Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-16 / 13. szám

Képes tudósítás a szekusperről Straszer András, a Petőfi Népe munkatársa január 12-én járt Nagyszebenben. A városról és az ott zajló tárgyalásról készített képriportját holnapi lapunkban közöljük. LÁZÁRT ÉS BORBÁNDIT HALLGATTÁK MEG I_r/4 -J / * I-, /fff i_X Mi- I» jC I' rOiyOSOI pWlyKaKuOi íyí f^rwwwég\rt£\ Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság Újabb, ezúttal csaknem másfél évtizede keltezett feljegyzés részleteivel ismerkedhettek meg a Honvédelmi Vizsgáló Bi­zottság tagjai hétfőn a Parlamentben. Borbándi János, nyu­galmazott miniszterelnök-helyettes, a kormány egykori Honvédelmi Bizottságának volt vezetője a bizottság előtt feltárta: 1975-ben ajánlotta Fock Jenőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter esetleges felmentését és más, számára is megfelelő beosztásba helyezését. A hat évvel ezelőtt nyu­gállományba helyezett miniszterelnök-helyettes mindezt an­nak kapcsán mondta el, hogy a Parlamentben folytatódott »a Magyar Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgála­ta, amelyet Bokor Imre: Kiskirályok mundérban című köny­ve kapcsán az Országgyűlés rendelt el. Borbándi János előrebocsátotta, hogy saját irattára nincs, csak az emlékezetére hagyatkozhat, s a kérdésekre legjobb belá­tása, lelkiismerete szerint fog válaszolni. Bevezetőjében el­mondta, hogy nyolc vagy kilenc minisztériumot, illetve állami főhatóságot felügyelt. Szólt arról, hogy az utóbbi évek töpren­gései nyomán rájött: az egyik fő probléma az volt, hogy össze­mosódott a párt- és az állami vezetés, sokszor a felelősség nem volt tetten érhető. A pártban és a kormányban párhuzamosan tevékenykedő bizottságok működtek, vezetőik részt vettek egy­más munkájában. A Honvédelmi Bizottság féléves munkaterv alapján dolgozott, a döntésekre érett javaslatait a Miniszterta­nács általában elfogadta, Borbándi János nem emlékezett olyan esetre, hogy alapvető kérdésekben ne a bizottság álláspontja ér­vényesült volna. Feladatai között említette a védelmi kiadások meghatározását, a fegyveres erők és testületek gyakorlati segíté­sét. A védelmi kiadásokat általában ötéves tervek rögzítették, ehhezajánlásokat kaptak a Varsói Szerződés Egyesített Fegyve­res Erői Főparancsnokságától. Sok vita volt—emlékezett a mi­niszterelnök-helyettes —és példaként említette az 1984-es évet, amikor is az ajánlást 100 százalékként alapul véve, (Folytatás a 2. oldalon) A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBEN Csütörtökön általános országos sztrájk Reggel 7 órától 9-ig nem közlekednek az autóbuszok Köztudomású — néhány országos na­pilap és a Petőfi Népe is közölte —, hogy január 18-án, csütörtökön a közúti ága­zat abszolút és relatív bérelmaradásának megszüntetése érdekében kétórás, orszá­gos általános sztrájkot hirdetett meg a Közúti Közlekedési Szakszervezet. A Kunság Volánnál Almási Györgyöt, a vállalat szakszervezeti bizottságának tit­kárát arról kérdeztük, csatlakoztak-e a sztrájkfelhíváshoz, s beszüntetik-e a munkát? — A vállalati sztrájkbizottság egyezte­tő tárgyaláson állapodott meg a vállalat vezetőségével a sztrájk körülményeit ille­tően. Személyszállításban a távolsági és helyközi járatok — a személy- és vagyon­biztonság érdekében — nem állnak meg automatikusan reggel 7 órakor az országúton vagy megállóban, hanem a legközelebbi nagyobb pályaudvarig, il­letve autóbusz-állomásig közlekednek, ott várakoznak. Egy példát erre: a kecs­kémét—szegedi járat, amely reggel 7 óra után érkezik a Tisza-parti városba, a cél­állomásig közlekedik, majd 9 óra után indul vissza. A helyközi járatok, amelyek 20 perccel 7 óra után érkeznek meg ren­deltetési helyükre, azok a célállomásig beviszik az utasokat. A helyi járatok kö­zül mindegyik, amely 7 óra előtt kezdi meg a fordulóját, azt befejezi. A kecske­méti helyi autóbuszok a három alköz­pont valamelyikében, Kalocsán, Kiskun­halason, Kiskunfélegyházán az autó­busz-állomásokon, Kunszentmiklóson pedig a Kálvin téren tartózkodnak majd. A Bács Volán szakszervezeti bizottsá­gának titkára, Lovasi Ottó a következők­ről tájékoztatott bennünket: — A Bács Volán dolgozói is csatlakoz­tak az országos sztrájkfelhíváshoz, ezt aláírásukkal erősítették meg. A személy- szállításban a Kunság Volánhoz hason­lóan járunk el. A teherforgalomban a gépkocsik kiállása megtörténik, azokat megrakhatják, de nem indulnak el. A műszak — miután zárt munkahelyről van szó — 7—9-ig szünteti be a munkát, az adminisztráció azonban csak 9,30-kor kezd dolgozni. A Kunság Volánnál a teherfuvarozás­ban részt vevő gépkocsik 6 óra előtt kiáll­nak, de 9 óráig nem kezdik meg a fuvaro­zást. Nagyon fontos: ha az országos egyez­tető tárgyalás január 17-én estéig ered­ményre vezet, akkor Inokai Géza, a Köz­úti Közlekedési Szakszervezet elnöke be­jelenti a televízióban, hogy nem lesz sztrájk! Amennyiben a bejelentés nem történik meg, úgy az egész országban két órára megszűnik a tömegközlekedés és a közúti árufuvarozás. G. G. HHSShSB Előrehozott ruházati téli vásár Január első hetében számos me­gyei áruház, üzlet, még több ki- sebb-nagyobb áfészbolt illetékese kapott meghívást a Délröviköt Ke­reskedelmi Vállalat kecskeméti le- rakatához. Az ok pedig — mint Kerpesicsné Guóth Márta vezető el­mondja —, lakossági és kereskedel­mi érdek egyaránt: megtartani a partnereket. Bár köztudott, hogy ezután az eddigieknél még kevesebb pénz jut ruhaneműkre. A közmon­dás — és a meteorológusok — sze­rint a kutya nem eszi meg a telet. Ha igaz, a „java” még hátravan. Ám ettől még nem lesz vastagabb az erszényünk, de valamit ágért az is „hoz” a konyhára, hogy az. idén a megszokottnál jóval előbb lesz a téli ruházati vásár. A lerakatnál január 5-e óta az időjárásnak, mi több, a módinak is megfelelő árukat 30-40 százalékos engedménnyel adnak a viszontel­adóknak. De nem hagyják ki ebből a lehetőségből a kisebb, egy-két személyes községi, falusi üzleteket sem. Tudják: ők nehezebben moz­dulnak, ezert hajnaltól késő estig négy autóval viszik :— akár csak a telefonon megrendelt — árukat, az útbaesőknek pedig a mintákat a kollekcióból. A készlet tízmilliós értékű, ám majdnem úgy van, hogy a vevő igénye szerint válogatják össze a kedvezménnyel adott cikke­ket. — A téli vásár január 22-ével kez­dődik. Es addig? )— kérdezem az éppen válogató Marancsik Józsefné boltvezetőt, aki a bajai Béke téri üzletből jött Kecskemétre.- Mi még csak egyévesek le­szünk. Reméljük, jól csináljuk az üzletet, hiszen ez idő alatt hárman 13 milliót forgalmaztunk. Most sem várjuk meg a központilag ki­adott téli vásár napját. Amit most összeválogatok, megérkezésükkor azonnal kitesszük, tovább adjuk a vevőknek, hiszen most is hideg van, fel kell öltözni. Nézzük, milyen is a kínálat? Sportos, divatos, meleg, könnyű té­li dzsekik; mongol férfipulóverek számtalan fazonban, színben; gyer­mekeknek kötött macskanadrág, tajvani csecsemő-, bébiáru; kesz­tyűk, közöttük a nagymamák, nagypapák kedvenc pamut kézre- ,valói is sorakoznak. Csemegének számítanak — hiszen hiánycikkek voltak — a női harisnyanadrágok, amelyek közül néhány fajta most olcsóbb. Lehet válogatni az idő­sebb korosztálynak való méretes, meleg fehérneműkben is. A szivár­vány minden színében, összesen öt tonna kötőfonal is bizonyára ha­mar gazdára talál majd az ügyes kezű lányok, asszonyok körében, akik most csak az alapanyag árából számítva, 30 százalékkal olcsóbban hozhatják ki a megkötött meleg holmit. — Nagyobb üzletet képviselhet­nek — fordulok ahhoz a két asz- szonyhóz, akik a kötöttáruk „fo­lyosóján” válogatnak. — A lajosmizsei Pálma Ruházati ÁFÉSZ-üzletből jöttünk — mond­ja Földházi Vilmosné boltvezető, akit helyettese, Vérségi Lajosné is elkísért. — Otthon tizenketten igyekszünk a vevőinknek eleget tenni. Reméljük — ha óvatosan is vásárolunk — elégedettek lesznek. Mi mindig ide járunk, több mint tízéves, jó kapcsolatunk van. Még sosem csalódtunk. Most is csak en­gedményes árukat veszünk, amit természetesen továbbadunk, mert különben elveszítenénk vásárlóin­kat, mi meg a boltot. (Folytatás a 2. oldalon) MMBMMU RI/.SKOVi Ha kell, katonai erővel akadályozzák meg a polgárháborút Akár katonát erő alkalmazásával is megkell akadályozni, hogy polgárháborúvá^ szélesedjék az.azerik és az örmények konfliktusa; — jelentette ki hétfőn Nyikolaj Rizskov' szovjet miniszterelnök, a norvég állami rádiónak adott interjújában. Rizskov szerint nehéz lesz megoldást találni, de a hatóságok nem fogják engédni a polgárháborút. A szovjet tévé hétfőn azt közölte, hogy 34-en haltak meg a hót végén az azérbájdzsáni fővárosban kirobbant örményellenes pogrom során. ' GENSCHER ROMÁNIÁBAN Az áttelepülő németeket továbbra is befogadják „Az európai ház felépítése Románia nélkül nem képzelhető el” —jelentette ki Hans-Dietnch Genscher. Az NSZK alkancellárja, külügyminiszter, hétfő délután Bukarestben sajtótájékoztatón összegezte romániai tapasztalatait. A nyugatnémet diplomácia vezetője hétfőn reggel érkezett a román főváros­ba és a nap folyamán tárgyalt Ion Ilies­cuval, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnökével, Petre Roman kormányfővel és Sergiu Celac külügy­miniszterrel. Genscher elmondta, hogy a Német Szövetségi Köztársaság messzemenő segítséget kíván nyújtani a demokrati­kus fejlődés útjára lépett Romániának. •Rövid időn belül megkezdődnek a szakértői szintű megbeszélések. I Az NSZK kormánya hathatósan segíti a Közös Piacnál a Romániának nyújtan­dó támogatást, így többek között a 24- ek bizottságánál is. Az újságírók kérdéseinek központi témája a Romániában élő németek ki-, vándorlásának ügye volt. Elsősorban azt próbálták tudakolni, hogy a koráb­bi években mennyi volt a „fejkvóta”, és az összegeket ä nyugatnémet kormány hova küldte, kinek fizette. E megismét­lődő válaszok elől is kitért Genscher, azt mondta, nem rendelkezik ilyen ada­tokkal, de nyomban hozzátette: a to­vábbiakban az NSZK változatlanul kész befogadni azokat a német nemze­tiségűeket, akik az NSZK-ba kívánnak áttelepülni. Celac román külügymi­niszter ehhez hozzátette: Románia nem gördít adminisztratív akadályokat a ki­települni szándékozók elé. Ezt bizo­nyítja az is, hogy új útlevéltörvényt lép­tetett életbe. Genscher legutoljára 1987 decembe­rében járt Romániában, és akkor háromórás megbeszélést folytatott Ni- colae Ceausescuval. A nyugatnémet külügyminiszter akkor újságírók szűk körében—köztük volt az MTI bukaresr- ti tudósítója is — kijelentette: Ceauses­cuval ez volt az utolsó találkozásotn, egyszerűen nem lehet vele szót érteni. Megfigyelők szerint Genscher továb­bi konzultációkat kíván folytatni kelet­európai politikai személyiségekkel. Kész arra, hogy újabb megbeszélést tart­son Horn Gyula magyar kül­ügyminiszterrel, s a tervek szerint a kö­zeli napokban Szófiát keresi fel, majd a jövő hónap elején Bonnba várja a csehszlovák külügyminisztert. Kaifu Tosiki japán miniszterelnök hétfőn délután, népes küldöttség élén, hivatalos látogatásra Budapestre érke­zett. A miniszterelnököt felesége és leá­nya is elkísérte Magyarországra. Naka- jama Taro külügyminiszter is tagja a több mint 50 fős küldöttségnek. A kor­mányfő gépe nem sokkal hat óra előtt szállt le Ferihegyen. A japán kormány­főt és feleségét Németh Miklós minisz­terelnök és felesége fogadta, majd a himnuszok elhangzása után a két mi­niszterelnök ellépett a díszszázad előtt. Ezután a vendégek és a fogadóbizottság tagjai gépkocsikon a japán miniszterel­nök szállására hajtattak. 109 EZER BESÚGÓ Á NDK-BAN Bővül Honeckerék bűnlajstroma Bővült Erich Honecker és Erich Mielke bűnlajstroma: hétfőtől kezdve az államügyészség hazaárulás és alkot­mányellenes szervezkedés gyanúja mi­att is vizsgálatot folytat a két bukott politikus ellen — jelentette be a ke­rékasztal-tárgyalások hétfői forduló­ján az NDK legfőbb ügyésze. Mielkét, az állambiztonsági minisztérium egy­kori vezetőjét már korábban letartóz­tatták, Honecker pedig veseműtét után lábadozik. A kormányzó és az ellenzéki pártok fórumának legújabb ülésén ismét a nemzetbiztonsági hivatal feloszlatása, az ezzel kapcsolatos belügyminiszteri beszámoló volt a központi téma. Manfred Sauer, a minisztertanács tit­kárságának helyettes vezetője elmond­ta: az 1950-ben létrehozott állambiz­tonsági minisztérium munkatársi «gár­dája a hetvenes években, Honecker el­ső titkárrá választását követően jelen­tősen gyarapodott. A 85 ezer főállású dolgozó közül ezren a telefonlehallgató részlegnél, kétezren a postai küldemé­nyeket ellenőrző osztályon dolgoztak, míg a megfigyelő részleg ötezer embert foglalkoztatott. A főállású alkalmazottak mellett 109 ezer „tiszteletbeli, nem hivatalos” mun­katársa'— magyarán besúgója S volt a Mielke-féle minisztériumnak. Sauer szerint ezek közül ma már egyetlen egyet sem foglalkoztatnak. A „stasi” költségvetése évi 3,6 milliárd márkára rúgott — azaz az állami költségvetés­nek 1,3 százalékát vitte el. Az idei évre nem irányoz elő a költségvetés semmi­lyen összeget a hivatal részére. • Mindenkit számolva negyvenen dolgoznak a szövetkezetben, naponta 30-35 ágyat gyártanak. Felvételünkön: Hangya János az egyik bútor befejező műveletét végzi. (Tóth Sándor felvétele) JÓL SIKERÜLT A BIZONYÍTÁS A kalocsai kárpitosoknak nincs szükségük, , készáruraktárra Teher alatt nő a pálma. Jól illik ez a mondás a Kalocsai Kárpitosipari Kis­szövetkezet esetére. Korábban hosszú évekig a hagyományos formában mű­ködő, helyi ipari szövetkezet egyik részlegét alkották, s eldőlni nem akaró vitában álltak a vezetőkkel abban a kérdésben, hogy tevékenységük ered­ményes-e, vagy sem. Erre azért volt nehéz egyértelműen válaszolni, mert sem a bevételeket, sem a kiadásokat nem számolták külön-külön: minden egy kalapba, illetve egy kalapból ment. Szubjektív okokból mégis számtalan­szor azt olvasták a kárpitosok fejére, hogy gazdaságtalanul termelnek. A cég végül is négy önálló kisvállalkozásra szakadt. Először az építők váltak ki, a többiek még megpróbálták együtt foly­tatni, de csak az alaphiányuk meg a veszteségük növekedett; ezt elosztva egymás között, kezdett ki-ki új életet. Az 1985 júniusa óta működő kárpi­tosipari kisszövetkezet is örökölt adós­sággal indult. Kollektívájukat emellett a sok igazságtalan vád is nyomasztót-, ta. Most alkalmuk nyílt bebizonyítani! hogy tevékenyégük igenis nyereséges. A bizonyítás olyan jól sikerült, hogy az még őket is meglepte. Az indulás (fél­évét pozitív mérleggel zárták, közel másfél havi jövedelemnek megfelelő nyereséget kaptak a dolgozók, a múlt évi eredményeik alapján pedig lehet, hogy négy-, de legalább háromhavi „pluszkeresetet” osztanak. Jutott pénz a termelés fejlesztésére is eközben, kor­szerű gépekkel, berendezésekkel dol­goznak. Igaz, körülményeik ennek ellenére nem mondhatók ideálisnak, mivel a birtokukban levőknél tágasabb műhe­lyekre lenne szükségük, azonban az építkezésre még a jó jövedelemből sem futja. (S az építkezésnek azért sem len­ne értelme, mert a beruházásoknak je­lenleg igen nagy a járulékos költségük.) Tulajdonképpen alig vap tárolóhelyük, de mint Csada Ferenc elnökhelyettes mondta: ez megint csak olyan hátrány (teher), amely a gyors és jó munkára, ésszerű gazdálkodásra készteti őket. Arra ugyanis, hogy termékeik minél előbb a boltokba kerüljenek. Ezt úgy sikerült elémiök — és meggyőződésük szerint ez sikereiknek egyik alapja —, hogy termékeik árazásánál nem a mi­nél nagyobb nyereségre törekednek, hanem arra, hogy portékájukból minél több elkeljen. Ilyen meggondolásból az általuk készített franciaágyakat, heve- rőket, puffokat a másokénál olcsóbban adják: el is kapkodják a kereskedők, s a boltokból is elkelnek rövid idő alatt. A kisszövetkezetnek valóban nincs szüksége készáruraktárra. A. M. Hazánkba érkezett a japán miniszterelnök

Next

/
Thumbnails
Contents