Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-01 / 285. szám
1989. december 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Estére BALÁZSPUSZTA: UNICUM IGEN, FELVÁGOTT NEM? — DUNAVECSE: OLCSÓBBAN A NYUGDÍJASOKNAK kenyeret szelhessenek Év vége előtt a falusi boltokban a tanyákon Közeleg az idő, mire az év végi forgalmazáson túljutva, a falusi élelmiszerboltok ajtajára is kite- hetik a táblát: „Leltár miatt zárva”. Ám addig névnapok lesznek, Mikulás-ünnep, karácsony, szilveszter, majd újév következik s ki tudhatná előre: hány sertés sival- kodik utolsót a téŰ hajnalokon. Készül-e ezekre az alkalmakra a szövetkezeti kereskedelem, egyáltalán, milyen mostanában az ellátás a falvakban? A balázspusztai 83-as. számú ve- gyesárubolt vezetője, Molnár Jánosné számadást készít. Kétmillió-hatszázezer forint a bevétel eddig, 1989-ben a fülöpszállási tanyavilághoz tartozó kis üzletben. — Több is lehetett volna — fűzi hozzá —, legalább húszezerrel ha-, vonta, ha a hűtővitrin tavasz óta nem üzemképtelen. Akkor árusíthattam volna felvágottakat is. Mit tett a vezető annak érdekében, hogy a környékbelieket ne rekessze ki ilyen sokáig, háromnegyed évig a szalámivásárlásból a hibás hűtő miatt? Utólag nem tudjuk megállapítani. Szerinte a . Kiskőrös' és Vidéke AFESZ-szel szerződésben álló ház- tartásigép-javítók a „bűnösök” azért, mert nem hűt a vitrin. Háromszor elvitték, háromszor visszahozták — ugyanúgy, üzemképtelenül. így alakulhatott ki az a felemás helyzet, hogy a balázspusztai bolt díszdobozos Omnia kávéval és félliteres Uni- cummal „lekörözi” a városi üzleteket, de néhány szelet szalámit, vagy egy pár virslit már ném tud adni a vezetője. Cifra nyomorúság! A fülöpszállási 76-os ABC-ben a kereskedőknek érdekük a vevők megtartása és a forgalom növelése. .Jelenleg 11 rféle {nyolc mázsa).szalon- -cukorral, 80. zsák rizzsel, hasonló -mennyiségű sóval, 25 kilogramm borssal, ezen kívül rétesliszttel, búzadarával, s még sok fajta áruval szolgálják ki őket. Győri Lajosné üzletvezető megfigyelte, hogy ... nagyon viszik a lörtpaprikát". Étolajból és margarinból kevesebbet kapnak a szükségesnél. A legfontosabb napi élelmiszereket — a tejet, a péksüteményt és a kenyeret A§ viszont mindennap idejében, fél 6—negyed 7 között hozzák a szállítók. A pénztár mellett, egy állványon, 95-féle újság. A postások és a lakosság kérése volt, hogy hírlapokat is árusítsanak az ABC-ben. Bevált a képes levelezőlapok értékesítése is. Azonban panaszkodnak amiatt, hogy a Piért három éve nem küld levélborítékot. Miért állt meg kedden délben Bálint Vince soltszentimrei pékmester sütödéje előtt a kiskőrösi áfész mozgóboltja? Bent, a kemencénél - amelybe éppen most veti be a vekniket a kisiparos — Lévai Mátyás mozgóboltostól megtudjuk: váratlan helyzetbe került. Útközben már eladta azt a két mázsa kenyeret, amelyet reggel a kiskőrösi sütőüzemben vett fel. Még 40 kilogramm hiányzik, hogy a .Ba-sori, a kuliéri és a tabdi tanyákon is szelhessenek kenyeret délután vagy este az ott lakók. — Minden kapuban megállók — mondja Lévai Mátyás —, úgy kérdezem meg: „Mit hozzak legközelebb? Mire van szükségük ?" Kedden 49 ezer forint értékű élelmiszert és háztartási vegyiárut vettek tőlem. Ezzel a mozgóbolttal hat, bezárt tanyasi üzletet pótolok kísérőmmel, Szeg Pállal. Bármilyen messze is lakjon valaki a falutól, időnként bejön a soltszentimrei ABC-be is vásárolni. — Megtalál-e minden árut, ami a háztartásában hiányzik? — fordulok Rupcsó Mihályné üzletvezetőhöz. • Amíg a kenyér kisül, Lévai Mátyás mozgóboltos a délelőtti bevételt számolja. (Tóth Sándor felvételei.) — Nincs étolaj, illetve csak keveset szállít belőle a Füszért válaszolja. — Amikor kapunk 60 flakonnal, egy óra alatt megveszik. Szaloncukorból jó az ellátás. Eddig 450 dobozzal vettünk át. Habkarikából és csokoládétélapóból is van bőven. Tizenkilenc- fajta töltelékáru érkezett ma Kiskunfélegyházáról. Szalonnát viszont semennyit sem küldtek. Faluszéli boltnak nevezik Akasztón a 63-ast, amely élelmiszereket és háztartási árukat forgalmaz. A község szélén árusítani azonban semmivel sem kisebb felelősség, mint bent, a hagy ABC-ben. Ezt erősíti meg Barna György vevő is, aki a választékjavulást a két hónapja itt dolgozó kereskedők jó munkájával hozza kapcsolatba. Az ötliteres üvegbe rakott almapaprikától kezdve a tízfajta felvágottig, széles az áruválaszték. Még jobb lehetne — halljuk Oroszmé' Mészáros Ágnes boltvezető-helyettés- től —, ha a Tomi sztár és Max mosópor nem hiányozna annyiszor! A hartai ABC vezetőjét, Suchen Györgynél áruátvétel közben találjuk. Lisztet, sót, étolajat, rizst és más élelmiszereket hordanak be a raktárba a Füszért kalocsai szállítói. Holnapra várja ugyanennek a forgalmazónak a dunaújvárosi szállítmányát. Miért kell több helyről árut rendelnie? Azért, mert mostanában két Füszért- raktárból kap annyi étolajat, mint azelőtt egyből. Ami még gondot okoz Hartán: savanyúságból szűkös a választék S nincs ecetes uborka.—, és a megrendelt margarinnak csak égy- harmadát képes szállítani a nagykereskedelem. Dunavecsén az áfész 17-es számú önkiszolgáló üzletét kétszeresére bővítették. Enélkül az idei télen már kiszorultak volna a vevők az utcára. Az átalakítás jó hatását Farkas Fe- rericné vezetőhelyettes a forgalom emelkedéséből tapasztalja. Míg azelőtt 600 ezer forint értékű áru talált náluk vevőre egy hónapbap, a bővítés óta — ugyanennyi idő alatt — már 1,3—1,4 millió forintra növekedett a bevétel. A kínálatot az árubőség jellemzi. Szerdán a dunavecsei üzletben lehetőséget adnak a nyugdíjasoknak arra, hogy olcsóbban vásárolhassanak élelmiszereket. Az év végi ünnepek előtt, ezen a napon, 100-2000 forintig, 10 százalékkal olcsóbban vehettek különféle fogyasztási cikkeket. Manapság, amikor szinte napról napra nagyobb az elszegényedés a' nyugdíjasok körében, a dunavecsei kereskedők példáját követhetnék más forgalmazók is! Kohl Antal A tízezredik család üröm é Tizenhét esztendeje annak, hogy a Oégáz Kecskeméti Üzemigazgatósága kiskunfélegyházi kirendeltségének dolgozói a Mártírok útja egyik lakásában bekapcsolták a földgázt. Tegnap pedig a tízezredik család örülhetett e korszerű energiának. Ebből az alkalomból szolid ünnepséget rendeztek, ahol Horváth János kirendeltségvezető röviden ismertette a félszáz dolgozót foglalkoztató munkahely történetét. Elmondta, hogy legtöbbször éjjel-nappali, ünnep- és vasárnapi kampányfeladat az újabb és újabb fogyasztók hálózatba kapcsolása. Ellátási körzetükben — a városon kívül Jászszentlászló, Szánk, Pálmo- nostora, Bugac — több mint kétszáz kilométer vezetéket üzemeltetnek, amelyről majd negyven nagyfogyasztót, háromszáznál több közületet és tegnaptól tízezer lakost látnak el. E- számadók és nem utolsó sorban a maximális élet- és vagyonbiztonság szükségessé tette a közelmúlt új bevásárlását, a nyomásszabályozó üzembe helyezését. A jövő évi tervekről szerényen nyilatkozott ä kirendeltségvezető, mert mindössze háromszáz bekapcsolással számolnak. Hogy mennyire reális a félegyháziak elképzelése, azt a három megyés — Bács-Kiskun, Békés és Csong- rád —, Szeged központú Délalföldi Gázszolgáltató Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Galambosi István rövid beszéde is igazolta. Ugyanis működési körzetükben két esztendővel ezelőtt még harminc, az idén pedig már csak 19 ezer új fogyasztót jegyezhettek, jövőre ez a szám lényegében kevesebb — tízezer körüli -tj ■ lesz. Az ok nyílt titok: az elszegényedés, és az energia drágulása, a költségek szinte állandó emelkedése. Az ünnepség kitüntetések, elismerések átadásával ért véget. Angolszász rendszerű magánegyetem Magánegyetem alakítását kezdeményezi az Új Egyetem Egyesület, amelyet akadémiai intézetek kutatói, egyetemi oktatók alapítottak. Fügedi Erik történész, címzetes egyetemi tanár, Geréby György filozófiatörténész, Schiller Róbert, a kémiai tudományok doktora, címzetes egyetemi tanár csütörtökön, az Akadémia székházában tartott sajtótájékoztatón elmondta: Corvin Egyetem névvel az angolszász egyetemi campusok- hoz hasonló egyetemet, azaz egyetemi várost kívánnak létesítem. Vállalkozásukat több szakaszban, fokozatosan valósítják meg. Egyes szakokon már. 1990 szeptemberében megkezdik a képzést és a továbbképzést valamelyik intézményben, ahol ideiglenesen otthont kapnak. Egy karon több szak lesz: filozófia, matematika, fizika, kémia, biológia, számítástudomány, sporttudomány, szociológia, politológia, közgazdaságtan, lélektan, pszichológia, történelem és irodalomtudomány. A hagyományos egyetemi képzést kiegészítő stúdiumokat is szerveznek külföldi vagy magyar egyetemekkel együtt. Megkezdhetik a posztgraduális, illetve a tanári továbbképzést a Corvin Egyetemen. Vállalnák, hogy az aspiránsoknak kutatási témájukhoz szabott egyéni kurzusokat és ellenőrzési formákat szerveznek, mivel tanári karuk számos tagja a Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek munkatársa. A hallgatóknak szigorú felvételi vizsgákon kell megfelelniük. Az egyetem tanárai nemzetközi reputációjú, idegen nyelveken beszélő akadémiai kutatók, egyetemi oktatók lesznek. Az egyetem költségeit főleg alapítványokból,-saját tevékenységből és a tandíjakból fedezik. Igénylik azonban az állami támogatást is, de nem a többi egyetem rovására kívánnak részesedni a költségvetésből. A tandíjak magasabbak lesznek, mint a többi egyetemen, a hallgatók ugyanúgy részesülhetnek állami ösztöndíjban, mint a többi egyetem hallgatói, A diákpk pályázhatnak alapítványok, intézmények ösztöndíjaira és bankkölcsönt is kérhetnek tanulmányaik költségeinek fedezésére. Ez a felsőoktatási intézmény a harmadik évezred egyeteme lesz, új kulturális elit kialakítását segíti elő, az egykori Eötvös kollégium hagyományát igyekszik folytatni E- hangsúlyozták a sajtótájékoztatón. Felhívták a figyelmet: szükséges a magánegyetem létesítésének es felügyeletének szabályozása. FÉL ÉVE ALAKULT A NEMZETISÉGI KOLLÉGIUM Hazára kell találnunk ebben az országban Tabajdi Csaba miniszterhelyettes, a Minisztertanács Nemzetiségi kollégiumának vezetője a napokban megyénkben járt, szülőfaluja, Szánk vendégeként. Ebből az alkalomból kertünk tőle interjút — Miniszterhelyettes úr, miért éppen önt bízták meg fél évvel ezelőtt a nemzetiségiekkel és az etnikai kisebbségekkel foglalkozó kollégium vezetésével?-— Én nem most kezdtem el foglalkozni nemzetiségi kérdésekkel. Az MSZMP KB külügyi osztályán dolgozva, kollégáimmal, Őszi Istvánnak Szoka Imrével évekkel ezelőtt elindítottunk egy folyamatot, amely a magyar külpolitikában gyökeres fordulatot sürgetett. Abból indultunk ki, hogy a magyar külpolitikának létparancsa, hogy foglalkozzon a határokon kívül élő egyharmadnyi magyarsággal. Azzal az ötmillió magyarral, akikkel a nyugati magyarság, a magyar társadalom szellemi erői — Illyés Gyula, •Csoóri Sándor és a többiek—már foglalkoztak, de bizony ezek az emberek ki- sebb-nagyobb büntetésben, elhallgattatásban részesültek. Mi az ő munkásságukra támaszkodva próbáltunk egy külpolitikai koncepciót kialakítani. Tehát ez most a tulajdonképpeni, eddigi tevékenységemnek a szerves folytatása. — Milyen konkrét elképzeléseik voltak annak idején? — Tavaly decemberben tárgyalta meg a Politikai Bizottság — erről a közvélemény kevésbé tudhat, mert az akkori vezetés, Grósz Károllyal az élen, megakadályozta, hogy nyilvánosságra kerüljön — azt a határozatot, amelyben olyan javaslatot tettünk például, hogy ki- és bevándorlási törvény kell. Ez már a múlté, mivel lényegében fő elemeiben a határozat már nem érvényes, de alapelveiben igen. Ebben először mondta ki ennek a pártnak a vezetése, hogy a magyarságot — éljen a határokon belül vagy túl — és a magyarországi nemzeti etnikai kisebbségeket egységes elvek szerint kell kezelni. Egy hatalmas lavina halmozódott fel, hiszen Trianon óta nem volt olyan intézmény, amely politikai szinten foglalkozott volna a határainkonitúli magyarsággal. — Elérkeztünk tulajdonképpen a kollégium feladataihoz. Fél éves tevékenységüknek melyek a főbb tapasztalatai? — Már most is látható, hogy mindenféle támadás, féltékenykedés ellenére, mi nem vesszük el a levegőt más minisztériumok elől. A kollégium tanácsadó testület. Ebben, az érintett minisztériumok mellett, ott vannak a menekültügyi hivatal, s a nemzetiségi szövetségek és a főbb vallási felekezetek képviselői. És olyan személyiségek, mint Csoóri Sándor, Für Lajos, Konrád György, Mészöly Miklós, Annus József és még sokan mások. A hazai albizottságban például Bács-Kiskun megyéből Kishegyi Viktória német nemzetiségűként. Mi szeretnénk közvetíteni az egyes tárcák között, Illetve, az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy voltak olyan határesetek, amelyek egyik tárca hatáskörébe sem fértek bele, ezért nem foglalkozott velük senki. Nekünk az is feladatunk, hogy szorgalmazzuk: Magyarországon legyen egy nemzeti és etnikai kisebbségi t.örvény. Ennek előkészítését éppen a kollégium gyorsította fel. A kezdeti eredmény elsősorban abban mutatkozik meg, hogy eléggé csökönyösen, a magam részéről konok kiskun módjára próbálom elérni, hogy egyetlen javaslat se menjen veszendőbe. Ameny- nyiben nincs rá megnyugtató válasz, újra és újra elő kell venni, hogy itt a dolgok meg is változzanak, ne csak szónoklatok hangozzanak el. McB Egyik súlyos problémája társadalmunknak a cigányság ügye. Vannak-e konkrét terveik, elképzeléseik ezzel kapcsolatban? — Kell egy törvény, de a törvény önmagában még nem ér semmit, minden a helyi szinteken dől el. Ha egy helyi közösségben, faluban, városban, városrészben, üzemben nem figyelnek oda erre a problémára, akkor az központi szinten sem oldható meg. Anélkül persze, hogy az állam bármit is áthárítana ezzel az alakuló helyi önkormányzatokra. Fontos ezenkívül a cigányok önszerveződése. Él ebben a' megyében egy Sztojka Katalin. Őt én abból a szempontból tartom példa értékűnek, hogy megpróbálja megszervezni a maga közösségét, s nem hárítja át kizárólag a magyarságra a megoldatlan problémákat. Látja azt is, amiben a cigányságnak kell előre lépni. A fő felelősség persze a többségi nemzeté, a magyarságé. Igen, van nálunk cigányozás, oláhozás és zsidózás is. Van előítélet, de hozzáteszem, hogy mindennek a fő táptalaja az, hogy nemcsak a kisebbségek érzékenyek, nemcsak nekik van önazonosság-problémájuk, hanem a magyarságnak is. Tehát kérem, hogy a nemzettudat tisztulásában a cigányok és más nemzetiségi kisebbségek ne lássanak eleve fenyegetést. Ha van egy letisztult önbecsüléssel bíró magyar nemzettudat, akkor nagyobb az esély arra, hogy kevesebb lesz ez előítélet. Ahhoz, hogy a kisebbségek hazára találjanak ebben az országban, szükség van arra, hogy a többség is hazára találjon. Hajós Terézia Beetetés , Jóska alapjában véve rendes srác lenne, csakhát..." és többnyire senki sem fejezi be a mondatot. Valahogy nem akaródzik kimondani, ez a 19 éves, egykor jó tanuló, minősített sportoló Jóska kábítószer-élvező. Technokol rapiddal kezdett, mint a legtöbb sorstársa, de sokat fájt tőle a feje, ezért áttért a gyógyszert—alkohollal „kúrára”. Vényt hamisított, kitartóan udvarolt egy korabeli nővérkének, ha kellett, lopott is — főleg morfiumot — csak meglegyen a mindennapi dózisa. Ha nagy ritkán nem lett meg, Jóska végigjárta a virágüzleteket, szárított mákgubókat vett, azokból teát főzött: nem volt olyan tiszta, olyan jó, mint a zöld mákgubókból csapolt ópium, de végszükség esetén megtette. Jóska manapság már menőnek számit, az ifjaknak ő magyarázza, miből mennyit kell bevenni, hogyan lőhetik , be magukat a legjobban. Ő viszont kezd leszokni a pótszerekről, állítólag dolgozik, megengedheti háj magának a marihuánát. Igaz, elkérnek 150-200 forintot is egy szálért, de megéri. Legalábbis Jóska szerint, aki már nem is tudna létezni a drog nélkül. Nem is olyan régen még elképzelhetetlen lett volna a kábítószerhelyzetről bármit is papírra vetni. Ma már lehet. Az egészségügy, a rendőrség s a különböző karitatív szervezetek úgymond „hozzáláttak a probléma kezeléséhez”. Beindult a drogpropaganda-gépezet: szórólapok, telefonos tanácsadók és hasonlók várják a szülők, jobb esetben az érintettek jelentkezését. Hogy mennyire hatékony a szóban forgó rendszer, most ne firtassuk, örüljünk, hogy egyáltalán létezik. Húszegynéhány évet ugyan késett, de van. S a nagyvonalú becslések szerint . kuncsaftjuk is lenne, megközelítőleg ötvenezer többé- . kevésbé rendszeres kábítószer-fogyasztó. Nyugalomra persze semmi ok, korán sem kezeljük még súlyának megfelelő elővigyázatossággal a drogproblémát. Emlékezzünk csak! Már a hatvanas évek közepén fel-felbukkantak szerves oldószerektől büzlö fiatalok, ám a szipuzókkal — kevés kivételtől eltekintve—— csak a rendőrség került közelebbi kapcsolatba. Annak ellenére, hogy már akkor is sokan hajtogatták: ez nem rendőri ügy. De az volt, mert annak kellett lennie. Hiszen a társadalom azt hazudta önmagának, hogy aki dolgozik, tanul, az érvényesülhet is, a szipuzók azonban könnyű életre vágynak — értsd: munka nélkül akarnak jól élni —, ami ebben a társadalmi rendszerben megengedhetetlen. Ezt persze ők is tudják, ezért „menekülnek” á droghoz; no meg ezt látják a nyugati suhancoktól a tévében, a filmeken. És ezzel a drogprobléma évtizedekre lekerült a napirendről. Egészen addig, míg a kábítószer-élvezők száma akkorára nem nőtt, hogy már nem lehetett „nem észrevenni”... És mi' történik ma? Immár reális veszély, hogy a ma- , gyár fogyasztód is hozzájuthatnak kemény drogokhoz, és tény az is, hogy a mai kezdő narkósok már nagyobb adagokkal kezdik pályafutásukat, mint néhány évvel ezelőtti elődeik. Ám az illetékesek megnyugtatnak minket: nincs fizetőképes kereslet a kemény drogokra. Majd sietve hozzáteszik: 40-60_dollár a heroin grammja, és csak dollárért, legfeljebb márkáért adják! Arról ilyenkor mélyen hallgatnak, hogy a marihuána forintért is kapható; s hogy nem zárható ki, hogy a betörésekből származó forintokat ülegálisan nyugati valutára váltva, az „ínyencek” nagyon is meg tudják teremteni a maguk fizetőképességét. Ilyenkor nem említi senki azokat a statisztikákat, amelyek a lakásbetörések során eltulajdonított tíz- és százmilliókat összegzik, s hallgatnak arról is, hogy vajon hány milliárdos forgalmat bonyolítanak évente a feketevalutázók... S álljon itt még egy figyelemre méltó apróság: a magyar határőrség mind gyakrabban kapcsol le olyan külföldi polgárokat, akiknél kis mennyiségű heroint vagy más kemény drogot találnak. Mondhatnánk, biztosan saját fogyasztásra szántasz illető. Lehet. De az is lehet, hogy kóstolónak. Bevett gyakorlat a kábítószerpiacon — mármint „odaát” —, hogy olcsón piacra dobnak néhány grammot, éppen csak annyit, hogy az ínyencek rákapjanak, s ne tudjanak létezni nélküle. Ezt nevezik beetetésnek. S ha már van állandónak mondható vevőkör, jöhet a többi; nagyobb mennyiség, drágábban. A kuncsaft majdcsak megtalálja a módját, hogyan szerzi meg a porokra a pénzt. Nem értem, miért etetnek minket meg még mindig -azzal, hogy nálunk Csak a pótszerek dívnak? Miért nem vesszük végre tudomásul: a nyitott határokon nemcsak a tőke és a korszerű technológia áramolhat be az országba, és nem szentirás az sem, hogy csak a legális iparágak keresnek magyar kapcsolatot. A rendőrök már tapasztalhatták: amikor a közelmúltban az egyik fővárosi kórházból elcsentek néhány száz morfiumampullát, másnap már Becsben árulták valamennyit, a feketepiacon. Es mint tudjuk, az országhatáron nemcsak kifelé lehet szállítani ... Fekete Gy. Attila P. S. •- Napicikk lett az újság is? Kilencvenötféle lapból választhatnak a vevők a fii- löpszállási . ABC-ben. • Rossz a hűtővitrin: 20 ezer forinttal kisebb forgalom havonta a balázspusztai boltban.
