Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-25 / 280. szám
6 0 PETŐFI NÉPE 9 1989. november 25. Gyógyító víz Már az ősember figyelmét is magára vonta a föld mélyéből korlátlan mennyiségben áramló meleg víz, amelyet ösztönösen tisztításra és fájdalmaink csillapítására használt. Ötezer éves fürdőkultúráról beszélnek az Indus folyó melletti romok. Az antik fürdő- kultúrát a rómaiak birodalmuk minden zugába elvitték, minden városban voltak nyilvános fürdők. Hazánk gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa, 85 helyen majdnem háromszáz gyógyvízforrást tartanak nyilván. Az orvosok szerint a fürdő olyan, mint a gyógyszer: megfelelő adagolásban gyógyít, túl- és helytelenül adagolva viszont káros. A gyógyvizekben különböző anyagok találhatók oldott állapotban: többek között kálcium, fluor, magnézium, vas, mész, só és radioaktív anyagok. Az eltérő összetétel s a hőfok határozza meg, hogy milyen gyógyhatású a víz. De hogyan „gyógyítanak" a vizek? A vízben oldott anyagok egy része a bőrt izgatja, más részük bejut a bőr felszíni rétegeibe, s megváltoztatva a bőr kémiai összetételét, hatást gyakorol az egész szervezetre. Nagyon fontos a gyógyvizek hőhatása is. A meleg fürdő 39-40 °C hőmérsékletű, amelynek hatására a bőr erei — átmeneti szűkület után — kitágulnak. A szív gyorsabban kezd dolgozni, hogy fenn tudja tartani a megnagyobbodott vérpálya keringését. Ez átmenetileg vérnyomás-emelkedést okoz, mely például a magas vérnyomásban szenvedőknek kifejezetten káros. Ők langyos vízben kezdjenek fürödni, és csak fokozatosan keveijenek hozzá forróbbat. Nehogy azt higgyék az alacsony vémyomásúak, hogy nekik viszont jó a meleg fürdő. Ha hosszabb ideig vannak a meleg vizben, az értágító hatás érvényesül, és bizony ők is rosszul lesznek. Legjobb, ha a fejükre vizes borogatást tesznek. Sokan kedvelik a gőzfürdőt, mert azt hiszik, hogy itt véglegesen megszabadulhatnak a felesleges kilóktól. Fiatalok, idősek néha órákig kínozzák magukat, és nem gondolnak arra, hogy ebből baj is lehet. Minden gőzfürdőben van nedves vagy száraz kamra. A gőzkamrában a levegő víztelítettsége miatt a verejték nem tud elpárologni, s így könnyen elájulhatunk. A hőlégkamra levegője viszont száraz, így bőrünkről a verejték könnyen elpárolog. A magas hőmérséklet ellenére itt kisebb a rosszullét veszélye, mint a gőzkamrában. A hőlégkamrában 10-15 percnél, a gőzkamrában pedig 5-10 percnél tovább ne legyünk. Idős, beteg emberek előzetesen kéijenek tanácsot orvosuktól. A langyos fürdő 35 fokos, közömbös viz, nyugtató, pihentető. Mindenkinek ajánljuk, mert a gyógyvíz és a levegő mechanikai és kémiai hatása itt érvényesül a legjobban. Ebben eltölthetünk akár egy órát is. 1 A hideg fürdő 24-28 fokos, mozgásszervi betegség kezelésére nem alkalmas. A hideg viz hatására a bőr elhalványodik, majd kipirul. A hideg vizes ledörzsö- lés gyógyír az ideges, álmatlan embereknek. Az edzett, egészséges emberek a hideg-meleg vizes zuhanyokat, a váltott fürdőket kedvelik. Nekik van igazuk, mert a bőrerek összehúzódása, majd kitágulása egészséges. Csak minél fiatalabb korban kell elkezdeni. Az idős emberek az orvosukkal tanácskozzanak arról, hogy ajánlja-e vagy sem ezt az edzési formát. Gyógyfürdőinkben forró (39-40 fokos), közömbös (35 fokos) és hűvös (32-33 fokos) vizű medencéket találhatunk. Az előzuhany után először a melegebb medencébe, menjünk. Ne merüljünk el benne nyakig, hanem csak a fájó testrészünket áztassuk meg, körülbelül 5 percig. Utána a közömbös hőmérsékletű medence következik, vagy a zuhany. így nem leszünk bágyadtak, és gyorsabban szokunk hozzá a kinti levegőhöz. LedörZsölés, száradás után pihenjünk legalább egy fél órát. Ne ijedjen meg senki, ha a fürdő után esetleg fokozódik a fájdalma. Ez az úgynevezett „fürdőreakció”, mely csak 3-4 napig tart. Ennek ellenére mondjuk el orvosunknak. A fürdőkúra igazi jótékony hatása rendszerint nem közvetlenül a kúra befejezésekor, hanem csak néhány héttel vagy hónappal később mutatkozik. Ez a jelenség az idegrendszerre gyakorolt hatással magyarázható. Néhány olyan hasznos tanács, amelyről még nem szóltunk: — ne közvetlenül étkezés után menjünk a fürdőbe, könnyen rosszul lehetünk; , ,4— fertőző vagy visszataszító látványú bőrbetegségben szenvedők ne látogassák a közös fürdőket; — fürdés előtt használjuk a WC-t; — medencébe lépés előtt zuhanyozzunk; — a hőlégkamrába száraz testtel lépjünk; — hosszú hajú nők és férfiak csak fürdősapkában vagy kendőben fürödjenek; — kénes vagy radioaktív fürdők után ne törölközzünk meg, hanem váijuk, amíg testünkről a víz elpárolog, ugyanis a törülközővel letörölhetjük bőrünkről az értékes vegyi anyagokat; — ha szomjasak leszünk, tejet, tejterméket, gyümölcslevet, ásványvizet igyunk. így nemcsak a kiizzadt vizet, hanem a sót is pótolhatjuk. Fürdőkúra ideje alatt tilos az alkohol és a zsíros, fűszeres ételek fogyasztása. Dr. Katona Edit A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Az emlékek torzulásai „Megtettem, mondja az emlékezetem; nem tehettem meg, mondja a büszkeségem; végül az emlékezetem enged.” (Nietzsche) Az ember néha egészen meglepő módon képes visszaemlékezni régmúlt idők eseményeire, a valaha látottak-hallottak apró részleteire. Például a húszéves érettségi találkozón sorra előjönnek a múlt ködéből a rég elfelejtett emlékek, di- ákcsínyek. Mindenki tapasztalt olyasmit, hogy egy régi dal, egy szó, egy rég nem látott város vagy emberarc akaratlanul elindítja olyan emlékek láncolatát, melyekről azt hitte, hogy régen elfelejtette. Az emberi emlékezet kapacitása igen nagy; nemcsak a szándékosan megtanultak, hanem az akaratlanul tapasztalt élmények is nyomot hagynak, bevésődnek, az agyban maradnak. Az emlékezetnek meglepő tévedései is lehetnek. Ebben az Írásban az egészséges emberek memóriájának kisebb-nagyobb zavaraival foglalkozunk. Az emlékek tára felfogható ugyan raktárnak, de nem érintetlenül őrzi a belé helyezett adatokat, élményeket, gondolatokat, érzéseket. Eleven, állandó mozgásban, változásban, kölcsönhatásban álló világ ez. A mindenkori hangulat, mint egy raktáros, őrködik a kapu előtt. A lehangoltság, szomorúság, valamint a szorongásos feszültség gát- lólag hat az emlékezetbe idézésre, nem jönnek elő a megtanult adatok, az ismert nevek — az ember leblokkol. Az őr ilyenkor befelé is kevésbé enged: új adatot is nehéz megtanulni, új eseményt nehéz befogadni ilyen lelkiállapotban. A jó hangulat, vidámság, oldottság ellenkezőleg hat: a nyitott és érdeklődő ember mindenre figyel, és sok mindent megjegyez; emlékezetéből olyan adatok is felbukkannak ilyenkor, mélyekről nem is tudta, hogy a fejében vannak. Jó társaságban szinte áradnak a viccek, a szellemes sziporkák. Az ember személyisége is befolyásolja az emlékanyag gyűjtését és felidézését. Gyakoribb a „csak a szépre emlékezem” mechanizmusa, de nem ritka, hogy egy ember az élet eseményeiből csak a sötét tónusokat, a negatív élményeket őrzi meg, életére mint szerencsétlenségek, boldogtalanságok sorozatára emlékszik vissza. Mások a sérelmeiket emlegetik, az emberek gonoszságához gyűjtögetnek adalékokat. Külföldi kísérletekből félelmetes adatok jöttek össze a tanúvallomások megbízhatatlanságára vonatkozóan. A látottak és hallottak akaratlanul is torzuljak az ember memóriájában, aszerint, hogy mit gondol róluk, milyen szándékot tulajdonít a szereplőknek, és korábbi események, meg a filmekben látottak is belejátszanak a képzet- társításba. Például, ha két ember hadonászása után az egyik elesik, hajlamos a néző utólag verekedést látni, valójában belemagyarázni. Akaratlanul is meghamisítják az emléket az emlékezőnek a másik emberhez fűződő érzelmei, indulatai, érdekei, szándékai. „Én már tegnap megmondtam, hogy be kellene csukni az ajtót”—bizonygatja valaki. A magnófelvétel, ha készült volna, megmondaná, hogy valójában „kinyitni”-t mondott; ma már másképp látja, ezért visszamenőleg módosult emlékezetének tartalma. „Már húsz évvel ezelőtt is folyton csak kritizált az anyósom” - mondja a meny. Lehet, hogy nincs igaza, és az ő emlékezetét torzította el anyósa iránti régi félelme és ellenszenve. Lehet az is, hogy igaza van — ez esetben talán az anyós kritikáját nem a valós tapasztalat, hanem a gyűlölet szitotta. Ezt a folyamatot katatim (vagyis az érzelmek által befolyásolt) emlékezethamisí- tásnak nevezi a kórlélektan; ez a torzítás egyáltalán nem szándékos, nem tudatos. Ha nem jut eszünkbe a keresett szó, ha bizonytalanok vagyunk valamely esemény felidézésében, ha vitában ellenkező adatokat állítunk, ha túl szép vagy túl sötét a múlt, gondoljunk mindig arra, hogy emlékeink őre nem számítógép, hanem érző :— csodálkozó, hitetlenkedő, szerető, szorongó, gyűlölő, vidám vagy szomorú — „ember”: saját magunk. Dr. Ignácz Piroska Az első rán- cocskák, sajnos, először a szem körül keletkeznek. Ennek az az oka, hogy a bőr a szem körül rendkívül érzékeny, és szegény fággyúmirigyekben. A rán- cosodás ellen csak a rendszeres védelem és ápolás segít. NÉHÁNY MEGSZÍVLELENDŐ JÓ TANÁCS: Este, ha későn megyünk haza, akkor is minden esetben le kell mosni a nappal használt festéket. A lemosásnál ne dörzsöljük a bőrt, hanem finoman — arclemosót használva — vattával tisztítsuk meg a szem környékét. Mindkét szemhez külön-külön vattát használjunk. A szem szögletéből fültisztító vattás pálcikával távolítsuk el a maradék festéket. A ráncok eltüntetése céljából naponta kétszer, reggel és este kenjük be a szem környékét szemránckrémmel. A krémet ne dörzsöljük SZEMÁPOLÁS a bőrbe, hanem finom simításokkal kenjük fel. A fáradt szemen gyorsan segít a kamillateás vagy fekete teás borogatás. A langyos teába mártott vattadarabkát tegyük a szemre. Körülbelül tíz percig hagyjuk rajta, majd gyengén töröljük meg, és kevés krémmel kenjük be a szem környékét. A fáradt szemet masz- szírozással is felfrissíthetjük. Mutatóujjunkkal a csukott szem szemzugát gyengéden megnyomjuk, vagy tenyerünket rövid ideig csukott szemünk előtt tartjuk. Kikészítésnél a szem alatti részt világosabb színű festékkel kenjük be, mint az arc többi részét, hogy ezáltal láthatatlanná tegyük az apró ráncocskákat. K. E. TEXTILDEKORÁLÁS: FILCTOLLAL Az írószerboltokban ma már bőséges választékban kaphatók az olyan filctollak, amelyekkel a kiválasztott motívumot egyszerűen rárajzolhatjuk a kívánt holmira és- keliriére. Az érdekes, vadlibás motívum egészen ^különlegesen hat például kendő, trikó, ruha, blúz; pulóver, dzseki elejére vagy hátára felrajzolva. De nagyon hatásos lehet párnán, faliképen, a merészebbek függönyön is alkalmazhatják. Sőt, egyszínű, világos öreg ernyőt is teljesen újjávarázsolhatunk alkalmazásával. A festett felületet száradás után, az anyag visszájáról, vasalással rögzítjük. Színezése egyéni ízlés alapján történik, de élethű, ha a természetesnek megfelelően, barna, sötétzöld, fekete és fehér árnyalatával tudunk dolgozni. Vigyázzunk az apróságokra! 1 B 2 3 4 r K 6 7 8 [m 9 10 11 12 Hl 13 ■ L 14 r 15 16 ■ El 17 r r 18 □ 19 20 ■ □ 21 I 22 □ 23 24 ED 25 26 ■ □ 27 ■ 28 29 □ 30 T ED 31 _ 32 ■ El B 33 34 ED 35 ■ M B 36 □ 37 38 ■ u 39 u 40 ■ 41 GY ■ ED 42 43 E ED 44 45 ED 46 □ 47 48 49 ■ ED 7" so 51 □ 52 1 S3 E 54 55 56 □ 57 58 ■ E 59 60 61 ■ □ ■ E ■ E 62 63 64 1 65 66 E 67 Ik □ GY E S A rejtvényfejtés ,— szórakozás. Most mégis a gondokról lesz szó. VÍZSZINTES: 1. A gondolat fő sorának első része. 13. Nehezen szedi a levegőt. 14. Komoly hangú lírai költemény. 15. Fővárosi patak. 16. Áruba bocsát. 19. Európa magas északi vidékein élő finnugor nép. 20. Befolyással van. 21. Az elmúlt időben. 25. Az egyik német névelő. 26. Latin kötőszó. 27. A súly mértékegysége. 28. Kétszeres olimpiai tőrvívonőnk (Ilona). 30. Knock out. 31. Költőnő ^1795 —1830), Berzsenyi Dániel sógornője. 33. Feltéve. 35. Hónaprövidítés. 36. „Éktelenül” nagyot döf. 37. Egyforma betűk. 38. Elaltató a tüzet. 39. Egyiptomi félsziget, Ázsia és Európa érintkező része. 40. Dísz- és gyógynövényként termesztett afrikai liliomfajta. 41. Lovat biztató szó. 42. Rákóczi fejedelem udvari főmarsallja (Ádám). 44. Fordított szótoldalek. 46. A régi Rómában kettőezer. 47. Nagy szerencse a totó-lottóban. 50. Dávid Sándor. 52. Gyakori pa* cinév. 53. Főétkezés. 54. Deuterium és kálium vegyjele. 55. Becézett erdei állatka. 57. Latin szónokok. 59. ..'. culpa. 60. Vas és Zala megyében élő délszláv népcsoport. 62. Buda testvére. 63. Hullajtás. 65. Szélhárfa.- 67. Neves író (Imre, 1910—1974). FÜGGŐLEGES: 2. Izraeli kikötőváros. 3. Párizsi macska. 4. Latin kötőszó. 5. Végtelen ügy. 6. Nagyon helyes. 7. Frissít. 8. Kicsinyítő képző. 9. Német személyes névmás. 10. A magyar rejtvényirodalom jelentős képviselője, a volt IZÉ rejtvényújsag főszerkesztője (György). 11. Kerül-kerül. 12. Szovjet váltópénz. 13. A vízszintes 1. számú sor folytatás^. 17. Neves írónőnk (1891—1945). 18. Szín- igazgató, a Vígszínház egyik alapítója (1846—1932). 21. Becézett angol férfinév. 22. Nagy ..., Nógrád megyei község. 23. Á tuniszi uralkodók címe volt. 24. Kétszeres olasz olimpiai“vívóbajnok (Nádi). 27. Emberi tetem, latin szóval. 29. Elernyed. 32. Költő, elbeszélő (István, 1897—1969). 34. Fatime fiúja. 37. Kacat. 43. Ritka férfinév. 45. Hajóveszedelem, névelővel. 48. Régi magyar szóhasználatban: szlovák. 49: A tűzhely sütője. 51. Lengyel országgyűlés. 54. Csong- rád megyei község. 56. Figyelmez- teté. 58. Szénapadlás, tájszóval. 59. Szórakoztató történet. 61. Fejér megyei község. 62. Club, az írók nemzetközi szervezete. 64. Az ón vegyjele. 65. Számnév. 66. A lantán vegyjele. 67. Építőanyag. Valló'Emil Beküldendő: vízszintes 1. és füg- gőléges 13. Az elmúlt héten közölt kereszt- rejtvény megfejtői közül könyv- utalványt nyertek: Jekő István, Ti- szakécske; Százdi József, Lakitelek; Mester Lászlóné, Kecskemét; Járdi Margit, Fülopszállás; Kulcsár Mihály, Szabadszállás; Mrek- va Péter, Madaras; Rubos Istvánná, Lajosmizse; T. Nagy Zsuzsa, Ballószög; Gyöngyösi Mihály, Ba- lotaszállas; Pilz Tamás, Kiskunhalas. A november 18-:án megjelent rejtvény megfejtése: A pletyka hangos újság a fair magatartás analfabétái számára. SZÓJALISZTTEL SZÓLÁS MÁJKRÉM Hozzávalók: 25 deka csirkemáj, 5 deka szójaliszt, 1 kis fej vöröshagyma, 7 deka vaj, 0,5 deci |p 1 kupica konyak (el is maradhat), só, pástétomfűszer. A csirkemájról leszedjük a szívet. A hagymát felszeleteljük, egy kevés vajon megfony- nyasztjuk, és a csirkemájakat beletéve, élénk tűzön megpároljuk. Meghintjük szójaliszt- tel, kevérgetve tejjel felengedjük, és addig forraljuk, amíg az edény falától el nem válik. Ezután kihűtjük, kétszer átdarál- jük, és sóval, konyakkal, pástétomfűszerrel ízesítjük. Habosra keverjük a maradék vajjal, és jól behűtjük. Ezzel a májpürével tölthetünk keménytojást, paradicsomot, ^illetve díszíthetünk vele szendvicseket, hidegtálat. •V • SZÓJÁS VAGDALT Hozzávalók: 50 deka darált sertéshús, 10 deka szójaliszt, 1 deci tej, 1 zsemle, 1 tojás, egy fél deci tejföl, 1 kis fej vöröshagyma, só, őrölt bors, majoránna, 1 csokor petrezselyem, á bundázáshoz zsemlemorzsa, a sütéshez olaj. A szójalisztet a tejjel simára keveqük, beleáztatjuk a zsemlét; és egy fél óráig állni hagyjuk. Egy kevés olajon megfony- nyasztjuk az apróra vágott vöröshagymát, belekeverjük a finomra vagdalt petrezselymet, a lisztet meg az összemorzsolt zsemlét, végül összedolgozzuk a darált hússal meg £ fűszerekkel. Vizes kézzel kis pogácsákat formázunk belőle, és a morzsában megforgatva, a forró olajban hirtelen mindkét oldalukat, megpirítjuk. Tűzálló tálra szedjük, és sütőben körülbelül 30 percig sütjük. SZÓJÁS BRIÓS Hozzávalók: 60 deka finomliszt, 40 deka szójaliszt, 10 deka cukor, 10 deka vaj, 2 tojás, 8 deka élesztő, 8 deci tej, egy kevés só. Langyos tejben simára keverünk egy kevés cukrot meg lisztet, és belemorzsolva az élesztőt, megkelesztjük. A visszamaradt lisztet összekeverjük a szójaliszttel, a megkelt kovász- szál, a maradék cukorral, egy fojással, meg egy* kevés sóval. Tejjel alaposan bedagasztjuk, végül beledolgozzuk az olvasztott, de csak langyos vajat is. Belisztezett tálban, tiszta konyharuhával letakarva duplájára kelesztjük, majd lisztes deszkán kinyújtjuk. Egyforma darabokra vágva rudakká sodorjuk, és brióst formázunk belőle. A tetejét a másik tojással megkenjük, kristálycukorral meghintjük, és közepesen meleg sütőben szép pirosra sütjük. (Ha csak kevés cukrot dagasztottunk a tésztába, kitűnő, hamburgerhez való cipót is süthetünk belőle.)-