Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-30 / 284. szám

1989. november 30. • PETŐFI NEPE • 5 Mit és miért nem olvasnak a kamaszok? A kérdőjel talán túlságosan provokatív, de a Magyar írók Szövet­sége „Mai kamasz — mai kamaszregény” címmel néhány héttel ezelőtt rendezett szakmái tanácskozásán elhangzottak ismeretében. talán nem túlzott a kétely. Nyilván pénzügyi gondokkal is magyarázható, hogy az immár hagyományos és kétévenként Szckszárdon szervezett vitasorozat, amely mindenkor a gyermek- és ifjúsági irodalom helyzetét vizsgálja, ideielmélkedésének helyszínéül Budapestet választotta. A jelen levő mintegy félszáz meghívott, köztük író, gyermekkönyvtáros, olvasás- kutató, pedagógus, pszichológus a kétnapos konzultáció során arra kereste a választ, hogy mit kínál, mit ajánl a magyar könyvkiadás a kamaszkorú fiataloknak. És ha lenne kínálat, akkor az találkozik- e a tizenéves fiatal igényeivel, akaratával, kíváncsiságával, megál­modott élményvilágával. Végre egy hely, ahol nem elsősorban politikáról lesz szó ~ mond­ta megkönnyebbülten egy író, bár az ellenvélemények megfogalma­zása közben rögtön kiderült: ezen a szakmai fórumon nem csupán az író és a kamasz viszonya határozza meg, hogy ntít és miért vegyünk le a könyvespolcról. A társadalom válsága, az átalakulás eredményei és visszásságai nemcsak a felnőtt állampolgárok magatartását, viselkedését formál­ják. Hová tűntek a tegnapi eszményképek, és lehet-e, s vajon milyen módon új eszményeket találni? Ez a kétely egyformán izgatja és nyugtalanítja az írót és a jó olvasmányt kereső kamaszt is. De akar-e könyvet kezébe venni az iskolapadot koptató fiatal, és ha igen, mit kínál számára a könyvpiac? A szenvedélyességtől sem mentes kollektív vizsgálat során a jelen­levők különböző olvasáskutatói elemzések eredményeivel is megis­merkedhettek. Egyes könyvtárak tapasztalatai szerint Jókai, Verne, P. Howard, Móra, Fekete István, May Károly, Nemere a legkere­settebb szerzők. Természetesen ez az észrevétel csak azokra vonat­kozik, akik az iskola, a család vagy baráti tanács hatására egyálta­lán betévednek a könyvtári polcok közé. A többség azonban — mint ahogyan ez a felnőtt lakosság esetében is elmondható f— nem elsősor­ban olvasással és könyvtárlátogatással képzeli el szabad idejének eltöltését. A fenti alkotói sikerlista megerősítéséhez, átrendeződéséhez új művekre, a kamaszvilágot értő és azt ismerő remekekre lenne szük­ség. Ez azért is indokolt, hisz napjainkban az erőszak, a fércművek, az eldurvultság, a reménytelenségben üzleti haszonra törekvő igény­telenség egyre elviselhetetlenebb mértékben rajzolja át a magyar könyvkiadás térképét. A jó könyvek mellett természetesen az is fontos, hogy a felnőttek, a családok, a nevelők érezzék annak felelősségét, hogy a gyermekek lehetőleg mindenkor és mindenütt kiegyensúlyozott szellemi, érzelmi körülmények között nevelkedjenek, mert csakis ezáltal képesek az értelmes, a fejlődőképes életre. Hazánkban jelenleg mintegy200ezer a deviáns gyermekek száma. Jelenlegi és jövőbeni mostoha sorsuk, életük kilátástalansága egyút­tal érzékelteti a társadalom működőképességének zavarait. A kamaszirodalom mégjelenésének egyik célja a múltban is az volt, hogy megteremthesse a „jóízű” beszélgetések feltételeit gyér-, mek és felnőtt között, családban vagy épp iskolai környezetben. A gyermekek — az őket körülvevő sok-sok új hatására —1 igénylik, hogy beszélgessenek velük és beszélgessenek róluk. Ennek nélkülözhetetlen szükségességét az írószövetségi tanácsko­zás résztvevői sem vitatták, bár azt nem tudni, hogy születnek-e a- jövőben remekművek a magyar kamaszirodalomban. A társadalmi átalakulás nemcsak a politikai intézményrendszer korábbi struktú­ráját változtatta meg. Megváltoztak a könyvkiadás feltételei, és éz nemcsak mennyiségileg, de szerkezetileg is megmutatkozik. Ma már mintegy négyszáz könyvkiadó zúdítja naponta termését az olvasóra. Többségük piaci ismeretekkel nem rendelkezik, a könyvkiadás szak­mai ismereteinek elsajátításával legfeljebb véletlenszerűen és felüle­tesen foglalkozott. Az eltúlzott mértéktelenség ismeretében az sajnos ma még megállapítható, hogy mostohagyerek a kamaszirodalom, és könnyebb a napi üzleti sikerek reményében közreadni egy-egy olcsó • történetet, mint esetleg gyermek- és ifjúsági regényt írni napjaink történelmének oly sok megválaszolatlan- kérdéséről. Ne felejtsük, hogy a gyermekkori eszményképek nélkül a holnap­ban bízni szinte lehetetlen. Maróti István MEGKÉRDEZTÜK A RENDEZŐT: Milyen a téli tárlat? A Magyar Képző- és Iparművé­szek Szövetsége még májusban tet­te közzé felhívását a szalon jellegű Téli Tárlat megrendezésére, a Mű- Csarnok ’összes'termében. A-kiírás így szólt: a kiállításon a szövetség tagjai vehetnek részt. Mindenki egyetlen művet küldhet be, .és az zsűri nélkül szerepel a kiállításon. Havas Valériát, a tárlat rendező­jét kérdeztük a november 30-án, ma nyíló (és egy 'hónapig látható) kiállításról: — Milyen volt a művészek érdek­lődése? —1 Ötszázhetven mű érkezett be, többségében festmények, grafikák. S bár iparművészeket is hívott a szövetség, csak kevés művész kül­dött be textilt és kerámiát. . •- A szövetségnek 1400 tagja van. E szerint a tagságnak több mint fele távol tartotta magát a ren­dezvénytől. Vajon miért?- Számszerűen így is sokan vesznek részt a tárlaton. De a szín­vonal meglehetősen • változatos. Olyan, amilyen a szövetség. Úgy vélem, Tőleg azok jelentkeztek a kiállításra, akiknek másutt nincs megjelenési lehetőségük. Jelen van ugyan jó" néhány tehetséges fiatal művész, de hiányoznak á'nagy ne­vek, az elismert egyéniségek. A mindenkitől egy mű látszólagos demokratizmusa alapján természe­tesén nem kaphatunk átfogó képet a jelenkori magyar művészet leg­főbb fejlődési irányzatairól, e módszer nem reprezentálhatja az .egymást erősítő, műfaji elhatáro­lódásokon túlmutató szellemi kö­zösségeket, legfeljebb azt, hogy egy szövetségen belül mi minden léte­zik. ; j — Vissza kellene hozni a zsűrit? — Ha azt nem is, de valamiféle megkötöttséget a kiírásban igen. Ez a fajta látszólagos demokrácia nem vezet sehová. Célszerű lenne műfaji, tematikai feltételeket szab­ni, vagy például azt kikötni, hogy csak friss művekkel lehessen szere­pelni, mérethatárokat megadni (mert akadt, aki nyolcméteres trip­tichont küldött be, ezzel más elől elvéve a kiállítási teret). ‘ — Hogy lehet az ilyen „partta­lan” anyagot kiállítássá rendezni? — A kiállításrendező feladatát abban látom, hogy megpróbáljon stiláris, gondolati egységeket létre­hozni, összetartozó, egymást erősí­tő.művek egymás mellé állításával, s így a közönségnek eligazítást nyújtani a műfaji, méretbeli kö­töttségeket nélkülöző nagyszámú kiállítási tárgy között. A kiállítás­hoz katalógus nem készül, de a tájékozódást segítendő kiadunk egy kiállítói névsort és mütárgylis- tát.' , (kádár) A SZÍNHÁZ VJ TAGJA: CSIZMADIA GABRIELLA Holnap premier a nagyszínházban Ha elszánt, marcona fickók gra- bancon ragadnának, arra a kérdés­re követelve választ, hogy hány ki­tűnő színésze van ma a Kecskeméti Katona József Színháznak, elég nagy bajban lennék. Mert igaz, hogy én — furcsa módon — utá­lom, ha vernek, sok nevet sorolni mégsem tudnék. Ha meg az utóbbi évek kitűnő előadásairól vallatná­nak vérben forgó szemekkel, csak kétségbeesetten széttárnám karjai­mat, mondván: jöjjön, aminek jön­nie kell... Csizmadia Gabriella az új évad­ra szerződtetett négy új színész egyike Kecskeméten. Hogy a nagy kisebbséghez tartozó jó színészek táborát gyarapítja-e majd, azt nem tudom, mert eddig még nem volt alkalmam látni színpadon. — A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1981-ben végeztem el,' Kállai Ferenc osztályában — me­séli magáról. — Azután a veszpré­mi színházhoz szerződtem, ahol két évadot töltöttem. — Ez időt tekintve, melyik alakí­tására emlékszik ma vissza legszí­vesebben ? — Az Euridiké címszerepére. ■ —> Azután ? — A Népszínház társulatának lettem a tagja. Az itt töltött évek­ben kapott szerepeim közül a Mi­előtt a kakas megszólal című darab női főszerepe a legemlékezetesebb szamomra. — A kecskeméti társulat direk­tora már mint szabadúszót szerződ­tette. | • I — így van. Ugyanis elhagytam a pályát — pontosabban: csak szinkronizálást vállaltam —, ami­kor a férjem megbetegedett. Ez év áprilisában temettük ... Egyedül maradtam a kisfiámmal, aki most hároméves. Azután megkeresett Lendvay Ferenc, s hivott Kecske­métre, Azt mondta, látott játszani Veszprémben, tehetségesnek tart, akinek ezen a pályán a helye. Be­vallóm, hogy ezt a várost és a szín­házát nem ismertem, úgy mond­tam igent. Remélve, hogy egy.új környezetben könnyebb lesz újra­kezdenem mindent. — Senkit sem ismert é társulat művészei közül? — Csak néhányukat. Fekete Ti­bort, Szirmai' Pétert, Orth Misit, Csombor Tecát... — Az eddigi benyomásai milye­nek? . — Vegyesek. A vágyaim pedig semmiben sem különböznek a töb­bi szülész vágyaitól: jó darabban játszani, tehetséges kollégák mel­lett, jó rendező irányításával. — Mely darabban, milyen sze­repben mutatkozik be először, Kecs­keméten ? — A Megmaradni című Csurka- darab Agnetájaként A premier holnap este lesz, a nagyszínházban. Az előadás ren­dezője: Angyal Mária. (koloh) LELEMÉNYES VÁLLALKOZÓK Az AIDS-eUenes propaganda adta hozzá az ötletet Közel két hónappal ezelőtt jelent meg az első óvszerautomata Kecskeméten, a Bohém presszóban. A mosdó előteré­ben falra függesztett, szerkezet estétől záróráig kiürült. A sikeres premiert kö­vetően rövid időn belül színre került a többi öt automata is. Egyike-másika ke­vésbé nyilvános helyen: a reptéri lakta­nyában, a GAMF-ori és a kertészeti fő­iskolai karon. A belvárosi cukrászdán kívül áz Aranyhomok Szállodában és a BP-kúttal szemközt lévő Snack bárban férhet hozzá a nagyközönség. Az automatákon olvasható AIDS- ellenes reklám, no meg az elmúlt negyven év tapasztalata azt. sugallja, hogy ezeket a masinákat (talán felsőbb utasításra) valamely egészségügyi szervezet vagy in­tézmény „szórta szét” a városban, s üze­melteti majd jól vagy rosszul egészen ad­dig, amíg ki nem derül, hogy fenntartá­suk veszteséges. Ebben az esetben azon- banjiem valószínű, hogy ilyen végkifej­letre lehet számítani, áz automaták gaz­dája ugyanis magánvállalkozó: Puck- hardt Győző felesége. Ezt azért írtam ilyen „körülményesen”, mert az ötlet, s a kivitelezés tulajdonképpen a férj nevéhez fűződik, a kisipari engedély, a tulajdon­jog stb. pedig a féleségéhez. Nem a házastársak akarták így, ők bíznak egymásban. Kompromisszumra- a jogszabály késztette őket. Eszerint ugyanis az automatákat csak főállásra szóló kiskereskedői engedéllyel lehet üzemeltetni. A férj tévéantenna-szerelő kisiparos, nem akarta feladni egziszten­ciáját. A gyermekgondozási szabadsá­gáról visszatért feleség váltotta ki az iparengedélyt s folytat kereskedelmi te­vékenységet. Az automatákkal kapcso­latban a férjet sikerült szóra bírni. —-■ Az ötlet akkor kezdett foglalkoz­tatni — válaszolta kérdésemre —t ami­kor az AIDS-ellenes propagandát ha- zánkban is elindították. Közismert, mennyire nem tudjuk megfelelően ke­zelni ezt a dolgot. Kínban,-zavarban, van az is, aki óvszért vásárol, de az is, akitől vásárolják. Sokan inkább meg sem próbálják. Nyugaton láttam elő­ször óvszerautomátát, errő}. jutott eszembe, hogy nálunk is jó szolgálatot tennének. A Frankfurtban élő roko­nom segítségévei találtunk rá erre a me­chanikus szerkezetet gyártó cégre, a többi már a mi dolgunk volt. A felesé­gemmel itthon megszereztük az enge­délyt a felszereléshez, az üzemeltetés­hez. Nem volt könnyű, sokáig tartott, de hát most már a hátunk mögött van, nem panaszkodom. — Mennyire megbízható az óvszer, amit ezek az automaták kiadnak ? 9 V képen látható úr csak a lc»> kepe- zés kedvéért imitálta a vásárlást a Bo­hém presszóban. (Tóth Sándor felvétele)- Csehszlovák gyártmányú. Ma­gyarországon máreddigis forgalomban volt, tudomásom szerint a bolti ára 30 forint fölött van. Vékony gumiból ké­szült, tehát jó minőségű, azon kevesek. közé tartozik, amit a forgalmazás előtt elektromos vizsgálatnak vetnek alá. In­duló készletünket 12 ezer doboz jelen­tette, pár hónapig lesz elegendő. Nem gond, pótolni fogjuk. — S ha nem sikerül ugyanebből a már­kából szerezni? , — A mostaninak megfelelő méretű dobozt gyártatunk, már az is megvan, hogy hol, s abban helyezzük el az egyéb­ként sterilen csomagolt, másféle gyárt­mányú óvszert. Ha pedig a portéka drá­gul, vagy csak a drágább fajtából tu­dunk szerezni, akkor egy ' dobozban nem három, hanem kevesebb gumi lesz található. Puckhardt Győző azt is elmondta, hogy újább automatákat szeretnének felszerelni. Például az óvónőképzőben, aközépiskolákban. Hogy sikerül-e? Eb­ben a kérdésben optimisták. Sőt, azt is tervezik, hogy a nyári szünidőben kivi­szik az automatákat a kempingbe és az építőtáborokba, ahová azokat beenge­dik. Igény szerint a vidéket is „ellátják”. Tervezgetései közben aztán igen egysze­rű, de annál lényegesebb felismerésre ju­tott a házaspár. Arra ugyanis, .hogy au­tomatából igen gyéren „ellátott”.még ez az ország. Mert például hol látni — mondjuk Kecskeméten —.rágógumit, vagy cigarettát árusító automátát? Se­hol. Pedig lenne rá igény? Biztos! Nos, amit ez a két, vállalkozó szellemű fiatal fölfedezett, úgy nevezik: piac. 1 Almási Márta A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA FILM___J Vámpírok Velencében szaka fantomja című munkában) is sikerrel keltette életre a figura egy variációját. A történet Velencében játszó­dik. a nagy múltú Canins család­ban. A családi hagyomány szerint náluk garázdálkodott utoljára Nosferatu, aki harapásával vám­pírrá tette egykor Letizia herceg­nőt. A család legifjabb sarja, Heli- etta tiszta vizet kíván önteni a po­hárba, és elhívja a neves vámpiro- lógus professzort, derítse fel, mennyire érdemes komolyan venni a —’ rokonság szerint nem lebecsü­lendő — sajátos családi örökséget. A szeánsz túl jól sikerül, Nosferatu a hívásra megszállja a házat és megkezdi „működését”. Előszere­tettel fordul figyelme a fiatal lá­nyok felé, akik — áldozatként vagy szerelmesként — úgy tűnik. A műfaj mostanában vetitett, erőtel­jesebb amerikai képviselőihez képest a most látható ' olasz produkció in­kább csak amo­lyan romanti­kus, szép beállí­tásokkal . meg­komponált fél­horror produk­tumnak számít. A műfaji sztere­otípiák és a nagy elődök munkáiból át­vett motívu­mok egyaránt megtalálhatók az Augusto Ca- minito rendezte mozidarabban. A nálunk Werner Herzog alkotásaiból (Fitzcarraldo, Woj- zeck) ismert Klaus Kinski rutino­san eleveníti meg a főszereplőt) Nosferatut, hisz már egy korábbi, 1978-as, Magyarországon a film­múzeumban bemutatott Werner Herzog-filmben (Nosferatu, az éj­r fea abila cuu nem tudnak nak... Bár az olasz Nosferatu-film a kelleténél komolyabban veszi ma­gát. nem valószínű, hogy a nézők komolyan megijednének a nosztal­gikus, szentimentális thrillertől. FOLYÓIRAT^ Művészet A Művészet című folyóirat legfrissebb számában Rideg Gá­bor főszerkesztő Hatósági mi­mikri címmel a képzőművészeti közélet manapság legfontosabb problémáit veti fel, kiemelve a képzőművészeti intézményrend­szer legújabb, egyelőre még csak körvonalazódó átszervezésének kérdését. - A lektorátus sorsával foglalkozik részletesebben, mely — vélekedése szerint — a terület legkonzervatívabb, leginkább posztsztálini struktúrához kötő­dő képződménye. A változások szükségességét elsősorban azzal indokolja, hogy a lektorátus ala­pítása óta gyökeresen megválto­zott a társadalmi környezet, ma­ga a társadalom. Véleménye, sze­rint a prognosztizálható változá­sok feleslegessé teszik a sok te­kintetben formálisan, anakro­nisztikus régi struktúrában mű­ködő szervezetet. A továbbiakban megismerked­hetünk a hatvanas évek avantgárd nemzedékének egyik jelentékeny alakjával, Baranyai Andrással, a székesfehérvári István Király Mú­zeumban megrendezett kiállítása alkalmából. Áttekintést kapha­tunk a művész életútjáról a hatva­nas évek második felétől napjain­kig, megismerhetjük pályájának állomásait, melyeket az egyenletes fejlődés, „az önmagából építkező szerénység” jellemez. Képet kap­hatunk Sinkovits Péter írása alap­ján a kitérőktől mentes, „lassú evolúcióval kibontakozó” teljes pályáról. Lóska Lajos A fonnák tánca címmel Almásy Aladár Vigadó Ga­léria-beli tárlatának munkáit elem­zi. A nyolcvanas évek elejéig grafi­kusként tevékenykedő alkotó ezút­tal új műfajban, formákkal és tech­nikákkal jelentkezik. A pályáját a hatvanas évek végén indító Almá­sy lehetséges inspirációin tűnődve megjegyzi, hogy a festészetre ösz­tönözhette a hazai új festészet tér­hódítása is. A folyóirat egyik legizgalma­sabb anyaga Nagy Zoltán Schiele és kora című tanulmánya, melynek mellékleteként a Schiele-életmű különlegesen szép — és viszonylag kevésbé közismert — darabjaiban gyönyörködhetünk. LEMEZ Gyerekeknek Jönnek az ünnepek, egyre töb­bet gondolunk az ajándékozásra, és valljuk be, a gyerekekre is.TCed- ves meglepetést szerezhetünk ne­kik egy-egy új lemezzel. Természe­tesen nekik is szép számmal ké­szültek összeállítások az utóbbi időben. Például a Kaláka együttes adott ki egy koncertlemezt, husza­dik születésnapja alkalmából. Ki gondolta volna, hogy a sokak által kedvelt, igényes muzsikát játszó Kaláka már húszéves. Boldog, szo­morú dal címmel készült el „friss” verslemezük. Hallható rajta Kosz­tolányi, Kányádi Sándor, József Attila, Arany János, Radnóti Mik­lós, Tóth Árpád, Ady Endre, Weö­res Sándor és Pinczési Judit megze­nésített verse. Köztük jól ismert például az Éjszaka, Az éjszaka cso­dái, A walesi bárdok, az Esti sugár- koszorú. A négy muzsikus összeál­lítása értékes ajándék lehet kará­csonyra. . A 100 Folk Celsius zenekar ugyancsak belopta már magát a kicsik szívébe. Sokan dúdolják da­laikat. a Paff, a hűvös sarkain i. a Nagy ho-ho-ho horgászt és a többit. Ezúttal új albummal jelentkeztek. Természetesen újabb figurákról énekelnek, a Tv-maciról, a Kíváncsi Fáncsiról, a Hupikék törpikékröi, a Télapóról. írtak egy dalt Halász Juditról is. Ismét műsorra tűzték a régi Bergendy-slágert, a Nehéz az iskolatáska című nótát. Az Ünne­pek ünnepe már karácsonyról szól, a közreműködők népes táborában ott találjuk Vincze Lillát, Anitát, Eszményi Viktóriát, Flipper Öcsit, D. Nagy Lajost. Egy másik szerze­ményben Kudlik Júlia hangja tű­nik fel. A 100 Folk Celsius LP- jével akár Mikulásra is kedvesked­hetünk a legkisebbeknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents