Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-29 / 283. szám

2 • PETŐFI NÉPE C 1989. november 29. VSZ HONVÉDELMI MINISZTEREK A pótfegyverkezés semmissé teheti az eddigi szerződések hatását (Folytatás az 1. oldalról) Kárpáti Ferenc hangsúlyozta: Ma­gyarország meggyőződése szerint a szövetség valamennyi országa érdekelt abban, hogy a bécsi tárgyalásokon át­fogó megegyezés jöjjön létre, amely elősegítheti, hogy a kelet—nyugati vi­szonyból eltűnjenek a gyanakvás és az ellenségesség elemei, és új biztonsági partneri viszony alakuljon ki az orszá­gok között. A miniszter szerint az európai had­erők és fegyverzetek konkrét csökken­téséről szóló megállapodás fokozatos, de mélyreható doktrinális változásokat követel meg nemcsak a NATO-tól, ha­nem a VSZ-től is. Ebből következik az igény, de a lehetőség is arra, hogy a „A szocializmus szemfényvesztésé­nek” nevezi Romániát a Francia Kom­munista Párt lapja, a L’Humanité. A lap, amely eddig meglehetősen csín­ján bánt a Ceausescu-féle rendszer bí­rálatával, most kétoldalas riportban, keményen ír az ország- helyzetéről. A cikk ismerteti a „területrendezési” program következményeit, szól a la­kosság helyzetéről, a mindenütt jelenlé­vő — és a francia pártlap tudósítójá­nak munkáját is megnehezítő — rend­őri ellenőrzésről. „Az RKP kongresszusán heves kiro­hanásokkal illették a szocialista meg­újulás mindenfajta eszméjét. Ehhez maga Ceausescu adta meg az alaphan­got és valamennyi felszólaló egy em­berként ostorozta a kelet-európai re­formokat. Egyikük, nem is akárki, ha­nem az elnök testvére, Ilié Ceausescu tábornok, nemzetvédelmi miniszterhe­lyettes egyenesen az imperializmus őr­szocialista országok új biztonságpoliti­kai koncepcióját, elvi nyilatkozatait ne csak a doktrínák' politikai oldaláról, hanem katonai-technikai szempontból is sokoldalúan alátámasszák. Végezetül arról szólt, hogy a jelenle­gi ülésen a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1989 júliusi bu­karesti ülésének határozata, valamint a honvédelmi miniszteri bizottság koráb­bi döntései alapján öt olyan fontos és időszerű kérdést terjesztenek elő és vi­tatnak meg, amelyek az egyesített fegy­veres erők tökéletesítését, védelmi doktrínájának korszerűsítését és a fegyverbaráti együttműködést kíván­ják szolgálni. A tanácskozás várhatóan csütörtökön, záródokumentum elfoga­dásával ér véget. (MTI) dögi mesterkedését látja mindebben. Az ilyen kijelentések 'azonban nehezen tudják elleplezni a hatalmon lévők nyugtalanságát” —. úja a tudósítás, amely egyebek között azt is szóvá teszi, hogy a román sajtó „megcsonkítva, minden kritikai megjegyzést, a peresz­trojkára történő minden utalást eltávo- lítva” ismertette az FKP-nak a román pártkongresszushoz küldött üzenetét. „A cenzúra, az állandó és erős rendőri nyomás, a mindennapi élet okozta fá­radtság ellenére a románok tudják, hogy mások nekifogtak a szocializmus megújításának” — hangoztatja a cikk. Az FKP tagságán belül sokan bírál­ták a pártvezetést, mert képviseltette magát a román kongresszuson. A lap már a kongresszus napjaiban közölt nyilatkozatokat arról, hogy a jelenlét­tel az FKP nem kívánt támogaiást adni Ceausescu rendszerének. Személyi változások a BM-ben A Belügyminisztérium közli: kedden a Belügymi­nisztériumban országos ve­zetői értekezletet tartottak, amelyen Horváth István bel­ügyminiszter és a tárca köz­ponti szerveinek irányítói mellett részt vettek a rendőr- főkapitányok és a határőr­kerületek parancsnokai, is. Az értekezleten bejelentet­ték azokat a személyi válto­zásokat, amelyek a Minisz­tertanács és a belügyminisz­ter döntése alapján a minisz­térium, a rendőrség és a BM Határőrség vezetésében 1989. november 30-án lép­nek hatályba. Ezek a követ­kezők: a Minisztertanács ér­demei elismerésével, a szol­gálati idő felső határának elérésével nyugállományba helyezte Földesi Jenő rendőr altábornagy, belügyminisz­tériumi államtitkárt. A bel­ügyminiszter érdemei elis­merésével, a szolgálati idő felső határának elérése miatt nyugállományba helyezte Bogye János rendőr altá­bornagy, főcsoportfőnök­helyettest, Csillik András rendőr ezredest, a Belügymi­nisztérium és Kun István ha­tárőr vezérőrnagyot, a BM Határőrség volt pártbizott­sági első titkárát, Dr. Hegyi Ernő rendőr ezredes, Szent- péteri Gyula rendőr ezredes és Vágyoczky Béla rendőr ezredes csoportfőnököket, dr. Fehér Géza rendőr vezér­őrnagyot, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetőjét, dr. Kerék Jó­zsef rendőr vezérőrnagyot, a Komárom Megyei Rendőr­főkapitányság vezetőjét, dr. Domoszlai László rendőr ez­redest, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság veze­tőjét, dr. Kujalek János ■ "rendőr-.ezredest,—a-BM-'fe“' gyelmi, Somlói János rendőr .. > -ezredest,.a.BM híradástech­nikai osztály vezetőjét és Vasmanszki Károly határőr ezredest, határőrkerület- parancsnokot. A belügyminiszter kine­vezte csoportfőnökké dr. Csikós József rendőr ezre­dest, Dercze István rendőr ezredest, dr. Havai János rendőr ezredest és dr. Nagy Károly rendőr ezredest. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság veze­tőjévé dr. Tóth Antal rendőr ezredest, a Komárom Megyei Rendőr-főkapitányság veze­tőjévé dr. Kiss Imre rendőr ez­redest, a Heves Megyei Ren­dőr-főkapitányság vezetőjé­vé dr. Jónás Pál rendőr ezre­dest. A BM fegyelmi osztály vezetőjének Hering András rendőr alezredest, a BM híra­dástechnikai osztály vezető­jének dr. Tóth Gyula rendőr alezredest. KÉNYSZERŰ TAKAREKOSSAGBOL? Az USA csökkenti haderejét WASHINGTON A tervek szerint több, mint negyedmillió katonával’ csökkentik az amerikai hadsereget, leszerelnek többszáz repülőgépet és hatvankét hadi­hajót — jelentette kedden a The Washington Post. A csökkentésekre az 1991 októberével kezdődő ötéves időszakban kerülne sor. George Bush elnök és Richard Cheney védelmi miniszter már ismételten jelezte, hogy a jelentős mérséklést a Szovjetunióban és a VSZ többi országában bekövetkezett változások teszik lehetővé, A másik ok a kényszerű takarékosság: az ország óriási költségvetési hiánya közepette ez elkerülhetetlen. Az idén kereken 300 milliárd dolláros katonai költségyetés az összki­adásoknak több, mint a negyedét teszi ki. Mivel az elnök elkötelezte magát az adóemelés ellen, a sürgető hazai szociális és egyéb kiadások egyetlen fedezetét a haderőknél elért megtakarítások jelentik. Az ötéves program a becslések szerint 180 milliárd dollárral csökkenti a katonai kiadásokat. A lapértesülés szerint a Pentagon 16 százalékkal csökkentené a hadse­reg létszámát (leszerelve a 18 hadosztály közül hármat), 20 százalékkal a légierőt (kivonva 350 harcigépet) és 11 százalékkal a flottát (62 hadiha­jó kivonásával). A mérséklés legalább 135 000 fővel csökkentené a hadse­reg 769 000 fős létszámát. További tízezreket a többi fegyvernemtől szerelnének le. Az amerikai sajtó egyébként nagy figyelmet szentel a Fehér Ház hétfői bejelentésének, hogy George Bush elnök a csúcstalálkozón az európai haderők további csökkentéséről tárgyal majd Mihail Gorbacsovval. Amennyiben a bécsi tárgyalásokon jövőre várt megállapodás után újabb mérséklésekről tárgyalnak, ez a fentieknél is nagyobb amerikai csökken­téseket hoz majd. A L’HUMANITÉ CEAUSESCU ORSZÁGÁRÓL: A szocializmus szemfényvesztése Csütörtök előtt nem hozzák nyilvánosságra a népszavazás végeredményét (Folytatás az 1. oldalról) tartalmaz erre vonatkozó szankci­ókat. A második, nagy vihart kavart kérdés: kinek van joga a szavazás adatait nyilvánosságra hozni? A választójogi törvény ugyanis — amely a népszavazás lebonyolí­tására is irányadó — rendelkezik arról: a választási szervek rendel­kezésére álló adatok, tények nem titkosithatók; a szavazás napján 20 óra előtt részeredményt nyilvános­ságra hozni tilos, valamint az elő­zetes és végleges eredményt az Or­szágos Választási Bizottság közzé­teszi. A kérdésre azonban nem ad — legalábbis a joghoz nem értők számára — választ. Sokak számára érthetetlen volt az a hétfő délelőtti — s az aznapi nyilvánosságra hozott tájékozta­tásnak ellentmondó — közlés, hogy Kéry András, az Állami Né­pességnyilvántartó Hivatal igazga­tója úgy döntött: a népszavazás előzetes és ideiglenes eredményét nem hozza nyilvánosságra. Teljes bizonytalanságban lévén az Orszá­gos Választási Bizottság — hiszen senki sem tudta, Kéry Andrásnak van-e ehhez joga egyáltalán — ele­inte elfogadta ezt. A kétely azon­ban nem hagyta nyugodni az OVB tagjait, s rövid idő múltán ellenke­ző értelmű döntést hoztak. Neve­zetesen: a bizottság hétfő esti ülé­sét követően nyilvánosság elé tárja az előzetes és ideiglenes ered­ményt. A bizottságnak ez az ülése azon­ban robbanásig feszült légkörben zajlott le. Időközben ugyanis ez az eredmény kiszivárgott, bejelentet­ték a négypárti sajtótájékoztatón, elhangzott Pozsgay Imre állammi­niszter szájából egy nemzetközi sajtótájékoztatón. Végül is: még a bizottság ülése előtt szinte bárki hozzájuthatott az írásos ered­ménylistához vagy szóbeli tájékoz­tatást kaphatott. A keddi sajtóbeszélgetésen az Országos Választási Bizottság képviselője kijelentette: az infor­mációkat az Országos Választási Bizottság egyetlen tagja sem szivá­rogtatta ki. Kiderült az is, hogy a részeredményeket előbb kapta meg a belügyminisztériumi állam­titkár, Gál Zoltán ^ akinek külön szoba állt rendelkezésére a Parla­mentben a népszavázás idején —, mint az OVB. Ezt az állítást a Belügyminisztérium képviselője cáfolta, tisztázatlan maradt vi­szont, hogy a BM választási iro­dája és az Országos Választási Bi­zottság alá-, fölé-, esetleg mellé­rendeltségi viszonyban állt-e egy­mással? Megválaszolatlan kérdés ma­radt az is: kideríthető-e bizonyít­hatóan az előzetes eredmény kiszi- várogtatójának kiléte, milyen for­mában vonható felelősségre és ki­nek van ehhez joga? ÉRDEKEGYEZTETŐK DÖNTÉSE Kritikus körzetek (Folytatás az 1. oldalról) nak maguknak munkát, akkor át­települési támogatást kapjanak, vagy olyan juttatásban részesülje­nek, ami az újrakezdési kölcsönön túl más formában is segítené vál­lalkozóvá válásukat. E kategóriá­ba a tanács elsőként Pécset és von­záskörzetét sorolta be. Sándor Lászlónak, a SZOT titkárának ja­vaslatára szakértők megvizsgálják annak lehetőségét, hogy ha Ozaot is ilyen kritikus körzetté nyilvánít­ják^ akkor abba beletartozzon Egercsehi is, ahol bányabezárás várható. A foglalkoztatási szem­pontból kritikusnak minősíthető körzetek kijelölésére egyébként a jövőben független szakértői bizott­ság tesz majd javaslatot, a döntés joga á tanácsé. Megállapodás született arról is, hogy a jövőben a munkanélküli­segélynek is legyen olyan alsó ösz- szeghatára, amelynél kevesebbet senki sem kaphat, s ezt a minden­kori minimális bér 80 százaléká­ban határozták meg. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg érvényes alsó, 4 ezer forintos bérhatár alapján a munkanélküli-segély minimális összege jövőre 3200 forint lesz. A Minisztertanács napirendjén a felügyelőbizottság A kormány csütörtöki ülésén napirendre tűzi azoknak a tiltakozásoknak a megvitatását, amelyéket Németh Miklós miniszterelnöknek címeztek a nemzeti tájékoztató eszközök felügyelőbizottságának létrehozása miatt.-Ezt illetékes he­lyen közölték a Magyar Rádióval — hangzott el kedden a Kossuth Rádió Esti Magazinjában — hozzátéve: a miniszterelnök személyesen döntött, hogy az ügyet a kormány elé viszi. Ezzel kapcsolatban Bajnok Zsolt kormányszóvivő az MTI kérdésére azt mond­ta, hogy nem tudja megerősíteni a hírt, de a téma megvitátását aktuálisnak tartja. Miután erről írásos előterjesztés nem készült, így várhatóan a szóbeli különfélék megtárgyalásakor lesz szó a felügyelőbizottság munkájáról. (MTI) Az SZDSZ( szerint az átmenetről folytatott tárgyalásokat a referendummal a nép zárta le A népszavazást követően kialakult helyzettel kapcsolatos SZDSZ-álláspon- tot tisztázta Haraszti Miklós ügyvivő az MTI munkatársának adott keddi nyilat­kozatában. Elmondta: a Szabad De­mokraták Szövetsége elfogadhatónak tartja, hogy a szabad parlamenti válasz­tásokat követően az új Országgyűlés módosítsa a köztársasági elnök megvá­lasztásának módját, és az államfőt a nép közvetlenül válassza meg. Ehhez azon­ban az is szükséges, hogy a köztársasági elnök jogkörét a választás módjához iga­zítsák. A szabaddemokraták ugyanis úgy vé­lik, hogy a november 26-ai népszavazás son az első kérdésre adott válaszok szo­ros eredménye miatt megfontolandó len­ne egy ilyen lépés. A kezdeményezők által megfogalmazott kérdés és az Országgyű­lés által jogilag kifogásolható módon hozzáfűzött magyarázat összekapcsolá­sa következtében két kérdés — a válasz­tás ideje, illetve módja — mosódott ösfe- sze. Az ugyan egyértelműnek tűnik, hogy az igennel szavazók a szabad parlamenti választások után kívánják az államfő, megválasztását—hangsúlyozta Harasz­ti Miklós. Feltételezhető azonban, hogy a nemmel szavazók egy része is egyetér­tett a hatalomátmentés megakadályozá­sával, és csupán azért szavazott így, mert maga akar köztársasági elnököt válasz­tani. Mindezt figyelembe véve tartják a szabaddemokratak megfontolandónak a közvetlen elnökválasztás kérdését, ám erről döntést véleményük szerint csak az új Országgyűlés hozhat. A továbbiakban hangsúlyozta: a nép: szavazás elsődleges célja az volt, hogy az akadályok eltávolításával megteremtse a lehetőséget a szabad parlamenti vá­lasztások kiírására. Ehhez pedig elen­gedhetetlen, hogy a jelenlegi Országgyű­lés mondja ki felosztását, és december 18-án kezdődő ülésszakán március 18- ára írja ki a parlamenti választásokat. A referendum bebiztosította az ellenzék eredeti koncepciójának győzelmét is. Nevezetesen azt, amit az EKA összes tagja a háromoldalú tárgyalásokon á szeptemberi csonka megállapodásig képviselt, miszerint a legfontosabb cél: a békés átmenet során hatalomátmentés nélkül elvezetni az országot a szabad parlamenti választásokig. A népszava­zás azt is bebizonyította, hogy nem ala­kult ki teljes konszenzus a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodás kőiül, és az elnökválasztás destabili^ájö tényező lett volna. Az átmenetről szóló tárgyalásokat véc­éül is a mostani referendummal á nép fejezte be—szögezte le az SZDSZ ügyvi­vője. Nem csekély a népszavazás anyagi haszna sem—folytatta.—Sikerült meg­takarítani az elnökválasztás tetemes költségeit. További megtakarítást ered­ményezett volna, ha a címer kérdéséről is november 26-án döntött volna a nép. Ezt azonban az Országgyűlés manővere, mi­szerint a címerről történő döntést nem a már elrendelt referendummal, hanem a bizonytalan elnökválasztással kötötte össZe, megakadályozta. Az SZDSZ sze­rint ebben a kérdésben a jelenlegi parla­mentnek korrigálnia kell hibás döntését. Célszerűnek tűnik, hogy a címerrel kap­csolatos népszavazás kiírását a jelenlegi Országgyűlés az újra ruházza át. A referendum legnagyobb haszna pe­dig az, hogy lehetőséget ad a gazdasági csőd felszámolásának mihamarabbi megkezdésére, hiszen ez irányban csak az új parlament, illetve az új Országgyű­lésnek alárendelt kormány tehet hatha­tós lépéseket — vélekedett az SZDSZ ügyvivője. GYORSLISTA Az 1989. november 27-én megtartott november havi HATOS LOTTÓ tárgynyeremény-sorsolásáról, melyen a novemberi hatoslottó-szelvények vet­tek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (3000 Ft) B Opel Kadett tip. személygépkocsira szóló utalvány C Dacia 1310 TX tip. személygépkocsira szóló utalvány D Szerencse-utalvány (30 000 Ft) £ Vásárlási utalvány (10000 Ft) F Vásárlási utalvány (7000 Ft) G Vásárlási utalvány (5000 Ft) H Vásárlási utalvány (4000 Ft) A nyertes szelvényeket 1989. december 16-áig kell a totó-lottó kirendeltsé­gek, az OTP-fíókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich F. u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgy- nyereményjegyzék december 4-étől megtekinthető az OTP-fiókokban, totó­lottó kirendeltségekben és a postahivatalokban. Listánkon a szegedi és pécsi postaigazgatóság területén vásárolt szelvények számai szerepelnek. 1 817 190 H 1 851 279 H 1 885 368 D 1896 731 H 1 908 094 G 1 929 457 < E 1 976 272 F 1 987 635 G 1 998 998 H 2 021 724 H 2 044 450 H 2 067176 E 2 078539 É 2135354 F 2 146 717 F 2 158 080 H 2 169 443 H 2 180 806 F 2 192 169 G 2 203 532 G 2 214 895 H 2 248 984 E 2 260 347 G 2 385 340 F 2 442 155 F 2 453 518 G 2 464 881 H 2 487 60/7 H 2 498 970 E 2 533 059 D 2 544 422 F 2 589 874 F 2 612 600 F 2 623 963 F 2 635 326 F 2 703 504 H 2 714 867 H 2 276 230 G 2 737 593 H 2 748 956 G 2760319 G 2 771682 H 2 783 045 G 2 805771 G 2 817 134 C 2 828 497 E 2 839 860 E 2 862 586 E 2 873 949 H 2 885 312 D 2 896 675 G 2 908 038 E 2 919 401 H 2 930 764 G 2942 127 ■ E 2 953490 G 2 964 853 H 2 976 216 E 2 987 579 E 2 998 942 F 3 010 305 3 033 031 3 044 394 3 055 757 3112 572 3 123 935 3 135 298 3 146 661 3 158 024 3 169 387 3180 750 3192113 3 203 476 3 214 839 3 237 565 3 260 291 3 317 106 3419373 8 225 922 8 260 011 8 294 100 8 305 463 8 328 189 8 350 915 8 385 004 8 407 730 8 419 093 8430456 8 441 819 8 555 449 8 566 812 8 589 538 8 600 901 8 612 264 8623 627 8 634 990 8646353 F 8 657 716 F 8 669 079 H 8691805 F 8 703 168 H 8 725 894 G 8 737 257 F 8 748 620 m 8 759 983 F 8 771 346 F 8 782 709 E 8 805 435 F 8 816 798 F 8 828 161 F 8 839 524 G 8 862 250 F 8 873 613 G 8 884 976 H 8 896 339 H 8 941 791 F 8 953 154 G 8 964 517 F 8 987 243 G 8 998 606 G 9 044 058 D 9055421 E 9 066 784 F 9 146 325 G 9 157 688 F 9 180 414 F 30 565 580 H 30 576 943 H 30 667 847 D 30 690 573 H 30 701 936 G 44 303 447 F 44 360262 E F E F G E F F G D G G. E G H E E G H H G E G G G H D E G H E G E G G G H Válasz Csordás László szakszövetkezeti elnök úr nyílt levelére A Petőfi Népe november 14-én megjelent számának 3. oldalán olvastam hozzám intézett nyílt levelét, melyre az alábbiakat válaszolom. Le kívánom szögezni, hogy vála­szom késését időhiány, nem pedig határozatlanság okoz­ta. Valóban nem éltem a lehetőséggel, viszont nem is kívántam magyarázkodni és nein kértem Öntől lehetősé­get. Igaza van, Ön nem a lajosmizsei, hanem a felsőlajosi szakszövetkezet elnöke, mivel társközségről van szó, azt hiszem, a nyelvbotlás megbocsátható. Remélem, nem sértő Önre nézve, de ha sértő, úgy ezért az egy pontatlan­ságért elnézését kérem. A megemlékezés szervezéséért gratulációját ezúton megköszönöm. Amennyiben a Meghívót nem távolította el, miért kel­lett visszatetetni? Nincs itt valami ellentmondás? Nem szándékoztunk hirdetni és az Ön engedélye nélkül a jövő­ben sem szándékozunk. .Úgy érzem, a Hirdetés és a Meg­hívó között lényeges különbség van, ezt szíves figyelmébe ajánlom. Az a „parlagi stílusú” mondat az Ön vezetősége köré­ben igenis elhangzott, nem vitatom, hogy Ön finomab­ban fejezte ki magát, viszont vezetőtársai ettől durváb­ban fogalmaztak; a lényeg ugyanaz. Ön pontatlanul, tőlem elhangzott idézetnek feltüntet­ve, valótlanságot állít, most megismétlem elhangzott sza­vaimat: „Az ünnepség közös szervezését az MSZMP-vel elutasítjuk és ma még időszerűtlennek tartom. Az MSZMP előbb tisztázza sorait és jövőre elképzelhető az együttes szervezés, ünneplés. Engem kimondottan zavar­na, ha az ünnepségen esetleg mellettem állna egy tömegy- gyilkos. A gyilkos azért ne koszorúzza áldozata emlék­művét. Egyebekben mindenki lelkiismerete szerint ve­gyen részt. „Ezek voltak a szavaim és ha kívánja, tanúk­kal fogom bebizonyítani. Reméltem, feltételez rólam annyi realitásra valló érzé-. két és alapvető intelligenciát, hogy a velem egykorú vagy nálam fiatalabb párttagot nem tartom gyilkosnak; úgy látszik tévedtem az ön megitélésével kapcsolatban. Azzal tisztában vagyok, hogy Ön nem vihetett be-föl­det, pontosan azért tettem fel a kérdést, kiknek a földjét árusítják ki? Ön a vezetőségben meghatározó személyiség, földet nem vitt be, viszont a kiárusításban résztvesz. Sem én, sem Ön nem állíthat ki magáról bizonyítványt, mert az nem volna reális, bízzuk inkább másokra, személyeink megítélését. Jogi szabályozás szerint Önöknek ma még igazuk van, de erkölcsileg bizony nagyon is elítélhető más tulajdoná­nak értékesítése. A gazdálkodás lehetősége ne az Önök jóindulatától függjön! Esetleg valaki saját földjét bérleti díj ellenében munkálhatja is? Mit súg az Ön igazság-' érzete? Tökéletesen egyetértek Önnel, a nép érdekei képvisele­tének szükségességében. Igaza van, bár így dolgoznánk mindketten, akkor lehet, hogy Önnek is lennének anyagi gondjai. Önvizsgálatra lehetőséget biztosítok Önnek. Rövid időn belül, sajtón kívül magyarázatot fogok kérni Öntől egy-két homályos ügyletről. Addig nem vádaskodom. Dr. Ádám Pál ügyvezető alelnök FKgP Bács-Kiskun megyei szervezete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents