Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-04 / 262. szám
Közlemény a lakosság devizaellátásáról (2. oldal) „ SZÁZ DOLLÁRNAK ÖTVEN A FELE... A jéghegy csúcsa (3. oldal) MSZP-nagygyűlés Kerekegyházán „Akár a választásokat is megnyerhetjük” Tegnap Kerekegyházán, az MSZP nagygyűlésén Kosa Ferenc, az MSZP elnökségi tagja is részt vett. A hatezer lelkes nagyközség lakosai közül sokan eljöttek a rendezvényre annak ellenére, hogy itt jelenleg mindössze hét tagja van az új pártnak. Közülük jó néhányat az MSZP tervei, ám még többet a Béres-cseppekről készített film rendezőjének személye vonzotta. Ám, valószínűleg senki sem tért elégedetlenül haza, hiszen Kosa Ferenc beszélt a gyógyszerről és a pártról is. így elmondta, miként kapcsolódott be a politikai életbe, szólt 15 esztendeig tqrtó mellőztetéséről éppen úgy, mint a Béres Józseffel kötött barátságáról. Hangsúlyozta, hogy egy olyan párt elnökségi tagja, amely nem akar hatalomra törni, hanem a nép gondolatát képviseli. Egy résztvevő arra volt kíváncsi, hogy ha az MSZMP súlyos hibákat követett el, akkor miért ragaszkodnak még sokan hozzá? „Akadtak szép számmal olyanok — hangzott a válasz —, akiknek nagyon kényelmes volt ez a rendszer. Nekik nem tetszik most a demokrácia.” Egy másik kérdezőnek, aki a hibák miatti felelősségre vonások módja iránt érdeklődött, így felelt: „Ennek az új pártnak, ha becsületes akar lenni, ezektől az emberektől élesen el kell határolódnia. Am a számonkérésekkel csínján kell bánni, nehogy lestvérharcba, bűnbakkeresésbe fulladjon az ügy.” Azt is kijelentette, hogy nem akar sokáig a politikai színtéren maradni, mert nem érzi „idevalósinak” magát. Elmondta, hogy az MSZP-n belüli reformszárny, melynek ő is tagja, semmilyen rokonságot nem vállal az MSZMP-vel. Ám jogilag az új párt örököse a réginek,snivel a tagok döntöttek a hajdani szervezet megszüntetése és az MSZP létrehozása mellett. Ennek köszönhető, hogy helyén maradhatott a kormány. Ellenkező esetben a békés átmenet káoszba fordulhatott volna. A kívánt változás stabilitás nélkül nem mehet végbe. „Ha esélyt kapunk a megnyilatkozásra, ha el tudjuk mondani becsületes gondolatainkat, akár a választásokat is is megnyerhetjük” —jelentette ki. B. A. „Többet voltam betiltva, mint az egész filmszakma együtt” Beszélgetés Kosa Ferenccel Lapunkbap tudósítunk a Magyar Szocialista Párt kerekegyházi nagygyűléséről. A rendezvény megkezdése előtt sikerült beszélgetnünk Kása Ferenccel, a szerveződő párt elnökségének tagjával, az ismert filmrendezővel. Kezdetben arról szólt, hogy már fiatalon elgyűrűzte a népuralom, a demokrácia évezredes eszméje. — Elég sokan hallottak filmjeinek megpróbáltatásairól. Megpróbálták elszívni a levegőt a Balczó-jelenség- ről készített művétől, csak nagy késéssel jutott el a nézőkhöz a Béres- cseppek kapcsán kirajzolódó társadalomkritika ... — Úgy hozták a körülmények, hogy filmjeimmel, noha ezek esztétikai jellegű vállalkozások voltak, általában meg kellett ütköznöm a politikával és gyakorlatilag minden filmmel politikai ütközetekbe bocsátkoztam, ezáltal a politikai küzdőtér, a politikai gondolkodás része volt életemnek, egész pályafutásomnak. Ha másként nem, hát úgy, hogy 15 évet voltam betiltva. Többet, mint az egész magyar filmszakma együttvéve. , — A napi politikában mindazonáltal viszonylag rövid ideje vesz részt Kosa Ferenc. Miért vállalt közvetlen részvételt, szervező munkát? — Mostanában átalakulóban az ország. Mivel különféle, reformgondolkodású barátaim elhívtak a monori erdőbe, Lakitelekre és máshová is, tulajdonképpen kezdettől fogva benne voltam azokban a mozgásokban, a mozgalmakban, amelyek, az ország demokratizálását tűzték ki célul. Itt voltam a kecskeméti reformműhelyben, elmentem a szegedi tanácskozásra, filmet készítettem a baloldali reformtp- rekvésekről. — Filmjei —- a Tízezer nap, az ítélet és a többi — a nemzeti összefogás szükségességének hirdetői. A politikus Kosa Ferenc közvetlen politikai szerepvállalásával nem szűkíti le a filmművész Kosa Ferenc lehetőségeit? — Éppen azért érzem természetesnek, hogy részt vettem az említett összejöveteleken, mert népben (Folytatás a 2. oldalon) Pénteken, a déli órákban Jugoszláviába utazott Scmcth Miklós, a Minisztertanács elnöke. A kormányfő Ante Markovicsnak, a Jugoszláv Szocialista' Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének meghívására kétnapos, baráti munkalátogátást tesz Belgrádban. A miniszterelnök kíséretében van Danái Imre kereskedelmi minisztériumi államtitkár és Őszi István kiilüg) miniszter-helyettes, A látogatás forgatókönyve szerint pénteken és szombaton egyaránt intenzív program várja a magyar kormányfőt. Az előzetes tervek szerint Németh Miklós vendéglátóján kívül megbeszéléseket folytat a jugoszláv párt- és állami élet más vezetőivel is. , A tárgyalások tnegkczdésc előtt — közvetlenül a megérkezése után — Németh Miklós a.Tito-emlékközpontba látogatott, ahol tisztelettel adózott a kiemelkedő jugoszláviai államférfi emléke előtt. TANÁCSKOZNAK A SZOCIÁLDEMOKRATÁK Egységkovácsoló kongresszus Az MSZDP az új parlamentre bízza a köztársaságielnök-választást A Magyarországi Szociáldemokrata Párt kongresz- szusának több mint ötszáz küldötte pénteken délelőtt megkezdte háromnapos tanácskozását Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Székházában. A kongresszuson megjelent küldöttségek sorában üdvözölhették többek között az osztrák szocialista párt (SPÖ), a francia szocialista párt (PS), a holland munkapárt, a svéd szociáldemokrata munkáspárt (SAP), valamint a bolgár szociáldemokraták képviselőjét. Az ülésteremben jelen voltak a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek közül az aúsztrál^az indiai, a japán, a nyugatnémet, a szovjet és a venezuelai nagykövetség képviselői. Meleg szeretettel üdvözölték a hazalátogató magyar szociáldemokrata emigráció kis csoportját. A Himnusz elhangzását követően a tanácskozást Ivanits István csepeli veterán szociáldemokrata nyitotta meg. Rövid beszédében felelevenítette a II. világháború előtti magyar szociáldemokrata mozgalom jelentősebb állomásait. Ezt követően Baranyai Tibor, az MSZDP országos vezetőségének tagja üdvözölte a küldötteket, a magyar és a külföldi vendégeket, valamint a sajtó képviselőit. Hangsúlyozta: több mint négy évtized után ültek össze kongresszusra a magyar- országi szociáldemokraták, hogy rendezzék soraikat, megteremtsék a párt egységét, illetve meghatározzák céljaikat a nemzet felemelkedése érdekében. A szónok kiemelte: a magyarországi szociáldemokratákban van elég erő és meggyőződés ahhoz, hogy összeegyeztessék a párt százéves hagyományait az európai szociáldemokrata pártok korszerű elképzeléseivel. Ezután a küldöttek határozatokat fogadtak el. Egyrészt döntöttek arról, hogy a jelenlegi tanácskozás a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak nem a 38., hanem a 36. kongresszusa. A határozattal ugyanis^mmissé nyilvánították az MSZDP 1948 márciusában rendezett 36.. illetőleg az ugyanabban az évben június 12—14-én megtartott,37. kongresszust, amelyen kimondták az SZDP és a Magyar Kommunista Párt egyesülését. Egy másik határozat pedig semmissé nyilvánítja az 1948 februárjában megtartott nagybudapesti végrehajtó bizottsági ülésén, illetőleg az 1948 márciusában rendezett kongresszuson foganatosított tagkizárási intézkedéseket. A szociáldemokrata párt négy évtizedes emigrációs tevékenységét Bölcsföldi Andor összegezte. A többi közt megemlékezett arról a maroknyi szociáldemokrata csopprtról, amelynek tagjai 1948-ban hagyták el az országot, mert nem tudták elfogadni a fúziót a kommunista párttal. Délután elsőként különböző pártok, szervezetek képviselői köszöntötték az MSZDP politikai fórumát. ' A voltaképpeni érdemi tanácskozás a délutáni órákban vette kezdetét, amikor a küldöttek rátértek a párt programjának elemzésére, megvitatására. Az MSZDP gazdasági programtervezetéről szólva, Tóth Alpár elmondta: céljuk a társadalom valamennyi rétege számára a munkalehetőség megteremtése és biztosítása, illetve annak megakadályozása, hogy további rétegek és csoportok sodródjanak a társadalom perifériájára, lönlos célként említette a kis- és középvállalkozások serkentését, támogatását, ettől remélve új munkahelyek teremtését, valamint árualap biztosítását az exporttevékenységben. Mindehhez elengedhetetlen feltételként szólt egy liberalizált kereskedelmi és pénzügyi rendszer megteremtéséről. Tóth Alpár hangsúlyozta, hogy a párt gazdasági elképzeléseitől nem idegen a részvénytársasági forma gondolata, ám fontosnak vélik a részvények belföldi értékesítését és forgalmát. A továbbiakban a párt mezőgazdasági koncepciójáról elmondta: véleményük szerint a helyi közösségeknek maguknak kell eldönteniük, hogy müyen termelési formában A— szövetkezeti, magántulajdonosi vagy esetleg farmergazdaság formájában — kívánják a földet megművelni. A szociálpolitika első és legfontosabb lépéseként a nyugdíjak rendezését említette Tóth Alpár. Hozzátette: az MSZDP hasonló fontosságúnak tekinti a lakáskérdés megnyugtató rendezését, valamint egy mindenki számára biztonságos szociális védőháló létrejöttét. (Folytatás a 2. oldalon) POZSGAY IMRE SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA WASHINGTONBAN A hidegháborús távolságtartás a múlté Fizetünk a csehszlovákoknak — ha kárt okoztunk • George Bush és Po/sgay Imre a Fehér llá/ ovális irodájában. A magyar—amerikai kapcsolatokra évtizedekig jellemző „hideg- háborús távolságtartás” végleg a múlté — jelentette ki washingtoni sajtótájékoztatóján Pozsgay Imre. Az államminiszter magyar idő szerint pénteken éjjel találkozott az amerikai sajtó képviselőivel a magyar nagykövetségen. Egy kérdésre válaszolva elmondta: a Magyar Köztársaság virágzó, fejlődő kapcsolatokra számít a jövőben az Egyesült Államokkal. Az amerikai gazdaság — tette hozzá — hatalmas erőforrás lehet a hazai gazdaság megújulása számára is. Ez az erő nem segélyek formájában, hanem főként nagyvállalatok mü- ködőtőke-beruházásai révén segítheti a fellendülést. Az is elengedhetetlen —mutatott rá —, hogy a hazai iparban meghonosodjék a legfejlettebb technikai Ezért is hozta szóba Bush elnökkel folytatott megbeszélésén a fejlett technika bejutását gátló COCOM-lista enyhítésének, valamint a beruházóknak nyújtandó úgynevezett OPIC- garanciáknak a kérdését. A tájékoztatón számos kérdés hangzott el Magyarország és a szomszédos államok viszonyáról. Arról, hogy fizetünk-e majd kártérítést Csehszlovákiának a nagymarosi beruházás leállítása miatt, Pozsgay Imre így vélekedett: „ha e döntéssel kárt okoztunk, azt hajlandóak leszünk megfizetni, de persze nem a csehszlovákok fogják megmondani, hogy mekkora ez a kár. Ezt objektív módon, független szakértők bevonásával, esetleg bíróság előtt kell majd eldönteni. I akkor lehet, hogy bebizonyítjuk azt is: a kiesésből eredőnél nagyobb kártól mentjük meg a két országot a beruházás elhagyásával. A magyar—román viszonyról szólva Pozsgay Imre rámutatott: a két nép között nincs ellentét, egy türelmetlen, soviniszta, történelemhamisító politika és az emberi jogok lábbal tiprása okozza a két áh lám ellentéteit. Több újságíró foglalkozott az esetleges magyar semlegesség kérdésével. Pozsgay Imre rámutatott: ez nem csupán egy ország döntésének, hanem nemzetközi garanciáknak is a függvénye, ezért a tömbök nélküli Europa kialakulásával válhat realitássá. Az államminisztertől megkérdezték, hogy ebben a minőségben, vagy esetleg elnökjelöltként látogatott-e az Egyesült Államokba. Pozsgay Imre hangsúlyozta, hogy nem kam- pánycélok vezették több országot érintő útjára, hiszen ezek jóval régebben tervezett látogatások voltak. A kormány elhatárolja magát a szovjet nagykövetség előtt tervezett tüntetéstől A Külügyminisztérium a következő közleményt juttatta el pénteken az MTI-hez: Ismertté vált, hogy november 4- én, a Magyar Radikális Párt és a Magyar Október Párt tüntetést szervez a Szovjetunió budapesti nagykövetsége előtt. Ezzel kapcsolatban a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma a kormány nevében az alábbiakat kívánja a közvélemény tudomására hozni:. Ma,' amikor hazánkban korszakos változások zajlanak, megnőtt a súlya az ország jövőjéért érzett felelősségnek, a történelmi tények helyes megítélésének, a tettek hitelének. Kiemelkedő fontosságú, hogy a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolataink az európai hagyományoknak megfelelően, a kölcsönös bizalmon és egymás megbecsülésén alapuljanak. Különösen igaz ez a jelentős társadalmi reformok, az átépítés útjára lépett Szovjetunió esetében. A gorbacso- vi politika ugyanannak a közös európai otthonnak a megteremtésén fáradozik, amelynek mi is lakói szeretnénk lenni. Magyarország létfontosságú érdeké a magyar— szovjet viszony ápolása, a két ország együttműködésének az új feltételekkel összhangban álló fejlesztése. Átmeneti korunk amúgy is. kényesegyensúlyait szükségtelen, sőt káros feszültségekkel, nehézségekkel terhelni. Márpedig ilyen, a Magyar Köztársaság és a Szovjetunió kapcsolatainak kárt okozó, a nemzeti érdekeinkkel ellentétes fellépésnek tekintjük a két párt felhívását, amely szélsőséges jelszavakkal szervez tüntetést a budapesti szovjet nagykövetség előtt. A Magyar Köztársaság kormánya elhatárolja magát az ilyen és ehhez hasonló akcióktól és kifejezi reményét, hogy a történelmi eseményekről való megemlékezésekben a józanság kerekedik felül. Mikor kezdődhet az elnök- választási, kampány? A köztársaságielnök-,, jelölteket támogató aláírások gyűjtése a november 26- ai népszavazás eredményének kihirdetésétől, minden bizonnyal november 27-étől december 22-éig tarthat, feltéve, hogy az állampolgárok többsége úgy dönt: az országgyűlési választások előtt kerüljön sor az elnökválasztásra. Ezt Csiba Tibor, a BM választási irodájának vezetője mondta, az MTI érdeklődésére. Ismeretes ugyanis, hogy több elnökjelölt számára már megkezdődött az aláírások gyűjtése. A szakértő szerint ez népi kezdeményezésnek, ajánlásnak fogható fel. A jelöltek egyébként a népszavazás eredményének kihirdetéséig nem folytathatnak kampányt, de megoszlik a szakemberek véleménye arról, hogy mi minősül annak. (MTI)
