélni a demokratikus államrendszer megteremtését, s az ezzel szükségszerűen járó vajúdás időszakát. Az alkotmány szerint a köztársaság elnökének őrködnie kell a nemzet egysége és az államszervezet demokratikus működése felett. Ezért — abból kiindulva, hogy hazánkban az események kedvezőtlen irányt vehetnek, mert sokan nem tanultak még saját múltunk tragédiáiból s a környező országok új keletű keserű tapasztalataiból sem — felhívom az ország közvéleményét, elsősorban a pártok és a politikai csoportosulások, szervezetek vezetőit, testületéit: tartózkodjanak a szélsőséges megnyilvánulásoktól, a társadalmi légkört zavaró és rontó indulatoktól. A sajtó ne adjon helyt a megfélemlítéseknek és az uszításoknak. Vigyázzon az igazságra, és ne szolgálja a megalapozatlan „szenzációkat”. Ne a tüntetésekre és a sztrájkokra hívjanak fel, mert ezek — anélkül, hogy segítenének gondjaink enyhítésében — kiszámíthatatlan, ellenőrizhetetlen folyamatokat indíthatnak el, és veszélybe sodorhatják a demokratikus átalakulás békés jellegét. Tanuljunk saját történelmi tapasztalatainkból! Nálunk, sajnos, gyakran az érzelem, s kevésbé az értelem, jobbára a türelmetlenség, s nem a türelem hallatta hangját, s könnyen vált meghatározóvá a szociális demagógia, s elhatalmasodott a gyűlölet. Az ország lakossága nyugalomra, békességre, lét- és közbiztonságra vágyik. Ezért a választási kampány kényes politikai időszakában megkülönböztetetten törekedjünk egymás megértésére, önfegyelemre és türelemre. A demokráciát nem lehet rohammal létrehozni. Egy egész emberöltő egymásra halmozódott hibás döntéseit, azok következményeit nem lehet néhány hónap alatt kijavítani, felszámolni. Őrizzük meg az ország kormányozhatóságát, ennek érdekében akadályozzuk meg az állami és közigazgatási rendszer szétzilálását. A háromoldalú politikai tárgyalásokon részt vett pártok, politikai erők felelősséggel tartoznak a múlt év szeptemberében létrejött megállapodások Végrehajtásáért, s az akkori megbeszélések alkotó légköre, kompromisszumkészsége most is hasznosítható. Fel kell lépni a vádaskodással, a botránykeltéssel és a konfliktusok szításával szemben. Formálják a józan gondolkodású emberek a közvéleményt! Üdvözöljük a törvényesség következetes betartására és a választási etikai kódex kidolgozására irányuló törekvéseket Régi igazság, hogy az igazi szabadság nem az, amely szerint az ember azt teheti, amit akar, hanem az, amikor azt teheti, amit kell. Minden párt, minden képviselő- jelölt programjával, saját igazával fogadtassa el magát, így győzze meg választóit, ne vetélytársai elleni támadással, hitelének szándékos lebontásával. Csakis így őrizheti meg saját és az ország méltóságát is. Kérem honfitársaimat, hogy a történelmi felelősség tudatában, a nemzeti béke megőrzése és az összefogás jegyében támogassák a felhívásomban megfogalmazott törekvéseket. Ne engedjük, hogy az épülő, erősödő magyar demokráciában zátonyra fusson a békés átmenet! Hatszázzal kevesebben—Hová utazik a miniszter? Kilencszobás lakást bérel Czinege Titkos iratokat loptak el egy alakulattól Sajtótájékoztató a Honvédelmi Minisztériumban December elsejétől különvált szervezetileg a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Néphadsereg Parancsnoksága. Mint a hivatalvezető mondta, a Honvédelmi Minisztérium feladata — a többi között—javaslatok kidolgozása a parlament, a kormány számára, a nemzetközi katonai diplomáciai kápcsolatok ápolása' a Varsói Szerződés és a NATO tagországaival, illetve a semleges országokkal. E szervezeti változással a minisztérium létszáma mintegy 500-600 fővel csökkent, s mindössze a miniszter, az államtitkár, egy miniszter- helyettes és hat főosztályvezető, illetve azok beosztottjai tevékenykednek a Honvédelmi Minisztériumban. A Magyar Néphadsereg Parancsnoksága — a parancsnok Lőrincz Kálmán altábornagy — klasszikus törzskari szervezésben állt fel, amelynek feladata a Magyar Néphadsereg katonai, szakmai, illetve a csapatok operatív irányítása. A két szervezet teljes megalakulása március 31-én fejeződik be. Keleti György ezredes bejelentette, hogy a Magyar Néphadseregben a múlt év december 31-éig megszűnt a pártpolitikai tevékenység, hamarabb, mint azt a Minisztertanács előírta. Ismertette, hogy (Folytatás a 2. oldalon) debni Minisztérium hivatalvezetője beszélt izzókról a szervezeti változá- sokról, amelyek a közelin últbao zajlottak le a Magyar Néphadserium legfelsőbb vezetésében.
