Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-06 / 263. szám

„HA A MÚLTON RÁGÓDUNK, NEM LESZ IDŐNK A JÖVŐRE” MSZP-gyűlés Tiszakécskén Pénteken este Tiszakécskén, a művelődési ház­ban mintegy hatvanan gyűltek össze az MSZP által szervezett politikai gyűlésre. Csemus Ferenc, az MSZP városi szervezőjének bevezető szavai után dr. Lakos László országgyűlési képviselő, az MSZP elnökségének tagja, a Jászkarajenői Árpád Tsz elnöke emelkedett szólásra. Elöljáróban az MSZP kongresszusának előzmé­nyeiről szólt. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP már az év márciusában jelentős változások számára nyitott lehetőséget, de azok nem következtek be. A párt kénytelen volt elfogadni a többpártrendsze­ren alapuló társadalmat. A pótválasztásokon kide­rült, hogy nem számíthat egy tisztes, elfogadható eredményre a következő országgyűlési és tanácsvá­lasztásokon, mert az emberek nem az ellenzékre, hanem az MSZMP ellen adták le voksukat, s ez bármennyire is sajnálatos volt, tudomásul kellett venni. Ezért, a múlt hibáitól való elhatárolódás, egy dinamikus politikai erő megteremtéséért kel­lett új pártot alakítani, mert a régi nem képes helytállni hibás elméletével, döntéseivel és módsze­reivel, az elkövetett bűnökkel. Az MSZMP nem akarta megtalálni a felelősöket, nem is kereste, nem törekedett a megtisztulásra, ugyanakkor a közvélemény azt a nyolcszázezer párttagot tette felelőssé az országban történtekért, a válságos álla­potért. A közvélemény egyértelműen rájuk hárítja a felelősséget, amelyet nem hajlandók elfogadni, mert többségében nem tudtak arról, hogy mi törté­nik, nem ők döntöttek a dolgokról. Az új párt kíméletlen őszinteséggel szembenéz elődje hibáival és múltjával. Úgy gondolják, hogy valamennyi párttagnak el kell számolnia azzal, amit elkövetett, ami erőszakos volt, s ami hatalom­mal való visszaélést jelentett. Nem leszámolást akarnak, hanem olyan pártot, amely nem tűr meg tagjai között olyanokat, akikkel nem lehet megje­lenni a nyilvánosság előtt. Ezután arról szólt, hogy az új párt szakítani kíván a pártállam, az állampárt rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével. Ez pedig azt jelenti, hogy a határozatokat az alapszervezetek­ben kell meghozni, amely maga a politikai fórum. Hangsúlyozta, hogy az új párt az MSZMP reform- törekvései örökösének tekinti magát, s nem lehet megengedni, hogy az elmúlt negyven év eredmé­nyeit teljes kudarcnak tekinthessék. A követke­zőkben az új párt programjáról, ezen belül mező- gazdasági politikájáról, alapszabályáról, külkap- csolatairól, a szervezeti felépitésről és természete­sen a választásokra való felkészülésről szólt. Az előadás után sokan kérdéseket tettek fel dr.. Lakos Lászlónak. Ezek közül néhány: az MSZP vezető szervei hogyan tisztítják meg soraikat? Ez a felszólaló azt erősítette, hogy nem a cégtáblát kell kicserélni, hanem a vezetőket. Ha szembené­zünk a hibákkal — vetettg fel egy másik —, orvo­solni kell az erőszakos téeszszervezés bűneit. A kö­vetkező véleménynyilvánító kifejtette, hogy csak hiteles emberek képviseljék az MSZP politikáját, mert különben nem lesz eredményes a tagszerve­zés. Hozzátette: nem ért egyet Szűrös és Pozsgay rivalizálásával. Mit teszünk? — tette fel a kérdést egy férfi. — Az új vámréndelet megint a feketézők, az ügyeskedők érdekeit szolgálja. Elképzelhető, hogy emiatt interpellálnak az MSZP képviselői a parlamentben? A következőkben inkább a mező- gazdasággal kapcsolatos kérdések hangzottak el. Közülük hírértékűnek számít az a válasz, hogy az MSZP agrárprogramját az elnökség ezen a héten vitatja meg, s hozza nyilvánosságra. A késő estébe nyúló politikai gyűlés mottója­ként hangzott el: „Ne a múlton rágódjunk, mert nem lesz időnk a jövővel foglalkozni, márpedig ez mindannyiunk számára a legfontosabb”. G. G. A kivonulók pártja is döntött A Magyar Szo­ciáldemokrata Párt 36. kong­resszusa — két tartózkodás mel­lett — határoza­tot fogadott el, miszerint a párt a szociáldemokrata értékek képvise­lőjeként kíván a Szociälista Inter- nacionálé tagja lenni. Tiltakoz­nak az ellen, hogy a szociáldemok­rata értékeket szavakban kisajá­tító bármely más magyarországi párt a Szocialista Intemacionáléba felvételt nyerjen. A kongresszu­son egyébként megválasztották a szervezet vezető testületéit, a szombat esti zárt .ülésén pedig elfo­gadták a párt szervezeti szabályza­tát. Programjuk véglegesítéséről még ezután tanácskoztak. Egyéb­ként vasárnap délelőtt kapott szót több külföldi delegáció képviselő­je is. (Folytatás a 2. oldalon) Autópálya Budapest és Belgrad között? Németh Miklós jugoszláviai tárgyalásai Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: Németh Miklós miniszterel­nök szombaton zsúfolt progra­mot bonyolított le jugoszláviai látogatásának keretében. Szál­láshelyén fogadta Deszimir Jev- tícset, a szerb köztársasági kor­mány elnökét. A megbeszélésen Deszimir Jevtics egyebek között kiemel­te: kormánya minden tőle tel­hetőt megtesz annak érdeké­ben, hogy a szerb köztársasági alkotmány módosítása és a vég­rehajtott reformok ne okozza­nak törést a nemzetiségi politi­kában, változatlanul biztosít­sák a nemzetiségek teljes egyen­jogúságát. Ezt követően Milan Pan- csevszki, a JKSZ KB Elnöksé­gének elnöke fogadta Németh Miklóst, az MSZP elnökségi tagját, a Minisztertanács elnö­két. Délelőtt kezdődött meg a fö­deráció palotájában Ante Mar- koVics és Németh Miklós tár­gyalásainak második, befejező fordulója, amelyen a kétoldalú gazdasági együttműködés bőví­tése és időszerű nemzetközi kér­dések állottak a figyelem kö­zéppontjában. (Folytatás a 2. oldalon) NYITVA A CSEHSZLOVÁK—NYUGATNEMETHATAR AZ NDK-S ÁTTELEPÜLŐK ELŐTT — TOVÁBBRA IS EZREK TÁVOZNAK m Milliós tüntetés Berlinben 1■ ■ . ■ j „Már most sincs nálunk nagyobb párt a megyében 99 Dorogman László, az MTI tu­dósítója jelenti: Több százezren, egyes becslések szerint egymillióan vettek részt szombaton a Berlin belvárosában rendezett'tüntetésen és nagygyűlé­sen. A megmozdulást szervező szí­nészek célja a gyülekezési és sajtó- szabadság melletti kiállás volt. Az Alexanderplatzon tizenegy órakor kezdődött nagygyűlésen, amelyet egyenes adásban közvetített a tele­vízió, mintegy húsz szónok (politi­kusok és művészek, diákok és írók) beszélt az országban kiala­kult helyzetről, a kiútkeresés kínja­iról. Az egymás után a mikrofon­hoz lépő szónokok követelték az alkotmányban a sajtó és a gyüleke­zés szabadságáról szóló jogok kor­látozás nélküli biztosítását, továb- (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt egyáltalán nem szűnt meg, olyannyira nem, hogy hamarosan — minden bizonnyal decemberben — megtartja soron következő, tizennegyedik kongresszusát. Az MSZMP magyarországi szervezetei közűi a kecskemétit mindenütt erős bástyaként emlegetik. Főhadiszállásukon, a Budai utcai párt­házban, ahol csupán egy vörös tussal írt táblácska jelzi, bogy a látogató MSZMP-szervezőkhöz érkezett, Borsos György szóvivő adott interjút a Petőd Népe főszerkesztő-helyettesének. — Kik önök és mit akarnak? — Mi itt a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt kecskeméti szervezőbizottságát képvisel­jük. A Magyar Szocialista Munkáspárt ugyanis sem or­szágosan, sem a megyében, sem pedig itt a városban nem szűnt meg. Mi az úgynevezett tizen­negyedik kongresszust, vagy más néven a Magyar Szocialis­ta Párt I. kongresszusát nem ismerjük el hitelesnek. — Kik és hogyan döntöt­tek erről? Testületi határoza­tot hoztak vagy netán belső meggyőződésük alapján vetik el azt, ami történt? — A párttagság döntött: az elvtársak jelentős része tovább­ra is a Magyar Szocialista Munkáspártot tartja megma­radt szervezetének. Nem jog­utódnak: megmaradt szervezet­nek. — Ezt önökkel közölte egy vagy több csoport, vagy netán arról van szó, hogy va­lamilyen jelekből erre követ­keztetnek? — A párttagság bizonyos kö­rei kértek bennünket, hogy se­gítsünk a szervezésben. Ezért létrejött a városi és a megyei szervezőbizottság. Létrejöttek az alapszervezetek is minden pártszékházban, ahol a Magyar Szocialista Munkáspárt körzeti alapszervezetei működnek, lét­számuk öttől ötvenig . terjed. Ezenkívül is rengetegen keres­nek föl naponta bennünket az­zal a kéréssel, hogy segítsünk megtartani a Magyar Szocialis­ta Munkáspártot, és ehhez a saját segítségüket is felajánlják. A megalakult szervezőbizott­ság — mely a szóvivő szerepét reám testálta — megadja a szükséges támogatást. — Ezek szerint ön nem a Münnich Ferenc Társaság kecskeméti vezetőjeként szervezi az MSZMP-t? — Ez nem felel meg a való­ságnak. A Münnich Ferenc Társaság feloszlott. Teljes egé­szében feloszlatta önmagát, ak­kor, amikor a kongresszus megkezdődött. A társaság cél­ja, ugye, az volt, hogy vissza­fogja az MSZMP-t azoktól a jobboldali nézetektől, cselek­ményektől, amelyek az utóbbi hónapokban hangra kaptak, il­letve megtörténtek. Részben si­került, részben nem, minden­esetre mi úgy éreztük, hogy a Münnich Ferenc Társaság be­töltötte történelmi hivatását. Nem párton kívüli, és nem is önálló párt volt, hanem az MSZMP egyik platformja. — Ha tehát jól értem, ak­kor az MSZMP szervezésére — vagy újjászervezésére — önök azoktól az MSZMP- tagoktól kaptak megbízást, akik nem értenek egyet az­zal, hogy az MSZMP kong­resszusán részt vevő küldöt­tek egy része kimondta az MSZMP MSZP-vé változ­tatását. Pontosan fogalmaz­tam? — Igen, pontosan. Én koráb­ban az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának tagja vol­tam, húsz éven keresztül. Ott voltam azon az utolsó pártbi­zottsági ülésen is, amelyiken a pártbizottság feloszlatta magát, én akkor is elmondtam, hogy a kongresszussal nem értünk egyet. De ott voltam azon az ülésen is, amelyen az egész tes­tület elutasította a kongresszus­ra készített irányelvek teljes el­ső három fejezetét. Mindezek ellenére a kecskeméti küldöttek egyetlen szóval sem említették a kongresszuson azt, hogy ilyen vagy olyan kérdésekben a kecs­keméti párttagság nem ért egyet. így, ha úgy tetszik, mi már előre deklaráltuk — az egész kecskeméti városi pártbi­zottság deklarálta —, hogy nem értünk egyet a Magyar Szocia­lista Párt létrehozásával. t — De az MSZP csak lét­rejött ...71 — Létrejött, de új pártként. A Magyar Szocialista Munkás­párt megszűnését, a Központi Bizottság megbízatásának le­jártát a kongresszus semmilyen formában nem mondta ki. Te­hát az MSZMP nem szűnt meg. Az MSZMP létezik. — Ez esetben hogyan lát­ják a tagsági viszony jogfoly­tonosságát? — Aki az MSZMP-ben akar maradni, annak csak nyilatkoz­nia kell. — De kell nyilatkoznia? — Kell. Vagy a pártszerve­zőnknél vagy á párttitkárnál. Olyan automatizmusról nincs szó, hogy aki nem lép át az MSZP-be, az az MSZMP tagja. Színt kell vallani, hogy maradni akar. A tagsági könyve megma­rad, ezen mi nem változtatunk, hiszen mi nem vagyunk új párt. IFolytatás a 3. oldalon) Pozsgay Finnországban Az Egyesült Államokból Helsinkibe érkezett szombaton Pozs­gay Imre államminiszter. Finnországban Ilkka Suominen ipari és kereskedelmi miniszter, a Nemzeti Koalíciós Párt elnöke meghívá­sára tesz magánlátogatást. Bár nem hivatalos útról van szó, itt is, miként a körutazás előző állomásain — Nagy-Britanniában, Ka­nadában és az Egyesült Államokban — Pozsgay Imre találkozik az ország vezető politikusaival. A program szerint hétfőn fogadja őt Mauno Koivisto köztársasági elnök. Megbeszélést folytat majd Harri Hőiken miniszterelnökkel és Kalevi Sorsával, a parlament elnökével. Az államminiszter Finnországból tér haza Budapestre. ß .■ w&á

Next

/
Thumbnails
Contents