Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-27 / 281. szám

4 ® PETŐFI NÉPE # 1989. november 27. „NINCS MÁS LEHETŐSÉG .. Otthont építő erdélyiek Január közepe volt, különösen1 hideg va­sárnap este, 1988-ban. A televízióban a Hét műsora pergett. Szűrös Mátyás beszélt arról, hogy felelősséggel tartozunk a határainkon túl élő magyarokért; arról, hogy kötelessé­günk befogadni őket, ha közöttünk akarnak élni. A megszokottól eltért, amit mondott, talán történelmi jelentőségű volt. A mondatok jelentőségét pedig másnap értettem meg igazán, amikor a vasútállomás előtt egy komor, szikár férfi szólított meg, a református egyház épületét kereste, jellegze­tesen nyújtotta a magánhangzókat, egyértel­művé téve bihari származását. —... egyenesen Debrecenből? t— kérdez­tem. — Nem — válaszolta —■; egyenesen Nagy­váradról, az acélgyár éjszakai műszakjából. Hajnalban megtudtuk, hogy mi volt a Hét­ben, és elindultunk a magyar hazába... Megmutattam neki a Rákóczi utat, el­mondtam, hol találja az Újkollégiumot. Ö volt az első erdélyi magyar, akivel Kecske­méten találkoztam, és elhűltem elszántsága hallatán. * * * Varga László, kecskeméti református lel­kész tagja a városi tanácsnak. Egyike azok­nak, akik ismerik, értik, érzik az itt letelepe­dett erdélyiek gondjait, örömeit. Aki mindig kész támogatni komoly és értelmes elhatáro­zásaikat. — Emlékezete szerint mit tett először váro­sunk a hozzánk érkezettekért? — December 22-én; 1988 utolsó tanács­ülésén félmillió forinfot szavazott meg a ta­nácsülés az erdélyiek támogatására. Annak eldöntésére, hogy mi legyen a pénz sorsa, hogyan használjuk fel a legésszerűbben, tár­sadalmi bizottság alakult. Máig ez a neve; Erdélyi Menekülteket Segítő Városi Bizott­ság. Tagjai a Vöröskereszt munkatársai, a Hazafias Népfront, a tanács és különféle in­tézmények képviselői. Hamarosan rájöttünk, hogy ez a pénz fo­lyamatos támogatáshoz kevés, hiszen sokan érkeznek egy szál ruhában, egyetlen csomag­gal hozzánk. Különösen kevés akkor, ha kj- mondják: itt, Kecskeméten vagy vonzáskör- •' zetében akarnak maradni, megtelepedni^ A pénz egyik részét ugyanis albérleti hoz­zájárulásra kellett felhasználni. Két művész is segített: Pócs Péter plakátokat tervezett, az eladásból származó összeget átadta, majd Bahget Iszkander 100 ezer forintot fizetett be. (Ez utóbbi különösen érdekes: egy nálunk élő Szíriái fotóművész nyújtott támogatást az Erdélyből érkezetteknek...) — Mire kémek pénzt az ittmaradni szándé­kozók? — Tanfolyamdíjra, bútor- és lakásvásárlá­si hozzájárulásra. Minden szerdán van foga­dóóránk a városi tanács első emeletének 52- es szobájában. A bizottság néhány tagja fo­gadja a jelentkezőket, majd döntést hoz, szükség szerint azonnal, ha gyorssegélyről van szó, vagy rövid idő alatt, ha az idő ezt megengedi. | — Milyen az együttműködés a bizottság tagjai között., ? — Nagyon jó! Katona László intézi a gaz­dasági ügyeket, Pető György segít, ha a rend­őrkapitányságon kell valamit elintézni, Mé­szárosáé a gyorssegélyek „felelőse”. Petróczi Éva pedig az, aki mindent tud és mindent sikerrel intéz... Aki „mindent tud”: Petróczi Éva, a Ma­gyar Vöröskereszt kecskeméti szervezetének vezetője. Tőle kérdeztem meg, hogy összesen hány erdélyi él Kecskeméten és környékén. — Tegnap jelentkezett a háromszáznegy­venkettedik, az elmúlt csaknem két év alatt. Családok, csonka családok, fiatalok, középe korúak, sőt, , gyerekek is. — Szeretném leimi az Erdélyi Menekülte­ket Segítő Városi Bizottság Lszámlaszámát!- Kérem. 597-2468/5317—259 számú OTP-csekkszámla. Erre bárki kis vagy nagy összeget befizethet. Köszönettel fogadjuk. —Aki építkezésbe fog, először telket keres. Önök is igy fogtak hozzá? — kérdezem ismét Varga Lászlót. — Olcsó, nagyobb telekre kellett gondol­nunk, ahol az esetenként népes családnak is megterem a konyhára való zöldségféle. Elő­ször Hetényegyházáról Tóth Béla szakszö­vetkezeti elnök szólt, hogy van náluk „tartó­san fennmaradó tanyás terület”. Aztán Ka- dafalva térségében évek óta hirdetett hat te­lekről szereztünk tudomást. .Ezekre a telkek­• Még kopár és szélfútta, de Sajti Mihály bizakodó: jövőre itt épül a házuk! (Tóth Sándor felvétele) re kerestünk vállalkozó családokat, akik be­lefognak a dologba: dominórendszerű házat építenek! A jelentkezőktől már csak néhány dolgot kértünk számon: állandó munkahe­lyet, saját megtakarított pénzt és annak vál­lalását, hogy a következő évek folyamán minden pénzüket, energiájukat az építkezés fogja lekötni. — Ilyenformán a jövő tavasszal hat család munkához lát Kadafalván. A kétezer négy­zetméteres telkeket már átvehették. Az épí­tők közül mindenki családos. Az egyik közü­lük Sajti Mihály tanár, három fiúval... * * * Sajti Mihály autóval, három fiával, felesé­gével érkezett Nagykárolyból, Kishatárútle- véllel Kecskemétre, távoli rokonokhoz, 1988 februárjában. A házaspár érkezésük után egy héttel már dolgozott. Igaz, nem szakmá­jukban kaptak munkát, de ezzel nem sokat törődtek, ők a gyerekekre figyeltek. Öröm­mel látták, hogy mindhármuk beilleszkedett az iskolába, illetve az óvodába. Tudták, hogy szűkös lakásuk helyett maguknak kell másikat teremtem. — Nincs más lehetőségünk! — sommázzá a tényt Sajti Mihály. Ha az idő engedi, a két fiammal most nekifogok áz alapok kiásásá­hoz. Tavaszt# meg hozzáfogunk az építke­zéshez. Eladtuk a kominkat mint egyetlen értéktárgyunkat, az érte kapott pénzt már letétbe helyeztük az OTP-nél. Abban re­ménykedhetünk, hogy jövő nyárra legalább egy-két helyiségbe beköltözünk ... Tudom, hogy sokan mellettünk állnak, biztatnak, segítenek. De azt is tudom: van, aki úgy hiszi, feleslegesen jöttünk, van nélkü­lünk is elég gond. Búcsúzóul Sajti Mihály megmutatja a le­endő ház helyét. A kopár telken a szorgalom és a jövőbe vetett bizalom háza épül, hama­rosan! Selmeri Katalin KÖNYV Tőriénél ni iink titkai Történelmün­ket titkok, sejtel­mek, misztériu­mok veszik körül. A misztérium, a létezésben való hit ősj szálai szö­vődtek vallásos hitté, alakították ki a jó és rossz alapján a titok­ban rejlő félelme- tességet, születeti meg a rettegés, ami a féléimen túl egy földöntúli ha­talom létét felté­telezve a hívők számára áhítattá változott. A ret­tegésnek ez az áhítattal kapcso­lódó formája vá­lasztja el tulaj- jdonképpen a ti-l tokban, a misztériumban megjelenő „szent"-et attól, ami nem az, a jót a rossztól. A „szent” lényegéhez viszont nem­csak a. félelem, hanem az áhítat érzése is párosul, válik vonzalommá. A csodás hitvilág titkai nem mások, mint az emberfelettinek az emberivel való érintkezése. S ez az érint« kezés mindig személyek útján történik; királyok, próféták, papok közvetítésével, s kialakult a titkos jelbeszéd, a kivá­lasztott személy vagy nép; az ég és a föld közötti összekötte­tésre utalva. Ebben gyökerezik a primitív népek társadalmá­ban a mágusok, a varázslók hatalma, a fejlettebb fokon ebből származik a főpap és a szakrális király földöntúli ihletésű tekintélye is. A keresztény misztikatörténet a magyar történelem ki­emelkedő egyéniségeinek sorát ruházta fel földöntúli erővel, hatalommal. Megjelent Álmos alakjában mint szentkirály­élőkép, majd Szent,István, Szent Imre herceg, Szent László legendái őrzik az Árpád-házi uralkodók történeteit. Düm- mert Dezső A-titkos jelbeszéd, A magyar szent királyok nem­zetsége címmel most megjelent kötete szentté avatott királya­ink és a szent életű királylányok (Erzsébet, Margit stb.) misztériumait, titkos jelbeszédeiket dolgozza fel a Panoráma Kiadó Utazások a múltban és jelenben című sorozatában. A középkori történelem és a kultúrtörténet iránt érdeklő­dőknek ajánljuk a 'kötetet. 3600 „ KILOMÉTERNYI* SERTÉS Tíz esztendeje kezdődött a feldolgozás — Ha érdekli egy legfeljebb tízévenként egyszer bekö-.j vetkező esemény, legyen reggel háromnegyed hatkór a Bácshúsnál — kaptam az üzenetet, és -— jóllehet, gyana- 1 kodtam. hogy valami tréfáról lehet szó — a kíváncsiság mégis odavitt. Hajszálpontosan 6 órakor megindult a szalag -Sitt nem lehet késni, teljesítménybérben dolgoznak —g és a vágócsamokból megérkezett az első sertés. ■ —Ünnepi pillanat ez számunkra —- mondja Lendvai Tibor főmérnök. ÉP Tíz évvel ezelőtt, 1979. november 20-án vágtuk le az első sertést, hogy kipróbáljuk a beren­dezést. Tulajdonképpen csak néhány egyedet dolgoztunk fel, a próbaüzemelést megelőző, úgynevezett melegüzemi próbán. A folyamatos munka december közepén indult meg. A vágóvonal kapacitását évi-200 ezer darabra ter­veztük, de 1986-ban és 87-ben például -305 ezer sertés volt a teljesítmény. * • ' I . — Imponáló számot látok a táblácskán. Azt jelenti, hogy ez a 2 millió 437 ezer 868. sertés, mely a vonalon végigmegy. Ha másfél méteresnek veszek egy cocát, ak­kor ez a mennyiség 3660 kilométernyit, tenne ki, egy sorba állítva! — Hamar elrepült ez a tíz év, pedig közijén sok minden történt. Megépült a szárazáru-erleló és -gyártó üzem, az ezertonnás hűtőház az iparvágánnyal, a marhavágóhíd és megnyílt jó néhány Bácshús-áruház. Beindult a hideg- konyhai készítmények gyártása. A fejlődést jelzi, hogy az ' árbevételünket több mint a kétszeresére emeltük, a dara- bolthús-export meghatszorozódott, a belföldi húskészít­mények gyártása kettőről tízezer tonnára nőtt, — Véget ért-e a Bácshúsnál a fejlesztés időszaka? — Ha egy vállalat talpon akar maradni, sohasem hagyhat fel a mennyiségi es minőségi fejlesztéssel, a ter­melés és a technika korszerűsítésével. Most kezdtük meg a gyorselőhűtő átalakítását úgynevezett sokkolóhűtővé, melyben az eddigi mínusz 12 helyett mínusz 25 fokkal h ütjük a sertéseket. Január végén három új füstölőszek­rényt építünk, majd hozzáfogunk egy óránként 160 sertés feldolgozására alkalmas vágóvonal munkálataihoz. Márciusban már ezzel a gépsorral dolgozunk, míg a régi berendezést „átköltöztetjük” a marhavágóhídon levő he­lyére. — Igaz-e, hogy megvásárolták a Bácshús főépületével szembeti fekvő területet, tehát terjeszkedik a vállalat? — Igen. A további beruházásokra a telepen belül már nincs hely. Az eiidített területen megkezdtük a földmun­kákat, de hogy mit építünk, az hadd maradjon egyelőre üzleti titok. Gál Zoltán SAJTÓPOSTA Ki minősül rokkantnak ? Előrebocsátom, hogy nem vagyok irigykedő típusú ember, s a mások dolga, élete legfeljebb akkor érdekel, ha valakin segítem kell. A környe­zetemben azonban olyasféléket látok-hallok, melyeket nem hagyhatok szó nélkül. Fiatal, illetve középkorú férfiakat ismerek, akik kitűnő egészségnek örvendenek, mégis rokkantsági állományban vannak. Kapják a havi 3-4-5 ezret, s mellette vígan és könnyedén megkeresnek legalább két- szer-háromszor annyit. Mindazok pedig, akik munkaviszonyban áll­nak, s e főfoglalkozásuk jelenti az egyetlen jövedelemforrást, talán fele összegű keresethez tudnak hozzájutni. Ezen anyagi különbségek miatti vita nemegyszer szinte ellenségeskedésbe torkollik. Mint külső szemlélőnek, nekem is szöget üt a fejembe, hogy talán túl egyszerű egyeseknek rokkanttá válniuk. Persze lehetséges:, valaki az orvos előtt nagyon betegnek tetteti magát, s amint onnan távozott, máris erőteljessé válik. Mindenesetre érdekelne: ki minősíthető annyira csökkent munkaképességűnek, hogy állapota alapján nyugellátásban részesülhet? Bugaci lakos Őszintén szólva, nem először találkozunk az olvasónkéhoz hasonló véleménnyel, meg az ellenkezőjével is, nevezetesen, hogy vannak, akik valóságos kálvária révén érik csak hogy végre leszázalékolják őket. Ezek után jogos kérdés: mit ír elő a vonatkozó jogszabály? Nos, igen egyszerű a válasz: aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében a munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette, s ebben az állapotában egy évig nem várható javulás, rokkantnak minősül. Ez ügyben a szükséges vizsgála­tot az Országos Orvosszakértői Intézet területi bizottsága végzi, s hozza meg az elsőfokú határozatot, mely ellen fellebbezni lehet a másodfokú orvosi testülethez. A jogerős határozatot követően kerül sor a rokkant­sági nyugellátás összegének a megállapítására, mégpedig az illető sze­mély szolgálati idejének és keresetének figyelembevételével. Nagyon fontos tisztázni itt egy félreértést: a nyugellátásban részesülő tavaly óta már korlátozás nélkül dolgozhat, bármennyi ideig és bármi­lyen összegért, s ez utóbbi csupán a személyi jövedelemadózás szemszö­géből nyilvántartandó. Némi kivétel azonban vonatkozik a rokkantsági nyugdíjban részesü­lőkre. Őket akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkort esetenként orvosi felülvizsgálatra, hivják be, s az állapotuk alapján dönti él az orvosi bizottság, hogy maradhatnak-e továbbra is a rokkan­tak kategóriájában, vagy sem. E döntés következtében csökkenthető a folyósított nyugdíj összege, illetve az meg is szüntethető. Ez utóbbira kerül sor akkor is, ha a rokkantnyugdíjas rendszeresen dolgozik, s a keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál az összegnél, melyet a megrokkanása előtti munkakörben elért. Az előzőek ismeretében levélírónkra bízzuk annak eldöntését, hogy bíráló megjegyzései alaposak-e, vagy sem. Mennyi állat tartható mifelénk? Szűkebb lakóhelyem eléggé sű­rűn-beépített. Hiába van azonban sok fa, utcai virágoskert és gyep, ezek légtisztító szerepe szinte jelen­téktelen, ugyanis mind több családi ház udvarán alakítanak ki ólakat a tulajdonosok, s kisebb-nagyobb létszámú sertésállomány tartásához fognak. Értem én e vállalkozások egyéni és társadalmi jellegű hasznát, ám a környezetszennyezés ténye mellett sem tudok elmenni. Innen a trágyá­ié folyik az utcára, amonnan az ud­varon gyűlő trágya szaga terjeng. Egyszóval: büdös van. Jó lenne tud­ni: egyáltalán mennyi állat tartható mifelénk, és milyen körülmények között? Máriavárosi család Kecskemét Megyei Város Taná­csának hosszú évek óta van, egy fontos tanácsrendelete érvényben, amely a 3/1982. számot viseli és az állatok tartásának feltételeit tartal­mazza, s az egyéb rendelkezéseket. Ezen szabály kimondja, hogy a Máriavárosban a családok tarthat­nak nagyállatokat (sertés, szarvas- marha, juh, kecske stb.) és szárnya­sokat. Számuk nem meghatározott. A technikai feltétel azonban igen: például az állattartási épület a hát­só kertben, a telek oldal-, vagy hát­só határán, illetőleg attól legalább 3 méter védőtávolságra helyezhető el. Fontos tudni, hogy a szomszé­dos lakóépülettől számított 10 mé­teren belül az ólon, istállón nem létesíthető nyílás. A trágyalé kifo­lyását pedig meg kell akadályozni. Olvasónk a további részleteket megtudhatja például a tanácstag­tól, akinek módjában van a kritikus helyszíneket is szemügyre vennie. S ha az ő véleménye szerint sincs rendben az ottani állattartás, kez­deményezhető hatósági vizsgálat az érintett tulajdonos(ok) ellen. BOSSZANKODÓ FOGYASZTÓK Mi az igazság a MacLkörül? — Híve vagyok a kiadós reggelizésnek, így hát a munkába indulásom előtt szinte mindig elfogyasztok két-három brióst vagy kiflit, s hozzá félliternyi tejeskávét. Ez utóbbit a Maci nevű kávéporból készítem, amely művelet ed­dig igen egyszerű volt, hiszen a vízben gyorsan oldódó kávét ráöntöttem a felforralt tejre és a kevergetés után máris bögrébe kerülhetett az adag. A nemrégiben vásárolt ugyanilyen termék azonban csomósodik a felhasználás­kor és a tej felszínén úszik, ezernyi mákszemre emlékeztetve. E látvány nem túlságosan ét­vágygerjesztő ... Mindezeket a kiskőrösi Asztalos Sándor közlése alapján jegyeztük fel, aki végezetül megkérdezte: ha romlott a Maci minősége, nem az lenne tisztességes, hogy csökkentett áron forgalmazzák? A Lajosmizsén lakó Kovácsné is ez ügyben kereste fel szerkesztőségünket, elmondva: — A most vett Maci dobozán egyáltalán nincs feltüntetve a gyártási dátum, csak az, hogy 8 hónap a minőségmegőrzés határideje. Eme félinformáció ismeretében a fogyasztó alfélé zsákbamacskát tehet a kosarába. És ha nincs szerencséje, ihatatlan kávéhoz jut hozzá, amit akár kidobhat a szemétbe, hiszen a bolt nem cseréli ki a felbontott csomagolású élel­miszert. Megyénk más részéből is kaptunk ilyen hí­reket a Maciról. Nos, ennyi észrevétel már indokolta, hogy azokat teljes részletességgel továbbítsuk a gyártóhoz, pontosabban: a Győri Keksz- és Ostyagyár jánossomorjai üzemébe. Ott Csa- bay Károly igazgató hallgatta meg a kifogá­sokat, melyekre az alábbiakat válaszolta: — Immáron őt éve állítjuk elő a hazai fo­gyasztók körében nagyon keresett Macit, a maláta- és cikóriakáré cukrozott kivonatát. A készítés technológiáján azóta nem módosí­tottunk, ami annyit jelent, hogy a gyártósorról naponta lekerülő 25 mázsa káré változatlan minőségű. Ezt cáfolandó reklamációt sehon­nan sem kaptunk. Ami az Önök által tolmácsolt lakossági panaszokat illeti, azokkal először találkozom, még sincs okom a kétségbe vonásukra. Ugyanis a kávéporunk akkor tényleg nem ol­dódik tökéletesen, ha a pépessé történő keve­réséhez valaki hideg vizet használ. Ez esetben mindig forró víz szükséges, s legalább 4-5 perc az oldódáshoz. Azt is jó tudni, hogy a por­anyag nedvességet kaphat, s ezáltal darabossá keményedbet, ha a dobozának nyílása nincs kellőképpen lefedve. Ha olyan Maci is forgalomba került, mely­nek csomagolásán nincs feltüntetve a gyártási idő, az a mi hibánk. Ilyenkor kérje az áru cseréjét a vevő. A minőség csak a szavatossági időn belül garantálható, meg akkor, ha a leírt használati utasítást betartja a fogyasztó. Befejezésül elmondom: Maci kárét az igé­nyek szerinti mennyiségben gyártunk, amiből következik, hogy ha Bács-Kiskun megye nem mindegyik községében, városában kapható, azért kizárólag az ellátás helyi-területi gazdá­it terhelheti a felelősség. CIKKÜNK NYOMÁN A posta minden tőle telhetőt megtesz Október 9:ei Sajtóposta rovatunkban szóvá tettük, hogy a megyeszékhe­lyen komoly zökkenők közepette kerül sor a fővárosi napilapok forgalma- zására-árusítására, s gyakran még a Petőfi Népe sem jut el mindegyik olvasóhoz, előfizetőhöz. A keresett újságok hiányát, a kézbesítés körüli problémákat a postai szervezetlenséggel magyaráztuk. Sorainkra az alábbiakban reagált a Szegedi Postaigazgatóság helyettes vezetője, dr. Lénárd László: —• Többször előfordul -j§jj ez történt a Dutépről szóló Népszava-cikk esetében is hogy a kiadó vagy a szerkesztőség nem jelzi előre, ha a várost, községet stb. érintő írás lát napvilágot másnap, igy nincs mód a lehívandó példányszám növelésére. A rádió reggeli lapszemléjéből értesül a nagyközön­ség a fontosabb közleményekről, s a vártnál többen keresik utána a lapot. Érthető, ha hamar elfogy. Az aznap reggeli útánrendelés pedig általában nem eredményes. Ami a Petőfi Népe árusításával, kézbesítésével összefüggő gondokat illeti, azok egyik okozója a' postai létszámhiány. A másik ok a betegség, amely miatt egy-két körzetben csak úgynevezett másodfordulós kézbesítést végez­hetünk. (Ez annyit jelent, hogy ugyanaz a postás először a saját körzetében viszi házhoz a lapokat, s utána végzi e munkát a másik területen. A szerk.) Ez a kényszermegoldás kedvezőtlenül befolyásolja a kézbesítés időpontját és a pontosságát is. Egyébként az egészség megromlása miatt az utcai árushe­lyek nyitva tartását is muszáj néha csökkenteni. E nehézségeink ellenére minden tőlünk telhetőt megteszünk a jövőben . annak érdekében, hogy Kecskeméten zavartalan legyen a hírlapterjesztés. Ez utóbbit célozta ama intézkedésünk is, amelynek alapján október 9. és 15. között'eladási ütemvizsgálatot folytatott a megyei postahivatal a kecskeméti újságpavilonok bevonásával, s a kapott eredmények szerint határozzuk meg ezentúl az árushelyekre kijuttatandó lapok példány számait. mesebbé válik az íze, s javul a fehér­je biológiai értéke. Persze, az sem elhanyagolható szempont, hogy a pörkölt szójamag darálása sokkal könnyebb, mint nyers állapotban. ■ „Hetényegyháza lakos” jeligére: Értesülése'helytálló, ugyanis a helyi tanácstagcsoport valóban javasla-' tot tett az önálló elöljáróság létre­hozására, ami növelné a település szakigazgatási kirendeltségének ha­táskörét is. Az előterjesztéssel a kecskeméti városi végrehajtó bi­zottság a legutóbbi ülésén foglalko­zott, mégpedig támogatóan. Dön­tése szerint ez ügyben a városi tanácsülésnek kell határoznia. Kemenes Jánosnak, Kiskőrösre: A nemrégen módosított termelő­szövetkezeti törvény értelmében a közös gazdaság a jövőben az általa használt föld után az alapszabályá­ban meghatározott, de legalább a vonatkozó jogszabályban ■ előírt .mértékű földjáradékot köteles fizet­ni a tulajdonos részére. E járadék minimális összege az aranykoro­nánként 8 kg étkezési.búza felvásár­lási árával lehet egyenlő, a kifizetési felső határ pedig mindig a szövetke­zet teherbíró képességétől függ. E járadékra nemcsak a tag jogosult, hanem a házastársa (élettársa), va­lamint az özvegye is. ÜZENJÜK Ádám Károlynak, Kiskunhalasra: Osztjuk abbéli véleményét, hogy nincs intézményesen megszervezve a piacgazdasági gyakorlat kialaku­lásával mindinkább előtérbe kerülő reklám-, divat-, tárgy- és műszaki fotózás szakembereinek képzése. Pedig e munka sikeres végzéséhez nélkülözhetetlen a speciális felké­szültség. Feltehetően az ezzel kap­csolatos mulasztást kívánja pótolni a Magyar Média Reklám és Propa­ganda Vállalat, amikor a jövő hó­napban megindítja a reklámfotós és alkalmazott fotográfiai tanfolya­mát, ahová a fényképezés alapfo­galmait már ismerők jelentkezhet­nek az ország minden részéből. Bánhidiéknak, Kunszentmiklósra: Kérdéséről szakemberrel beszélget­tünk, aki arról tájékoztatott, hogy szójával a sertés és a baromfi egy­aránt etethető. Takarmányozáshoz azonban célszerű e növény magját megpörkölni, mert ily módon kelle­Szerkeszti: Velkei Árpád Levéldnl: 6001; Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonsizám: 27-611 i

Next

/
Thumbnails
Contents