Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-25 / 280. szám
WP. Az előterjesztéshez mellékelt minisztertanácsi kimutatás szerint matíy költségvetési támogatása a következőképpen alakul: a pártok idei nor— Független Kisgazda-, Földmunkád és Polgári Párt 15 millió — Magyar Demokrata Fórum 15 millió — Magyarországi Szociáldemokrata Párt 15 millió — Magyar Néppárt 10 millió — Magyar Politikai Foglyok Szövetsége 8 millió — Münnich Ferenc Társaság 8 millió — Szabad Demokraták Szövetsége 7 millió — Független Magyar Demokrata Párt . 6 millió — Fiatal Demokraták Szövetsége 4 millió — Kereszténydemokrata Néppárt 4 millió — Magyar Függetlenségi Párt 4 millió — Magyar Liberális Néppárt 2 millió — Magyarországi Zöld Párt 2 millió Tájékoztató a világkiállítás előkészületeiről, elfogadták a Btk. módosítását A következő ülésszak december 18-án kezdődik Az Országgyűlés pénteken reggel, az ál- tálános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját. Az általános forgalmi adóról szóló tör- [ vényfervezet részletes vitájában elsőként dr. Búzás Józsefné (Szolnok m., 14. vk.) I azt szorgalmazta, hogy a népi iparművészeti termékek esetében a jelenlegi 2S százalék helyett nulla legyen a forgalmiadókulcs. Heltner Károly (Budapest, 32. vk.) I egyetértett a magánimport útján beszerzett személygépkocsik általános forgalmi adó- I jának bevezetésével, ám azt javasolta, hogy a rászoruló mozgáskorlátozottak mentesüljenek ez alól. Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) nem ért egyet a magánimportos gépkocsik általános forgalmi adójának azonnali bevezetésével. Sasvári József (Komárom m., 8. vk.) véleménye szerint az adóhatóság sok esetben tehetetlen, eszközei sincsenek, hogy a I .kellő információkat beszerezze. Antal Imre (Pest m., 19. vk.) sem értett egyet a pénzügyminiszter által javasolt megoldással, azzal hogy a magánimportI ban behozott személygépkocsikra 25 százalékos általános forgalmi adót vessenek Dr. Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk.) java- | solta, hogy az Országgyűlés fontolja meg I a magánforgalomban behozandó gépkocsik általános forgalmi adóval való azonnali megterhelését, mert -fejmint mondotta — ez tulajdonképpen egy puccsszerű intézkedés lenne. Dr. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.) arról szólt, hogy a Grósz-kormány által ‘ beterjesztett adótörvényt a képviselők külső nyomás hatásának engedve fogadták el. Morvay László (Budapest, 33. vk.) rámutatott: a belső adórendszert úgy kell ' alakítani, hogy mihamarabb lehetővé váljon a vállalkozási nyereségadó kulcsának egységes csökkentése 30 százalékra. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) különböző szakemberekkel folytatott konzultációira utalva, azt az álláspontot képviselte, hogy továbbra is irreálisan magadak az adóterhek, így nem ösztönöznek fejlesztésre, s nem serkentik a vállalkozási kedvet sem. Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.) I javasolta: vizsgálják felül, mely országréI szek tartoznak a hátrányos térségek közé. Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.) ismertetté azt a kálváriát, amelyet másfél hónappal ezelőtti interpellációját I követően bejárt. Annak idején azt javasolta, hogy 1990. január 1-jétől szüntessék1 meg a keresetszabályozást a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági és élelmezésügyi I miniszter válaszát sem ő,| sem az Ország- gyűlés nem fogadta el, ám a javaslattal a I .késöbbiekban sem foglalkoztak érdemben az illetékesek. Kérte képviselőtársait, ismételten támogassák indítványát, álljanak a parasztság ügye mellé. Györffy László (Vas m., 7. vk) elmondotta: nem ért egyet a termelő mezőgazda- sági beruházások rendszerének megváltoztatásával. Eleki János (Békés m., 7. vk.) kifejtette: megkezdődött a szövetkezeti tagok magántulajdonára alapozott, nem kolhoztípusú szövetkezeti forma kialakítása. Ám éppen csak hogy megindult a vagyonnevesítés, amely a tulajdonosi érzésre alapozott gazdálkodást szolgálná, a mostani törvényjavaslat a szövetkezeten belüli tagi magántulajdonra nézve már hátrányos szabályokat tartalmaz, és méltánytalanul megkülönbözteti a szövetkezeten kívüli magántulajdontól. Szántó Sándor (Szabolcs-Szatmár m., 12. vk.) a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek nevében tiltakozott az ellen, hogy a törvényjavaslat 1990-ben. az ilyen üzemek nyereségadó-kedvezményének felét meg kívánja vonni, mig 1991-ben az egész kedvezményt meg akarja szüntetni. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárása után a törvényhozás megkezdte az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvény- javaslat tárgyalását. Vita az állami vagyon utáni részesedés mikéntjéről Elsőként Eleki János (Békés m., 7. vk.) kapott szót. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek egyes, jogszabályokban megszabott tevékenységükhöz állami támogatást kaptak az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor a támogatás a mezőgazdaság szamára állandó beavatkozást és fenyegetettséget jelentett, s számukra nem adott megkülönböztetett előnyöket. Véleménye szerint elképzelhetetlen a tulajdonosi reform megvalósulása, azaz a szövetkezeti tulajdon tényleges tagi tulajdonná válása oly módon, hogy ezzel párhuzamosan a szövetkezeti vagyon mintegy 10 százalékát kitevő vagyonrészt az állam utólagosan valamiféle társasági betétté nyilvánítsa. A képviselő ezt alkotmányellenesnek nevezte. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) az előző felszólalásban elhangzottakhoz kapcsolódva kifejtette: mivel a szövetkezetek önkormányzattal rendelkeznek, így a most beterjesztett adótörvény-módosítások sértik az önkormányzati jogokat, A képviselő ugyanis úgy vélekedett: a tervezetek értelmében a szövetkezeteknek nem lesz lehetőségük, hogy szabadon dönthessenek arról, mit kezdenek az állami tulajdonban lévő ingatlanrészükkel. Az általános vita ezzel lezárult. Mivel a részletes vitához egyetlen képviselő sem jelezte hozzászólási szándékát, így a kormányzat által beterjesztett négy adótörvény-javaslat feletti vita befejeződött. Határozat a pártok állami támogatásáról Mivel az egyes adótörvényekhez benyújtott módosító indítványokról a szünetben tárgyaltak az illetékes bizottságok, s a kormány is ülésezett, az elfogadott tárgysorozattol eltérve, az Országgyűlés rátért a pár-' tok 1989. évi állami költségvetési támogatásával kapcsolatos határozattervezetre. A dokumentumot az Országgyűlés vita nélkül elfogadta. A határozat kimondja: az Ország- gyűlés- jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a pártok 1989. évi állami költségvetési támogatása csak a társadalmi és politikai szervek idei költségvetési támogatásának csökkentéséből finanszírozható. Az általános választásokig a pártok állami költségvetési támogatása a pártok előzetes megállapodása alapján, az általuk bevallott taglétszám figyelembevételével, normatív alapon történhet. (Folytatás a 2. oldalon) A magyar parlament e négynapos, november végi ülése alighanem úgy vonul be a történelembe: ez volt az az ülésszak, ahol azt a döntést hozták, hogy elhalasztják a döntést. Még kedden javasolta Bánffy képviselő (és az MDF) az Országgyűlés feloszlatását és jövő március 11-ére új választások kiírását, erre szerdán dr. Eke képviselő (és a magukat történelminek nevező pártok) bizalmáról biztosították a kormányt, mire csütörtök este a parlament úgy döntött, hogy elhalasztja a vitát, a döntést. Tegnap a világkiállításról került „tájékoztató” a T. Ház elé, ám — noha számos dodonai, amolyan „szeretném is, meg nem is” stílusú fölszólalás elhangzott, még abban sem tudtak megegyezni a képviselők, hogy egyáltalán szavazzanak-e mindarról, ami a plénum elé került. Döntés: majd később döntenek. Végül is Békési pénzügyminiszter kierőszakolta, hogy vitassák meg legalább az adótörvények módosítását, és ezzel a képviselők — szavazataik szerint — egyet is értettek, ám legalábbis kétséges, hogy a szerteágazóan bonyolult ügyekben, ahol negyedszázalékok is milliókat vagy inkább milliárdokat jelentenek, lehet-e jól dönteni kutyafuttában. A tegnapi nap krónikájához tartozik, bogy megváltoztatták a munka törvénykönyvét, így ezentúl politikai meggyőződése miatt — így úja ezt elő egyébként a nemrég elfogadott köztársasági alkotmány is — senkit nem érhet munkahelyén hátrány. Ez, persze, nem jelenti azt, bogy ezentúl a munkahelyen nem kell dolgozni...-i •fv&apt Százezres tömeg előtt beszélt Dubcek Prágában „Az új nemzedék ismét életre keltette az emberarcú szocializmus eszméjét” — hangoztatta péntek délután a prágai Vencel téren Alexander Dubíek. Ezen a napon minden eddiginél többen, legkevesebb háromszázeren gyűltek össze a csehszlovák főváros nevezetes terén, a múlt héten létrejött Polgári Fórum szervezőinek hívására. A tömeg üdvrivalgásban tört ki, amikor Dubéek, az 1968-as Prágai Tavasz legendás vezetője megkezdte beszédét. A CSK P egykori főtitkára támogatásáról biztosította a Polgári Fórumot, amely a megcsontosodott hatalmi struktúra alapvető, demokratikus átalakításáért küzdő különböző erőket — a polgárjogi és a diákmozgalmakat, a szocialista párt aktivistáit, a reformgondolkodásuk miatt félreállított kommunistákat — tömöríti. Dubcek felszólította a hadsereget és a rendőrséget: ne zúzzák szét a demokratikus törekvéseket, álljanak a nép oldalára. A Vencel téren délután négy órakor kezdődött a nagygyűlés, de gyakorlatilag egész nap politikai nagyüzem volt Szent Vencel szobra körül. Az aktivisták sorra olvasták fel a változó nagysá-^ gú tömegnek a különböző felhívásokat, egyebek közt a hétfőre meghirdetett kétórás általános sztrájk lebonyolításával kapcsolatos tudnivalókat. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Lemondott a CSKP KB elnöksége és a titkárság Lemondott Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára, a központi bizottság elnöksége és titkársága — jelentette a CTK hírügynökség. Népszavazási útmutató November 26-án, vasárnap, országszerte közel Í2 000 szavazó- körben, reggel 6 órától 18, illetve 20 óráig lehet a szavazatokat leadni, a következő négy kérdésre. 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor á köztársasági elnök megválasztására? 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? Az országos népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha az ország összes választópolgárának több mint a fele érvényesen szavazott és az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésekre azonos választ adott Tehát mind a négy kérdésre kiilön- kiilön kell válaszolni igennel vagy nemmel, mégpedig úgy, hogy a megfelelő szócska fölött lévő négyzetbe egy X vagy plusz jelet kell elhelyezni. Abban az esetben, ha az állami népességnyilvántartás pontatlansága miatt valaki kimaradt a nyilvántartásból, és ez csak a szavazás napján derül ki, a szavazatszámláló bizottságtól kérheti a választók nyilvántartásába való felvételét. Ilyen esetben az állampolgárnak állandó lakóhelyét a személyi igazolványával kell bizonyítani, s ha állandó lakóhelye a szavazókor területén van, felveszik őt a választók nyilvántartásába, amennyiben nem szerepel a választójoggal nem rendelkezők névjegyzékén. Aki nem kapott kopogtatócédulát vagy esetleg elvesztette, az állandó lakóhelye szerinti szavazókörben személyi igazolványával is szavazhat, amennyiben szerepel a választók névjegyzékén. Azok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak állandó lakóhelyükön, az állandó lakóhely szerinti illetékes tanácstól kapott igazolással másutt is leadhatják szavazatukat. Az Országos Választási Bizottság közleménye „Tisztelt Választópolgárok! 1989. november 26-án, vasárnap népszavazás lesz, amely 6 órától 18 óráig tart. A választójog gyakorlása a választópolgárok szabad elhatározásán alapul. Mindazok a választópolgárok, akik a választói nyilvántartásba történő felvételről nem kaptak értesítést, személyi igazolványuk bemutatásával a lakóhelyük szerinti szavazóbelyiségben szavazhatnak. E joguk gyakorlásának segítése valamennyi érintett helyi választási szerv kötelessége. Kérünk minden választópolgárt, a választási szerveket, a pártokat és a társadalmi szervezeteket, bogy maradéktalanul tartsák be a törvényi előírásokat Valamennyiünk közös érdeke, bogy a népszavazás méltóságteljesen, kiemelkedő jelentőségének megfelelő körülmények között történjék.” (MTI) KONGRESSZUS ELŐTT Nézetek összecsapása a küldöttgyűlésen Személyi változások a Kiszövben Két küldöttközgyűlést tartott tegnap megyénk ipari szövetkezeteinek szövetsége, a Kiszöv. Az első fő napirendjén az ipari szövetkezetek, valamint az érdekképviseleti szervezet 1989. évi tevékenységének értékelése szerepelt, a másik feladata a kongresszusi dokumentumok megtárgyalása és a kongresszusi küldöttek megválasztása volt. A több évtizeddel ezelőtt alkotott, még máig is érvényben lévő jogszabályok értelmében ugyanis a Kiszöv-küldöttek nem ugyanazok a személyek, mint azok, akik a kongresszusi küldötteket választják. Más kérdés — miként azt a résztvevők is szóvá tétték —, hogy lehetett volna, úgymond, rugalmasan értelmezni a jogszabályt, s összevonni a két fórum programját. Akkor nem tartott volna ilyen türelmet próbára tévőén sokáig, reggel 9-től 3 óráig. Hat óra hosszán Jceresztül azonban — leszámítva a két szünetet — intenzíven dolgoztak a küldöttek. Az ipari szövetkezetek jövőjét meghatározó kérdésekben kellett dönteniük: mindabban, amit a februárban összeülő kongresszus elé kívánnak terjeszteni. A szövetkezeti ipari mozgalom sem először áll ilyen feladat előtt, de az elmúlt két-három évtizedben talán még sohasem volt számukra ennyire nehéz . és ezzel együtt ennyire izgalmas. Most különböző nézetek összecsapása révén született meg minden egyes kérdésben a közös állásfoglalás. Vitatkoztak egymással a küldöttek is, ám a legsarko- sabb szavak az ipari szövetkezetek képviselői és az országos érdekképviseleti szerv, az Okisz főtitkára, Hörömpöly László között hangzottak el. A szövetkezetek ugyanis azt akarják elérni, hogy az Okisz hatásköre, szerepe, ennél fogva apparátusa csökkenjen, a megyei szövetségek szerepe (de nem az apparátusa) viszont növekedjék. E követelésjogosságát nem is vitatta a főtitkár. Annál inkább azt a követelést, hogy az Okisz által kezelt közös vagyont osszák fel a megyei szövetségek között. Nos, végül énnek módjában, mértékében is szót értettek, s egyebek között ebben is egységes állásfoglalás született. A Kiszöv küldöttközgyűlése személyi változásokban is döntött. Titkári tisztségéből felmentették a nyugdíjba vonuló Miklós Zoltánt, helyette Gaál Józsefet választották. Miklós Zoltán, másfél évtizedes munkája elismeréseként, ezúttal a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést vette át Nus- ser Elemértől, a Kiszöv elnökétől. A küldöttközgyűlés végül megválasztotta a 38 kongresszusi küldöttet, valamint az Okisz országos tanácsának tagjait. A. M.
