Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-25 / 280. szám

6 0 PETŐFI NÉPE 9 1989. november 25. Gyógyító víz Már az ősember figyelmét is magára vonta a föld mélyéből korlátlan mennyiségben áramló meleg víz, amelyet ösztönösen tisztításra és fájdalmaink csillapí­tására használt. Ötezer éves fürdőkultúráról beszél­nek az Indus folyó melletti romok. Az antik fürdő- kultúrát a rómaiak birodalmuk minden zugába elvit­ték, minden városban voltak nyilvános fürdők. Hazánk gyógyvizekben Európa egyik leggazda­gabb országa, 85 helyen majdnem háromszáz gyógy­vízforrást tartanak nyilván. Az orvosok szerint a für­dő olyan, mint a gyógyszer: megfelelő adagolásban gyógyít, túl- és helytelenül adagolva viszont káros. A gyógyvizekben különböző anyagok találhatók ol­dott állapotban: többek között kálcium, fluor, mag­nézium, vas, mész, só és radioaktív anyagok. Az eltérő összetétel s a hőfok határozza meg, hogy mi­lyen gyógyhatású a víz. De hogyan „gyógyítanak" a vizek? A vízben oldott anyagok egy része a bőrt izgatja, más részük bejut a bőr felszíni rétegeibe, s megváltoz­tatva a bőr kémiai összetételét, hatást gyakorol az egész szervezetre. Nagyon fontos a gyógyvizek hőha­tása is. A meleg fürdő 39-40 °C hőmérsékletű, amelynek hatására a bőr erei — átmeneti szűkület után — kitágulnak. A szív gyorsabban kezd dolgozni, hogy fenn tudja tartani a megnagyobbodott vérpálya ke­ringését. Ez átmenetileg vérnyomás-emelkedést okoz, mely például a magas vérnyomásban szenvedőknek kifejezetten káros. Ők langyos vízben kezdjenek fü­rödni, és csak fokozatosan keveijenek hozzá forrób­bat. Nehogy azt higgyék az alacsony vémyomásúak, hogy nekik viszont jó a meleg fürdő. Ha hosszabb ideig vannak a meleg vizben, az értágító hatás érvé­nyesül, és bizony ők is rosszul lesznek. Legjobb, ha a fejükre vizes borogatást tesznek. Sokan kedvelik a gőzfürdőt, mert azt hiszik, hogy itt véglegesen megszabadulhatnak a felesleges kilók­tól. Fiatalok, idősek néha órákig kínozzák magukat, és nem gondolnak arra, hogy ebből baj is lehet. Min­den gőzfürdőben van nedves vagy száraz kamra. A gőzkamrában a levegő víztelítettsége miatt a verej­ték nem tud elpárologni, s így könnyen elájulhatunk. A hőlégkamra levegője viszont száraz, így bőrünkről a verejték könnyen elpárolog. A magas hőmérséklet ellenére itt kisebb a rosszullét veszélye, mint a gőz­kamrában. A hőlégkamrában 10-15 percnél, a gőz­kamrában pedig 5-10 percnél tovább ne legyünk. Idős, beteg emberek előzetesen kéijenek tanácsot or­vosuktól. A langyos fürdő 35 fokos, közömbös viz, nyugtató, pihentető. Mindenkinek ajánljuk, mert a gyógyvíz és a levegő mechanikai és kémiai hatása itt érvényesül a legjobban. Ebben eltölthetünk akár egy órát is. 1 A hideg fürdő 24-28 fokos, mozgásszervi betegség kezelésére nem alkalmas. A hideg viz hatására a bőr elhalványodik, majd kipirul. A hideg vizes ledörzsö- lés gyógyír az ideges, álmatlan embereknek. Az edzett, egészséges emberek a hideg-meleg vizes zuhanyokat, a váltott fürdőket kedvelik. Nekik van igazuk, mert a bőrerek összehúzódása, majd kitágu­lása egészséges. Csak minél fiatalabb korban kell elkezdeni. Az idős emberek az orvosukkal tanácskoz­zanak arról, hogy ajánlja-e vagy sem ezt az edzési formát. Gyógyfürdőinkben forró (39-40 fokos), közömbös (35 fokos) és hűvös (32-33 fokos) vizű medencéket találhatunk. Az előzuhany után először a melegebb medencébe, menjünk. Ne merüljünk el benne nyakig, hanem csak a fájó testrészünket áztassuk meg, körül­belül 5 percig. Utána a közömbös hőmérsékletű me­dence következik, vagy a zuhany. így nem leszünk bágyadtak, és gyorsabban szokunk hozzá a kinti leve­gőhöz. LedörZsölés, száradás után pihenjünk leg­alább egy fél órát. Ne ijedjen meg senki, ha a fürdő után esetleg foko­zódik a fájdalma. Ez az úgynevezett „fürdőreakció”, mely csak 3-4 napig tart. Ennek ellenére mondjuk el orvosunknak. A fürdőkúra igazi jótékony hatása rendszerint nem közvetlenül a kúra befejezésekor, hanem csak néhány héttel vagy hónappal később mutatkozik. Ez a jelenség az idegrendszerre gyakorolt hatással magyarázható. Néhány olyan hasznos tanács, amelyről még nem szóltunk: — ne közvetlenül étkezés után menjünk a fürdőbe, könnyen rosszul lehetünk; , ,4— fertőző vagy visszataszító látványú bőrbetegség­ben szenvedők ne látogassák a közös fürdőket; — fürdés előtt használjuk a WC-t; — medencébe lépés előtt zuhanyozzunk; — a hőlégkamrába száraz testtel lépjünk; — hosszú hajú nők és férfiak csak fürdősapkában vagy kendőben fürödjenek; — kénes vagy radioaktív fürdők után ne törölköz­zünk meg, hanem váijuk, amíg testünkről a víz elpá­rolog, ugyanis a törülközővel letörölhetjük bőrünk­ről az értékes vegyi anyagokat; — ha szomjasak leszünk, tejet, tejterméket, gyü­mölcslevet, ásványvizet igyunk. így nemcsak a kiiz­zadt vizet, hanem a sót is pótolhatjuk. Fürdőkúra ideje alatt tilos az alkohol és a zsíros, fűszeres ételek fogyasztása. Dr. Katona Edit A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Az emlékek torzulásai „Megtettem, mondja az emlékezetem; nem tehettem meg, mondja a büszkeségem; végül az emlékezetem enged.” (Nietzsche) Az ember néha egészen meglepő módon képes visszaemlékezni rég­múlt idők eseményeire, a valaha látottak-hallottak apró részleteire. Például a húszéves érettségi talál­kozón sorra előjönnek a múlt kö­déből a rég elfelejtett emlékek, di- ákcsínyek. Mindenki tapasztalt olyasmit, hogy egy régi dal, egy szó, egy rég nem látott város vagy emberarc akaratlanul elindítja olyan emlékek láncolatát, melyek­ről azt hitte, hogy régen elfelejtet­te. Az emberi emlékezet kapacitása igen nagy; nemcsak a szándékosan megtanultak, hanem az akaratla­nul tapasztalt élmények is nyomot hagynak, bevésődnek, az agyban maradnak. Az emlékezetnek meglepő téve­dései is lehetnek. Ebben az Írásban az egészséges emberek memóriájá­nak kisebb-nagyobb zavaraival foglalkozunk. Az emlékek tára felfogható ugyan raktárnak, de nem érintetle­nül őrzi a belé helyezett adatokat, élményeket, gondolatokat, érzése­ket. Eleven, állandó mozgásban, változásban, kölcsönhatásban álló világ ez. A mindenkori hangulat, mint egy raktáros, őrködik a kapu előtt. A lehangoltság, szomorúság, vala­mint a szorongásos feszültség gát- lólag hat az emlékezetbe idézésre, nem jönnek elő a megtanult ada­tok, az ismert nevek — az ember leblokkol. Az őr ilyenkor befelé is kevésbé enged: új adatot is nehéz megtanulni, új eseményt nehéz be­fogadni ilyen lelkiállapotban. A jó hangulat, vidámság, oldottság el­lenkezőleg hat: a nyitott és érdek­lődő ember mindenre figyel, és sok mindent megjegyez; emlékezetéből olyan adatok is felbukkannak ilyenkor, mélyekről nem is tudta, hogy a fejében vannak. Jó társa­ságban szinte áradnak a viccek, a szellemes sziporkák. Az ember személyisége is befo­lyásolja az emlékanyag gyűjtését és felidézését. Gyakoribb a „csak a szépre emlékezem” mechanizmu­sa, de nem ritka, hogy egy ember az élet eseményeiből csak a sötét tónusokat, a negatív élményeket őrzi meg, életére mint szerencsét­lenségek, boldogtalanságok soro­zatára emlékszik vissza. Mások a sérelmeiket emlegetik, az emberek gonoszságához gyűjtögetnek ada­lékokat. Külföldi kísérletekből félelmetes adatok jöttek össze a tanúvallomá­sok megbízhatatlanságára vonat­kozóan. A látottak és hallottak akaratlanul is torzuljak az ember memóriájában, aszerint, hogy mit gondol róluk, milyen szándékot tulajdonít a szereplőknek, és ko­rábbi események, meg a filmekben látottak is belejátszanak a képzet- társításba. Például, ha két ember hadonászása után az egyik elesik, hajlamos a néző utólag verekedést látni, valójában belemagyarázni. Akaratlanul is meghamisítják az emléket az emlékezőnek a másik emberhez fűződő érzelmei, indula­tai, érdekei, szándékai. „Én már tegnap megmondtam, hogy be kel­lene csukni az ajtót”—bizonygatja valaki. A magnófelvétel, ha készült volna, megmondaná, hogy valójá­ban „kinyitni”-t mondott; ma már másképp látja, ezért visszamenőleg módosult emlékezetének tartalma. „Már húsz évvel ezelőtt is folyton csak kritizált az anyósom” - mondja a meny. Lehet, hogy nincs igaza, és az ő emlékezetét torzította el anyósa iránti régi félelme és ellen­szenve. Lehet az is, hogy igaza van — ez esetben talán az anyós kriti­káját nem a valós tapasztalat, ha­nem a gyűlölet szitotta. Ezt a folya­matot katatim (vagyis az érzelmek által befolyásolt) emlékezethamisí- tásnak nevezi a kórlélektan; ez a torzítás egyáltalán nem szándékos, nem tudatos. Ha nem jut eszünkbe a keresett szó, ha bizonytalanok vagyunk va­lamely esemény felidézésében, ha vitában ellenkező adatokat állí­tunk, ha túl szép vagy túl sötét a múlt, gondoljunk mindig arra, hogy emlékeink őre nem számító­gép, hanem érző :— csodálkozó, hitetlenkedő, szerető, szorongó, gyűlölő, vidám vagy szomorú — „ember”: saját magunk. Dr. Ignácz Piroska Az első rán- cocskák, saj­nos, először a szem körül ke­letkeznek. En­nek az az oka, hogy a bőr a szem körül rendkívül érzékeny, és sze­gény fággyúmirigyekben. A rán- cosodás ellen csak a rendszeres vé­delem és ápolás segít. NÉHÁNY MEGSZÍVLELEN­DŐ JÓ TANÁCS: Este, ha későn megyünk haza, akkor is minden esetben le kell mosni a nappal használt festéket. A lemosásnál ne dörzsöljük a bőrt, hanem finoman — arclemosót használva — vattával tisztítsuk meg a szem környékét. Mindkét szemhez külön-külön vattát hasz­náljunk. A szem szögletéből fül­tisztító vattás pálcikával távolítsuk el a maradék festéket. A ráncok eltüntetése céljából naponta kétszer, reggel és este ken­jük be a szem környékét szemránc­krémmel. A krémet ne dörzsöljük SZEMÁPOLÁS a bőrbe, hanem finom simítások­kal kenjük fel. A fáradt szemen gyorsan segít a kamillateás vagy fekete teás boro­gatás. A langyos teába mártott vattadarabkát tegyük a szemre. Körülbelül tíz percig hagyjuk raj­ta, majd gyengén töröljük meg, és kevés krémmel kenjük be a szem környékét. A fáradt szemet masz- szírozással is felfrissíthetjük. Mu­tatóujjunkkal a csukott szem szemzugát gyengéden megnyom­juk, vagy tenyerünket rövid ideig csukott szemünk előtt tartjuk. Kikészítésnél a szem alatti részt világosabb színű festékkel kenjük be, mint az arc többi részét, hogy ezáltal láthatatlanná tegyük az ap­ró ráncocskákat. K. E. TEXTILDEKORÁLÁS: FILCTOLLAL Az írószerboltokban ma már bőséges választékban kaphatók az olyan filctollak, amelyekkel a kivá­lasztott motívumot egyszerűen rá­rajzolhatjuk a kívánt holmira és- keliriére. Az érdekes, vadlibás motívum egészen ^különlegesen hat például kendő, trikó, ruha, blúz; pulóver, dzseki elejére vagy hátára felrajzol­va. De nagyon hatásos lehet pár­nán, faliképen, a merészebbek füg­gönyön is alkalmazhatják. Sőt, egyszínű, világos öreg ernyőt is tel­jesen újjávarázsolhatunk alkalma­zásával. A festett felületet száradás után, az anyag visszájáról, vasalással rögzítjük. Színezése egyéni ízlés alapján történik, de élethű, ha a természetesnek megfelelően, bar­na, sötétzöld, fekete és fehér ár­nyalatával tudunk dolgozni. Vigyázzunk az apróságokra! 1 B 2 3 4 r K 6 7 8 [m 9 10 11 12 Hl 13 ■ L 14 r 15 16 ■ El 17 r r 18 □ 19 20 ■ □ 21 I 22 □ 23 24 ED 25 26 ■ □ 27 ■ 28 29 □ 30 T ED 31 _ 32 ■ El B 33 34 ED 35 ■ M B 36 □ 37 38 ■ u 39 u 40 ■ 41 GY ■ ED 42 43 E ED 44 45 ED 46 □ 47 48 49 ■ ED 7" so 51 □ 52 1 S3 E 54 55 56 □ 57 58 ■ E 59 60 61 ■ □ ■ E ■ E 62 63 64 1 65 66 E 67 Ik □ GY E S A rejtvényfejtés ,— szórakozás. Most mégis a gondokról lesz szó. VÍZSZINTES: 1. A gondolat fő sorának első része. 13. Nehezen szedi a levegőt. 14. Komoly hangú lírai költemény. 15. Fővárosi pa­tak. 16. Áruba bocsát. 19. Európa magas északi vidékein élő finnugor nép. 20. Befolyással van. 21. Az elmúlt időben. 25. Az egyik német névelő. 26. Latin kötőszó. 27. A súly mértékegysége. 28. Kétsze­res olimpiai tőrvívonőnk (Ilona). 30. Knock out. 31. Költőnő ^1795 —1830), Berzsenyi Dániel sógor­nője. 33. Feltéve. 35. Hónaprövidí­tés. 36. „Éktelenül” nagyot döf. 37. Egyforma betűk. 38. Elaltató a tüzet. 39. Egyiptomi félsziget, Ázsia és Európa érintkező része. 40. Dísz- és gyógynövényként ter­mesztett afrikai liliomfajta. 41. Lo­vat biztató szó. 42. Rákóczi fejede­lem udvari főmarsallja (Ádám). 44. Fordított szótoldalek. 46. A régi Rómában kettőezer. 47. Nagy szerencse a totó-lottóban. 50. Dávid Sándor. 52. Gyakori pa* cinév. 53. Főétkezés. 54. Deuteri­um és kálium vegyjele. 55. Becézett erdei állatka. 57. Latin szónokok. 59. ..'. culpa. 60. Vas és Zala me­gyében élő délszláv népcsoport. 62. Buda testvére. 63. Hullajtás. 65. Szélhárfa.- 67. Neves író (Imre, 1910—1974). FÜGGŐLEGES: 2. Izraeli kikö­tőváros. 3. Párizsi macska. 4. Latin kötőszó. 5. Végtelen ügy. 6. Na­gyon helyes. 7. Frissít. 8. Kicsinyí­tő képző. 9. Német személyes név­más. 10. A magyar rejtvényiroda­lom jelentős képviselője, a volt IZÉ rejtvényújsag főszerkesztője (György). 11. Kerül-kerül. 12. Szovjet váltópénz. 13. A vízszintes 1. számú sor folytatás^. 17. Neves írónőnk (1891—1945). 18. Szín- igazgató, a Vígszínház egyik alapí­tója (1846—1932). 21. Becézett an­gol férfinév. 22. Nagy ..., Nógrád megyei község. 23. Á tuniszi ural­kodók címe volt. 24. Kétszeres olasz olimpiai“vívóbajnok (Nádi). 27. Emberi tetem, latin szóval. 29. Elernyed. 32. Költő, elbeszélő (Ist­ván, 1897—1969). 34. Fatime fiúja. 37. Kacat. 43. Ritka férfinév. 45. Hajóveszedelem, névelővel. 48. Régi magyar szóhasználatban: szlovák. 49: A tűzhely sütője. 51. Lengyel országgyűlés. 54. Csong- rád megyei község. 56. Figyelmez- teté. 58. Szénapadlás, tájszóval. 59. Szórakoztató történet. 61. Fe­jér megyei község. 62. Club, az írók nemzetközi szervezete. 64. Az ón vegyjele. 65. Számnév. 66. A lantán vegyjele. 67. Építőanyag. Valló'Emil Beküldendő: vízszintes 1. és füg- gőléges 13. Az elmúlt héten közölt kereszt- rejtvény megfejtői közül könyv- utalványt nyertek: Jekő István, Ti- szakécske; Százdi József, Lakite­lek; Mester Lászlóné, Kecskemét; Járdi Margit, Fülopszállás; Kul­csár Mihály, Szabadszállás; Mrek- va Péter, Madaras; Rubos István­ná, Lajosmizse; T. Nagy Zsuzsa, Ballószög; Gyöngyösi Mihály, Ba- lotaszállas; Pilz Tamás, Kiskunha­las. A november 18-:án megjelent rejtvény megfejtése: A pletyka hangos újság a fair magatartás analfabétái számára. SZÓJALISZTTEL SZÓLÁS MÁJKRÉM Hozzávalók: 25 deka csirkemáj, 5 deka szójaliszt, 1 kis fej vörös­hagyma, 7 deka vaj, 0,5 deci |p 1 kupica konyak (el is marad­hat), só, pástétomfűszer. A csirkemájról leszedjük a szívet. A hagymát felszeletel­jük, egy kevés vajon megfony- nyasztjuk, és a csirkemájakat beletéve, élénk tűzön megpá­roljuk. Meghintjük szójaliszt- tel, kevérgetve tejjel felenged­jük, és addig forraljuk, amíg az edény falától el nem válik. Ez­után kihűtjük, kétszer átdarál- jük, és sóval, konyakkal, pásté­tomfűszerrel ízesítjük. Habosra keverjük a maradék vajjal, és jól behűtjük. Ezzel a májpüré­vel tölthetünk keménytojást, paradicsomot, ^illetve díszíthe­tünk vele szendvicseket, hideg­tálat. •V • SZÓJÁS VAGDALT Hozzávalók: 50 deka darált sertéshús, 10 deka szójaliszt, 1 deci tej, 1 zsemle, 1 tojás, egy fél deci tejföl, 1 kis fej vöröshagy­ma, só, őrölt bors, majoránna, 1 csokor petrezselyem, á bun­dázáshoz zsemlemorzsa, a sü­téshez olaj. A szójalisztet a tejjel simára keveqük, beleáztatjuk a zsem­lét; és egy fél óráig állni hagy­juk. Egy kevés olajon megfony- nyasztjuk az apróra vágott vö­röshagymát, belekeverjük a fi­nomra vagdalt petrezselymet, a lisztet meg az összemorzsolt zsemlét, végül összedolgozzuk a darált hússal meg £ fűszerek­kel. Vizes kézzel kis pogácsákat formázunk belőle, és a morzsá­ban megforgatva, a forró olaj­ban hirtelen mindkét oldalukat, megpirítjuk. Tűzálló tálra szed­jük, és sütőben körülbelül 30 percig sütjük. SZÓJÁS BRIÓS Hozzávalók: 60 deka finom­liszt, 40 deka szójaliszt, 10 deka cukor, 10 deka vaj, 2 tojás, 8 deka élesztő, 8 deci tej, egy ke­vés só. Langyos tejben simára keve­rünk egy kevés cukrot meg lisz­tet, és belemorzsolva az élesz­tőt, megkelesztjük. A vissza­maradt lisztet összekeverjük a szójaliszttel, a megkelt kovász- szál, a maradék cukorral, egy fojással, meg egy* kevés sóval. Tejjel alaposan bedagasztjuk, végül beledolgozzuk az olvasz­tott, de csak langyos vajat is. Belisztezett tálban, tiszta kony­haruhával letakarva duplájára kelesztjük, majd lisztes deszkán kinyújtjuk. Egyforma darabok­ra vágva rudakká sodorjuk, és brióst formázunk belőle. A tetejét a másik tojással meg­kenjük, kristálycukorral meg­hintjük, és közepesen meleg sü­tőben szép pirosra sütjük. (Ha csak kevés cukrot dagasztot­tunk a tésztába, kitűnő, ham­burgerhez való cipót is süthe­tünk belőle.)-

Next

/
Thumbnails
Contents