Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-11 / 268. szám

% 1989. november 11. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT • SPORT • SPORT VASÚTON ÉRKEZETT # CSALÁDJA A SZAKOSZTÁLY, ÖRÖKÖSE A SPORTEGYESÜLET # MISKOLCZY ISTVÁN 90 ÉVES A sportnak esküdött örök hűséget Miskolczy István, a kiskunfélegyházi labdarúgás nagy öregje 90 éves. Felkerekedünk Szentannai Józseffel, a megyei labdarúgó-szövetség főtitkárával, hogy illő mó­don köszöntsük. Aztán a városban Kiss Jenő, a városi szövetség elnöke kalauzol bennünket. Beugrunk a vasút­állomásra, hátha ott találjujc. Sipos József, a Vasutas elnöke ugyan nem mondja, de érzékelteti; nem szívesen' találkozik az „öreggel”, mert egyre nagyobb az ellentét közöttük. Pista bácsi a fellegekben jár, pedig az élet csupa reali­tás. Alig húszezer forint a Vasutas költségvetése, ami csak a nevezési, játékvezetői díjakra elég. Mindenki tár­sadalmi munkában dolgozik, hogy a sporttól ne kelljen elvonni egyetlen fillért sem. Feszültség mégis van, mert a Miskolczy Pista bácsi által verbuvált, népes labdarúgó­szakosztályban egyetlen vasutas sincs... Fiatalok, akik szeretik a labdarúgást. Talán ugyan­olyan tehetségesek is, mint egykori tanítómesterük, akit végül is a vasutasklubban találunk, kortársai között. Amikor meghallja, milyen ügyben keressük, felcsillan a szeme. S akkor értettem meg, hogy miért nem lehet híd a sportágvezető és örökifjú képviselője között. Pista bá­csi 90 évesen is gyerekesen rajong a sportért, sportágáért. Nem ismer lehetetlent, áfát, pénzügyi szabályt. 0 csak egy követelményt tart kötelezőnek: a gyerekek kint legye­nek a pályán és játsszanak. A labda sose álljon, mert annak az a rendeltetése, hogy repüljön, guruljon, ütköz­zön lábbal, kapufával, de főként a focicsukával és a hálóval. Ő ezt tanulta a századforduló táján, Szabadkán. Szá­mára elválaszthatatlan volt a labdarúgás és az atlétika. Talán ennek is köszönhette gyors karrierjét, hiszen 1919- ben már az Újvidéki "VAK igazolta le, nagy tehetségű centerhalfképt. Csapata egy év múlva már Dél-Bácska bajnoka lett, s 2:0-ra legyőzte Észak-Bácska bajnokát is. A tehetséges Miskolczy bekerült Újvidék válogatottjába, majd a Vojvodina és az UTK igazolta le. Több nemzet­közi mérkőzésen is szerepelt. Még ma is büszkén emléke­zik egykori mestereire, a budapesti Vida Somára, a bécsi Ralph Hockerra, a berlini Fridrich Vossra. 1921-ben nagy csalódás érte: feloszlatták az Újvidéki VAK-ot. Már egy éve a Vojvodina játékosa volt, amikor megtudta, hogy klubjának is része volt a VAK megszün­tetésében. Keserűségében- hátat fordított a labdarúgás­nak, a sporttól azonban nem szakadt el. Az atlétika felé fordult, s 1922-ben megnyerte a székváros 3 kilométeres versenyét. Két évvel később már a középtávú számokban is legyőzhetetlen volt. Szülővárosába sikeres atlétaként tért vissza. Nagybecskereken érte az első vereség. 1500 méteren másodikként futott célba a'kikindai Makai után, aki bronzérmes volt áz antwerpeni olimpián. 1926. június 4. ismét emlékezetes dátum volt az életé­ben. A Szegedi Vasutasnál kapott munkát, labdapgó- mezt pedig az SZVSE-nél. Idényben futballozott, nyáron atlétizált. A szolgálat azonban úgy alakult, hogy 1928- ban Városföldre, majd Kiskunfélegyházára helyezték. 1930-ban pedig már alapító tagja volt a Kiskunfélegyházi Vasutas Sport Egyesületnek. Sportszeretetére jellemző, hogy még 54 éves korában is „beszállt” a csapatába játszani. Pista bácsit azonban ekkor már nem a játék, hanem a sportág oktatása kötötte le. Különösen az első nagy sikerek után, hiszen edzőként sok kiváló labdarúgót nevelt a magyar sportnak. Kristóf Bálintot például a Debreceni Bocskay NB I-es csapata szerződtette le, ké­sőbb Vass Ferencet a Vasas vitte el. A keze alatt sorozat­ban nevelődtek a jó játékosok, s ez a folyamat még ma is tart. Az 1970-es években a Szeged szinte csak Kiskun­félegyházáról erősített. Kutasi Lászlóra különösen büsz­ke, hiszen a kiváló játékos a válogatottságig vitte. Miskolczy István élete — történelem. Egy cikk kereté­ben lehetetlen a teljesség igényével leírni. Róla túlzás nélkül el lehet mondani, hogy a sportnak szentelte — szenteli — áz életét. Nővel sosem kötött házasságot, a sportnak esküdött örök hűségét. Családja a szakosztály, amellyel még csekélyke nyugdíját is képes megosztani. A sportköri elnök szerint ez lehetetlen állapot, Pista bácsi szerint ez így természetes, hiszen neki örömet okoz, ha segíthet. Sőt, azt is felajánlotta, hogy minden vagyonát á Vasutas Sport Egyesületre hagyja. Noha teljes szellemi frissességgel eleveníti fel az életút­ját, szeretném megtudni, mi vonzotta a fiatalokat a lab­darúgó-iskolájába. 0 szerényen elhárítja a dicsérő jelző­ket, de másoktól tudom, hogy amint letette a vasúti szolgálatot, járta a grundokat, s jó szemmel válogatta ki a tehetséges fiatalokat. Volt időszak, amikor cukorkával csalogatta őket. a Vasutas-pályára, közéjük dobta a lab­dát, s nagy öröme telt a játékukban. Szívében, lelkében talán ezért maradt kilencvenévesen is fiatal. És maradjon továbbra is az, mert oly kevés a hozzá hasonló ember. Szelleme, példamutatása nélkülöz­hetetlen. További erőt, egészséget kívánunk, Pista bácsi! Banczik István Újjáalakult a megyei kosárlabda-szövetség Valamennyien tudjuk, hogy megyénkben — mint az ország­ban bárhol — a labdarúgás a leg­népszerűbb sportág. Azon lehet vitatkozni, hogy a kézilabda-, a kosárlabda- vagy a röplabda- sport mozgat-e több csapatot és vonz nagyobb nézősereget. Egy azonban tény: valamennyi közül — s itt a labdarúgást is beszámít­hatjuk — eredményesség tekinte­tében ^kosárlabda vezet, hiszen hosszú évek óta itt működik a legtöbb NB I-es és NB Il-es csa­pat. A sportág közvetlenül a máso­dik világháború után, 1946—47- ben teijedt el megyénkben, és fő­leg Baján, Kecskeméten és Kis­kunfélegyházán vert gyökeret. A megyei kosárlabda-szövetség 1951 óta működik szervezett kö­rülmények között, ám egy egé­szen különös megállapítást kell tennünk. Az eltelt több mint negyven év során a három bázis­város kosárlabda-vezetői --- bár a személyi és félhivatalos kapcso­lat nem hiányzott A egyszer sem ültek össze olyan! megbeszélésre, amelyen a közös, munkáról, ös­szefogásról tanácskoztak volna. A közel fél évszázados „jeget" most az új sporttörvény volt hi­vatva megtörni. Csütörtökön délután Kecske­méten a sportszövetségi és ren­dezvényiroda székházában tar­totta újjáalakuló küldöttközgyű­lését a megyei kosárlabdázók szövetsége. Fekete László, a Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. ifjúsági és sportosztályának vezetője kö­szöntötte a küldötteket. Elmond­ta, hogy ezt megelőzően Baján, Kecskeméten és Kiskunfélegyhá­zán már megalakultak a kosár­labdázók városi szövetségei, és elfogadva az alapszabályukat, küldötteket delegáltak a megyei közgyűlésre. Nagy Ferenc, a megyei kosár­labda-szövetség elnöke megálla­pította, hogy a szavazásra jogo­sult 25 küldöttből 19 megjelent, így a közgyűlés határozatképes. Ezt követően a küldöttek egy­hangú szavazással elfogadták a napirendi pontokat. Bacsfay Gyula, a megyei ko­sárlabda-szövetség elnökhelyet­tese röviden beszámolt a szövet­ség elnöksége által 1985 óta vég­zett munkáról. Megemlékezett a szövetség idén elhunyt főtitkárá­ról, Tokaji Sándorról, aki sokat tett a sportágért. Bacsfay el­mondta, hogy a megyei szövetség kis létszámú csapata a szűkös anyagi lehetőségei mellett nem tudott hatékony munkát végezni. Tevékenysége néhány rendez­vény lebonyolítására korlátozó­dott, a megyei erők, a városi szö­vetségek összefogására^új szak­osztályok szervezésére nem fu­totta a tagok erejéből. Ennek ellenére a megyei csapa­tok közül jelenlég három NB I-es és hét NB Il-es gárda.szerepel. Baján és Kecskeméten a helyi szövetségek irányításával haté­kony bajnokság folyik. Röviden szó esett a „minikosárlabda"- mozgalom sikeréről. Ezeken a versenyeken közel 600 apró ko­sárlabdázó vett részt. Sikeresnek ítélte az úttörő- és középiskolás, csapatok szereplését is. A beszámoló végén elismerte, hogy a szövetségnek több gondot kellett volna fordítania az után­pótlás magasabb szintű nevelésé­re, de ez a kérdés szerinte orszá­gosan is komoly gond. Itteni vi­szonylatban a megyei szövetség­nek sem a személyi, sem az anya­gi feltételei nem voltak meg en­nek a javitására. A beszámolót élénk, sőt oly­kor igen éles vita követte. Ada- mik Ferenc, Tóth József, Weidin- ger Dezső és Rátvay Zoltán is rámutatott azokra a hibákra, amelyek akadályozták a szövet­ség működését és nehezítették a közös munkát. Rátvay Zoltán, a bajai kosárlabdázók elszakadási tervére is célzott. A beszámolót végül elfogadták, de néhány kér­dés (így a többi kőit az, hogy miért volt valójában gyenge a szövetség munkája) válasz nélkül maradt. Az alapszabály tervezetének megvitatása során kiderült, hogy a városi szövetségek alaposan felkészültek, és nem volt hiány javaslatokban, kiegészítésekben sem. Az est folyamán bebizonyo­sodott, hogy a küldöttek többsé­ge átérzi a változás jelentőségét. Mivel a javaslatok sokszor eltér­tek egymástól, e napirendi pont vitája a tervezettnél jóval tovább tartott, de végül egységes állás- foglalás született. A küldöttközgyűlés titkos sza- vazássaLmegválasztotta a megyei kosárlabdázók szövetségének új elnökségét és az országos szövet­ség közgyűlésére utazó megyei küldötteket. A kosárlabdázók Bács-Kiskun megyei szövetségének élnöke egyhangú szavazással id. Tóth Viktor lett. Elnökhelyettesnek Bacsfay Gyulát és Rátvay Zol­tánt, főtitkárnak Farkas Istvánt választották. Tóth József, Wei- dinger Dezső, dr. Rádi Imre, Ág- falvy György, Tóth Béla, Ányos Zsigmond és Porzó István kapott még helyet az elnökségben. Az országos szövetség elnöksé­gébe közvetlenül delegált tagként ugyancsak egyhangú szavazással id. Tóth Viktort választották meg. , A közel négyórás, kemény vi­tákkal tarkított, de minden bi­zonnyal eredményes küldöttköz­gyűlés végén a megválasztott új elnökség nevében id. Tóth Viktor tett ígéretet a tevékeny munkára, majd Fekete László köszöntőjé­vel zárult a mag$ nemében első, ám, reméljük, nem utolsó megyei kosárlabda-tanácskozás. Szabó Zoltán Ayrton fN ^ 1 1 gyorsasági SWlIia \^ÜOi autós Fór­ma—1-es idény 1988. évi világbajnoka az idei, számára második helyet jelentő idény, botrányaiért a nemzetközi szövetséget, a FISA-t tette felelőssé. A heves vérmérsék­letű dél-amerikai pilóta egy Sao Paulóban tartott sajtótá­jékoztatón kijelentette: az elmük két hónapban többször is megfordult a fejében a visszavonulás gondolata, mivel a jelenlegi körülmények között nem kíván versenyezni. Senna dühét nagyrészt az indokolhatja, hogy a Japán Nagydíjon szerinte igazságtalanul zárták ki és érvénytele­nítették győzelmét. Gyakori beszédtéma volt rossz kap­csolata csapattársaival és legnagyobb ellenfelével, az idei világbajnok francia Alain Prosttal. Mindketten a McLa­ren Honda színeiben szerepeltek, de ez csak fokozta a feszültséget az „istálló” berkeiben, pip Az 1989-es idény eredményei a FISA manipulációi szerint alakultak —jelentette ki Senna. — És ez nemcsak a Japán Nagydíjon volt így, hanem például a monzai versenyen sem nézték jó szemmel, hogy megelőztem Prostot Tudomásom szerint Jean-Marie-Balestre FISA- elnök ezután valami olyasmit mondott, hogy biztos jobb minőségű üzemanyagot használtam... Az esélyszámítók utólagosan is felhívták arra a figyel­met, hogy amennyiben azon a bizonyos japán futamon nem törlik Senna eredményét, áz utolsó versenyen akár győzelmi reményeket is táplálhatott volna. Igaz, a brazil nem nyerte meg az Ausztrál Nagydíjat, de sokáig az élen haladt, míg Prost már a rajtnál feladta a küzdelmet. Az adelaide-i futamot szakadó esőben rendezték meg, s az irreális körülmények miatt az összetettben behozhatatlan előnnyel vezető francia pilóta a verseny bojkottálására szólította fel vetélytársait. Erre Senna az előzmények után nem volt hajlandó, amiért csapattársa később sza­botázzsal vádolta őt. — Az Ausztrál Nagydíjon történtekért kizárólag a szervezőket terheli a felelősség — válaszolta Prostnak a sajtótájékoztatón Senna. — Nekem az a dolgom, hogy ha elindítják a rajtot, akkor teljesítsem kötelességemet. Azt viszont nem tagadom, hogy alaposan csalódtam „szakmámban”. SIKERES VOLT, ITT A FOLYTATÁS ... Minifoci­bajnokság Kiskunhalason A kiskunhalasi általános művelődési központban az elmúlt télen rendeztek első ízben minifoci-bajnokságot, ame­lyen tizenöt együttes küzdött a bajnoki címért. A sok gól és a látványos játék vonzotta a közönséget, napról napra megteltek a sportcsarnok lelátói. A versenyt a helyi Fortuna SC nyerte meg. A csapat az országos döntőn is sikeresen szerepelt és a harmadik he­lyen végzett. A világon egyre népsze­rűbb teremjáték sikerén felbuzdulva, a szervezők ismét kiírták a bajnokságot. Az elmúlt évihez képest változást je­lent, hogy a pálya merete 40 x 20 mé­terre növekedett, így csapatonként egy­szerre 5 fő lehet játékban. A rendezők tavaly az elismerés mellett az idősebb korosztálytól jogos kritikát is kaptak. Szívesebben bekapcsolódnának ők .is a játékba — mondták gj, ha nem húsz­éves „sihederek” és „profi” játékosok ellen kellene küzdeniük; közöttük leg­feljebb csak együttérző mosolyra szá­míthatnak. A kérést figyelembe véve, az idei bajnokságot három korcsoport­ban rendezik: az „A” korcsoportban: 18 év alatti, a „B”-ben 18—35 év kö­zötti! a „C”-ben 35 év feletti játékosok indulhatnak. A csapatok igazolt labda­rúgókat is szerepeltethetnek. Bővebb felvilágosítással a szervezők szolgál­nak: altalános művelődési központ, Kiskunhalas, Kossuth u. 23. .telefon: 77/21-744, 21-439, valamint a városi tanács vb ifjúsági és sportosztálya, Kis- kunhlas, Thorma J. u. 2., telefon: 77/ 22-375. A nevezéseket november 16- án, csütörtökön 17 óráig lehet a rende­zőknek eljuttatni. Az első játéknap: no­vember 20., hétfő lesz. A továbbiakban a mérkőzéseket hétfőnként 19—22 és péntekenként 17—22 óra között rende­Hámori Imre RÖVIDEN • A leningrádi Bányászati Egyetem cselgáncsszakosztályának meghívásá­ra, egy hetet töltött a szovjet városban a Kecskeméti SC tíz cselgáncsozója. A kecskeméti fiatalok a vendéglátókkal közös edzéseken vettek részt, majd megmérkőzött egymással a két csapat. Eredmények: 40 kg: 1. Iványi; 44 kg: 1. Almási; 48 kg: 1. Kiss G.; 52 kg: 3. Szabó Zs.; 56 kg: 1. Bimbó; 60 kg: 2. Juhász, 3. Kálmán; 64 kg: 3. Szűcs. • A hét végén Kecskeméten sorra kerülő ökölvívó országos serdülőbajnok­ságot nem a szegedi MAGÉV — mint ahogy tegnapi számunkban tévesen meg­jelent —, hanem a MALÉV szegedi te­rületi igazgatósága támogatja. • A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Juan Antonio Samaranch kije­lentette, hogy az 1992. évi olimpia lo­vasversenyeinek végleges színhelyét csak jövőre jelölik ki. Mint ismeretes: Spanyolországban egy ideje lópestis pusztít, és eddig már több mint ezer állat esett áldozatul a kórnak. • Tomas Kapusta, 22 éves csehszlo­vák jégkorongozó, a kanadai Edmon- tonban megkezdte a felkészülést az észak-amerikai Nemzeti Hoki Liga küz­delmeire. A csatár a napokban —a csehszlovák válogatott kanadai túrája után — döntött úgy, hogy nem tér vissza hazájába, a tengerentúlon próbál szeren­csét. • Nagy sikerű bemutatón vett részt ifj. Sinkó Lajos. Kecskeméti BMX- kerékpáros versenyző. A fővárosi Pető­fi Csarnok nézőterén több mint ezer néző tekintette meg az új keletű sportág kedvelőinek attrakcióját. A hírek sze­rint az ifjú kecskeméti versenyzőt meg­hívták a válogatott keretbe is. VASÁRNAP KÖTELEZŐ A GYŐZELEM Tehetséges játékos a lila-fehér védelem tengelyéből Villámrajtot vett az idei őszön a Kecskeméti TE NB III-as futball­csapata. Pedig a bajnokság kezde­tén a vezetők a helyezést illetően óvatosan fogal­maztak, csak az 5 —8. hely valame­lyikére várták az együttest. A csa­patok már túl­vannak a 12. for­dulón is, de a KTE az első he­lyet nem engedte át másnak. Talán maguk a pályára hétről hétre kilá­togató lila-fehér- hívek csodálkoz­nak a legjobban, hogy kedvenceik üyen jól szerepel­nek. Különösen sok néző bólint elismerően, ami­kor a középhát-1 véd Gál János elegánsan szerel vagy imponáló higgadtsággal halássza el a labdát az ellenfél csatárainak orra elől. Jó formáját bizonyítja, hogy a megyéből egyedül kapott helyet az NB III-as válogatottban, amely a múlt héten az olasz amatőr válogatottal mérte össze tudását. A védelem tenge­lyében játszó, 23 éves, szimpatikus játékos jókora kerülővel érkezett Kecs­kemétre. — Budapesten sport' tagozatos általános iskolába jártam. Ötödikes lehettem, amikor egy tehetségkutató akción felfigyeltek rám. Angyalföl­dön laktunk, ezért a Vasashoz igazoltam, és ott játszottam egészen 19 éves koromig. Mivel az akkori edzőm szerint jól láttam a pályán, eleinte a középpályán játszottam, később a beállós posztjára kerültem. — Melyik edződre emlékszel vissza a legszívesebben? — Ihász Antalra, aki a Vasas-ifiben több évig foglalkozott velem. Szakmailag, emberileg is tanultam tőle. Sokat követelt a játékosaitól, de érdekes: soha nem dicsért bennünket, pedig abban az időben a csapat toronymagasan nyerte korosztálya bajnokságát. — Aztán váratlanul otthagytad az angyalföldieket. — Nagyon megbántottak — komorul el egy pillanatra a tekintete —, és ekkor rövid időre az NB III-as BKV Élőiéhez mentem, majd innen vonultam be az Osztapenko SE-hez. A leszerelés előtt azzal keresett meg Kecskemétről Kőrös Jani bácsi, hogy a megyeszékhelyen egy ütőképes csapatot szeretnének kialakítani. Bukó, Kovács, Kiss, Vági mellé egy megbízható középhátvédre lenne szükség. Csomagoltam, és 1987 nyarától már lila-fehér mezben kergettem a labdát. — Volt vetélytársad a védelem tengelyében? — Akkoriban nem kellett megküzdenem a hármas számú mezért. — És most? — Senkinek sincs bérelt helye a csapatban. Az játszik, aki a legjobb formában van. A nyolcadik forduló előtt megsérültem, és egy mérkőzésen Pataki helyettesített. Egyrészt izgultam, nehogy hibázzon, másrészt, tudtam: esetleges jó játékával könnyen kiszoríthat a kezdőcsapatból. — Mennyiben más ez a KTE, mint az egy évvel ezelőtti? — Sokkal összeszokottabb, érettebb lett a csapat, mindenki bízik a másikban. Kitűnően sikerült a nyári alapozás, és ez meglátszik a fiúk kondícióján. Végre a sorsolás is kedvezően alakult számunkra. — Az Alföld-csoportban eddig a KTE kapta a legkevesebb gplt. — Endrével és Forgóval jól megértjük egymást hátul. Szinte ismeijük egymás gondolatát is. De a védelem irányításában a kapus is segit, mivel ő látja be legjobban a pályát. — A bajnokság elején gondoltad volna, hogy ilyen könnyedén veszitek az akadályokat? — Ilyen sorozatra én sem számítottam. Eddig jól kijött a lépés. Talán a Dabas elleni találkozón volt a holtpont, ahol nyertünk ugyan, de nem ment igazán a játék a csapatnak. — Mit vársz a vasárnapi mérkőzéstől? A táblázat negyedik helyén álló miskeiek a bajnoki címet célozták meg az ősszel. — Nehéz ellenük játszani, kitűnő játékerőt képviselnek. Kemények, nem adják meg egykönnyen magukat. Ennek ellenére, hazai pályán csak a győzelmet tartom elfogadható eredménynek. Ezzel bebizonyíthatnánk, hogy a Nagyszénás elleni vereség csak kisiklás volt. — Végezetül arra lennék kíváncsi, hogy mit szeretnél elérni a futballban. — Még annak idején, a.Vasas-ifiben élvonalbeli álmokat szövögettem. Ma már másként látom a dolgokat. Jó NB Il-es gárdában stabil kezdőjátékos szeretnék lenni, és nem bánnám, ha ez a csapat a KTE lenne — mondta beszélgetésünk végén a szőke középhátvéd. Szabó Etelka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents