Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-15 / 297. szám
1989. december 15. • PETŐFI NÉPE • 3 LAKÁSREFORM-KONCEPCIÓ, MÁSODIK MENET A hazai német nemzetiség jövőjéért Szigorúbb kormányzati feltételek, több megyei javaslat A Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke nemrég egy országos értekezleten kifejtette: a megyei szakigazgatásban felhalmozódott annyi szakmai ismeret, tudás, hogy azt bátran oda lehet állítani a kormányzati, nevezetesen pénzügy-minisztériumi szakértelem mellé. Vagy, mint nem egy esetben már történt, azzal szembe. Jelenleg a lakásreform kapcsán zajlik egyfajta ilyen mérkőzés is, hiszen a központi elképzelések, tervezetek mellett rövid idő alatt elkészül itt Bács- Kiskunban olyan reális, kivitelezhető, sőt az olvasói vélemények alapján bizonyítottan a lakosság által is elfogadható javaslat, amelyik e szorult helyzetben is megoldást kínál. Most — ígéretünkhöz híven — visszatérünk a módosított központi lakásreform-koncepcióra, s ismertetjük a megyei tanácsi szakapparátus által kidolgozott újabb elképzeléseket is. „Lehet választani, de csak ebből" A módosított központi javaslat — amelyet most tárgyalnak meg a képviselőcsoportok és parlamenti bizottságok — kevés, s főként nem érdemi változást tartalmaz. Az előző tervezetet a Petőfi Népe december 7-ei számban ismertettük. Ehhez képest valamelyest kisebb a családok összjövedelmeként számításba vett összeg, de még így is több, mint ami a KSH adataiból kalkulálható. Megjelenik egyfajta bontás — alacsonyabb jövedelműekre és magasabb jövedelműekre. A kedvezményes kamatozású hitelek kamattámogatásának leépítésére négy javaslatot dolgozott ki a kormányzat. Egyik a mindenki által egységesen fizetendő havi 900 forintos hiteladó, amit félévente az inflációhoz igazítanak. Második a kamatemelés, 1990-ben 12-14 százalékra, majd fokozatosan addig, hogy 4 százalékkal lenne kisebb a piaci kamatnál. Harmadik lehetőség: a munkáltatók éves béralapjuk 5 százalékát, vagy dolgozónként havi 600 forintot fizetnének. Negyedik: kamatadó, amelynek mértéke a 12 százalékos és a jelenlegi kedvezményes kamat különbsége. (Akinek 1 százalékos a hitele, annál 11 százalékos a kamatadó, 3 százalékos hitelnél 9 százalék a kamatadó.) A támogatási ellentételezésként a 70 éven felüli nyugdíjasok, a három-és többgyermekesek, valamint a 4200 forint egy főre jutó átlagos jövedelmű családok családi jövedelmük 10 százalékának megfelelő törlesztési terhet viselnének, ugyanez kétgyerekeseknél 20 százalék, egygyerekeseknél 25 százalék, eltartott nélkülieknél 30 százalék, 70 év alatti nyugdíjasoknál 15 százalék. Persze mindezeket szintén évente felülvizsgálnák — az egyszerűség jegyében! A korszerűsítés további lépéseként 1991-től meg kell szüntetni, hogy a gyermekek után járó szociálpolitikai kedvezmény különbözetét a családok megkaphassák, s kiemelt törlesztési támogatást csak egyszer lehessen igénybe venni. (Vagyis vége a lakásmobilitásnak, s aki egyszer nem kapta meg a szociálpolitikai kedvezményt, az már csak az emelt kamat áldásos hatásaiban részesülhet.) Az ultimátum benne foglaltatik a szövegben — megpróbálva így szembeállítani a társadalom tagjait, régi és új lakásvásárlókat —, hogy mivel más területről források nem csoportosíthatók át a lakásszektorba, ha a parlament ezt nem fogadja el, úgy felfüggesztik a szociálpolitikai kedvezményt és felére csökkentik az 1989-ben bevezetett kiemelt törlesztési támogatásokat. (Mindez megtehető, miután kormányzati hatáskör — ha a parlament hagyja!) Az állampolgár yálaszthasson Az országgyűlés békés vagy esetleg kényszeredett fejbólintása azonban az eddigi képviselői és bizottsági vélemények alapján erősen kétséges. Főként hogy a képviselők egy része igen fölkészült szakemberekkel konzultált a témában, és vitaképes. íme a Bács- Kiskunban kidolgozott módosító javaslat a költség- vetés kamatterheinek mérséklésére. (Az eredeti a Petőfi Népe december 8-ai számában olvasható.) Lényege változatlan: megadni a választás lehetőségét az állampolgároknak. Ezen belül öt változat is kínálkozik. Egyik: megtartva vagy növelve a kedvezményt, elengedni a 45-55 százalékot azoknak, akik vállalják, hogy így egy összegben visszafizetik e tartozásukat. Másik: az eredeti kamat mellett, de 5-15 év alatt visszafizetik a fennálló tartozást. Harmadik lehetőség: a fennálló tőketartozást átdolgozni a jelenlegi érvényes rendszer- szerint, de érvényesíteni a törlesztési támogatási Negyedik változat: akik nem tudják a fennmaradó 55 százalékot egy összegben kifizetni, azoknak lehetővé tenni a 45 százalék elengedése mellett a fennmaradó összeg átdolgozását a mostani szabályok szerint, s előírni az 5-10 éves visszafizetést. Az ötödik variáció szerint mindazoknak, akik más formában nem tudják a többletterheket a létfenntartásuk veszélyeztetése nélkül vállalni, azoknál érintetlenül kellene hagyni a szerződéseket. Ezen intézkedések bármelyikével viszonylag gyorsan át lehetne rendezni a lakástámogatási rendszert. Ft/hó törlesztés 100 200 320 380 ezer Ft felvett hitel után 1988. XII. 31. előtt W, felvett hitel változatlan fizetése esetén: 33 éves lejáratra, 3 százalékos kamat mellett 390 770 1 230 1460 Hiteladóról szóló törvény- javaslat elfogadása esetén: Havi 900 Ft hiteladóval növelt összeg 1 290 1 670 2130 2360 Kedvezményes hitel gyorsított visszafizetése esetén: 3 éves lejáratra, 3 százalékos kamat mellett 1 800 3 600 5 7ó0 6 840 10 éves lejáratra, 3 százalékos kamat mellett 970 1 940 3 100 3 680 13 éves lejáratra, 3 százalékos kamat mellett 690 1 380 2 210 2 630Ft/hó törlesztés 100 200 320 380 ezer Ft felvett hitel után A hiteltartozásnak a ma érvényes rendszerre történő átdolgozása esetén, (10 éves lejárat és 18,3 százalékos kamat mellett) gyermektelen család 1—5 évben 1 280 2 560 4 100 4 860 6—10 évben 1 530 3 070 4910 5 830 1 gyermekes család 1—5 évben 1 110 2 210 3 580 4 340 6—10 évben 1460 3 280 4 700 5 620 2 gyermekes család 1—5 évben 640 1 270 2 030 2410 6—10 évben 1 310 .2 620 4 190 4 980 3 és több gyermekes cs. 1—5 évben 580 1 150 1 840 2190 6—10 évben 1 280 2 550 4080 4 850 A hiteltartozás 43 százalékának elengedése és a maradó 3S százaléknak az új rendszerre történő átdolgozása (18,3 százalék kamat és törlesztési támogatás) esetén: Ft/hó tölesztés 55 110 176 209 ezer Ft megmaradó hiteltartozás S éves lejáratnál: gyermektelen családoknál 1 gyermekes családoknál 2 gyermekes 3 és többgyermekes cs. 1060 990 950 950 2 120 1 990 1 900 1900 3 390 3 186 3 040 3 040 4030 3 780 3 600 3 600 10 éves lejáratnál: gyermektelen családoknál 1—5 évben 6—10 évben 700 840 1410 1 690 2 250 2 700 2 670 3 200 1 gyermekes családoknál 1—3 évben 6—10 évben 610 810 I 220 1610 1 950 2 580 2 310 3 060 2 gyermekes családoknál 1-—5 évben 6—10 évben 350 720 700 1440 1 120 2 310 1 330 2 740 3 és többgyermekes cs. 1—3 évben 6—10 évben 320 700 630 1400 1 010 2 250 1200 2670 A magyarországi német nemzetiség jövője attól függ, hogy a magyar állam ad-e az eddigieknél lényegesen több támogatást anyanyelvűk, nemzetiségi kultúrájuk, hagyományaik megtartásához, ugyanakkor maguk is megtesznek minden lehetőt fennmaradásukért, továbbfejlesztik kapcsolataikat a nyelvországokkal. Ha mindez nem adatik meg, a magyarországi német nemzetiség fokozatosan asszimilálódik. Ez nem érdeke sem a német nemzetiségnek, sem a magyar népnek. Úgy véljük, hogy ha az ország fellép a határainkon túl élő magyarság jogainak védelméért, nem teheti meg, hogy a területén élő bármely kisebbségnek ne szavatolja ugyanazokat a jogokat, amelyeket a külföldön élő magyarok számára megkövetel — mondotta Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének főtitkára az MTI munkatársának. A szövetség a kongresszusain és sok más fórumon sürgette a nemzetiségi törvény megalkotását, amely a kormány terveiben már hosszabb ideje szerepei. A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának megalakulása után immár elkészült a törvénytervezet. Ez azonban - megítélésük szerint — jobbára szándéknyilatkozat, nem szavatolja kellőképpen előírásainak érvényesülését. Ezért szükséges, hogy végrehajtási utasításban rögzítsék: állami és társadalmi szervek, intézmények erre vonatkozó feladatait, valamint a törvény végrehajtásának ellenőrzését, indokolt esetben a felelősségre vonás módját. A szövetség javasolta, hogy foglalják törvénybe: a nemzeti kisebbségek számuknak megfelelő arányban képviseltethessék magukat mind a parlamentben, mind a helyi önkormányzatokban. Az Országgyűlés a választójogi törvény módosításával tegye lehetővé, hogy a nemzetiségek soraikból jelölhessenek parlamenti képviselőket. Fontos, hogy a törvényben rögzítsék: a nemzetiségek és a magyar állampolgárok kötelezettségei azonosak, a nemzetiségi lakosokat viszont sajátos jogok is megilletik. így például jog ahhoz, hogy szabadon használhassák anyanyelvűket munkahelyükön csakúgy, mint a hivatalokban, a közéletben. Anyanyelvükön tanulhassanak, ápolhassák nemzetiségi kultúrájukat, hagyományaikat. Településeiken az állami rendezvényeken és az egyházi szertartásokon anyanyelvükön szólhassanak, legyenek német nyelvű feliratok is. Szükséges, hogy törvénybe foglalják azt is: a nemzetiségi oktatás anyagi és személyi feltételeinek megteremtése állami feladat. Ajánlatos szabályozni, hogy az országban élő nemzetiségek zavartalanul folytathassák kapcsolataikat a velük azonos nyelvet használó országokkal - mondotta a Magyarországi Németek Szövetségének főtitkára. A német nemzetiség oktatási feltételei nagyon kedvezőtlenek, nem teszik lehetővé, hogy gyermekeik az óvodában és az iskolában megtanulják a német nyelvet. A bajai az egyetlen önálló német gimnázium, ahol kétnyelvű sz oktatás. Kétnyelvű tagozat működik a Leőwey Klára és a fővárosi Kossuth Lajos Gimnáziumban. Huszonkilenc általános iskola néhány osztályában megkezdték a kétnyelvű oktatást, ezt azonban egyelőre nem vezethetik be a németek által is lakott minden településen, mert kevés a német pedagógus és a tankönyv. Égetően szükséges lenne tehát, hogy Budapesten egy német tannyelvű gimnáziumot és kollégiumot, Budán és Pesten pedig egy-egy ilyen általános iskolát és óvodát létesítsenek. A szövetség — a hazai német nemzetiségű lakosság érdekképviseleti szervezeteként — évek óta szorgalmazza az anyanyelvi oktatás feltételeinek jobbítását. Több olyan nemzedék nőtt fel, amely csupán a családban, jobbára a nagyszülőktől tanulhatta anyanyelvét. Örömmel nyugtázták, hogy hazánk és a német nyelvű országok együttműködésének eredményeként lehetővé vált, hogy számos gimnáziumi tanuló, főiskolai hallgató és pedagógus ösztöndíjjal az NSZK-ban, az NDK-ban, Ausztriában és Svájcban rövidebb-hosszabb ideig tanulhasson. Az NSZK — az országunkkal kötött szándéknyilatkozatnak megfelelően — támogatja a hazai németek anyanyelvének és kultúrájának ápolását. A szövetség alapítványa, amelyet tavaly hoztak létre, a hazai németek lakta települések és az NSZK-beli községek testvérkapcsolatának ápolását mozdítja elő. Ez ideig 29 ilyen kapcsolat jött létre. •A Magyarországi Németek Szövetsége ezekben a napokban azzal a kéréssel fordul az Országgyűléshez, hogy mondja ki: a januári népszámláláskor ne legyen kötelező válaszolni a nemzetiségre és az anyanyelvre vonatkozó kérdésekre. Előreláthatólag a válaszok alapján nem kapnának valós képet a hazai német nemzetiségi lakosok számáról. A hazai németség ugyanis még nem felejtette el a II. világháború befejezése után elszenvedett megpróbáltatásokat. A fájó tapasztalat késztette a házai németek jó részét arra, hogy az utóbbi nép- számláláskor elhallgassa német származását. Csupán 34 ezren vallották magukat német anyanyelvűnek, illetve német nemzetiségűnek, holott köztudott, hogy számuk sokkal több. A becslések szerint 200—220 ezer német lakos él Magyarországon. A német nemzetiség érdekei tehát azt kívánják, hogy ja januári népszámláláskor az iránt érdeklődjenek, hogy melyek a magyarországi németek igényei anyanyelvűk és kultúrájuk ápolását illetően, így nem állítják dilemma elé a német nemzetiségűeket, és számíthatnak az őszinte válaszra. Észrevételek A SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE KECSKEMÉTI SZERVEZETÉNEK A PETŐFI NÉPE 1989. NOVEMBER 3-AI SZÁMÁBAN NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT ÁLLÁSFOGLALÁSÁHOZ Olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy lapunk 1989. november 3-ai számában közöltük az SZDSZ Kecskeméti Szervezetének állásfoglalását a Kecskeméti Megyei Bírósághoz történt, két, korábban pártmunkásként dolgozott vezető kinevezéséről. Az akkori állásfoglalásra válaszolva a napokban kaptuk kézhez az Igazságügyi Minisztérium Ideiglenes Bírói Tanácsának észrevételét, amelyet az alábbiakban szó szerint közlünk. „A jogállamiság igényének természetes velejárója, hogy a bíróságok működése, a bírói függetlenség elvének érvényesülése és a bírák személye is az érdeklődés homlokterébe kerül. Ebből következően a politikai pártok kötelességüknek érzik, hogy sajátos eszközeikkel, a sajtó nyilvánosságát is igénybe véve maguk is őrködjenek az elvek megvalósulása felett. A Szabad Demokraták Szövetségének Kecskeméti Szervezete azért emelte fel a szavát, hogy a volt állampárti vezetők ne' kerülhessenek közvetlenül bírói tisztségekbe, mert az ilyen gyakorlat az állásfoglalás szerint a bírói függetlenségbe vetett bizalmat kérdőjelezheti meg. Az állásfoglalás konkrét indítékául két volt MSZMP-munkatárs bírói kinevezése szolgált. A jogállam igényeihez mért ítélkező tevékenység csak olyan körülmények között várható el, amikor a bíróság és a bíró pártatlansága iránt a közvélemény bizalommal viseltetik. Ez a közbizalom azonban az állásfoglalásban szereplő megyei bíróság és a két bíró esetében a Németh Miklós miniszterelnök által találóan „boszorkányüldözés”-nek nevezett újabb keletű politikai divat áldozatává vált. Az állásfoglalás ugyanis azt Játszik igazolni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ezúttal egyoldalúan tájékozódott. Elmaradt elsők között annak említése,'hogy mindkét kolléga eredeti foglalkozása, választott hivatása bíró. Egyikük 1965-től 19 éven át ítélkezett, bírósági vezetőként és kiváló büntetőjogászként szerzett magánák tekintélyt és népszerűséget szakmai korokban. Másikuk 1970-ben kezdte bírói pályafutását, s már rövid idő elteltével kiemelkedő közlekedési bíró esetében állott. ■ A Bács-Kiskun Megyei Bíróság mindkét bíró visszatérését nyereségként könyvelheti el. Nem mások helyét, hanem üres állásokat foglaltak el a nagy munkateherrel, rossz munkafeltételekkel küzdő intézménynél. Hazánkban a bírák a pártok politikai tevékenységében nem vehetnek részt. Az igazságszolgáltatás érdekei azonban a pártoktól is megkövetelik, hogy a bíróságokat érintő állásfoglalás meghozatala és a nyilvánosság elé terjesztése előtt sokoldalúan és alaposan tájékozódjanak. Nem szabad elfeledkezni arról, hazánk történelmében hányszor járt tragikus következménnyel a megkülönböztetés és az legyen az vallási, faji, vagy politikai jellegű. Azt kívánjuk, hogy az újonnan alakult politikai pártok e terhet ne vigyék tovább.”' Részvény- társasággá alakult az IKR Részvénytársasággá alakult az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR. A továbbra is bábolnai székhellyel működő termelésfejlesztési és kereskedelmi részvénytársaságot 278 alapító tag — 211 termelőszövetkezet, 49 állami gazdaság és 16 nem mezőgazdsági termeléssel foglalkozó vállalat, kutatóintézet — hozta létre. Az alapítók zöme —12 kivételével — eddig is az IKR tagja volt. A 17 éve alakult közös vállalat e döntését a piacgazdasági követelmények motiválták. Eddig a taggazdaságok teljes vagyonukkal kézfizető kezességet vállaltak az IKR gazdálkodásáért, ez pedig az egyre nehezebb pénzügyi helyzetben már-már akadályozta a működést. A részvénytársasági tagsági viszony növeli a hitelképességet, mivel az adott szervezet csak korlátozottan, részvényei arányában felel az rt. gazdálkodásáért. A közös vállalat 3 milliárd 50 millió forint képződött vagyonából 2,5 milliárd forint a felosztható vagyon. Ebből a részvénytársaságot alapító tagok 1,5 milliárd forint részvényesitését határozták el, a közös vállalatnál nyilvántartott vagyonuk arányában. Egy részvény értéke 20 ezer forint. A közgyűlés arról is határozott, hogy az IKR azon dolgozói, akik jelentős mértékben hozzájárultak a közös vállalat vagyonának gyarapításához, 1-5 részvényt térítés nélkül kapnak. A felosztható vagyon további részét az rt. tagjai kamatozás nélküli kötvényben, vagyonuk arányában kapják meg. Ezt a kötvényt a mindenkori közgyűlési határozattól függő mértékben 10 éven belül részvényé- sitik. Váczi Tamás BÖNGÉSZDE Összehasonlító adatok a régi és az új típusú lakáshitelek törlesztésére (megyei számítások alapján)
