Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-27 / 281. szám
4 ® PETŐFI NÉPE # 1989. november 27. „NINCS MÁS LEHETŐSÉG .. Otthont építő erdélyiek Január közepe volt, különösen1 hideg vasárnap este, 1988-ban. A televízióban a Hét műsora pergett. Szűrös Mátyás beszélt arról, hogy felelősséggel tartozunk a határainkon túl élő magyarokért; arról, hogy kötelességünk befogadni őket, ha közöttünk akarnak élni. A megszokottól eltért, amit mondott, talán történelmi jelentőségű volt. A mondatok jelentőségét pedig másnap értettem meg igazán, amikor a vasútállomás előtt egy komor, szikár férfi szólított meg, a református egyház épületét kereste, jellegzetesen nyújtotta a magánhangzókat, egyértelművé téve bihari származását. —... egyenesen Debrecenből? t— kérdeztem. — Nem — válaszolta —■; egyenesen Nagyváradról, az acélgyár éjszakai műszakjából. Hajnalban megtudtuk, hogy mi volt a Hétben, és elindultunk a magyar hazába... Megmutattam neki a Rákóczi utat, elmondtam, hol találja az Újkollégiumot. Ö volt az első erdélyi magyar, akivel Kecskeméten találkoztam, és elhűltem elszántsága hallatán. * * * Varga László, kecskeméti református lelkész tagja a városi tanácsnak. Egyike azoknak, akik ismerik, értik, érzik az itt letelepedett erdélyiek gondjait, örömeit. Aki mindig kész támogatni komoly és értelmes elhatározásaikat. — Emlékezete szerint mit tett először városunk a hozzánk érkezettekért? — December 22-én; 1988 utolsó tanácsülésén félmillió forinfot szavazott meg a tanácsülés az erdélyiek támogatására. Annak eldöntésére, hogy mi legyen a pénz sorsa, hogyan használjuk fel a legésszerűbben, társadalmi bizottság alakult. Máig ez a neve; Erdélyi Menekülteket Segítő Városi Bizottság. Tagjai a Vöröskereszt munkatársai, a Hazafias Népfront, a tanács és különféle intézmények képviselői. Hamarosan rájöttünk, hogy ez a pénz folyamatos támogatáshoz kevés, hiszen sokan érkeznek egy szál ruhában, egyetlen csomaggal hozzánk. Különösen kevés akkor, ha kj- mondják: itt, Kecskeméten vagy vonzáskör- •' zetében akarnak maradni, megtelepedni^ A pénz egyik részét ugyanis albérleti hozzájárulásra kellett felhasználni. Két művész is segített: Pócs Péter plakátokat tervezett, az eladásból származó összeget átadta, majd Bahget Iszkander 100 ezer forintot fizetett be. (Ez utóbbi különösen érdekes: egy nálunk élő Szíriái fotóművész nyújtott támogatást az Erdélyből érkezetteknek...) — Mire kémek pénzt az ittmaradni szándékozók? — Tanfolyamdíjra, bútor- és lakásvásárlási hozzájárulásra. Minden szerdán van fogadóóránk a városi tanács első emeletének 52- es szobájában. A bizottság néhány tagja fogadja a jelentkezőket, majd döntést hoz, szükség szerint azonnal, ha gyorssegélyről van szó, vagy rövid idő alatt, ha az idő ezt megengedi. | — Milyen az együttműködés a bizottság tagjai között., ? — Nagyon jó! Katona László intézi a gazdasági ügyeket, Pető György segít, ha a rendőrkapitányságon kell valamit elintézni, Mészárosáé a gyorssegélyek „felelőse”. Petróczi Éva pedig az, aki mindent tud és mindent sikerrel intéz... Aki „mindent tud”: Petróczi Éva, a Magyar Vöröskereszt kecskeméti szervezetének vezetője. Tőle kérdeztem meg, hogy összesen hány erdélyi él Kecskeméten és környékén. — Tegnap jelentkezett a háromszáznegyvenkettedik, az elmúlt csaknem két év alatt. Családok, csonka családok, fiatalok, középe korúak, sőt, , gyerekek is. — Szeretném leimi az Erdélyi Menekülteket Segítő Városi Bizottság Lszámlaszámát!- Kérem. 597-2468/5317—259 számú OTP-csekkszámla. Erre bárki kis vagy nagy összeget befizethet. Köszönettel fogadjuk. —Aki építkezésbe fog, először telket keres. Önök is igy fogtak hozzá? — kérdezem ismét Varga Lászlót. — Olcsó, nagyobb telekre kellett gondolnunk, ahol az esetenként népes családnak is megterem a konyhára való zöldségféle. Először Hetényegyházáról Tóth Béla szakszövetkezeti elnök szólt, hogy van náluk „tartósan fennmaradó tanyás terület”. Aztán Ka- dafalva térségében évek óta hirdetett hat telekről szereztünk tudomást. .Ezekre a telkek• Még kopár és szélfútta, de Sajti Mihály bizakodó: jövőre itt épül a házuk! (Tóth Sándor felvétele) re kerestünk vállalkozó családokat, akik belefognak a dologba: dominórendszerű házat építenek! A jelentkezőktől már csak néhány dolgot kértünk számon: állandó munkahelyet, saját megtakarított pénzt és annak vállalását, hogy a következő évek folyamán minden pénzüket, energiájukat az építkezés fogja lekötni. — Ilyenformán a jövő tavasszal hat család munkához lát Kadafalván. A kétezer négyzetméteres telkeket már átvehették. Az építők közül mindenki családos. Az egyik közülük Sajti Mihály tanár, három fiúval... * * * Sajti Mihály autóval, három fiával, feleségével érkezett Nagykárolyból, Kishatárútle- véllel Kecskemétre, távoli rokonokhoz, 1988 februárjában. A házaspár érkezésük után egy héttel már dolgozott. Igaz, nem szakmájukban kaptak munkát, de ezzel nem sokat törődtek, ők a gyerekekre figyeltek. Örömmel látták, hogy mindhármuk beilleszkedett az iskolába, illetve az óvodába. Tudták, hogy szűkös lakásuk helyett maguknak kell másikat teremtem. — Nincs más lehetőségünk! — sommázzá a tényt Sajti Mihály. Ha az idő engedi, a két fiammal most nekifogok áz alapok kiásásához. Tavaszt# meg hozzáfogunk az építkezéshez. Eladtuk a kominkat mint egyetlen értéktárgyunkat, az érte kapott pénzt már letétbe helyeztük az OTP-nél. Abban reménykedhetünk, hogy jövő nyárra legalább egy-két helyiségbe beköltözünk ... Tudom, hogy sokan mellettünk állnak, biztatnak, segítenek. De azt is tudom: van, aki úgy hiszi, feleslegesen jöttünk, van nélkülünk is elég gond. Búcsúzóul Sajti Mihály megmutatja a leendő ház helyét. A kopár telken a szorgalom és a jövőbe vetett bizalom háza épül, hamarosan! Selmeri Katalin KÖNYV Tőriénél ni iink titkai Történelmünket titkok, sejtelmek, misztériumok veszik körül. A misztérium, a létezésben való hit ősj szálai szövődtek vallásos hitté, alakították ki a jó és rossz alapján a titokban rejlő félelme- tességet, születeti meg a rettegés, ami a féléimen túl egy földöntúli hatalom létét feltételezve a hívők számára áhítattá változott. A rettegésnek ez az áhítattal kapcsolódó formája választja el tulaj- jdonképpen a ti-l tokban, a misztériumban megjelenő „szent"-et attól, ami nem az, a jót a rossztól. A „szent” lényegéhez viszont nemcsak a. félelem, hanem az áhítat érzése is párosul, válik vonzalommá. A csodás hitvilág titkai nem mások, mint az emberfelettinek az emberivel való érintkezése. S ez az érint« kezés mindig személyek útján történik; királyok, próféták, papok közvetítésével, s kialakult a titkos jelbeszéd, a kiválasztott személy vagy nép; az ég és a föld közötti összeköttetésre utalva. Ebben gyökerezik a primitív népek társadalmában a mágusok, a varázslók hatalma, a fejlettebb fokon ebből származik a főpap és a szakrális király földöntúli ihletésű tekintélye is. A keresztény misztikatörténet a magyar történelem kiemelkedő egyéniségeinek sorát ruházta fel földöntúli erővel, hatalommal. Megjelent Álmos alakjában mint szentkirályélőkép, majd Szent,István, Szent Imre herceg, Szent László legendái őrzik az Árpád-házi uralkodók történeteit. Düm- mert Dezső A-titkos jelbeszéd, A magyar szent királyok nemzetsége címmel most megjelent kötete szentté avatott királyaink és a szent életű királylányok (Erzsébet, Margit stb.) misztériumait, titkos jelbeszédeiket dolgozza fel a Panoráma Kiadó Utazások a múltban és jelenben című sorozatában. A középkori történelem és a kultúrtörténet iránt érdeklődőknek ajánljuk a 'kötetet. 3600 „ KILOMÉTERNYI* SERTÉS Tíz esztendeje kezdődött a feldolgozás — Ha érdekli egy legfeljebb tízévenként egyszer bekö-.j vetkező esemény, legyen reggel háromnegyed hatkór a Bácshúsnál — kaptam az üzenetet, és -— jóllehet, gyana- 1 kodtam. hogy valami tréfáról lehet szó — a kíváncsiság mégis odavitt. Hajszálpontosan 6 órakor megindult a szalag -Sitt nem lehet késni, teljesítménybérben dolgoznak —g és a vágócsamokból megérkezett az első sertés. ■ —Ünnepi pillanat ez számunkra —- mondja Lendvai Tibor főmérnök. ÉP Tíz évvel ezelőtt, 1979. november 20-án vágtuk le az első sertést, hogy kipróbáljuk a berendezést. Tulajdonképpen csak néhány egyedet dolgoztunk fel, a próbaüzemelést megelőző, úgynevezett melegüzemi próbán. A folyamatos munka december közepén indult meg. A vágóvonal kapacitását évi-200 ezer darabra terveztük, de 1986-ban és 87-ben például -305 ezer sertés volt a teljesítmény. * • ' I . — Imponáló számot látok a táblácskán. Azt jelenti, hogy ez a 2 millió 437 ezer 868. sertés, mely a vonalon végigmegy. Ha másfél méteresnek veszek egy cocát, akkor ez a mennyiség 3660 kilométernyit, tenne ki, egy sorba állítva! — Hamar elrepült ez a tíz év, pedig közijén sok minden történt. Megépült a szárazáru-erleló és -gyártó üzem, az ezertonnás hűtőház az iparvágánnyal, a marhavágóhíd és megnyílt jó néhány Bácshús-áruház. Beindult a hideg- konyhai készítmények gyártása. A fejlődést jelzi, hogy az ' árbevételünket több mint a kétszeresére emeltük, a dara- bolthús-export meghatszorozódott, a belföldi húskészítmények gyártása kettőről tízezer tonnára nőtt, — Véget ért-e a Bácshúsnál a fejlesztés időszaka? — Ha egy vállalat talpon akar maradni, sohasem hagyhat fel a mennyiségi es minőségi fejlesztéssel, a termelés és a technika korszerűsítésével. Most kezdtük meg a gyorselőhűtő átalakítását úgynevezett sokkolóhűtővé, melyben az eddigi mínusz 12 helyett mínusz 25 fokkal h ütjük a sertéseket. Január végén három új füstölőszekrényt építünk, majd hozzáfogunk egy óránként 160 sertés feldolgozására alkalmas vágóvonal munkálataihoz. Márciusban már ezzel a gépsorral dolgozunk, míg a régi berendezést „átköltöztetjük” a marhavágóhídon levő helyére. — Igaz-e, hogy megvásárolták a Bácshús főépületével szembeti fekvő területet, tehát terjeszkedik a vállalat? — Igen. A további beruházásokra a telepen belül már nincs hely. Az eiidített területen megkezdtük a földmunkákat, de hogy mit építünk, az hadd maradjon egyelőre üzleti titok. Gál Zoltán SAJTÓPOSTA Ki minősül rokkantnak ? Előrebocsátom, hogy nem vagyok irigykedő típusú ember, s a mások dolga, élete legfeljebb akkor érdekel, ha valakin segítem kell. A környezetemben azonban olyasféléket látok-hallok, melyeket nem hagyhatok szó nélkül. Fiatal, illetve középkorú férfiakat ismerek, akik kitűnő egészségnek örvendenek, mégis rokkantsági állományban vannak. Kapják a havi 3-4-5 ezret, s mellette vígan és könnyedén megkeresnek legalább két- szer-háromszor annyit. Mindazok pedig, akik munkaviszonyban állnak, s e főfoglalkozásuk jelenti az egyetlen jövedelemforrást, talán fele összegű keresethez tudnak hozzájutni. Ezen anyagi különbségek miatti vita nemegyszer szinte ellenségeskedésbe torkollik. Mint külső szemlélőnek, nekem is szöget üt a fejembe, hogy talán túl egyszerű egyeseknek rokkanttá válniuk. Persze lehetséges:, valaki az orvos előtt nagyon betegnek tetteti magát, s amint onnan távozott, máris erőteljessé válik. Mindenesetre érdekelne: ki minősíthető annyira csökkent munkaképességűnek, hogy állapota alapján nyugellátásban részesülhet? Bugaci lakos Őszintén szólva, nem először találkozunk az olvasónkéhoz hasonló véleménnyel, meg az ellenkezőjével is, nevezetesen, hogy vannak, akik valóságos kálvária révén érik csak hogy végre leszázalékolják őket. Ezek után jogos kérdés: mit ír elő a vonatkozó jogszabály? Nos, igen egyszerű a válasz: aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében a munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette, s ebben az állapotában egy évig nem várható javulás, rokkantnak minősül. Ez ügyben a szükséges vizsgálatot az Országos Orvosszakértői Intézet területi bizottsága végzi, s hozza meg az elsőfokú határozatot, mely ellen fellebbezni lehet a másodfokú orvosi testülethez. A jogerős határozatot követően kerül sor a rokkantsági nyugellátás összegének a megállapítására, mégpedig az illető személy szolgálati idejének és keresetének figyelembevételével. Nagyon fontos tisztázni itt egy félreértést: a nyugellátásban részesülő tavaly óta már korlátozás nélkül dolgozhat, bármennyi ideig és bármilyen összegért, s ez utóbbi csupán a személyi jövedelemadózás szemszögéből nyilvántartandó. Némi kivétel azonban vonatkozik a rokkantsági nyugdíjban részesülőkre. Őket akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkort esetenként orvosi felülvizsgálatra, hivják be, s az állapotuk alapján dönti él az orvosi bizottság, hogy maradhatnak-e továbbra is a rokkantak kategóriájában, vagy sem. E döntés következtében csökkenthető a folyósított nyugdíj összege, illetve az meg is szüntethető. Ez utóbbira kerül sor akkor is, ha a rokkantnyugdíjas rendszeresen dolgozik, s a keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál az összegnél, melyet a megrokkanása előtti munkakörben elért. Az előzőek ismeretében levélírónkra bízzuk annak eldöntését, hogy bíráló megjegyzései alaposak-e, vagy sem. Mennyi állat tartható mifelénk? Szűkebb lakóhelyem eléggé sűrűn-beépített. Hiába van azonban sok fa, utcai virágoskert és gyep, ezek légtisztító szerepe szinte jelentéktelen, ugyanis mind több családi ház udvarán alakítanak ki ólakat a tulajdonosok, s kisebb-nagyobb létszámú sertésállomány tartásához fognak. Értem én e vállalkozások egyéni és társadalmi jellegű hasznát, ám a környezetszennyezés ténye mellett sem tudok elmenni. Innen a trágyáié folyik az utcára, amonnan az udvaron gyűlő trágya szaga terjeng. Egyszóval: büdös van. Jó lenne tudni: egyáltalán mennyi állat tartható mifelénk, és milyen körülmények között? Máriavárosi család Kecskemét Megyei Város Tanácsának hosszú évek óta van, egy fontos tanácsrendelete érvényben, amely a 3/1982. számot viseli és az állatok tartásának feltételeit tartalmazza, s az egyéb rendelkezéseket. Ezen szabály kimondja, hogy a Máriavárosban a családok tarthatnak nagyállatokat (sertés, szarvas- marha, juh, kecske stb.) és szárnyasokat. Számuk nem meghatározott. A technikai feltétel azonban igen: például az állattartási épület a hátsó kertben, a telek oldal-, vagy hátsó határán, illetőleg attól legalább 3 méter védőtávolságra helyezhető el. Fontos tudni, hogy a szomszédos lakóépülettől számított 10 méteren belül az ólon, istállón nem létesíthető nyílás. A trágyalé kifolyását pedig meg kell akadályozni. Olvasónk a további részleteket megtudhatja például a tanácstagtól, akinek módjában van a kritikus helyszíneket is szemügyre vennie. S ha az ő véleménye szerint sincs rendben az ottani állattartás, kezdeményezhető hatósági vizsgálat az érintett tulajdonos(ok) ellen. BOSSZANKODÓ FOGYASZTÓK Mi az igazság a MacLkörül? — Híve vagyok a kiadós reggelizésnek, így hát a munkába indulásom előtt szinte mindig elfogyasztok két-három brióst vagy kiflit, s hozzá félliternyi tejeskávét. Ez utóbbit a Maci nevű kávéporból készítem, amely művelet eddig igen egyszerű volt, hiszen a vízben gyorsan oldódó kávét ráöntöttem a felforralt tejre és a kevergetés után máris bögrébe kerülhetett az adag. A nemrégiben vásárolt ugyanilyen termék azonban csomósodik a felhasználáskor és a tej felszínén úszik, ezernyi mákszemre emlékeztetve. E látvány nem túlságosan étvágygerjesztő ... Mindezeket a kiskőrösi Asztalos Sándor közlése alapján jegyeztük fel, aki végezetül megkérdezte: ha romlott a Maci minősége, nem az lenne tisztességes, hogy csökkentett áron forgalmazzák? A Lajosmizsén lakó Kovácsné is ez ügyben kereste fel szerkesztőségünket, elmondva: — A most vett Maci dobozán egyáltalán nincs feltüntetve a gyártási dátum, csak az, hogy 8 hónap a minőségmegőrzés határideje. Eme félinformáció ismeretében a fogyasztó alfélé zsákbamacskát tehet a kosarába. És ha nincs szerencséje, ihatatlan kávéhoz jut hozzá, amit akár kidobhat a szemétbe, hiszen a bolt nem cseréli ki a felbontott csomagolású élelmiszert. Megyénk más részéből is kaptunk ilyen híreket a Maciról. Nos, ennyi észrevétel már indokolta, hogy azokat teljes részletességgel továbbítsuk a gyártóhoz, pontosabban: a Győri Keksz- és Ostyagyár jánossomorjai üzemébe. Ott Csa- bay Károly igazgató hallgatta meg a kifogásokat, melyekre az alábbiakat válaszolta: — Immáron őt éve állítjuk elő a hazai fogyasztók körében nagyon keresett Macit, a maláta- és cikóriakáré cukrozott kivonatát. A készítés technológiáján azóta nem módosítottunk, ami annyit jelent, hogy a gyártósorról naponta lekerülő 25 mázsa káré változatlan minőségű. Ezt cáfolandó reklamációt sehonnan sem kaptunk. Ami az Önök által tolmácsolt lakossági panaszokat illeti, azokkal először találkozom, még sincs okom a kétségbe vonásukra. Ugyanis a kávéporunk akkor tényleg nem oldódik tökéletesen, ha a pépessé történő keveréséhez valaki hideg vizet használ. Ez esetben mindig forró víz szükséges, s legalább 4-5 perc az oldódáshoz. Azt is jó tudni, hogy a poranyag nedvességet kaphat, s ezáltal darabossá keményedbet, ha a dobozának nyílása nincs kellőképpen lefedve. Ha olyan Maci is forgalomba került, melynek csomagolásán nincs feltüntetve a gyártási idő, az a mi hibánk. Ilyenkor kérje az áru cseréjét a vevő. A minőség csak a szavatossági időn belül garantálható, meg akkor, ha a leírt használati utasítást betartja a fogyasztó. Befejezésül elmondom: Maci kárét az igények szerinti mennyiségben gyártunk, amiből következik, hogy ha Bács-Kiskun megye nem mindegyik községében, városában kapható, azért kizárólag az ellátás helyi-területi gazdáit terhelheti a felelősség. CIKKÜNK NYOMÁN A posta minden tőle telhetőt megtesz Október 9:ei Sajtóposta rovatunkban szóvá tettük, hogy a megyeszékhelyen komoly zökkenők közepette kerül sor a fővárosi napilapok forgalma- zására-árusítására, s gyakran még a Petőfi Népe sem jut el mindegyik olvasóhoz, előfizetőhöz. A keresett újságok hiányát, a kézbesítés körüli problémákat a postai szervezetlenséggel magyaráztuk. Sorainkra az alábbiakban reagált a Szegedi Postaigazgatóság helyettes vezetője, dr. Lénárd László: —• Többször előfordul -j§jj ez történt a Dutépről szóló Népszava-cikk esetében is hogy a kiadó vagy a szerkesztőség nem jelzi előre, ha a várost, községet stb. érintő írás lát napvilágot másnap, igy nincs mód a lehívandó példányszám növelésére. A rádió reggeli lapszemléjéből értesül a nagyközönség a fontosabb közleményekről, s a vártnál többen keresik utána a lapot. Érthető, ha hamar elfogy. Az aznap reggeli útánrendelés pedig általában nem eredményes. Ami a Petőfi Népe árusításával, kézbesítésével összefüggő gondokat illeti, azok egyik okozója a' postai létszámhiány. A másik ok a betegség, amely miatt egy-két körzetben csak úgynevezett másodfordulós kézbesítést végezhetünk. (Ez annyit jelent, hogy ugyanaz a postás először a saját körzetében viszi házhoz a lapokat, s utána végzi e munkát a másik területen. A szerk.) Ez a kényszermegoldás kedvezőtlenül befolyásolja a kézbesítés időpontját és a pontosságát is. Egyébként az egészség megromlása miatt az utcai árushelyek nyitva tartását is muszáj néha csökkenteni. E nehézségeink ellenére minden tőlünk telhetőt megteszünk a jövőben . annak érdekében, hogy Kecskeméten zavartalan legyen a hírlapterjesztés. Ez utóbbit célozta ama intézkedésünk is, amelynek alapján október 9. és 15. között'eladási ütemvizsgálatot folytatott a megyei postahivatal a kecskeméti újságpavilonok bevonásával, s a kapott eredmények szerint határozzuk meg ezentúl az árushelyekre kijuttatandó lapok példány számait. mesebbé válik az íze, s javul a fehérje biológiai értéke. Persze, az sem elhanyagolható szempont, hogy a pörkölt szójamag darálása sokkal könnyebb, mint nyers állapotban. ■ „Hetényegyháza lakos” jeligére: Értesülése'helytálló, ugyanis a helyi tanácstagcsoport valóban javasla-' tot tett az önálló elöljáróság létrehozására, ami növelné a település szakigazgatási kirendeltségének hatáskörét is. Az előterjesztéssel a kecskeméti városi végrehajtó bizottság a legutóbbi ülésén foglalkozott, mégpedig támogatóan. Döntése szerint ez ügyben a városi tanácsülésnek kell határoznia. Kemenes Jánosnak, Kiskőrösre: A nemrégen módosított termelőszövetkezeti törvény értelmében a közös gazdaság a jövőben az általa használt föld után az alapszabályában meghatározott, de legalább a vonatkozó jogszabályban ■ előírt .mértékű földjáradékot köteles fizetni a tulajdonos részére. E járadék minimális összege az aranykoronánként 8 kg étkezési.búza felvásárlási árával lehet egyenlő, a kifizetési felső határ pedig mindig a szövetkezet teherbíró képességétől függ. E járadékra nemcsak a tag jogosult, hanem a házastársa (élettársa), valamint az özvegye is. ÜZENJÜK Ádám Károlynak, Kiskunhalasra: Osztjuk abbéli véleményét, hogy nincs intézményesen megszervezve a piacgazdasági gyakorlat kialakulásával mindinkább előtérbe kerülő reklám-, divat-, tárgy- és műszaki fotózás szakembereinek képzése. Pedig e munka sikeres végzéséhez nélkülözhetetlen a speciális felkészültség. Feltehetően az ezzel kapcsolatos mulasztást kívánja pótolni a Magyar Média Reklám és Propaganda Vállalat, amikor a jövő hónapban megindítja a reklámfotós és alkalmazott fotográfiai tanfolyamát, ahová a fényképezés alapfogalmait már ismerők jelentkezhetnek az ország minden részéből. Bánhidiéknak, Kunszentmiklósra: Kérdéséről szakemberrel beszélgettünk, aki arról tájékoztatott, hogy szójával a sertés és a baromfi egyaránt etethető. Takarmányozáshoz azonban célszerű e növény magját megpörkölni, mert ily módon kelleSzerkeszti: Velkei Árpád Levéldnl: 6001; Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonsizám: 27-611 i
